|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2025/1019 |
2025.2.27. |
P9_TA(2024)0126
Egyes közúti járművek méretei, valamint össztömege
Az Európai Parlament 2024. március 12-i jogalkotási állásfoglalása a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2023)0445 – C9-0306/2023 – 2023/0265(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
(C/2025/1019)
Az Európai Parlament,
|
— |
tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0445), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 91. cikke (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0306/2023), |
|
— |
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére, |
|
— |
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2023. október 26-i véleményére (1), |
|
— |
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően, |
|
— |
tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére, |
|
— |
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A9-0047/2024), |
|
1. |
elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot; |
|
2. |
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja; |
|
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek. |
(1) HL C, C/2024/895., 2024.2.6., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/895/oj.
P9_TC1-COD(2023)0265
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. március 12-én került elfogadásra a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról szóló 96/53/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
|
(1) |
A 96/53/EK tanácsi irányelv (3) a közúti közlekedésbiztonság és a belső piac zavartalan működésének biztosítása, a szállítási műveletek energia- és működési hatékonyságának előmozdítása, valamint az e műveletekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében meghatározza az Unió közútjain közlekedésre jogosult nehézgépjárművek megengedett legnagyobb össztömegét és méreteit. A 96/53/EK irányelv értékelése kimutatta, hogy az irányelv csak részben volt eredményes a közúti közlekedésbiztonságra, a belső piacra és a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseinek elérése tekintetében, és a rendelkezéseit ki kell igazítani annak érdekében, hogy tükrözzék a technológiafejlesztéseket, előmozdítsák az innovációt, kezeljék a közlekedési piac változó kihívásait, és hozzájáruljanak a közlekedés dekarbonizációjára vonatkozó uniós szakpolitikai prioritások megvalósításához. |
|
(2) |
A „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című bizottsági közlemény (4) egyértelművé teszi, hogy az európai zöld megállapodás (5) azon célkitűzésének eléréséhez való hozzájárulás érdekében, hogy 2050-ig 90 %-kal csökkenjen a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamennyi közlekedési módot fenntarthatóbbá kell tenni, a multimodális közlekedési rendszerben széles körben elérhetővé kell tenni fenntartható alternatívákat, és megfelelő ösztönzőket kell bevezetni a szennyezőanyag-mentes közlekedési rendszerre való átállás Unió-szerte történő ösztönzésére. |
|
(3) |
A közúti szállításra használt nehézgépjárművek össztömegére és méreteire vonatkozó szabályok észszerűsítésével és pontosításával kezelni kell a határokon átnyúló szállítási műveletek energia- és működési hatékonyságának problémáit, határozott ösztönzőket kell biztosítani a gazdasági szereplők számára a kibocsátásmentes technológiák bevezetéséhez, ugyanakkor elő kell segíteni a meglévő energiatakarékos megoldások használatát, és továbbra is támogatni kell az intermodális áruszállítási műveleteket. Az adminisztratív terhek minimalizálása, a versenytorzulás megelőzése, valamint a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető kockázatok és a közúti infrastruktúra károsodásának csökkentése érdekében harmonizálni kell a nehezebb és hosszabb járművek használatára vonatkozó egyes követelményeket, és szigorítani kell a hatályos szabályok végrehajtását. |
|
(4) |
E célkitűzések elérése érdekében meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a gazdasági hatékonyságra, a környezeti fenntarthatóságra, a közúti infrastruktúra védelmére és a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szempontok között. Ezen túlmenően a jogalkotási koherencia és a jogbiztonság biztosítása érdekében ezt az irányelvet a lehető legjobban össze kell hangolni a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendelettel és a kombinált árufuvarozásról szóló irányelvvel.E célkitűzések elérése érdekében meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a gazdasági hatékonyságra, a környezeti fenntarthatóságra, a közúti infrastruktúra védelmére és a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó szempontok között. Ezen túlmenően a jogalkotási koherencia és a jogbiztonság biztosítása érdekében ezt az irányelvet a lehető legjobban össze kell hangolni a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendelettel és a kombinált árufuvarozásról szóló irányelvvel. [Mód. 1] |
|
(5) |
A nehézgépjárművek típusainak és tömegértékeinek meghatározása a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek típusjóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló uniós jogszabályok, különösen az (EU) 2018/858 (6) és az (EU) 2019/2144 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történt. Ezért az alkalmazandó jogi keret egyértelműségének biztosítása érdekében e vonatkozó jogi aktusokra utaló hivatkozásokat célszerű aktualizálni. |
|
(6) |
A 96/53/EK irányelv rendelkezései az intermodális szállítás növekedésének előmozdítása és támogatása tekintetében kiegészítik a 92/106/EGK tanácsi irányelvet (8). Az intermodális szállítási művelet fogalommeghatározását ezért össze kell hangolni a 92/106/EGK irányelvben használt terminológiával annak érdekében, hogy az intermodális műveletekben használt tehergépkocsikra, pótkocsikra és félpótkocsikra ugyanakkora többlettömeg-engedmények vonatkozzanak, mint a konténereket vagy cserefelépítményeket szállító és konténeres intermodális szállításban használt közúti járművekre. A tömegre vonatkozó ösztönzőknek támogatniuk kell a közúti fuvarozókat abban, hogy nem konténeres intermodális szállításban is részt vegyenek. |
|
(6a) |
Ezen irányelv célja a közúti szállítási ágazat versenyképességének javítása a költséghatékonyabb és fenntarthatóbb szállítási tevékenységek előmozdítása, valamint az intermodalitás ösztönzése révén. Bár az új rendelkezések a megtett járműkilométerek csökkenését fogják eredményezni, az Unióban várhatóan továbbra is akut hiány lesz járművezetőkből. E hiány kezelése érdekében alapvető fontosságú a közúti szállítás munkakörülményeinek sürgős javítása. Az Unióban a tehergépkocsik minőségi parkolóhelyeinek hiánya tovább rontja a tehergépkocsi-vezetők munkakörülményeit, ami különösen a hosszú távú utak során jelent problémát. E helyzet kezelése és az ágazat vonzerejének növelése érdekében a kibocsátásmentes technológiák járművekbe való beépítéséhez szükséges méretnövelés nem történhet a vezetőfülkében rendelkezésre álló elegendő hely kárára, és annak javítania kell a járművezetők kényelmét. Amennyiben lehetséges, meg kell vizsgálni és ösztönözni kell azokat a koncepciókat, amelyek lehetővé teszik további hely biztosítását a fülkékben fedélzeti tisztálkodási lehetőségek telepítéséhez. [Mód. 2] |
|
(7) |
Ezen irányelv rendelkezéseinek a nemzeti és a nemzetközi forgalom keretében történő közös értelmezése és egységes végrehajtása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a nemzeti forgalomban közlekedő egyes szállítási tevékenységeket folytató speciális járműtípusok megengedett legnagyobb össztömegére és méreteire vonatkozó egyes össztömege és méretei tekintetében jelenleg vannak olyan – gyakran a szomszédos tagállamok között létrejött kétoldalú megállapodásokon alapuló – határértékektől való nemzeti egyedi eltérések , amelyeket meg kell őrizni, amennyiben azok nem befolyásolják a nemzetközi versenyt nem alkalmazandók automatikusan a határokon átnyúló műveletekben használt járművekre. [Mód. 3] |
|
(8) |
Az oszthatatlan rakományok szállítása fontos piaci szegmens, amely kapcsolódik a megújuló energia, a magas- és mélyépítés és az infrastruktúra, az olaj- és gázipar, a nehézipar és a villamosenergia-termelés stratégiai területeihez. A nem szokványos szállításra vonatkozó európai bevált gyakorlatokról szóló, a tagállamok által kijelölt szakértők által elfogadott meglévő iránymutatások elismert értéke ellenére nagyon kevés előrelépés történt az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó engedélyek beszerzésére irányadó szabályok és eljárások egyszerűsítése és harmonizálása érdekében. A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy meghatározzák az oszthatatlan rakományok területükön történő biztonságos szállításának biztosításához szükséges feltételeket, a tagállamoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a lehetséges mértékben harmonizálják ezeket a követelményeket, hogy elkerüljék az azonos célt szolgáló, eltérő feltételek megsokszorozódását. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti követelmények arányosságát és megkülönböztetésmentességét is, és tartózkodniuk kell az olyan indokolatlan követelmények előírásától, mint például az érintett tagállam nemzeti nyelvének folyékony használata. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a hatékony, tisztességes és biztonságos műveletek biztosítása érdekében elengedhetetlen egy – minden uniós nyelven rendelkezésre álló és elektronikus kommunikációs eszközökkel könnyen elérhető – átlátható, harmonizált és felhasználóbarát engedély-beszerzési rendszer létrehozása. Ezeket az engedélyeket elektronikus formátumban kell kiállítani, és azokhoz a tehergépkocsik és vontatók különleges európai nyilvántartásának (SERT) dokumentumát kell alapul venni, amelynek célja a járművek műszaki adatainak, például a pótkocsik vagy moduláris pótkocsik nyilvántartásba vételének harmonizálása. A fuvarozók számára lehetővé kell tenni, hogy az oszthatatlan rakományok szállításának műveleteit ezen elektronikus dokumentum felhasználásával végezzék. [Mód. 4] |
|
(9) |
Az európai moduláris rendszerek (EMS) használata és tesztelése régóta folyik, azok érdekes megoldásnak bizonyultak a szállítási műveletek gazdasági és energiahatékonyságának javítása szempontjából, ugyanakkor biztosítják a közúti közlekedésbiztonságot és az infrastruktúra védelmét annak köszönhetően, hogy kizárólag a közúthálózatok megfelelő részein közlekedhetnek. Tekintettel a nemzeti sajátosságokra, az eltérő gazdasági érdekekre, a fuvarozás iránti igényekre és a tagállamok közlekedési infrastruktúrájának eltérő kapacitására, a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felmérjék és engedélyezzék az európai moduláris rendszereknek a területükön való közlekedését . Az európai moduláris rendszerek engedélyezése előtt a tagállamoknak az új útvonalak vonatkozásában el kell végezniük e rendszerek közúti biztonságra, infrastruktúrára, modális váltásra és környezetre gyakorolt lehetséges hatásának előzetes értékelését . Ugyanakkor az európai moduláris rendszerek használata által kiváltott pozitív társadalmi-gazdasági és környezeti hatások fokozása érdekében alapvető fontosságú az ilyen jármű-kombinációkat a területükön engedélyező szomszédos tagállamok közötti, határokon átnyúló műveletek során történő használatot gátló szükségtelen akadályok felszámolása, az átlépett határok számának korlátozása nélkül, amennyiben azok megfelelnek a tagállamok által a területükön az európai moduláris rendszerek esetében megengedett legnagyobb össztömegnek és méreteknek. Ez annak biztosítására hivatott, hogy a határokon átnyúló műveletek során használt európai moduláris rendszerek megfeleljenek az adott tagállamokban az európai moduláris rendszerekre alkalmazandó legalacsonyabb közös össztömeg- és mérethatárértéknek. A műveletek biztonsága, az átláthatóság és a jogi egyértelműség érdekében közös feltételeket kell megállapítani az európai moduláris rendszerek nemzeti és nemzetközi forgalomban való közlekedésére vonatkozóan, . Ezeknek a feltételeknek többek között biztosítaniuk kell, hogy az európai moduláris rendszerek olyan utakon közlekedjenek, ahol garantált a veszélyeztetett úthasználók biztonsága. A tagállamoknak egyértelmű tájékoztatást kell adni adniuk az európai moduláris rendszerek össztömegére és méreteire vonatkozó határértékekről, valamint a közúthálózatnak az ilyen járművekre vonatkozó előírásokkal kompatibilis részeiről, és részein. A tagállamoknak létre kell hozniuk egy nyomon kell követni követési rendszert az európai moduláris rendszerek használatának használata által a közúti közlekedésbiztonságra, a közúti infrastruktúrára és a modális együttműködésre kifejtett hatásait hatások , valamint az európai moduláris rendszereknek rendszerek által a közlekedési rendszerre gyakorolt környezeti hatásait hatások értékelésére , beleértve a modális részesedésre kifejtett hatásokat is. Az európai moduláris rendszerek ezen irányelven belüli egyértelmű meghatározása garantálja, hogy az európai moduláris rendszerek szabványos járműegységekből álljanak, annak érdekében, hogy biztosított legyen a más közlekedési módokkal, különösen a vasúttal való kompatibilitás. A kibocsátásmentes mobilitásra való átállás hatékony előmozdítása érdekében a nemzetközi forgalomban részt vevő európai moduláris rendszereknek – amint ez műszaki és operatív szempontból megvalósítható – kibocsátásmentes járművekből vagy jármű-kombinációkból kell állnia. [Mód. 5] |
|
(9a) |
A közúti biztonság maximalizálása és a megfelelő munkakörülmények érdekében fontos biztosítani, hogy az európai moduláris rendszerek vezetői megfelelő képzésben részesüljenek, és rendelkezzenek a nehezebb és hosszabb járművek és jármű-kombinációk kezeléséhez szükséges képesítésekkel. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy minimumkövetelményeket vagy tanúsítási rendszert állapítsanak meg az európai moduláris rendszerek járművezetői számára. Az európai moduláris rendszerek vezetői és üzemeltetői számára egyenlő bánásmódot és megkülönböztetésmentességet biztosító egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a tagállamoknak garantálniuk kell e tanúsítványok kölcsönös elismerését az érintett tagállamokban. [Mód. 6] |
|
(10) |
A tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy ideiglenes jelleggel kísérleteket végezzenek. A mozgás közbeni töltést lehetővé tevő új technológiák, például a szolárpanelek, az áramszedők és a villamosított közutak, illetve az európai moduláris rendszerek fokozatos tagállami bevezetése tesztkörnyezetben szükségessé teheti a megengedett legnagyobb össztömeg és méretek túllépését, többek között a közúthálózat határokon átnyúló szakaszain. Ezért a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy ilyen kísérleteket végezzenek, és tesztelni tudják az új technológiák és koncepciók határokon átnyúló kompatibilitását. A kísérletek elvégzéséhez szükséges maximális időtartam meghatározásával egyértelművé kell tenni a kísérletek ideiglenes és innovatív jellegét. Ugyanakkor az innováció akadályozásának elkerülése érdekében nem szabad korlátozni az új technológiákra és innovatív rendszerekre irányuló kísérletek számát. A tagállamoknak rendszeresen nyomon kell követniük és értékelniük kell az új technológiák és új koncepciók tesztelésének – a közúti közlekedésbiztonság, a közúti infrastruktúra és a modális együttműködés tekintetében elért – teljesítményét és hatásait, valamint a közlekedési rendszerre kifejtett környezeti hatásokat, például a modális részesedésre kifejtett hatásokat. |
|
(10a) |
Azon tagállamokban, amelyek nemzeti és nemzetközi forgalomban lehetővé teszik európai moduláris rendszerek közlekedését, az ilyen rendszerekre vonatkozó új, harmonizált szabályoknak magukban kell foglalniuk a közúti biztonságra vonatkozó adatok gyűjtését ezekben a tagállamokban, beleértve az ütközésekből eredő halálesetek és sérülések arányát is. Figyelembe véve, hogy a nehézgépjárművekkel való ütközések során bekövetkező halálesetek közel egyharmadában veszélyeztetett úthasználók veszítik életüket, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az európai moduláris rendszerek ne gyakoroljanak negatív hatást a közúti közlekedésbiztonságra, különösen a veszélyeztetett úthasználók, például gyalogosok és kerékpárosok, valamint a motorkerékpárosok és a fogyatékossággal élők, a csökkent mozgásképességű személyek és a csökkent tájékozódóképességű személyek biztonságára. [Mód. 7] |
|
(11) |
Az oszthatatlan rakományoknak a legnagyobb össztömeget vagy méreteket meghaladó járművekkel vagy jármű-kombinációkkal végzett szállítása és az európai moduláris rendszerek használata – a kiegészítő biztonsági elemek és a megfelelő infrastruktúra iránti igényük miatt – szükségessé teszi, hogy különös figyelem irányuljon az olyan tényezőkre, mint a releváns információk átláthatósága, a jogbiztonság és az engedélyezési eljárások harmonizálása. Ezért a tagállamoknak létre kell hozniuk egy olyan egységes elektronikus információs és kommunikációs rendszert, amely egyértelműen és könnyen hozzáférhető módon tartalmazza az oszthatatlan rakományok szállításának és az európai moduláris rendszerek használatának üzemeltetési és adminisztratív feltételeire vonatkozó valamennyi releváns információt. E nemzeti rendszernek azt is lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők számára, hogy az oszthatatlan rakományok szállítására vonatkozó különleges engedélyekkel kapcsolatos információkat az érintett tagállamban szerezzék be, és a kérelmet elektronikus úton, uniós szabványosított formátumban nyújtsák be. Emellett e nemzeti rendszernek tájékoztatást kell nyújtania a járműveknek és jármű-kombinációknak az országban megengedett legnagyobb méreteiről és össztömegéről, valamint a lehetséges – különösen a magasságra vonatkozó – korlátozásokról. Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők és a polgárok egy helyen hozzáférhessenek az összes releváns információhoz, a Bizottságnak legkésőbb [6 hónappal ezen irányelv átültetésének napját követően]-ig létre kell hoznia egy, a nemzeti elektronikus és kommunikációs rendszereket összekötő és többek között egyértelmű grafikus áttekintést nyújtó európai internetes portált azokról az utakról, amelyeken az európai moduláris rendszerek és – amennyiben elérhető – az oszthatatlan rakományt szállító járművek az érintett tagállamokban közlekedhetnek. [Mód. 8] |
|
(12) |
Az elsősorban nagy távolságra történő szállítás során használt nehezebb tehergépkocsikkal (például öt- vagy hattengelyes jármű-kombinációkkal) végzett, határokon átnyúló szállítás mesterséges akadályait összehangolt módon kell felszámolni, hogy rövid távon ki lehessen használni a tagállamok által biztosított nagyobb rakodási kapacitáshoz kapcsolódó működési, energia- és környezeti hatékonyságot, többek között az intermodális szállítás esetében. A kibocsátásmentes mobilitásra való áttérés hatékony előmozdítása és a vonatkozó meglévő környezetvédelmi jogszabályok hatásainak maximalizálása érdekében 2035-től fokozatosan meg kell szüntetni az ilyen, fosszilis üzemanyagokkal hajtott nehezebb tehergépkocsik tehergépjárművek használatát, amikor a beruházásokkal kapcsolatos jogbiztonság erősítése és a hatékonyabb kibocsátásmentes nehézgépjárművek piaci penetrációja várhatóan jelentősen növekedni fog, a nyilvántartásba vett új nehézgépjárművek mintegy 50 %-ára penetrációjának további ösztönzése céljából . A fokozatos kivezetést követően a nehezebb tehergépkocsikat továbbra is engedélyezni kell a nemzeti forgalomban, míg a nemzetközi forgalomban meg kell felelniük a 96/53/EK irányelv I. mellékletében meghatározott megengedett legnagyobb össztömegnek; e melléklet a többlettömeg-engedményt a kibocsátásmentes járművekre és az intermodális szállítási műveletekben részt vevő járművekre korlátozza. [Mód. 9] |
|
(13) |
A 96/53/EK irányelvben meghatározott értékeket feltüntető jármű-megfelelőségi tanúsítványoknak – a járművek típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárásokra és műszaki előírásokra vonatkozó aktualizált uniós szabályokkal összhangban – átfogó információkat kell tartalmazniuk. Az alkalmazandó uniós szabályokra utaló hivatkozásokat ezért az (EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendeletre (9) utaló konkrét hivatkozás beillesztése érdekében aktualizálni kell. A megfelelőségi tanúsítványban feltüntetendő információkat fokozottabban össze kell hangolni a 96/53/EK irányelv szerinti megengedett legnagyobb össztömegekkel. A 2. cikkben meghatározott szállítási művelet intermodális jellegének ellenőrzése különösen nagy kihívást jelenthet a nem konténeres szállítás során. Az intermodális szállítási műveletekben részt vevő nehézgépjárművekre vonatkozó többlettömeg-engedmény megfelelő felhasználása érdekében a gazdasági szereplőknek a művelet intermodális jellegére vonatkozó igazolást kell szolgáltatniuk. A digitális szállítási adatok közlésére szolgáló, az (EU) 1056/2020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alapján létrehozott platformok (a továbbiakban: eFTI-platformok) megfelelő eszközt biztosítanak, mivel olyan a kialakításuk, hogy tartalmazzák a 92/106/EGK irányelv 3. és 7. cikkében meghatározott, jogszabályban előírt tájékoztatási követelményeket. Ezért a releváns szállítási információknak a rakomány szállításához igénybe vett szállítási módok tekintetében történő rögzítése céljából kötelezővé kell tenni az eFTI-platform használatát. |
|
(14) |
A nyitott felépítményű járműszállító járművek – amelyek közül sok nyitott felépítményű – nagyon kevés lehetőséget biztosítanak arra, hogy a jobb aerodinamika révén csökkentsék energiafogyasztásukat. A járműszállító járművek rakományainak túlnyúlására vonatkozó eltérő nemzeti szabályok versenytorzulást okoznak, és jelentősen korlátozzák a működési hatékonyság és az energiahatékonyság nemzetközi forgalomban történő javítására adódó lehetőségeiket. Ezért a szóban forgó célkitűzések megfelelő teljesülése érdekében harmonizálni kell a nyitott felépítményű járműszállító járművek rakományainak túlnyúlására vonatkozó szabályokat. [Mód. 10] |
|
(15) |
A meghosszabbított vezetőfülkével rendelkező nehézgépjárművek, valamint a kibocsátásmentes hajtásrendszerek piacra lépése elkezdődött. A kibocsátásmentes hajtásrendszerek használata a technológiától függően több teret igényel, amely – a kibocsátásmentes közúti szállítás gazdasági szankcionálásának elkerülése érdekében – nem számítható be a jármű tényleges terhelésének rovására. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a meghosszabbított vezetőfülkék esetében előírt maximális hosszúság olyan mértékben léphető túl, amely biztosítja a kibocsátásmentes technológiák, például az akkumulátorok és a hidrogéntartályok elhelyezéséhez szükséges teret, feltéve, hogy az áramvonalas vezetőfülkék biztonsági, hatékonysági és kényelmi jellemzői nem kerülnek veszélybe , és az érintett jármű eleget tesz a „fordulókör-szabálynak” . [Mód. 11] |
|
(16) |
A jelenlegi előírások – a további térigény esetéhez hasonlóan – a kibocsátásmentes nehézgépjárművek többlettömegének kompenzálására sem alkalmasak, különösen a nagy távolságra történő szállítás esetében. A kibocsátásmentes jármű-kombinációk, valamint az Unióban leggyakrabban használt személyszállító gépjárművek esetében többlettömegre és tengelyterhelésre van szükség. A könnyebb technológiák és a jobb aerodinamika – a kibocsátásmentes hajtásrendszerek energiafogyasztásának csökkentése révén – hatékonyabbá teszik azok használatát (például a nagyobb megtett távolság és a hosszabb akkumulátor-élettartam lehetővé tétele érdekében). A kibocsátásmentes nehézgépjárművek elterjedésének további ösztönzése, a technológiafejlesztés előmozdítása, valamint a járművek jobb aerodinamikai jellemzőkkel való felvértezése érdekében a többlettömeg-engedményeket ezért el kell különíteni a kibocsátásmentes technológia tömegétől. |
|
(16a) |
A járművek sokféle különböző jelölése és jelzése a tagállamokban zavaró lehet az úthasználók számára, és káros lehet az uniós közúti közlekedésbiztonságra nézve. A közúti közlekedésbiztonság javítása érdekében uniós szinten létre kell hozni az európai moduláris rendszerekben használt vagy a szabványos méretektől eltérő gépjárművek vagy járműszerelvények hosszát jelölő szabványosított uniós címkét. Ez az uniós címke segítené az úthasználókat az ilyen járművek azonosításában és megismerésében, és csökkentené a korlátozott láthatóságból vagy holtterekből eredő kockázatokat, például az ilyen hosszú járművek vagy járműszerelvények előzése során. [Mód. 12] |
|
(16b) |
Az akkumulátoros elektromos járművek, az üzemanyagcellás és az egyéb hidrogénüzemű járművek nagy potenciállal rendelkeznek a nehézteher-szállítás egyes szegmenseinek dekarbonizálása szempontjából, és ezek fejlesztését ösztönözni kell, figyelembe véve azt a tényt, hogy nincs olyan technológia, amelynek ne lenne környezeti hatása. Amennyiben a villamosítás nem lehetséges vagy kevésbé hatékony, és a hidrogénüzemű járművek nem megfelelőek vagy a költségek szempontjából nem versenyképesek, a technológiasemlegesség elve lehetővé teszi egyenlő versenyfeltételek biztosítását más, kiforrottabb technológiákkal. [Mód. 13] |
|
(17) |
A szabályok eredményes, hatékony és következetes végrehajtása rendkívül fontos a gazdasági szereplők közötti torzulásmentes verseny biztosításához, valamint az alkalmazandó össztömeget vagy méreteket jogellenesen meghaladó járművek közúti közlekedésbiztonságra és közúti infrastruktúra jelentett kockázatainak kiküszöböléséhez. A túlterhelt járművek közúti ellenőrzésének célirányosabbá tétele érdekében, és amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a tagállamoknak legalább automatikus rendszereket használnak a közúti infrastruktúrán, kötelesek biztosítani legalább azt, hogy kell kiépíteniük a transzeurópai közúti közlekedési hálózaton kiépítsenek ilyen , ezen belül a TEN-T törzshálózaton pedig tanúsítvánnyal rendelkező rendszereket . Emellett lehetővé kell tenni pontos és teljes mértékben interoperábilis fedélzeti súlymérő berendezések használatát is. Ezeknek a tanúsítvánnyal ellátott automatikus rendszereknek képesnek kell lenniük a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó olyan járművek vagy jármű-kombinációk felismerésére, amelyekre különleges engedélyen vagy hasonló megállapodáson alapuló eltérés vonatkozik. A rendszereknek képesnek kell lenniük annak észlelésére is, hogy teljesülnek-e a különleges engedélyekre vonatkozó követelmények. Ez várhatóan elkerülhetővé teszi az indokolatlan szankciókat, és adminisztratív költségeket takarít meg a gazdasági szereplők és a tagállamok számára egyaránt . Ezen túlmenően a jogérvényesítés Unión belüli megbízhatósága és következetessége érdekében a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések kötelező minimumszintjét az ezen irányelv hatálya alá tartozó járművek által a tagállamok területén bonyolított forgalom szintjével arányosan kell meghatározni, beleértve az éjszakai órákban végzett ellenőrzések megfelelő számát is. [Mód. 14] |
|
(18) |
A jogérvényesítés fokozása és a nehézgépjárművek uniós közutakon való közlekedésének fokozottabb nyomon követése, a forgalmi torlódások csökkentése, a közúti közlekedésbiztonság javítása, az infrastruktúra károsodása kockázatának csökkentése, valamint a fenntartható szállítási műveletek előmozdítása érdekében a tagállamokat olyan intelligens hozzáférési politikát támogató rendszerek létrehozására kell ösztönözni, amelyek biztosítják a legnagyobb megengedett össztömegre és méretekre vonatkozó szabályoknak való megfelelést. Az ilyen rendszerek létrehozásakor A tagállamoknak közös minimumkövetelményeket kell alkalmazniuk az EU-n ilyen rendszerekre vonatkozóan az Unión belüli harmonizáció és interoperabilitás biztosítása érdekében, különösen a kicserélendő releváns adatok hozzáférhetősége és formátuma tekintetében . A vonatkozó adatoknak valós időben és az Unió hivatalos nyelvein hozzáférhetőnek kell lenniük . A környezetre, az infrastruktúrára, az emberi egészségre és biztonságra, valamint a társadalomra kifejtett minimális hatás biztosítása érdekében a rendszereknek elő kell segíteniük annak biztosítását, hogy a megfelelő rakományt szállító megfelelő járművek a megfelelő közúton és a megfelelő időben közlekedjenek. Az ilyen rendszerek létrehozásakor – a nehézgépjárművek biztonságos és zavartalan közlekedésének biztosítása érdekében – fejlett intelligens közlekedési rendszereket kell alkalmazni, például a járművek és az infrastruktúra közötti kommunikációt, a járművek és a hálózat közötti kommunikációt, valós idejű adatmegosztást és távellenőrzést, és e rendszerek nem vezethetnek aránytalan vagy diszkriminatív forgalmi korlátozásokhoz. [Mód. 15] |
|
(18a) |
A 96/53/EK irányelv végrehajtása alapvető része a jól bevált uniós és nemzeti szintű nyomonkövetési és végrehajtási rendszereknek, amelyek hozzájárulnak a közúti fuvarozásra alkalmazandó uniós szociális, piaci és műszaki szabályok végrehajtásához. Amennyiben az előírt tömeg- és méretkövetelmények megsértését észlelik, az illetékes nemzeti hatóságoknak végrehajtási intézkedéseket kell hozniuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szankciók megkülönböztetésmentesek legyenek mind a választott szankciótípusok, mind azok mértéke tekintetében, valamint hogy hatékonyak, visszatartó erejűek és az elkövetett jogsértés súlyosságával arányosak legyenek. Ezeket a jogsértéseket rögzíteni kell a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti nyilvántartásában, meg kell osztani a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásán (ERRU) keresztül, és az 1071/2009/EK rendelettel összhangban figyelembe kell venni a vállalkozások kockázati besorolásában. A 96/53/EK irányelv hatálya alá tartozó szankciók határokon átnyúló végrehajtását várhatóan megkönnyíti majd a határokon átnyúló végrehajtásról szóló (EU) 2015/413 irányelv módosítása. [Mód. 16] |
|
(18b) |
A zöld és digitális átállás terén való előrelépés, valamint az európai zöld megállapodásban és a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában – különösen a közlekedési ágazatból származó ÜHG-kibocsátás csökkentése tekintetében – meghatározott célkitűzéseknek való megfelelés érdekében a tagállamokat ösztönözni kell, hogy az ezen irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankciókból származó bevételeket vagy e bevételek pénzügyi értékének megfelelő összeget a fenntartható közlekedési eszközök elterjedésének támogatására és ezáltal a szállítási műveletekből származó külső költségek mérséklésére, az intermodalitás ösztönzésére és a határokon átnyúló szállítási műveletek fenntarthatóságának javítására használják fel. [Mód. 17] |
|
(19) |
A multimodális szállítási rendszer növekedésének előmozdítása érdekében a konténeres szállítást – beleértve a 45 vagy 48 láb hosszúságú konténereket, a 45 láb hosszúságú cserefelépítményeket vagy a magas kockakonténereket – tovább kell könnyíteni azáltal, hogy a közúti járművek esetében többletmagasságot kell lehetővé tenni a magas kockakonténerek e konténerek szállításához. [Mód. 18] |
|
(19a) |
A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a típusjóváhagyásra vonatkozó jelenlegi jogszabályokat az új nehéz tehergépjárművek és jármű-kombinációk kombinált árufuvarozási műveletekkel – többek között tömegük, alakjuk, méretük, daruval való kezelhetőségük, valamint a kinyúló eszközök behúzhatósága és behajthatósága tekintetében – való műszaki és működési kompatibilitásának erősítése, valamint a kibocsátásmentes pótkocsik és félpótkocsik használatának és elterjedésének előmozdítása érdekében. [Mód. 19] |
|
(20) |
Az Európai Parlamentet és a Tanácsot rendszeresen tájékoztatni kell a tagállami illetékes hatóságok által végzett megfelelőség-ellenőrzések eredményeiről, a jogérvényesítési eszközök és nyomonkövetési rendszerek kiépítéséről és használatáról, különösen a nehezebb és/vagy hosszabb járművek, köztük a moduláris jármű-kombinációk használatából fakadó működési, biztonsági és környezeti hatások értékelésével összefüggésben. A tagállamok által erre vonatkozóan szolgáltatott információknak lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy nyomon kövesse a piaci fejleményeket és a 96/53/EK irányelvnek való megfelelést. Annak érdekében, hogy a tagállamok könnyebben nyújthassák be a szükséges információkat a Bizottságnak, valamint az adatok egységességének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében – lehetővé téve a 96/53/EK irányelvnek való megfelelés nyomon követését és általános teljesítményének értékelését – kívánatos, hogy a Bizottság egységes, felhasználóbarát jelentéstételi formátumot hozzon létre. |
|
(21) |
Ahhoz, hogy a közúti szállítási ágazat gyorsan reagálhasson bármely válságra, például természeti katasztrófákra, világjárványokra, katonai konfliktusokra vagy infrastrukturális hiányosságokra, a 96/53/EK irányelvbe veszélyhelyzeti záradékot kell illeszteni, amely a szükséges áruk és szolgáltatások folyamatos ellátásának biztosítása érdekében ideiglenesen lehetővé teszi a megengedett legnagyobb össztömeget és/vagy méreteket meghaladó nehézgépjárművek közlekedését. Ilyen kivételes záradék csak akkor alkalmazandó, ha azt a közérdek megköveteli, és feltéve, hogy ezáltal a közúti közlekedésbiztonság nem kerül veszélybe , és annak esetleges megújítására a válság további fennállásának függvényében kerülhet sor . [Mód. 20] |
|
(22) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által az európai moduláris rendszerek és a kísérletek hatásainak értékelésére létrehozandó nyomonkövetési rendszerek megfeleljenek a harmonizált minimumkövetelményeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a 96/53/EK irányelvet az említett nyomonkövetési rendszerek által szolgáltatandó minimális adatkészletek és/vagy teljesítménymutatók meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (11) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(23) |
Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy közös uniós szabványos kérelem-formanyomtatványt hozzon létre, harmonizálja a legnagyobb össztömeget és/vagy méreteket meghaladó, oszthatatlan rakományok szállítására használt járművekre vagy jármű-kombinációkra vonatkozó nemzeti engedélyek vagy hasonló megállapodások kiadására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, egységes jelentéstételi formátumot hozzon létre a tagállamok számára jelentéstételi kötelezettségeik teljesítéséhez, valamint ideiglenes kivételeket határozzon meg a válság által érintett tagállamok közötti nemzetközi forgalomban alkalmazott tömeg- és mérethatárértékek alkalmazása alól. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni. [Mód. 21] |
|
(23a) |
Ezen irányelv eredményességének és hatékonyságának értékelése, valamint a konkrét célkitűzésekhez viszonyított előrehaladás mérése érdekében fontos az irányelv végrehajtásának és hatásának rendszeres értékelése. Ezért a Bizottságnak a kibocsátásmentes nehézgépjárművek piaci elterjedését lehetővé tevő előfeltételek – például az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának rendelkezésre állása és kapacitása, az európai rendszer közúti közlekedésre gyakorolt hatása, valamint a szén-dioxid-kibocsátás alapján differenciált tagállami úthasználati díjak – alapján rendszeresen értékelő jelentést kell benyújtania ezen irányelv alkalmazásáról. E jelentéseknek részletes információkat kell tartalmazniuk ezekről az előfeltételekről, valamint a nemzeti és nemzetközi közúti szállítás alakulásáról, a közúti biztonságra és a közúti infrastruktúrára gyakorolt hatásról, a modális váltásról, az intelligens jogérvényesítési rendszerek alkalmazásáról és a közúti fuvarozás technológiai fejlődéséről. Emellett a jelentéseknek figyelembe kell venniük az intézkedéseknek az irányelv hosszú távú céljaihoz igazodó méretezhetőségét. Ezen értékelések megállapításai alapján a jelentéshez adott esetben az ezen irányelv és az abban megállapított kötelezettségek módosítására irányuló jogalkotási javaslatot kell csatolni. [Mód. 22] |
|
(24) |
Figyelembe véve a 96/53/EK irányelv I. mellékletének számos módosítását, amelyek a kibocsátásmentes nehézgépjárművek elterjedéséhez nyújtott további ösztönzők szükségességére, az öttengelyes gépjárművek legnagyobb össztömegének harmonizálására, valamint az intermodális szállítás előmozdításának szükségességére vonatkoznak, az egyértelműség érdekében helyénvaló e melléklet helyébe újat léptetni. |
|
(25) |
A 96/53/EK irányelv alapján előírt információknak az (EU) 2020/1056 rendelet hatálya alá vonása érdekében a rendeletet módosítani kell. |
|
(26) |
Mivel ezen irányelv célkitűzéseit – nevezetesen a közúti közlekedésbiztonság biztosítását, a fenntartható és hatékony szállítási műveletek előmozdítását és a belső piac működésének előmozdítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban a közúti szállítás határokon átnyúló jellege és az ezen irányelv által kezelni kívánt problémák jellege miatt e célkitűzések az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. |
|
(27) |
A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (13) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt. |
|
(28) |
A 96/53/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 96/53/EK irányelv módosításai
A 96/53/EK irányelv a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 1. cikk a következőképpen módosul:
|
|
2. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
|
3. |
A 4. cikk a következőképpen módosul:
|
|
4. |
Az irányelv a következő 4a. és 4b. cikkel egészül ki: „4a. cikk (1) A tagállamok legalább a következő »egyablakos ügyintézési« funkciókkal rendelkező elektronikus információs és kommunikációs rendszert hoznak létre és kezelnek:
(1a) A Bizottság... [6 hónappal ezen irányelv átültetésének napját követően]-ig létrehoz és ezt követően kezel egy külön erre a célra készült, naprakész, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén elérhető európai internetes portált, amely egyértelmű, hozzáférhető és átlátható módon összekapcsolja az (1) bekezdésben említett nemzeti elektronikus és kommunikációs rendszereket. Ez az európai portál hozzáférhető és átlátható módon nyilvánosan elérhetővé teszi az úthálózat valamennyi olyan részére vonatkozó információkat, amelyen európai moduláris rendszerek és adott esetben oszthatatlan rakományt szállító járművek közlekedhetnek. [Mód. 30] (2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a fogad el az engedély iránti közös uniós szabványos kérelem-formanyomtatvány létrehozása, valamint az e cikk (1) bekezdésében és a 4. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti engedélyek vagy hasonló megállapodások többek között digitális formában történő kiadására – ezen belül a szükséges gépjármű-nyilvántartási információkra – vonatkozó szabályok és eljárások harmonizálása, valamint az oszthatatlan rakományok szállításának kísérésére vonatkozó szabályok harmonizálása céljából. E végrehajtási jogi aktusokat a 10i. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. [Mód. 31] 4b. cikk (1) Amennyiben egy tagállam a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezi a területén az I. melléklet 2.2.1. vagy 2.2.2. pontjában meghatározott határértékeket meghaladó legnagyobb össztömegű jármű-kombinációk közlekedését, nem utasíthatja el, illetve nem tilthatja meg a területén az olyan jármű-kombinációk nemzetközi forgalomban történő használatát, amelyek megfelelnek a belföldi áruszállítás esetében meghatározott tömegértékeknek, feltéve, hogy az ilyen jármű-kombinációk megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 44 tonnát. (2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben meghatározott 44 tonnás tömeghatárérték túlléphető abban az esetben, ha a tagállam az adott jármű-kombinációk intermodális szállítási műveletben való részvétele esetén magasabb tömegértékeket engedélyez. (3) Tekintettel a kibocsátásmentes járművek elterjedésének várható növekedésére, ezt a cikket 2034. december 31-ig kell alkalmazni.” |
|
5. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
|
6. |
A 8b. cikk a következőképpen módosul:
|
|
7. |
A szöveg a következő 8c. cikkel egészül ki: „8c. cikk A nyitott felépítményű járműszállító járművek megrakodott állapotban összesen legfeljebb 20,75 méterrel méterig túlléphetik az I. melléklet 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat, engedélyezett rakodótámaszok – például kinyújtható hátsó rakodótámaszok – használatával. A járműszállító járművek túlnyúlása vagy rakodótámasza nem nyúlhat ki a túlnyúló rakományhoz képest. A rakomány legfeljebb 0,5 méterrel kinyúlhat a vontatójármű elé, feltéve, hogy a szállított jármű első valamennyi tengelye a pótkocsi jármű szerkezetén nyugszik. A rakomány hátulról legfeljebb 1,5 méterrel nyúlhat ki, feltéve, hogy a szállított jármű utolsó legfeljebb egy tengelye a pótkocsi szerkezetén hátsó rakodótámaszon nyugszik.” [Mód. 33] |
|
8. |
A 9a. cikk a következőképpen módosul:
|
|
9. |
A 10b. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10b. cikk (1) Az alternatív üzemanyaggal hajtott vagy kibocsátásmentes járművek megengedett legnagyobb össztömege és tengelyterhelése az I. melléklet 2.2., 2.3., 2.4., 3.4.2. és 3.4.3. pontjában foglaltaknak felel meg. A kibocsátásmentes járművektől eltérő, alternatív üzemanyaggal hajtott járművek esetében szükséges többlettömeget a kérdéses jármű jóváhagyási eljárása során a gyártó által benyújtott dokumentáció alapján kell meghatározni. A többlettömeget fel kell tüntetni a 6. cikkel összhangban előírt hivatalos igazolásokon. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10h. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy ezen irányelv kiegészítése céljából naprakésszé tegye a 2. cikkben említett, olyan alternatív üzemanyagokat tartalmazó listát, amelyek esetében többlettömeget kell biztosítani. Különösen fontos, hogy a Bizottság a szokásos gyakorlatát követve e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt szakértői konzultációkat folytasson, többek között a tagállamok szakértőivel is. (2) A kibocsátásmentes járművek vagy jármű-kombinációk – többek között a kibocsátásmentes járművek – esetében az I. melléklet 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságok a kibocsátásmentes technológia elhelyezéséhez szükséges legfeljebb 90 cm többlethosszúsággal túlléphetők az ilyen eszközök hozzáadásának lehetővé tétele érdekében. Az ilyen kibocsátásmentes járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük ezen irányelv I. melléklete 1.5. és 1.5a. pontjának, és a legnagyobb hosszúság túllépése nem eredményezheti az adott járművek vagy jármű-kombinációk rakodási hosszának növekedését, annak biztosítása érdekében, hogy a pótkocsik és félpótkocsik összeegyeztethetőek legyenek az intermodális szállítási műveletekre vonatkozó követelményekkel. [Mód. 35] A kibocsátásmentes járművek esetében szükséges többlethosszúságot a kérdéses jármű jóváhagyási eljárása során a gyártó által benyújtott dokumentáció alapján kell meghatározni. A többlethosszúságot fel kell tüntetni a 6. cikkel összhangban előírt hivatalos igazolásokon.” |
|
10. |
A 10c. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10c. cikk Intermodális szállítási műveletet végző járművek vagy jármű-kombinációk esetében az I. melléklet 1.1. pontjában – adott esetben figyelemmel a 9a. cikk (1) és a 10b. cikk (2) bekezdésére – a csuklós járművek tekintetében megállapított legnagyobb hosszúságok hosszúság 18,00 m, és az I. melléklet 1.6. pontjában megállapított legnagyobb megengedett távolság legfeljebb 15 cm-rel léphető túl azon járművek vagy jármű-kombinációk esetében, amelyek 45 láb hosszúságú konténereket vagy 45 láb hosszúságú cserefelépítményeket szállítanak – akár üresen, akár rakománnyal –, amennyiben a kérdéses konténer vagy cserefelépítmény közúti szállítása intermodális szállítási művelet részeként történik 13,50 m .” [Mód. 36] |
|
10a. |
A szöveg a következő 10ca. cikkel egészül ki: „10ca. cikk (1) A közúti közlekedésbiztonság növelése, valamint a járművek sokféle jelölésének és jelzéseinek elkerülése érdekében létrejön az európai moduláris rendszerekkel végzett műveletekben használt vagy az I. melléklet 1.1., 1.2., 1.4.–1,8., 4.2. és 4.4. pontjában meghatározottaktól eltérő méretekkel rendelkező, forgalomban lévő gépjárművek vagy jármű-kombinációk hosszára vonatkozó egységes uniós címke. (2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az (1) mellékletben említett valamennyi gépjármű vagy jármű-kombináció hátulján egyértelműen és jól láthatóan fel legyen tüntetve az uniós címke. (3) A Bizottság... [1 évvel a hatálybalépést követően]-ig a 10h. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv kiegészítése céljából, amelyben meghatározza a címkékre és azok megjelenítésére és kibocsátására vonatkozó részletes előírásokat, követelményeket és egyéb rendelkezéseket, előnyben részesítve a piktogramok használatát a szöveggel szemben.” [Mód. 37] |
|
11. |
A 10d. cikk a következőképpen módosul:
|
|
12. |
A szöveg a következő 10da. cikkel egészül ki: „10da. cikk (1) A tagállamok a nehézgépjárművek meghatározott közutakhoz vagy területekhez való hozzáférésének szabályozása, nyomon követése és megkönnyítése érdekében intelligens hozzáférési politikát (IAP) támogató rendszereket vezethetnek be a területükön. E cikk alkalmazásában az »intelligens hozzáférési politika« a nehézgépjárművek közúthálózathoz való hozzáférésének telematikai eszközökkel történő irányítására szolgáló műszaki és funkcionális keret, amelynek célja az össztömegre és méretekre alkalmazandó szabályoknak való megfelelés biztosítása. (2) Amikor egy tagállam az (1) bekezdés szerinti intelligens hozzáférési politikát hajt végre, biztosítania kell, hogy IAP-rendszere A tagállamok biztosítják, hogy IAP-rendszerük megfeleljen a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (*8). A tagállamok biztosítják különösen, hogy az IAP-rendszerrel kapcsolatos és a 2010/40/EU irányelv hatálya alá tartozó adatok – beleértve a tömegre, a hosszúságra, a szélességre vagy a magasságra vonatkozó korlátozásokat – digitális, géppel olvasható formátumban rendelkezésre álljanak, és azokat az (EU) 2022/670 felhatalmazáson alapuló rendelet (*9) szerint létrehozott nemzeti hozzáférési pontokon keresztül rendelkezésre bocsássák. A tagállamok emellett biztosítják azt is, hogy az IAP-rendszer össze legyen kapcsolva a 4a. cikkben meghatározott különleges engedélyek vagy hasonló megállapodás szerinti egyablakos nemzeti ügyintézési ponttal annak érdekében, hogy képesek legyenek felismerni azokat a megengedett legnagyobb össztömeget és/vagy méreteket meghaladó és különleges engedéllyel rendelkező járműveket vagy jármű-kombinációkat. (3) Amikor egy tagállam Az (1) bekezdés szerinti IAP-rendszereket hajt végre IAP-rendszerek bevezetése során a tagállamok :
(4) Az IAP-rendszerek tagállamok általi létrehozása nem vezethet az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának diszkriminatív vagy aránytalan korlátozásához, és nem akadályozhatja indokolatlanul a belső piac zavartalan működését. [Mód. 39 ] (*8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.)." (*9) A Bizottság (EU) 2022/670 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. február 2.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 122., 2022.4.25., 1. o.).” " |
|
12a. |
A 10e. cikk a következő új bekezdéssel egészül ki: „A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az e szankciókból származó bevételeket vagy az e bevételek értékével megegyező összeget a fenntartható közlekedési eszközök fejlesztésére és piaci elterjedésük támogatására, infrastruktúrájuk és intelligens jogérvényesítési rendszereik finanszírozására, az intermodális szállítási műveletek ösztönzésére és a határokon átnyúló fuvarozási műveletek fenntarthatóságának javítására használják fel.” [Mód. 40] |
|
13. |
A 10f. cikk (1) bekezdésében az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
|
|
14. |
A 10g. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10g. cikk (1) A tagállamok minden második évben – legkésőbb az adott kétéves időszak végét követő év szeptember 30-ig – megküldik a Bizottság részére a szükséges információkat a következőkre vonatkozóan:
Ezeket az információkat évenkénti bontásban kell közölni. (2) A Bizottság elemzi az (1) bekezdés alapján beérkezett kapott információkat, és a beérkezett információk alapján adott esetben ajánlásokat ad ki a tagállamoknak. Amennyiben a Bizottság ilyen ajánlásokat ad ki, az érintett tagállam a kiadásukat követő hat hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy miként szándékozik végrehajtani az ajánlásokat. A Bizottság – legkésőbb az összes tagállam információinak beérkezését követő 13 12 hónap elteltével – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezen irányelv végrehajtásáról előírásainak való megfelelésről . E jelentésnek tartalmaznia kell a szóban forgó területeken bekövetkezett releváns fejleményekre vonatkozó információkat. [Mód. 42] (3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabványos, elektronikus formátumú jelentéstételi formanyomtatványt hoz létre, amelyet a tagállamok az (1) bekezdésben említett információknak a Bizottság részére történő benyújtásához használnak. E végrehajtási jogi aktusokat a 10i. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.” |
|
15. |
A 10h. cikk (2) , (3) és (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) A Bizottságnak a 4. cikk (5a) bekezdésében és , a 10b. cikk (1) bekezdésében és a 10ca. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be ezen irányelv hatálybalépésének napját]-tól/-től számított ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt. [Mód. 43] (3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (5a) bekezdésében, a 10b. cikk (1) bekezdésében és a 10ca. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 44] (5) A 4. cikk (5a) bekezdése, a 10b. cikk (1) bekezdése és a 10ca. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 45] |
|
16. |
A 10i. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni.” |
|
17. |
A 10j. cikket el kell hagyni. cikk helyébe a következő szöveg lép: „ 10j. cikk A Bizottság 2027-ig és azt követően négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentésnek részletes értékelést kell tartalmaznia a nemzeti és a nemzetközi közúti szállítás alakulásáról, többek között egyes piaci szegmensek sajátos jellemzőiről, e fejlődésnek a közúti biztonságra, a közúti infrastruktúrára, a közúti szállítás belső piacának működésére, az ágazat versenyképességére, a konnektivitásra és a modális váltásra gyakorolt hatásáról. A jelentés tartalmazhatja a 10g. cikk (2) bekezdésében említett jelentés egyes elemeit. Ebben a jelentésben a Bizottság különösen elemzi, hogy a 4b. cikk (3) bekezdésében említett időpontig kielégítően teljesülnek-e a kibocsátásmentes nehézgépjárművek uniós piaci elterjedését lehetővé tevő szükséges előfeltételek. Ez a jelentés többek között különösen a következő előfeltételeket értékeli: a kibocsátásmentes nehézgépjárművek tagállami nyilvántartásba vételeinek száma, az alternatív üzemanyagok megfelelő infrastruktúrájának rendelkezésre állása és kapacitása, az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer közúti közlekedésre gyakorolt hatása, valamint a szén-dioxid-kibocsátás alapján differenciált tagállami úthasználati díjak. Ezen túlmenően az említett elemzés értékeli az európai moduláris rendszerek nemzetközi forgalomban részt vevő kibocsátásmentes járműveinek vagy jármű-kombinációinak piaci elterjedését lehetővé tevő előfeltételeket azokban a tagállamokban, amelyek területükön lehetővé teszik ezek közlekedését. A jelentés emellett elemzi az intelligens hozzáférési politikát (IAP) támogató rendszerek alkalmazását a végrehajtás tekintetében, figyelembe véve azok rendelkezésre állását és költséghatékonyságát. A jelentés tájékoztatást nyújt továbbá a közúti közlekedés területén elért lényeges technológiai fejleményekről, többek között az új technológiák vagy új koncepciók és aerodinamikai eszközök, valamint a kibocsátásmentes technológiával felszerelt pótkocsik vagy félpótkocsik tekintetében. E jelentés részeként a Bizottság értékeli ezen irányelv eredményességét és hatását is, valamint hogy ezen irányelv végrehajtása milyen mértékben valósította meg célkitűzéseit, és milyen kölcsönhatásban áll más vonatkozó uniós jogi aktusokkal. E fent említett értékelések megállapításai alapján a jelentéshez adott esetben ezen irányelv módosítására irányuló jogalkotási javaslatot kell csatolni.” [Mód. 46] |
|
18. |
A szöveg a következő 10k. cikkel egészül ki: „10k. cikk Válság esetén, amennyiben a közérdek ezt megköveteli, és feltéve, hogy nem veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát, a tagállamok a nemzeti forgalomban használt járművek számára legfeljebb két hónapos időtartamra átmeneti eltérést engedélyezhetnek az I. mellékletben meghatározott tömeg- és mérethatárértékek alkalmazása alól. Ez az időszak csak abban az esetben újítható meg, ha a válság továbbra is fennáll. [Mód. 47] Minden ilyen kivételt megfelelően meg kell indokolni, és arról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság a biztosított kivételre vonatkozó információkat haladéktalanul közzéteszi hivatalos honlapján és a 4a . cikk (1a) bekezdésében említett, erre a célra létrehozott európai internetes portálon. [Mód. 48] Amennyiben egy válság több tagállamot érint, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak érdekében, hogy az érintett tagállamok közötti nemzetközi forgalomban használt járművek tekintetében ideiglenes kivételeket határozzon meg az I. mellékletben meghatározott tömeg- és mérethatárértékek alkalmazása alól. A kivétel időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot, és kizárólag akkor hosszabbítható meg, ha a válság tartósan fennáll. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10i. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. E cikk alkalmazásában a válság olyan rendkívüli, váratlan és hirtelen bekövetkező természeti vagy ember okozta esemény, amely az Unión belül vagy kívül következik be, és amely jelentős közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol a közúti szállítás területére vagy az uniós polgárok takarékoskodására vagy jólétére – ezen belül biztonságára – , amennyiben a társadalom rendes működésében jelentős zavar keletkezik, és amennyiben a közérdek sürgős fellépést tesz szükségessé.”[Mód. 49] |
|
19. |
Az I. melléklet helyébe ezen irányelv melléklete lép. |
|
20. |
A III. mellékletben a „76/114/EGK irányelvben” szövegrész helyébe az „(EU) 2021/535 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletében” szövegrész lép. |
2. cikk
Az (EU) 2020/1056 rendelet módosításai
Az (EU) 2020/1056 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja a következő vi. alponttal egészül ki:
|
„vi. |
a 96/53/EK tanácsi irányelv (*10) 6. cikkének (7) bekezdése; |
3. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb ... [az elfogadás napja + 2 1 év]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. [Mód. 50]
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
4. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
5. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt...,
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C […]., […]., […]. o.
(2) HL C […]., […]., […]. o.
(3) HL L 235., 1996.9.17., 59. o.
(4) COM(2020)0789.
(5) COM(2019)0640.
(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.), valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2144 rendelete (2019. november 27.) a gépjárműveknek és pótkocsijaiknak, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános biztonság, továbbá az utasok és a veszélyeztetett úthasználók védelme tekintetében történő típusjóváhagyásáról, az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 78/2009/EK, a 79/2009/EK és a 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 631/2009/EK, a 406/2010/EU, a 672/2010/EU, az 1003/2010/EU, az 1005/2010/EU, az 1008/2010/EU, az 1009/2010/EU, a 19/2011/EU, a 109/2011/EU, a 458/2011/EU, a 65/2012/EU, a 130/2012/EU, a 347/2012/EU, a 351/2012/EU, az 1230/2012/EU és az (EU) 2015/166 bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2019.12.16., 1. o.).
(8) A Tanács 92/106/EGK irányelve (1992. december 7.) a tagállamok közötti kombinált árufuvarozás egyes típusaira vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 368., 1992.12.17., 38. o.).
(9) A Bizottság (EU) 2021/535 végrehajtási rendelete (2021. március 31.) az (EU) 2019/2144 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a járműveknek, valamint a járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek az általános felépítésre vonatkozó jellemzők és a biztonság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó egységes eljárások és műszaki előírások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 117., 2021.4.6., 1. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 1056/2020 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).
(11) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Melléklet
A JÁRMŰVEK LEGNAGYOBB MEGENGEDETT ÖSSZTÖMEGEI ÉS MÉRETEI, VALAMINT EZEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JELLEMZŐI
|
||||||
|
||||||
|
|
|
12,00 m |
||||
|
12,00 m |
|||||
|
16,50 m |
|||||
|
18,75 m |
|||||
|
18,75 m |
|||||
|
21,00 m |
|||||
|
13,50 m |
|||||
|
15,00 m |
|||||
|
18,75 m |
|||||
|
||||||
|
|
|
2,55 m |
||||
|
2,60 m |
|||||
|
||||||
|
|
|
4,00 m |
||||
|
4,30 m |
|||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
||||||
|
|
Nyugalmi helyzetben levő jármű esetében meg kell határozni egy, a jármű oldalát érintő függőleges síkot, amely a körből kifelé néz, és vonallal meg kell jelölni a talajon. Csuklós jármű esetén a két merev szakasznak egy vonalba kell esnie a síkkal. |
|||||
|
Amikor a jármű az 1.5. pontban leírt körből egyenesen elindul, annak bármely része legfeljebb 0,60 m-rel léphet túl a függőleges síkon. |
||||||
|
12,00 m |
|||||
|
15,65 m |
|||||
|
16,40 m |
|||||
|
||||||
|
||||||
|
|
2.1.1. |
Kéttengelyes pótkocsik |
18 tonna |
|||
|
2.1.2. |
Háromtengelyes pótkocsik |
24 tonna |
||||
|
||||||
|
|
2.2.1. |
Öt- vagy hattengelyes közúti járműszerelvények |
||||
|
40 tonna |
|||||
|
40 tonna |
|||||
|
2.2.2. |
Öt- vagy hattengelyes csuklós járművek |
|||||
|
a) |
kéttengelyes gépjármű háromtengelyes félpótkocsival |
40 tonna |
||||
|
b) |
háromtengelyes gépjármű két- vagy háromtengelyes félpótkocsival |
40 tonna |
||||
|
c) |
intermodális szállítási műveletekben részt vevő kéttengelyes gépjármű háromtengelyes félpótkocsival |
42 44 tonna |
||||
|
d) |
intermodális szállítási műveletekben részt vevő két- vagy háromtengelyes gépjármű háromtengelyes félpótkocsival |
44 tonna |
||||
|
2.2.3. |
Négytengelyes közúti járműszerelvények, amelyek egy kéttengelyes gépjárműből és egy kéttengelyes pótkocsiból állnak |
36 tonna |
||||
|
2.2.4. |
Négytengelyes csuklós járművek, amelyek egy kéttengelyes gépjárműből és egy kéttengelyes félpótkocsiból állnak, ha a félpótkocsi tengelytávolsága: |
|||||
|
2.2.4.1. |
1,3 m vagy annál nagyobb, de legfeljebb 1,8 m |
36 tonna |
||||
|
2.2.4.2. |
1,8 m-nél nagyobb |
36 tonna |
||||
|
Amennyiben a jármű legnagyobb megengedett össztömegét (18 tonna) és a félpótkocsi ikertengelynyomását (20 tonna) betartják, és az ikerabroncsozású hajtott tengely légrugózással vagy uniós szinten egyenértékűnek elismert felfüggesztéssel felszerelt a II. melléklet szerint, a 2.2.4.2. pontban előírt legnagyobb megengedett össztömeget 2 tonnával meg kell növelni. |
||||||
|
A kibocsátásmentes járművektől gépjárművektől eltérő, alternatív üzemanyaggal hajtott járműveket gépjárműveket magukban foglaló jármű-kombinációk esetében a 2.2. alszakaszban előírt megengedett legnagyobb össztömeget az alternatív üzemanyag-technológia többlettömegével, legfeljebb 1 tonnával meg kell növelni. |
||||||
|
A kibocsátásmentes járműveket gépjárműveket is magukban foglaló jármű-kombinációk esetében a 2.2.1. és 2.2.2. alszakaszban előírt megengedett legnagyobb össztömeget 4 tonnával meg kell növelni. |
||||||
|
A kibocsátásmentes járműveket gépjárműveket is magában foglaló jármű-kombinációk esetében a 2.2.3. és 2.2.4. alszakaszban előírt legnagyobb megengedett össztömeget 2 tonnával meg kell növelni. |
||||||
|
|
A kibocsátásmentes technológiával felszerelt pótkocsikat vagy félpótkocsikat is magukban foglaló jármű-kombinációk esetében a 2.2.1., 2.2.2., 2.2.3. és 2.2.4. alszakaszban előírt megengedett legnagyobb össztömeget 2 tonnával meg kell növelni. |
|||||
|
|
Ha egy adott jármű-kombinációra a fent meghatározott, jármű-kombinációkra vonatkozó növelések közül egynél több alkalmazandó, akkor ezeket a növeléseket összesítve kell alkalmazni. |
|||||
|
||||||
|
|
2.3.1. |
Kéttengelyes gépjárművek, az autóbuszok kivételével: |
18 tonna |
|||
|
2.3.2. |
Kéttengelyes autóbuszok: |
19,5 tonna |
||||
|
2.3.3. |
Háromtengelyes gépjárművek: |
25 tonna |
||||
|
2.3.4. |
Olyan háromtengelyes gépjárművek, amelyeknél a hajtott tengelyt ikerabroncsozással és légrugós felfüggesztéssel vagy az Unióban ezzel egyenértékűként elismert, a II. mellékletben meghatározott felfüggesztéssel szerelték, vagy amelyeknél a hajtott tengelyek mindegyikét ikerabroncsozással rögzítették és a legnagyobb tengelyterhelés tengelyenként nem haladja meg a 9,5 tonnát: |
26 tonna |
||||
|
2.3.5. |
Olyan, két kormányzott tengellyel rendelkező négytengelyes gépjárművek, amelyeknél a hajtott tengelyt ikerabroncsozással és légrugós felfüggesztéssel vagy az Unióban ezzel egyenértékűként elismert, a II. mellékletben meghatározott felfüggesztéssel szerelték, vagy amelyeknél a hajtott tengelyek mindegyikét ikerabroncsozással rögzítették és a legnagyobb tengelyterhelés tengelyenként nem haladja meg a 9,5 tonnát: |
32 tonna |
||||
|
2.3.6. |
Olyan, két kormányzott tengellyel rendelkező öttengelyes gépjárművek, amelyeknél a hajtott tengelyt ikerabroncsozással és légrugós felfüggesztéssel vagy az Unióban ezzel egyenértékűként elismert, a II. mellékletben meghatározott felfüggesztéssel szerelték, vagy amelyeknél a hajtott tengelyek mindegyikét ikerabroncsozással rögzítették és a legnagyobb tengelyterhelés tengelyenként nem haladja meg a 9,5 tonnát: |
40 tonna |
||||
|
A kibocsátásmentes gépjárművektől gépjárművektől eltérő, alternatív üzemanyaggal hajtott gépjárművek gépjárművek esetében a 2.3. alszakasz 2.3.1., 2.3.3. és 2.3.4. pontjában előírt megengedett legnagyobb össztömeget az alternatív üzemanyag-technológia többlettömegével, legfeljebb 1 tonnával meg kell növelni. |
||||||
|
A kibocsátásmentes járművek gépjárművek esetében a 2.3. alszakaszban előírt megengedett legnagyobb össztömeget 2 tonnával meg kell növelni. |
||||||
|
28 tonna |
|||||
|
32 tonna |
|||||
|
|
A kibocsátásmentes járművektől gépjárművektől eltérő, alternatív üzemanyaggal hajtott járművek gépjárművek esetében a 2.4. és 2.5. alszakaszban előírt , 28 tonna megengedett legnagyobb össztömeget az alternatív üzemanyag-technológiához szükséges többlettömeggel, legfeljebb 1 tonnával meg kell növelni. |
|||||
|
A kibocsátásmentes járművek gépjárművek esetében a 2.4. és 2.5. alszakaszban előírt , 28 tonna megengedett legnagyobb össztömeget 2 tonnával meg kell növelni. |
||||||
|
||||||
|
||||||
|
|
Nem hajtott tengely |
10 tonna |
||||
|
||||||
|
|
Az ikertengely tengelyterheléseinek összege az alábbi tengelytávoknál (d) nem haladhatja meg a következő értékeket: |
|||||
|
|
3.2.1. |
1 m-nél kisebb (d < 1,0 m) |
11 tonna |
|||
|
3.2.2. |
legalább 1,0 m, de kisebb, mint 1,3 m (1,0 ≤ d < 1,3) |
16 tonna |
||||
|
3.2.3. |
legalább 1,3 m, de kisebb, mint 1,8 m (1,3 ≤ d < 1,8) |
18 tonna |
||||
|
3.2.4. |
legalább 1,8 m (1,8 ≤ d) |
20 tonna |
||||
|
||||||
|
|
A hármas tengely tengelyterheléseinek összege nem haladhatja meg az alábbi tengelytávoknál (d) a következő értékeket: |
|||||
|
|
3.3.1. |
legfeljebb 1,3 m (d ≤ 1,3 m) |
21 tonna |
|||
|
3.3.2. |
1,3 m felett és 1,4 m-ig (1,3 < d ≤1,4) |
24 tonna |
||||
|
||||||
|
|
3.4.1. |
A 2.2., 2.3. és 2.4. pontban említett, kibocsátásmentes járművektől eltérő járművek hajtott tengelye |
11,5 tonna |
|||
|
3.4.2. |
A 2.2.1. és 2.2.2. pontban említett kibocsátásmentes járművek hajtott tengelye |
12,5 tonna |
||||
|
3.4.3. |
Kibocsátásmentes kéttengelyes autóbuszok |
12,5 tonna |
||||
|
|
3.4.4. |
Kibocsátásmentes háromtengelyes autóbuszok |
12,5 tonna |
|||
|
||||||
|
|
Az ikertengely tengelyterheléseinek összege az alábbi tengelytávoknál (d) nem haladhatja meg a következő értékeket: |
|||||
|
|
3.5.1. |
1 m-nél kisebb (d < 1,0 m) |
11,5 tonna |
|||
|
3.5.2. |
legalább 1,0 m, de 1,3 m-nél kisebb (1,0 ≤ d < 1,3) |
16 tonna |
||||
|
3.5.3. |
legalább 1,3 m, de 1,8 m-nél kisebb (1,3 ≤ d < 1,8) |
18 tonna |
||||
|
Amennyiben a hajtott tengely ikerabroncsozással és légrugózással vagy uniós szinten egyenértékűnek elismert felfüggesztéssel felszerelt a II. melléklet szerint, vagy amennyiben minden hajtott tengely ikerabroncsozással felszerelt, és a legnagyobb tengelyterhelés nem haladja meg a tengelyenkénti 9,5 tonnát. A kibocsátásmentes gépjárművek esetében az ikertengely tengelyterheléseinek maximális összegét tengelytávonként 1 tonnával meg kell növelni. |
19 tonna |
|||||
|
||||||
|
|
A hármas tengely tengelyterheléseinek összege nem haladhatja meg az alábbi tengelytávoknál (d) a következő értékeket: |
|||||
|
|
3.6.1. |
1,3 m-nél kisebb (d < 1,3 m) |
21 tonna |
|||
|
3.6.2. |
legalább 1,3 m, de 1,8 m-nél kisebb (1,3 ≤ d < 1,8) |
24 tonna |
||||
|
||||||
|
||||||
|
|
A jármű vagy jármű-kombináció hajtott tengelye vagy tengelyei által hordozott tömeg nem lehet kisebb, mint a terhelt jármű vagy jármű-kombináció teljes tömegének 25 %-a, amennyiben nemzetközi forgalomban használják. |
|||||
|
||||||
|
|
A gépjármű hátsó tengelye és a pótkocsi első tengelye közötti távolság nem lehet kisebb, mint 3,00 m. |
|||||
|
||||||
|
|
Egy négytengelyes négy- vagy öttengelyes gépjármű tonnában kifejezett megengedett legnagyobb össztömege nem haladhatja meg a legelső és leghátsó tengely méterben kifejezett távolságának ötszörösét. |
|||||
|
||||||
|
|
A nyeregszerkezet királycsaptengelye és a félpótkocsi első részének bármely pontja közötti vízszintes távolság nem haladhatja meg a 2,04 m-t. [Am. 51] |
|||||
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/1019/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)