2024. december 19-én benyújtott kereset – Európai Parlament kontra az Európai Unió Tanácsa

(C-883/24. sz. ügy)

(C/2025/899)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Európai Parlament (képviselők: A. Neergaard, D. Moore és M. Peternel meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

A felperes azt kéri, hogy a Bíróság

—	semmisítse meg az Oroszország destabilizáló tevékenységeire tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2024. október 8-i (KKBP) 2024/2643 tanácsi határozatot, (1) mivel a 4. cikk (1) bekezdése „egyhangúlag” meghozott határozatról rendelkezik;

—	a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első, az EUSZ 31. cikk (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap

A Parlament azt állítja, hogy a vitatott határozat 4. cikkének (1) bekezdésében a Tanács felhatalmazza önmagát, hogy végrehajtási jogkörében később állapítsa meg és módosítsa a mellékletben található, egyébként üres jegyzéket, amellyel a szóban forgó korlátozó intézkedéseket konkrét természetes és jogi személyekre, szervezetekre és szervekre alkalmazza. Az EUSZ 31. cikk (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy bizonyos aktusokról „minősített többséggel” kell határozni, így többek között „az Unió valamely fellépését vagy álláspontját meghatározó határozat megvalósítására vonatkozó bármilyen határozatot” elfogadásakor is. A Tanács tehát az EUSZ 31. cikk (2) bekezdés szövegében megfogalmazott kifejezett rendelkezést megsértve járt el, amikor a 4. cikk szövegébe belefoglalta az „egyhangúlag” kifejezést.

A második, az EUSZ 40. cikknek való megfelelés hiányára alapított jogalap

A Parlament előadja, hogy a vitatott határozat nem felelt meg az EUSZ 40. cikknek, mivel a vitatott határozat 4. cikkének (1) bekezdését kiegészítették az „egyhangúlag” kifejezéssel. Az a jogellenes eljárási akadály, amelyet a Tanács a vitatott határozat 4. cikk (1) bekezdésében bevezetett a saját eljárására, hátrányosan érinti az azt követő, EUMSZ 215. cikk szerinti döntéshozatali folyamatot, mivel így nem érvényesül az EUSZ-ban foglalt KKBP és az EUMSZ feltételei közötti párhuzamosság, ahol mind a két esetben minősített többségre van szükség. Az tehát, hogy az EUSZ 29. cikk alapján meghozott KKBP határozat estén a minősített többségű szavazást egyhangúság váltja fel, kihat a Szerződésekben e területen kialakított egyensúlyra, és ezáltal megváltoztatja az EUMSZ 215. cikk alapján meghozandó rendelet elfogadásának feltételeit.

(1) HL L, 2024/2643.