1)

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2018/843 irányelvvel (1) módosított (EU) 2015/849 irányelv (2) 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdésének olasz nyelvű változatában szereplő „istituti giuridici” [társulás jellegű jogi megállapodások] fogalmát, hogy az a többi elsődleges nyelvi változatból, valamint az irányelv szövegkörnyezetéből és céljából levezethető módon valamely társadalmi jelenségre irányadó szabályok és elvek szerves egységének meglétére, illetve – ezzel szemben – egy konkrét gazdasági-jogi ügyletre, vagy még inkább a lényegi jellemzőik alapján értékelt gazdasági-jogi ügyletek olyan típusaira utal, amelyek mindenesetre a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló struktúrával vagy funkcióval rendelkeznek?

2)

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 201[8]/84[3] irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelv 31. cikkének (10) bekezdését, hogy a tagállamok által adott tájékoztatások, valamint a Bizottság által az Európai Parlament és a Tanács részére készített jelentés nem rendelkezik kötelező normatív erővel, hanem csupán olyan aktusoknak minősülnek, amelyek elismerik a különböző jogrendszerekben meglévő, a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló társulás jellegű jogi megállapodásokat, aminek következtében a nemzeti bíróságnak és az Európai Unió Bíróságának mindenesetre a feladata, hogy jogvita esetén megvizsgálja, hogy kizárólag az irányelv rendelkezései fényében e társulás jellegű jogi megállapodások struktúrája vagy funkciói a bizalmi vagyonkezeléshez hasonlóak-e, mivel e jogi aktusok nem tekinthetők az [uniós] jogot kiegészítő aktusnak?

3)

Úgy kell-e értelmezni az európai uniós jogot és különösen az (EU) 2015/849 irányelv (1), (2), (4), (5), (12), (13), (14), (15), (16), (17) preambulumbekezdését, valamint 2. cikkét, 3. cikke (1) bekezdésének [6. pontját] és 31. cikkét, továbbá az (EU) 2018/843 irányelv (4), (5), (16), (17), (25), (26), (27), (28), (29), (30), (31), (32), (33) és (34) preambulumbekezdését, hogy azokkal ellentétes egy, a 231/2017. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 1. cikke 2. bekezdésének ee) pontjában, valamint 20., 21. és 22. cikkében foglaltakhoz hasonló nemzeti szabályozás, amennyiben […] az a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló struktúrájú és funkciójú társulás jellegű jogi megállapodások közé sorolja a vagyonkezelő társaságok […] vagyonkezelési megbízásait?

4)

Ellentétes-e az uniós joggal és különösen az arányosság elvével, valamint az […] (EU) 2015/849 irányelv 31. cikke (1) bekezdésének az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésével, valamint az (EU) 2018/843 irányelv (5) és (27) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett rendelkezéseivel egy, a 231/2017. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 1. cikke 2. bekezdésének ee) pontjában, valamint a 20., 21. és 22. cikkében foglalthoz hasonló nemzeti szabályozás, amennyiben […] az a bizalmi vagyonkezeléshez hasonló struktúrájú és funkciójú társulás jellegű jogi megállapodások közé sorolja a vagyonkezelő társaságok […] vagyonkezelési megbízásait, még akkor is, ha e társaságok tevékenysége több kötelezettségnek van alávetve, és különböző nemzeti hatóságok felügyelete alá tartozik, illetve azokra a kockázatokra tekintettel, amelyeket az elvégzett ügyletek magukban hordozhatnak?

5)

Az (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelv 31. cikke (1), (2) és (10) bekezdésének rendelkezései érvénytelenek-e azért, mert ellentétesek az EUMSZ 114. cikkel és az EUMSZ 288. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseivel és a tényleges érvényesülés elvével?

6)

Úgy kell-e értelmezni az európai uniós jogot, különösen az (EU) 2015/849 irányelv (1), (2), (5), (12), (13), (14), (15), (16) és (17) preambulumbekezdését, valamint 30. és 31. cikkét, az (EU) 2018/843 irányelv (4), (5), (16)–(17) és (25)–(34) preambulumbekezdését, az EUMSZ 6., EUMSZ 7., EUMSZ 8. és EUMSZ 16. cikket, valamint az EUSZ 5. cikk (4) bekezdésében foglalt arányosság elvét – a Bíróság C-37/20. és C-601/20. sz. egyesített ügyekben 2022. november 22-én hozott ítéletére is figyelemmel –, hogy azokkal ellentétes a 231/2007. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet 21. cikke 4. bekezdésének d-bis) pontjában, valamint az 55/2022. sz. miniszteri rendelet 7. cikkének 2. bekezdésében foglaltakhoz hasonló olyan szabályozás, amely lehetővé teszi a hozzáférést a magánszemélyek számára, a szétszórt érdekeltséggel rendelkezőket is beleértve, akik releváns és differenciált jogi érdekkel rendelkeznek, olyan esetekben, amikor a tényleges tulajdonos személyének ismerete szükséges a jogilag védett helyzetnek megfelelő érdek ápolásához vagy védelméhez, amennyiben a tényleges és a jogi tulajdonos közötti eltérésre vonatkozóan konkrét és dokumentált bizonyítékkal rendelkeznek, megkövetelve továbbá, hogy az érdek közvetlen, konkrét és aktuális legyen, és a szétszórt érdekeket képviselő jogalanyok esetében ne essen egybe a képviselt kategóriába tartozó személyek érdekével?