—

semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2024. szeptember 12-i (KKBP) 2024/2456 tanácsi határozatot (1) annyiban, amennyiben a felperes neve továbbra is szerepel azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékén, akikre, illetve amelyekre e korlátozó intézkedések alkalmazandók;

—

semmisítse meg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2024. szeptember 12-i (EU) 2024/2455 tanácsi végrehajtási rendeletet (2) annyiban, amennyiben a felperes neve továbbra is szerepel azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékén, akikre, illetve amelyekre e korlátozó intézkedések alkalmazandók; (a továbbiakban együttesen: megtámadott jogi aktusok) és

—

az alperest kötelezze a saját költségeinek, valamint a felperes részéről felmerült költségeknek a viselésére.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes értékelési hibákat követett el a módosított 2014/145/KKBP tanácsi határozat 2. cikke (1) bekezdése g) pontjának második fordulatában és a módosított 269/2014/EU tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdése g) pontjának második fordulatában szereplő „közvetlen családtag kritériumának” (a továbbiakban: a g) kritérium második fordulata) a felperesre történő alkalmazása során.

2.

A második, a g) kritérium második fordulatának a jogellenességére alapított jogalap. A második jogalap öt részből áll: az első rész azon alapul, hogy a g) kritérium második fordulatának nincs jogalapja az EUMSZ 215. cikkben. A második rész azon alapul, hogy a g) kritérium első része jogellenes, a második rész pedig elválaszthatatlanul kapcsolódik ahhoz, így a fortiori jogellenessé teszi azt. A harmadik rész azon alapul, hogy a g) kritérium második fordulata sérti a családi élethez való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. cikke által védett jogot és az arányosság elvét. A negyedik rész azon alapul, hogy a g) kritérium második fordulata nyilvánvalóan alkalmatlan a kitűzött célok elérésére, és emiatt aránytalan. Az ötödik rész azon alapul, hogy a g) kritérium második fordulata sérti a jogbiztonság elvét, mivel az alperes véleménye szerint a „közvetlen családtag” fogalmának tágabb értelmet tulajdonít, mint amely e kifejezés szokásos értelmezéséből következik. Ezért a „közvetlen családtag” fogalmát a fent említett elvekkel összhangban megszorítóan kell értelmezni.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott jogi aktusoknak a felperesre vonatkozó részének elfogadásával az alperes megsértette az indokolási kötelezettséget.