1.

legmélyebb együttérzéséről és szolidaritásáról biztosítja az áldozatokat, családjaikat, valamint a Közép- és Kelet-Európában – többek között Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Németországban, Romániában és Szlovákiában – jelenleg zajló szélsőséges időjárási események és súlyos áradások által érintett embereket és közösségeket;

2.

elismerését fejezi ki az árvizek és más természeti katasztrófák által érintett országokban Európa-szerte működő hivatásos és önkéntes tűzoltók, mentőszervezetek, önkéntesek és katonák, továbbá a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint a lakosság azon tagjainak fáradhatatlan erőfeszítéseiért és elkötelezettségéért, akik életüket kockáztatják mások megmentése, valamint az otthonok és az infrastruktúra védelme érdekében; hangsúlyozza, hogy a készenléti segélyszolgálatok döntő szerepet játszottak az életmentésben, a veszélyeztetett területek evakuálásában és a vagyonvédelemben, gyakran nehéz körülmények között, és hogy fáradhatatlan erőfeszítéseikkel és tettrekészségükkel – akár saját életüket is veszélyeztetve – döntő szerepet játszottak a katasztrófa megfékezésében;

3.

mély aggodalmát fejezi ki a szélsőséges időjárási események – többek között a heves esőzések, a széles körű áradások, a hőhullámok és az erdőtüzek – EU-szerte és globálisan is növekvő intenzitása és gyakorisága, valamint ezeknek az emberi és az állati egészségre, a megélhetésre, a lakhatásra, az infrastruktúrára, a gazdaságra, a mezőgazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és az ökoszisztémákra gyakorolt komoly és közvetlen hatásai miatt; hangsúlyozza az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események közötti kapcsolatot, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezt a kapcsolatot hatékony és koherens módon kezeljék a kollektív reagálás uniós és nemzetközi szintű megerősítése, hatékony polgári védelem, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedések révén az emberek, megélhetésük, a gazdaság és az ökoszisztémák védelme érdekében;

4.

hangsúlyozza, hogy a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljának eléréséhez valamennyi érintett ország részéről közös erőfeszítésre és további fellépésre van szükség; sürgeti az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének valamennyi részes felét, köztük az EU-t is, hogy a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljával összhangban a nemzetileg meghatározott hozzájárulások ambiciózus végrehajtása és növelése révén tegyenek további lépéseket a globális értékelésről szóló határozatban elfogadott globális erőfeszítések nyomán; emlékeztet arra, hogy az EU-nak az európai klímarendelettel összhangban e hosszú távú cél elérése érdekében folytatnia kell az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítéseit, továbbá a reziliencia előmozdítása érdekében az alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseit;

5.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy álljanak készen minden olyan tagállam haladéktalan támogatására, amely az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében sürgősségi segítséget kér; üdvözli az ukrán kormány azon kötelezettségvállalását, hogy sürgősségi segélyszolgálati személyzettel és felszereléssel támogatja az EU-t;

6.

hangsúlyozza, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus számára elegendő és aktualizált mennyiségű erőforrást kell biztosítani a felkészültség javítása és a kapacitásépítés fejlesztése érdekében; sajnálja ezért az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) költségvetésének 37 millió eurós (kötelezettségvállalások), illetve 154,9 millió eurós (kifizetések) csökkentését; kéri, hogy a megfelelő költségvetési sorokra és a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsanak több forrást; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a katasztrófakockázat-csökkentés és -kezelés általános érvényesítését a vonatkozó uniós finanszírozási programokban, figyelembe véve, hogy az e területen elköltött valamennyi forrás csökkenteni a reagálásra és újjáépítésre fordítandó jelentős kiadásokat;

7.

felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a 2024. május 29-i közleményében foglalt ajánlásait, és tegyen konkrét javaslatokat az uniós polgári védelmi mechanizmus operatív reagálási képességeinek megerősítésére; felhívja a Bizottságot, hogy az új Bizottság megbízatásának első évében mielőbb fejezze be az uniós polgári védelmi mechanizmus – többek között annak Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja – tervezett felülvizsgálatát, és terjesszen elő konkrét intézkedéseket az EU természeti katasztrófákra való kollektív reagálási képességének további megerősítése és fejlesztése érdekében, például hozzon létre egy, a stratégiai élelmiszer-, a víz-, a gyógyszer- és orvosifelszerelés-tartalékokkal foglalkozó uniós polgári védelmi erőt, támogassa a mobil alapú korai előrejelző eszközök bevezetését a polgárok számára, támogassa a polgári védelmi eszközök korszerűsítésére irányuló új közbeszerzési szerződések közös odaítélését, valamint támogassa az önkéntes polgári védelmi szolgálatok képzését, felszerelését és tapasztalatcseréjét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az új állandó rescEU-flotta létrehozását, és biztosítsák, hogy az megfelelő finanszírozásban részesüljön;

8.

azonnali uniós pénzügyi és technikai segítségnyújtást kér az érintett országok számára;

9.

sürgősen felszólít a KAP válságtartalékának aktiválására a mezőgazdasági ágazat természeti katasztrófák következtében elszenvedett súlyos veszteségeinek enyhítése érdekében;

10.

felszólít az olyan mechanizmusok aktiválására, mint az EUSZA; úgy véli azonban, hogy az EUSZA költségvetésének arányosnak kell lennie a természeti katasztrófák Európa-szerte növekvő számával és súlyosságával; sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az európai szolidaritási tartalék (ESR) költségvetését; sürgeti a Bizottságot, hogy tárjon fel minden lehetséges módot az EUSZA igénybevételének felgyorsítására; hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy a következő többéves pénzügyi keretben megfelelő finanszírozást biztosítsanak az EUSZA számára; hangsúlyozza továbbá, hogy észszerű rugalmasságra van szükség abban az esetben, ha a kedvezményezett országok és régiók indokolt késedelmekkel és kihívásokkal szembesülnek az elkülönített források kérelmezése és felhasználása során; felszólít továbbá egy sürgősségi finanszírozási sor létrehozására az érintett területek, infrastruktúra és megélhetés gyors helyreállításának megkönnyítése, valamint a jövőbeli szélsőséges időjárási események hatásainak csökkentését célzó megelőző intézkedésekbe történő beruházások elősegítése érdekében;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson technikai és pénzügyi támogatást az éghajlatváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák által aránytalanul sújtott régióknak, többek között a kohéziós politikai eszközökön keresztül, biztosítva, hogy egyetlen tagállamot vagy régiót se hagyjanak hátra az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség és a katasztrófákra való felkészültség fokozására irányuló erőfeszítések terén; rámutat, hogy alapvető fontosságú, hogy a lehető leggyorsabb, legegyszerűbb és legrugalmasabb módon bocsássák rendelkezésre a segélyeket és a pénzügyi forrásokat az érintett területeken;

12.

megjegyzi, hogy az EUSZA-ból származó előlegek jelentős növelése lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy hatékonyabban és gyorsabban reagáljanak a katasztrófákra, különösen a kevésbé fejlett régiókban, ahol azonnali segítségnyújtásra van szükség; sürgeti a Bizottságot, hogy tárjon fel minden lehetőséget az EUSZA igénybevételének felgyorsítására, főként a jelenlegi szabályok módosítása révén, és fontolja meg megnövelt előlegfizetések nyújtását a tagjelölt országok számára;

13.

határozottan támogatja a regionális és helyi rezilienciához kapcsolódó uniós beruházások megerősítését a következő többéves pénzügyi keretben, különösen a kohéziós politika keretében; elismeri, hogy a regionális finanszírozás keretében a válságokra tekintettel beépített rugalmasságra van szükség az olyan projektekbe való további beruházások biztosítása érdekében, amelyek teljes elkészülésük előtt megrongálódtak vagy megsemmisültek; javasolja, hogy a kohéziós politika keretében hozzanak létre egy külön prioritási tengelyt a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy a felmerülő prioritásokat egy alulról felfelé építkező, a nemzeti szint alatt kezdeményezett folyamat keretében kezeljék; úgy véli, hogy a fő elvnek a helyszínen felmerülő konkrét igényekhez igazodó, személyre szabott beruházási megközelítésnek kell lennie;

14.

elismeri, hogy az EU jövőbeli kohéziós politikájának nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra; ezért kéri, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba, valamint a katasztrófamegelőzésbe és -készültségbe történő beruházásokat vagy egy célzott szakpolitikai célkitűzés, vagy a regionális fejlesztés és a kohéziós politika általános kerete alá tartozó célzott prioritási tengely, tematikus koncentráció vagy a felmerülő prioritások alulról felfelé építkező folyamat keretében történő kezelését lehetővé tevő egyedi feltétel révén garantálják a kevésbé fejlett városi és vidéki területeken, többek között a határ menti régiókban, a szigeteken és a legkülső régiókban a helyi, regionális és nemzeti infrastruktúrába és kockázatkezelésbe történő fenntartható beruházások biztosítása érdekében;

15.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy testre szabott uniós programokat és intézkedéseket dolgozzanak ki és tartsanak fenn a természeti katasztrófáknak kitett régiókra vonatkozóan; elismeri, hogy a regionális finanszírozás keretében rugalmasságra van szükség a válsághelyzetekben;

16.

úgy véli, hogy az uniós költségvetésen keresztül megvalósuló regionális beruházásoknak a programozás és a végrehajtás tekintetében megosztott irányítás alatt kell maradniuk annak érdekében, hogy képesek legyenek reagálni a tagállamok, a régiók, valamint a városi, vidéki és távoli területek szükségleteire, és különösen hogy a városi és vidéki területek alkalmazkodni tudjanak az új kihívásokhoz, például az árvizekhez;

17.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörei eltérőek a tagállamokban; emlékeztet, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a kockázatmegelőzéshez és a helyi felkészültséghez hozzájáruló projektek tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában; megerősített helyi alapú megközelítést szorgalmaz, hogy a katasztrófavédelmi felkészültség és a katasztrófavédelem közelebb kerüljön a regionális és a helyi szinthez;

18.

hangsúlyozza, hogy az EU regionális politikája fontos szerepet játszott a helyi és regionális önkormányzatok megfelelő kapacitásainak fejlesztésében, és kéri szerepük megerősítését; hangsúlyozza, hogy műszaki, pénzügyi és igazgatási kapacitásokra van szükség annak biztosításához, hogy az irányító szervek és a helyi és regionális önkormányzatok olyan technikai ismereteket szerezzenek, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatban, amelyeket a vidék- és várostervezés és a vidék- és városgazdálkodás során hasznosítani tudnak; meggyőződése, hogy ez javítani fogja a projektjavaslatok tervezését és értékelését, és lehetővé fogja tenni a források hatékonyabb elosztását és a költségvetés kielégítő végrehajtását, az uniós beruházásokra vonatkozó kötelezettségvállalások csökkentésének jelentős kockázata nélkül;

19.

kéri, hogy a meglévő technikai segítségnyújtási és tanácsadó programok kifejezetten a kisebb településeket, a határokon átnyúló, távoli és vidéki területeket, valamint a legkülső és a szigeti régiókat vegyék célba, hogy segítsenek nekik szembenézni az olyan új kihívásokkal, mint a zöld átállás és az éghajlatváltozás; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Beruházási Bank és a Bizottság együttműködésével technikai segítségnyújtási eszközöket dolgozzanak ki; 100 %-os uniós társfinanszírozás formájában célzott támogatást szorgalmaz a műszaki, pénzügyi és igazgatási kapacitásépítés, a projekttervezés és -előkészítés, a tervezett projektek azonosítása és megvalósítása, valamint a stratégiai tervezési képességek, többek között a tervezési eszközök fejlesztése céljából;

20.

kéri, hogy a katasztrófavédelmi felkészültség következő generációs beruházásainak kialakításába és végrehajtásába még jobban vonják be a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez hasonló bizottsági kezdeményezéseket; elismeri, hogy a polgármesterekre és helyi önkormányzatokra irányuló szakpolitikai és végrehajtási támogatás a szakpolitikák végrehajtásával összefüggésben lényegesen jobb eredményeket hoz;

21.

ösztönzi a közép- és kelet-európai országok közötti regionális együttműködési keretek megerősítését és nemzetközi szakértelem alkalmazását a helyreállítási és rehabilitációs erőfeszítések támogatására a közös katasztrófavédelmi stratégiák előmozdítása, a bevált gyakorlatok megosztása és a határokon átnyúló vízgazdálkodás javítása érdekében;

22.

felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb terjessze elő az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó, konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazó európai tervet, amelyet a következő Európai Bizottság részére szóló, a 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásának részeként jelentett be, hogy az európai klímarendelet és a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban koordinálja az alkalmazkodás és a reziliencia fokozására irányuló erőfeszítéseket, társadalmaink ellenálló képességének megerősítése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, a rendszeres, tudományosan megalapozott kockázatértékelések és a rezilienciára vonatkozó mérhető célok biztosítása, valamint a felkészültséggel, a tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos tagállami intézkedések támogatása és koordinálása érdekében;

23.

e tekintetben kiemeli, hogy további sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelési és kockázatmegelőzési intézkedések terén, beleértve a jobb korai előrejelző rendszereket, a valós idejű megfigyelési rendszereket, az árvízkezelési infrastruktúrát és a természetalapú megoldásokat, valamint a zöld és kék infrastruktúrába történő hosszú távú beruházásokat, például a vízfolyásoknak és folyóknak nagyobb teret engedve a természetes árterek és régi folyómederek, vizes élőhelyek és erdők helyreállítása révén, valamint a természet szivacsfunkciójának helyreállításával a vízmegtartás javítása által; felszólít a tagállamok fejlesztés alatt álló tervezési eszközei – például a természetes helyreállítási tervek, a talajkörzeti tervek, a települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv (6) szerinti integrált gazdálkodási tervek és az árvízkockázat-kezelés – közötti lehetséges szinergiák kiaknázására, elkerülve ugyanakkor a hibás alkalmazkodást;

24.

e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat, és gyorsítsa fel az árvízkezelési infrastruktúra és a természetalapú megoldások javítására és kiépítésére vonatkozó jóváhagyási eljárásokat annak érdekében, hogy a sürgősen szükséges védelmi intézkedéseket felesleges késedelem nélkül végre lehessen hajtani; hangsúlyozza, hogy ehhez időhatékonyabb eljárásokra, jól meghatározott felelősségi körökre és a szükséges építési intézkedések egyértelmű középpontba helyezésére van szükség;

25.

rámutat a sikeres árvízmegelőzési és -védelmi intézkedések számos példájára, amelyek gyakran uniós forrásokban részesültek, és amelyek segítettek egyes régióknak és közösségeknek abban, hogy megvédjék magukat a jelenlegi áradások legsúlyosabb hatásaival szemben, mint például a Racibórz Dolny víztározó és a környező lengyelországi száraz polderek, amelyek kulcsszerepet játszottak a wrocławi károk mérséklésében, valamint a Alsó-Ausztriában és Bécsben található dunai árterek és más megelőző intézkedések;

26.

kéri a Bizottságot, hogy értékelje a meglévő árvízmegelőzési jogszabályok végrehajtását az EU-ban, valamint a korábbi uniós finanszírozású projektek hatékonyságát, továbbá hogy fogalmazzon meg ajánlásokat az uniós források jobb felhasználására vonatkozóan; felhívja a tagállamokat, hogy aktualizálják árvízmegelőzési cselekvési terveiket annak érdekében, hogy meghatározzák a nagy árvízkockázatú területeket, ahol nem engedélyeznek további építkezéseket, a kockázatmegelőzés javítása és a polgári védelem fokozása érdekében;

27.

hangsúlyozza, hogy a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség kezelése alapvető fontosságú az éghajlatváltozáshoz való igazságos alkalmazkodás terén; hangsúlyozza, hogy a különböző csoportok eltérő mértékű sebezhetősége miatt célzottan kell megközelíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a katasztrófákra való felkészülést és a megelőzést;

28.

hangsúlyozza, hogy az árvizek, aszályok, erdőtüzek és egyéb szélsőséges időjárási események számos gazdasági ágazat, különösen a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termelők számára komoly kihívást jelentenek, akik további veszteségeket szenvednek el, és nem tudják betakarítani terményeiket; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje jobban az éghajlattal kapcsolatos veszélyek hatását az élelmiszer-termelésre, az élelmezésbiztonságra és a mezőgazdasági termelők jövedelmére;

29.

javasolja fejlett Kopernikusz-termékek és távérzékelési adatok használatát a megelőző intézkedések támogatása érdekében;

30.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.