—

tekintettel a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletének a bizonyos termékekben, illetve azok felületén található ciprokonazol és spirodiklofen legmagasabb megengedett szermaradék-határértékei tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelet tervezetére (D091952/05),

—

tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, valamint 49. cikke (2) bekezdésére,

—

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére, 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjára és II. mellékletének 3.6.4. pontjára,

—

tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11., 13., 168. és 191. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2021. február 19-én elfogadott és 2021. március 22-én közzétett, indokolással ellátott véleményre (4),

—

tekintettel az EFSA által 2010. november 8-án jóváhagyott és 2010. november 25-én közzétett, a peszticidekre vonatkozó szakértői értékelésről szóló következtetésre (5),

—

tekintettel az Európai Vegyianyag-ügynökség kockázatértékelési bizottsága (RAC) által 2015. szeptember 11-én elfogadott véleményre (6),

—

tekintettel a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (7) 5a. cikke (3) bekezdésének b) pontjára és 5a. cikkének (5) bekezdésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (2) és (3) bekezdésére és (4) bekezdésének c) pontjára,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.

mivel a mezőgazdasági termelők 2024 első felében tartott tüntetésein az egyik legfőbb követelés a tisztességes és egyenlő bánásmód biztosítása volt a harmadik országokból importált termékek esetében is, amelyeknek ugyanazon normáknak kell megfelelniük, mint az Unióban előállított termékeknek;

B.

mivel a bizottsági rendelettervezet elfogadása a továbbiakban is lehetővé tenné az Unióba irányuló importot, amely nem felel meg az uniós mezőgazdasági termelőkre vonatkozó előírásoknak;

C.

mivel egy ilyen helyzet versenyhátrányba sodorná az uniós mezőgazdasági termelőket;

D.

mivel a ciprokonazol az azolok osztályába tartozó gombaölő szer, amelyet főként gabonafélék, kávé, cukorrépa, alma és szőlő, valamint földimogyoró esetében használnak;

E.

mivel a ciprokonazol hatóanyag jóváhagyása 2021. május 31-én lejárt; mivel 2018 szeptemberében meghosszabbítás iránti kérelmet nyújtottak be, amelyet aztán 2018 decemberében vissza is vontak; mivel visszavonásra került valamennyi, ciprokonazolt tartalmazó növényvédő szerre vonatkozó engedély;

F.

mivel a ciprokonazol az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően olyan anyagként van besorolva, amely reprodukciót károsító (1B. kategória), lenyelve mérgező (akut toxicitás, 3. kategória), mérgező a májra (STOT RE 2), valamint vízi környezetre veszélyes (vízi akut toxicitás, 1. kategória) és krónikus hosszan tartó hatásokkal járó, a vízi élővilágra nagyon mérgező, (vízi krónikus toxicitás, 1. kategória) (9);

G.

mivel a ciprokonazol az ergoszterol bioszintézist gátló szerek triazol csoportjába tartozik, és ezáltal az endokrin rendszert károsító hatásai lehetnek (10); mivel az EFSA a ciprokonazol ezen endokrin károsító potenciálját nem az endokrin rendszert károsító tulajdonságok meghatározására szolgáló, 2018. november 10. óta alkalmazott (EU) 2018/605 bizottsági rendeletben (11) meghatározott tudományos kritériumok alapján értékelte; mivel az endokrin rendszerrel kapcsolatos hatások gyakran alacsony dózisnál jelentkeznek, és mivel az endokrin rendszert károsító anyagok esetében gyakran nincs biztonságos küszöbérték (12);

H.

mivel egyre több kiadvány hangsúlyozza, hogy az azoltartalmú gombaölő szerek jelentős mértékben hozzájárulnak az Aspergillus spp.-vel szembeni környezeti rezisztencia fokozott előfordulásához (13); mivel a Bizottság felkérte az EFSA-t, hogy értékelje az azoltartalmú gombaölő szerek – emberi felhasználásra szánt gyógyszerektől eltérő – alkalmazásának az azol-rezisztens Aspergillus spp. fejlődésére gyakorolt hatását; mivel a kért tudományos jelentést még nem tették közzé, és várhatóan csak 2024 decemberében véglegesítik (14);

I.

mivel ezért a 396/2005/EK rendelet II. mellékletében helyénvaló törölni a ciprokonazol tekintetében megállapított jelenlegi legmagasabb szermaradék-határértékeket (MRL-eket), az említett rendelet 17. cikkével összhangban, amely szerint a Bizottságnak el kell hagynia az említett rendelet II. és III. mellékletében a 0,01 mg/kg alapértelmezett értékre vagy a vonatkozó kimutatási határra meghatározott MRL-eket anélkül, hogy kikérné az EFSA véleményét egy adott hatóanyagra vonatkozóan, ha annak engedélyét visszavonták;

J.

mivel azonban a bizottsági rendelettervezetben a Bizottság számos termék (gabonafélék, magvak, hús, máj és vese) esetében a legmagasabb megengedett szermaradék-határértékeknek (MRL-ek) a vonatkozó kimutatási határérték vagy a Codex Alimentarius Bizottság által megállapított MRL-ek alapján számított 0,01 mg/kg alapértelmezett MRL-értékek (azaz a Codex által meghatározott maximális szermaradék-határértékek, CXL-ek) felett tartását javasolja;

K.

mivel a Bizottság azt javasolja, hogy a legmagasabb megengedett szermaradék-határértékek (MRL-eket) a hüvely nélküli borsó, bab, borsó, árpa, hajdina és más álgabonafélék, kukorica, közönséges köles/proso köles, zab, rozs, búza, kávébab és cukorrépagyökér, valamint sertés, szarvasmarha, juh, kecske és ló izom- és zsírszövetei, baromfi izom-, zsír- és májszövetei, szarvasmarha-, juh-, kecske- és lótej, valamint madártojás tekintetében a CXL-ek szintjén határozzák meg; mivel ez azt jelenti, hogy a sertés-, szarvasmarha-, juh-, kecske- és lómájra, illetve -vesére vonatkozó legmagasabb megengedett szermaradék-határértékek (MRL-ek) a jelenlegi 0,5 mg/kg szinten, a repcemagok/kanolamagok esetében 0,4 mg/kg szinten, a szójabab esetében pedig 0,07 mg/kg szinten maradnának; mivel minden más olyan termék esetében, amelyre nincsenek CXL-ek vagy import tűréshatárok, az MRL-eket 0,01 és 0,05 mg/kg közötti termékspecifikus meghatározási határértékekre csökkentik;

L.

mivel 2024-ben a Bizottság az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként besorolt hatóanyag, a tiakloprid esetében az MRL-eket a vonatkozó kimutatási határértékek szintjére csökkentette, azzal érvelve, hogy „[az endokrin rendszerrel kapcsolatos hatásokra vonatkozó,] Hatóság általi kiegészítő kockázatértékelés lezárásáig, valamint az emberi egészségre gyakorolt potenciálisan káros hatásokkal kapcsolatban rendelkezésre álló releváns információkra tekintettel helyénvaló [e termékek esetében] az MRL-ek ideiglenes csökkentése” (15);

M.

mivel a 396/2005/EK rendelet (5) preambulumbekezdése előírja, hogy a maradékanyagok nem lehetnek jelen olyan mennyiségben, amely elfogadhatatlan kockázatot jelent az emberekre és adott esetben az állatokra nézve;

N.

mivel az 1107/2009/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja előírja, hogy a növényvédő szerek maradékanyagai – figyelembe véve az ismert halmozódó és szinergikus hatásokat – nem befolyásolhatják károsan az emberek, köztük a veszélyeztetett csoportok egészségét vagy az állatok egészségét; mivel az említett rendelet II. mellékletének 3.6.4. pontja úgy rendelkezik, hogy az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően 1A. vagy 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként besorolt hatóanyag csak akkor hagyható jóvá, ha „az érintett hatóanyag élelmiszerekben és takarmányokban található szermaradékai nem haladják meg a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban megállapított alapértelmezett értéket”; mivel a 396/2005/EK rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja az alapértelmezett értéket 0,01 mg/kg-ban határozza meg;

O.

mivel a 396/2005/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének g) pontja úgy rendelkezik, hogy az import tűréshatár az importált termékek tekintetében abban az esetben állapít meg MRL-eket, ha „egy adott terméken előforduló növényvédő szerben található hatóanyag használata a Közösségen belül nem engedélyezett a közegészségügytől eltérő okokból az adott termék és használat tekintetében”; mivel a ciprokonazol nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, mert egészségügyi okokból betiltották, tekintettel arra, hogy 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként lett besorolva;

P.

mivel a 178/2002/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az élelmiszerjognak az emberi élet és egészség magas szintű védelmének és a fogyasztói érdekek védelmének egy vagy több általános célját kell szolgálnia, beleértve az élelmiszer-kereskedelem tisztességes gyakorlatának érvényesítését; ennek során lehetőség szerint tekintettel kell lenni az állatok egészségének és jóllétének védelmére, valamint a növények egészségének és a környezetnek a védelmére;

Q.

mivel a Bizottság „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i közleményében (16) bejelentette, hogy az „EU – e stratégia célkitűzéseivel és a fenntartható fejlődési célokkal összhangban – támogatni fogja a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerekre való globális átállást”, és hogy „[e] stratégia révén az EU kulcsszerepet játszhat abban, hogy globális normákat határozzon meg”; mivel a Bizottság a stratégiában kifejezetten kijelentette, hogy „[a] fenntarthatóbb uniós élelmiszerrendszerhez kereskedelmi partnereink részéről is egyre fenntarthatóbb gyakorlatokra van szükség. A biztonságosabb növényvédő szerek használata felé való fokozatos elmozdulás előmozdítása érdekében az EU – a WTO-szabályokkal összhangban és kockázatértékelést követően – fontolóra veszi a kizárási kritériumoknak megfelelő és az emberi egészségre nagy kockázatot jelentő anyagokra vonatkozó import tűréshatárok felülvizsgálatát.”

R.

mivel a magas MRL-ek megállapításának gyakorlata kettős mércét alkalmaz az uniós és a harmadik országbeli mezőgazdasági termelők viszonylatában, ugyanis a nem uniós mezőgazdasági termelők az érintett élelmiszereket továbbra is ciprokonazol felhasználásával állíthatják elő és exportálhatják az Unióba, ez pedig versenyhátrányba hozza az uniós mezőgazdasági termelőket; mivel másrészről e peszticid használata veszélyezteti a mezőgazdasági dolgozók egészségét, a lakosság egészségét, továbbá a környezetet a termelő országokban;

S.

mivel az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdése az Unió egyik alapelveként határozza meg az elővigyázatosság elvét;

T.

mivel a Bizottságnak a rendelkezésre álló tudományos információk alapján védenie kell a környezetet és az uniós polgárokat, kihasználva azokat a kötelezettségeket és jogi lehetőségeket, amelyeket a 396/2005/EK rendelet és a 178/2002/EK rendelet ír elő az emberi és állati egészség, valamint a környezet magas szintű védelmének biztosítása érdekében;

U.

mivel a javasolt MRL-ek nem védik az európai polgárok egészségét, és ezért ellentétesek a 396/2005/EK és a 178/2002/EK rendelettel;

V.

mivel nem indokolt MRL-eket megállapítani azokra a hatóanyagokra, amelyeket egészségügyi okokból nem hagytak jóvá az Unióban; mivel ezért a vonatkozó kimutatási határértéket vagy a 0,01 mg/kg alapértelmezett értéket meghaladó CXL-ek nem tekinthetők biztonságosnak a fogyasztók számára, mivel a ciprokonazol 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító anyagként van besorolva;

W.

mivel az MRL-ek meghatározásakor figyelembe kell venni a kumulatív és szinergikus hatásokat, és ennek értékeléséhez rendkívül fontos sürgősen felgyorsítani a megfelelő módszerek kidolgozását;