I szakasz –

II. szakasz –

III. szakasz –

IV. szakasz –

V. szakasz –

VI. szakasz –

VII. szakasz –

VIII. szakasz –

—

nagyvállalkozások,

—

az EU valamely szabályozott piacára bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével), valamint

—

nagy vállalatcsoportok anyavállalatai.

—

nagyvállalkozásoknak (21), vagy

—

az EU valamely szabályozott piacára bevezetett átruházható értékpapírokkal (22) rendelkező kkv-knak (23), a mikrovállalkozások (24) kivételével,

egyedi szinten fenntarthatósági információkat kell jelenteniük (egyedi fenntarthatósági nyilatkozat) a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásairól, valamint arról, hogy a fenntarthatósági kérdések miként befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

(i)

a vállalkozás vezetői beszámolójában külön szakaszt kell képeznie;

(ii)

a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusaival elfogadott európai fenntarthatósági beszámolási standardokkal (ESRS) összhangban kell elkészíteni (25). A valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével) az egyedi fenntarthatósági nyilatkozatukat alternatív megoldásként felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktusok útján elfogadott arányosított ESRS-ek (26) (LSME ESRS) (27) alapján is elkészíthetik;

(iii)

az európai egységes elektronikus formátumról (ESEF) (28) szóló felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításával elfogadott digitális taxonómiával (29) összhangban kell megjelölni, és a fenntarthatósági nyilatkozatot tartalmazó vezetőségi beszámolót XHTML formátumban (30) kell elkészíteni;

(iv)

jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy – amennyiben az érintett tagállam engedélyezi – független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók („IASP-k”) által végrehajtott, korlátozott bizonyossági standardokon (31) alapuló bizonyossági ellenőrzés (32) alá kell vonni;

(v)

a fenntarthatósági nyilatkozatot tartalmazó vezetőségi beszámolót a vezetőségi beszámolóra vonatkozó aktuális közzétételi szabályokkal (33) összhangban kell közzétenni, a fenntarthatósági nyilatkozatra vonatkozó bizonyossági véleménnyel (34) együtt.

—

a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan (vagyis a közzététel 2025-ben történik): olyan, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő nagyvállalkozások (36), amelyek esetében a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt,

—

a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan (vagyis a közzététel 2026-ban történik): egyéb nagyvállalkozások (vagyis olyan nagyvállalkozások, amelyek nem minősülnek „ olyan, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek, amelyek esetében a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt ”),

—

a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan (vagyis a közzététel 2027-ben történik):

—

a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan (vagyis 2025-ös közzététel tekintetében): olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, amelyek olyan nagy méretű csoportok anyavállalatai, amelyek esetében a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt,

—

a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan (vagyis a közzététel 2026-ban történik): nagy méretű csoportok többi anyavállalata (azaz olyan nagy méretű csoportok anyavállalatai, amelyek „ nem minősülnek közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknek és/vagy amelyek csoportja esetében a mérlegfordulónapokon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma összevont alapon nem haladja meg az 500 főt) ”.

—

a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan (vagyis a közzététel 2025-ben történik): nagyvállalkozásnak minősülő azon kibocsátók, amelyek esetében a mérlegfordulónapjukon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt, valamint azok a kibocsátók, amelyek olyan nagy méretű vállalatcsoport anyavállalatai, amelynek esetében a mérlegfordulónapon az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt,

—

a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan (vagyis a közzététel 2026-ban történik): nagyvállalkozásnak minősülő egyéb kibocsátók, valamint olyan egyéb kibocsátók, amelyek egy nagy méretű vállalatcsoport anyavállalatai,

—

a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan (vagyis a közzététel 2027-ben történik):

—

a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusaival elfogadott, egyes harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó európai fenntarthatósági beszámolási standardokkal (ESRS) összhangban kell elkészíteni (53),

—

bizonyosságtól kell függővé tenni (54),

—

az Unióban letelepedett vagy az Unió területén található érintett leányvállalatoknak vagy fióktelepeknek a fenntarthatósági beszámolót az arra vonatkozó bizonyossági véleménnyel együtt közzé kell tenniük (55).

—

a számviteli irányelvben előírt fenntarthatósági beszámolási követelmények (beleértve a fenntarthatósági beszámolónak a számviteli irányelv 29b/29c. cikke alapján elfogadott ESRS-nek való megfelelését, a vállalkozás által végrehajtott, az említett ESRS alapján jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot, valamint a fenntarthatósági beszámoló gépi olvasást lehetővé tevő jelölésére vonatkozó, a számviteli irányelv 29d. cikke szerinti követelménynek való megfelelést), valamint

—

a taxonómiai rendelet 8. cikkében előírt közzétételi követelmények.

—

az érintett vállalkozás pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végző, jog szerinti könyvvizsgáló (62),

—

a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálótól eltérő jog szerinti könyvvizsgáló (amennyiben az adott tagállam engedélyezi) (63),

—

bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző független szolgáltató (IASP) (amennyiben az adott tagállam engedélyezi) (64).

—

az IASP a 765/2008/EK rendelettel (71)  (72) összhangban rendelkezik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozó akkreditációval, valamint

—

az IASP megfelel a könyvvizsgálati irányelvben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében az Unióban a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott követelményekkel egyenértékű követelményeknek (73). Ezek a követelmények különösen a következőkre vonatkoznak: a) képzés és vizsga; b) továbbképzés; c) minőségbiztosítási rendszerek; d) szakmai etika, függetlenség, objektivitás, bizalmasság és szakmai titoktartás; e) kijelölés és felmentés; f) vizsgálatok és szankciók; g) a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató munkaszervezése, különös tekintettel a megfelelő erőforrásokra és személyzetre, valamint az ügyfélnyilvántartás és az ügyfélakták vezetésére; és h) a szabálytalanságok bejelentése.

1)

A fenntarthatósági beszámolás céljából a vállalkozás méretének meghatározására azok a szabályok vonatkoznak, amelyeket a vállalkozásra a bejegyzett székhelye szerinti tagállamban a pénzügyi beszámolás tekintetében aktuálisan alkalmazni kell (76). Ezeket a szabályokat a már meglévő számviteli irányelvet átültető nemzeti jogszabályok tartalmazzák.

2)

Egy adott üzleti év során bekövetkező változás esetén a vállalkozás méretkategóriáját a fenntarthatósági beszámolás tekintetében azon meglévő szabályok alapján kell meghatározni, amelyeket a pénzügyi beszámolás tekintetében kell alkalmazni (lásd még az 1. kérdést). Ezeket a szabályokat a már meglévő számviteli irányelvet átültető nemzeti jogszabályok tartalmazzák.

3)

Az uniós jogszabályok nem szabályozzák a vállalkozás számviteli irányelv szerinti besorolását megalapozó átlagos munkavállalói létszám kiszámításának módját. Előfordulhat azonban, hogy a tagállamok nemzeti szabályokat fogadtak el vagy iránymutatást nyújtottak ebben a kérdésben. Nemzeti szabályok vagy iránymutatások hiányában a vállalkozások a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i bizottsági ajánlás (77) 5. cikkének iránymutatása alapján becsülhetik meg az alkalmazottak átlagos létszámát: „[…] Az alkalmazotti létszám az éves munkaerőegységek (ÉME) számával egyenlő, azaz azon személyek számával, akik teljes munkaidőben dolgoztak az érintett vállalkozásban vagy annak megbízásából az adott referenciaév egészében. Azon személyek munkája, akik nem dolgoztak egész évben, vagy részmunkaidőben dolgoztak, tekintet nélkül a munka időtartamára, valamint az idénymunkások munkája az éves munkaerőegység törtrészeként számolandó el. A munkavállalói létszám a következőkből áll: a) alkalmazottak; b) a vállalkozásnak alárendelt és a nemzeti jog szerint alkalmazottnak minősülő személyek; c) tulajdonos-ügyvezetők; d) a vállalkozásban rendszeres tevékenységet folytató és a vállalkozás által nyújtott pénzügyi előnyökből részesülő partnerek. Nem számítanak alkalmazottnak a tanulószerződés, illetve szakképzési szerződés alapján a vállalkozásnál szakképzésben részt vevő ipari tanulók, illetve tanulók. A szülési vagy szülői szabadságok időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.”

4)

A valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal nem rendelkező kkv-k a számviteli irányelv 19a. cikke értelmében nem kötelesek egyedi szinten fenntarthatósági információkat jelenteni (egyedi fenntarthatósági nyilatkozat). A számviteli irányelv 29a. cikke értelmében azonban összevont szinten jelenteniük kell fenntarthatósági információkat (összevont fenntarthatósági nyilatkozat) akkor, ha nagy méretű csoport anyavállalatai (78). A számviteli irányelv 29a. cikke az anyavállalat méretétől függetlenül alkalmazandó.

5)

Igen. A számviteli irányelv 1. cikkének (3) bekezdése értelmében a hitelintézetek (79) és a biztosítók (80), beleértve a szövetkezeteket és a biztosító egyesületeket is, jogi formájuktól függetlenül a számviteli irányelv 19a. cikkének (egyéni fenntarthatósági nyilatkozat) hatálya alá tartoznak, amennyiben nagyvállalkozások vagy olyan kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével), amelyek valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkeznek. A számviteli irányelv 29a. cikkének (összevont fenntarthatósági nyilatkozat) hatálya alá is tartoznak, függetlenül jogi formájuktól, amennyiben valamely nagy méretű csoport anyavállalatai.

A számviteli irányelv 1. cikke (3) bekezdése b) pontjának második mondata értelmében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatósági beszámolási követelményeket egyes hitelintézetekre részben vagy egészben nem alkalmazzák (81).

6)

Igen. A biztosítóktól és a hitelintézetektől eltérő pénzügyi intézmények a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartoznak, amennyiben az alábbi mindkét követelménynek megfelelnek:

7)

Igen. A CSRD 5. cikkének (2) bekezdése alapján a nagyvállalkozásnak vagy a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező, kkv-nak minősülő kis méretű és nem összetett intézménynek (a mikrovállalkozások kivételével), a 2026-os üzleti évtől kezdődően fenntarthatósági információkat kell jelentenie az ESRS-nek (vagy az LSME ESRS-nek) megfelelően. Ezért egy kis méretű és nem összetett intézménynek, amelynek jelenleg a számviteli irányelvnek a 2014/95/EU irányelvvel (NFRD) (83) bevezetett 19a. cikke értelmében (vagyis azért, mert olyan hitelintézetről van szó, amely olyan nagyvállalkozás is, amely a mérlegfordulónapokon túllépi az üzleti év során átlagosan 500 alkalmazottat meghatározó kritériumot) nem pénzügyi információkat kell jelentenie, mindaddig folytatnia kell az NFRD szerinti adatszolgáltatást, amíg a CSRD-rendszer a kis és nem összetett intézményekre alkalmazandóvá nem válik (azaz a 2026-os pénzügyi évig).

8)

Ha egy vállalkozás (függetlenül a méretétől vagy a konkrét típusától, például attól, hogy SNCI-nek minősül-e) egy nagy méretű csoport anyavállalata, akkor a számviteli irányelv 29a. cikke értelmében az ESRS-nek megfelelően elkészített összevont fenntarthatósági nyilatkozatot kell közzétennie. A számviteli irányelv 19a. cikkének (6) bekezdése értelmében az LSME ESRS használatával egyedi fenntarthatósági nyilatkozatot csak a valamely uniós szabályozott piacon jegyzett értékpapírokkal rendelkező kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével), a kis méretű és nem összetett intézmények, a zárt biztosítók vagy a zárt viszontbiztosítók készíthetnek (feltéve, hogy ezek nagyvállalkozások vagy olyan kkv-k – a mikrovállalkozások kivételével –, amelyek rendelkeznek valamely szabályozott uniós piacon jegyzett értékpapírokkal. Lásd még a 10. kérdést).

9)

Ha egy SNCI egy nagy méretű csoport anyavállalata, akkor az ESRS alkalmazásával összevont fenntarthatósági beszámolót kell közzétennie vagy a 2024-es üzleti évtől kezdődően (ha az SNCI olyan közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, amely összevont alapon a mérlegforduló napján az üzleti év során átlagosan több mint 500 főt foglalkoztat), vagy a 2025-ös üzleti évtől kezdve (minden más esetben).

10)

Nem. A számviteli irányelv 29a. cikke a nagy méretű csoportok anyavállalataira vonatkozik. Ha azonban egy nagy méretű csoport anyavállalata a számviteli irányelv 23. cikkének (10) bekezdése alapján mentesül az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások elkészítésének és közzétételének kötelezettsége alól (vagy azért, mert csak olyan leányvállalatokkal rendelkezik, amelyek egyénileg és együttesen is csekély jelentőségűek, vagy azért, mert a számviteli irányelv 23. cikkének (9) bekezdése értelmében minden leányvállalatát ki lehet zárni a konszolidációból), az anyavállalat nem köteles összevont fenntarthatósági nyilatkozatot összeállítani és közzétenni. Amennyiben azonban az ilyen anyavállalat maga is a számviteli irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott nagyvállalkozás, és ezért a számviteli irányelv 19a. cikkének hatálya alá tartozik, akkor a számviteli irányelv 19a. cikkével összhangban egyedi fenntarthatósági nyilatkozatot kell készítenie és közzétennie. Ebben az egyedi fenntarthatósági nyilatkozatban – a vállalat értékláncáról az ESRS-sel összhangban készített beszámoló tekintetében – figyelembe kell vennie a leányvállalatait.

11)

Nem. A számviteli irányelv 1. cikkének (4) bekezdése alapján az ÁÉKBV-k és ABA-k akkor is mentesülnek a számviteli irányelv szerinti fenntarthatósági információk közzétételének kötelezettsége alól, ha ezek a pénzügyi termékek a számviteli irányelv hatálya alá tartoznak (84).

12)

A számviteli irányelv 1. cikke (4) bekezdésének célja, hogy az ÁÉKBV-ket és ABA-kat kizárja a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alól.

Az ÁÉKBV-ket és ABA-kat kezelő vállalkozások azonban a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti fenntarthatósági beszámolási kötelezettségek hatálya alá tartoznak, ha teljesítik a jogi formára vonatkozó, a számviteli irányelv 1. cikkének (1) bekezdése szerinti feltételeket, és megfelelnek vállalatméretre vonatkozó, a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti kritériumoknak.

13)

Ami az ETF-eket illeti, mivel ezek a pénzügyi termékek átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetésként (ÁÉKBV) vagy alternatív befektetési alapként (ABA) jönnek létre, az ÁÉKBV-kre és ABA-kra vonatkozó mentesség rájuk is érvényes (lásd a 11. kérdést). A tőzsdén jegyzett ingatlanbefektetési alapok tekintetében, amennyiben teljesítik a 2011/61/EU irányelv (85) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, az ABA-kénti minősítés feltételeit, akkor az ABA-kra vonatkozó mentesség rájuk is érvényes (lásd a 11. kérdést).

14)

Ha egy nyugdíjalapot a számviteli irányelv (86) I. vagy II. mellékletében felsorolt vállalkozástípusként jegyeznek be, és a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozik, akkor a vezetés beszámolójába fenntarthatósági nyilatkozatot kell belefoglalnia. Az átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetésekkel (ÁÉKBV) vagy az alternatív befektetési alapokkal (ABA) ellentétben a nyugdíjalapokra nem vonatkozik fenntarthatósági beszámolási követelmények alóli, a számviteli irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mentesség.

15)

Igen. Az átláthatósági irányelv 2. cikke (1) bekezdésének k) pontja többek között a következőképpen határozza meg a szabályozott információt: „ azok az információk, amelyeket a kibocsátónak vagy a kibocsátó hozzájárulása nélkül az értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése iránti kérelmet benyújtó bármilyen más személynek kell közzétennie ezen irányelv [vagyis az átláthatósági irányelv] […] alapján.” Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (5) bekezdése előírja a kibocsátók számára, hogy fenntarthatósági nyilatkozatot tegyenek közzé, amelyet ezért „szabályozott információnak” kell tekinteni.

16)

A számviteli irányelv 19a. cikkének (7) bekezdése alapján a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével) dönthetnek úgy, hogy a 2028. január 1-je előtt kezdődő üzleti évekre (pl. a 2026-os és 2027-es üzleti évre) vonatkozóan a számviteli irányelv 19a. cikke értelmében nem jelentenek fenntarthatósági információkat. Ilyen esetekben azonban a kkv a vezetés beszámolójában röviden ismerteti, hogy miért nem készített fenntarthatósági beszámolót.

Ez a kívülmaradás a kis méretű és nem összetett intézményekre, valamint a zárt biztosítókra és viszontbiztosítókra is vonatkozik, feltéve, hogy ezek olyan kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével), amelyek rendelkeznek valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal.

17)

Nem. A számviteli irányelv (87) 19. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése, amely az egyedi vezetőségi beszámolót szabályozza, előírja, hogy az egyedi vezetőségi beszámolóban közzé kell tenni a kulcsfontosságú teljesítménymutatókra vonatkozó információkat. A számviteli irányelv (88) 29. cikkének (1) bekezdése, amely a vezetés összevont beszámolóját szabályozza, előírja, hogy a vezetés összevont beszámolója tartalmazza legalább a számviteli irányelv 19. és 20. cikkében előírt információkat. Mivel a számviteli irányelv (89) 29a. cikkének (7) bekezdése értelmében, amennyiben a vállalkozások megfeleltek a 29a. cikk (1)–(5) bekezdésében foglaltaknak, mentesülnek a fő teljesítménymutatókra vonatkozó információknak az egyedi vezetőségi beszámolójuk keretében történő közzétételi kötelezettség alól (a számviteli irányelv 19. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében előírtak szerint), és mivel a 29. cikk (1) bekezdése szerinti összevont vezetőségi beszámolónak tartalmaznia kell a 19. cikk (1) bekezdésében előírt információkat is, a mentesség a vállalkozás 29a. cikk szerinti összevont vezetőségi beszámolójára is vonatkozik.

18)

Igen. Ha egy kkv, amely rendelkezik valamely uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal, önkéntesen közzéteszi a számviteli irányelv 29a. cikkében említett összevont fenntarthatósági nyilatkozatot, mentesül a számviteli irányelv 19a. cikkében említett egyedi fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésének és közzétételének kötelezettsége alól, feltéve, hogy az összevont fenntarthatósági nyilatkozat az ESRS-nek megfelelően készült.

19)

A számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése és 29a. cikkének (8) bekezdése szerint az a vállalkozás, amely leányvállalat, mentesül a számviteli irányelv 19a. cikkének (1)–(4) bekezdésében (vagy a számviteli irányelv 29a. cikkének (1)–(5) bekezdésében, amennyiben a leányvállalat maga is egy nagy méretű csoport közbenső anyavállalata) meghatározott kötelezettségek alól, ha az ilyen vállalkozás és leányvállalatai szerepelnek az anyavállalatnak a számviteli irányelv 29. és 29a. cikkével összhangban elkészített összevont vezetőségi beszámolójában (vagy egy harmadik országbeli anyavállalatnak az ESRS-ekkel összhangban vagy az említett ESRS-ekkel egyenértékű módon elkészített összevont fenntarthatósági beszámolójában).

Ez a mentesség akkor érvényesíthető, ha teljesül a számviteli irányelv 19a. cikke (9) bekezdésének második albekezdésében (vagy – amennyiben a leányvállalat maga is egy nagy méretű csoport közbenső anyavállalata – a számviteli irányelv 29a. cikke (8) bekezdésének második albekezdésében) felsorolt valamennyi feltétel. A mentesített vállalkozás vezetőségi beszámolójának különösen a következőket kell tartalmaznia: az információkat csoportszinten jelentő anyavállalat neve és bejegyzett székhelye; az anyavállalat összevont vezetőségi beszámolójára vagy összevont fenntarthatósági beszámolójára mutató internetes hivatkozás(ok); valamint arra vonatkozó információ, hogy a vállalkozás mentesül az egyedi fenntarthatósági nyilatkozat (vagy az összevont fenntarthatósági nyilatkozat, amennyiben a leányvállalat maga is egy nagy méretű csoport közbenső anyavállalata) közzétételére vonatkozó kötelezettség alól. Ha az anyavállalat harmadik országban telepedett le, az összevont fenntarthatósági beszámolóját és a bizonyossági véleményét azon tagállam jogával összhangban kell közzétenni, amelynek hatálya alá a leányvállalat tartozik, és a taxonómiai rendelet 8. cikkében (a leányvállalat által végzett tevékenységekre vonatkozóan) meghatározott közzétételeket vagy a leányvállalat vezetésének beszámolójában vagy a harmadik országbeli anyavállalat által készített összevont fenntarthatósági beszámolóban kell feltüntetni.

Ha egy tagállam előírja, hogy az anyavállalat összevont vezetőségi beszámolóját vagy összevont fenntarthatósági beszámolóját le kell fordítani, akkor a fordítást vagy hitelesíteni kell (pl. a fordítónak vagy az érintett tagállam fordítások hitelesítéséért felelős hatóságának), vagy mellékelni kell hozzá egy nyilatkozatot arról, hogy a hitelesítésre nem került sor.

A számviteli irányelv 19a. cikkének (10) bekezdése és 29a. cikkének (9) bekezdése értelmében a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező nagyvállalkozások – ideértve azokat az eseteket is, amikor ezek a vállalkozások kis méretű és nem összetett intézmények, zárt biztosítók és zárt viszontbiztosítók, valamint harmadik országbeli vállalkozások – nem élhetnek ezzel a mentességgel.

20)

Nem. Ahhoz, hogy a számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdésével vagy 29a. cikkének (8) bekezdésével összhangban a leányvállalat mentesüljön saját fenntarthatósági nyilatkozat közzétételének kötelezettsége alól, a leányvállalat által közzétett vezetőségi beszámolónak tartalmaznia kell az anyavállalat összevont vezetőségi beszámolójára vagy összevont fenntarthatósági beszámolójára mutató internetes hivatkozást (90). Amennyiben a leányvállalat vezetőségi beszámolójának közzétételekor az összevont vezetőségi beszámoló vagy az összevont fenntarthatósági beszámoló még nem áll rendelkezésre, akkor a mentességet kérelmező leányvállalat a vezetőségi beszámolójában feltüntethet egy általános internetes hivatkozást, amelyen keresztül a vonatkozó dokumentumok a jövőben rendelkezésre fognak állni. Az uniós leányvállalat fontolóra veheti például, hogy az anyavállalattól nyilatkozatot szerezzen be arról, hogy az anyavállalat garantálja a leányvállalat által vállalt kötelezettségeket, és ezt a nyilatkozatot a saját tagállama által meghatározott határidőn belül a vezetőségi beszámolójával együtt közzéteszi.

21)

Az a tagállam, amely nemzeti jogának hatálya alá a leányvállalkozás tartozik, előírhatja, hogy az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolóját vagy adott esetben összevont fenntarthatósági beszámolóját egy, az említett tagállam által elfogadott nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvre történő minden szükséges fordítást biztosítsanak. Ebben az esetben ezeknek a követelményeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a leányvállalat mentesülhessen a saját fenntarthatósági nyilatkozatának közzététele alól (91).

22)

A számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése és 29a. cikkének (8) bekezdése alapján a mentesített leányvállalatnak a vezetőségi beszámolójában fel kell tüntetnie azt a tényt, hogy mentesül az egyedi fenntarthatósági nyilatkozat (vagy – ha a leányvállalat maga is egy nagy méretű csoport közbenső anyavállalata – az összevont fenntarthatósági nyilatkozat) közzétételére vonatkozó kötelezettség alól (92).

23)

Amennyiben egy leányvállalat él a számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése vagy 29a. cikkének (8) bekezdése szerinti mentességgel, a vezetés beszámolójának közzétételére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, beleértve azt a kötelezettséget is, hogy a számviteli irányelv 30. cikke és a társasági jogi irányelv I. címe III. fejezetének rendelkezései szerint a vezetés beszámolóját a nemzeti cégnyilvántartás számára is be kell nyújtani. A számviteli irányelv 29d. cikkében meghatározott, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó digitális követelmények nem alkalmazandók. Amennyiben a számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése vagy 29a. cikkének (8) bekezdése szerinti mentességet igénybe vevő leányvállalat rendelkezik valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal, meg kell felelnie az átláthatósági irányelv 4. cikkében a vezetés beszámolójának az éves pénzügyi beszámolóban való közzétételére vonatkozóan meghatározott általános követelményeknek is (a felhatalmazáson alapuló ESEF-rendelettel létrehozott egységes európai elektronikus beszámolási formátum (ESEF) használata és az éves pénzügyi beszámolónak az üzleti év végétől számított négy hónapon belüli közzététele).

24)

Nem. A számviteli irányelv 19a. cikkének (10) bekezdése és 29a. cikkének (9) bekezdése értelmében a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező nagyvállalkozások – ideértve azokat az eseteket is, amikor ezek a vállalkozások kis méretű és nem összetett intézmények, zárt biztosítók és zárt viszontbiztosítók, valamint harmadik országbeli vállalkozások – nem mentesülhetnek a fenntarthatósági információk jelentésének kötelezettsége alól. Ezért az átláthatósági irányelv 4. cikkének (5) bekezdése és a számviteli irányelv 19a./29a. cikke értelmében fenntarthatósági információkat kell jelenteniük.

25)

Az a vállalkozás, amelynek fenntarthatósági információkat kell jelentenie, és amely nem köteles egyedi vagy összevont vezetőségi beszámolót készíteni és közzétenni, külön dokumentumban is közzéteheti az egyedi vagy összevont fenntarthatósági nyilatkozatot. Ez az elv alkalmazandó a harmadik országbeli anyavállalat összevont fenntarthatósági beszámolójára is, amely alapján az anyavállalat leányvállalataira alkalmazandó a számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése és 29a. cikkének (8) bekezdése szerinti mentesség.

Ennek a külön dokumentumnak azonban – amely tartalmazza az egyedi vagy összevont fenntarthatósági nyilatkozatot – meg kell felelnie a számviteli irányelv 29d. cikkében meghatározott formátumnak és gépi olvasást lehetővé tevő jelölési követelményeknek (93).

26)

Annak a vállalkozásnak, amelynek csak összevont fenntarthatósági nyilatkozatot kell készítenie és közzétennie, de összevont pénzügyi kimutatásokat nem, az összevont fenntarthatósági nyilatkozatba bele kell foglalnia azokat a pénzügyi információkat, amelyek a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez, valamint annak megértéséhez szükségesek, hogy a fenntarthatósági kérdések miként befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét (94).

27)

A számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozásnak alapértelmezés szerint a számviteli irányelv 29b. cikke alapján elfogadott ESRS-eket kell alkalmaznia. Az ESRS-ek első csoportját az Európai Bizottság a 2023. július 31-i (EU) 2023/2772 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel fogadta el.

A számviteli irányelv 19a. cikke szerinti egyedi fenntarthatósági nyilatkozat elkészítéséhez a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező kkv-k (a mikrovállalkozások kivételével), valamint a kis méretű és nem összetett intézmények, a zárt biztosítók és a zárt viszontbiztosítók alkalmazhatják a számviteli irányelv 29c. cikke alapján elfogadandó arányosított ESRS-t (LSME ESRS) is. Lásd még a 28. kérdést.

28)

Az egyedi fenntarthatósági nyilatkozatuk elkészítéséhez az LSME ESRS-eket a következő vállalkozások alkalmazhatják:

29)

Az „észszerű erőfeszítés” fogalma annak meghatározására szolgál, hogy a vállalkozásnak az értéklánc szereplőitől gyűjtött információk jelentése helyett mikor kell az értékláncra vonatkozó becsült információkat jelentenie.

Az ESRS 1 (Általános követelmények) 65. bekezdése meghatározza az értékláncra vonatkozó információk fenntarthatósági nyilatkozatba való belefoglalásának célját. Kimondja, hogy „ a vállalkozás feltünteti az értékláncra vonatkozó lényeges információkat, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy: a) a fenntarthatósági nyilatkozatok felhasználói megértsék a vállalkozás lényeges hatásait, kockázatait és lehetőségeit; és/vagy b) az információk minőségi jellemzőinek megfelelő információkat állítsanak elő (lásd e standard B. függelékét) ”.

Az ESRS 1 (Általános követelmények) 68. bekezdése kimondja: „ A vállalkozás arra vonatkozó képessége, hogy megszerezze az upstream és downstream értékláncra vonatkozó szükséges információkat, különböző tényezőktől függhet, mint például a vállalkozás szerződéses megállapodásai, a konszolidáció hatókörén kívül eső műveletek feletti ellenőrzésének mértéke és vevői ereje. Ha a vállalkozás nem képes ellenőrizni upstream és/vagy downstream értékláncának és üzleti kapcsolatainak tevékenységeit, az értékláncra vonatkozó információk megszerzése nagyobb kihívást jelenthet.”

Az ESRS 1 (Általános követelmények) 69. bekezdése kimondja: „ Vannak olyan körülmények, amelyek között a vállalkozás – az erre irányuló észszerű erőfeszítések ellenére – nem tudja összegyűjteni a 63. bekezdésben előírt, a vállalkozás upstream és downstream értékláncára vonatkozó információkat. Ilyen körülmények között a vállalkozás minden észszerű és alátámasztható információ, például az ágazati átlagadatok és egyéb közelítések felhasználásával megbecsüli az upstream és downstream értékláncára vonatkozó szükséges információkat. ”

Az ESRS 1 (Általános követelmények) 70. bekezdése elismeri, hogy kihívást jelenthet az értékláncra vonatkozó információk beszerzése, ha az értéklánc érintett szereplője kkv vagy más olyan vállalkozás, amelyre nem vonatkoznak a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv beszámolási követelményei.

Az ESRS 1 (Általános követelmények) 71. bekezdése különbséget tesz a politikákra, intézkedésekre és célokra vonatkozó jelentéstétel és a mérőszámokra vonatkozó jelentéstétel között. A politikák, intézkedések és célok tekintetében kijelenti, hogy a vállalkozás beszámolójának tartalmaznia kell az értékláncra vonatkozó információkat, „ amennyiben e politikák, intézkedések és célok érintik az értéklánc szereplőit. ”. A mérőszámok tekintetében kimondja, hogy „ sok esetben – különösen olyan környezetvédelmi kérdésekben, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak közelítések – előfordulhat, hogy a vállalkozás – különösen ha kkv – anélkül is eleget tud tenni a beszámolási követelményeknek, hogy adatokat gyűjtene upstream és downstream értékláncának szereplőitől, például a vállalkozás 3. körbe tartozó ÜHG-kibocsátásának kiszámításakor”.

A 72. bekezdés egyértelművé teszi, hogy: „ Az ágazati átlagadatok vagy más közelítések felhasználásával készített becslések beépítése nem eredményezhet olyan információt, amely nem felel meg az információk minőségi jellemzőinek (lásd e standard 2. fejezetét és 7.2. szakaszát: A becslés forrásai és az eredmények bizonytalansága).”

A vállalkozásnak az ESRS 1 (Általános követelmények) 69. bekezdésében említett észszerű erőfeszítést a vállalkozással kapcsolatos sajátos tényeket és körülményeket, valamint azon külső környezet feltételeit figyelembe véve kell meghatároznia, amelyben a vállalkozás működik. Ezért az, hogy mi minősül észszerű erőfeszítésnek, vállalkozásonként eltérő.

A vállalkozások várhatóan gyakrabban folyamodnak becslésekhez a beszámolási követelmények alkalmazásának első éveiben, és a becslések használata egyre kevésbé lesz jellemző, mivel idővel javul a vállalkozások és az értékláncuk szereplőinek a fenntarthatósági információk megosztására való képessége.

A vállalkozásnak minden esetben mérlegelnie kell, hogy a becslések alkalmazása befolyásolja-e a jelentett információk minőségét. A becslések használata bizonyos körülmények között javíthatja a jelentett információk minőségét, például ha segít biztosítani, hogy a hatásokra, kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó információk semlegesek legyenek, vagy ha az összegyűjtött információk nem lennének kellően megbízhatóak. Ilyen körülmények között a becslések használata hozzájárulhat az információ által leképezett jelenségek valósághű bemutatásához, és ezért a beszámolót készítő vállalkozás nagyobb valószínűséggel alkalmaz becsléseket. Más körülmények között a becslések alkalmazása ronthatja a jelentett információk minőségét, például ha kevésbé pontos és/vagy kevésbé teljes körű információkat eredményez, és így kevésbé valósághűen mutatja be az ábrázolni kívánt jelenségeket.

A vállalkozással kapcsolatos konkrét tényeket és körülményeket, valamint a vállalkozás külső működési környezeti feltételeit illetően az észszerű erőfeszítés meghatározása érdekében a következő kritériumok hasznos iránymutatásul szolgálhatnak. Az észszerű erőfeszítések tényének megállapításához e kritériumok bármelyike önmagában elegendő lehet, de a kritériumok együttesen is alkalmazhatók.

30)

Az ESRS 1 (Általános követelmények) 132. és 133. bekezdése olyan átmeneti rendelkezéseket határoz meg, amelyek korlátozzák azokat az értékláncra vonatkozó információkat, amelyeket a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az első három évben jelenteniük kell és/vagy be kell szerezniük az értékláncuk szereplőitől (98). Azt, hogy a CSRD és az ESRS következtében a vállalkozások milyen mértékben kérnek fenntarthatósági információkat a kkv-któl, a végrehajtás első három évében erősen befolyásolja majd, hogy a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások alkalmazzák-e az értékláncokkal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó említett átmeneti rendelkezéseket.

A fent említett átmeneti rendelkezések ellenére a kkv-knak fel kell készülniük arra, hogy a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások „észszerű erőfeszítést” tesznek annak érdekében, hogy az értékláncaik szereplőitől összegyűjtsék az ESRS-nek való megfeleléshez szükséges információkat. Az előző kérdésre adott válasznak megfelelően az értéklánc szereplőjének mérete, erőforrásai, technikai felkészültsége és közelsége azon kritériumok közé tartozik, amelyek alapján megállapítható, hogy mi minősül „észszerű erőfeszítésnek”. Ezért azoktól a kisebb kkv-któl, amelyek önkéntesen soha nem jelentettek fenntarthatósági információkat, nem kapcsolhatók össze súlyos negatív hatásokkal, és nem minősülnek a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások első szintű beszállítóinak vagy ügyfeleinek, legalább a beszámolási követelmények alkalmazásának első éveiben bizonyára kevésbé várják majd el a vállalkozások, hogy fenntarthatósági információkkal rendelkezzenek, és ilyeneket osszanak meg. Azoktól a nagyobb kkv-któl, amelyek korábban jelentettek fenntarthatósági információkat (például azért, mert EMAS-t vagy más környezetvédelmi vagy fenntarthatósági tanúsítási vagy beszámolási rendszereket alkalmaznak), valamint azoktól a kkv-któl, amelyek a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások első szintű beszállítóinak vagy ügyfeleinek minősülnek, feltehetően nagyobb mértékben várják majd el fenntarthatósági információk kezelését és megosztását.

Az EFRAG jelenleg két fenntarthatósági beszámolási standardot dolgoz ki a kkv-k számára: a tőzsdén jegyzett kkv-k számára egy kötelező standardot (LSME ESRS), valamint a tőzsdén nem jegyzett kkv-k számra egy önkéntes standardot (VSME). Az LSME ESRS meg fogja határozni a fenntarthatósággal kapcsolatos információk azon maximális szintjét, amelynek közlését az ESRS alapján a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozás az értékláncában lévő kkv-któl megkövetelheti. A VSME valamennyi piaci szereplő számára referenciapont kíván lenni annak biztosítása érdekében, hogy a CSRD hatálya alá tartozó és a CSRD hatályán kívüli vállalkozások jelentéstételi erőfeszítései arányosak legyenek.

31)

Az ESRS 1 10.2. bekezdése az értékláncokról szóló 5. fejezethez kapcsolódóan átmeneti rendelkezéseket állapít meg. Az értékláncból származó információk közzétételére vonatkozó átmeneti időszak minden vállalkozás esetében a beszámolási követelmények alkalmazásának első három üzleti éve. Ha például egy vállalkozás a 2024-es üzleti évtől a számviteli irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozik, akkor az értékláncra vonatkozó beszámolás tekintetében az átmeneti időszak aa 2024-es, 2025-ös és 2026-os üzleti évet jelenti.

32)

Igen, a számviteli irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozásoknak bele kell foglalniuk fenntarthatósági nyilatkozataikba a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételeket.

33)

Nem. A taxonómiai rendelet 8. cikke a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke értelmében fenntarthatósági nyilatkozat elkészítésére és közzétételére kötelezett valamennyi vállalkozásra alkalmazandó. Ha azonban a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező kkv (a mikrovállalkozások kivételével) úgy dönt, hogy a vezetés beszámolójában nem tünteti fel a számviteli irányelv 19a. cikkének (7) bekezdése szerinti fenntarthatósági nyilatkozatot – amelyben a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételeket is szerepeltetni kellene –, nem köteles a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételek teljesítésére.

34)

Igen, de csak akkor, ha az anyavállalat harmadik országban letelepedett vállalkozás, és a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételek nem szerepelnek az anyavállalat összevont fenntarthatósági beszámolójában. Amennyiben a vállalkozás él a számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése vagy 29a. cikkének (8) bekezdése szerinti, a fenntarthatósági nyilatkozat közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli mentességgel, ha az anyavállalat harmadik országban telepedett le, akkor a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, az Unióban letelepedett mentesített leányvállalat és annak leányvállalatai által végzett tevékenységekre vonatkozó közzétételeket bele kell foglalni a mentesített leányvállalat vezetésének beszámolójába vagy a harmadik országban letelepedett anyavállalat által készített összevont fenntarthatósági beszámolóba (99).

35)

A számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozásoknak a vezetés beszámolóját (beleértve a fenntarthatósági nyilatkozatot is) a számviteli irányelv 34. cikkében említett, jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által benyújtott véleménnyel és nyilatkozattal együtt a számviteli irányelv 30. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell közzétenniük, amely az egyes tagállamok által a társasági jogi irányelv 1. címének III. fejezetével összhangban meghatározott jogszabályokra hivatkozik. Különösen a társasági jogi irányelv 21. cikke egyértelművé teszi, hogy „ (1) Azokat az okiratokat és adatokat, amelyeket a 14. cikk értelmében közölni kell, az abban a tagállamban alkalmazandó nyelvhasználati szabályok által engedélyezett nyelvek egyikén kell kiállítani és benyújtani, amelyen a 16. cikk (1) bekezdésében említett aktát vezetik.” Ezért annak a nyelvnek, amelyen a vállalkozások közzéteszik a vezetés beszámolójában szereplő fenntarthatósági nyilatkozatot, az érintett tagállamnak a társasági jogi irányelv 21. cikkével összhangban elfogadott jogszabályaiban meghatározott nyelvnek kell lennie.

Ha a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozás rendelkezik valamely uniós szabályozott piacon jegyzett értékpapírokkal, akkor az átláthatósági irányelvben a vezetés beszámolójára vonatkozóan meghatározott közzétételi kötelezettségeknek is meg kell felelnie. A „szabályozott információkra” vonatkozó nyelvi rendszert, amely magában foglalja az éves pénzügyi kimutatások részét képező vezetőségi beszámolót is, az átláthatósági irányelv 20. cikkével összhangban az egyes tagállamok határozzák meg.

36)

A számviteli irányelv 29d. cikke előírja, hogy a fenntarthatósági beszámolásra kötelezett vállalkozásoknak a vezetés beszámolóját a felhatalmazáson alapuló ESEF-rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban (azaz XHTML-ben) kell elkészíteniük (adott esetben összevont szinten), és a vezetés beszámolójában szereplő fenntarthatósági nyilatkozatukat a felhatalmazáson alapuló ESEF-rendelet módosítása útján meghatározandó digitális taxonómiának megfelelően gépi olvashatóság céljára jelölésekkel kell ellátniuk.

37)

Igen. A számviteli irányelv 29d. cikke előírja, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a vezetés beszámolójában fenntarthatósági nyilatkozatot kell közzétenniük, meg kell jelölniük fenntarthatósági nyilatkozatukat, beleértve a taxonómiai rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is, összhangban a felhatalmazáson alapuló ESEF-rendelet módosításával meghatározandó digitális taxonómiával.

38)

A számviteli irányelv 29d. cikke előírja, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a vezetés beszámolójában fenntarthatósági nyilatkozatot kell közzétenniük, a vezetés beszámolóját a felhatalmazáson alapuló ESEF-rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban (azaz XHTML-ben) készítsék el, és hogy a vezetés beszámolójában szereplő fenntarthatósági nyilatkozatot a felhatalmazáson alapuló ESEF-rendelet módosítása útján elfogadásra kerülő konkrét digitális taxonómiának megfelelően jelöljék meg a gépi olvashatóság céljára. E digitális taxonómia elfogadásáig a vállalkozásoknak nem kell a gépi olvashatóságot szolgáló jelölésekkel ellátniuk a fenntarthatósági nyilatkozataikat. Tekintettel arra, hogy a fenntarthatósági nyilatkozat csak digitális taxonómiának megfelelően megjelölt XHTML-dokumentumként válik géppel olvashatóvá, a digitális taxonómia elfogadásáig a vállalkozásoknak sem kell XHTML-ben elkészíteniük a vezetés beszámolóját.

39)

A számviteli irányelv 30. cikke meghatározza a vezetői beszámoló (és adott esetben a beszámoló által tartalmazott, a számviteli irányelv 19a./29a. cikke alapján készített fenntarthatósági nyilatkozat) közzétételére vonatkozó szabályokat, amely szerint a beszámolót a bizonyossági véleménnyel/jelentéssel együtt – az egyes tagállamok által előírtak szerint – legkésőbb 12 hónappal azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követően kell közzétenni, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek valamely uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói, az átláthatósági irányelv 4. cikkének (5) bekezdése alapján, amely a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkére hivatkozik, szintén közzé kell tenniük – legkésőbb négy hónappal minden üzleti év végét követően – az éves pénzügyi kimutatásaikat (amely tartalmazza a vezetés beszámolóját, így a fenntarthatósági nyilatkozatot is).

40)

A CSRD nem módosítja a már meglévő uniós felügyeleti rendszert, amely előírja a tagállamok számára, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezessenek be a korlátolt felelősségű vállalkozások általi meg nem felelés esetére (a számviteli irányelv 51. cikke), és hozzanak létre egy olyan nemzeti felügyeleti hatóságot, amely hatáskörrel rendelkezik a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírok kibocsátói általi megfelelés felügyeletére (az átláthatósági irányelv 28. és azt követő cikkei). Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások fenntarthatósági beszámolási követelményeknek való megfelelése a (számviteli irányelv hatálya alá tartozó) korlátolt felelősségű vállalkozások és a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírok (az átláthatósági irányelv hatálya alá tartozó) kibocsátóinak vezetőségi beszámolójára vonatkozó nemzeti szankcionálási rendszer hatálya alá fog tartozni. A valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírok kibocsátói tekintetében az ESMA-nak az átláthatósági irányelv 28d. cikke értelmében iránymutatásokat kell kiadnia a fenntarthatósági beszámolás illetékes nemzeti hatóságok általi felügyeletéről is.

A vezetés beszámolójához csatolandó fenntarthatósági nyilatkozatról minden esetben – a számviteli irányelv 34. cikke értelmében – jog szerint könyvvizsgálónak vagy – amennyiben az adott tagállam engedélyezi – független bizonyosságot nyújtó szolgáltatónak (IASP) bizonyossági véleményt kell adnia.

41)

Nem. A harmadik ország jogának hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállal jogi formája a számviteli irányelv 40a. cikke tekintetében nem releváns.

42)

Ha egy harmadik országbeli vállalkozás a számviteli irányelv 40a. cikkének hatálya alá tartozik, akkor uniós leányvállalatának vagy uniós fióktelepének a harmadik országbeli anyavállalata nevében kell fenntarthatósági beszámolót közzétennie és elérhetővé tennie. A fenntarthatósági beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem kifejezetten az uniós leányvállalatra vagy fióktelepre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a beszámolót, amelyet az uniós leányvállalat vagy fióktelep – akár az uniós cégnyilvántartásba való benyújtás, akár a honlapján való közzététel útján – közzétesz és elérhetővé tesz, a harmadik országbeli anyavállalat is készítheti. Alternatív megoldásként az uniós leányvállalat vagy fióktelep is elkészítheti, közzéteheti és elérhetővé teheti a beszámolót a harmadik országbeli anyavállalata nevében.

43)

A számviteli irányelv 40a. cikke előírja, hogy az érintett tagállamokban legalább egy fenntarthatósági beszámolót közzé kell tennie egy leányvállalatnak vagy fióktelepnek („ Minden tagállam előírja, hogy a területén letelepedett [...] leányvállalkozások” ). Az ugyanazon harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatai és fióktelepei általi kettős jelentéstétel elkerülése érdekében a tagállamok engedélyezhetik, hogy a területükön letelepedett vagy ott található leányvállalat vagy fióktelep úgy teljesítse a számviteli irányelv 40a. cikkében foglalt kötelezettséget, hogy a harmadik országbeli vállalkozás egy másik uniós leányvállalata vagy fióktelepe által közzétett fenntarthatósági beszámolóra mutató internetes hivatkozást tesz közzé.

44)

A számviteli irányelv 40a. cikkében említett fenntarthatósági beszámolót a számviteli irányelv 40b. cikke alapján elfogadandó fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban kell elkészíteni.

Ettől eltérve a számviteli irányelv 40a. cikke (2) bekezdésének második albekezdése lehetővé teszi, hogy a fenntarthatósági beszámolót a számviteli irányelv 29b. cikke alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal (azaz az ESRS-sel) összhangban vagy a számviteli irányelv 29b. cikke alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű módon készítsék el, az egyenértékűségről szóló bizottsági határozatban meghatározottak szerint. Ezt a rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a számviteli irányelv 40a. cikkének hatálya alá tartozó harmadik országbeli anyavállalat dönthet úgy, hogy a számviteli irányelv 29a. cikke szerinti (a 29b. cikk alapján elfogadott standardoknak megfelelően elkészített) összevont fenntarthatósági nyilatkozatot tesz közzé ahelyett, hogy uniós leányvállalata vagy uniós fióktelepe a számviteli irányelv 40a. cikke alapján csoportszinten tenne közzé fenntarthatósági beszámolót. Ebben az esetben az uniós leányvállalatra vonatkozó, a számviteli irányelv 19a. cikkének (9) bekezdésében és 29a. cikkének (8) bekezdésében meghatározott mentességek alkalmazandók.

45)

Abban az esetben, ha nem kapja meg az összes szükséges információt, a leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek úgy kell elkészítenie, valamint közzé- és hozzáférhetővé tennie a fenntarthatósági beszámolót, hogy az tartalmazza a birtokában lévő összes megszerzett információt, továbbá nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat (a számviteli irányelv 40a. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése).

46)

Nem. A számviteli irányelv 40a. cikke szerinti beszámolót készítő vállalkozásoknak nem kell belefoglalniuk a fenntarthatósági beszámolóba a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételeket.

47)

A számviteli irányelv 40a. cikkének hatálya alá tartozó olyan harmadik országbeli anyavállalatnak, amely úgy dönt, hogy fenntarthatósági beszámoló helyett az ESRS-sel összhangban elkészített összevont fenntarthatósági nyilatkozatot tesz közzé, nem köteles a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti információk közlésére.

Annak érdekében azonban, hogy az adott harmadik országbeli anyavállalat uniós leányvállalatai mentesüljenek a számviteli irányelv 19a./29a. cikke szerinti fenntarthatósági beszámolási követelmények teljesítésének kötelezettsége alól (amennyiben ezekre az uniós leányvállalatokra vonatkoznak a számviteli irányelv 19a./29a. cikke szerinti fenntarthatósági beszámolási követelmények), a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, az említett uniós leányvállalatok által végzett tevékenységekre vonatkozó közzétételeket bele kell foglalni az említett leányvállalatok saját vezetőségi beszámolójába vagy a harmadik országbeli anyavállalat által készített összevont fenntarthatósági beszámolóba (100).

48)

A számviteli irányelv 19a./29a. cikkével összhangban elkészített fenntarthatósági nyilatkozat és a számviteli irányelv 40a. cikkével összhangban elkészített fenntarthatósági beszámoló tartalma eltérő, és mindkettő külön rendszerben működik.

Ezért az a tény, hogy az uniós leányvállalat a 40a. cikk rendelkezéseinek megfelelően a harmadik országbeli anyavállalata csoportszintjén fenntarthatósági beszámolót tesz közzé, nem mentesíti sem magát az uniós leányvállalatot, sem annak saját leányvállalatait a 19a. és/vagy a 29a. cikkben foglalt beszámolási kötelezettségek teljesítése alól.

A 40a. cikk hatálya alá tartozó harmadik országbeli anyavállalat azonban dönthet úgy, hogy a 29a. cikk szerint összevont fenntarthatósági nyilatkozatot tesz közzé (amelyet a 29b. cikk alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű módon készítettek el) ahelyett, hogy az uniós leányvállalata vagy az uniós fióktelepe a 40a. cikk szerint csoportszinten fenntarthatósági beszámolót tenne közzé. Ebben az esetben az uniós leányvállalat mentesül a 40a. cikk szerinti fenntarthatósági beszámoló közzétételének kötelezettsége alól, feltéve, hogy teljesülnek a 19a. cikk (9) bekezdésében és a 29a. cikk (8) bekezdésében meghatározott feltételek.

49)

A fenntarthatósági beszámolás nyelvi rendszerét a társasági jogi irányelv 21. cikkével összhangban az egyes tagállamok határozzák meg.

50)

A számviteli irányelv nem írja elő a fenntarthatósági beszámoló közzétételének formátumát. Azonban az egységes európai hozzáférési pont működése érdekében az (EU) 2023/2864 irányelvvel (101) (ESAP salátairányelv) bevezetett 33a. cikk előírja a 40a. cikk hatálya alá tartozó leányvállalatok és fióktelepek számára, hogy a fenntarthatósági beszámolót a vonatkozó kísérő metaadatokkal együtt az adatok kinyerésére alkalmas formátumban nyújtsák be a tagállam által kijelölt gyűjtőszervezetnek (102). A Bizottság felhatalmazást kap arra is, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a fenntarthatósági beszámolót kísérő további metaadatok meghatározására és géppel olvasható formátum előírására.

51)

A számviteli irányelv 40d. cikkének (1) bekezdése előírja a számviteli irányelv 40a. cikkének (1) bekezdésében említett leányvállalatok és fióktelepek számára, hogy a fenntarthatósági beszámolót – a bizonyossági véleménnyel és adott esetben a számviteli irányelv 40a. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett kimutatással együtt – azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül tegyék közzé, amelyre vonatkozóan a beszámolót készítették.

52)

A CSRD nem módosítja a számviteli irányelv szerinti, már meglévő szankcionálási rendszert, amely előírja a tagállamok számára, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak, amennyiben a számviteli irányelv szerinti követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások nem teljesítik az előírásokat (103). A vállalkozások fenntarthatósági beszámolási követelményeknek való megfelelése ezért a számviteli irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások vezetésének beszámolójára vonatkozó, már meglevő nemzeti szankciórendszer hatálya alá tartozik. A számviteli irányelv 40a. cikkének (3) bekezdése értelmében a fenntarthatósági beszámolóhoz minden esetben bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott szolgáltató által adott bizonyossági véleményt kell csatolni (104).

53)

A könyvvizsgálati irányelv 3. cikke – amely a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyását szabályozza – előírja, hogy az illetékes hatóságok csak bizonyos feltételek teljesülése esetén hagyhatják jóvá a jog szerinti könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket.

A jog szerinti könyvvizsgálók jóváhagyására vonatkozó, a könyvvizsgálati irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében említett feltételek a könyvvizsgálati irányelv 4. és 6–10. cikkére, míg a könyvvizsgálati irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett, a könyvvizsgáló cégek jóváhagyására vonatkozó feltételek a könyvvizsgálati irányelv 4. és 6–12. cikkére hivatkoznak.

A könyvvizsgálati irányelv jó hírnévre vonatkozó 4. cikkének megfogalmazása elég tág ahhoz, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is vonatkozzon, míg a könyvvizsgálati irányelv 6–12. cikkét módosították annak érdekében, hogy azok kifejezetten alkalmazandók legyenek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására.

Amennyiben egy jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására kíván jóváhagyást szerezni, úgy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtás tekintetében meg kell felelnie a könyvvizsgálati irányelvet átültető nemzeti jog valamennyi vonatkozó követelményének, beleértve a könyvvizsgálati irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említetteket is. A könyvvizsgálati irányelv 3. cikke szerinti jóváhagyáshoz a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozó követelményeknek nem kell megfelelnie annak a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek, amely nem folytat fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtási tevékenységet.

54)

Ahhoz, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet tudjanak folytatni, jóváhagyással kell rendelkezniük, majd meg kell felelniük a fenntarthatóságra vonatkozó további követelményeknek.

Konkrétabban, a könyvvizsgálati irányelv 14a. cikkének harmadik albekezdése alapján azoknak a 2026. január 1-je előtt jóváhagyott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak – akár 2024. január 1-je előtt szereztek jóváhagyást, akár 2024. január 1-jén jóváhagyási eljárás alatt álltak –, amelyek fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet is folytatni kívánnak, nem kell megfelelniük a számviteli irányelv 7. cikke (2) bekezdésének, 8. cikke (3) bekezdésének, 10. cikke (1) bekezdése második albekezdésének és 14. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdésének, de továbbképzés révén meg kell szerezniük a szükséges ismereteket.

55)

A könyvvizsgálati irányelv 14a. cikkének harmadik albekezdése értelmében azoknak a 2026. január 1-je előtt jóváhagyott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak, akik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, a könyvvizsgálati irányelv 13. cikkében említett továbbképzés révén meg kell szerezniük a fenntarthatósági beszámoláshoz és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtáshoz szükséges ismereteket, amelyek kiterjednek a könyvvizsgálati irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében felsorolt témákra is. A könyvvizsgálati irányelv 14a. cikke nem ír elő további vizsgákat, és azt sem írja elő, hogy ezeket az ismereteket a jóváhagyást megelőzően kell megszerezni. A könyvvizsgálati irányelv nem határoz meg határidőket arra vonatkozóan, hogy a 2026. január 1-je előtt jóváhagyott jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók mikor nyújthatnak be kérelmet a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló, az említett követelményekkel összhangban történő tevékenységre.

56)

Ahhoz, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a gyakornok a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is jóváhagyást kaphasson, a könyvvizsgálati irányelv 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében előírt hároméves gyakorlati képzés részeként az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtásról vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb szolgáltatásokról szóló nyolc hónapos gyakorlati képzést kell teljesítenie.

Ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a gyakornok a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenység jóváhagyásának kérelmezésekor már elvégezte a hároméves gyakorlati képzést, akkor az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtásról vagy a fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb szolgáltatásokról szóló további nyolc hónapos gyakorlati képzést kell teljesítenie.

A könyvvizsgálati irányelv 14a. cikkének első és második albekezdése az alábbi kategóriákba tartozó szakembereket mentesíti e követelmény alól: azok a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, akiket jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat végzésére 2024. január 1. előtt hagytak jóvá vagy ismertek el, valamint azok a személyek, akik 2024. január 1-jén jóváhagyási eljárás alatt álltak, feltéve, hogy az eljárás 2026. január 1-jéig befejeződik. A könyvvizsgálati irányelv 14a. cikkének harmadik albekezdése értelmében ezeknek a szakembereknek továbbképzés útján kell megszerezniük a szükséges ismereteket.

57)

A „fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb szolgáltatások ” alatt a fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos, de nem a bizonyosságnyújtás körébe tartozó szolgáltatások értendők. Idetartozik például a fenntarthatósági beszámolókkal kapcsolatos tanácsadási szolgáltatás és a fenntarthatósági beszámolók elkészítése.

58)

A „B” tagállamban a jog szerinti könyvvizsgálót jog szerinti könyvvizsgálóként kell engedélyezni (lásd a könyvvizsgálati irányelv 3. cikkének (1) bekezdését és 14. cikkének (1) bekezdését). Ha ez esetben a könyvvizsgáló bizonyosságot nyújtó szolgáltatóként is regisztrálni kíván, akkor a „B” tagállamban a könyvvizsgálati irányelv 14a. cikke szerinti átmeneti szabályozás alkalmazandó (lásd még az 54. kérdést). A könyvvizsgálónak bizonyosságot nyújtó szolgáltatóként az „A” tagállamban nem szükséges jóváhagyást szereznie.

59)

A jog szerinti könyvvizsgálót a „B” tagállamban jog szerinti könyvvizsgálóként és bizonyosságot nyújtó szolgáltatóként kell nyilvántartásba venni. Bizonyosságot nyújtó szolgáltatóként, de nem könyvvizsgálóként kizárólag a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók (IASP-k) vehetők nyilvántartásba.

60)

Igen. A könyvvizsgálati irányelv 2. cikkének 23. pontja és a számviteli irányelv 2. cikkének 20. pontja szerinti meghatározás értelmében az IASP a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően, a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység tekintetében akkreditált megfelelőségértékelő szervezet. A 765/2008/EK rendelet továbbá úgy határozza meg a megfelelőségértékelő szervezetet, hogy az „ megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet ”.

Bár a 765/2008/EK rendelet csak a szervezetek akkreditálására vonatkozik, emlékeztetni kell arra, hogy az IASP-k nem tartoznak az említett rendelet szándékolt hatálya alá. A „ szervezet ” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az az IASP-k és a jog szerinti könyvvizsgálók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében magában foglalja a természetes személyeket is.

61)

A számviteli irányelv 34. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az IASP-knek ahhoz, hogy fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatást tudjanak teljesíteni, meg kell felelniük a könyvvizsgálati irányelvben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek. Ezek a követelmények magukban foglalják a számviteli irányelv 34. cikkének (4) bekezdésében foglalt nem kimerítő felsorolást, valamint a könyvvizsgálati irányelv 2. cikkének 22. pontjában meghatározott, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal való egyenértékűség értékelését.

Az IASP-k és a jog szerinti könyvvizsgálók közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az IASP-knek a könyvvizsgálati irányelv 3a. cikkében meghatározottakkal egyenértékű nyilvántartásba vételi követelményeknek is meg kell felelniük.

62)

A CSRD (63) preambulumbekezdése kimondja, hogy „ a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben az uniós jog előírja egy vállalkozás számára, hogy a fenntarthatósági beszámolójának elemeit egy akkreditált független harmadik féllel ellenőrizze, az akkreditált független harmadik fél jelentését vagy a vezetés beszámolójának mellékleteként, vagy bármely más, nyilvánosan hozzáférhető módon hozzáférhetővé kell tenni. Az említett beszámoló ilyen hozzáférhetősége nem zárhatja ki annak a bizonyossági véleménynek az eredményét, amelytől a harmadik fél által végzett ellenőrzésének függetlennek kell maradnia. Ez nem eredményezheti a bizonyossági véleményt nyilvánító könyvvizsgáló vagy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató és az akkreditált független harmadik fél közötti munka megkettőzését ”.

Az „akkreditált független harmadik fél” általában a jog szerinti könyvvizsgálótól vagy a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatótól (IASP) eltérő szakértő, amely a fenntarthatósági nyilatkozatra vonatkozó bizonyossági véleményt ad ki, és amely ellenőrizheti a fenntarthatósági beszámolás egyes részeit, például az ÜHG-kibocsátást. A munkája eredményeinek átláthatóságát, valamint azt, hogy ne legyen átfedés a jog szerinti könyvvizsgálók/IASP-k munkájával, a CSRD írja elő (105).

63)

Nem. A más tagállam területén letelepedett IASP nem végezhet fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szolgáltatást egy olyan tagállamban, amely nem teszi lehetővé az IASP-k számára, hogy a tagállam területén ilyen szolgáltatást végezzenek.

A számviteli irányelv 34. cikke (4) bekezdésének első albekezdése lehetővé teszi, hogy a tagállamok engedélyezzék a területükön letelepedett IASP-k számára a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményadást, feltéve, hogy az ezekre az IASP-kre vonatkozó követelmények egyenértékűek azokkal, amelyeket a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó jog szerinti könyvvizsgálók tekintetében a könyvvizsgálati irányelv meghatároz. A számviteli irányelv 34. cikke (5) bekezdésének első albekezdése csak azt írja elő, hogy az említett lehetőséggel élő tagállam engedélyezheti, hogy a területén más tagállamban letelepedett IASP-k fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtsanak.

64)

Amennyiben az IASP egy másik tagállam (fogadó tagállam) területén nyújt fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, az IASP székhelye szerinti tagállam (a letelepedés helye szerinti tagállam) felelős az IASP munkájának felügyeletéért, kivéve, ha a fogadó tagállam úgy dönt, hogy felügyeli a területén az IASP által a végzett, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtást (106). Ha a fogadó tagállam úgy dönt, hogy felügyeli a területén az egy másik tagállamban bejegyzett IASP által végzett, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtást, a fogadó tagállam: i. nem ír elő szigorúbb követelményeket vagy felelősséget az ilyen IASP-ok számára, mint amelyeket a nemzeti jogszabályok a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében az említett fogadó tagállamban letelepedett IASP-kre vagy könyvvizsgálókra vonatkozóan előírnak, és ii. tájékoztatja a többi tagállamot a más tagállamokban letelepedett IASP-k által készített, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemények felügyeletére vonatkozó döntéséről.

65)

Igen, a vállalkozások a fenntarthatósági nyilatkozatukra vonatkozó bizonyossági vélemények tekintetében akkor vehetik igénybe az IASP-k szolgáltatásait, ha a tagállam engedélyezte az IASP-k számára a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását.

66)

A számviteli irányelv 34. cikkének (4) bekezdése alapján a valamely tagállam területén letelepedett IASP-k számára engedélyezhető a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása.

Az IASP-nek a könyvvizsgálati irányelv 2. cikkének 23. pontja és a számviteli irányelv 2. cikkének 20. pontja szerinti meghatározása megköveteli a 765/2008/EK rendelet szerinti akkreditálást. Bár az említett rendelet csak a valamely tagállam területén letelepedett szervezetek akkreditálására vonatkozik, emlékeztetni kell arra, hogy az IASP-k nem tartoznak az említett rendelet szándékolt hatálya alá. Az IASP-k a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan végeznek bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat. Ezért az IASP-k jóváhagyási rendszerét a tagállamok által vállalt és az Unió kétoldalú megállapodásaiban foglalt GATS (a Világkereskedelmi Szervezetnek a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezménye) szerinti kötelezettségvállalások fényében kell értelmezni. Következésképpen az IASP-k összefüggésében a 765/2008/EK rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a harmadik országbeli IASP-k a tagállamok kötelezettségvállalásaival összhangban végezhetnek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet.

67)

Igen. A könyvvizsgálati irányelv 23. cikkében foglalt titoktartási követelmények a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó szakemberekre is alkalmazandók. Amennyiben a tagállam lehetővé tette az IASP-k vagy a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatától eltérő tevékenységet végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását, e bizonyosságot nyújtó szolgáltatók számára a megfelelő koordináció érdekében lehetővé kell tenni az információcserét.

68)

A „fenntarthatósági elemzés” ”kifejezés a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók esetében a könyvvizsgálati irányelv szerinti „pénzügyi elemzéssel” párhuzamosan használt kifejezés. Míg a „pénzügyi elemzés” egy vállalkozás, alvállalkozás vagy projekt életképességének, stabilitásának és jövedelmezőségének értékelésére utal, addig a „fenntarthatósági elemzés” során azokat a fenntarthatósági kérdéseket kell értékelni, amelyek az üzleti vállalkozást érintik, illetve amelyekre a vállalkozás hatással lehet.

69)

A könyvvizsgálati irányelv 25. cikke előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a jogszabályban előírt könyvvizsgálatért és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásáért fizetendő díjakat ne befolyásolja vagy ne határozza meg a vizsgált jogalanynak nyújtott „további szolgáltatások” nyújtása, amelyeket „a jogszabályban előírt könyvvizsgálattól és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtástól eltérő szolgáltatásoknak” kell tekinteni. Az említett cikk nem szabályozza a jogszabályban előírt könyvvizsgálatok és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtás díjai közötti kapcsolatot.

70)

A számviteli irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontja értelmében a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti fenntarthatósági beszámolás hatálya alá tartozó vállalkozásoknak bizonyossági véleményt kell beszerezniük a fenntarthatósági nyilatkozatukról.

Ennek a bizonyossági véleménynek korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatáson kell alapulnia a fenntarthatósági nyilatkozat következő követelményeknek való megfelelése tekintetében:

A bizonyosságot nyújtó szolgáltatóknak olyan eljárások alapján kell dolgozniuk, amelyek lehetővé teszik számukra annak megállapítását, hogy nem jutott tudomásukra olyan információ, amelynek alapján feltételezhetnék, hogy a fenntarthatósági nyilatkozatban szereplő információkat nem minden lényeges szempontból valósan, nem az Unió által elfogadott ESRS-sel összhangban mutatják be, és hogy azok nem felelnek meg a fenntarthatósági információk gépi olvashatóság céljára szolgáló jelölésére vonatkozó jogi követelményeknek (vagyis a digitális címkézésnek), valamint a taxonómiai rendelet 8. cikkében foglalt jogi követelményeknek.

A megállapítás első része, amely a minden lényeges szempontból valós, az ESRS-sel összhangban levő bemutatásra vonatkozik, a következők véleményezését tartalmazza:

71)

A számviteli irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontja értelmében a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti fenntarthatósági beszámolás hatálya alá tartozó vállalkozásoknak korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján bizonyossági véleményt kell beszerezniük. A vállalkozás által az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerről (EMAS) szóló 1221/2009/EU rendelet szerint készített jelentést környezetvédelmi hitelesítő hitelesíti, és ez a hitelesítés legalább ugyanolyan szintű bizonyosságnak tekinthető, mint a CSRD szerinti korlátozott bizonyossági követelmény.

72)

A számviteli irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdése a) pontjának i. alpontja alapján a pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek kell véleményt nyilvánítania arról, hogy a vezetés beszámolója összhangban van-e az ugyanarra a pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásokkal. Amennyiben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményadást végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem ugyanaz, mint amelyik a pénzügyi kimutatások jogszabályban előírt könyvvizsgálatát hajtja végre, akkor továbbra is a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával megbízott jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég felelős azért, hogy véleményt nyilvánítson a vezetés beszámolója és az ugyanazon pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatások közötti összhangról.

73)

A bizonyossági jelentésbe (107). Ha a bizonyossági véleményt ugyanaz a könyvvizsgáló adja ki, amelyik a pénzügyi kimutatások ellenőrzését végzi, a tagállamok engedélyezhetik a könyvvizsgálók számára, hogy a bizonyossági véleményt a könyvvizsgálói jelentés külön szakaszában adják meg.

74)

Az uniós jog a könyvvizsgálói jelentés és/vagy annak aláírása tekintetében jelenleg nem ír elő külön formátumot. Az egységes európai hozzáférési pontról szóló csomaggal módosított számviteli irányelv 33a. cikke azonban előírja a vállalkozások számára, hogy a bizonyossági jelentést a közzétételkor az adatok kinyerésére alkalmas formátumban (vagy az uniós, illetve a nemzeti jog által előírt, géppel olvasható formátumban), a vonatkozó kísérő metaadatokkal együtt nyújtsák be az érintett egységes európai hozzáférési pont gyűjtőszervezetének. A Bizottság felhatalmazást kapott arra is, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a bizonyossági jelentést kísérő további metaadatok meghatározására és a géppel olvasható formátum előírására.

75)

A könyvvizsgálati irányelv 26. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján a tagállamok addig alkalmazhatnak nemzeti könyvvizsgálati standardokat, eljárásokat vagy követelményeket, amíg a Bizottság el nem fogadja az ugyanazon tárgyra vonatkozó nemzetközi könyvvizsgálati standardokat.

Tekintettel az ESRS 1 által előírt információk minőségi jellemzőire (2. fejezet és B. függelék: relevancia és valósághű bemutatás, valamint összehasonlíthatóság, ellenőrizhetőség és érthetőség), továbbá a széttagoltság elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazott megoldások ezen átmeneti időszak alatt az uniós bizonyossági standardok elfogadásáig a lehető legkonzisztensebbek legyenek, a Bizottság felkérte az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságát (CEAOB), hogy 2024-ben dolgozzon ki nem kötelező erejű iránymutatásokat a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és más, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára.

76)

A számviteli irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontja alapján a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleménynek korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízáson kell alapulnia (108). Tekintettel arra, hogy a kellő bizonyosságot nyújtó megbízás a korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízáshoz képest magasabb bizonyossági szintet biztosít, a CSRD nem akadályozza meg a vállalkozásokat abban, hogy önkéntes alapon a fenntarthatósági beszámoló egészére vagy annak részeire vonatkozóan kellő bizonyosságon alapuló véleményt kérjenek. Ezt a döntést a vállalkozás, nem pedig a bizonyosságot nyújtó szolgáltató hozhatja meg.

77)

A CSRD nem szabályozza az önkéntes alapon végzett fenntarthatósági beszámolást. Ezért a fenntarthatósági beszámolást önkéntes alapon végző vállalkozás nem köteles a fenntarthatósági információk tekintetében bizonyossági véleményt kérni.

78)

A könyvvizsgálati irányelv 25c. cikkének (1) bekezdése értelmében egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, e hálózat valamely tagja nem nyújthatja a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek, a könyvvizsgálati rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b), c) és e)–k) pontjában említett tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat.

A könyvvizsgálati irányelv 25c. cikkének (2) bekezdése értelmében a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység számára a következőktől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthat:

Ezért:

79)

A számviteli irányelv 40a. cikkének (3) bekezdése értelmében, ha a harmadik országbeli vállalkozás nem ad bizonyossági véleményt, akkor a leányvállalat vagy fióktelep nyilatkozatot ad ki, amelyben közli ezt a tényt.

80)

A számviteli irányelv 40d. cikkének (1) bekezdése alapján a 40a. cikk szerint elkészített fenntarthatósági beszámolóra vonatkozó bizonyossági véleményt a bizonyossági véleménnyel – és adott esetben a számviteli irányelv 40a. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett nyilatkozattal – együtt azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül kell közzétenni, amelyre vonatkozóan a beszámolót készítették, az egyes tagállamok által a társasági jogi irányelv 14–28. cikkével és adott esetben az említett irányelv 36. cikkével összhangban előírtak szerint. Az uniós jog jelenleg nem ír elő konkrét formai követelményeket a bizonyossági véleményre vonatkozóan. A számviteli irányelv 33a. cikke azonban – amelyet az egységes európai hozzáférési pontról szóló csomag (109) vezetett be – előírja a számviteli irányelv 40a. cikkének hatálya alá tartozó leányvállalatok és fióktelepek számára, hogy a fenntarthatósági beszámolót a vonatkozó kísérő metaadatokkal együtt az adatok kinyerésére alkalmas formátumban nyújtsák be a tagállam által kijelölt gyűjtőszervezetnek. A Bizottság felhatalmazást kapott arra is, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el a bizonyossági véleményt kísérő további metaadatok meghatározására és a géppel olvasható formátum előírására.

81)

A számviteli irányelv 19. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése nem korlátozódik a mérlegben immateriális eszközként nem megjelenített kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkra. Következésképpen a követelmény a vállalkozás valamennyi kulcsfontosságú immateriális erőforrására vonatkozik, beleértve a mérlegben kimutatott immateriális javakat is.

Ez a holisztikus megközelítés lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megértsék a vállalkozás üzleti modelljének a kulcsfontosságú immateriális erőforrásoktól való függőségét és azok relevanciáját a vállalat értékteremtése szempontjából, függetlenül attól, hogy azok megfelelnek-e az alkalmazandó számviteli keret megjelenítési és értékelési kritériumainak. E megközelítés segíteni fogja a felhasználókat abban, hogy felmérjék a vállalkozás piaci értékét.

82)

A nagyvállalkozásoknak és a tőzsdén jegyzett kkv-knak (a mikrovállalkozások kivételével) be kell számolniuk a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkról, és ki kell fejteniük, hogy a vállalkozás üzleti modellje hogyan függ alapvető módon ezektől az erőforrásoktól, és hogy ezek az erőforrások hogyan jelentik a vállalkozás számára az értékteremtés forrásait. A számviteli irányelv 19. cikke csak a számviteli irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett vállalkozástípusokra vonatkozik, ideértve a számviteli irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítő hitelintézeteket és biztosítóintézeteket is. Ezeket az információkat fel kell tüntetni a vezetés beszámolójában (de nem feltétlenül a fenntarthatósági nyilatkozatban).

83)

A számviteli irányelv 19. cikkének (1) bekezdése meghatározza azokat az információkat, amelyeket fel kell tüntetni a vállalkozás vezetésének beszámolójában. A számviteli irányelv 19. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése előírja, hogy a vezetés beszámolójában fel kell tüntetni a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkat. Ezért ezt az információt nem feltétlenül kell feltüntetni a fenntarthatósági nyilatkozatban, és a vezetés beszámolójának egy külön szakaszában is megadható.

84)

Az átláthatósági irányelv 23. cikkének sérelme nélkül a harmadik országbeli vállalkozásoknak (a mikrovállalkozások kivételével) a számviteli irányelv 19a./29a. cikke értelmében egyedi és/vagy összevont szinten kell fenntarthatósági információkat szolgáltatniuk, de csak akkor, ha a harmadik országbeli vállalkozás valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírok kibocsátója.

A harmadik országbeli kibocsátóknak az átláthatósági irányelv 4. cikkének (5) bekezdése alapján – amely a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkére hivatkozik – éves pénzügyi beszámolójuk részeként a vezetés beszámolójában fenntarthatósági információkat kell szerepeltetniük.

85)

Igen, a számviteli irányelv 19a. cikkének (7) bekezdésében foglalt kívülmaradási záradék a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírokkal rendelkező harmadik országbeli kkv-kra is vonatkozik (lásd a 16. kérdést).

86)

A számviteli irányelv 29a. cikkének önkéntes alapon megfelelő harmadik országbeli anyavállalat az összevont fenntarthatósági nyilatkozatot külön dokumentumban is közzéteheti.

87)

A fenntarthatósági nyilatkozat konszolidálására vonatkozó szabályok megegyeznek a pénzügyi kimutatások konszolidálására vonatkozó szabályokkal. A számviteli irányelv 22. cikkének (6) bekezdése (110) alapján az összevont fenntarthatósági nyilatkozatnak az anyavállalat valamennyi leányvállalatára ki kell terjednie, függetlenül attól, hogy e leányvállalatok székhelye hol található.

88)

Az a harmadik országbeli vállalkozás, amely az uniós jog értelmében nem köteles fenntarthatósági információkat szolgáltatni, és amely lehetővé kívánja tenni uniós leányvállalatai számára, hogy mentesüljenek a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke szerinti fenntarthatósági beszámolás alól, az ESRS-sel összhangban elkészített összevont fenntarthatósági nyilatkozatot tehet közzé.

Alternatív megoldásként a számviteli irányelv 48i. cikkének (1) bekezdése alapján a 2030. január 6-ával végződő pénzügyi évekig a tagállamok engedélyezik, hogy azok a leányvállalkozások, amelyek egyidejűleg valamely tagállam jogának hatálya alá és a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá is tartoznak, és amelyek anyavállalkozása valamely harmadik ország jogának hatálya alá tartozik, a számviteli irányelv 29a. cikke alapján olyan összevont fenntarthatósági beszámolót készítsenek és tegyenek közzé, amely magában foglalja az ilyen harmadik országbeli anyavállalkozásnak a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikke hatálya alá tartozó összes közvetlen vagy közvetett uniós leányvállalkozását. A számviteli irányelv 48i. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az összevont fenntarthatósági beszámolót készítő uniós leányvállalkozás a csoport azon uniós leányvállalkozásainak egyike, amelyek az előző öt pénzügyi év legalább egyikében – adott esetben összevont alapon – a legnagyobb forgalmat bonyolították az Unióban.

A számviteli irányelv 48i. cikkének (3) bekezdése alapján, ha a számviteli irányelv 48i. cikkének (1) bekezdésében említett uniós leányvállalat összevont fenntarthatósági nyilatkozatot készít és tesz közzé, akkor a konszolidációba bevont valamennyi vállalkozás mentesül a fenntarthatósági beszámolás alól, feltéve, hogy teljesülnek a 19a. cikk (9) bekezdésében és a 29a. cikk (8) bekezdésében foglalt feltételek.

89)

Az átláthatósági irányelv 23. cikkének sérelme nélkül a számviteli irányelv 19a. vagy 29a. cikkével összhangban jelentést tevő harmadik országbeli kibocsátóknak a fenntarthatósági nyilatkozatukba bele kell foglalniuk a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételeket.

Az átláthatósági irányelv 4. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a valamely uniós szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírok uniós és harmadik országbeli kibocsátói (a mikrovállalkozások kivételével) a számviteli irányelv 19., 19a., 20. cikkével és 29d. cikkének (1) bekezdésével (vagy összevont vezetőségi beszámoló esetében a számviteli irányelv 29., 29a. cikkével és 29d. cikkének (2) bekezdésével) összhangban készítsék el a vezetés beszámolóját, és az tartalmazza a taxonómiai rendelet 8. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott előírásokat, „ amennyiben azokat az említett rendelkezésekben említett vállalkozások készítik ”.

A társjogalkotók azon egyértelmű szándékával összhangban, hogy a számviteli irányelvben meghatározott fenntarthatósági beszámolási követelményeket (amelyek csak az uniós vállalkozásokra vonatkoznak) kiterjesszék az uniós és harmadik országbeli kibocsátókra, „ amennyiben azokat az említett rendelkezésekben említett vállalkozások készítik ”, úgy kell értelmezni, hogy az a számviteli irányelv 19a. és 29a. cikkében említett vállalkozáskategóriákra vonatkozik (vagyis a nagyvállalkozásokra, a tőzsdén jegyzett kkv-kra, a mikrovállalkozások kivételével, valamint a nagy méretű csoportok anyavállalataira). Mivel az átláthatósági irányelv valamennyi uniós és harmadik országbeli kibocsátóra alkalmazandó (beleértve a mikrovállalkozásokat is), erre a mondatra annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a tőzsdén jegyzett mikrovállalkozásokra ne vonatkozzanak a fenntarthatósági beszámolási követelmények.

A taxonómiai rendelet 8. cikke előírja a számviteli irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások számára, hogy tegyék közzé, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez. Az átláthatósági irányelv 4. cikke (5) bekezdésének szövege azt jelzi, hogy amennyiben egy uniós vagy harmadik országbeli kibocsátó a számviteli irányelv 19a. vagy 29a. cikke szerinti fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozik, akkor a vezetés beszámolójába bele kell foglalnia a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti közzétételeket.

90)

Igen. A pénzügyi piaci szereplők feltételezhetik, hogy az ESRS-t alkalmazó befektetést befogadó vállalkozás által nem lényegesként jelentett bármely mutató nem járul hozzá az SFDR szerinti közzétételekben szereplő, a főbb káros hatások megfelelő mutatójához, vagyis az adott befektetés értékét nem kell feltüntetni az SFDR szerinti, az adott főbb káros hatás mutatójának számlálójában.

A számviteli irányelv 29b. cikke (5) bekezdésének b) pontja előírja a Bizottság számára, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben vegye figyelembe azokat az információkat, amelyekre a pénzügyi piaci szereplőknek az (EU) 2019/2088 rendeletben és az említett rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott közzétételi kötelezettségeik teljesítéséhez szükségük van.

A CSRD-ben meghatározott azon kötelezettség következményeként, hogy figyelembe kell venni a pénzügyi piaci szereplők információs igényeit, a CSRD-követelmények hatálya alá tartozó, befektetést befogadó vállalkozás által nem lényegesként bejelentett bármely mutató releváns információ, és úgy tekinthető, hogy nem járul hozzá az SFDR szerinti főbb káros hatásokhoz.

A pénzügyi piaci szereplők ezt az információt a CSRD szerinti beszámolóban találják, mivel az ESRS 1 35. bekezdése előírja, hogy amennyiben egy vállalkozás úgy ítéli meg, hogy az SFDR-ből levezetett konkrét adatpont nem lényeges, a vállalkozás kifejezetten kijelenti, hogy a szóban forgó információ „nem lényeges”  (111).

Ezenkívül az ESRS 2 56. bekezdése előírja a CSRD hatálya alá tartozó vállalkozások számára, hogy az ESRS 1 35. bekezdésével összhangban mellékeljenek egy táblázatot az egyéb uniós jogszabályokból – többek között az SFDR-ből – eredő valamennyi adatpontról, feltüntetve, hogy hol találhatók meg a fenntarthatósági nyilatkozatban, és a táblázatban tüntessék fel a „Nem lényeges” megjegyzést azon adatok esetében, amelyeket a vállalkozás nem lényegesnek ítélt.