P9_TA(2024)0079

Russiagate: állítólagos orosz beavatkozás az Európai Unió demokratikus folyamataiba

Az Európai Parlament 2024. február 8-i állásfoglalása a Russiagate-ügyről, és annak kapcsán az Európai Unió demokratikus folyamataiba történő állítólagos orosz beavatkozásról (2024/2548(RSP))

(C/2024/6343)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Parlament eljárási szabályzatának a feddhetetlenség, a függetlenség és az elszámoltathatóság megerősítését célzó módosításairól szóló, 2023. szeptember 13-i határozatára (1),

—	tekintettel az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformjára vonatkozó ajánlásokról szóló, 2023. július 13-i állásfoglalására (2),

—	tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról szóló, 2023. június 1-jei állásfoglalására (3),

—	tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról szóló, 2022. március 9-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Oroszországi Föderációnak a terrorizmust támogató állammá nyilvánításáról szóló, 2022. november 23-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel az Európa jövője számára az európai megemlékezés fontosságáról szóló, 2019. szeptember 19-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel az európai történelmi tudatról szóló, 2024. január 17-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló, 2022. március 1-jei állásfoglalására (8),

—

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat „2nd EEAS Report on Foreign Information Manipulation and Interference Threats – A Framework for Networked Defence” (Az EKSZ 2. jelentése a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos fenyegetésekről – A hálózatos védelem kerete) című, 2024. január 23-i jelentésére,

—	tekintettel a demokrácia védelméről szóló, 2023. december 12-i bizottsági közleményre (COM(2023)0630),

—

tekintettel a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságára vonatkozó harmonizált belső piaci követelmények megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre és az (EU) 2019/1937 irányelv módosítására irányuló, 2023. december 12-i bizottsági javaslatra (COM(2023)0637),

—	tekintettel „Az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv” című, 2020. december 3-i bizottsági közleményre (COM(2020)0790),

—	tekintettel az ártatlanság vélelmének jogi alapelvére,

—	tekintettel eljárási szabályzatára és az európai parlamenti képviselők magatartási kódexére,

—	tekintettel az uniós intézmények átláthatóságának és feddhetetlenségének egy független uniós etikai szerv létrehozása révén történő megerősítéséről szóló, 2021. szeptember 16-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

mivel a külföldi beavatkozás, az információmanipulálás és a dezinformáció súlyosan sérti az Unió alapját képező egyetemes értékeket és elveket, mint amilyen az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartása; mivel a Parlament integritásába és a jogállamiságba vetett bizalom rendkívül fontos az európai demokrácia működéséhez;

B.	mivel sok demokráciában bizonyított tény az orosz beavatkozás és manipuláció, valamint a szélsőséges erők és radikális gondolkodású szervezetek gyakorlati támogatása az Unió destabilizálásának előmozdítása érdekében;

mivel az EU valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó parlamenti különbizottság részletesen feltárta az oroszok által irányított tevékenységeket és műveleteket, amelyek célja az európai demokráciákba és az uniós intézményekbe való beszivárgás, azok befolyásolása és a beavatkozás; mivel az Európai Parlament éberebbé vált a külföldi beavatkozásra adott válasza tekintetében; mivel azonban erőteljesebb intézkedéseket kell hozni, és belső reformokat kell elfogadni a jogtalan külső befolyásolással szembeni hatékony védelem biztosítása érdekében;

mivel Oroszország a hibrid hadviselési taktikák széles skáláját alkalmazza céljai elérése érdekében az európai demokratikus folyamatok megfelelő működésének aláásására irányuló nagyobb stratégia részeként; mivel a demokratikus társadalmak megosztására irányuló külföldi beavatkozás és információmanipuláció alkalmazása Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított agresszív háborújának előfutára volt, amely azóta fokozódott; mivel a dezinformáció Oroszország általi terjesztése mind a hagyományos médiaorgánumokon, mind a közösségimédia-platformokon keresztül, az elit behálózása, a választáson induló jelöltek elleni hekkertámadások és a kibertámadások példátlan szintre emelkedtek;

E.	mivel a történelem szisztematikus meghamisítása évtizedek óta része Oroszország információs hadviselésének;

mivel a Kreml az egész EU-ban a közvéleményt befolyásolni képes ügynökök kiterjedt hálózatát működteti, akik befolyást gyakorolnak a választási folyamatokra és a kulcsfontosságú stratégiai kérdésekkel, például az energiainfrastruktúrával kapcsolatos politikákra; mivel ezek az ügynökök aktívan célba veszik a közélet minden területét, különösen a kultúrát, a történelmi emlékezetet, a médiát és a vallási közösségeket, valamint a politikusokat és családjaikat; mivel több tucat vizsgálat bizonyította, hogy prominens aktív vagy nyugdíjba vonult európai politikai és közéleti szereplők kapcsolatban állnak a Kremllel;

mivel egyre több információ lát napvilágot az Európai Unión belüli politikai tevékenységek és politikusok az EU-n kívülről – különösen Oroszországból – érkező, 2022. február 24. előtti és utáni finanszírozásáról; mivel e finanszírozás kockázatot jelent az uniós tagállamok demokratikus folyamatainak integritására nézve, és alapos vizsgálatot igényel a bűnrészesként közreműködők felelősségre vonása; mivel a Kreml számos szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártot és politikust is szponzorált és támogatott Európában, és többek között lehetővé tette Marine Le Pen pártja számára, hogy 2013-ban 9,4 millió eurós kölcsönt kapjon egy orosz banktól; mivel azóta Le Pen és pártjának tagjai számos alkalommal hangot adtak Kreml-párti álláspontjuknak;

mivel Oroszország kapcsolatokat alakított ki pártokkal, személyiségekkel és mozgalmakkal annak érdekében, hogy az uniós intézményeken belüli szereplőkre támaszkodhasson az orosz álláspontok legitimálása, függetlenségi mozgalmak és bábkormányok támogatása, valamint a szankciók könnyítését és a nemzetközi elszigeteltség következményeinek enyhítését célzó nyomásgyakorlás céljából; mivel egyes képviselőcsoportok európai parlamenti képviselői, valamint néhány független európai parlamenti képviselő is hangos Kreml-párti propagandát terjeszt a Parlamentben;

mivel a fősodorba tartozó politikai pártokban is vannak „Russlandversteher” (Oroszországot megértő) politikusok; mivel az uniós tagállamok számos közéleti személyisége, köztük korábbi kormányfők és kabinettagok – közülük a legismertebb Gerhard Schröder – jól fizetett pozíciókat töltöttek be a Kreml irányítása alatt álló energiavállalatokban; mivel közülük néhányan még az Ukrajna ellen indított teljes agressziót követően is úgy döntöttek, hogy nem mondanak le, és továbbra is átveszik a Kreml vérdíját, politikai pártjaik néma bűnsegédletével; mivel továbbra is felhasználják oroszbarát befolyásukat mind a hazai, mind az európai politikai színtéren;

mivel 2024. január 29-én független médiaorgánumok olyan konkrét bizonyítékokról számoltak be, amelyek szerint Tatiana Ždanoka európai parlamenti képviselő legalább 2004-től 2017-ig az Oroszországi Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Ötödik Csoportfőnökségének informátoraként tevékenykedhetett;

mivel tevékenységét úgy jellemezték, hogy az magában foglalja rendezvények szervezése révén az Oroszországi Föderáció számára nyújtott politikai támogatást, valamint a Parlament belső munkájával kapcsolatos tájékoztatást; mivel az oknyomozó jelentés szerint az érintett európai parlamenti képviselő legalább egyszer anyagi ellenszolgáltatást kért partnereitől a nyújtott szolgáltatások költségeinek fedezésére;

L.	mivel ezek az állítások többek között az érintett európai parlamenti képviselő és az FSZB Ötödik Csoportfőnökségének két ügynöke közötti, 2005. október 3-i és azt követő kiszivárgott e-mail-váltásokra támaszkodnak;

mivel az érintett európai parlamenti képviselő jól ismert oroszbarát álláspontjáról és arról, hogy európai parlamenti képviselői működésének egész ideje alatt következetesen lett- és EU-ellenes narratívákat terjeszt, többek között arról, hogy ellenzi a szuverén Lettország fennállását, és elutasítja Oroszország Ukrajna elleni inváziójának elítélését; mivel ismert továbbá, hogy az európai parlamenti képviselő nagymértékben megkérdőjelezhető politikai magatartást tanúsít, többek között részt vett az Oroszország által megszállt Krím félszigeten 2014-ben tartott népszavazási megfigyelő látogatáson, a 2016-ban Bassár el-Aszad szíriai diktátornál tett látogatáson, valamint Kreml-párti propagandát terjesztő televíziós műsorokban Moszkvában; mivel az európai parlamenti képviselő szándékosan azt a benyomást keltette, hogy ezekre az utazásokra az Európai Parlament vagy az EU nevében került sor; mivel az érintett európai parlamenti képviselő Donyeck és Luhanszk régió jogellenes annektálása előtt rendezvényeket szervezett és népszerűsített az Európai Parlamentben az említett régiók Kreml-párti képviselőivel; mivel Ždanoka asszony tevékenységeit állítólag gyakran a Kreml által finanszírozott fedőszervezetek, például a „Ruszkij Mir” Alapítvány támogatta; mivel az érintett európai parlamenti képviselő más európai parlamenti képviselőkkel együtt nyilvános rendezvényeket szervezett, és Litvániába utazott Algirdas Paleckis litván állampolgár, volt diplomata és politikus támogatására, akit Oroszország érdekében végzett kémkedésért elítéltek;

mivel az újságcikkek hosszú ideje felhívják a figyelmet a katalóniai szakadárok – köztük Katalónia autonóm közösség kormányának hatóságai – és a Kreml közötti kapcsolatokra és szoros személyes ismeretségekre; mivel oknyomozó újságírók beszámoltak arról, hogy Nyikolaj Szadovnyikov volt orosz diplomata a 2017. októberben tartott jogellenes katalán népszavazás előestéjén Barcelonában találkozott Carles Puigdemont akkori szeparatista vezetővel és jelenlegi európai parlamenti képviselővel; mivel Oroszország a kapcsolatok és ismeretségek ápolása révén politikai és gazdasági befolyást kíván kiépíteni az Európai Unióban a demokrácia destabilizálása érdekében; mivel a barcelonai 1. számú vizsgálóbíróság, amely a Voloh-ügyben folytatott vizsgálatot vezeti – amely összefüggésbe hozza többek között Katalónia volt elnökét és környezetét Oroszországgal –, a közelmúltban hat hónappal meghosszabbította a vizsgálatot; mivel a Kremlhez közeli személyiségekkel – köztük az érintett európai parlamenti képviselővel – kapcsolatot tartó katalán szeparatisták egy spanyolországi csoportjának képviselői amnesztiát követelnek az állítólagos bűncselekményeikért;

O.	mivel az érintett európai parlamenti képviselőt kizárták képviselőcsoportjából, és jelenleg független képviselő; mivel az érintett képviselő támogatást kapott néhány más európai parlamenti képviselőtől, akik az övéhez hasonló nyilvános álláspontot hangoztattak a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban;

mivel a napvilágra került információk nyomán az Európai Parlament elnöke azonnal bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít, többek között az ügynek a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság elé utalásával; mivel a vizsgálat jelenleg is folyamatban van; mivel az eljárási szabályzat szerinti lehetséges szankciók magukban foglalják a napidíj megvonását, a Parlament összes tevékenységében vagy annak egy részében való részvétel ideiglenes felfüggesztését, valamint a bizalmas vagy minősített adatokhoz való hozzáférés jogának korlátozását; mivel a lett biztonsági szolgálat bejelentette, hogy kivizsgálja az állításokat;

mivel az érintett európai parlamenti képviselő nem az egyetlen olyan európai parlamenti képviselő, aki többek között orosz megszállás alatt álló területeken folytatott hamis választási megfigyelő missziókban és olyan tevékenységekben vett részt, amelyek elősegítették azoknak az Európai Parlament hivatalos kiküldetéseivel való összekeverését; mivel e szabályszegésért több európai parlamenti képviselőt is szankcionáltak a Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoport eljárása keretében; mivel ezekre a látogatásokra rendszeresen Oroszországban és orosz megszállás alatt álló területeken került sor;

mivel jelentések szerint egyes esetekben európai parlamenti képviselők a Parlament erőforrásait olyan tevékenységek támogatására és előmozdítására használták, amelyek közvetlenül vagy közvetve külföldi beavatkozással kapcsolatos ügyekhez kapcsolódnak, például 2022 decemberében, amikor az STV belarusz állami propagandacsatorna beléphetett a Parlament épületébe, és a Parlamenten belül hozzáférést kapott a VoxBox videofelvevő berendezéshez, és ennek következtében a Parlament helyiségeit több európai parlamenti képviselő Kreml-párti és EU-ellenes dezinformációs tartalmak létrehozására használta;

mivel 2016-ban Oroszország kormányzó pártja, a Jegyinaja Rosszija (Egységes Oroszország) együttműködési megállapodást írt alá a szélsőjobboldali osztrák Szabadságpárttal (FPÖ), amely szorgalmazta a két fél közötti fokozott együttműködést, valamint a Bécs és Moszkva közötti szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatokat; mivel ezt a megállapodást az FPÖ európai parlamenti képviselőjének jelenlétében írták alá, aki azóta többször is felszólított az Oroszországgal szembeni uniós szankciók enyhítésére, és Kreml-barát dezinformációt terjesztett;

mivel a német külügyminisztérium a közvélemény manipulálására irányuló, nagyszabású dezinformációs kampányt leplezett le, amelyet az X (korábbi nevén Twitter) platformon állítólag Oroszország irányított; mivel tekintélyes német médiaorgánumok napvilágra hozták, hogy a német Bundestagban az Alternative für Deutschland (AfD) párt egyik képviselőjének alkalmazottját az FSZB kapcsolattartójaként azonosították;

mivel egyes európai parlamenti képviselők éveken keresztül vettek fel és foglalkoztattak gyakornokként, akkreditált parlamenti asszisztensként és a képviselőcsoportok tanácsadóiként a Putyin-rezsimet támogató orosz állampolgárokat, és ezzel még Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának kezdete után sem hagytak fel; mivel 2018-ban és 2019-ben Elizaveta Peszkova, Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov lánya gyakornokként dolgozott egy európai parlamenti képviselőnél;

mivel a Katargate-ügyben napvilágra került információkat követően a Parlament 2023 szeptemberében frissítette és jelentősen megerősítette belső feddhetetlenségi keretét, többek között eljárási szabályzata, az európai parlamenti képviselők magatartási kódexe és a vonatkozó elnökségi határozatok mélyreható felülvizsgálata révén;

mivel 2024 kulcsfontosságú választási év, és a 2024. június 6–9-re tervezett európai választások mellett több elnökválasztást, országos, helyi és regionális választást tartanak a tagállamokban; mivel a 2024. évi európai választások valószínűleg a dezinformációs kampányok különleges célpontjai lesznek helyi, regionális és uniós szinten;

teljes felháborodásának és súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Oroszország folyamatosan erőfeszítéseket tesz az európai demokrácia aláásására; megdöbbentőnek tartja azokat a hiteles jelentéseket, amelyek rávilágítanak arra, hogy Oroszország európai parlamenti képviselők közvéleményt befolyásolni képes ügynökként való beszervezésével megkísérel megosztottságot szítani az európai polgárok között és szisztematikusan függőségi rendszert létrehozni európai politikai pártokon keresztül, amelyek azután a Kreml propagandájának szócsöveiként működnek, és a Kreml érdekeit szolgálják; emlékeztet arra, hogy Oroszország a külföldi beavatkozás hosszú távú stratégiájának megvalósításával megpróbálja aláásni és végső soron megsemmisíteni a demokráciát Európában; rámutat Putyin arra irányuló erőfeszítéseire, hogy Oroszországon belül teljes mértékben felszámolja a demokrácia minden formáját, és hangsúlyozza, hogy ezt figyelmeztető jelnek kell tekinteni, és nem szabad engedékenynek lenni Putyin hosszú távú céljaival kapcsolatban, és ezért rendkívül komolyan kell kezelni ezeket az orosz beavatkozási kísérleteket; hangsúlyozza, hogy ezek a taktikák nem maradhatnak következmények nélkül; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább és tökéletesítsék az Oroszországi Föderációval szemben elfogadott szankciócsomagokat, és szüntessék meg a jelenleg hatályos korlátozó intézkedések végrehajtása terén meglévő joghézagokat;

egyértelműen elítéli Oroszország arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy bemocskolja és meghamisítsa Európa legtragikusabb időszakaival, például a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeivel és a náci Németország és a kommunista Oroszország által ezt követően elfoglalt területeken bekövetkezett terrorral kapcsolatos történelmi emlékezetet annak érdekében, hogy megpróbálja igazolni jelenlegi brutális, jogellenes és embertelen agresszióját és terjeszkedési politikáját;

mély aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint Tatjana Ždanoka európai parlamenti képviselő európai parlamenti képviselői feladatai ellátása mellett esetlegesen az FSZB Ötödik Csoportfőnöksége informátoraként is tevékenykedett; hangsúlyozza, hogy egy olyan FSZB-informátor, aki hozzáfér az európai parlamenti képviselőket megillető előnyökhöz és információkhoz, súlyos fenyegetést jelentene uniónk biztonságára és demokráciájára; hangsúlyozza, hogy a megfelelő szankciók és büntetőeljárások haladéktalan meghatározása érdekében elengedhetetlen, hogy az Európai Parlament és a lett hatóságok alaposan kivizsgálják ezt az ügyet;

hangsúlyozza, hogy az érintett európai parlamenti képviselőt az Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatos álláspontja miatt kizárták képviselőcsoportjából, és most független képviselő; hangsúlyozza, hogy az európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége nem osztja az említett képviselő nézeteit, és elsöprő többséggel elítéli Oroszország Ukrajna elleni jogellenes invázióját, valamint azt, hogy az elmúlt években az európai demokrácia ellen hibrid hadviselési taktikákat és más agresszív és antidemokratikus politikai stratégiákat alkalmaz; megjegyzi azonban, hogy néhány európai parlamenti képviselő részt vett az érintett európai parlamenti képviselővel közös fellépésekben, hasonló álláspontokat fejtve ki, és nyíltan Oroszország oldalára állva;

vállalja, hogy teljes mértékben támogatja a lett hatóságokat, és együttműködik velük az érintett európai parlamenti képviselő magatartásával kapcsolatos vizsgálat során; felhívja az illetékes hatóságokat annak kivizsgálására, hogy az érintett képviselő a nemzeti büntetőjog értelmében felelősségre vonható-e, és továbbra is készen áll arra, hogy teljes körű támogatásáról és együttműködéséről biztosítsa őket ezzel kapcsolatban;

üdvözli, hogy az érintett európai parlamenti képviselő ügyét a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság elé utalták; vállalja az alkalmazandó belső szankciókeret teljes körű érvényesítését; megjegyzi, hogy az állításokban említett esetek megelőzték a Parlament feddhetetlenségi keretrendszere reformjának közelmúltbeli elfogadását; úgy véli, hogy a szabályok önmagukban nem akadályozták volna meg az európai parlamenti képviselő állítólagos elítélendő magatartását; mindazonáltal továbbra is készen áll arra, hogy tovább értékelje és tökéletesítse a Parlament Katargate-ügyet követően megerősített feddhetetlenségi keretének működését és megszegésének szankcionálását;

támogatja a folyamatban lévő vizsgálatokat, de kiemeli, hogy tiszteletben kell tartani a jogszerű eljárást, a jogállamiságot és az alapvető jogokat; megismétli, hogy a politikai döntések nem nyilváníthatók bűncselekménnyé, és hogy az európai parlamenti képviselőkre – legitim megbízatásuk alatt – nem szabad további korlátozásokat róni véleménynyilvánításuk tekintetében;

rámutat, hogy voltak egyéb olyan esetek, amikor európai parlamenti képviselők tudatosan Oroszország érdekeit szolgálták; hangsúlyozza, hogy e képviselők tevékenysége aláássa az EU biztonságát, hitelességét és demokratikus rezilienciáját; mély aggodalmát fejezi ki az érintett európai parlamenti képviselő más európai parlamenti képviselőkkel fenntartott esetleges kapcsolatai miatt, és határozottan elítél minden olyan összehangolt belső kísérletet, amely a Kreml politikai napirendjének Parlamenten belüli előmozdítására irányul; elengedhetetlennek tartja egy alapos belső vizsgálat azonnali lefolytatását annak érdekében, hogy felmérjék az Oroszország által folytatott külföldi beavatkozás és az Európai Parlament munkájába történő más rosszindulatú beavatkozások minden lehetséges esetét;

különös aggodalmát fejezi ki azon közelmúltbeli jelentések miatt, amelyek szerint az orosz hatóságok konkrét narratívákat kínálnak szélsőjobboldali politikai pártok és szereplők számára különböző uniós országokban, leginkább Németországban és Franciaországban azzal a céllal, hogy Oroszország 2022-es átfogó invázióját követően aláássák a közvélemény Ukrajna iránti támogatását; hangsúlyozza Oroszország uniós pártokkal és politikusokkal való kapcsolatainak, valamint európai területeken, például Katalóniában működő szeparatista mozgalmakba való kiterjedt beavatkozásának súlyos problémáját;

10.

ismételten felháborodásának ad hangot amiatt, hogy rendszeresen fény derül arra, hogy Oroszország számos demokratikus országban jelentős finanszírozásban részesít politikai pártokat, politikusokat, tisztviselőket és mozgalmakat azzal a céllal, hogy megkíséreljen beavatkozni a belpolitikai folyamatokba, és befolyásolja azokat; elismeri, hogy a tagállamok túlnyomó többségében teljes vagy részleges tilalom van érvényben a politikai pártoknak és jelölteknek nyújtott külföldi adományok tekintetében; aggodalmát fejezi ki Oroszország számos uniós politikai párthoz és politikushoz fűződő kapcsolatai miatt; emlékeztet arra, hogy még azokban az esetekben is, amikor a törvény korlátozza a politikai finanszírozás forrásait, az orosz szereplők módot találtak ennek megkerülésére, és támogatást nyújtottak szövetségeseiknek oly módon, hogy hiteleket vettek fel külföldi bankoknál (például a National Front párt esetében 2016-ban), vásárlási és kereskedelmi megállapodásokat kötöttek (például a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung által 2019. május 17-én az FPÖ pártról, valamint a Buzzfeed és a L’Espresso által 2019. július 10-én a Legáról/Salvini miniszterelnökről napvilágra hozott állítások esetén), valamint pénzügyi ügyleteket mozdítottak elő (amint arról a brit sajtó a Leave.eu kampány esetén beszámolt);

11.

rendkívüli mértékben aggódik a katalán szeparatisták és az orosz kormányzat közötti állítólagos kapcsolatok miatt; megjegyzi, hogy a Katalóniában történő orosz beavatkozás – annak megerősítése esetén – egy szélesebb körű orosz stratégia része lenne, amely a belső destabilizációt és az EU széthúzását hivatott elősegíteni; mély aggodalmát fejezi ki az Oroszország által Katalóniában folytatott nagyszabású dezinformációs kampányok, valamint az orosz beavatkozásért felelős ügynökök és a függetlenségpárti mozgalom, valamint a katalán autonóm közösség regionális kormánya közötti intenzív kapcsolatok és találkozók száma miatt; felszólítja az illetékes igazságügyi hatóságokat, hogy ténylegesen vizsgálják meg a Kremlhez kapcsolódó európai parlamenti képviselők kapcsolatait, valamint az Oroszország által az EU-ban és tagállamaiban a destabilizálásra és beavatkozásra tett kísérleteket; sajnálatosnak tart a beavatkozási tevékenységeket vizsgáló bírák elleni minden támadást; kéri, hogy az érintett katalán képviselők ügyeit utalják a magatartási kódexszel foglalkozó tanácsadó bizottság elé;

12.

határozottan elítéli a közelmúltban Szlovákiában történt incidenst, amelynek során az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat provokatív lépésként nyilatkozatot tett a választások előtti moratórium során, megkérdőjelezve a Szlovák Köztársaság választási folyamatának feddhetetlenségét; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az orosz diplomácia a 2023. szeptemberi parlamenti választások óta látható és közvetlen szerepet játszik a szlovák köz- és politikai életben;

13.

határozottan elítéli a német külügyminisztérium által leleplezett nagyszabású dezinformációs kampányt, amelyet állítólag Oroszország irányított az X platformon, és amelynek célja a németországi közvélemény manipulálása volt;

14.

aggodalommal állapítja meg, hogy az X már nem követi a dezinformáció visszaszorítását célzó önkéntes gyakorlati kódexet; aggodalmát fejezi ki a platformon található széles körű dezinformáció és jogellenes tartalmak miatt;

15.

megismétli korábbi álláspontját, miszerint az orosz külföldi beavatkozás kivételes jellege különleges erőfeszítéseket tesz szükségessé a nemzeti és uniós intézmények, köztük az Európai Parlament részéről e konkrét fenyegetés azonosítása, kezelése és leküzdése érdekében;

16.

határozottan elítéli a neves német médiaorgánumok által napvilágra hozott riasztó információkat, amelyek rávilágítanak arra, hogy az AfD párthoz tartozó és a német Bundestagban az egyik képviselővel kapcsolatban álló alkalmazottat az FSZB kapcsolattartójaként azonosították, ami komoly aggályokat vet fel a német politikai környezeten belüli esetleges külföldi befolyással kapcsolatban;

17.

emlékeztet arra, hogy a külföldi beavatkozás rendszerszintű fenyegetés, amely ellen határozottan fel kell lépni; kiemeli, hogy a hibrid hadviselés és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás nemcsak külpolitikai és biztonsági kérdés, hanem valójában demokráciánk alapját fenyegeti; sürgeti az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el állandó horizontális megközelítést a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni hatékonyabb küzdelem érdekében; úgy véli, hogy az egyik tagállam választásaiba való beavatkozás az EU egészét érinti, mivel az hatással lehet az uniós intézmények összetételére; úgy véli, hogy a nemzeti hatóságok nem tudják elszigetelten kezelni ezeket a fenyegetéseket, és a magánszféra önszabályozása sem oldhatja meg azokat; üdvözli a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos fenyegetésekről szóló, az Európai Külügyi Szolgálat által 2024. január 23-án közzétett második jelentésben megfogalmazottakat, és szorosabb együttműködést javasol a NATO-val ezen a területen; továbbra is elkötelezett amellett, hogy az elkövetkező években folytassa az EU-ban kifejtett külföldi beavatkozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, többek között egy erre a célra létrehozott parlamenti szerven keresztül;

18.

továbbra is töretlenül támogatja az ezen intézmény – mint az európai demokrácia egyik pillére – integritását védő szabályok javítására és érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket; úgy véli, hogy az érintett európai parlamenti képviselővel kapcsolatos állítások kiemelik az Európai Parlamenten belül a fokozott biztonság kultúrájának szükségességét; felszólít arra, hogy a lehető legmagasabb szintű politikai és adminisztratív figyelmet fordítsák az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformjára vonatkozó, 2023. július 13-án elfogadott ajánlásokra, és felszólít a javasolt intézkedések teljes körű végrehajtására, beleértve az európai parlamenti képviselők és a személyzet kötelező és rendszeres biztonsági és integritási képzését, a személyzet, különösen a zárt üléseken részt vevők megfelelő biztonsági ellenőrzését és megerősített átvilágítását; szigorúbb ellenőrzésre szólít fel a rendezvények szervezése, a külső vendégek Parlamentbe való meghívása, valamint a Parlament kommunikációs platformjainak hozzáférhetősége tekintetében; felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy kövessék az eljárásokat és a közös időkeretet, amikor arra kérik fel őket, hogy világítsák át az európai parlamenti képviselőket és a Parlament személyzetét, valamint az uniós intézményekkel kapcsolatos mindenfajta biztonsági átvilágítás tekintetében; határozottan úgy véli, hogy a Parlament erőforrásait, például a rendezvények és utazások szponzorálását, a videofelvevő-stúdiókhoz és más kommunikációs platformokhoz való hozzáférés biztosítását, valamint a képviselőcsoportok vagy képviselők kommunikációs projektjeinek finanszírozását ne lehessen felhasználni az EU értékeinek aláásására vagy ellenséges információk tekintélyelvű rendszerek általi terjesztésére; megismétli az EP-képviselők külföldi országok és szervezetek által fizetett utazásaira vonatkozó szabályok szigorítására irányuló felhívását; úgy véli, hogy hasonló szabályokat kell megállapítani az akkreditált parlamenti asszisztensek és a képviselőcsoportok személyzete által tett utazásokra is;

19.

megismétli erőteljes elkötelezettségét amellett, hogy folytatni kell jelentős és konkrét reformok végrehajtását az Európai Parlamentben a korrupcióval és a korrupt politikai beavatkozással szembeni zéró tolerancia, valamint az európai demokrácia védelme érdekében;

20.

megismétli, hogy 2021. szeptember 16-i állásfoglalásával összhangban támogatja egy független etikai szerv mielőbbi létrehozását; felszólítja az összes uniós intézményt, hogy a lehető legnagyobb mértékben törekedjenek e szerv létrehozására;

21.

felhívja az uniós átláthatósági nyilvántartás titkárságát, hogy a korlátozó intézkedésekről szóló, 2022. június 3-i tanácsi határozat (10) értelmében tiltson be minden olyan szervezetet, amely közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll Oroszország kormányával;

22.

elvárja a Bizottságtól és a Tanácstól, hogy teljesítsék a demokrácia védelmére vonatkozó csomagban foglaltakat, és sürgősen szüntessék meg az uniós pártfinanszírozási jogszabályok kijátszására alkalmas számos kiskaput, találjanak kötelező szabályozási rendszert a nagy platformok esetében, és fokozzák az EU kibervédelmét a választási rendszerünk elleni esetleges támadásokkal szemben; sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre jelentős mértékű és tartós beruházásokat demokratikus ellenálló képességünk és a jogállamiság megerősítése terén, többek között az EU elhárítási képességeinek fokozását célzó intézkedéseken keresztül;

23.

elítéli az elit behálózásának minden formáját, valamint a magas rangú köztisztviselők és volt uniós politikusok testületekbe való beválasztásának technikáját, többek között azáltal, hogy jövedelmező állásokat biztosítanak számukra az EU elleni beavatkozásban aktívan részt vevő kormányokhoz köthető vállalatoknál; kéri, hogy tiltsák meg az európai parlamenti képviselők számára, hogy az átláthatósági nyilvántartásban szereplő szervezetek vagy magánszemélyek, valamint nem uniós országok javára fizetett mellékállásokat töltsenek be vagy tevékenységeket végezzenek, az esetleges összeférhetetlenségek és a külföldi beavatkozás korlátozása érdekében;

24.

megjegyzi, hogy a jogszabályok elengedhetetlenek a korrupció és a bűnöző magatartás elleni küzdelemhez, de önmagukban nem tudják megakadályozni az egyes EP-képviselők bűnös és etikátlan cselekményeit; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament valamennyi képviselőcsoportja bizonyos felelősséggel tartozik képviselőik tevékenységének nyomon követéséért, és ezért emlékeztet minden képviselőcsoportot, hogy gyorsan lépjenek fel, amennyiben olyan magatartásról szereznek tudomást, amely kétségeket ébreszt bármely képviselőjük feddhetetlenségével kapcsolatban, felhívja az összes európai parlamenti képviselőt és képviselőcsoportot, hogy ebben az összefüggésben teljes mértékben működjenek együtt az érintett nemzeti és uniós hatóságokkal;

25.

úgy véli, hogy a demokratikus folyamat középpontjában a szabad és tisztességes választásoknak kell állniuk, és ezért sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy kizárólag a polgárok akarata szolgáljon a kormányhatalom alapjaként, kizárva a rosszindulatú külföldi szereplők beavatkozását, különös tekintettel a 2024. június 6–9-i európai választások előkészítésére; felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy hajtsanak végre a választásokra vonatkozó rezilienciastratégiákat, és hangsúlyozza, hogy már jóval a választások, népszavazások vagy más fontos politikai folyamatok előtt Európa-szerte meg kell erősíteni az állandó nyomonkövetési erőfeszítéseket, és fokozni kell ezek végrehajtását;

26.

hangsúlyozza az oknyomozó újságírás kulcsfontosságú szerepét a külföldi beavatkozásra és a titkos tevékenységekre irányuló kísérletek feltárásában; ismételten felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő és fenntartható finanszírozást az oknyomozó újságírás számára;

27.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0316.

(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0292.

(3) HL C, C/2023/1226., 2023.12.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1226/oj.

(4) HL C 347., 2022.9.9., 61. o.

(5) HL C 167., 2023.5.11., 18. o.

(6) HL C 171., 2021.5.6., 25. o.

(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0030.

(8) HL C 125., 2022.3.18., 2. o.

(9) HL C 117., 2022.3.11., 159. o.

(10) A Tanács (KKBP) 2022/884 határozata (2022. június 3.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014/512/KKBP határozat módosításáról (HL L 153., 2022.6.3., 128. o.).