P9_TA(2024)0043

A jogellenes halászat élelmezésbiztonságra gyakorolt hatása: az Európai Unió szerepe

Az Európai Parlament 2024. január 18-i állásfoglalása a jogellenes halászat hatásáról az élelmezésbiztonságra: az Európai Unió szerepe (2023/2027(INI))

(C/2024/5732)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az ENSZ 1982. évi tengerjogi egyezményére,

—	tekintettel a halállományokról szóló, 1995. évi ENSZ-megállapodásra,

—	tekintettel az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló 1995. évi megállapodására,

—	tekintettel a felelős halászatról szóló, a FAO által kiadott 1995. évi magatartási kódexre,

—	tekintettel a FAO jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló, 2001. évi nemzetközi cselekvési tervére,

—	tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló, 2007. június 14-i 188. számú egyezményére,

—

tekintettel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre (1) (IUU-rendelet),

—

tekintettel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletre (2) (halászati ellenőrzési rendelet),

—	tekintettel a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, 2009. évi FAO-megállapodásra,

—	tekintettel a halászhajók biztonságáról szóló, 1977. évi torremolinoszi nemzetközi egyezményhez csatolt 1993. évi jegyzőkönyv rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó 2012. évi fokvárosi megállapodásra,

—	tekintettel a lobogó szerinti állam teljesítményére vonatkozó, 2014. évi önkéntes FAO-iránymutatásokról,

—	tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel az EU jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni koalíciójának „A tengeri eredetű élelmiszerek nyomon követhetősége: a regionális halászati gazdálkodási szervezetek fogási dokumentációs rendszereinek összehangolása a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem érdekében” című, 2021. decemberi jelentésére,

—

tekintettel a „Tanulmány a tagállamoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendeletből eredő szabályok megsértése esetén az állampolgárokra háruló kötelezettségek és szankciók tekintetében alkalmazandó jogszabályi kereteiről és jogérvényesítési rendszereiről” című, 2022. évi bizottsági tanulmányra,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék 2022. szeptember 26-i 20/2022. számú, „Uniós fellépés a jogellenes halászat ellen – Működnek az ellenőrző rendszerek, de gyengíti őket a tagállami ellenőrzések és szankciók egyenetlen volta” című különjelentésére, amely a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre vonatkozó uniós politikát vizsgálja,

—	tekintettel a FAO „The State of World Fisheries and Aquaculture 2022: Sustainability in Action” (A globális halászat és akvakultúra helyzete 2020-ban – a kék átalakulás felé) című jelentésére,

—

tekintettel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló törekvések és fellépések ösztönzésére irányuló, 2022. június 28-án elfogadott, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépéssel foglalkozó szövetségre irányuló kötelezettségvállalásra,

—	tekintettel a halászati támogatásokról szóló 2022. évi WTO-megállapodásra, amely tiltja a káros halászati támogatásokat,

—	tekintettel a FAO „A teljes körű nyomon követhetőség előmozdítása – Kritikus nyomonkövetési események és kulcsfontosságú adatelemek a halászati és akvakultúra-értékláncok mentén” című 2023-as útmutató dokumentumára,

—

tekintettel a FAO „A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló nemzetközi cselekvési terv végrehajtása” című, 2023. évi technikai iránymutatására, valamint annak „A jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat nagyságrendjének és hatásának becslésére szolgáló módszerek és mutatók” című első fejezetének „Elvek és megközelítések” című 1.1. alfejezetére,

—

tekintettel a piaci tanácsadó testület és a távolsági flottával foglalkozó tanácsadó testület 2023. április 21-i közös tanácsára a tagállamok közötti összehangolt importellenőrzés szükségességéről annak megakadályozása érdekében, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó termékek belépjenek az Európai Unió piacára,

—	tekintettel a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról szóló európai parlamenti álláspontra (COM(2022)0453),

—	tekintettel a kínai halászati műveleteknek az uniós halászatra gyakorolt hatásáról és a további lépésekről szóló, 2023. október 17-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, különösen az „Élet a víz alatt: az óceánok, a tengerek és a tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása a fenntartható fejlődés érdekében” című 14. fenntartható fejlődési célra,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A9-0433/2023),

mivel az EU, mint a halászat jelentős globális szereplője, mintegy 73 000 hajóból álló halászflottával, valamint a halászati termékek legnagyobb importőre a világon, amely a világ teljes kereskedelmének 34 %-át teszi ki, és az EU-ban fogyasztott halászati termékek közel 70 %-a importból származik, ennélfogva világviszonylatban központi szerepet játszik a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben;

B.	mivel az EU halászati ágazata 124 000 halászt foglalkoztat közvetlenül, és évente 6,3 milliárd euró bevételt termel;

mivel nehéz megbecsülni a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat mértékét és gazdasági értékét; mivel vizsgálatok kimutatták, hogy 2016-ban a be nem jelentett fogások globális mennyisége körülbelül 28 millió tonna, becsült értéke pedig 41 milliárd USD volt; mivel a 2000-es évek elején az illegális halfogások mennyiségét 10–26 millió tonnára, értékét 10–23 milliárd dollárra becsülték; mivel az EU-ban az évente importált, jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó termékek becsült mennyisége körülbelül 500 000 tonna, értéke 1,1 milliárd EUR (5);

mivel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati gyakorlatok jelentős hatást gyakorolnak a part menti közösségek élelmezésbiztonságára és foglalkoztatási lehetőségeire, valamint jelentős fenyegetést jelentenek a tengeri ökoszisztémákra és a halállományokra, ami súlyosan veszélyezteti a halászok és a part menti közösségek megélhetését az Európai Unióban és harmadik országokban, és tisztességtelen versenyt teremt a halászati termékek piacán;

mivel az EU elkötelezte magát a 14.4. fenntartható fejlődési cél elérése, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat 2020-ig történő megszüntetése, valamint a lehető legnagyobb mértékben a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó termékek uniós piacra történő behozatalának megszüntetése mellett;

mivel az EU nyílt tengeri flottája versenyben áll bizonyos külföldi flottákkal, amelyeket azzal vádolnak, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot, ezen belül kényszermunkát, munkaerő-kizsákmányolást és emberkereskedelmet folytatnak, ezáltal aláássák a halászok megélhetését és emberi jogait az egész világon, valamint a halállomány fenntarthatóságát, és alacsony költségű halászati termékeket értékesítenek az EU piacán, ezáltal versenyképtelenné téve a kiváló minőségű uniós termékeket; mivel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni uniós fellépés hozzájárul az uniós és nem uniós gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához;

G.	mivel az EU szilárd halászati jogi kerettel rendelkezik, amelyek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet célzó megfigyelési, vizsgálati, ellenőrzési és felügyeleti kapacitások javítását célzó intézkedéseket is magukban foglalnak;

mivel az Európai Számvevőszéknek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló uniós fellépésről szóló különjelentése szerint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet javította a nyomon követhetőséget és megerősítette az importellenőrzést, hasznosnak bizonyult és pozitív reformot indított el a legtöbb érintett országban, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamok egyenlőtlen ellenőrzései és szankciói gyengítik az ellenőrzési rendszereket;

mivel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó fogási tanúsítványoknak a CATCH informatikai rendszeren keresztüli digitalizálása visszaszorítja a csalárd behozatal lehetőségét; mivel továbbá az EU fogási tanúsítási rendszere a legátfogóbb, összehasonlítva az USA és Japán rendszereivel, amelyek a világ második és harmadik legnagyobb importőrei;

mivel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek behozatalát a rendelet 12. cikke tiltja, és a rendelet 31–36. cikkének rendelkezéseivel összhangban harmadik országok nem együttműködő országként azonosíthatók; mivel az EU zéró toleranciát alkalmaz a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben, amely a halászat minden aspektusára vonatkozik, függetlenül attól, hogy az az EU-n belül vagy kívül történik;

mivel jelenleg öt harmadik ország rendelkezik piros lappal, nyolc pedig sárga lappal; mivel azonban a tengeri eredetű élelmiszerek egyik legnagyobb gyártója, a Kínai Népköztársaság ellen egyetlen alkalommal sem indult a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet szerinti eljárás annak ellenére, hogy számottevő bizonyíték van a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban való jelentős és egyre nagyobb mértékű részvételére, és mivel szabályozatlan és átláthatatlan halászati műveletei jelentős veszélyt jelentenek a globális halászati erőforrások és ellátási láncok túlélésére;

L.	mivel az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 580 millió eurós teljes költségvetéssel támogatta a nyomon követési, ellenőrzési és jogérvényesítési tevékenységeket;

mivel az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHA) jelentős támogatást nyújt a nyomon követési, ellenőrzési és jogérvényesítési tevékenységekhez azzal a konkrét céllal, hogy „előmozdítsa a hatékony halászati ellenőrzést és jogérvényesítést, beleértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet” az 1. prioritás – A fenntartható halászat előmozdítása, valamint a vízi biológiai erőforrások helyreállítása és megőrzése keretében;

N.	mivel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó termékek kockázatot jelentenek az Európai Unió polgárainak élelmezésbiztonságára, mivel veszélyeztetik a biztonságos, megfizethető, jó minőségű és nyomon követhető élelmiszerekhez való hozzáférést mindenki számára;

O.	mivel elismeri, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat aránytalanul nagy mértékben érinti a kiszolgáltatott és marginalizált közösségeket mind az EU-ban, mind a harmadik országokban;

P.	mivel az EU 2023 márciusában csatlakozott a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépéssel foglalkozó szövetséghez;

megerősíti, hogy az EU-nak és tagállamainak továbbra is zéró toleranciát kell tanúsítaniuk a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben, minden országra azok méretére való tekintet nélkül egyformán alkalmazva ezt a megközelítést, és a túlhalászás, a tengeri ökoszisztémák pusztítása és az uniós halászati ágazatra irányuló tisztességtelen verseny elleni küzdelem érdekében elő kell mozdítaniuk a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható halászatot, biztosítva egyúttal az élelmezésbiztonságot és a közegészség védelmét;

megjegyzi, hogy a halászati ágazat kulcsszerepet játszik a globális élelmezés- és táplálkozásbiztonság megőrzésében, valamint a part menti területeken élő emberek megélhetésének biztosításában; hangsúlyozza, hogy az Unió nagy jelentőséget tulajdonít a globális halászat fenntartható fejlődésének és a kényszermunka, az emberkereskedelem és a visszaélések egyéb formái felszámolásának, többek között a halászati ágazatban; elismeri a számos uniós halász által tanúsított elkötelezettséget és megfelelést a halászati erőforrások fenntartható kezelésének biztosítása tekintetében;

elismeri, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem holisztikus megközelítést igényel, amely kezeli a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat okait, például a szegénységet, a gazdasági alternatívák hiányát és a gyenge irányítást egyes régiókban; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy vegyen részt kapacitásépítési programokban és nemzetközi együttműködésben, és ezáltal segítsen kezelni ezeket a mögöttes kérdéseket és előmozdítsa a fenntartható halászati gyakorlatokat;

sürgeti a Bizottságot, hogy lépjen kapcsolatba különösen azokkal a harmadik országokkal, amelyek jelentős halászati termékeket exportálnak az EU-ba annak biztosítása érdekében, hogy végrehajtsák a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzését célzó intézkedéseket, beleértve a munkaügyi és környezetvédelmi szabályokat; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra szankciókat vagy egyéb kereskedelmi intézkedéseket, ha harmadik országok nem tartják be a nemzetközi normákat;

felhívja a Bizottságot, hogy a közös halászati politika keretében minden lehetséges csatornát felhasználva és az EU nemzetközi óceánpolitikai irányítási céljaival összhangban nyújtson technikai segítséget és mozdítsa elő a kapacitásépítést annak érdekében, hogy ösztönözze és támogassa az EU-val párbeszédet folytató part menti államokat a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem fokozására, valamint a kizárólagos gazdasági övezeteikhez való hozzáférés feltételeivel kapcsolatos fenntarthatósági és átláthatósági követelmények megerősítésére;

üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy 2023. május 10-én közzétesz egy weboldalt, amely adatokat tartalmaz az uniós vizeken kívül halászó uniós hajók és az uniós vizeken halászó nem uniós hajók számára kiadott halászati engedélyekről; sürgeti a harmadik országok halászati hatóságait és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket, hogy fogadjanak el hasonló intézkedéseket;

üdvözli, hogy az új halászati ellenőrzési rendelet előírja, hogy az EU-ba behozott és a tengeren kifogott halászati termékeken fel kell tüntetni a halászhajó IMO-számát vagy más egyedi hajóazonosítót, ha az IMO-szám nem alkalmazható;

üdvözli a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló törekvések és fellépések ösztönzésére irányuló, 2022. június 28-án elfogadott, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépéssel foglalkozó szövetségre irányuló kötelezettségvállalást; üdvözli, hogy az Európai Unió a közelmúltban csatlakozott a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépéssel foglalkozó szövetséghez; sürgeti a szövetség tagjait, hogy hangolják össze a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat kezelésére szolgáló nemzeti rendszereiket, és különösen vizsgálják meg a sárga és piros lapok közös kibocsátásának lehetőségét vagy más hasonló eszközöket;

hangsúlyozza, hogy szigorú tudományos kutatásra és adatgyűjtésre van szükség a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat által az élelmezésbiztonságra, a helyi gazdaságokra és a környezetre gyakorolt konkrét hatások jobb megértése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy rendeljen finanszírozást és forrásokat az ilyen kutatásokhoz, és rendszeresen frissítse értékeléseit a tényeken alapuló politikai döntéshozatal tájékoztatása érdekében;

10.

hangsúlyozza, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó uniós rendeleteket harmonizált megközelítéssel kell végrehajtani, biztosítva a végrehajtás azonos szintjét valamennyi tagállamban, ami hatékonyabbá tenné azt, ha alkalmaznák, és megakadályozná az esetleges kiskapukat;

11.

kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló uniós rendeletek végrehajtására vonatkozó uniós iránymutatások iránymutatást nyújtsanak arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet javítani a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló uniós rendelet végrehajtását azokban a tagállamokban, amelyek nem tartják be a rendelet előírásait, és hogyan lehet a legmegbízhatóbban ellenőrizni a kétévenkénti jelentésekben szereplő információkat;

12.

hangsúlyozza, hogy szigorúbb importellenőrzéseket kell bevezetni a közegészség és az uniós halászati ágazat versenyképességének védelme érdekében, erős és időszerű intézkedések és szankciók végrehajtásával;

13.

rámutat, hogy a tagállamoknak elegendő kapacitást és erőforrást kell biztosítaniuk az importellenőrzések hatékony végrehajtásához;

14.

arra ösztönzi a nemzeti hatóságokat, hogy biztosítsák az IUU-rendelet megfelelő végrehajtását annak érdekében, hogy példát mutassanak a többi tagállam számára, hozzájáruljanak a megfelelő nyomonkövetési rendszer végrehajtásához és a felelősségteljes halászati gyakorlatok biztosításához, javítsák a tengeri biztonságot és a halászhajók munkakörülményeit, valamint javítsák a fogások pontos jelentését;

15.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak megfelelő támogatást kell nyújtania a halászati termékek behozatalának ellenőrzéséért felelős nemzeti hatóságoknak, megjegyezve, hogy a nyújtott támogatás magában foglalhatja a nem uniós országokban alkalmazandó védelmi és gazdálkodási intézkedések jegyzékének elkészítését, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló uniós rendelet végrehajtásával összefüggésben a nem uniós országokkal kapcsolatban azonosított hiányosságokra vonatkozó részletes információk megosztását;

16.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal együtt és a tagállamokkal szoros együttműködésben iránymutatás, a bevált gyakorlatok cseréje, képzés és hasonló eszközök formájában további támogatást kell nyújtania a nemzeti hatóságoknak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet minél eredményesebb végrehajtására vonatkozóan, ami lehetővé teszi a nemzeti halászatok számára, hogy visszanyerjék versenyképességüket;

17.

felhívja a tagállamokat, hogy az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap segítségével biztosítsák a szükséges célzott támogatást a kisüzemi és kisüzemi halászok számára, akik gyakran egyedi kihívásokkal szembesülnek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó előírásoknak való megfelelés során; hangsúlyozza, hogy ezek a halászok döntő szerepet játszanak a helyi élelmezésbiztonságban, és meg kell kapniuk a szükséges segítséget;

18.

sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az érintett közösségek támogatásának lehetőségeit a tagállamokban; elismeri, hogy a fenntartható halászati gyakorlatokra való átállás gazdasági zavarokhoz és munkahelyek megszűnéséhez vezethet, ezért a halászati ágazattól függők megélhetésének védelmét célzó intézkedésekre szólít fel, mint például a szakképzés és a pénzügyi átmenet támogatása;

19.

hangsúlyozza, hogy a Bizottság kötelessége biztosítani az importellenőrzési eljárások következetes alkalmazását és végrehajtását az EU-ban, beleértve a fogási tanúsítványok ellenőrzését, a kockázatalapú megközelítést, az ellenőrzéseket és a jogsértési eljárások kezdeményezését;

20.

a halászati ellenőrzési rendelet felülvizsgálatáról szóló közelmúltbeli megállapodással összhangban ösztönzi a nem uniós vizeken a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló távfelügyeleti intézkedések bevezetését;

21.

elvárja a Bizottságtól, hogy támogassa a nyílt tengeren közlekedő hajók megfigyelésére, nyomon követésére és földrajzi helyének meghatározására szolgáló eszközök kidolgozására irányuló innovációt és kutatást az adatrendszerek összehangolására, valamint a halászhajók helyére, származási helyére és tevékenységére vonatkozó teljes, pontos adatok és átlátható információk szolgáltatására irányuló nemzetközi kezdeményezések megvalósításának támogatása révén;

22.

emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a behozatali ellenőrzéseket harmonizálni kell a tagállamok között annak megakadályozása érdekében, hogy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó termékek kerüljenek az uniós piacra, és határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket e tekintetben; hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak javítania kell az ellenőrzést és a végrehajtást a kényszermunka elleni küzdelem érdekében mind a halászati, mind az importált termékek feldolgozóiparában;

23.

elismeri, hogy az IMO 2012. évi fokvárosi megállapodása, a kikötő szerinti államokra vonatkozó intézkedésekről szóló 2009. évi FAO-megállapodás, a kényszermunkáról szóló 1930. évi (29. sz.) ILO-jegyzőkönyv és az ILO halászati munkaügyi egyezménye (188. sz.) fontos eszközök a tisztességes munkakörülmények biztosításához és az összes halász számára elfogadhatatlan munkaformák – különösen a kényszermunka, az emberkereskedelem és egyéb visszaélések – megelőzéséhez, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez; felhívja a tagállamokat ezen egyezmények aláírására és megerősítésére vagy az azokhoz való csatlakozásra;

24.

felhívja a Bizottságot, hogy hívja fel a figyelmet az emberi jogok védelmére a halászati ágazatban; hangsúlyozza, hogy bizonyos földrajzi területeken a halászati ágazatban magasabb az állami hatóságok által előírt kényszermunka kockázata; sürgeti, hogy a kényszermunka azonosítása esetén az abból származó termékek ne kerülhessenek be az EU piacára;

25.

kéri, hogy a Bizottság hozzon intézkedéseket az olcsó lobogók használatának megszüntetése érdekében; szorgalmazza, hogy a halászhajók tényleges tulajdonlásának adatai lobogótól függetlenül legyenek nyilvánosan elérhetők; felhívja a Bizottságot, hogy az (EU) 2022/1184 végrehajtási rendeletben előírtaknak megfelelően javítsa a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók azonosítására szolgáló rendszerét annak érdekében, hogy a hajó származási országát akkor is azonosítani lehessen, ha a lobogó szerinti állam nem egyértelmű, és hogy azok a hajók is ide tartozzanak, amelyeken emberi jogi jogsértéseket tártak fel;

26.

üdvözli, hogy a felülvizsgált halászati ellenőrzési rendelet különösen megtiltja az uniós gazdasági szereplőknek, köztük a tényleges tulajdonosoknak, hogy olyan országok lobogója alatt lajstromozott hajókat birtokoljanak, működtessenek vagy kezeljenek, amelyek számára piros lapot állítottak ki a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben való együttműködés megtagadása miatt;

27.

sürgeti a tagállamokat, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn átfogó adatbázisokat, amelyek összegyűjtik és rögzítik a nyilvántartásba vett hajók tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat;

28.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt az illetékes hatóságokkal a hajók tényleges tulajdonlására vonatkozóan gyűjtött adatok pontosságának biztosítása érdekében, hogy megkönnyítsék a politikák kialakítását és a felülvizsgált halászati ellenőrzési rendelet végrehajtását;

29.

arra ösztönzi a Bizottságot, hogy törekedjen annak mielőbbi biztosítására, hogy a CATCH informatikai rendszer teljes mértékben működőképes legyen, és hogy a tagállamok nemzeti hatóságai a felülvizsgált halászati ellenőrzési rendelet 4. cikkének alkalmazásától számított két éven belül teljes mértékben megismerjék annak használatát;

30.

kéri a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő emberi erőforrást az említett informatikai rendszer gyorsabb és hatékonyabb tagállami megvalósításához;

31.

határozottan üdvözli, hogy a felülvizsgált halászati ellenőrzési rendelet létrehozta az új CATCH informatikai rendszert;

32.

ösztönzi átfogóbb kockázati kritériumok és az adatok keresztellenőrzésének mielőbbi beépítését a CATCH informatikai rendszer következő iterációiba, a távolsági flottával foglalkozó tanácsadó testület ajánlásának megfelelően; úgy véli, hogy az elsőség biztosítása érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a CATCH rendszerben alkalmazott kockázatértékelés legalább olyan alapos legyen, mint a fogási tanúsítványok ellenőrzésére már elektronikus rendszerrel rendelkező tagállamokban alkalmazott kockázatértékelés; úgy véli, hogy a közbeeső időszakban a Bizottságnak biztosítania kell a CATCH és a nemzeti informatikai rendszerek közötti interoperabilitást anélkül, hogy növelné a gazdasági szereplőkre nehezedő terheket;

33.

sürgeti a Bizottságot, hogy Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságán belül növelje az óceánpolitikai irányítással és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal foglalkozó személyzet létszámát;

34.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a CATCH informatikai rendszer jogszabály szerinti bevezetésének előkészítéséhez szükséges eljárások meglétéről, valamint arról, hogy a rendszer a mielőbb használatra kész legyen;

35.

sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék meg a jogellenes halászatból származó termékek behozatalának megelőzésére szolgáló ellenőrzési rendszereiket, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket; üdvözli a friss, fagyasztott és feldolgozott halászati termékek teljes nyomon követhetőségét az új halászati ellenőrzési rendeletben foglaltak szerint, ami hozzájárulhat az élelmiszerbiztonság növeléséhez az EU-ban, és arra ösztönözheti a harmadik országokat, hogy növeljék a nyomon követhetőséget annak érdekében, hogy halászati termékeik beléphessenek az uniós piacra;

36.

hangsúlyozza az összes halászati és akvakultúra-élelmiszertermék jobb nyomon követhetőségének fontosságát annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozott döntéseket hozhassanak e termékek megvásárlásakor; úgy véli, hogy meg kell fontolni a konkrétabb és átláthatóbb címkézést, amely egyértelműen jelzi a termékek útját a teljes termelési lánc mentén, mind az uniós, mind a nem uniós termékek esetében; ösztönzi a tagállamokat, hogy indítsanak megfelelő promóciós kampányokat a tengeri eredetű élelmiszerekre vonatkozóan, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét arra, hogy mit vásárolnak és milyen nyomonkövetési intézkedéseket tesznek;

37.

sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre az új halászati ellenőrzési rendeletet annak érdekében, hogy eleget tegyenek azon jogi kötelezettségüknek, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben, ezáltal csökkentve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat gyakorlására irányuló ösztönzőket és megakadályozva a jövőbeni jogsértéseket;

38.

hangsúlyozza, hogy a többoldalú együttműködés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra, a kereskedelemre és az óceánpolitikai irányításra vonatkozó globális, koherens politika kulcsfontosságú a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni hatékony küzdelemhez; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokon, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó politikáján keresztül továbbra is ösztönözze partnereit a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben és a WTO-ban, és diplomáciai és kereskedelmi eszközök révén erősítse meg együttműködését az Amerikai Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Japánnal és a halászati és óceánpolitika más kulcsfontosságú szereplőivel, valamint ösztönözze a többi nem uniós országot arra, hogy fogadjanak el erőteljes jogszabályokat és intézkedéseket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem érdekében;

39.

felismeri, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó szabályok hatékony végrehajtásához a tagállamok közötti együttműködésre és uniós szinten összehangolt megközelítésre van szükség; ösztönzi a Bizottságot, hogy az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal együtt fokozza a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló koordinációs erőfeszítéseket, ossza meg a bevált gyakorlatokat és harmonizálja a végrehajtási tevékenységeket a tagállamokban;

40.

elismeri a civil társadalommal és a közösségi érdekeltekkel való együttműködés előmozdításának fontosságát a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén; hangsúlyozza az érdekelt felek bevonásának fontosságát az IUU-rendelet lehető legjobb végrehajtása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt ezekkel az érdekelt felekkel a fenntartható halászati gyakorlatok előmozdítása és annak biztosítása érdekében, hogy az érintett közösségek hangját meghallgassák a döntéshozatali folyamatban;

41.

szorgalmazza egy átfogó bejelentővédelmi program létrehozását az EU-n belül, amely arra ösztönözné a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati tevékenységeket ismerő egyéneket, hogy jelentkezzenek és szolgáltassanak alapvető információkat; hangsúlyozza, hogy egy ilyen programnak magában kell foglalnia a jogi biztosítékokat, az anonimitást és a visszaélést bejelentő személyek ösztönzését a jogsértések megtorlástól való félelem nélküli bejelentésére;

42.

felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a tisztességes kereskedelmi gyakorlatokat a halászati ágazatban annak érdekében, hogy valóban egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek az uniós halászati termékek és a harmadik országokból származó halászati termékek között; azon a véleményen van, hogy a tagállamoknak meg kell fontolniuk olyan kereskedelmi intézkedések végrehajtását, amelyek figyelembe veszik az importált termékek környezetvédelmi és munkaügyi normáit;

43.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy kedvezményes piaci hozzáférést biztosítsanak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal és a súlyos munkaügyi jogsértésekkel, többek között a kényszermunka használatával összefüggésbe hozható nemzeteknek; úgy véli, hogy az EU-nak arra kell törekednie, hogy valóban egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az EU-ban és a harmadik országokban előállított tengeri eredetű élelmiszerek között; úgy véli, hogy az autonóm vámkontingens eszközét, amely elengedhetetlen az uniós feldolgozóipar versenyképességének biztosításához és a halászati termékek uniós termelésének az ágazat megfelelő halászati termékekkel való ellátásának garantálásával történő veszélyeztetésének elkerüléséhez, kizárólag olyan esetekben helyénvaló alkalmazni, amikor az uniós piacok tengeri eredetű élelmiszerekkel való ellátása nem megfelelő, ugyanakkor az eszköz nem használható fel jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó termékek behozatalára vagy az EU-ban előállított áruk árát érintő nyomásgyakorlásra;

44.

sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a piros és sárga lapok következetes és szigorú végrehajtását, tekintet nélkül az ország méretére vagy gazdasági és kereskedelmi befolyására. E tekintetben, amint azt az Európai Parlament „A kínai halászati műveletek hatása az uniós halászatra és a további lépések” című állásfoglalásában (A9-0282/2023) kérte, felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre irányuló valamennyi kínai kezdeményezést, és ezen értékelések fényében tegye meg a megfelelő intézkedéseket a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendelet alapján;

45.

hangsúlyozza, hogy a rendelkezésre álló IUU-adatbázisok átláthatatlanok (ismeretlen hajónevek, eredet vagy tulajdonjog), ami jövedelemkiesést okoz, különösen a szegény országokban; hangsúlyozza, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben részt vevő nemzetközi szerveknek össze kell hangolniuk a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat ellenőrzésére irányuló tevékenységeiket a megosztott elektronikus adatbázisokkal, egyértelmű stratégiákkal és strukturált tervekkel, amelyek nemzetközi szinten a lehető legalacsonyabb szintű jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászati gyakorlatot eredményezik;

46.

ösztönzi a tagállamokat, hogy az elutasított szállítmányokra vonatkozó információkra is kiterjedően javítsák a rutinszerű és időben történő információmegosztást, amely lehetővé teheti a hatóságok számára a jogszabályok jobb alkalmazását és érvényesítését; hangsúlyozza, hogy e tekintetben segítséget nyújthat a kikötő szerinti államokra vonatkozó intézkedésekről szóló FAO-megállapodás;

47.

megjegyzi, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hasznosnak bizonyultak az illegális halászat elleni küzdelemben; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan mozdítsa elő a megfelelőbb regionális halászati gazdálkodási szervezetek létrehozását; ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a FAO és az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetek jogellenes halászati tevékenységek elleni küzdelemre irányuló kezdeményezéseit, és cseréljenek információt az ilyen tevékenységekkel gyanúsított halászhajókról;

48.

hangsúlyozza, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek szerződő felei és az együttműködő nem szerződő felek által kidolgozott és elfogadott többoldalú fogási dokumentációs rendszerek, amelyek megkövetelik, hogy a szállítmányra vonatkozó kritikus információkat az ellátási lánc egészében rögzítsék és továbbítsák, hatékony eszköznek bizonyultak a nyomon követhetőség javításában, és hozzájárulnak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez;

49.

emlékeztet az óceánok legalább 30 %-ának 2030-ig történő védelmére irányuló célkitűzésekre; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy 2030 előtt hatékony intézkedéseket hozzanak, és biztosítsák az IUU-rendelet teljes körű végrehajtását;

50.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(2) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(3) HL L 410. I, 2020.12.7., 1. o.

(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0366.

(5) Tájékoztató – „Illegal, unreported and unregulated (IUU) fishing”, Európai Parlament, az Európai Parlament Kutatószolgálatának Főigazgatósága, 2022. október 14., https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2017/614598/EPRS_BRI(2017)614598_EN.pdf; Temple, Andrew J. et al., „Illegal, unregulated and unreported fishing impacts: A systematic review of evidence and proposed future agenda”, Marine Policy, 139., 2022, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0308597X2200080X; Az Európai Számvevőszék 20/2022. számú különjelentése.