P9_TA(2024)0027

A Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia

Az Európai Parlament 2024. január 17-i állásfoglalása a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiáról (2023/2106(INI))

(C/2024/5718)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU és Közép-Ázsia: a szorosabb partnerség új lehetőségei” című, 2019. május 15-i közös közleményére (JOIN(2019)0009),

—	tekintettel a Közép-Ázsiára vonatkozó új stratégiáról szóló, 2019. június 17-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések – Az uniós stratégia elemei” című, 2018. szeptember 19-i közös közleményére (JOIN(2018)0031),

—	tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Global Gateway” című, 2021. december 1-jei közös közleményére (JOIN(2021)0030),

—	tekintettel a 2022. november 17-én Szamarkandban tartott 18. EU–Közép-Ázsia külügyminiszteri találkozó eredményeire, amely találkozó középpontjában a közös kihívások megoldása állt,

—	tekintettel a közép-ázsiai államfők és az Európai Tanács elnöke által 2023. június 2-án Csolpon-Atában tartott második magas szintű regionális találkozót követően kiadott közös sajtóközleményre,

—	tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra (1),

—	tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodásra (2),

—	tekintettel egyrészről az Európai Unió, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló, 2022. június 13-i bizottsági javaslatra (COM(2022)0277),

—	tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tádzsik Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodásra (3),

—	tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodásra (4),

—

tekintettel a 2022. november 18-án tartott EU–Közép-Ázsia konnektivitási konferencia, a 2023. május 18–19. között tartott második EU–Közép-Ázsia gazdasági fórum, a 2023. március 10-én tartott negyedik EU–Közép-Ázsia civil társadalmi fórum, valamint a környezetről és a vízkészletekről szóló, 2023. február 23–24-én tartott hetedik EU–Közép-Ázsia magas szintű konferencia eredményeire,

—	tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által készített, 2023. június 30-án közzétett „Fenntartható közlekedési összeköttetések Európa és Közép-Ázsia között” című, uniós finanszírozású tanulmányra,

—	tekintettel az EU és Kazahsztán közötti, a nyersanyagokkal, az elemekkel, illetve akkumulátorokkal és a megújuló hidrogénnel kapcsolatos stratégiai partnerségről szóló, 2022. november 7-én aláírt egyetértési megállapodásra,

—	tekintettel a közép-ázsiai államokkal folytatott emberi jogi párbeszédek eredményeire,

—	tekintettel a 2023. október 23-án tartott 19. EU–Közép-Ázsia miniszteri találkozón jóváhagyott, Az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítését célzó közös ütemtervre,

—	tekintettel a közép-ázsiai államfők és a német szövetségi kancellár 2023. szeptember 29-i berlini csúcstalálkozójukat követő együttes nyilatkozatára,

—	tekintettel a Kazahsztánról, Kirgizisztánról, Tádzsikisztánról, Türkmenisztánról és Üzbegisztánról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervre (2021–2025),

—	tekintettel „A nemek közötti egyenlőség az EU kül- és biztonságpolitikájában” című, 2020. október 23-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0407/2023),

mivel a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia 2019-es elfogadása óta a régióra jelentős külső tényezők hatottak, például Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agresszív háborúja, az afganisztáni tálib hatalomátvétel és Kína egyre határozottabb külpolitikája, valamint a belső instabilitás, nevezetesen a 2022 januárjában Kazahsztánban bekövetkezett erőszakos zavargások, a tádzsikisztáni Gorno-Badahsán Autonóm Területen a pamíriak 2021 novemberében és 2022 májusában tartott tiltakozásait, valamint a Karakalpaksztán Köztársaságban (Üzbegisztánban) 2022 júliusában lezajlott tiltakozásokat követő erőszakos megtorlás, illetve a kirgiz–tádzsik határon történt ismételt összecsapások;

mivel Közép-Ázsia az EU számára stratégiai jelentőségű régió a biztonság, az összekapcsoltság, valamint az energia- és erőforrás- diverzifikáció, a konfliktuskezelés és a multilaterális, szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme szempontjából, amelyre nézve kihívást jelent Oroszország részéről az értékeink elleni támadás, a globális élelmiszerválság súlyosbodása, az agresszió és az atrocitások, a dezinformáció terjesztése, a fegyverként használt korrupció és a választásokba való beavatkozás;

C.	mivel a közép-ázsiai államok egyike sem támogatja Oroszország Ukrajna elleni invázióját, és nem ismeri el az Oroszország által annektált ukrán régiókat az Oroszországi Föderáció részeként;

D.	mivel 2023. március 28-án az uniós szankciókkal foglalkozó megbízott felszólította a régió országait, hogy mellőzzék a segítségnyújtást Moszkva arra irányuló kísérleteihez, hogy kijátssza az Oroszországgal szemben annak Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt bevezetett szankciókat;

E.	mivel az orosz tisztviselők és propagandisták továbbra is agresszív retorikát alkalmaznak egyes közép-ázsiai államokkal, különösen Kazahsztánnal szemben, megkérdőjelezve annak területi integritását és nemzeti identitását;

mivel az olyan körülmények, mint Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatti elszigeteltsége, az Oroszországot megkerülő közép-ázsiai kereskedelmi útvonalak megerősítése, az EU tervezett bővítése Kelet-Európában, valamint Kína növekvő befolyása a régióban szükségessé teszik az EU közép-ázsiai stratégiájának teljes újragondolását és a demokratikus EU aktívabb jelenlétét a régióban a hagyományosan jelenlévő autokratikus szereplők alternatívájaként;

mivel biztosítani kell az orosz területeken való áthaladást kikerülő, Európa és Ázsia közötti összeköttetést; mivel az Európai Unió erősen érdekelt az Európa és Ázsia közötti hatékony kereskedelmi és energiafolyosók kiépítésében, amint azt az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti konnektivitásról szóló, 2022. november 18-án Szamarkandban tartott konferencia is mutatja;

mivel mind az öt közép-ázsiai állam megerősítette a Párizsi Megállapodást; mivel különösen érzékenyek az éghajlatváltozás következményeire; mivel a gyapotföldek öntözését szolgáló meggondolatlan vízgazdálkodás és a legnagyobb folyók szennyezése a régió vízkészleteinek nem hatékony felhasználásához és kizsákmányolásához vezetett; mivel Közép-Ázsia gleccserei továbbra is gyorsan fogynak, ami súlyosbítja a Föld egyik legsúlyosabb vízválságát, és katasztrofális egészségügyi, ökológiai és társadalmi problémáknak teszi ki a terület veszélyeztetett lakosságát; mivel a vízügyekkel kapcsolatos gyakori konfliktusok és a politikai instabilitás korlátozza a határokon átnyúló folyókra vonatkozó egységes tervezést és hatékony elosztást; mivel a tágabb régióban végbemenő geopolitikai változások lehetőséget teremtenek az érdemibb regionális együttműködésre; mivel az ilyen regionális együttműködés hatékonynak bizonyult a vízdiplomácia és a határviták megoldása terén, és még fontosabb lesz az éghajlatváltozás által okozott, határokon átnyúló, egyre nagyobb veszélyek kezelése szempontjából;

mivel a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodások az EU közép-ázsiai szerepvállalásának sarokköveit képező, új generációs megállapodások; mivel a Kazahsztán volt az első közép-ázsiai állam, amely 2015-ben megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást írt elő, amely az összes tagállam általi ratifikálását követően 2020. március 1-jén hatályba lépett, és rendszeres időközönként felül kell vizsgálni; mivel az EU és Kirgizisztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások 2019. július 6-án lezárultak, de a megállapodást továbbra sem írták alá a Tanács és a Bizottság közötti jogvita miatt; mivel az EU és Üzbegisztán közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások 2022. július 6-án lezárultak; mivel 2023 elején az EU és Tádzsikisztán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdett; mivel 1998-ban partnerségi és együttműködési megállapodás jött létre Türkmenisztánnal, a Parlament azonban nem adta beleegyezését a megállapodás ratifikálásához, mivel mélyen aggasztotta Türkmenisztán emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal kapcsolatos előrehaladásának rövid távú teljesítménye;

mivel az első EU–Közép-Ázsia vezetői találkozóra 2022. október 27-én került sor Asztanában, amelyet 2023. június 2-án egy második találkozó követett Csolpon-Atában; mivel a tervek szerint 2024-ben vezetői csúcstalálkozót tartanak; mivel ezek az ülések az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok további intézményesítését jelentik, és kiegészítik a meglévő regionális párbeszédek és platformok munkáját;

K.	mivel 2023. szeptember 19-én New Yorkban sor került a közép-ázsiai vezetők és az Egyesült Államok elnöke közötti első C5+1 csúcstalálkozóra; mivel 2023. szeptember 29-én, Berlinben sor került a C5+Németország csúcstalálkozóra;

mivel a Freedom House 2023. évi „Freedom in the World (Szabadság a világban)” című jelentése mind az öt közép-ázsiai államot autoriter rezsimként sorolta be és „nem szabad” minősítést adott nekik; mivel a 2023. évi sajtószabadság-index a sajtószabadság közép-ázsiai helyzetének jelentős romlásáról számolt be, és Közép-Ázsia átlagos pontszáma a 2022. évi korrupcióérzékelési indexben jóval a globális átlag alatt volt; mivel a Riporterek Határok Nélkül számos olyan esetről számol be, amikor a közép-ázsiai hatóságok nyomást gyakoroltak médiájukra, hogy „semleges” módon tudósítsanak Oroszország ukrajnai inváziójáról, vagy hagyják teljesen figyelmen kívül azt;

mivel a Parlament Külügyi Bizottsága 2022. február 21–25. között Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba, 2023. augusztus 21–25. között pedig Kazahsztánba és Kirgizisztánba látogatott; mivel az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán és EU–Tádzsikisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált és a Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség rendszeres parlamentközi kapcsolatokat tart fenn a közép-ázsiai országokkal;

N.	mivel Közép-Ázsiában megalapozottak a radikalizálódás, a fokozódó szélsőségesség és a terrorfenyegetés miatti félelmek, miután igen nagy számú korábbi ISIS-harcos tér vissza a régióba, Afganisztánban pedig igen rossz a biztonsági helyzet;

O.	mivel a közép-ázsiai nők és lányok továbbra is rendkívül kiszolgáltatottak a visszaélésekkel szemben, különösen mivel a nők elleni erőszak széles körben elfogadott, a nemi sztereotípiákkal kapcsolatos tudatosság pedig alacsony szintű;

P.	mivel a gyermekházasságok továbbra is gyakoriak Közép-Ázsiában, különösen Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban, ahol minden nyolcadik lány 18 éves kora előtt megy férjhez;

Az EU Közép-Ázsiával kapcsolatos szerepvállalása

hangsúlyozza, hogy az EU és Közép-Ázsia mélyreható globális és regionális geopolitikai változásokkal és kihívásokkal néz szembe, amelyek jelentős lendületet adnak a közös érdekű ügyekben folytatott hosszú távú, strukturált és kölcsönösen előnyös együttműködésnek; határozottan ösztönzi az EU-t, hogy a térség geostratégiai jelentőségére való tekintettel fokozza politikai szerepvállalását Közép-Ázsiával kapcsolatban, valamint politikai és gazdasági szintű együttműködés révén mozdítson elő stratégiai partnerséget ezekkel az országokkal; üdvözli az EU és Közép-Ázsia közötti fokozott magas szintű kapcsolatot, különösen a közép-ázsiai államfők és az Európai Tanács elnöke közötti találkozókat, valamint az EU közép-ázsiai különleges képviselőjének munkáját; felszólít arra, hogy e magas szintű találkozókat és nyilatkozatokat kövessék konkrét intézkedések; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy az első EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozót 2024-re tervezik, valamint hogy jóváhagyták az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítését célzó közös ütemtervet, amely stratégiai tervként szolgál a konkrét területeken folytatott párbeszéd és együttműködés előmozdításához, beleértve a kulturális, társadalmi és gazdasági reziliencia erősítését; ösztönzi az EU-t, hogy továbbra is mozdítsa elő azokat a politikai és gazdasági reformokat, amelyek megerősítik a jogállamiságot, a demokráciát, a jó kormányzást és az emberi jogok tiszteletben tartását; megjegyzi, hogy a Parlament készen áll a Közép-Ázsiával folytatott parlamenti együttműködés előmozdítására;

megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és erősödő nacionalista narratívája gyengítette Oroszország pozícióját a régióban, és arra ösztönözte Közép-Ázsiát, hogy más szereplőkkel folytasson együttműködést, és ezek a szereplők fokozták együttműködésüket Közép-Ázsiával; tudomásul veszi Kína térségbeli szerepvállalását is; hangsúlyozza, hogy az EU-nak most lehetősége nyílik arra, hogy kibővítse Közép-Ázsiával fennálló kapcsolatait, és hangsúlyosabb szerepet játsszon a régióban; hangsúlyozza, hogy az EU-nak ki kell használnia ezt a lehetőséget a kölcsönösen előnyös együttműködés előmozdítására, és olyan partnerséget kell ajánlania Közép-Ázsiának, amely az Unió keleti szomszédaira vonatkozó szélesebb körű stratégia egyedi pályájává alakulhat; úgy véli, hogy a szóban forgó együttműködés megerősítése hozzájárulhat Oroszország régióbeli befolyásának ellensúlyozásához;

hangsúlyozza a Közép-Ázsiával kapcsolatos transzatlanti együttműködés fontosságát, és felkéri az EU-t, hogy kezdeményezze az Egyesült Államoknál egy Közép-Ázsiára vonatkozó közös stratégia kidolgozását, amelynek magában kell foglalnia a demokrácia előmozdítása, a beruházások és a kereskedelem, a gazdaság és a regionális biztonság területén folytatott együttműködést;

megismétli, hogy az EU elkötelezett a közép-ázsiai országokkal való együttműködés iránt a béke, a biztonsági stabilitás, a jólét és a fenntartható fejlődés érdekében, és teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, valamint az összes ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására, az erőszak alkalmazása vagy az azzal való fenyegetés mellőzésére, valamint a nemzetközi viták békés rendezésére vonatkozó elveket;

elutasít minden olyan kísérletet, amely bármilyen módon elősegíti vagy segíti a megszállt Ciprus szeparatista entitásának nemzetközi elismerését, többek között a Türk Államok Szervezetében megfigyelőként való állítólagos elfogadását; arra ösztönzi az érintett közép-ázsiai államokat, hogy hatékonyan érvényesítsék a valamennyi állam szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos elvek tiszteletben tartását, és ne ratifikálják a Türk Államok Szervezetének módosított alapokmányát, amely hatályba léptetné a megfigyelői státusz megadására vonatkozó határozatot;

elismeri, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és annak következményei egyszerre jelentenek kihívást és lehetőségeket a közép-ázsiai államok számára, amelyek hagyományosan szoros kapcsolatokat tartanak fenn Oroszországgal; hangsúlyozza, hogy az EU érdekelt a gazdasági kapcsolatok bővítésében és a politikai kapcsolatok elmélyítésében a közép-ázsiai országokkal, részben az Oroszország és Belarusz elleni szankciók kijátszásának minimalizálása érdekében; hangsúlyozza a szankciókkal kapcsolatos folyamatos szoros eszmecsere fontosságát, és felhívja a közép-ázsiai államok, különösen Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán hatóságait, hogy szorosan működjenek együtt az EU-val, különösen annak szankciókért felelős megbízottjával a szankciók kijátszásának megakadályozására irányuló erőfeszítéseik fokozása érdekében; elítéli azt az eljárást, hogy Oroszország közép-ázsiai migránsokat és állampolgárokat toboroz az ukrajnai harcokhoz, és támogatja az ennek leállítását célzó intézkedéseket; tudomásul veszi a közép-ázsiai államok egyéni erőfeszítéseit annak biztosítására, hogy területüket ne használják fel az uniós szankciók kijátszására, és üdvözli Kazahsztán adminisztratív intézkedéseit és magas szintű politikai elkötelezettségét e tekintetben; felkéri az EU-t, hogy alkalmazzon differenciált megközelítést a közép-ázsiai stratégiában, amely értékelni fogja az EU-val való együttműködés szintjét az Oroszországgal szembeni szankciós politika terén; megjegyzi, hogy a tagállamok maguk is szerepet játszanak annak biztosításában, hogy azokat az exportárukat, amelyek valószínűleg Közép-Ázsián keresztül továbbra is eljutnak Oroszországba, megfelelő megelőző ellenőrzéseknek vessék alá;

úgy véli, hogy felül kell vizsgálni az EU Közép-Ázsiára vonatkozó stratégiáját, hogy az elmúlt években bekövetkezett geopolitikai események fényében aktualizálják azt; megismétli, hogy a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodások kulcsfontosságú szerepet töltenek be a közép-ázsiai államokkal folytatott együttműködés kereteként; aggodalommal állapítja meg, hogy a Kirgizisztánnal kötött partnerségi és együttműködési megállapodást, amelyről 2019-ben lezárultak a tárgyalások, továbbra sem írták alá; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy érjenek el gyors előrelépést a Tádzsikisztánnal kötendő partnerségi és együttműködési megállapodásról folyamatban lévő tárgyalásokon, és oldják meg a lezáratlan kérdéseket, és további késedelem nélkül írják alá a Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal kötött partnerségi és együttműködési megállapodásokat annak érdekében, hogy a Parlament gyakorolhassa előjogait e megállapodások ratifikálásával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ha a tárgyalások lezárását követően az ilyen megállapodásokat nem írják alá, az megkérdőjelezi az EU mint globális szereplő hitelességét;

megjegyzi, hogy az eddigi tárgyalások tárgyát képező, a közép-ázsiai országokkal már megkötött vagy megkötendő megerősített partnerségi és együttműködési megállapodások nagy hangsúlyt fektetnek a demokratikus elvek, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására; hangsúlyozza az emberi jogok, a demokratikus értékek, a nemek közötti egyenlőség, a szabad média és a zöld átállás általános érvényesítésének fontosságát a közép-ázsiai kormányokkal való kapcsolattartás során;

Regionális együttműködés

hangsúlyozza, hogy a fenntartható fejlődés, a konnektivitás, az energia, a kritikus fontosságú nyersanyagok és a biztonság terén folytatott, kölcsönösen előnyös együttműködésben nagy lehetőségek rejlenek, és hogy Közép-Ázsia kulcsfontosságú régió a Kelet és Nyugat közötti összeköttetés szempontjából; ezzel összefüggésben emlékeztet Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának jelentős geopolitikai következményeire, amely nemcsak regionális gazdasági övezetként, hanem Ázsia és Európa közötti alternatív és fenntartható útvonalként is felélénkítette a középső folyosót, amely nem halad át orosz területen; emlékeztet arra, hogy az új eurázsiai szárazföldi híd a szankciók hatálya alá tartozó orosz és belarusz területeken halad át; hangsúlyozza a regionális integráció előmozdításának jelentőségét a középső folyosó mentén, és emlékeztet arra, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által készített tanulmányban azonosított szűk keresztmetszeteket meg kell szüntetni annak érdekében, hogy a Global Gateway keretében megvalósuló infrastrukturális projektek finanszírozásához égetően szükséges források rendelkezésre álljanak; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a közép-ázsiai államok – különösen a középső folyosó – infrastrukturális fejlesztésébe történő beruházások Európai Beruházási Bank általi támogatásának lehetőségét;

10.

úgy véli, hogy az EU Közép-Ázsiával kapcsolatos politikájának az energia, az összekapcsoltság és az erőforrások diverzifikálása terén az európai zöld megállapodásból kell ihletet merítenie és kölcsönösen előnyös stratégiai partnerségeken kell alapulnia, amelyek figyelembe veszik az egyes közép-ázsiai államok sajátosságait, biztosítják hozzáférésüket a modern technológiákhoz és a minőségi munkahelyekhez, miközben garantálják az EU biztonságos és versenyképes hozzáférését a nyersanyagokhoz és az energiához; e tekintetben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Gazprom és Üzbegisztán közötti, Kazahsztán közvetítését feltételező földgáz-megállapodás aláírásának eredményeként Oroszországtól való függőség alakul ki;

11.

elismeri az EU kulcsfontosságú szerepét Közép-Ázsia ágazati reformjainak finanszírozásában, energiahatékonyságának javításában és üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésében; üdvözli a fenntartható közép-ázsiai energetikai összeköttetésekre irányuló (SECCA) projekt 2022-es elindítását, és várakozással tekint a fenntartható energiarendszerre való átállásra vonatkozó nemzeti politikák megerősítésére, valamint a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos beruházások, kapacitások és tudatosság növelésére gyakorolt pozitív hatása elé a régióban;

12.

hangsúlyozza a pozitív beruházási környezet fontosságát Közép-Ázsia gazdasági fejlődése, valamint az EU és Közép-Ázsia közötti kereskedelem és együttműködés szempontjából; kiemeli, hogy a megfelelő béreket és tisztességes munkafeltételeket biztosító, minőségi munkahelyek létrehozásához vezető pozitív beruházási környezet függ a stabil demokratikus intézményektől, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásától, valamint az üzleti szféra és a civil társadalom kellő gondosság alkalmazására való képességétől;

13.

tudomásul veszi a közép-ázsiai államoknak – Tádzsikisztán kivételével – az Afganisztánnal való kapcsolat fenntartására irányuló, régóta fennálló törekvését és a 2021. évi hatalomátvétel óta tartó folyamatos pragmatikus együttműködésüket a tálib vezetéssel, amelyet azonban nem ismernek el; hangsúlyozza, hogy a régió országai, különösen Pakisztán és Kína, de a közép-ázsiai államok is a humanitárius segítségnyújtás, a villamos energia, a kereskedelmi lehetőségek és a közös konnektivitási projektek révén kulcsszerepet játszanak Afganisztán stabilitásának biztosításában; ösztönzi az EU afganisztáni különmegbízottját, hogy az Afganisztánról szóló EU–Közép-Ázsia párbeszéd részeként továbbra is szorosan működjön együtt közép-ázsiai államokbeli partnereivel; elismeri, hogy Közép-Ázsia kulcsfontosságú terület a vallási szélsőségesség, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelmi hálózatok megfékezése szempontjából, és a jelenlegi afganisztáni humanitárius válság miatt fokozott migrációs nyomással néz szembe; ismételten felháborodását fejezi ki amiatt, hogy a tálibok a nőket még másodlagos állampolgároknál is alacsonyabb rendűként kezelik, és felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot és az EU afganisztáni különmegbízottját, hogy működjön együtt Türkmenisztánnal, Üzbegisztánnal és Tádzsikisztánnal az Afganisztánból menekülni próbáló nők megsegítésében;

14.

kiemeli az Unió szerepét, amelyet a régiónak nyújtott segélyek fontos adományozójaként tölt be; hangsúlyozza, hogy fontos az „Európa együtt” egységes megközelítés alkalmazása, mivel ez lehetővé teszi szinergiák létrehozását és a megtett intézkedések hatásának maximalizálását, valamint megmutatja a többoldalú együttműködés előnyeit, továbbá a tervezett hatás megvalósítása érdekében összehozza a legjobb eszközöket és partnereket, például a civil szervezeteket, az emberijog-védőket, a független médiát és szakértőket, a köz- és a magánszektort; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az uniós segítségnyújtás és beruházások láthatóságát, és kéri, hogy a közép-ázsiai államoknak biztosított uniós segítségnyújtást és költségvetési támogatást kapcsolják össze a demokratikus reformok, az emberi jogok védelme, a jogállamiság és a fenntartható fejlődés terén elért haladás konkrét referenciaértékeivel; hangsúlyozza, hogy a szinergiák lehetővé tétele és a párhuzamosságok elkerülése érdekében összehangolt együttműködésre van szükség a többi partnerrel és a nemzetközi szervezetekkel;

15.

megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás, a növekvő népesség és a gazdasági igények egyre nagyobb terhet rónak a közép-ázsiai vízkészletekre; hangsúlyozza, hogy e kérdésben szorosabb regionális együttműködésre van szükség az upstream és downstream országok között a vízkészletek elosztásával és felhasználásával kapcsolatos konfliktusok megelőzése érdekében; üdvözli a regionális platformokat – például az Aral-tó megmentését célzó nemzetközi alapot –, amelyek ösztönzik a közép-ázsiai államok közötti párbeszédet és együttműködést; emlékeztet arra, hogy az EU és Közép-Ázsia közötti környezetvédelmi párbeszédet az Aral-tó stabilizálásának támogatása és a vízkészletekkel való jobb gazdálkodás előmozdítása érdekében hozták létre; felszólít az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás végrehajtására, és készen áll arra, hogy szakértelmet és együttműködést biztosítson ennek érdekében;

16.

kiemeli, hogy mind a hosszú távú regionális stabilitás, mind a fenntartható fejlődési célok eléréséhez elengedhetetlen a konfliktusoknak a nemzetközi joggal és a jószomszédi kapcsolatokkal összhangban történő rendezése, valamint az erőszak alkalmazásának vagy azzal való fenyegetésnek mindenáron történő elkerülése; hangsúlyozza a Tádzsikisztán és Kirgizisztán közötti vitatott határterületek kijelölésének fontosságát a két ország közötti további katonai összecsapások megelőzése érdekében, és üdvözli a két fél által e tekintetben tett lépéseket; megismétli az EU arra vonatkozó felajánlását, hogy technikai segítségnyújtás és bizalomépítő intézkedések révén támogassa a konfliktus békés rendezését; üdvözli a Kirgizisztán és Üzbegisztán közötti határ kijelölésével kapcsolatos kérdés 2023. januári rendezését; megismétli, hogy az EU elkötelezte magát a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása mellett a térségben;

Demokrácia és emberi jogok

17.

kitart amellett, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és a nemzetközi kötelezettségek betartása fontos az EU Közép-Ázsiával fenntartott kapcsolatai szempontjából; sürgeti a közép-ázsiai államokat, hogy tartsák be a demokráciával és az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeiket, megjegyezve, hogy ez összhangban van a partnerségi és együttműködési megállapodásokkal és az általános vámkedvezmény-rendszer „plusz”-szal (GSP+) is; hangsúlyozza a közép-ázsiai államokkal folytatott rendszeres emberi jogi párbeszédek fenntartásának fontosságát, mivel ezek a párbeszédek az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a politikai pluralizmus tiszteletben tartását előmozdító eszközök, valamint ezek képezik az aggodalomra okot adó kérdések felvetésének fórumát; felhívja az uniós küldöttségeket és a tagállamok közép-ázsiai képviseleteit, hogy továbbra is vállaljanak aktív szerepet a helyzet helyszíni nyomon követésében, működjenek együtt az emberijog-védőkkel, és reagáljanak az emberi jogok megsértésére és a politikai indíttatású üldöztetésre, többek között tárgyalásokon való részvétel és politikai foglyok meglátogatása révén; ösztönzi az ENSZ egyezményeinek végrehajtását felügyelő testületekkel és a különleges ENSZ-eljárásokkal való, valamint a többoldalú emberi jogi fórumokon, például az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában történő együttműködést;

18.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a súlyos emberi jogi jogsértésekért való elszámoltathatóság nem jelentős mértékű, többek között abban az esetben sem, amikor a hatóságok szigorú intézkedéseket alkalmaztak a tömeges tüntetések és az azt követő zavargások beszüntetésére a „véres januárnak” elnevezett események során Kazahsztánban, a tádzsikisztáni Gorno-Badahsán Autonóm Területen (GBAO), és az üzbegisztáni Karakalpaksztán Köztársaságban; felhívja mind az öt közép-ázsiai állam hatóságait, hogy tegyenek hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy független és alapos vizsgálatot indítsanak az állítólagos kínzásokkal, bántalmazásokkal és más súlyos emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatban, és akadályozzák meg, hogy a rendőrség és a biztonsági erők túlzott erőszakot és kínzást alkalmazzanak; felhívja a közép-ázsiai államok kormányait, hogy a nagyobb függetlenség és átláthatóság biztosítása érdekében hajtsanak végre igazságügyi reformokat;

19.

hangsúlyozza, hogy Közép-Ázsiában a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok védelme tekintetében alapvető demokratikus hiányosságok tapasztalhatók, amelyek továbbra is fennállnak és a közelmúltban több tekintetben is súlyosbodtak; hangsúlyozza, hogy a választási folyamatokat átláthatóbbá, nyitottabbá és igazságosabbá kell tenni valamennyi politikai szereplő számára; kiemeli, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszhat a demokratikus reformok, a jó kormányzás és az emberi jogok védelme közép-ázsiai támogatásában és előmozdításában; sajnálatát fejezi ki a nem kormányzati szervezetekre és a médiára vonatkozó jogalkotási kezdeményezésekben alkalmazott korlátozó megközelítés miatt, amely csökkenti a civil társadalmi tevékenységek mozgásterét; felhívja a közép-ázsiai államokat, hogy tegyenek érdemi lépéseket e hiányosságok orvoslása, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet releváns egyezményeinek végrehajtása és a demokratikus kormányzással és az emberi jogok védelmével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeik teljesítésének biztosítása érdekében, megjegyezve, hogy az EU-val kötött partnerségi és együttműködési megállapodások, a tárgyalt megerősített partnerségi és együttműködési megállapodások és az általános vámkedvezmény-rendszer „plusz” keretében kötelezettséget vállaltak erre; megjegyzi, hogy a közép-ázsiai államok fiatal és dinamikus népességgel rendelkeznek, akiknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy érdemben részt vegyenek országuk jövőjének alakításában; üdvözli az EU–Közép-Ázsia civil társadalmi fórum tevékenységeit, és felhívja az EU-t, hogy fokozza a civil társadalomnak nyújtott támogatását;

20.

megjegyzi, hogy fokozni kell Közép-Ázsia dezinformációval szembeni rezilienciáját a független média és a helyi nyelveken megjelenő tartalmak előmozdítása, a médiaműveltség növelése és a helyi újságírók számára célzott tanfolyamok szervezése révén; hangsúlyozza, hogy Közép-Ázsiában a legmagasabb szintű demokratikus normákkal összhangban meg kell erősíteni a média függetlenségét és szabadságát; felszólít a média függetlenségének és pluralizmusának fokozása érdekében a média-tulajdonjogok átláthatóságának fokozására és a finanszírozás átláthatóságának biztosítására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közép-ázsiai hatóságok a dezinformáció elleni küzdelmet a véleménynyilvánítás szabadsága jogszerű gyakorlásának korlátozására használták fel, többek között azzal vádolva azokat, akik a korrupcióról, az igazságtalanságról és a kormányzati visszaélésekről beszélnek, hogy állítólag hamis információkat terjesztenek, viszályt szítanak és a szélsőségességet népszerűsítik; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyre több újságírót és bloggert tartóztatnak le, és a független médiaorgánumok megszüntetésével fenyegetnek; kitart amellett, hogy biztosítani kell az újságírók, a független bloggerek, az emberijog-védők, valamint a civil társadalmi és környezetvédelmi aktivisták jogainak tiszteletben tartását, hogy garantálni kell számukra a zaklatással, nyomással és fenyegetésekkel szembeni védelmet, ki kell vizsgálni őket érő támadásokat, és minden jogtalanul fogva tartott és bebörtönzött személyt azonnal és feltétel nélkül szabadon kell bocsátani; elítéli a független médiaszolgáltatások leállítására és a tádzsikisztáni és kirgizisztáni weboldalaik hozzáférésének blokkolására irányuló közelmúltbeli kormányzati kezdeményezéseket, valamint a Kirgizisztánban és Kazahsztánban jelenleg megfontolás alatt álló médiajogszabály-tervezeteket, amelyek azzal a veszéllyel járnak, hogy növelik az állami ellenőrzést a médiatevékenységek felett;

21.

felhívja a közép-ázsiai hatóságokat, hogy az összes politikai foglyot bocsássák szabadon; felszólítja kifejezetten a kazahsztáni hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a következőket: Ajgerim Tleuzsan, Marat Zsilanbajev, Bekizsan Mendigazijev, Timur Danebajev, Kajrat Klisev; felszólítja a kirgizisztáni hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a következőket: Azimbek Beknazarov, Ajbek Buzurmankulov, Ajdanbek Akmatov, Temir Mahmudov, Marat Bajazov; felszólítja az üzbegisztáni hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a következőket: Dauletmurat Tazsimuratov, Alabaj Tokimbetov, Nurlan Najipov, Amirbek Adilbekov; felszólítja a kirgizisztáni hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a következőket: Faromuz Irgasov, Ulfathonim Mamadzsojeva, Hurszand Mamadzsojev, Husruzs Dzsumajev; felszólítja az türkmenisztáni hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a következőket: Omruzak Omarkulijev, Murat Dusemov, Murat Ovezov, Manszur Mingelov, Nurgeldi Halikov;

22.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bár a nemek közötti egyenlőséget állítólag minden országban törvény védi, Közép-Ázsiában még mindig elterjedt a nemi alapú erőszak, a kapcsolati erőszak, a gyermekházasság, valamint az etnikai és vallási kisebbségekkel és az LMBTIQ-személyekkel szembeni megkülönböztetés és zaklatás; sürgeti a közép-ázsiai kormányokat, hogy megfelelő jogszabályok és intézkedések révén előzzék meg ezeket az emberi jogi jogsértéseket, többek között azáltal, hogy növelik a köztisztviselők, különösen a rendőrtisztek tájékozottságát és képzettségét, megerősítik a civil társadalmi szervezetek azon képességét, hogy a jogszabályi változásokat támogassák, javítják a túlélőket támogató frontvonalbeli szolgáltatásokat, és felhívják a figyelmet a meglévő sztereotípiák leküzdésére és a társadalmi egyenlőség előmozdítására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az LMBTIQ-személyek kriminalizálása továbbra is zajlik, a legtöbb országban hiányoznak a megkülönböztetés elleni alapvető jogszabályok, „nevelő célzatú nemi erőszakot” alkalmaznak a leszbikusok ellen, és nincsenek biztonságos helyek az LMBTIQ-személyek számára, ahol összegyűlhetnek, miközben a bárok és a szociális terek ellen folyamatos razziákat tartanak, és elterjedt a rendőri brutalitás; hangsúlyozza, hogy a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégiának összhangban kell lennie a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervvel;

23.

ismételten aggodalmát fejezi ki a burjánzó korrupció és a kleptokrácia miatt Közép-Ázsiában, amely aláássa a kormányba vetett bizalmat, egyenlőtlenséget szül, megfosztja a polgárokat a közszolgáltatásoktól és lassítja a gazdasági növekedést; felszólítja a közép-ázsiai kormányokat, hogy tegyenek lépéseket a széles körben elterjedt korrupcióellenes retorikán túl, és kötelezzék el magukat végre a korrupció és a kleptokrácia elleni küzdelem mellett, fogadjanak el a korrupció megelőzésének és visszaszorításának integrált megközelítésére összpontosító nemzeti stratégiákat, fokozzák az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést, és korlátozzák a magánszemélyek befolyását;

24.

hangsúlyozza, hogy az EU-nak ki kell használnia a Közép-Ázsiában kialakult pozitív képet azáltal, hogy erősíti kulturális és társadalmi diplomáciai tevékenységeit; támogatja az európai és közép-ázsiai intézmények közötti kapcsolatok erősítését és az együttműködési lehetőségek növelését, valamint az emberek közötti kapcsolatok és a mobilitás előmozdítását, oktatási és tudományos lehetőségeket, például az Erasmus+ és a Horizont 2020 programokon keresztüli felsőoktatási cserelehetőségeket kínálva, valamint a fenntartható turizmus növelését;

25.

tudomásul veszi a közép-ázsiai államok hajlandóságát arra, hogy vízumliberalizációs párbeszédet kezdjenek az EU-val, és sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza a közép-ázsiai államok célzott és átfogó reform-ütemterveinek kidolgozásáról szóló konzultációkat annak érdekében, hogy előkészítsék az utat a vízumkönnyítési és visszafogadási egyezmények számára;

Kétoldalú együttműködés

26.

megjegyzi, hogy Kazahsztán az első közép-ázsiai állam, amely ratifikálta a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást, amely szilárd alapot biztosít az együttműködés kiterjesztéséhez a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kulcsfontosságú területeken, mint például az összekapcsoltság, az energiahatékonyság, a zöld gazdaság és a digitalizáció; üdvözli a Kazah Köztársaság és az EU közötti, a fenntartható nyersanyagokkal, akkumulátorokkal és a megújuló hidrogén értékláncaival kapcsolatos stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodás aláírását; felhívja a kazah hatóságokat, hogy folytassák a politikai és gazdasági reformok végrehajtását, amelyek erősíteniük kell a demokráciát, a jogállamiságot és a jó kormányzást; hangsúlyozza, hogy az „igazságos és tisztességes Kazahsztán” jövőképe megvalósításának biztosítania kell az emberi jogok és a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságának tiszteletben tartását, valamint javítania kell a választási keretet az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásaival összhangban; felszólítja a kazah hatóságokat, hogy fejezzék be a 2022. januári események kivizsgálását, tegyék közzé megállapításaikat, és szolgáltassanak igazságot a kínzások áldozatainak; tudomásul veszi a kazahsztáni emberekkel való fokozottabb kapcsolattartásnak a vízumkönnyítési megállapodás által biztosított lehetséges előnyeit, amely megállapodásról 2023 májusában megkezdődtek a konzultációk;

27.

hangsúlyozza, hogy a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás közelgő aláírása és a GSP+ folyamatban lévő végrehajtása további hangsúlyt fektet arra, hogy nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban Kirgizisztánban biztosítani kell az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartását; aggodalommal állapítja meg, hogy az elmúlt években romlott a demokratikus normák és az emberi jogok helyzete, figyelembe véve, hogy Kirgizisztánt a régió legdemokratikusabb országának tekintik, aktív civil társadalommal és szabad médiával; aggodalmát fejezi ki a politikai ellenzék, többek között a szociáldemokrata párt képviselőinek üldöztetése, valamint a független média és a civil társadalom tevékenységét célzó jogalkotási kezdeményezések, nevezetesen a „hamis információkról” szóló törvény, a „külföldi képviselőkre”, a „tömegmédiára” és a „gyermekek káros információktól való védelmére” vonatkozó törvénytervezetek negatív hatása, továbbá az emberijog-védők, a médiában dolgozók és az újságírók, valamint a médiaorgánumok ellen indított ügyek növekvő száma miatt; felhívja az EU-t, hogy továbbra is támogassa a civil társadalmat és a független médiát;

28.

megállapítja, hogy a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése Tádzsikisztánnal lehetőséget kínál a kétoldalú együttműködés és információcserék hatókörének bővítésére; hangsúlyozza, hogy továbbra is szoros együttműködésre van szükség a biztonsági kérdések terén, mivel Afganisztán továbbra is az instabilitás és a biztonsági aggályok forrása a tálibok szigorú uralma és az országban zajló humanitárius válságok miatt; ismételten hangsúlyozza, hogy a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni legitim küzdelem nem használható fel ürügyként az ellenzéki tevékenységek betiltásához, a szabad véleménynyilvánítás akadályozásához vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozásához; üdvözli a GSP+-hoz való csatlakozás iránti tádzsikisztáni érdeklődést, ami támogathatja a fenntartható gazdasági növekedést és fellendítheti a kereskedelmet, és megköveteli a nemzetközi emberi jogi és munkajogi normák hatékony végrehajtását; felszólítja Tádzsikisztánt, hogy javítsa az emberi jogok és az alapvető szabadságok, különösen a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét, és hagyjon fel a médiában dolgozók, az emberijog-védők, a független ügyvédek és a civil társadalom megfélemlítésével és üldöztetésével, valamint a pamíri kisebbség elnyomásával Gorno-Badahsán Autonóm Területen;

29.

megjegyzi, hogy továbbra is Türkmenisztán az egyetlen közép-ázsiai állam, amely nem kötött partnerségi és együttműködési megállapodást az EU-val, ami korlátozza a kétoldalú együttműködés hatókörét; hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a Parlament újragondolja álláspontját és ratifikálja a partnerségi és együttműködési megállapodást, Türkmenisztánnak igazolnia kell, hogy az országban javult a demokrácia és az emberi jogok súlyos helyzete; sürgeti a türkmén kormányt, hogy dekriminalizálja a férfiak közötti, konszenzuson alapuló szexuális kapcsolatokat; megjegyzi, hogy Türkmenisztán érdekében áll, hogy nyitottabb legyen, hogy ne váljon a leginkább kívülálló országgá a korlátozott együttműködési lehetőségekkel rendelkező régióban; elismeri a kölcsönösen előnyös együttműködés lehetőségét olyan területeken, mint az energia, az összekapcsoltság és a kereskedelem, és üdvözli Türkmenisztán kifejezett érdeklődését az iránt, hogy egy Kaszpi-tengeri gázvezeték kiépítése révén gázt szállítson Európába;

30.

tudomásul veszi az Üzbegisztánban bejelentett reformokat, amelyek célja az országban a társadalmi-gazdasági fejlődés, a hatékony közigazgatás, a függetlenebb igazságszolgáltatási rendszer, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása tekintetében valódi változás elérése; hangsúlyozza, hogy az alkotmányos reform lehetőséget kínál a jogállamiság megerősítésére és a reformok szilárd jogi alapjainak megteremtésére; mindazonáltal ismételten mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Üzbegisztánban a demokrácia, a média szabadsága, az emberi jogok és a jogállamiság terén rossz a helyzet, beleértve a karakalpaksztáni tüntetés brutális leverését, valamint az egyesülési szabadság korlátozását mind a nem kormányzati szervezetek, mind a politikai pártok számára, valamint az újságírók, független bloggerek, tartalomkészítők és emberijog-védők üldöztetését és megfenyegetését; emlékezteti a hatóságokat a véleménynyilvánítás online és offline szabadsága, a gyülekezés szabadsága, az egyesülés szabadsága és a média függetlensége fenntartásának fontosságára; üdvözli a nők jogainak néhány figyelemre méltó javulását Üzbegisztánban; sürgeti az üzbég kormányt, hogy dekriminalizálja a férfiak közötti, konszenzuson alapuló szexuális kapcsolatokat; üdvözli az EU–Üzbegisztán partnerségi és együttműködési megállapodásra vonatkozó tárgyalások lezárását, és ismételten felszólít a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás aláírásához szükséges jogi és technikai eljárások gyors befejezésére; üdvözli, hogy Üzbegisztán vezető szerepet tölt be a regionális együttműködés előmozdításában különböző területeken, beleértve a konnektivitást és a vízkészletek felhasználását;

° °

31.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 29., 2016.2.4., 3. o.

(2) HL L 196., 1999.7.28., 48. o.

(3) HL L 350., 2009.12.29., 3. o.

(4) HL L 229., 1999.8.31., 3. o.

(5) HL C 404., 2021.10.6., 202. o.