![]() |
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
C/2024/5660 |
2024.9.19. |
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE
(2024. május 13.)
az E-7/23. sz. ügy
ExxonMobil Holding Norway AS kontra Staten v/ Skatteetaten (az adóhatóság által képviselt norvég állam)
(A letelepedés szabadsága – Az EGT–megállapodás 31. és 34. cikke – Az adóügyi hatáskörök kiegyensúlyozott felosztása – A „végleges veszteség” fogalma – Külföldi illetőségű leányvállalat veszteségeinek levonása – Csekély méretékű jövedelem)
(C/2024/5660)
Az E-7/23 sz. ExxonMobil Holding Norway AS kontra Staten v/ Skatteetaten (az adóhatóság által képviselt norvég állam) ügyben – a Borgarting Fellebbviteli Bíróság által (Borgarting lagmannsrett) az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 34. cikke alapján a Bírósághz benyújtott, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 31. cikkének az ExxonMobil Holding Norway AS azon lehetősége tekintetében történő értelmezésével kapcsolatos KÉRELEM ügyében, hogy adóköteles jövedelméből levonhassa egy másik EGT-államban letelepedett leányvállalat veszteségeit, – a Páll Hreinsson elnökből, valamint Bernd Hammermann és Ola Mestad (eseti) bírákból álló Bíróság 2024. május 13-án ítéletet hozott, amelynek rendelkező része a következő:
1. |
Az EGT-megállapodás 31. és 34. cikkével összeegyeztethető annak előírása, hogy a Bíróság E-15/16. sz. Yara-ügyben hozott ítélete értelmében vett „végleges veszteségekre” vonatkozó kivétel alkalmazása kizárt abban az esetben, ha a külföldi illetőségű leányvállalat akár minimális jövedelemben is részesül a levonás évét követő adóévben. |
2. |
Összeegyeztethető az EGT-megállapodás 31. és 34. cikkével, ha valamely EGT-állam a veszteség végleges jellegének bizonyítása érdekében előírja, hogy a felszámolási eljárásról közvetlenül azon pénzügyi év végét követően kell hivatalosan határozni, amelyre vonatkozóan a levonást kérik. |
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/5660/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)