1)

Az első kérdés vizsgálata nem tárt fel egyetlen olyan tényezőt sem, amely érinthetné a 2013. május 13-i 2013/17/EU tanácsi irányelvvel módosított, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 12. cikkének e módosított irányelv IV. mellékletével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésének érvényességét.

2)

A 2013/17 irányelvvel módosított 92/43 irányelv 16. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az ott előírt azon feltételt, amely szerint az e rendelkezés alapján engedélyezett eltérés nem befolyásolhatja hátrányosan az érintett fajok populációi kedvező védettségi állapotának fenntartását a természetes elterjedési területükön, a rendelkezésre álló adatok alapján kizárólag akkor lehet a nemzeti határokat meghaladó bioföldrajzi régió szintjének figyelembevételével értékelni, ha előzetesen megállapították, hogy ez az eltérés az érintett tagállam helyi és nemzeti területének szintjén nem károsítja az ilyen kedvező védettségi állapot fenntartását.

3)

A 2013/17 irányelvvel módosított 92/43 irányelv 16. cikke (1) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy a „súlyos károk” e rendelkezésben szereplő fogalma nem terjed ki az olyan jövőbeni közvetett károkra, amelyek nem az e rendelkezés alapján engedélyezett eltérés tárgyát képező állatfaj példányának tudhatók be.

4)

A 2013/17 irányelvvel módosított 92/43 irányelv 16. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett „más megfelelő megoldás” fennállásának vizsgálata során a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok a rendelkezésre álló legjobb tudományos és műszaki ismeretek alapján kötelesek mérlegelni az egyéb elképzelhető megoldásokat, figyelembe véve többek között azok gazdasági következményeit – ám e gazdasági következményeknek döntő jelentőséget nem tulajdonítva –, és mérlegelve azokat az érintett állatfaj kedvező védettségi állapotának fenntartására vagy helyreállítására irányuló általános célkitűzéssel szemben.