A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

a csipekről szóló (EU) 2023/1781 rendelet 15. cikke szerinti integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás megszerzésére irányuló, a vállalkozások által benyújtandó kérelemre vonatkozó iránymutatásról

(C/2024/4911)

Tartalomjegyzék

Bevezetés

II.

„A maguk nemében első” létesítmények

A maga nemében első fogalom meghatározása

Az integrált termelőlétesítmény és a nyílt uniós üzem meghatározása

Az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállás előnyei

Szinergiák és különbségek az állami támogatások tekintetében

A kérelmet megelőző szakasz

Az integrált gyártólétesítmény és nyílt uniós üzem jogállásból eredő kötelezettségek

Válságszakasz

Kiemelt fontosságú megrendelések

III.

Kérelem integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállásának megadására

Ki kérelmezhet integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást?

Milyen követelményeket vesz figyelembe a Bizottság a kérelem értékelése során?

A maga nemében első jelleg

Kötelezettségvállalás a csiprendelet 13. cikkének (3) bekezdésében vagy 14. cikkének (3)bekezdésében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre.

Üzleti terv (a csiprendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

A kérelmező tapasztalatainak dokumentálása (a csiprendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

Azon tagállam(ok) készségét igazoló dokumentum, amelynek/amelyeknek a területén a létesítményt megépítik, a létesítmény létrehozásának megkönnyítése érdekében (a csipekről szóló jogszabály 15. cikke (2) bekezdésének d) pontja)

A szellemi tulajdonnal kapcsolatos politikák és tervek megléte (a csiprendelet 15. cikke (2) bekezdésének e) pontja)

A megrendelésék válság idején történő előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás (a csiprendelet 26. cikke)

Milyen eljárást követ a Bizottság a kérelmek értékelése során?

A kérelem beérkezése és az első értékelési szint (a webes űrlap ellenőrzése)

Második értékelési szint (a kérelem teljessége)

Harmadik értékelési szint (az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállásra vonatkozó kritériumoknak való megfelelés)

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület tanácsa és határozata

Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás megadását követően nyomon követi-e a Bizottság a projekt végrehajtását?

A jogállás módosítása

A jogállás visszavonása

Hogyan működik a kérelem elektronikus benyújtása?

IV.

Ellenőrzőlista és informatikai eszközök

Ellenőrzőlista

A kérelmezési eljárás informatikai eszközei

I. Bevezetés

Ez a közlemény (a továbbiakban: iránymutatás) útmutatást nyújt a csipekről szóló (EU) 2023/1781 rendelet (a továbbiakban: csiprendelet) (1) 15. cikke szerinti integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás megszerzésére irányuló, a vállalkozások által követendő kérelmezési eljárásról. A csiprendelet 15. cikke arra kötelezi a Bizottságot, hogy iránymutatást nyújtson arra vonatkozóan, hogy mely információkat és milyen formátumban kell benyújtani, amennyiben egy projekt számára az integrált gyártólétesítmény vagy a nyílt uniós üzem jogállás megadását kérelmezik.

A csiprendelet 2023. szeptember 21-én lépett hatályba, és az uniós félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó átfogó intézkedéscsomag részét képezi (2).

A csiprendelet három pillérre épül:

—	Az 1. pillér létrehozza az „Európai Csipkezdeményezést”, amely Unió-szerte támogatja a nagyszabású technológiai kapacitásépítést és innovációt annak érdekében, hogy lehetővé váljon az élvonalbeli, következő generációs félvezető- és kvantumtechnológiák fejlesztése és alkalmazása.

—	A 2. pillér keretet hoz létre az ellátásbiztonság és a reziliencia biztosítására azáltal, hogy előmozdítja a beruházások vonzását és a termelési kapacitások növelését a félvezetőgyártás, a fejlett csomagolás, a tesztelés és az összeszerelés területén.

—	A 3. pillér koordinációs mechanizmust hoz létre a tagállamok és a Bizottság között annak érdekében, hogy megerősítse a tagállamokkal és a tagállamok között a nyomon követés és a válságreagálás terén a félvezetőkkel foglalkozó európai testület irányítása alatt folytatott együttműködést (3).

A 2. pillér keretében a „maguk nemében első” létesítmények (azaz az EU-ban még nem jelen lévő innovációs dimenziót biztosító új vagy jelentősen korszerűsített félvezetőgyártó létesítmények) kérelmezhetik az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás megszerzését. Ez a keret olyan eszközöket biztosít e létesítmények számára, amelyek megkönnyítik az EU-n belüli letelepedésüket és működésüket. Emellett megköveteli a kritériumoknak való megfelelést annak biztosítása érdekében, hogy hozzájáruljanak az EU célkitűzéseihez, és válság idején megbízható csipbeszállítók legyenek.

Annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtson az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállásra vonatkozó kérelmezési eljáráshoz, e dokumentum a következőképpen épül fel.

—

A II. szakasz bemutatja az EU-ban „a maga nemében első létesítmény” fogalmát, különös tekintettel arra, hogy ezt az egyedülálló innovációt hogyan kell bizonyítani a csiprendelet céljából (azaz hogyan ismerhető el integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként). A II. szakasz részletezi továbbá az állami támogatási eljárással kapcsolatos előnyöket és szinergiákat, valamint azt, hogy a csiprendelet mit ír elő az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás megszerzését követően.

—

A III. szakasz gyakorlati iránymutatást nyújt a vállalatoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan kell kérelmezniük az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást, és hogy a Bizottság hogyan értékeli ezeket a kérelmeket. A III. szakasz meghatározza különösen a kérelmezési eljárás főbb lépéseit, és előírja, hogy a kérelmezőknek hogyan kell benyújtaniuk a kérelemnyomtatványt, az igazoló dokumentumokat és a kötelezettségvállalásokat.

—	A IV. szakasz magában foglal egy ellenőrző listát a vállalatok számára, amely tartalmazza a kérelem elkészítésekor figyelembe veendő valamennyi fontos szempontot, valamint néhány technikai iránymutatást a „Futurium” és az „S-CIRCABC” informatikai alkalmazási rendszerek használatára vonatkozóan.

II. „A maguk nemében első” létesítmények

1. A maga nemében első fogalom meghatározása

Amint azt már említettük, a „maguk nemében első” létesítmények kérelmezhetik az „integrált gyártólétesítmény” vagy „nyílt uniós üzem” jogállás megszerzését. A csiprendelet 2 cikkének 11. bekezdése „a maga nemében első létesítményt” úgy határozza meg, mint „ olyan új vagy jelentősen korszerűsített félvezetőgyártó (4) létesítmény, vagy az elsősorban a félvezetőgyártásban használt berendezések vagy berendezés-kulcskomponensek gyártására szolgáló létesítmény, amely a gyártási folyamatot vagy a végterméket illetően olyan innovációt biztosít, amely innováció érdemben még nincs jelen az Unióban, vagy az Unión belüli megépítésére még nem vállaltak kötelezettséget, ideértve többek között az olyan innovációt, amely a számítási teljesítmény, a védelem, a biztonság vagy a megbízhatóság szintje, az energia- és környezeti teljesítmény, a technológiai csomópont vagy a hordozóanyagok, vagy a hatékonyságot növelő gyártási folyamatok végrehajtása terén elért javulásokra vonatkozik, vagy amely javítja az újrafeldolgozhatóságot vagy csökkenti a gyártási bemeneti anyagok mennyiségét”.

Ahhoz, hogy egy létesítményt „a maga nemében elsőnek” lehessen tekinteni, a Bizottság értékelni fogja, hogy a létesítmény olyan innovációs dimenziót kínál-e, amely még nincs jelen az EU-ban. „A maga nemében első” létesítmény kategória minősítő tényezője az, hogy az érintett szereplő a gyártási folyamatok vagy a végtermék tekintetében innovatív elemet vezet be a belső piacra (5), amely elem új vagy meglévő technológiai csomópontokon is alapulhatna. Az innovatív elem kapcsolódhat a technológiai csomóponthoz vagy a hordozóanyaghoz, illetve olyan megközelítésekhez, amelyek javulást eredményeznek a számítási teljesítmény vagy egyéb teljesítményjellemzők, az energiahatékonyság és a védelmi, biztonsági vagy megbízhatósági szint tekintetében, valamint kapcsolódhat új funkciók, például memóriakapacitás integrálásához. További példa az innovációra a különböző folyamatok hatékonyságnövekedést eredményező integrálása, illetve a csomagolás és az összeszerelés automatizálása. A környezeti előnyök tekintetében innovatív elem lehet például a felhasznált energia, víz vagy vegyi anyagok mennyiségének csökkenése, illetve az újrafeldolgozhatóság javulása. Az ilyen innováció lehetséges területeinek meghatározásához megfelelő referenciaforrás az IEEE eszközökre és rendszerekre vonatkozó nemzetközi ütemterve (International Roadmap for Devices and Systems – IRDS), amely meghatározza az eszközökhöz, rendszerekhez és valamennyi kapcsolódó technológiához kapcsolódó kulcsfontosságú technológiai trendeket (6).

A fogalommeghatározás szerint a gyártólétesítménynek nemcsak innovatívnak kell lennie, hanem olyan innovációs képességgel is rendelkeznie kell, amely még nincs jelen érdemben az EU-ban, vagy nem tervezik megépíteni azt. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban nem létezhet, illetve nem lehet jelenleg létesítés alatt olyan gyártólétesítmény, amely ipari léptékben képes hasonló terméket, folyamatot vagy teljesítményt előállítani. Ellenben, ha az EU-ban már alkalmaznak ilyen innovációt a K+F-ben vagy a kisléptékű termelésben, ez nem feltétlenül zárja ki, hogy az új tömeggyártás „a maga nemében elsőnek” minősüljön. Például egy új hordozóanyag használatát tervező gyártólétesítmény „a maga nemében elsőnek” minősülhet az EU-ban, annak ellenére, hogy ezt a hordozóanyagot egy tagállamban kísérleti gyártósoron tesztelik. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy nem kizárt, hogy több párhuzamos projekt is elismerhető „a maga nemében elsőnek”, ha egyik sem szorítja ki a meglévő vagy tervezett magántevékenységeket, és ha nem áll fenn a kapacitásfelesleg kockázata (7). Valamely új létesítmény kialakítása és valamely létesítmény jelentős továbbfejlesztése egyaránt eredményezhet „a maga nemében első” létesítménynek minősítést.

2. Az integrált termelőlétesítmény és a nyílt uniós üzem meghatározása

Az új termelési kapacitásokba történő beruházások ösztönzése és egyúttal annak biztosítása érdekében, hogy azok az EU egészének javát szolgálják, a csiprendelet III. fejezete keretet biztosít a „maguk nemében első” létesítmények két típusának megvalósítására. Ez a két típus a félvezetőgyártó létesítmények két általános üzleti modelljét tükrözi a félvezetőipar jelenlegi környezetében, és azokat a csiprendelet 13. és 14. cikke határozza meg.

—

A csiprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerint „ az integrált gyártólétesítmények az Unióban a maguk nemében első, félvezetőgyártásra és – adott esetben – többek között tervezésre vagy elsősorban a félvezetőgyártásban használt berendezések vagy berendezés-kulcskomponensek gyártására szolgáló olyan létesítmények, amelyek integrálhatják az ellátási lánc más szakaszait, és amelyek hozzájárulnak az ellátásbiztonsághoz és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához, és ezenkívül adott esetben hozzájárulhatnak a globális félvezető-ellátási láncok biztonságához. ” Más szóval az integrált gyártólétesítmények olyan vertikálisan integrált félvezetőgyártó létesítmények, amelyek a front-end gyártásban (8), az EU-ban a félvezetőgyártásban túlnyomórészt használt berendezések vagy az ilyen berendezések kulcsfontosságú alkatrészeinek gyártásában, illetve az integrált áramkörök tervezésében vagy a back-end szolgáltatások nyújtásában (9), vagy mindkettőben vesznek részt.

—

A csiprendelet 14. cikkének (1) bekezdése szerint „ a nyílt uniós üzemek a maguk nemében első olyan, félvezetőgyártásra szolgáló létesítmények az Unióban, amelyek gyártási kapacitást kínálnak a létesítményhez nem kapcsolódó vállalkozások számára, és ezáltal hozzájárulnak a belső piacra irányuló ellátás biztonságához és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához, és ezenkívül adott esetben hozzájárulhatnak a globális félvezető-ellátási lánc biztonságához. ” A nyílt uniós üzemek ezért olyan félvezetőgyártó létesítmények, amelyek gyártási kapacitásuk legalább egy részét más vállalatok, különösen a gyártókapacitás nélküli vállalatok tervei szerinti csipek gyártására fordítják.

3. Az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállás előnyei

Az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállás megszerzése számos előnnyel jár a vállalatok számára.

Először is, a csiprendelet egyszerűsített megközelítést ír elő a közigazgatási kérelmek tekintetében. Ezek a rendelkezések a nagyszabású félvezetőgyártó létesítmények megvalósítása előtt álló tipikus akadályok kezelésére irányulnak, tekintettel arra, hogy a projekteknek milyen hosszú időre van szükségük a közigazgatási engedélyek megszerzéséhez, valamint az összetett és széttagolt engedélyezési eljárásokra. A 18. cikk értelmében azon projektek közigazgatási kérelmei – például a környezeti vizsgálatok és a területrendezés –, amelyek megkapták a jogállást, gyorsított elbírálásban részesülnek. Amennyiben a nemzeti közigazgatási jog alapján már létezik, elsőbbségi státuszt kaphatnak.

A csiprendelet továbbá kimondja, hogy a félvezető-ellátás biztonsága a 92/43/EGK (10) irányelv (az élőhelyvédelmi irányelv) 6. cikkének (4) bekezdése és 16. cikke (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 2000/60/EK (11) irányelv (a vízügyi keretirányelv) 4. cikkének (7) bekezdése értelmében vett kiemelkedően fontos közérdeken alapuló kényszerítő indoknak tekinthető. Ezek az irányelvek kivételes körülmények között lehetővé teszik, hogy a projekteket a környezeti vizsgálat kedvezőtlen eredménye ellenére is végre lehessen hajtani, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, és fontos közérdeken alapuló kényszerítő indok áll fenn. A csiprendelet e rendelkezése egyértelművé teszi, hogy az integrált gyártólétesítmények vagy nyílt uniós üzemek tervezése, megépítése és üzemeltetése ilyen körülmények között kiemelkedően fontos közérdeknek tekinthető.

A 18. cikk (4) bekezdése szerint a kérelmek engedélyezése és az igazgatási folyamat koordinációjának javítása érdekében a tagállamok „egyablakos” megközelítést alkalmazhatnak azáltal, hogy kijelölnek egy, a tervezéssel, építéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos közigazgatási kérelmek megkönnyítéséért és koordinálásáért felelős hatóságot. Minden kijelölt hatóság koordinátort nevezhet ki, aki egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál az integrált gyártólétesítmény vagy a nyílt uniós üzem számára.

Másodszor, az integrált gyártólétesítmények vagy a nyílt uniós üzemek elsőbbségi hozzáférést kaphatnak a csiprendelet 1. pillérének „Európai Csipkezdeményezése” keretében létrehozott kísérleti gyártósorokhoz. Ez például azt jelenti, hogy a kísérleti gyártósorok használatára irányuló kérelmük felgyorsítható és kedvezményes elbánásban részesülhet (de mások tényleges hozzáférésének kizárása vagy akadályozása nélkül).

Harmadszor, az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállásának megadása azt jelenti, hogy egy létesítmény „a maga nemében első”, és hozzájárul az ellátás biztonságához az EU-ban. A Bizottság többek között külön ezt az elemet is figyelembe veszi az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének c) pontján alapuló esetleges állami támogatási eljárás során, amint azt „a csipekről szóló európai jogszabály” című közlemény (12) is bejelentette, amennyiben egy tagállam javasolná bármely ilyen létesítmény állami támogatás révén történő támogatását. Az (EU) 2023/1781 csiprendelet és az állami támogatások értékelése szorosan összefügg a csiprendelet „a maga nemében első” dimenzióival. A Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján engedélyezheti a „maguk nemében első” létesítmények létrehozásához nyújtott állami támogatást az EU-ban. Ez a megközelítés kiegészíti az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontján alapuló, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó iránymutatásokat, amelyek célja a több országot érintő K+I projektek támogatása a közös érdekű területeken az első ipari alkalmazásig, ezáltal az innovációs ciklus egy eltérő szakaszát támogatva. Bár a csipekről szóló (EU) 2023/1781 rendelet szövege nem érinti az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazását, a Bizottság szolgálatai az állami támogatás tekintetében értékelt projektek esetében figyelembe veszik „a maga nemében első” dimenzió elismerést.

A. Szinergiák és különbségek az állami támogatások tekintetében

Előfordulhat, hogy egy tagállam állami támogatással is támogatni kíván egy integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást kérelmező projektet. Fontos hangsúlyozni, hogy az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezése az állami támogatás értékelésétől elkülönülő eljárás. Ehhez a két eljáráshoz ezért különböző típusú információkra lehet szükség.

Az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállásra vonatkozó kérelmezési eljárás célja annak biztosítása, hogy a kérelmező vállalat létesítménye megfeleljen a csiprendelet 13. vagy 14. cikkében foglalt fogalommeghatározásnak és kapcsolódó feltételeknek, és azt a kérelmező vállalatnak kell kezdeményeznie. Ezzel szemben az állami támogatási eljárás a tagállam bejelentésével indul, és a kérelmező vállalkozásnak nyújtandó állami támogatási intézkedés szélesebb körű jogi és gazdasági értékelését foglalja magában. Ezenkívül az értékelést az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti több kumulatív feltétel alapján végzik annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés az általa elősegíteni kívánt gazdasági tevékenység javát szolgálja, és ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

Amennyiben állami pénzügyi támogatás formájában nyújtott állami támogatást terveznek, az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállást kérelmezni kívánó vállalkozásokat és az érintett tagállamo(ka)t felkérik, hogy e két eljárás megindításáról egyidejűleg értesítsék a Bizottságot.

Hasonlóképpen, amennyiben az állami támogatási eljárás már megkezdődött vagy le is zárult, az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállást kérelmezőket arra ösztönzik, hogy a lehető leghamarabb nyújtsák be az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelmet, és a kérelemnyomtatványon tüntessék fel a vonatkozó állami támogatás hivatkozását. Amennyiben az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást kérelmezők birtokában vannak a bejelentő tagállam által az állami támogatási eljárás keretében benyújtott releváns dokumentumoknak, és jogosultak az ilyen dokumentumok felhasználására, a Bizottság szolgálatai felkérik ezeket a vállalatokat, hogy használják fel újra ezeket az igazoló dokumentumokat és leírásokat az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállás iránti külön kérelemben (lásd még a III.2. szakaszt). Hasonlóképpen, az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást kérelmezők az állami támogatási eljárásban a tagállammal egyetértésben és azon keresztül, a lehetőségekhez mérten az állami támogatási eljáráshoz újra felhasználhatják az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelemmel összefüggésben benyújtott dokumentumokat. Amennyiben lehetséges, ez a két eljárás és a vonatkozó értékelések párhuzamosan zajlanak. Az illetékes bizottsági szolgálatok szoros kapcsolatban állnak egymással annak érdekében, hogy a lehető legjobban koordinálják az integrált gyártólétesítményre és a nyílt uniós üzemre vonatkozó kritériumoknak való megfelelést, hogy felgyorsítsák a döntéshozatalt, és elkerüljék, hogy további terhek háruljanak a kérelmezőkre. Az érintett bizottsági szolgálatok szintén megpróbálnak egyidejűleg határozatot hozni, de az időkeret a kérelmező és a tagállam(ok) által szolgáltatott információk teljességétől, valamint a felülvizsgálat tárgyát képező egyes esetek sajátosságaitól függ.

B. A kérelmet megelőző szakasz

A Bizottság állami támogatási eljárással kapcsolatos tapasztalatai azt mutatják, hogy a bejelentést megelőző kapcsolatfelvételek (13) hozzáadott értéket képviselnek, mivel lehetővé teszik a bizottsági szolgálat és a bejelentő tagállam (14) számára, hogy a bejelentés előtt informálisan és bizalmasan megvitassák a javasolt projekt jogi és gazdasági vonatkozásait, és ezáltal javítsák a bejelentések minőségét és teljességét. Ebben az összefüggésben a tagállamok a bizottsági szolgálattal közösen is kidolgozhatnak a tervezett intézkedés problémás részeit orvosló javaslatokat. Ez a szakasz lehetőséget kínál a bejelentések feldolgozásának felgyorsítására, miután azokat hivatalosan benyújtották a Bizottsághoz. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a megfontolások értelemszerűen alkalmazhatók az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezési eljárására is, egy „kérelmet megelőző szakasz” formájában.

A kérelmet megelőző szakasz lehetőséget nyújt a kérelmezőnek arra, hogy megbeszélést folytasson a Bizottsággal, és iránymutatást kapjon arra vonatkozóan, hogy miként biztosítható, hogy az összes szükséges információt benyújtsa. A kérelmet megelőző szakasz eredményessége a tervezett projekt által felvetett lényegi kérdések jobb megértését is elősegíti. Fontos hangsúlyozni, hogy az előzetes kérelmezés nem kötelező. A vállalatoknak érdemes megfontolniuk az előzetes kérelmezés alkalmazását, különösen akkor, ha projektjeik olyan különleges elemeket vagy sajátos jellemzőket tartalmaznak, amelyek miatt a Bizottság szolgálataival folytatott előzetes informális megbeszélések hasznosak lennének.

Ahhoz, hogy a kérelmet megelőző szakasz konstruktív és hatékony legyen, a kérelmező érdeke, hogy a tervezett projekt értékeléséhez szükséges információkat a Bizottság szolgálatának rendelkezésére bocsássa, a kérelemnyomtatvány tervezetének felhasználásával. A kérelem gyors elbírálásának megkönnyítése érdekében elvben előnyben kell részesíteni a kérelem benyújtását megelőző kapcsolatfelvételt (például e-maileket, konferenciahívásokat stb.) az ülésekkel szemben.

A kérelem benyújtását megelőző kapcsolatfelvétel időszaka nem haladhatja meg a két hónapot, és szigorúan bizalmasan zajlik annak érdekében, hogy a Bizottság szolgálata nem kötelező erejű és informális iránymutatást nyújthasson a későbbi hivatalos kérelmezési eljárás megkönnyítése érdekében.

A Bizottság ezért ebben a szakaszban nem ad ki hivatalos értékelést. A vállalatoktól különösen nem várható el, hogy kötelezettséget vállaljanak az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogálláshoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

4. Az integrált gyártólétesítmény és nyílt uniós üzem jogállásból eredő kötelezettségek

Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezése érdekében tett kötelezettségvállalások mellett (amelyek tényleges végrehajtását a Bizottság nyomon fogja követni, további részletekért lásd a III. szakaszt), az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást megszerző vállalkozásoknak meg kell felelniük a csiprendelet 26. cikkének. E cikk értelmében „ a válságszakasznak a 23. cikk szerinti aktiválása esetén a Bizottság kötelezheti az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket, hogy fogadják el és részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns termékek iránti megrendeléseket (a továbbiakban: kiemelt fontosságú megrendelés) ”.

Mind a válságszakasz aktiválására, mind a kiemelt fontosságú megrendelések „végső eszközként” történő alkalmazására nagyon konkrét kritériumok és feltételek vonatkoznak, amelyek biztosítják, hogy azok szükségesek és arányosak legyenek.

A. Válságszakasz

A félvezető-válságszakaszt az ilyen válságra vonatkozó konkrét, komoly és megbízható bizonyítékok megléte esetén kell aktiválni. Félvezetőválság akkor következik be, ha a félvezető-ellátás súlyos zavarai vagy a félvezetők EU-n belüli kereskedelmének súlyos akadályai jelentős hiányokat okoznak félvezetőkből, köztes termékekből, illetve nyersanyagokból vagy feldolgozott anyagokból, és e jelentős hiányok olyan mértékben akadályozzák a kritikus ágazatok (15) által használt alapvető termékek – például az orvostechnikai és diagnosztikai berendezések – beszállítását, javítását és karbantartását, hogy a válság súlyos káros hatást gyakorolna a kritikus ágazatok működésére, tekintettel az ezen ágazatok által az EU társadalmára, gazdaságára és biztonságára gyakorolt hatásokra. A válságot a Tanács végrehajtási jogi aktussal ismeri el. Amennyiben válságszakaszt indítanak, és amennyiben az az EU-n belüli félvezetőválság kezelése érdekében szükséges, a Bizottság kivételesen felhatalmazható arra, hogy a csiprendeletben meghatározott szükséghelyzeti eszköztárban foglalt bizonyos szükséghelyzeti intézkedéseket hozzon. Az egyes intézkedések végrehajtására a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel (16) folytatott párbeszédet követően, és csak olyan mértékben kerül sor, amennyiben az az EU nemzetközi kötelezettségeivel összhangban szükséges, megfelelő és arányos.

A szükséghelyzeti eszköztár több eszközből áll:

—

információkérés (25. cikk): az ellátási lánc zavarainak jobb megértése és a válságra való reagálást lehetővé tevő döntéshozatal lehetővé tétele érdekében a csiprendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy kötelező információkéréseket indítson el a gyártási képességekről és kapacitásokról, valamint az aktuális elsődleges zavarokról, valamint a válság jellegének értékeléséhez, illetve a lehetséges mérséklési vagy szükséghelyzeti intézkedések meghatározásához és értékeléséhez szükséges egyéb meglévő adatokról,

—	kiemelt fontosságú megrendelések (26. cikk): lásd az alábbi B. pontot,

—	közös beszerzés (27. cikk): a kiemelt területek közötti forráselosztást biztosító kiegészítő eszközként a csiprendelet keretet biztosít a válság szempontjából releváns termékek közös beszerzéséhez.

Emellett a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tanácsot adhat az (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) szerinti védintézkedések bevezetésének szükségességével kapcsolatban (pl. exportengedélyek).

B. Kiemelt fontosságú megrendelések

Annak érdekében, hogy az EU-ban hiány esetén a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő kritikus ágazatok számára a források megfelelő elosztását biztosító eszközök hiánya orvosolható legyen, a csiprendelet kiemelt fontosságúvá minősítésre vonatkozó kötelezettséget ír elő az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek számára. Ez a kiemelt fontosságúvá minősítésre vonatkozó kötelezettség a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendelés elfogadására és előnyben részesítésére vonatkozó érvényesíthető kötelezettséget foglal magában.

Ez a kötelezettség – adott esetben – félvezetőkkel foglalkozó egyéb olyan vállalkozások számára is előírható, amelyek állami támogatásban részesüléssel összefüggésben elfogadták ennek lehetőségét. Ezenkívül a 26. cikk (3) bekezdése értelmében az EU-ban letelepedett, félvezetőkkel foglalkozó vállalkozás köteles tájékoztatni a Bizottságot, ha harmadik országbeli kiemelt fontosságú megrendelési intézkedés hatálya alá kerül. Ha ez a kötelezettség jelentős hatást gyakorol bizonyos kritikus ágazatok működésére, a Bizottság – amennyiben szükséges és arányos – megkövetelheti a vállalkozástól, hogy fogadja el és részesítse előnyben a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendeléseket.

A kiemelt fontosságú megrendeléseket azokra a kedvezményezettekre kell korlátozni, amelyek kritikus ágazatok félvezető-felhasználói vagy kritikus ágazatokat ellátó olyan vállalkozások, amelyek tevékenységeiben zavar állt be, vagy amelyek tevékenységeit illetően fennáll a zavar kockázata, és amelyek a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát követően nem képesek elkerülni vagy enyhíteni a hiány hatását. A Bizottság felkérheti a kedvezményezettet, hogy ezt megfelelő bizonyítékokkal bizonyítsa.

Ez a kötelezettség az adott vállalatnak címzett bizottsági határozat útján, az eset sajátos körülményeinek értékelését követően, és csak akkor állapítható meg, ha az szükséges és arányos, figyelembe véve a vállalkozás jogos céljait, valamint a gyártási folyamat bármilyen megváltoztatásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket. A Bizottság határozata meghatározza a terméket, a mennyiséget és a határidőt. Minden ilyen megrendelést méltányos és észszerű áron kell eszközölni. Azok a vállalatok, amelyek teljesítik a kiemelt fontosságú megrendelést, felelősségbiztosításban részesülnek a szerződéses kötelezettségeknek az ilyen határozat teljesítéséhez szükséges megszegése esetén. A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a kiemelt fontosságú megrendelések működésének további gyakorlati és operatív szabályait (26. cikk (8) bekezdés).

A csiprendelet 26. cikkének (6) bekezdése kimondja, hogy „ a kiemelt fontosságú megrendelések [...] kiadását megelőzően a Bizottság lehetőséget biztosít a kiemelt fontosságú megrendelés tervezett címzettjének arra, hogy meghallgassák a megrendelés megvalósíthatóságáról és részleteiről. A Bizottság nem adja ki a kiemelt fontosságú megrendelést, amennyiben:

a)	a vállalkozás elégtelen gyártási képesség vagy gyártási kapacitás vagy technikai okok miatt nem képes teljesíteni a kiemelt fontosságú megrendelést, még a megrendelés preferenciális kezelése mellett sem;

b)	a megrendelés elfogadása észszerűtlen gazdasági terhet jelentene és különös nehézségeket okozna a vállalkozásnak, beleértve az üzletmenet-folytonossághoz kapcsolódó lényeges kockázatokat”.

Amint a kérelmező megszerezte az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást, jogilag köteles lesz tiszteletben tartani a megrendelésék válság idején történő előnyben részesítésére vonatkozó, a csiprendelet szerinti rendelkezéseket. A Bizottság fel fogja kérni a vállalatokat, hogy a kérelmezési eljárás során kifejezetten ismerjék el ezt a kötelezettségvállalást.

III. Kérelem integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállásának megadására

A következő szakasz egy sor kérdést és választ tartalmaz (a csiprendelet 15. cikke alapján), amelyek a kérelmezőket a kérelmezési eljárásról, a szükséges dokumentumokról és a megfelelő formátumról tájékoztatják, kiegészítve a kérelemnyomtatványt és a IV. szakaszában található ellenőrzőlistát.

Ez az iránymutatás a Bizottság szolgálatainak a csiprendelet szerinti integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelmekkel kapcsolatos változó tapasztalataira támaszkodik. Az iránymutatás figyelembe veszi a Bíróság és a Törvényszék ítélkezési gyakorlatát. A Bizottság a jövőbeli fejlemények és az alakuló ismeretek fényében felülvizsgálhatjaezt az iránymutatást.

Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelmek elemzése nem érinti a Bíróság vagy a Törvényszék által a csiprendeletre vonatkozóan adott esetleges értelmezést. A Bizottság vállalja, hogy az integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismerés iránti kérelemben megszerzett információkat a lehető legnagyobb titoktartás mellett kezeli, és az EUMSZ 339. cikke szerinti szolgálati titoktartási kötelezettség, valamint a Bizottságnak a biztonságos adatkezelésre vonatkozó belső szabályai (különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozat (18))alá eső információkat kizárólag a csiprendelet céljaira használja fel.

1. Ki kérelmezhet integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást?

A csiprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében „ bármely vállalkozás vagy vállalkozások konzorciuma kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz arra vonatkozóan, hogy egy projektnek adja meg az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást ”. A jogállás megszerzéséhez azonban bizonyos kritériumoknak teljesülniük kell (lásd a 2. kérdésre adott választ).

2. Milyen követelményeket vesz figyelembe a Bizottság a kérelem értékelése során?

A kérelmek elbírálásakor a Bizottság ellenőrzi, hogy az alábbiakban felsorolt követelmények teljesültek-e, és benyújtották-e az alábbi dokumentumokat.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy az állami támogatások engedélyezési eljárásával összefüggésben benyújtott dokumentumok az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelmek értékeléséhez is hasznosak. Azokat az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást kérelmezőket, akik már részt vesznek az állami támogatási eljárásban, vagy befejeztek egy állami támogatási eljárást, arra ösztönözzük, hogy a kérelemnyomtatványon adják meg a vonatkozó állami támogatási hivatkozást. Amennyiben az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást kérelmezők birtokában vannak a bejelentő tagállam által az állami támogatási eljárás keretében benyújtott releváns dokumentumoknak, és jogosultak az ilyen dokumentumok felhasználására, a Bizottság szolgálatai felkérik ezeket a vállalatokat, hogy használják fel újra ezeket az igazoló dokumentumokat és leírásokat az integrált gyártólétesítmény és nyílt uniós üzem jogállás iránti külön kérelemben. Alternatív megoldásként a kérelmező vállalatok a bejelentő tagállam engedélyét is megadhatják arra vonatkozóan, hogy az állami támogatás bejelentésével összefüggésben benyújtott egyes dokumentumok a kérelmezési eljárás során is felhasználhatók legyenek. Az ilyen konkrétan meghatározott dokumentumokat nem kell újból benyújtani. Hasonlóképpen, az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást kérelmezők az állami támogatási eljárásban a tagállammal egyetértésben és azon keresztül, a lehetőségekhez mérten az állami támogatási eljáráshoz újra felhasználhatják az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelemmel összefüggésben benyújtott dokumentumokat. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez az integrált gyártólétesítmény és nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelemben értékelt valamennyi kritériumra érvényes, amennyiben az állami támogatási eljáráshoz használt dokumentumok és leírások felhasználhatók az alább ismertetett kritériumoknak és követelményeknek való megfelelés igazolására. Ellenkező esetben új dokumentumokat és bizonyítási eszközöket kell benyújtani, vagy megfelelő kiegészítéseket kell benyújtani.

A. A maga nemében első jelleg

A Bizottság először a csiprendelet 13. cikkének (2) bekezdésében vagy 14. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint megvizsgálja a létesítmény „a maga nemében első” jellegét (a kérelemnyomtatvány 1. pontja).

A kérelmezőnek a projektet „a maga nemében első” fogalommeghatározása szerint kell ismertetnie. Ha a létesítmény jellegét „a maga nemében elsőként” elismerő állami támogatásra vonatkozó határozatról már megküldték az értesítést, ezt az elismerést a csiprendelet szerinti eljárásban is vélelmezik. A kérelmezőnek meg kell jelölnie különösen az(oka)t az innovációs eleme(ke)t, amely(ek)et a gyártási folyamat vagy a létesítmény végterméke a belső piacra juttat, és amely(ek) még nincs(enek) jelen az EU-ban, vagy nem vállaltak kötelezettséget az EU-ban való megépítésére/megépítésükre. A kérelmezőnek tisztáznia kell, hogy projektje miben tér el az EU-ban meglévő létesítményektől és – tudomása szerint – (állami támogatással vagy anélkül működő) tervezett projektektől.

A kérelmezőnek nyilvános forrásokból vagy piaci ismeretekből származó bizonyítékokkal kell szolgálnia a hasonló technológiákat alkalmazó meglévő vagy tervezett létesítményekről, és részletesen ki kell fejtenie, hogy ezek miben különböznek a kérelmező létesítményétől.

A magyarázat nem lehet hosszabb 5 000 karakternél (körülbelül három oldal). Az igazoló dokumentumok feltölthetők az S-CIRCABC „01-First-of-a-kind” (a maga nemében első) mappájába.

A létesítmény „a maga nemében első” jellegének bizonyítása szempontjából releváns dokumentumok közé tartoznak a piaci tanulmányok és a létesítmény üzleti tevékenységére és termékeire vonatkozó jelentések, a projektek belső dokumentációja és/vagy az igazgatóság által a belső döntéshozatalhoz használt dokumentumok. Lásd még ezen iránymutatás II. szakaszát.

B. Kötelezettségvállalás a csiprendelet 13. cikkének (3) bekezdésében vagy 14. cikkének (3)bekezdésében meghatározott kritériumoknak való megfelelésre.

A Bizottság másodszor arra kéri a kérelmezőt, hogy a kérelemnyomtatvány 2. pontjában vállalja, hogy teljesíti az integrált gyártólétesítményre vagy nyílt uniós üzemre vonatkozó, a csiprendelet 13. cikkének (3) bekezdésében, illetve 14. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat. A kritériumok a következők:

Pozitív hatás (a kérelemnyomtatvány 2.1. pontja): a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy a létrehozása egyértelműen pozitív hatást fog gyakorolni azáltal, hogy az érintett vállalkozáson vagy tagállamon túlmutató, az EU félvezető-értékláncára gyakorolt rövid- és hosszú távú átgyűrűző hatásokat eredményez az ellátásbiztonságnak és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciájának a biztosítása érdekében, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k növekedését is beleértve, valamint az EU zöld és digitális átállásához való hozzájárulás céljából.

A magyarázat nem lehet hosszabb 5 000 karakternél (körülbelül három oldal).

A lehetséges átgyűrűző hatásokat eseti alapon kell mérlegelni.

A csiprendelet (34) preambulumbekezdése számos különböző intézkedést ír le a pozitív hatás elérése érdekében, amelyeket a kérelmező figyelembe vehet annak érdekében, hogy létesítménye integrált gyártólétesítménynek vagy nyílt uniós üzemnek minősüljön. Példaként említhetők a következők:

—	gyártólétesítményekhez való hozzáférés piaci díj ellenében való biztosítása harmadik felek számára,

—	folyamattervezési készletek rendelkezésre bocsátása kisebb tervező vállalkozások vagy a virtuális tervezési platform számára (a csiprendelet 5. cikke),

—	a kutatási-fejlesztési tevékenységek eredményeinek terjesztése,

—	kutatási együttműködés európai egyetemekkel és kutatóintézetekkel,

—	együttműködés a nemzeti hatóságokkal vagy az oktatási és képzési intézményekkel a készségfejlesztéshez való hozzájárulás céljából,

—	hozzájárulás az Unió egészére kiterjedő kutatási projektekhez,

—	vagy célzott támogatási lehetőségek biztosítása az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára.

A több tagállamra – többek között a kohéziós célkitűzések tekintetében – gyakorolt hatást az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem által az uniós félvezető-értékláncra gyakorolt egyértelmű pozitív hatás egyik mutatójának kell tekinteni.

Kizárólag nyílt uniós üzemek esetében (19): a Bizottság figyelembe fogja venni, hogy a kérelmező milyen mértékben kínál front-end és/vagy back-end gyártási kapacitást a létesítményhez nem kapcsolódó vállalkozásoknak, amennyiben elegendő kereslet áll fenn.

Biztosíték arra vonatkozóan, hogy nem vonatkozik rá harmadik országok közszolgáltatási kötelezettségeinek területen kívüli alkalmazása (a kérelemnyomtatvány 2.2. pontja): a kérelmezőtől biztosítékot kérnek arra vonatkozóan, hogy nem terjed ki rá harmadik országok közszolgáltatási kötelezettségeinek olyan, területen kívüli alkalmazása, amely veszélyeztetheti azon képességüket, hogy a csiprendelet szerinti kiemelt fontosságú megrendelésekre vonatkozó kötelezettségük teljesítéséhez szükséges infrastruktúrájukat, szoftvereiket, szolgáltatásaikat, létesítményeiket, eszközeiket, erőforrásaikat, szellemi tulajdonukat vagy know-how-jukat használják. Ezenkívül a kérelmező kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen kötelezettség felmerülésekor tájékoztatja a Bizottságot.

Amennyiben egy integrált gyártólétesítményre vagy nyílt uniós üzemre várhatóan egy harmadik ország közszolgáltatási kötelezettsége, valamint a Bizottság részéről egy annak ellentmondó kötelezettség vonatkozik, akkor fel kell kérni, hogy gyártási kapacitását úgy szervezze meg és ütemezze, hogy a Bizottság által előírt kötelezettségeket teljesíteni tudja.

Ez a biztosíték például írásbeli nyilatkozatként is megadható, és ennek tartalmaznia kell egy kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy ilyen eset felmerülése esetén tájékoztatják a Bizottságot.

Vegye figyelembe, hogy a magyarázat nem lehet hosszabb 5 000 karakternél (körülbelül három oldal).

Az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy egy vállalkozásra nem vonatkozik harmadik országok közszolgáltatási kötelezettségeinek területen kívüli alkalmazása, fel kell tölteni az S-CIRCABC „02-IPF-OEF compliance criteria” (az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek megfelelési kritériumai) mappájába.

A Bizottságnak bejelentendő kötelezettségek közé tartozik a vállalkozás által nem uniós országokból elfogadott bármely más kiemelt fontosságú megrendelés, vagy bármely olyan, jogszabály vagy szerződés által a vállalkozásra rótt kötelezettség, hogy közszolgáltatást nyújtson egy nem uniós országnak, amely veszélyeztetheti a vállalkozás azon képességét vagy ütközhet azon képességével, hogy teljesítse a csiprendelet szerinti kötelezettségeit.

A folyamatos innovációba való beruházás (a kérelemnyomtatvány 2.3. pontja): a Bizottság felkéri a vállalkozást, hogy kötelezze el magát a folyamatos innovációra annak érdekében, hogy konkrét előrelépések történjenek a félvezető-technológiák fejlesztése vagy a következő generációs technológiák előkészítése érdekében.

Vegye figyelembe, hogy a magyarázat nem lehet hosszabb 5 000 karakternél (körülbelül három oldal).

Ez a kötelezettségvállalás magában foglalhatja például a csiprendelet 1. pillérének végrehajtásához való hozzájárulást azáltal, hogy ismereteket és készségeket biztosít a kísérleti gyártósorok előkészítéséhez, azok szoros nyomon követéséhez és fejlesztéséhez. A kötelezettségvállalás arra is irányulhat, hogy létesítményeiben egy gyártás-előkészítő rendszert építsen ki, amely lehetővé teszi a kísérleti gyártósor eredményeinek a laboratóriumból (pl. a kutatási és technológiai szervezetektől) a gyárba történő átvételét. A kötelezettségvállalást demonstrálhatja a fejlettebb technológiai csomópontokba való beruházás tervezése (pl. a számítási teljesítmény és az energiahatékonyság javítása), a kísérleti gyártósorok előkészítéséhez való hozzájárulás vagy a gyártás-előkészítő rendszer megléte a telephelyen stb. A kérelmezőnek ki kell fejtenie, hogy a létesítmény hogyan összpontosít az innovációnak az EU számára való megvalósítására és a félvezető-technológia terén elért konkrét előrelépések elérésére és/vagy a következő generációs technológiák és csipek előkészítésére.

Fontos, hogy a vállalkozás bemutassa, hogyan tervezi a folyamatos innovációt (például a K+F-be történő éves beruházások megemlítésével vagy konkrét mérföldkövek meghatározásával az új, élvonalbeli chipek és termékek bevezetése felé vezető úton). A csiprendelet nem ír elő konkrét fő teljesítménymutatókat a folyamatos innováció mérésére, de a kérelmező vállalkozásnak egyértelmű innovációs mérőszámokat kell használnia annak érdekében, hogy megkülönböztesse a folyamatos innovációt a napi tevékenységtől.

Az oktatásba és a készségekbe való beruházás szándéka (a kérelemnyomtatvány 2.4. pontja): a kérelmezőnek ki kell fejtenie, hogy projektje konkrétan hogyan fogja támogatni az EU munkaerőbázisát az oktatás és a szakképzés fejlesztése és bevezetése, valamint a képzett és szakképzett munkaerő bázisának bővítése révén.

Vegye figyelembe, hogy a magyarázat nem lehet hosszabb 5 000 karakternél (körülbelül három oldal).

Az igazoló dokumentumokat fel kell tölteni az S-CIRCABC „02-IPF-OEF compliance criteria” (az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek megfelelési kritériumai) mappájába.

A kérelmezőnek meg kell említenie azokat az oktatási és szakképzés-fejlesztési tanfolyamokat, amelyek célja a képzett és szakképzett munkaerő bázisának növelése az EU-ban. A kérelmezőnek egyértelműen különbséget kell tennie a szokásos munkaerő-képzési tanfolyamok és a kifejezetten az uniós félvezető-ágazatban leginkább megfelelő és szükséges készségekkel rendelkező munkavállalók megszerzésére irányuló tevékenységek között.

A kérelmező például részletesebben ismertethetné azon szándékát, hogy együttműködik egy műszaki egyetemmel annak érdekében, hogy növelje a félvezetők területén elérhető állások láthatóságát és a hallgatók érdeklődését az ilyen állások iránt. Hasonlóképpen, a kérelmező megemlíthetné a technológiai kutatóközpontok szakértőivel kialakított partnerségeket. A kérelmező bemutathat olyan beléptetési programokat, műhelytalálkozókat és képzéseket is, amelyek célja, hogy a meglévő alkalmazottakat felkészítse a jövő készségeire. A digitális és elemzési készségek iránti kereslet például növekedhet a mérnöki és a gyártási ágazatban. Végezetül hasznos lehet a tehetséges munkavállalók karrierépítési lehetőségeinek megemlítése is.

C. Üzleti terv (a csiprendelet 15. cikke (2) bekezdésének b) pontja)

Harmadszor, a kérelemnek lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy megértse a vállalkozásnak a létesítmény pénzügyi és műszaki életképességét értékelő üzleti tervét (a kérelemnyomtatvány 3. pontja). Az üzleti tervnek a létesítmény teljes élettartamára ki kell terjednie, beleértve a létesítmény helye szerinti tagállam vagy más (nem) uniós országok kormánya vagy állami tulajdonú vállalatai által biztosított, tervezett közfinanszírozásra vonatkozó információkat is.

A Bizottság nem ad iránymutatást e dokumentumok konkrét formátumára vonatkozóan. Az ilyen dokumentumok tartalmának világosnak és tömörnek kell lennie.

Vegye figyelembe, hogy a magyarázat nem lehet hosszabb 15 000 karakternél (azaz legfeljebb 10 oldal lehet).

Az igazoló dokumentumokat fel kell tölteni az S-CIRCABC „03–Business plan” (üzleti terv) mappájába.

Az itt megadott információk kizárólag a csiprendelet céljaira használhatók fel, és az EUMSZ 339. cikke szerinti szakmai titoktartási kötelezettség, valamint a Bizottságnak a biztonságos adatkezelésre vonatkozó belső szabályai, különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozat hatálya alá tartoznak.

D. A kérelmező tapasztalatainak dokumentálása (a csiprendelet 15. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

Negyedszer, a kérelemnek lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy értékelje a kérelmezőnek a hasonló létesítmények telepítése és működtetése terén szerzett tapasztalatát (lásd a kérelemnyomtatvány 4. pontját). Ezt az előző évekre vonatkozó tevékenységi jelentés vagy a projektcsoport leírása, valamint a hasonló projektek irányítása és/vagy hasonló létesítmények működtetése terén szerzett releváns tapasztalatok bemutatásával lehet bizonyítani. Amennyiben nem áll rendelkezésre tevékenységi jelentés, a Bizottság azt javasolja, hogy készítsenek egyet kifejezetten erre a kérelemre, és azt jogi képviselő hitelesítse.

A fent említett dokumentumot fel kell tölteni az S-CIRCABC „04-Proven experience” (igazolt tapasztalat) mappájába.

E. Azon tagállam(ok) készségét igazoló dokumentum, amelynek/amelyeknek a területén a létesítményt megépítik, a létesítmény létrehozásának megkönnyítése érdekében (a csipekről szóló jogszabály 15. cikke (2) bekezdésének d) pontja)

Ötödször, a kérelemnek lehetővé kell tennie a Bizottság számára, hogy ellenőrizze, hogy a kérelmező benyújtotta-e a megfelelő igazoló dokumentumot, amely bizonyítja, hogy a tagállam(ok), ahol a kérelmező a létesítményt létre szándékozik hozni, kész(ek) támogatni a létesítmény létrehozását (lásd a kérelemnyomtatvány 5. pontját).

Ez a dokumentum lehet a tagállam (pl. a nemzeti hatáskörök szerint illetékes miniszter) levele vagy a tagállam előzetes határozata arról, hogy támogatja (pénzügyileg, adminisztratív és/vagy egyéb módon) a kérelmező létesítményének létrehozását.

Nem elegendő a tagállam elvont szándéka a tervezett létesítményhez hasonló létesítmények támogatására. A tagállam által nyújtott támogatás magában foglalhat pénzbeli támogatást, de nem feltétlenül kell annak lennie.

A dokumentumot fel kell tölteni az S-CIRCABC „05 –Member State support” (tagállami támogatás) mappájába.

F. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos politikák és tervek megléte (a csiprendelet 15. cikke (2) bekezdésének e) pontja)

Az innovatív csúcstechnológiai vállalkozások egyre inkább ki vannak téve a bizalmas információk, üzleti titkok és védett adatok jogszerűtlen megszerzésének, például a szellemitulajdon-lopásnak, az engedély nélküli másolásnak, a kikényszerített technológiatranszfernek, a gazdasági kémkedésnek vagy a titoktartási követelmények megsértésének, amelyeket olykor az EU-n belüli, de leginkább az EU-n kívüli szereplők követnek el. A közelmúltbeli fejlemények (például a tevékenységek fokozott kiszervezése, a globális értékláncok meghosszabbodása, valamint az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata) növelték ezt a kockázatot. A bizalmas információk, az üzleti titkok és a védett adatok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy közlése nyomán csökken az elsőként cselekvők esélye arra, hogy előnyre tegyenek szert innovációs erőfeszítéseik nyomán.

A kérelmezőnek (lásd a kérelemnyomtatvány 6. pontját) bizonyítania kell a megfelelő politikák meglétét, beleértve a műszaki védelmet és a végrehajtási intézkedéseket is, amelyek célja:

a)	a nyilvánosságra nem hozott információk védelmének biztosítása;

a szellemitulajdon-jogok védelmének biztosítása, különösen az üzleti titkok engedély nélküli felfedésének vagy az érzékeny, kialakulóban lévő technológiák kiszivárgásának megakadályozása céljából.

A kérelmező benyújthat például belső vállalati szabályzatokat vagy munkavállalói kézikönyveket, a szellemitulajdon-tulajdonosok és a beszállítók – például gyártóüzemek – közötti szerződéseket, megfelelőségi tanúsítványokat vagy az iparági gyakorlatok gyűjteményét, legyen az önkéntes vagy kötelező.

A meglévő vállalati politikáknak lehetőleg egyszerűen megfogalmazottnak kell lenniük, világos és tömör nyelven, jól meghatározott intézkedésekkel. Az intézkedéseknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az információk, adatok és szellemitulajdon-jogok megfelelő védelme érdekében hogyan fogják végrehajtani a vállalati politikákban szereplő utasításokat.

Az e két szempont védelmét igazoló dokumentumokat fel kell tölteni az S-CIRCABC „06-Protection of sensitive information” (az érzékeny információk védelme) mappájába.

G. A megrendelésék válság idején történő előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettségvállalás (a csiprendelet 26. cikke)

Az a vállalkozás, amely megszerezte az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást, jogilag köteles tiszteletben tartani a megrendelésék válság idején történő előnyben részesítésére vonatkozó, a csiprendelet szerinti rendelkezéseket. A kérelmezési eljárás alkalmával a kérelemnyomtatvány 2.2. pontjában a vállalatoknak kifejezetten meg kell erősíteniük, hogy tudomásul vették ezt a kötelezettségvállalást az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállásból eredő, a csiprendelet 26. cikkében leírt, a kiemelt fontosságú megrendelésekkel kapcsolatos kötelezettség teljesítésére.

3. Milyen eljárást követ a Bizottság a kérelmek értékelése során?

A csiprendelet 15. cikkével összhangban a Bizottság tisztességes és átlátható eljárás keretében, a 2. kérdésre adott válaszban említett kritériumok és példák alapján, valamint a csiprendelet 15. cikkében meghatározott eljárást követve értékeli a kérelmet. Az értékelés négy szakaszból áll, az alábbiakban leírtak szerint. Az egyes szakaszokra megadott határidők figyelembe veszik, hogy a Bizottságnak fel kell dolgoznia a kérelmet, és a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 6 hónapon belül kell határozatot hoznia. A hiányos kérelem – az eljárás bármely szakaszában – a kérelmezési eljárás késedelméhez vezethet.

A. A kérelem beérkezése és az első értékelési szint (a webes űrlap ellenőrzése)

A Futurium platformon keresztül a vállalatok egy webes űrlap kitöltésével jelezhetik érdeklődésüket az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezése iránt, amely tartalmazza azonosító adataikat, valamint a létesítmény és a projekt rövid leírását (további részletekért lásd a mellékletet). A kérelem benyújtását követően a kérelmező automatikus üzenetet kap a Futurium platformról, és erről értesítik a Bizottságot.

A kérelmező értesítését követően a Bizottság megkezdi annak ellenőrzését, hogy a webes űrlapot megfelelően töltötték-e ki. Az eljárás e szakaszában a Bizottság a webes űrlapon megadott e-mail-címen keresztül kapcsolatba léphet a vállalattal, hogy szükség esetén további adatokat vagy információkat kérjen.

Miután a Bizottság ellenőrizte a kérelmező személyazonosságát és szándékát, a Bizottság meghívja a kérelmezőt egy alcsoportba a Futuriumban, amelyhez csak ő és a Bizottság férhet hozzá. Ezen alcsoporton belül a Bizottság értesíti a kérelmezőt, és megosztja az S-CIRCABC biztonságos platformra mutató linket, ahol a kérelmező folytathatja az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelmét. Az S-CIRCABC rendszerben a kérelmezőnek fel kell töltenie a kitöltött kérelemnyomtatványt és a kapcsolódó igazoló dokumentumokat.

Miután a kérelmező feltöltötte az összes szükséges dokumentumot és bizonyítékot, a Bizottság a Futurium alcsoportján keresztül visszaigazolja a kérelmezőnek, hogy kérelme elkészült, és most a második értékelési szintre lép.

Az alábbi idők tájékoztató jellegűek, és az eljárás egyes szakaszaiban a kérelem elbírálásához szükséges idő becslésén alapulnak.

—	A kézhezvételi és az első szintű értékelési szakaszt két hét alatt kell befejezni.

B. Második értékelési szint (a kérelem teljessége)

A Bizottság ezen a ponton értékeli, hogy a kérelem tartalmaz-e minden dokumentumot és technikailag olvasható-e. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelemben megadott információk hiányosak, felkéri a Futurium alcsoportba tartozó kérelmezőt, hogy indokolatlan késedelem nélkül nyújtsa be a kérelem kiegészítéséhez szükséges további információkat.

—	Miután a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem hiánytalan, és tartalmazza az összes vonatkozó dokumentumot és információt, két héten belül értesíti a kérelmezőt a Futurium alcsoporton keresztül a harmadik és végső értékelési szint kezdetéről.

C. Harmadik értékelési szint (az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállásra vonatkozó kritériumoknak való megfelelés)

A harmadik értékelési szint az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállásra vonatkozó kritériumoknak való megfelelést és a projekt életképességét vizsgálja, amint azt a 2. kérdésre adott válasz kifejti. Ez utóbbi esetében a Bizottság értékeli a projekt pénzügyi életképességét igazoló üzleti tervet, a kérelmező tapasztalatainak dokumentálását, valamint azon tagállam(ok) készségét igazoló levelet vagy dokumentumot, amely(ek)nek területén a létesítmény létrehozásának megkönnyítése érdekében. Ez a dokumentáció lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a jogállást azokra a bizonyítottan sikerre esélyes projektekre összpontosítsa.

—	A harmadik értékelési szint a teljes hat hónapból három-négy hónapot vehet igénybe, a benyújtott projekt összetettségétől és attól függően, hogy az állami támogatási eljárás keretében sor került-e korábbi értékelésre.

D. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület tanácsa és határozata

Az értékelés elkészítését követően a Bizottság konzultál a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel a kérelmező által benyújtott nem bizalmas információk alapján, valamint a Bizottság által alkalmazott információbiztonsági keretrendszernek és valamennyi titoktartási szabálynak megfelelően (lásd alább).

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményét figyelembe véve a Bizottság véglegesíti értékelését, és e-mailben értesíti a kérelmezőt a Bizottság határozatáról. A határozatot később a Futuriumban is közzéteszik. A határozat nyilvános változatában a bizalmas információkra való hivatkozások törlésre kerülnek.

A Bizottság határozata feltünteti a megadott jogállást (integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem) és a projekt várható élettartama alapján a jogállás időtartamát.

—	A határozatot legkésőbb a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított 6 hónapon belül kiadják (lásd még a második értékelési szintet).

1. ábra

Az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállás iránti kérelmek értékelési folyamata

4. Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás megadását követően nyomon követi-e a Bizottság a projekt végrehajtását?

A Bizottság nyomon követi az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem létrehozása és működtetése terén elért eredményeket. A Bizottság különösen előírhatja a vállalkozás számára, hogy (évente vagy a projekt teljes időtartamától függően ettől eltérő gyakorisággal) nyújtson be jelentést a projekt előrehaladásáról és azon alapvető kritériumoknak és kötelezettségvállalásoknak való folyamatos megfelelésről, amelyek alapján az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást megadták. A Bizottság az S-CIRCABC rendszeren keresztül rendszeresen tájékoztatja a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet is.

A. A jogállás módosítása

A létesítmény üzemeltetője által kért módosítások

Kellően indokolt esetben, előre nem látható külső körülmények esetén az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást megszerző létesítmény üzemeltetője indokolással ellátott kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz (a Futurium alcsoporton keresztül és szükség esetén az S-CIRCABC-be feltöltött igazolások révén), hogy vizsgálja felül a jogállás időtartamát vagy módosítsa végrehajtási terveit a követelményeknek való megfelelés tekintetében. A motivációt és/vagy a külső körülményeket a Bizottság eseti alapon értékeli. A Bizottság felülvizsgálhatja az eredeti határozatában megadott jogállás időtartamát, vagy elfogadhatja a végrehajtási tervek módosítását.

A Bizottság által kért módosítások

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy létesítmény már nem felel meg az integrált gyártólétesítményre vagy a nyílt uniós üzemre vonatkozó, a csiprendelet 13. és 14. cikkében meghatározott követelményeknek, felkéri az üzemeltetőt, hogy tegye meg észrevételeit, és javasoljon megfelelő intézkedéseket.

B. A jogállás visszavonása

A Bizottság hatályon kívül helyezheti az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállását elismerő határozatot, ha az elismerés nem helytálló információkat tartalmazó kérelmen alapult, vagy amennyiben az eljárás befejezése ellenére a létesítmény nem felel meg a jogállás megszerzéséhez szükséges követelményeknek. A Bizottság az ilyen határozat meghozatala előtt konzultál a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel, és ismerteti vele a javasolt hatályon kívül helyezés indokait.

A létesítmény üzemeltetője fellebbezhet a Bizottságnak a jogállás hatályon kívül helyezéséről szóló határozata ellen. Azok a létesítmények, amelyeknek jogállását hatályon kívül helyezték, elveszítik a csiprendeletből eredő, e jogállás elismeréséhez kapcsolódó valamennyi jogot. A csiprendelet 15. cikkének (8) bekezdése szerint azonban az ilyen létesítmények továbbra is a csiprendelet 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendelés (kiemelt fontosságú megrendelés) elfogadására és előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettség hatálya alá tartoznak a jogállás megadásakor vagy felülvizsgálatakor eredetileg előirányzott időszakkal megegyező ideig, amennyiben a válságszakasz aktiválásra kerül.

5. Hogyan működik a kérelem elektronikus benyújtása?

Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállást kérelmezőknek elektronikus fájlként, lehetőleg elektronikus úton kell benyújtaniuk a dokumentumokat. A személyes átadást, amelyet csak kivételes esetekben fogadnak el, nyitvatartási időn belül kell teljesíteni a Futuriumban található kapcsolattartó oldalon megadott címre.

A (tervezett) projektjük integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismeréséhez az egyes vállalatok vagy vállalatok konzorciumai közvetlenül a Bizottsághoz fordulhatnak a Futurium közösségi platformon keresztül. A Futuriumon a kérelmezőnek ki kell töltenie egy webes űrlapot, amely tartalmazza az alábbi kulcsfontosságú információkat:

—	a vállalkozás neve és rövidítése (adott esetben),

—	a kérelem típusa (integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem),

—	fő kapcsolattartó pont (a létesítmény üzemeltetője vagy a projekt vezetője),

—	származási ország,

—	a létesítmény helye szerinti tagállam(ok),

—	a vállalat és a projekt rövid ismertetése (legfeljebb 5 000 karakter),

—

a létesítmény vagy annak projektje és célkitűzései betekinthető összefoglalója (legfeljebb 5 000 karakter). Az összefoglalót úgy kell megfogalmazni, hogy ne tartalmazzon bizalmas információt vagy üzleti titkot. A tervek szerint ezt a betekinthető összefoglalót a Bizottság információbiztonsági keretrendszerének és valamennyi titoktartási szabálynak (lásd az alábbi szakaszt) megfelelően a végleges határozat meghozatala előtt konzultáció céljából megosztják a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel.

Az űrlap benyújtását követően a Bizottság és a kérelmező automatikusan értesítést kap, és a Bizottság megkezdheti a webes űrlapon benyújtott információk ellenőrzését. Amint a Bizottság ellenőrizte a kérelmező személyazonosságát és szándékát, a Bizottság létrehoz egy mappát az S-CIRCABC rendszerben, amely egy webalapú alkalmazás, amely lehetővé teszi a dokumentumok, információk és erőforrások privát munkaterületeken történő biztonságos megosztását. Ez a mappa csak a Bizottság és a kérelmező számára látható. Ebben a fő mappában a Bizottság egy sor alkönyvtárat hoz létre, egyet-egyet a 3. kérdésre adott válaszként kifejtett értékelési lépések mindegyikének. A Bizottság ezt követően meghívja a kérelmezőt egy Futurium alcsoportba, és rendelkezésére bocsátja a kérelmezési eljárás következő lépéseire vonatkozó információkat és anyagokat. A kérelmező megkapja az S-CIRCABC rendszerhez és a létrehozott egyedi mappákhoz és almappákhoz való hozzáféréshez szükséges hivatkozást, valamint a kérelemnyomtatványt, amelyet ki kell tölteni és az ezen iránymutatásban említett igazoló dokumentumokkal együtt kell feltölteni. Miután a vállalkozás feltöltött minden vonatkozó dokumentumot az S-CIRCABC rendszerbe, erről a Futurium alcsoporton keresztül értesítenie kell a Bizottságot.

Általános szabályként minden dokumentumot az S-CIRCABC rendszeren keresztül kell benyújtani. A dokumentumokat az uniós intézmények bármely hivatalos nyelvén és munkanyelvén elfogadják. A kérelmezők teljes felelősséget vállalnak a dokumentumok tartalmáért.

Azok a beadványok, amelyeket hétfőtől csütörtökig brüsszeli idő szerint 17 óra előtt, pénteken és a bizottsági munkaszüneti napokon brüsszeli idő szerint 16 óra előtt nyújtanak be elektronikus úton, ugyanazon a napon kerülnek feldolgozásra, így a papíralapú benyújtásokra vonatkozó korábbi gyakorlatnak megfelelően a kézhezvétel napja lesz az értesítés napja. A 17 óra, illetve 16 óra után beérkezett beadványokat a következő munkanapon tárgyalják, amely az értesítés napjának tekintendő.

Titoktartás és személyes adatok

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 339. cikke előírja, hogy a Bizottság, az EU intézményének tagjai, a bizottságok tagjai, valamint az EU tisztviselői és egyéb alkalmazottai szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően sem fedhetik fel a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat, így különösen a vállalkozásokra, az ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó információkat.

Ezenkívül a csipekről szóló (EU) 2023/1781 rendelet 32. cikke értelmében a rendelet végrehajtása során szerzett információk kizárólag e rendelet céljaira használhatók fel, és azok a vonatkozó uniós és nemzeti jog szerinti védelemben részesülnek. Nevezetesen ezen iránymutatás hatályát illetően a 15. cikk és a 26. cikk (3) bekezdése alapján megszerzett információk a szakmai titoktartás hatálya alá tartoznak, és az uniós intézményekre alkalmazandó szabályok és a vonatkozó nemzeti jog szerinti védelemben részesülnek, beleértve az e szabályok megsértésére alkalmazandó rendelkezések aktiválását is.

A csiprendelet továbbá előírja a Bizottság és a nemzeti hatóságok, azok tisztviselői, alkalmazottai és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyek számára, hogy biztosítsák a feladataik és tevékenységeik végzése során megszerzett adatok bizalmas jellegét, különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok és az érzékeny üzleti információk vagy üzleti titkok védelme érdekében. Ez a kötelezettség vonatkozik a tagállamok minden olyan képviselőjére, valamint minden olyan megfigyelőre, szakértőre és egyéb résztvevőre, akik a 28. cikk értelmében részt vesznek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein, valamint alkalmazandó a 38. cikk (1) bekezdése szerinti, félvezetőkkel foglalkozó bizottság tagjaira.

Amennyiben a kérelmezők véleménye szerint érdekeik sérülnének, ha bármely bekért információt nyilvánosságra hoznának, vagy az egyéb módon más felek tudomására jutna, akkor a kérelmezőknek ezeket az információkat külön kell benyújtaniuk, az „üzleti titok” megjelölés minden oldalon történő világos feltüntetésével. A kérelmezőknek meg kell továbbá indokolniuk, hogy ezek az információk miért nem fedhetők fel, vagy miért nem hozhatók nyilvánosságra.

Az e kérelemnyomtatványon benyújtott személyes adatokat (20) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően fogja kezelni (21).

IV. Ellenőrzőlista és informatikai eszközök

A. Ellenőrzőlista

Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezésekor lásd a következő ellenőrzőlistát. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a kérelmet megelőző szakasz nem kötelező (1. intézkedés). Ezenkívül a 2. intézkedés végrehajtása és a kérelemnyomtatvány S-CIRCABC rendszerben való kitöltése előtt a Bizottságnak pozitívan kell értékelnie a Futuriumban szereplő webes űrlapot.

Intézkedés

Feladat

Szükséges információk

Ellenőrzés

1.	(OPCIONÁLIS) Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás előzetes kérelmezése.

(OPCIONÁLIS) Lépjen kapcsolatba a Bizottsággal a CNECT-IPF-OEF@ec.europa.eu e-mail-címen.

N/A

2.	Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezése – Érdeklődés mutatása

Töltse ki a Futuriumban található webes űrlapot a sárga „Application for integrated production facility and open EU foundry” (az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezése) gombra kattintva.

A vállalkozás vagy konzorcium neve

A projekt betűszó formában (adott esetben)

A kérelem típusa (integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem)

A létesítmény üzemeltetőjének/projektvezetőjének vezeték- és utóneve, szerepe, szervezete és e-mail-címe

A létesítmény létesítési helye szerinti uniós tagállam vagy tagállamok

A vállalkozás/konzorcium rövid ismertetése (legfeljebb 5 000 karakter)

A létesítmény vagy annak projektje és célkitűzéseinek vezetői összefoglalója (legfeljebb 5 000 karakter)

A létesítmény vagy annak projektje és célkitűzéseinek betekinthető vezetői összefoglalója (legfeljebb 5 000 karakter). Az összefoglalót úgy kell megfogalmazni, hogy ne tartalmazzon bizalmas információt vagy üzleti titkot. A tervek szerint ezt az összefoglalót a végleges határozat meghozatala előtt a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel – valamennyi titoktartási szabálynak megfelelően – konzultáció céljából megosztják.

3.	Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezése – Megfelelés igazolása.

Töltse ki a kérelemnyomtatványt, és töltse fel PDF dokumentumként az S-CIRCABC rendszerben található „00-application form” (kérelemnyomtatvány) mappába.

Kérjük, hogy a szöveg hosszát illetően tartsák tiszteletben az ezen iránymutatásban szereplő megkötéseket.

A létesítmény leírása a maga nemében első fogalommeghatározásának fényében, valamint annak kifejtése, hogy a projekt hogyan tér el az Európai Gazdasági Térség (állami támogatással vagy anélkül működő) meglévő létesítményeitől és tervezett projektjeitől.

Az igazoló dokumentumok közé tartozhatnak a következők:

—	pl. releváns piaci tanulmányok és jelentések a létesítmény üzleti tevékenységéről és termékeiről, a projektek belső dokumentációja és/vagy az igazgatóság által a belső döntéshozatalhoz használt dokumentumok stb.

—	az S-CIRCABC „01-First-of-a-kind”(a maga nemében első) mappájába feltöltendő igazoló dokumentumok.

A létesítménynek az EU félvezető-értékláncára gyakorolt közép- és hosszú távú pozitív és átgyűrűző hatásainak ismertetése.

Igazoló dokumentumok: nincs meghatározva.

Csak nyílt uniós üzemek esetében: a létesítmény front-end vagy back-end gyártási kapacitásának meghatározása

Intézkedés

Feladat

Szükséges információk

Ellenőrzés

3.	Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezése – Megfelelés igazolása.

Töltse ki a kérelemnyomtatványt, és töltse fel PDF dokumentumként az S-CIRCABC rendszerben található „00-application form” (kérelemnyomtatvány) mappába.

Kérjük, hogy a szöveg hosszát illetően tartsák tiszteletben az ezen iránymutatásban szereplő megkötéseket.

Annak biztosítása, hogy a létesítményre nem vonatkoznak harmadik országokkal szembeni kötelezettségek.

Igazoló dokumentumok:

—	Írásbeli nyilatkozat, beleértve az ilyen kötelezettséget megalapozó jogalapot vagy szakpolitikai alapot.

—	Az S-CIRCABC „02-IPF-OEF compliance criteria” (az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek megfelelési kritériumai) mappájába feltöltendő igazoló dokumentumok.

A csiprendelet 26. cikke szerinti kiemelt fontosságú megrendelések elfogadására vonatkozó kötelezettségvállalás megerősítése.

Igazoló dokumentumok: nem szükségesek.

A vállalkozás folyamatos innováció iránti elkötelezettségének kifejtése.

Igazoló dokumentumok: nincs meghatározva.

Az oktatásba és a készségekbe való beruházásra irányuló szándék ismertetése.

Az igazoló dokumentumok közé tartozhatnak a következők:

—	Pl. a napirendekhez, képzésekhez, partnerségekhez stb. való kapcsolódások.

—	Az S-CIRCABC „02-IPF-OEF compliance criteria” (az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek megfelelési kritériumai) mappájába feltöltendő igazoló dokumentumok.

A létesítmény üzleti tervének ismertetése.

Igazoló dokumentumok:

—	A formátum nincs meghatározva, de legyen felhasználóbarát (pl. Excel).

—	Az S-CIRCABC „03–Business plan” (üzleti terv) mappájába feltöltendő igazoló dokumentumok.

Intézkedés

Feladat

Szükséges információk

Ellenőrzés

3.	Az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem jogállás kérelmezése – Megfelelés igazolása.

Töltse ki a kérelemnyomtatványt, és töltse fel PDF dokumentumként az S-CIRCABC rendszerben található „00-application form” (kérelemnyomtatvány) mappába.

Kérjük, hogy a szöveg hosszát illetően tartsák tiszteletben az ezen iránymutatásban szereplő megkötéseket.

A létesítmény tapasztalatainak dokumentálása (beleértve a létesítmény előző években végzett tevékenységeit ismertető tevékenységi jelentést, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, egy jogi tanúsítványt).

Igazoló dokumentumok:

—	Tevékenységi jelentés vagy a projektcsapat és a kapcsolódó tapasztalatok leírása

—	Az S-CIRCABC „04-Proven experience” (igazolt tapasztalat) mappájába feltöltendő igazoló dokumentumok.

A létesítmény létesítéséhez a létesítmény helye szerinti tagállam(ok) által nyújtott támogatás igazolása.

Az igazoló dokumentumok közé tartozhatnak a következők:

—	Pl. jogi tanúsítvány, a tagállam levele vagy előzetes határozat, állami támogatási dokumentumok

—	Az S-CIRCABC „05 –Member State support” (tagállami támogatás) mappájába feltöltendő igazoló dokumentumok.

A bizalmas információk és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmét szolgáló megfelelő politikák és intézkedések meglétének leírása, valamint annak egyértelmű magyarázata, hogy a politikákban szereplő utasításokat hogyan kell végrehajtani.

Az igazoló dokumentumok közé tartozhatnak a következők:

—	Pl. belső vállalati politikák vagy munkavállalói kézikönyvek, a szellemitulajdon-tulajdonosok és a beszállítók – például gyártóüzemek – közötti szerződések, megfelelőségi tanúsítványok vagy az iparági gyakorlatok gyűjteménye.

—	Az S-CIRCABC „06-Protection of sensitive information” (az érzékeny információk védelme) mappájába feltöltendő igazoló dokumentumok.

B. A kérelmezési eljárás informatikai eszközei

Az integrált gyártólétesítmény és a nyílt uniós üzem jogállás kérelmezési eljárásához használt informatikai eszközökhöz – Futurium és S-CIRCABC – való hozzáférés előfeltétele az EU Login fiók megléte.

—	Ha szeretné megtudni, hogyan lehet új EU Login fiókot létrehozni, kérjük, látogasson el a következő oldalra: https://ecas.ec.europa.eu/cas/eim/external/register.cgi

—	Technikai támogatásért látogasson el a külső felhasználóknak szóló részre is: https://europa.eu/!rdDfPj

Futurium

—	Az EU Login fiók létrehozását követően a Futuriumot a következő URL-címen érheti el: https://futurium.ec.europa.eu/en/application-status-integrated-production-facility-and-open-eu-foundry.

Miután bejelentkezett, a Kezdőlap jelenik meg, itt tudja elérni az Iránymutatást és a webes űrlapot, hogy kifejezze érdeklődését. A kért információk teljes áttekintését lásd az Iránymutatás mellékletében található ellenőrzőlistán (lásd a lenti képernyőfelvételt).

A webes űrlapon megadott információk jóváhagyását követően hozzáadjuk Önt egy alcsoporthoz, amely csak Ön és a Bizottság munkatársai számára látható. Ez lesz a fő kommunikációs csatorna a kérelmezési eljárás során (lásd az alábbi képernyőképet).

Kérjük, ne töltsön fel érzékeny vagy bizalmas információkat a Futuriumba.

Erre a célra S-CIRCABC rendszert és szükség esetén biztonságos e-maileket kell használni.

—	a Futurium fő funkcióival kapcsolatos további információkért olvassa el a felhasználói útmutatót: https://futurium.ec.europa.eu/hu/discover-futurium/documentation.

S-CIRCABC

A szükséges EU Login fiók mellett kérjük, vegye figyelembe, hogy e konkrét kérelem esetében az S-CIRCABC rendszerhez való hozzáférés csak kéttényezős hitelesítéssel lehetséges. Kérjük, hogy ennek megfelelően, mobilszám hozzáadásával konfigurálja EU Login fiókját.

—	Az EU Login fiók létrehozását követően a következő URL-címen érheti el az S-CIRCABC rendszert és a hozzárendelt csoportot: https://s-circabc.europa.eu/ui/welcome.

A bejelentkezést követően az alábbi mappaszerkezet jelenik meg a Könyvtár szakaszban:

Kérjük, töltse fel az igazoló dokumentumokat a megfelelő mappába, az Iránymutatásban foglaltaknak megfelelően.

A dokumentumok és mappák teljes áttekintését lásd az Iránymutatás mellékletében található ellenőrzőlistán. Felhívjuk figyelmét, hogy a kitöltött kérelemnyomtatványt fel kell tölteni a S-CIRCABC „00-application form” (kérelemnyomtatvány) mappájába.

A dokumentumok feltöltéséhez kattintson a megfelelő mappára vagy almappára, majd kattintson az „ADD” (hozzáadás) gombra, és válassza ki a „FILES” (fájlok) opciót (lásd a lenti képernyőfelvételt).

További információért vagy kérdésért kérjük, írjanak a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának mesterséges intelligenciával és digitális iparral foglalkozó igazgatóságához az alábbi e-mail-címre: CNECT-IPF-OEF@ec.europa.eu

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1781 rendelete (2023. szeptember 13.) az Európa félvezető-ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról (csiprendelet) (EGT-vonatkozású szöveg), PE/28/2023/INIT, HL L 229., 2023.9.18., 1. o. (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2023.229.01.0001.01.HUN).

(2) A Bizottság 2022. február 8-án a következőkből álló csomagot fogadott el:

a)	az indokokat és az átfogó félvezető-stratégiát felvázoló közlemény (COM(2022) 45 final);

b)	rendeletjavaslat az uniós félvezető-ökoszisztéma megerősítéséről (a csiprendelet);

c)	a Kulcsfontosságú Digitális Technológiák Közös Vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendelet módosítására irányuló javaslat (COM(2022) 47 final);

d)	ajánlás a félvezető-ellátási lánc zavarainak nyomon követésére és enyhítésére irányuló intézkedések előmozdításáról (C/2022/782, HL L 35., 2022.2.17., 17. o.).

(3) A félvezetőkkel foglalkozó európai testület az uniós tagállamok magas szintű képviselőiből álló irányítási szerv, amelyet a csiprendelet 28–30. cikke hozott létre. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület a csiprendelet V. fejezete értelmében tanácsot, segítséget és ajánlásokat nyújt a Bizottságnak.

(4) A csiprendelet 2. cikke 15. bekezdésének meghatározása szerint a »félvezetőgyártás« a félvezetőlapkák gyártásának és feldolgozásának bármely szakasza – beleértve a hordozóanyagokat, valamint a front-end és back-end folyamatokat –, amely a kész félvezetőtermék elkészítéséhez szükséges.

(5) A végtermék (potenciálisan csomagolt) félvezető szinten van, nem pedig annak az eszköznek a szintjén, ahol a félvezetőt alkalmazzák.

(6) Ez az ITRS (International Technology Roadmap for Semiconductors) korábbi munkájára épül, amely a Moore-törvény előrejelzésével összhangban meghatározta a tranzisztorok méretének alakulásából eredő technológiai csomópontokra vonatkozó (nanométerben kifejezett) referenciát is. Az IRDS jelenleg különböző nemzetközi fókuszcsoportok által a következő területeken végzett munkát foglalja magában: more Moore (méretcsökkentés); more than Moore; a CMOS-en túl; rendszerek és architektúrák; csomagolási integráció; külső rendszercsatlakozás; kriogén elektronika és kvantuminformációk feldolgozása; litográfia; hozamnövelés; metrológia; gyári integráció; környezetvédelem, biztonság, egészség és fenntarthatóság.

(7) Több párhuzamos projekt akkor ismerhető el „a maga nemében elsőnek”, ha bizonyítható, hogy az állam által támogatott tevékenységek nem szorítják ki a meglévő vagy tervezett magántevékenységeket. A verseny indokolatlan torzulásának elkerülése érdekében minden állami támogatásra irányuló javaslatot saját jellemzői alapján értékelnek. Ez magában foglalja a szükségesség átfogó megítélését a kapacitásfelesleg elkerülése érdekében. Lásd a csipekről szóló európai jogszabályról szóló közlemény (COM(2022) 45) 56. lábjegyzetét.

(8) „Front-end”: a félvezetőlapkák teljes feldolgozása (2. cikk (16) bekezdés). Az integrált gyártólétesítmények vagy nyílt uniós üzemek front-end gyártási tevékenységei magukban foglalhatják a félvezetőlapkák feldolgozásának egy vagy valamennyi lépését, kezdve a különböző hordozóanyagokkal (Si, SiC, SOI stb.).

(9) „Back-end”: minden egyes integrált áramkör csomagolása, összeszerelése és tesztelése (2. cikk (17) bekezdés).

(10) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

(11) HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(12) A Bizottság 2022. február 8-i közleménye, COM(2022) 45 final. A közlemény az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető.

(13) Az állami támogatások ellenőrzési eljárásainak lefolytatására vonatkozó bevált gyakorlatok kódexe, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/best_practices_code_en.pdf

(14) Az állami támogatási eljárások keretében csak az érintett tagállam/tagállamok nyújthatja/nyújthatják be az (előzetes) bejelentést.

(15) A kritikus ágazatokat a csiprendelet IV. melléklete határozza meg, és azok magukban foglalják az energiát; a közlekedést; a bankokat; a pénzügyi piaci infrastruktúrát; az egészségügyet; az ivóvizet; a szennyvizet; a digitális infrastruktúrát; a közigazgatást; az űrágazatot; az élelmiszer-előállítást, -feldolgozást és -forgalmazást; a védelmet; és a biztonságot.

(16) Lásd ezen iránymutatás 5. lábjegyzetét és a csiprendelet 28–30. cikkét.

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/479 rendelete (2015. március 11.) a kivitelre vonatkozó közös szabályokról (HL L 83., 2015.3.27., 34. o.).

(18) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(19) A 14. cikk (3) bekezdésének a) pontja.

(20) DPR-EC-22368.

(21) HL L 295., 2018.11.21., 39. o., elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32018R1725 Lásd még az összefonódás-vizsgálatokra vonatkozó adatvédelmi nyilatkozatot: https://ec.europa.eu/competition-policy/index/privacy-policy-competition-investigations_en