European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2024/4525

2024.7.25.

NYÍLT VERSENYVIZSGA-FELHÍVÁS

EPSO/AST/156/24 – Asszisztens (AST 3) a következő szakterületeken:

1.

Pénzgazdálkodás

2.

Könyvelés és pénzügy

3.

Közbeszerzés

(C/2024/4525)

A regisztráció határideje: 2024. szeptember 3., brüsszeli idő szerint déli 12 óra

TARTALOM

1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1

2.

MILYEN FELADATKÖRÖKRE LEHET SZÁMÍTANI? 2

3.

KIK PÁLYÁZHATNAK? 2

3.1.

Általános feltételek 2

3.2.

Speciális feltételek – nyelvismeret 2

3.3.

Speciális feltételek – képesítés és szakmai tapasztalat 2

4.

A VERSENYVIZSGA FELÉPÍTÉSE 3

4.1.

A versenyvizsga-eljárás menetének áttekintése 3

4.2.

A versenyvizsga során használt nyelvek 4

4.3.

A versenyvizsga szakaszai 4

5.

ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS SPECIÁLIS VIZSGAKÖRÜLMÉNYEK 7
I. MELLÉKLET – Általános szabályzat 8
II. MELLÉKLET – Szokásos feladatkörök 15
III. MELLÉKLET – Példák minimális képesítésekre 17

1.   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) képesítéseken és vizsgákon alapuló nyílt versenyvizsgát szervez az európai uniós intézményekhez és ügynökségekhez tisztviselőként, „asszisztens” beosztásba (AST 3 besorolási csoportba) felvehető pályázók tartaléklistáinak összeállítása céljából.

A versenyvizsga jogilag kötelező érvényű keretét ez a versenyvizsga-felhívás és mellékletei alkotják, köztük az I. melléklet – Általános szabályzat.

Ez a versenyvizsga-felhívás három szakterületre vonatkozik. Egy pályázó ezek közül csak egy szakterületre jelentkezhet. A pályázónak a jelentkezéskor kell választania, és döntését a jelentkezési lap érvényesítése után már nem változtathatja meg.

A keresett sikeres pályázók száma:

1. szakterület

Pénzgazdálkodás

406

2. szakterület

Könyvelés és pénzügy

184

3. szakterület

Közbeszerzés

274

Az EPSO törekszik a nemi szempontból semleges és inkluzív nyelvhasználatra. Amennyiben a szövegben meghatározott nemű személyre utaló hivatkozás szerepel, ebbe más nemű személyek is beleértendők.

2.   MILYEN FELADATKÖRÖKRE LEHET SZÁMÍTANI?

A sikeres pályázók által elvégzendő szokásos feladatokról a II. melléklet nyújt tájékoztatást.

3.   KIK PÁLYÁZHATNAK?

A jelentkezés határidejének lejártakor a pályázónak a következő általános és speciális feltételeknek kell maradéktalanul eleget tennie.

3.1.   Általános feltételek

A pályázó:

1.

az EU valamely tagállamának állampolgára, és állampolgári jogai maradéktalanul megilletik;

2.

a katonai szolgálatra vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett,

3.

a betöltendő munkakör ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek megfelel.

3.2.   Speciális feltételek – nyelvismeret

A pályázónak a 24 hivatalos uniós nyelv közül legalább kettőt kell ismernie az alábbi 4.2. szakaszban előírtak szerint.

3.3.   Speciális feltételek – képesítés és szakmai tapasztalat

A minimális képesítésre példák a III. mellékletben találhatók.

3.3.1.   1. szakterület – pénzgazdálkodás

(a)

Az 1. szakterületre való jelentkezéshez a pályázónak meg kell felelnie az alábbi pontok valamelyikében felsorolt követelményeknek:

(i)

Oklevéllel igazolt, legalább kétéves, középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség a közgazdaságtan, a közigazgatás, a vállalati ügyvitel, a számvitel, a pénzügy/pénzgazdálkodás vagy a jog területén, és legalább három év releváns szakmai tapasztalat.

Az általános szabályzat (I. melléklet) 2.2. pontja (1) bekezdésének a) pontjától eltérően az e pontban említett szakmai tapasztalat akkor vehető figyelembe, ha azt a pályázó a fenti 3.3.1. a) pont ii. alpontjában előírt végzettség megszerzését követően szerezte meg, feltéve, hogy a szakmai tapasztalat megfelel az általános szabályzat 2.2. pontjában felsorolt egyéb kritériumoknak.

(ii)

Középfokúnál magasabb szintű tanulmányok folytatására jogosító bizonyítvánnyal igazolt, középfokú oktatásban szerzett végzettség és legalább hat év releváns szakmai tapasztalat.

(b)

A fenti 3.3.1. szakasz a) pontjának i. és ii. alpontjában említett szakmai tapasztalat akkor tekinthető relevánsnak, ha azt a pályázó az alábbi területek közül egy vagy több területen szerezte:

(i)

éves költségvetések előkészítése, végrehajtása és nyomon követése;

(ii)

pénzügyi dossziék létrehozása, pénzügyi dokumentáció ellenőrzése és/vagy pénzügyi jelentések/statisztikák készítése;

(iii)

közbeszerzési szerződések és/vagy támogatási megállapodások pénzügyi nyomon követése és/vagy közintézmények választott/kinevezett tagjai igazgatási kiadásainak és/vagy pénzügyi jogosultságainak pénzügyi nyomon követése;

(iv)

költségvetési és pénzügyi tranzakciók előkészítése (kezdeményezése);

(v)

költségvetési és pénzügyi tranzakciók független ellenőrzése a végrehajtás előtt (előzetes ellenőrzés) és után (utólagos ellenőrzés);

(vi)

számviteli és informatikai pénzügyi rendszerek fejlesztése és megvalósítása, beleértve a jelentéstételi eszközöket és az adatbázis-kezelést.

3.3.2.   2. szakterület – könyvelés és pénzügy

(a)

A 2. szakterületre való jelentkezéshez a pályázónak meg kell felelnie az alábbi pontok valamelyikében felsorolt követelményeknek:

(i)

Oklevéllel igazolt, legalább kétéves, középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség a számvitel vagy a pénzügy/pénzgazdálkodás területén, és legalább három év releváns szakmai tapasztalat.

Az általános szabályzat (I. melléklet) 2.2. pontja (1) bekezdésének a) pontjától eltérően az e pontban említett szakmai tapasztalat akkor vehető figyelembe, ha azt a pályázó a fenti 3.3.2. a) pont ii. alpontjában előírt végzettség megszerzését követően szerezte meg, feltéve, hogy a szakmai tapasztalat megfelel az általános szabályzat 2.2. pontjában felsorolt egyéb kritériumoknak.

(ii)

Középfokúnál magasabb szintű tanulmányok folytatására jogosító bizonyítvánnyal igazolt, középfokú oktatásban szerzett végzettség és legalább hat év releváns szakmai tapasztalat.

(b)

A fenti 3.3.2. szakasz a) pontjának i. és ii. alpontjában említett szakmai tapasztalat akkor tekinthető relevánsnak, ha azt a pályázó az alábbi területek közül egy vagy több területen szerezte:

(i)

számlák és jóváírási értesítések iktatása, ellenőrzése és/vagy validálása;

(ii)

kifizetések végrehajtása és nyomon követése, valamint jóváírási értesítésekkel történő beszámítás;

(iii)

követelések beszedésének végrehajtása és a kapcsolódó tételek könyvelése;

(iv)

eszközök, értékcsökkenés és leltárkészletek kezelése;

(v)

héa-visszaigénylések;

(vi)

pénztárkezelés;

(vii)

pénzügyi kimutatások elkészítése, közreműködés az éves zárásban, valamint különböző pénzügyi és leltárkezelési jelentések készítése;

(viii)

jogszabályban előírt könyvvizsgálat.

3.3.3.   3. szakterület – közbeszerzés

(a)

A 3. szakterületre való jelentkezéshez a pályázónak meg kell felelnie az alábbi pontok valamelyikében felsorolt követelményeknek:

(i)

Oklevéllel igazolt, legalább kétéves, középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség a közgazdaságtan, a közigazgatás, a vállalati ügyvitel, a számvitel, a pénzügy/pénzgazdálkodás vagy a jog területén, és legalább három év releváns szakmai tapasztalat.

Az általános szabályzat (I. melléklet) 2.2. pontja (1) bekezdésének a) pontjától eltérően az e pontban említett szakmai tapasztalat akkor vehető figyelembe, ha azt a pályázó a fenti 3.3.3. a) pont ii. alpontjában előírt végzettség megszerzését követően szerezte meg, feltéve, hogy a szakmai tapasztalat megfelel az általános szabályzat 2.2. pontjában felsorolt egyéb kritériumoknak.

(ii)

Középfokúnál magasabb szintű tanulmányok folytatására jogosító bizonyítvánnyal igazolt, középfokú oktatásban szerzett végzettség és legalább hat év releváns szakmai tapasztalat.

(b)

A fenti 3.3.3. szakasz a) pontjának i. és ii. alpontjában említett szakmai tapasztalat akkor tekinthető relevánsnak, ha azt a pályázó az alábbi területek közül egy vagy több területen szerezte:

(i)

közbeszerzési (és/vagy támogatási) eljárások tervezése és programozása;

(ii)

közbeszerzési (és/vagy támogatási) dokumentumsablonok elkészítése vagy frissítése;

(iii)

közbeszerzési (és/vagy támogatási) dokumentumok kezdeményezése és áttekintése;

(iv)

közbeszerzési (és/vagy támogatási) eljárások szervezése és lefolytatása;

(v)

szerződések és/vagy támogatási megállapodások jogi és pénzügyi nyomon követése;

(vi)

e-közbeszerzési rendszerek tervezése, fejlesztése és karbantartása.

4.   A VERSENYVIZSGA FELÉPÍTÉSE

4.1.   A versenyvizsga-eljárás menetének áttekintése

E versenyvizsga szakaszai a következők:

jelentkezés (lásd a 4.3.1. szakaszt),

vizsga (lásd a 4.3.2. szakaszt): készségfelmérő tesztek, feleletválasztós teszt a pályázó által választott szakterületre vonatkozóan (a továbbiakban: szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt) és uniós témájú szövegalkotási feladat („free-text essay on EU matters”, EUFTE),

az uniós témájú szövegalkotási feladat pontozása és a pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzése (lásd a 4.3.3. szakaszt),

a tartaléklista összeállítása (lásd a 4.3.4. szakaszt).

4.2.   A versenyvizsga során használt nyelvek

A személyzeti szabályzat  (1) előírja, hogy tisztviselő csak akkor nevezhető ki, ha bizonyítja, hogy az EU egyik hivatalos nyelvét alaposan, egy másik hivatalos nyelvét pedig kielégítően, a feladatai ellátásához szükséges mértékben ismeri.

Ezért a versenyvizsga pályázóinak az EU 24 hivatalos nyelvének legalább egyikét alaposan (legalább C1 szinten), egy másik, a fennmaradó 23 hivatalos uniós nyelv közül választható nyelvet pedig kielégítően (legalább B2 szinten) kell ismerniük. A fent jelzett minimális szintekre vonatkozó előírás a jelentkezési lapon említett valamennyi nyelvi készség (beszéd, írás, olvasás, valamint hallás utáni értés) tekintetében alkalmazandó. E készségek leírását a közös európai nyelvi referenciakeret  (2) tartalmazza.

A könnyebb hivatkozás érdekében ezekre a nyelvekre „első nyelvként” és „második nyelvként” hivatkozunk.

A versenyvizsga különböző szakaszaiban használt nyelvek a következők:

A versenyvizsga szakasza

Vizsga

Nyelv

Jelentkezés

Az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyike

Vizsgák

Készségfelmérő tesztek

Első nyelv

A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt

Második nyelv

Uniós témájú szövegalkotási feladat

Második nyelv

A pályázónak a jelentkezési lapon kell megadnia a vizsgák során használni kívánt nyelveket, és e döntését a jelentkezés érvényesítése után már nem változtathatja meg.

4.3.   A versenyvizsga szakaszai

4.3.1.   Jelentkezés

A jelentkezéshez a pályázónak EPSO-fiókkal kell rendelkeznie. Amennyiben még nem rendelkezik EPSO-fiókkal, létre kell hoznia egyet. Egy adott pályázó valamennyi EPSO-pályázatához csak egy fiók hozható létre.

A pályázónak az EPSO honlapján  (3) kell jelentkeznie a versenyvizsgára legkésőbb

2024. szeptember 3., brüsszeli idő szerint déli 12 óra.

A jelentkezési lap érvényesítésével a pályázó igazolja a „Kik pályázhatnak?” című 3. szakaszban említett feltételek teljesülését. Miután a pályázó érvényesítette a jelentkezési lapot, a megadott adatok már nem változtathatók meg. A pályázó maga felel azért, hogy jelentkezését az előírt határidőn belül befejezze és érvényesítse.

A pályázóknak 2024. október 15-én, brüsszeli idő szerint déli 12 óráig fel kell tölteniük EPSO-fiókjukba (és csatolniuk kell a jelentkezési laphoz) a jelentkezési lapon tett nyilatkozataikat igazoló dokumentumaik beszkennelt másolatát. Ehhez az EPSO honlapján  (4) található részletes útmutató.

4.3.2.   Vizsgák

(a)   Általános információk

Minden olyan pályázó, aki az e felhívásban megjelölt határidőn belül érvényesítette jelentkezési lapját, különböző tesztekre és vizsgákra kap meghívást: készségfelmérő tesztek, egy szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt és uniós témájú szövegalkotási feladat.

A vizsgákra online, távfelügyelettel kerül sor. Az EPSO legkésőbb a tesztekre, illetve vizsgákra való meghívásukkal egyidejűleg tájékoztatja a pályázókat a vonatkozó szabályokról.

Az alábbi táblázat szemlélteti a teszteredmények felhasználásának módját:

Vizsga

Hogyan fogják értékelni a teszteket?

Szövegértési, matematikai-logikai és absztrakciós készség

„Megfelelt/nem felelt meg”

A teszt pontozása csak annak megállapítására szolgál, hogy a pályázó elérte-e az elérendő pontszámot.

A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt

„Megfelelt/nem felelt meg és rangsorolás”

A minimálisan elérendő pontszámot elérő pályázók pontszámai alapján a pályázók teljesítményének megfelelő rangsor kerül megállapításra.

Uniós témájú szövegalkotási feladat

„Megfelelt/nem felelt meg”

A teszt pontozása csak annak megállapítására szolgál, hogy a pályázó elérte-e a minimálisan elérendő pontszámot.

Ha a pályázó valamelyik teszten nem éri el a minimálisan elérendő pontszámo(ka)t, akkor a versenyvizsgán való részvétele befejeződik. E pályázók teszt során adott válaszait és/vagy fogalmazásait a továbbiakban nem dolgozzuk fel, és nem ellenőrizzük, hogy megfelelnek-e a feltételeknek.

A pályázók a teszteredményeikről csak a versenyvizsga végén kapnak értesítést, függetlenül attól, hogy a versenyvizsga mely szakaszát érték el.

(b)   Az 1. és 2. szakterülettel kapcsolatos készségfelmérő tesztek

Az 1. és 2. szakterületre pályázók készségfelmérő teszteken fognak részt venni, az alábbiak szerint:

Teszt

Nyelv

Kérdések száma

Időtartam

Elérhető pontszám

Minimálisan elérendő pontszám

Matematikai-logikai készség

Első nyelv

10 kérdés

20 perc

0–10 pont

6/10

Szövegértési készség

20 kérdés

35 perc

0–20 pont

A szövegértési és absztrakciós készséget felmérő tesztek együttes összpontszáma: 15/30

Absztrakciós készség

10 kérdés

10 perc

0–10 pont

A pályázónak a következő két feltételt együttesen teljesítenie kell:

(i)

a matematikai-logikai készséget felmérő teszten 10 pontból legalább 6-ot kell elérnie, és

(ii)

a szövegértési készséget felmérő és az absztrakciós készséget felmérő teszten a 30 pontból együttesen legalább 15 pontot kell elérnie.

(c)   A 3. szakterülettel kapcsolatos készségfelmérő tesztek

A 3. szakterületre pályázók készségfelmérő teszteken fognak részt venni, az alábbiak szerint:

Teszt

Nyelv

Kérdések száma

Időtartam

Elérhető pontszám

Minimálisan elérendő pontszám

Szövegértési készség

Első nyelv

20

35 perc

0–20 pont

10/20

Matematikai-logikai készség

10

20 perc

0–10 pont

A matematikai-logikai és absztrakciós készséget felmérő tesztek együttes összpontszáma: 10/20

Absztrakciós készség

10

10 perc

0–10 pont

A pályázónak a következő két feltételt együttesen teljesítenie kell:

(i)

a szövegértési készséget felmérő teszten 20 pontból legalább 10-et kell elérnie, és

(ii)

a matematikai-logikai készséget felmérő és az absztrakciós készséget felmérő teszten a 20 pontból együttesen legalább 10 pontot kell elérnie.

(d)   A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt – az összes szakterület

A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt témája a pályázó által választott szakterület. Ez a vizsgarész a következőképpen épül fel:

Teszt

Nyelv

Kérdések száma

Időtartam

Elérhető pontszám

Minimálisan elérendő pontszám

A szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszt

Második nyelv

30

40 perc

0–30 pont

15/30

A pályázónak

(i)

el kell érnie a 30 pontból legalább 15-öt és

(ii)

a legmagasabb pontszámot elérő pályázók közé kell tartoznia.

A minimálisan szükséges pontszámot elérő pályázókat a megszerzett pontszámok szerint csökkenő sorrendben rangsoroljuk szakterületenként. Ezt a rangsort arra használjuk, hogy i. meghatározzuk azokat a pályázókat, akiknek az uniós témájú szövegalkotási feladatát pontozni fogjuk és akiknél ellenőrizzük a pályázati feltételek teljesülését (lásd a 4.3.3. szakaszt), valamint arra, hogy ii. a 4.3.4. szakaszban meghatározott eljárás szerint összeállítsuk a tartaléklistákat.

Ha a pályázó nem szerepel a 4.3.3. szakasz a) pontjában meghatározottak szerint a legmagasabb pontszámot elérő pályázók között, akkor a versenyvizsgán való részvételét befejezettnek tekintjük. E pályázók uniós témájú szövegalkotási feladatait a továbbiakban nem dolgozzuk fel, és nem ellenőrizzük, hogy megfelelnek-e a feltételeknek.

(e)   Uniós témájú szövegalkotási feladat – minden szakterület

Az uniós témájú szövegalkotási feladat célja a pályázó írásbeli kommunikációs készségeinek értékelése. Ez a vizsgarész a következőképpen épül fel:

Vizsga

Nyelv

Időtartam

Elérhető pontszám

Minimálisan elérendő pontszám

Uniós témájú szövegalkotási feladat

Második nyelv

40 perc

0–10 pont

5/10

A pályázóknak az uniós témákhoz kapcsolódó, kapott dokumentumok alapján kell megoldaniuk a vizsgafeladato(ka)t. A dokumentációt a vizsga időpontja előtt elérhetővé tesszük az EPSO honlapján. A pályázók a vizsgán ugyanazokat a dokumentumokat kapják meg, valamint az azokon alapuló vizsgafeladato(ka)t.

Az uniós témájú szövegalkotási feladat nem nyelvvizsga. Az értékelés az EPSO honlapján közzétett konkrét részkészségek  (5) felmérésén alapul majd.

4.3.3.   Az uniós témájú szövegalkotási feladat pontozása és a pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzése

(a)

Az uniós témájú szövegalkotási feladat pontozására és a pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzésére (amelyet az alábbi b) pontnak megfelelően végeznek) egyszerre kerül sor. Az ellenőrzés a 4.3.2. szakasz d) pontjában említett rangsor szerinti csökkenő sorrendben zajlik. A vizsgabizottság csak korlátozott számú pályázó (a szakterületenként keresett sikeres pályázói létszám legfeljebb másfélszerese) esetében értékeli az uniós témájú szövegalkotási feladatot és ellenőrzi a pályázati feltételek teljesülését.

(b)

A pályázati feltételek teljesülésének ellenőrzése során ellenőrzik, hogy a pályázó megfelel-e az e versenyvizsga-felhívás „Kik pályázhatnak?” című 3. szakaszában meghatározott pályázati feltételeknek. A vizsgabizottság a következőképpen hozza meg döntését arról, hogy a pályázó megfelel-e a pályázati feltételeknek: összeveti i. a jelentkezési lapon szereplő nyilatkozatokat és ii. azokat a dokumentumokat, amelyeket a pályázók ezen nyilatkozatok igazolására feltöltöttek EPSO-fiókjukba.

4.3.4.   A tartaléklisták összeállítása

(a)

A 4.3.3. pontban említett eljárások lezárultát követően a vizsgabizottság azon pályázókat veszi fel a tartaléklistára, akik i. valamennyi teszten megszerezték a minimálisan elérendő pontszámot és ii. a 4.3.3. szakasz a) pontjában említettek közül a szakterületre vonatkozó feleletválasztós teszten a legmagasabb pontszámot elérő pályázók közé tartoznak, valamint iii. megfelelnek a pályázati feltételeknek. Ehhez a vizsgabizottság a 4.3.2. pont d) alpontjában említett rangsor alapján ellenőrzi a legmagasabb pontszámot elért pályázók anyagait, a pontszámok csökkenő sorrendjében. A tartaléklistára vétel akkor fejeződik be, amikor a vizsgabizottság eléri az egyes szakterületeken keresett sikeres pályázói létszámot vagy amíg ki nem merül a fent említett feltételeknek megfelelő pályázók köre.

(b)

Azok a pályázók mind felkerülnek a tartaléklistára, akik a tartaléklistán az utolsó rendelkezésre álló helyen azonos pontszámmal szerepelnek.

(c)

A tartaléklistákon a nevek betűrendben szerepelnek. Az EPSO a tartaléklistákat a felvételi szolgálatok rendelkezésére bocsátja.

(d)

A pályázók értesítést kapnak az eredményeikről (teszteredményeikről és a pályázati feltételek teljesüléséről), kivéve, ha a felhívásban említett okokból a teszt során adott válaszaik és/vagy szövegalkotási feladatban készített fogalmazásaik nem kerülnek feldolgozásra és/vagy a pályázati feltételek teljesülése nem kerül ellenőrzésre.

A tartaléklistára kerülés sem jogot, sem garanciát nem biztosít a felvételre.

5.   ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉS SPECIÁLIS VIZSGAKÖRÜLMÉNYEK

Az EPSO minden pályázónak egyenlő esélyeket biztosít.

Amennyiben a pályázót fogyatékossága vagy egészségi állapota akadályozhatja a vizsgákon való részvételben, kérjük, jelezze ezt jelentkezési lapján, és közölje az e felhívás mellékletét képező szabályzatban (lásd: I. melléklet, 1.3. szakasz) leírtak szerint, hogy speciális vizsgakörülményeket igényel. A pályázó kérelmének és a vonatkozó igazoló dokumentumoknak a vizsgálatát követően az EPSO speciális vizsgakörülményeket biztosíthat, amennyiben azt indokoltnak tartja.

Esélyegyenlőségi politikánkról és a speciális vizsgakörülmények igénylésére vonatkozó eljárásról további információk találhatók az EPSO honlapján  (6).


(1)  Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatára és egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekről szóló 31. EGK és 11. Euratom rendelet (HL 045., 1962.6.14., 1385. o.). Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A01962R0031-20240101

(2)   https://eu-careers.europa.eu/hu/documents/common-european-framework-reference-languages

(3)   https://eu-careers.europa.eu/hu/job-opportunities/open-for-application

(4)   https://eu-careers.europa.eu/hu/help/faq/new-competition-model-2023

(5)   https://eu-careers.europa.eu/hu/help/faq/14952

(6)   https://eu-careers.europa.eu/hu/how-request-specific-adjustments-selection-tests


I. MELLÉKLET

Általános szabályzat

1.   Alapvető rendelkezések

(1)

Az alábbiakban ismertetett általános szabályok rendelkezései alkalmazandók, kivéve, ha a versenyvizsga-felhívás másként rendelkezik.

(2)

A pályázó EPSO-fiókjába érkező információk időérzékenyek. A pályázónak legalább minden harmadik naptári napon be kell jelentkeznie EPSO-fiókjába, hogy figyelemmel kísérje a versenyvizsgája folyamatát, és elkerülje a határidők elmulasztását.

Amennyiben a pályázó az EPSO részéről felmerülő technikai probléma miatt nem tud bejelentkezni EPSO-fiókjába, erről haladéktalanul értesítenie kell az EPSO-t a következő internetes kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül  (1).

(3)

Amennyiben a versenyvizsga bármely szakaszában több pályázó végez azonos pontszámmal az utolsó rendelkezésre álló helyen, valamennyien továbblépnek a versenyvizsga következő szakaszába. Amennyiben a tartaléklista utolsó rendelkezésre álló helyén több azonos pontszámú pályázó található, valamennyien a tartaléklistára kerülnek.

(4)

Azok a pályázók, akiknek a kérelmét, panaszát vagy fellebbezését az EPSO kedvezően bírálja el, esettől függően vagy a) folytathatják a versenyvizsgát abban a szakaszban, amelyből kizárták őket, vagy b) adott esetben felkerülnek a tartaléklistára.

(5)

Amikor az EPSO az EPSO-fiókon keresztül vagy e-mailben felveszi a kapcsolatot a pályázóval, ezt az érintett pályázó által a jelentkezési lap „Olvasási készség” rovatában B2 vagy annál magasabb szintűként (2) megjelölt nyelvek egyikén teszi.

(6)

A pályázók az EPSO honlapján (3) elérhető internetes kapcsolatfelvételi űrlapon keresztül léphetnek kapcsolatba az EPSO-val. Mielőtt kapcsolatba lépne az EPSO-val, kérjük, látogasson el az EPSO honlapján a „gyakran feltett kérdések” (4) részre.

(7)

Az EPSO fenntartja magának a jogot a nem helyénvaló – ismétlődő, sértő és/vagy irreleváns tartalmú – levelezés megszüntetésére.

2.   Képesítések, szakmai tapasztalat, igazoló dokumentumok

A tanulmányi vagy tapasztalatszerzési időszak kezdeti és záró időpontját mindig nn/hh/éééé formátumban kell megadni.

2.1.   Képesítések

(1)

Az okleveleket, diplomákat és/vagy bizonyítványokat – függetlenül attól, hogy azokat uniós vagy nem uniós országokban bocsátották ki – valamely uniós tagállam illetékes hatóságának el kell ismernie.

(2)

Annak értékelésekor, hogy a pályázó rendelkezik-e a versenyvizsga-kiírásban előírt képesítéssel, figyelembe veszik a nemzeti oktatási rendszerek közötti különbségeket, különösen az oklevelekben, diplomákban és bizonyítványokban megjelölt végzettségek megnevezése közötti különbségeket.

(3)

A pályázónak minden iskolai végzettség esetében fel kell tüntetnie a végzettség megnevezését és szintjét, a tantárgyak nevét, a tanulmányok kezdeti és záró időpontját, valamint a tanulmányok szokásos/hivatalos időtartamát.

(4)

A jelentkezési lap „Iskolai végzettség” rovatában a pályázónak fel kell tüntetnie középfokú végzettségét is.

2.2.   Szakmai tapasztalat

(1)

A szakmai tapasztalat akkor vehető figyelembe, ha megfelel az alábbi általános feltételeknek:

a)

a pályázó az adott szakmai tapasztalatot a versenyvizsga-felhívásban megjelölt minimális iskolai végzettség megszerzését követően szerezte meg;

b)

valódi és tényleges munkavégzésnek minősül;

c)

díjazás ellenében végezték;

d)

a szakmai tapasztalatot a pályázó szakmai kapcsolat keretében, azaz szervezeti struktúra részeként vagy szolgáltatásnyújtás keretében szerezte;

e)

a szakmai tapasztalat megfelel a versenyvizsga-felhívásban meghatározott, a relevanciára vonatkozó követelményeknek. Amennyiben a szakmai tapasztalat egy bizonyos időtartama alatt végzett feladatok csak egy része tekinthető relevánsnak, a következő szabályok alkalmazandók:

i)

ha a feladatok több mint 75 %-a releváns, a szakmai tapasztalat teljes időtartama relevánsnak minősül;

ii)

ha a feladatok 50–75 %-a releváns, az adott szakmai tapasztalat időtartama 75 %-ban számítandó be;

iii)

ha a feladatok 25–50 %-a releváns, az adott szakmai tapasztalat időtartama 50 %-ban számítandó be;

iv)

ha a feladatok kevesebb mint 25 %-a releváns, a szakmai tapasztalat időtartama nem vehető figyelembe.

(2)

Az alább felsorolt szakmai tapasztalatok figyelembevételekor egyedi szabályok is alkalmazandók, ideértve a fenti (1) bekezdésben említett követelmények alóli bizonyos mentességeket is:

a)

önkéntes munka esetén „díjazás” alatt bármilyen kapott pénzügyi hozzájárulás értendő, beleértve a költségtérítést és a biztosítási fedezetet is; ezenkívül önkéntes munka esetében a heti munkaórák számának és időtartamának hasonlónak kell lennie a rendszeres foglalkoztatásban végzettéhez;

b)

szakmai gyakorlat esetén „díjazás” alatt bármilyen pénzügyi hozzájárulás értendő, beleértve a költségtérítést és a biztosítási fedezetet is; a tanulmányi program részét képező kötelező szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha i. a szakmai gyakorlatra a versenyvizsga-felhívásban megjelölt minimális iskolai végzettség megszerzését követően kerül sor, és ii. a szakmai gyakorlatot díjazás ellenében végzik;

c)

az olyan kötelező szakmai gyakorlat, amely egy szakma gyakorlására való jogosultság megszerzése érdekében, szakmai egyesületbe történő felvételhez vezető program részét képezi, vagy ilyennek előfeltétele (például ügyvédi kamarai tagság megszerzése), attól függetlenül figyelembe vehető, hogy a munkát díjazás ellenében végezték-e; nem díjazás ellenében végzett munka esetében a szakmai gyakorlat időtartama ugyanakkor csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a programot a pályázó sikeresen elvégezte, és megszerezte a szakma gyakorlására való jogosultságot; minden esetben csak a minimális kötelező időtartam vehető figyelembe;

d)

a versenyvizsga-felhívásban megjelölt minimális iskolai végzettség megszerzését megelőzően vagy azt követően teljesített kötelező katonai szolgálat figyelembevételre kerül, még abban az esetben is, ha nem felel meg a versenyvizsga-felhívásban meghatározott, a relevanciára vonatkozó követelményeknek, de csak az adott tagállamban kötelezően előírt időtartam vonatkozásában;

e)

szülési, apasági, örökbefogadási vagy szülői szabadság csak akkor vehető figyelembe, ha munkaszerződés keretében vették/veszik igénybe;

f)

doktori képzés esetén legfeljebb hároméves időszak vehető figyelembe, feltéve, hogy a pályázó a doktori címet megszerezte, és attól függetlenül, hogy a munkát díjazás ellenében végezte-e;

g)

a részmunkaidős munkavégzés esetében figyelembe vett időszakot arányosan kell kiszámítani. Ha például a pályázó hat hónapig dolgozott félmunkaidőben, az három hónapos szakmai tapasztalatnak számít.

2.3.   Igazoló dokumentumok

(1)

A pályázónak fel kell töltenie EPSO-fiókjába a jelentkezési lapon tett nyilatkozatait igazoló dokumentumai beszkennelt másolatát. Ezt a versenyvizsga-felhívásban meghatározott időpontig, vagy ha a versenyvizsga-felhívás nem határoz meg időpontot, az EPSO által megjelölt időpontig kell megtennie.

(2)

Az igazoló dokumentum(ok) fent említett határidőig történő benyújtásának elmulasztása azt eredményezheti, hogy a pályázó jogosulatlannak minősül a pályázat benyújtására, vagy valamely konkrét képesítését vagy szakmai tapasztalatát nem veszik figyelembe.

(3)

A pályázókat az eljárás bármely szakaszában felkérhetik (jellemzően e-mailben) további információk vagy dokumentumok benyújtására.

(4)

Egyéb dokumentumok mellett a pályázóknak fel kell tölteniük a jelentkezési határidő lejártakor érvényes személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük másolatát. Kérésre a pályázóknak be kell mutatniuk személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük eredeti példányát.

(5)

Az iskolai végzettség és képzés igazolásaként a pályázónak be kell nyújtania a következőket:

a)

a versenyvizsgán való részvételre feljogosító képesítéseit igazoló oklevele/oklevelei és/vagy (szakképesítést igazoló) bizonyítványa/bizonyítványai másolata (lásd a versenyvizsga-kiírás „Kik pályázhatnak?” szakaszát);

b)

a középiskolai végzettséget igazoló oklevél/bizonyítvány (abban az esetben is, amikor a versenyvizsga-kiírás az iskolai végzettségre vonatkozó, a középfokú végzettséget meghaladó minimumkövetelményeket ír elő);

c)

a nem uniós országokban kiállított oklevelek esetében egy uniós tagállam illetékes hatósága által kiállított egyenértékűségi nyilatkozat.

(6)

A szakmai tevékenységet valamennyi érintett időszakra vonatkozóan a következő dokumentumok eredeti példányával vagy hiteles másolatával kell igazolni:

a)

A korábbi és/vagy jelenlegi munkáltató(k)tól származó dokumentumok: a munkaviszony kezdeti és záró időpontját feltüntető munkaszerződés(ek) és/vagy az első és az utolsó fizetési jegyzék. Ezeknek a dokumentumoknak tartalmazniuk kell a végzett feladatok jellegét, szintjét és részletes leírását, és azokon szerepelnie kell a munkáltató hivatalos fejlécének és bélyegzőjének, valamint a felelős személy nevének és aláírásának.

b)

Önfoglalkoztatás, például önálló vállalkozók és szabadfoglalkozásúak esetében: az elvégzett munkát részletező számlák vagy megrendelőlapok vagy bármely más vonatkozó hivatalos igazoló dokumentum, amely feltünteti az elvégzett feladatok vagy nyújtott szolgáltatások jellegét és időtartamát,

c)

Szabadúszó fordítók esetében: a ledolgozott időszakokat és a lefordított oldalak számát igazoló dokumentumok,

d)

Szabadúszó tolmácsok esetében: a ledolgozott napok számát, valamint a tolmácsolási forrás- és célnyelvek megnevezését tartalmazó igazoló dokumentumok.

3.   A vizsgabizottság szerepe

(1)

A versenyvizsga-bizottság feladata a versenyvizsga tesztjei, illetve vizsgái nehézségi fokának meghatározása és azok tartalmának jóváhagyása, annak értékelése, hogy a pályázók megfelelnek-e a speciális pályázati feltételeknek, a pályázók érdemeinek összehasonlítása, valamint a versenyvizsga-felhívásban meghatározott követelményeknek megfelelően a legjobb pályázók kiválasztása.

(2)

A vizsgabizottság eljárásai titkosak.

(3)

A vizsgabizottság munkáját az EPSO segíti.

4.   Összeférhetetlenség

(1)

A vizsgabizottság tagjainak névsora az EPSO honlapján (5) található.

(2)

A pályázóknak, a vizsgabizottság tagjainak és az EPSO azon munkatársainak, akik egy adott versenyvizsga szervezésében részt vesznek, nyilatkozniuk kell bármely esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségről, különös tekintettel a családi kapcsolatokra vagy a közvetlen munkakapcsolatokra. Az esetlegesen összeférhetetlenségnek minősülő helyzetet azonnal be kell jelenteni az EPSO-nak, amint arról az érintett személy tudomást szerez. Az EPSO minden esetet egyedileg értékel, és megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(3)

A vizsgabizottság függetlenségének biztosítása érdekében – a kifejezetten engedélyezett esetek kivételével – szigorúan tilos a pályázók vagy a vizsgabizottságon kívüli személyek számára, hogy a versenyvizsgával vagy a vizsgabizottság eljárásával kapcsolatos bármely kérdésben megkíséreljék felvenni a kapcsolatot a vizsgabizottság bármely tagjával.

(4)

Azoknak a pályázóknak, akik álláspontjukat a vizsgabizottság elé kívánják terjeszteni, ezt az EPSO-n keresztül (6), írásban kell megtenniük.

(5)

A fent említett szabályok bármelyikének megsértése a vizsgabizottság tagjával vagy az EPSO alkalmazottjával szembeni fegyelmi eljárást és/vagy a pályázónak a versenyvizsgából való kizárását vonhatja maga után (lásd a 6. szakaszt).

5.   Vizsga

(1)

Az EPSO legkésőbb a pályázók tesztekre és vizsgákra való meghívásakor tájékoztatja a pályázókat a vizsgaszabályokról, valamint a szükséges részletekről és utasításokról.

(2)

Amennyiben és amikor arra az EPSO-tól utasítást kap, a vizsgához a pályázónak a kapott utasítások szerinti időpontot kell foglalnia. Mind az időpont lefoglalására, mind a teszteken való részvételre korlátozott időszak áll rendelkezésre.

(3)

A pályázóknak a vizsgák előtt kiadott utasításokban említett valamennyi szükséges lépést el kell végezniük, például a szoftvertelepítést, az előírt szinkronizálás(ok)at, annak ellenőrzését, hogy az internetkapcsolat megfelelő-e és teljesülnek-e a technikai előfeltételek, a rendszer ellenőrzését, és/vagy próbavizsga letételét. Az utasításoknak való megfelelés lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy a pályázó informatikai környezete készen áll-e, és hogy a pályázó eszköze kompatibilis-e a tesztplatformmal vagy -alkalmazással. A kötelező lépések teljesítésének elmulasztása megakadályozhatja a pályázót a vizsgák letételében, és gátolhatja a vizsgaszervezőt abban, hogy hatékonyan kezelje a vizsgázó által a vizsga során tapasztalt műszaki problémákat.

(4)

Amennyiben egy pályázó nem foglal időpontot, nem vesz részt egy vagy több teszten, vagy egy vagy több tesztet nem fejez be, ez úgy tekintendő, hogy a pályázó versenyvizsgán való részvétele véget ért, kivéve, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy az időpontfoglalásnak, a teszten való részvételnek vagy a teszt befejezésének az elmulasztása rajta kívül álló okra vezethető vissza, vagy vis maior helyzet következménye. A pályázóknak mihamarabb, lehetőleg a vizsga előtt fel kell venniük a kapcsolatot az EPSO-val, és meg kell indokolniuk a mulasztásukat, és adott esetben igazolniuk kell, hogy kértek technikai segítséget az illetékes szolgálatoktól.

(5)

A pályázó rendelkezésére bocsátott utasításokban és tájékoztatásban meghatározott, a vizsgára vonatkozó feltételek be nem tartása nem minősül a pályázón kívül álló oknak vagy vis maior helyzetnek.

(6)

Kérjük a pályázókat, hogy tanulmányozzák az EPSO honlapját (7), és ismerjék meg jobban az EPSO kiválasztási eljárásait, beleértve a vizsgázásra vonatkozó általános követelményeket.

6.   Kizárás a versenyvizsgából

(1)

A pályázó a versenyvizsga bármely szakaszában kizárható az alábbi indokok miatt:

a)

egynél több EPSO-fiókot hozott létre;

b)

több csatornán keresztül jelentkezett, ha ezt a versenyvizsga-felhívás tiltja;

c)

hamis nyilatkozatot tett, vagy nyilatkozatát nem tudja megfelelő dokumentumokkal alátámasztani;

d)

csalt a vizsgán, online teszteket rögzített, megpróbálta manipulálni a vizsgák tisztességes lebonyolítását, vagy a versenyvizsga-eljárás integritását bármilyen más módon veszélyeztette;

e)

tiltott módon felvette vagy megkísérelte felvenni a kapcsolatot a vizsgabizottság valamely tagjával;

f)

nem tájékoztatta az EPSO-t a vizsgabizottság valamely tagja esetében vagy az EPSO egyik munkatársa esetében fennálló esetleges összeférhetetlenségről;

g)

az írásbeli vagy gyakorlati vizsga példányát a kapott utasítás ellenére aláírta, vagy megkülönböztető jellel látta el.

(2)

Az uniós intézmények álláshelyeire pályázóknak a személyzeti szabályzat 27. cikkének első bekezdésével és 28. cikkének c) pontjával összhangban a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek kell megfelelniük. Csalás vagy csalás kísérlete esetén az EPSO dönthet úgy, hogy a pályázót korlátozott időtartamra kizárja a jövőbeli versenyvizsgákon való részvételből.

7.   Aggályok és jogorvoslatok

7.1.   Technikai és szervezési problémák

(1)

Ha a pályázó a kiválasztási eljárás bármely szakaszában súlyos technikai vagy szervezési problémával szembesül, erről az internetes kapcsolatfelvételi űrlapon (8) keresztül értesítenie kell az EPSO-t.

(2)

A jelentkezési lappal kapcsolatos problémák esetén a pályázónak haladéktalanul – de mindenképpen még a jelentkezési határidő lejárta előtt – az EPSO-hoz kell fordulnia.

(3)

Ha a probléma a vizsgázás során merül fel, a pályázónak mindkét alábbi lépést meg kell tennie:

a)

haladéktalanul be kell jelentenie a problémát, szigorúan követve az adott vizsgá(ka)t illetően a pályázóknak küldött meghívólevélben (meghívólevelekben) foglalt utasításokat,

valamint

b)

a vizsgát követő naptól számítva (és azt is beleértve) három naptári napon belül az internetes kapcsolatfelvételi űrlapon (9) keresztül fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val, és részletesen ismertetnie kell a problémát. A pályázónak csatolnia kell a probléma megoldására tett kísérlet(ek) igazolását is (például ügyfélszolgálat vagy technikai segítségkérés azonosító száma, csevegésátiratok, hibaelhárítási jelentés stb.); erre az igazoló dokumentumra van szükség ahhoz, hogy az EPSO megvizsgálhassa a helyzetet. A vizsgára való meghívólevelek további követelményeket és utasításokat határozhatnak meg a vizsga során felmerült problémák bejelentésére vonatkozóan.

Az EPSO tájékoztatására vonatkozó kötelezettség minden esetben fennáll, még akkor is, ha a vizsgaszervező intézkedett a pályázó panasza nyomán.

(4)

Az e pontban meghatározott határidő lejárta után beérkezett panaszok elfogadhatatlannak minősülnek.

(5)

Az 5. szakasz (3) bekezdése szerinti lépéseket elmulasztó pályázók által benyújtott, technikai kérdésekkel kapcsolatos panaszok elfogadhatatlannak minősülnek, kivéve, ha a pályázó bizonyítani tudja, hogy a szükséges lépések teljesítésének elmulasztását a pályázó által nem befolyásolható körülmények vagy vis maior helyzet okozták.

(6)

A 7.2.2. és a 7.3.1. szakaszban említett panaszokkal összefüggésben benyújtott, a pályázó által az 5. szakasszal együttesen értelmezett 7.1. szakasznak megfelelően nem bejelentett állítólagos technikai és/vagy szervezési problémákon alapuló kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek.

7.2.   Belső felülvizsgálati eljárások

7.2.1.   Panaszok a feleletválasztós tesztek kérdéseivel kapcsolatban

(1)

Az a pályázó, aki szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a feleletválasztós tesztekben szereplő egy vagy több kérdés olyan hibát tartalmazott, amely megnehezítette a helyes válaszadást, kérheti az érintett kérdés(ek) felülvizsgálatát.

(2)

A vizsgabizottság úgy dönthet, hogy „semlegesíti” a hibát tartalmazó kérdés(eke)t: törli az érintett kérdés(eke)t, és a pontszámot elosztja az érintett teszt többi kérdése között. Ennek során kizárólag azon pályázók pontszámait számítja újra, akiknek az érintett kérdés(eke)t/meg kellett válaszolniuk. A tesztekre adható, a versenyvizsga-felhívás vonatkozó szakaszaiban meghatározott pontszám nem változik.

(3)

A feleletválasztós tesztkérdés(ek)re vonatkozó panasz benyújtásához a pályázónak:

a)

a vizsga napját követő naptól számítva (azt is beleértve) három naptári napon belül az internetes kapcsolatfelvételi űrlapon (10) keresztül fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val;

b)

a lehető legpontosabban le kell írnia az érintett kérdés(eke)t, és

c)

ismertetnie kell az állítólagos hiba/hibák jellegét.

(4)

Nem vehető figyelembe az a panasz, amely a határidő lejárta után érkezik be, vagy amely nem ismerteti kellő részletességgel a vitatott kérdés(eke)t és/vagy a kifogásolt hibát/hibákat. Ha valaki például csak annyit állít, hogy a szöveg fordítási hibát tartalmazott, de további részleteket nem közöl, panaszát nem fogadjuk el.

(5)

A 7.3.1. szakaszban említett panaszokkal összefüggésben benyújtott és a feleletválasztós tesztkérdésekben szereplő, a pályázó által a 7.2.1. szakasznak megfelelően nem jelentett állítólagos problémákon alapuló kérelmek elutasításra kerülnek.

7.2.2.   Felülvizsgálati kérelem

(1)

A pályázók kérhetik a vizsgabizottság azon határozatának felülvizsgálatát, amely megállapítja az eredményeiket, meghatározza, hogy továbbléphetnek-e a versenyvizsga következő szakaszába, vagy amely más módon befolyásolja pályázói jogállásukat.

(2)

A felülvizsgálati eljárás célja, hogy lehetővé tegye a vizsgabizottság számára, hogy indokolt esetben (például az értékelésben elkövetett hiba esetén) módosítsa a vitatott határozatot. A felülvizsgálati eljárás során a vizsgabizottság felülvizsgálja a pályázó érdemeire vonatkozó értékelését, és vagy megerősíti első következtetéseit, vagy módosítja korábbi értékelését.

(3)

A vizsgabizottság nem válaszol semmilyen jogi érvre, függetlenül attól, hogy az a vitatott értékeléssel kapcsolatos-e, vagy sem. A versenyvizsga jogi keretével kapcsolatos jogi jellegű érvek és igények közigazgatási panasz formájában terjeszthetők elő (lásd a 7.3.1. szakaszt).

(4)

Önmagában az a tény, hogy a pályázó nem ért egyet a vizsgán elért teljesítményének, illetve képesítésének és/vagy szakmai tapasztalatának vizsgabizottság általi értékelésével, nem jelenti azt, hogy a vizsgabizottság hibát követett el az értékelés során. A vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a pályázók teljesítményével, képesítéseivel és szakmai tapasztalatával kapcsolatos értékítéleteket illetően.

(5)

A feleletválasztós tesztek eredményeivel kapcsolatban nem lehet felülvizsgálatot kérelmezni.

(6)

A felülvizsgálati kérelem benyújtásához a pályázónak:

a)

fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val az internetes kapcsolatfelvételi űrlapon (11) keresztül a vitatott határozatnak a pályázó EPSO-fiókjában való közzétételét követő naptól (azt is beleértve) számított öt naptári napon belül;

b)

egyértelműen ki kell fejtenie, hogy melyik határozatot és milyen indokból vitatja.

(7)

A pályázó a kérelem beérkezéséről automatikus visszaigazolást kap. A vizsgabizottság megvizsgálja a felülvizsgálati kérelmet, és határozatáról a lehető leghamarabb tájékoztatja a pályázót.

(8)

A fenti 6. a) pontban megjelölt határidő letelte után beérkezett felülvizsgálati kérelmek elfogadhatatlannak minősülnek, és EPSO azokat nem bírálja el, kivéve, ha a pályázó bizonyítani tudja a vis maior helyzetet.

7.3.   Egyéb felülvizsgálati lehetőségek

7.3.1.   Közigazgatási panasz a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján

(1)

A pályázó közigazgatási panaszt nyújthat be valamely intézkedés (határozat vagy határozathozatal elmulasztása) miatt, ha:

a)

úgy véli, hogy megsértették a versenyvizsga-eljárásokra vonatkozó szabályokat, és

b)

a vitatott intézkedés hátrányosan érinti az érintett pályázót, azaz közvetlenül és azonnal érinti pályázói jogállását (nevezetesen megállapítja az eredményeit, meghatározza, hogy továbbléphet-e a versenyvizsga következő szakaszába, vagy más módon érinti pályázói jogállását).

(2)

Határozathozatal elmulasztása miatt panasz nyújtható be azokban az esetekben, amikor kötelező a személyzeti szabályzatban meghatározott határidőn belül határozatot hozni.

(3)

Ha a pályázó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be (lásd a 7.2.2. szakaszt), meg kell várnia az erre adott válaszról szóló értesítést, mielőtt közigazgatási panasz benyújtása mellett döntene. Ilyen esetekben a közigazgatási panasz benyújtásához biztosított határidő a vizsgabizottság felülvizsgálati kérelemre vonatkozó határozatáról szóló értesítés napjától számítandó.

(4)

A közigazgatási panaszokat az EPSO igazgatója bírálja el, aki a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében kinevezésre jogosult hatóságként jár el.

(5)

A közigazgatási panaszra vonatkozó eljárás célja annak ellenőrzése, hogy tiszteletben tartották-e a versenyvizsga jogi keretét. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az EPSO igazgatója nem bírálhatja felül a vizsgabizottság értékítéletét, és nem rendelkezik jogi hatáskörrel a vizsgabizottság határozatának érdemi megváltoztatására. Ha az EPSO igazgatója megállapítja, hogy eljárási hiba vagy nyilvánvaló értékelési hiba történt, az ügyet újbóli értékelés céljából visszautalja a vizsgabizottsághoz.

(6)

A közigazgatási panasz benyújtásához a pályázónak:

a)

fel kell vennie a kapcsolatot az EPSO-val az internetes kapcsolatfelvételi űrlapon (12) keresztül a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, azaz i. a vitatott határozatról szóló értesítést követő naptól számított három hónapon belül, vagy ii. attól a naptól számítva, amikor az ilyen határozatot meg kellett volna hozni,

valamint

b)

meg kell jelölnie, hogy mely határozatot vagy mely határozathozatal elmulasztását vitatja, és milyen okokból.

(7)

A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta után beérkezett közigazgatási panaszok elfogadhatatlannak minősülnek.

7.3.2.   Bíróság előtti jogorvoslat

(1)

A pályázó az Európai Unió működéséről szóló szerződés 270. cikke, valamint a személyzeti szabályzat 91. cikke alapján bírósági jogorvoslat iránti kérelmet nyújthat be a Törvényszékhez.

(2)

Felhívjuk figyelmét, hogy az EPSO – nem pedig a vizsgabizottság – által hozott határozatokkal szemben kizárólag akkor nyújtható be jogorvoslati kérelem a Törvényszékhez, ha a pályázó előzőleg már élt a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerint a közigazgatási panasz jogorvoslati lehetőségével (lásd a 7.3.1. szakaszt).

(3)

A bírósági jogorvoslat iránti kérelmekkel kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a Törvényszék honlapján (13).

7.3.3.   Panasz benyújtása az európai ombudsmanhoz

(1)

Hivatali visszásságok miatt minden uniós polgár és lakos panasszal fordulhat az európai ombudsmanhoz.

(2)

Az ombudsmanhoz panasz csak akkor nyújtható be, ha a pályázó előzetesen már kimerítette az EPSO által biztosított belső jogorvoslati lehetőségeket (lásd a fenti 7.1. és 7.2. szakaszt).

(3)

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszoknak nincs halasztó hatálya az e szabályzatban említett kérelmek, panaszok vagy bírósági fellebbezések benyújtása tekintetében megállapított határidőkre.

(4)

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszokkal kapcsolatos valamennyi információ megtalálható az erre a célra létrehozott honlapon (14).

Az I. MELLÉKLET vége, vissza a főszöveghez


(1)   https://epso.europa.eu/hu/contact-us.

(2)   https://rm.coe.int/CoERMPublicCommonSearchServices/DisplayDCTMContent?documentId=090000168045bb5b.

(3)   https://epso.europa.eu/hu/contact-us.

(4)   https://epso.europa.eu/hu/epso-faqs-by-category.

(5)   https://epso.europa.eu/hu.

(6)   https://epso.europa.eu/hu/contact-us.

(7)   https://eu-careers.europa.eu/hu.

(8)   https://epso.europa.eu/hu/help/faq/complaints.

(9)   https://epso.europa.eu/hu/help/faq/complaints.

(10)   https://epso.europa.eu/hu/help/faq/complaints.

(11)   https://epso.europa.eu/hu/help/faq/complaints.

(12)   https://epso.europa.eu/hu/help/faq/complaints.

(13)   https://curia.europa.eu/jcms/.

(14)   https://www.ombudsman.europa.eu/hu/home.


II. MELLÉKLET

Szokásos feladatkörök

Az uniós költségvetés megállapítását, végrehajtását és ellenőrzését szabályozó elvek és eljárások tekintetében a költségvetési rendelet  (1) jelenti a fő hivatkozási pontot. Az alább felsorolt feladatok ellátása során a sikeres pályázóknak többek között a költségvetési rendelet rendelkezéseit kell követniük.

1. szakterület – pénzgazdálkodás

a)   Közös feladatkörök az összes intézménynél

1.

segítségnyújtás az éves költségvetés előkészítése, végrehajtása és nyomon követése során; és/vagy

2.

pénzügyi dossziék létrehozása és pénzügyi dokumentáció ellenőrzése az alkalmazandó eljárásoknak és szabályoknak megfelelően; és/vagy

3.

segítségnyújtás a szerződések, támogatási megállapodások és szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások pénzügyi nyomon követése során; és/vagy

4.

a költségvetési és pénzügyi tranzakciók kezdeményezése vagy előzetes ellenőrzése; és/vagy

5.

segítségnyújtás az utólagos ellenőrzésekhez a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében; és/vagy

6.

segítségnyújtás a számviteli és informatikai pénzügyi rendszerek fejlesztése és megvalósítása során, beleértve a jelentéstételi eszközöket és az adatbázis-kezelést; és/vagy

7.

segítségnyújtás a belső ellenőrzésekből, az Európai Számvevőszék vagy más ellenőrzési szervek által végzett ellenőrzésekből eredő cselekvési tervek/ajánlások végrehajtásához; segítségnyújtás az Európai Csalás Elleni Hivatal pénzügyi ajánlásainak végrehajtásához vagy a költségvetési hatóság mentesítési állásfoglalásainak végrehajtásához; és/vagy

8.

segítségnyújtás és tanácsadás az operatív egységek számára a költségvetési és pénzügyi műveletek irányítása során; és/vagy

9.

segítségnyújtás a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos képzések kidolgozásához vagy lebonyolításához; és/vagy

10.

segítségnyújtás a pénzügyi jelentések/statisztikák elkészítéséhez.

b)   Az Európai Parlamentnél ellátandó feladatok

1.

segítségnyújtás az európai parlamenti képviselők vagy volt európai parlamenti képviselők által benyújtott pénzügyi kérelmek ellenőrzéséhez és feldolgozásához, az alkalmazandó szabályokkal összhangban; és/vagy

2.

segítségnyújtás és tanácsadás az európai parlamenti képviselők számára a pénzbeli juttatásaikkal kapcsolatos konkrét kérdésekben.

2. szakterület – könyvelés és pénzügy

Az egyes intézmények számvitelért felelős tisztviselőinek felügyelete alatt a könyvelési és pénzügyi asszisztensek a következőkért felelnek:

1.

segítségnyújtás a jogalanyok törzsadatainak és bankszámláinak ellenőrzéséhez, valamint azoknak a számviteli rendszerben való rögzítéséhez; és/vagy

2.

segítségnyújtás a számlák és jóváírási értesítések iktatásához, ellenőrzéséhez és/vagy validálásához; és/vagy

3.

az engedélyezett kifizetések végrehajtása és nyomon követése az előzetes megfelelőségi ellenőrzéseket követően, és jóváírási értesítésekkel történő beszámítás; és/vagy

4.

segítségnyújtás a követelések beszedésének végrehajtása és a kapcsolódó tételek könyvelése során; és/vagy

5.

segítségnyújtás az eszközök, értékcsökkenés és leltárkészletek kezelése terén; és/vagy

6.

segítségnyújtás a héa-visszaigénylésekhez; és/vagy

7.

rendszeres pénzügyi és számviteli egyeztetések elvégzése (általános főkönyvi számlák, beleértve a költségvetési és nem költségvetési számlákat, bankszámlák, eladói/ügyfélszámlák, vállalatközi tranzakciók stb.); és/vagy

8.

a pénzügyi és számviteli adatok rendszeres ellenőrzése, szükség esetén időben történő korrekció biztosítása; és/vagy

9.

hozzájárulás a pénzgazdálkodáshoz: engedélyezett kifizetések végrehajtása, napi készpénzátutalások, heti és havi készpénzjelentés és -előrejelzés, az SAP és a SWIFT fizetési üzenetek paramétereinek megadása, a visszatérített kifizetések és a megfelelési kérelmek nyomon követése, a banki költségek és kamatok nyomon követése; és/vagy

10.

pénzügyi kimutatások elkészítése, közreműködés az éves zárásban, valamint különböző pénzügyi és leltárkezelési jelentések készítése; és/vagy

11.

képzés, iránymutatás és támogatás nyújtása az operatív szolgálatok számára a számviteli szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatban; és/vagy

12.

hozzájárulás az előlegszámlák kezeléséhez.

3. szakterület – közbeszerzés

1.

hozzájárulás a közbeszerzési eljárások programozásához az igények meghatározásával, a megfelelő eljárás kiválasztásával, a kapcsolódó dokumentumok elkészítésével, ezen eljárások ütemezésének meghatározásával és végrehajtásuk biztosításával; és/vagy

2.

segítségnyújtás a közbeszerzési dokumentumsablonok, köztük a szerződésminták elkészítéséhez vagy aktualizálásához; és/vagy

3.

segítségnyújtás a közbeszerzési eljárások megszervezéséhez és lebonyolításához (a közbeszerzési dokumentumok kezdeményezése, az eljárások követése, a felbontó és értékelő bizottságok előkészítése, azokban való részvétel és nyomon követésük, az ajánlatok értékeléséről szóló jelentések elkészítése, a szerződések odaítélésének előkészítése, szerződések és adminisztratív dokumentumok megszövegezése stb.); és/vagy

4.

segítségnyújtás a kérdésekre adott válaszok megszövegezéséhez, az ajánlattevők részvételével kapcsolatos tájékoztatás vagy pontosítás iránti kérelmek megszövegezéséhez, a szerződés odaítéléséről/oda nem ítéléséről szóló levelek, valamint az elutasított ajánlattevők kiegészítő információk iránti kéréseire adott válaszok megszövegezéséhez; és/vagy

5.

segítségnyújtás a szerződések jogi és pénzügyi nyomon követéséhez; és/vagy

6.

képzés, iránymutatás és támogatás nyújtása az operatív szolgálatok számára a közbeszerzési szabályokkal és bevált gyakorlatokkal és/vagy szerződéskezeléssel kapcsolatban; és/vagy

7.

segítségnyújtás az e-közbeszerzési rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez és karbantartásához; és/vagy

8.

egyes intézményekben a közbeszerzési asszisztensek a támogatási eljárások megszervezésében is részt vesznek (pályázati felhívások, értékelő bizottságok, odaítélési határozatok stb.).

End of ANNEX II, click here to return to main text


(1)   https://commission.europa.eu/publications/eu-financial-regulation_hu#description


III. MELLÉKLET

Példák a versenyvizsga-felhívás előírásainak elvileg megfelelő, az egyes tagállamokban és az Egyesült Királyságban megszerezhető minimális képesítésekre besorolási fokozatonként

Kattintson ide a példák könnyen olvasható verziójához

 

AST-SC 1 – AST-SC 6

AST 1 – AST 7

AST 3 – AST 11

AD 5 – AD 16

ORSZÁG

(Felsőfokú tanulmányok folytatására jogosító) középfokú végzettség

Középfokúnál magasabb szintű oktatásban szerzett végzettség (felsőoktatáson kívüli felsőfokú képzés vagy legalább kétéves rövidebb felsőoktatási képzés)

Felsőoktatásban szerzett (legalább hároméves) végzettség

Felsőoktatásban szerzett (legalább négyéves) végzettség

Belgique — België — Belgien

Certificat de l’enseignement secondaire supérieur (CESS)/Diploma secundair onderwijs

Diplôme d'aptitude à accéder à l'enseignement supérieur (DAES)/Getuigschrift van hoger secundair onderwijs

Diplôme d'enseignement professionnel/Getuigschrift van het beroepssecundair onderwijs

Candidature/Kandidaat

Graduat/Gegradueerde

Bachelor/Professioneel gerichte Bachelor

Bachelor académique (180 crédits)

Academisch gerichte Bachelor (180 ECTS)

Licence/Licentiaat

Master

Diplôme d'études approfondies (DEA)

Diplôme d'études spécialisées (DES)

Diplôme d'études supérieures spécialisées (DESS)

Gediplomeerde in de Voortgezette Studies (GVS)

Gediplomeerde in de Gespecialiseerde Studies (GGS)

Gediplomeerde in de Aanvullende Studies (GAS)

Agrégation/Aggregaat

Ingénieur industriel/Industrieel ingenieur

Doctorat/Doctoraal diploma

България

Диплома за завършено средно образование

Специалист по …

 

Диплома за висше образование

Бакалавър

Магистър

Česko

Vysvědčení o maturitní zkoušce

Vysvědčení o absolutoriu (Absolutorium) + diplomovaný specialista (DiS.)

Diplom o ukončení bakalářského studia (Bakalář)

Diplom o ukončení vysokoškolského studia

Magistr

Doktor

Danmark

Bevis for:

Studentereksamen

Højere Forberedelseseksamen (HF)

Højere Handelseksamen (HHX)

Højere Afgangseksamen (HA)

Bac pro: Bevis for Højere Teknisk Eksamen (HTX)

Videregående uddannelser

= Bevis for = Eksamensbevis som (erhvervsakademiuddannelse AK)

Bachelorgrad (BA eller BS)

Professionsbachelorgrad

Diplomingeniør

Kandidatgrad/Candidatus

Master/Magistergrad (mag.art)

Licenciatgrad

ph.d.-grad

Deutschland

Abitur/Zeugnis der allgemeinen Hochschulreife

Fachabitur/Zeugnis der Fachhochschulreife

 

Fachhochschulabschluss

Bachelor

Hochschulabschluss/Fachhochschulabschluss/Master

Magister Artium/Magistra Artium

Staatsexamen/Diplom

Erstes Juristisches Staatsexamen

Doktorgrad

Eesti

Gümnaasiumi lõputunnistus + riigieksamitunnistus

Lõputunnistus kutsekeskhariduse omandamise kohta

Tunnistus keskhariduse baasil kutsekeskhariduse omandamise kohta

Bakalaureusekraad (min 120 ainepunkti)

Bakalaureusekraad (< 160 ainepunkti)

Rakenduskõrghariduse diplom

Bakalaureusekraad (160 ainepunkti)

Magistrikraad

Arstikraad

Hambaarstikraad

Loomaarstikraad

Filosoofiadoktor

Doktorikraad (120–160 ainepunkti)

Éire/Ireland

Ardteistiméireacht, Grád D3, I 5 ábhar/Leaving Certificate Grade D3 in 5 subjects

Gairmchlár na hArdteistiméireachta (GCAT)/Leaving Certificate Vocational Programme (LCVP)

Teastas Náisiúnta/National Certificate

Gnáthchéim bhaitsiléara/Ordinary bachelor degree

Dioplóma náisiúnta (ND, Dip.)/National diploma (ND, Dip.)

Ardteastas (120 ECTS)/Higher Certificate (120 ECTS)

Céim onóracha bhaitsiléara (3 bliana/180 ECTS) (BA, B.Sc, B.Eng)/Honours bachelor degree (3 years/180 ECTS) (BA, B.Sc, B.Eng)

Céim onóracha bhaitsiléara (4 bliana/240 ECTS)/Honours bachelor degree (4 years/240 ECTS)

Céim ollscoile/University degree

Céim mháistir (60-120 ECTS)/Master’s degree (60-120 ECTS)

Dochtúireacht/Doctorate

Ελλάδα

Απολυτήριο Γενικού Λυκείου Απολυτήριο Κλασικού Λυκείου

Απολυτήριο Τεχνικού Επαγγελματικού Λυκείου

Απολυτήριο Ενιαίου Πολυκλαδικού Λυκείου

Απολυτήριο Ενιαίου Λυκείου

Απολυτήριο Τεχνολογικού Επαγγελματικού Εκπαιδευτηρίου

Δίπλωμα επαγγελματικής κατάρτισης (IΕΚ)

 

Πτυχίο ΑΕI (πανεπιστημίου, πολυτεχνείου, ΤΕI)

Μεταπτυχιακό Δίπλωμα Ειδίκευσης (2ος κύκλος)

Διδακτορικό Δίπλωμα (3ος κύκλος)

España

Bachillerato + Curso de Orientación Universitaria (COU)

Bachillerato

BUP

Diploma de Técnico especialista

FP grado superior (Técnico superior)

Diplomado/Ingeniero técnico

Licenciatura

Máster

Ingeniero

Título de Doctor

France

Baccalauréat

Diplôme d'accès aux études universitaires (DAEU)

Brevet de technicien

Diplôme d'études universitaires générales (DEUG)

Brevet de technicien supérieur (BTS)

Diplôme universitaire de technologie (DUT)

Diplôme d'études universitaires scientifiques et techniques (DEUST)

Licence

Maîtrise

Maîtrise des sciences et techniques (MST), maîtrise des sciences de gestion (MSG), diplôme d'études supérieures techniques (DEST), diplôme de recherche technologique (DRT), diplôme d'études supérieures spécialisées (DESS), diplôme d'études approfondies (DEA), master 1, master 2 professionnel, master 2 recherche

Diplôme des grandes écoles

Diplôme d'ingénieur

Doctorat

Hrvatska

Svjedodžba o državnoj maturi

Svjedodžba o završnom ispitu

Stručni pristupnik/pristupnica

Baccalaureus/Baccalaurea (sveučilišni prvostupnik/prvostupnica)

Baccalaureus/Baccalaurea (sveučilišni prvostupnik/prvostupnica)

Stručni specijalist

Magistar struke

Magistar inženjer/magistrica inženjerka (mag. ing)

Doktor struke

Doktor umjetnosti

Italia

Diploma di maturità (vecchio ordinamento)

Perito ragioniere

Diploma di superamento dell’esame di Stato conclusivo dei corsi di studio di istruzione secondaria superiore

Diploma universitario (DU)

Certificato di specializzazione tecnica superiore

Attestato di competenza (4 semestri)

Diploma di laurea – L (breve)

Diploma di laurea (DL)

Laurea specialistica (LS)

Master di I livello

Dottorato di ricerca (DR)

Κύπρος

Απολυτήριο

Δίπλωμα = Programmes offered by Public/Private Schools of Higher Education (for the latter accreditation is compulsory)

Higher Diploma

 

Πανεπιστημιακό Πτυχίο/Bachelor

Master

Doctorat

Latvija

Atestāts par vispārējo vidējo izglītību

Diploms par profesionālo vidējo izglītību

Diploms par pirmā līmeņa profesionālo augstāko izglītību

Bakalaura diploms (min. 120 kredītpunktu)

Bakalaura diploms (160 kredītpunktu)

Profesionālā bakalaura diploms

Maģistra diploms

Profesionālā maģistra diploms

Doktora grāds

Lietuva

Brandos atestatas

Aukštojo mokslo diplomas

Aukštesniojo mokslo diplomas

Profesinio bakalauro diplomas

Aukštojo mokslo diplomas

Aukštojo mokslo diplomas

Bakalauro diplomas

Magistro diplomas

Daktaro diplomas

Meno licenciato diplomas

Luxembourg

Diplôme de fin d’études secondaires et techniques

BTS

Brevet de maîtrise

Brevet de technicien supérieur

Diplôme de premier cycle universitaire (DPCU)

Diplôme universitaire de technologie (DUT)

Bachelor

Diplôme d'ingénieur technicien

Master

Diplôme d'ingénieur industriel

DESS en droit européen

Magyarország

Gimnáziumi érettségi bizonyítvány

Szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítvány

Felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvány (Higher Vocational Programme)

Főiskolai oklevél

Alapfokozat (Bachelor degree 180 credits)

Egyetemi oklevél

Alapfokozat (Bachelor degree 240 credits)

Mesterfokozat (Master degree) (Osztatlan mesterképzés)

Doktori fokozat

Malta

Advanced Matriculation or GCE Advanced level in 3 subjects (2 of them grade C or higher)

Matriculation certificate (2 subjects at Advanced level and 4 at Intermediate level including Systems of Knowledge with overall grade A-C) + Passes in the Secondary Education Certificate examination at Grade 5

2 A Levels (passes A-C) + a number of subjects at Ordinary level, or equivalent

MCAST diplomas/certificates

Higher National Diploma

Bachelor’s degree

Bachelor’s degree

Master of Arts

Doctorate

Nederland

Diploma VWO

Diploma staatsexamen (2 diploma's)

Diploma staatsexamen voorbereidend wetenschappelijk onderwijs (Diploma staatsexamen VWO)

Diploma staatsexamen hoger algemeen voortgezet onderwijs (Diploma staatsexamen HAVO)

Kandidaatsexamen

Associate degree (AD)

Bachelor (WO)

HBO bachelor degree

Baccalaureus of „Ingenieur”

HBO/WO Master's degree

Doctoraal examen/Doctoraat

Österreich

Matura/Reifeprüfung

Reife- und Diplomprüfung

Berufsreifeprüfung

Kollegdiplom/Akademiediplom

Fachhochschuldiplom/Bakkalaureus/Bakkalaurea

Universitätsdiplom

Fachhochschuldiplom

Magister/Magistra

Master

Diplomprüfung, Diplom-Ingenieur

Magisterprüfungszeugnis Rigorosenzeugnis

Doktortitel

Polska

Świadectwo dojrzałości

Świadectwo ukończenia liceum ogólnokształcącego

Dyplom ukończenia kolegium nauczycielskiego

Świadectwo ukończenia szkoły policealnej

Licencjat/Inżynier

Magister/Magister inżynier

Dyplom doktora

Portugal

Diploma de Ensino Secundário

Certificado de Habilitações do Ensino Secundário

 

Bacharel Licenciado

Licenciado

Mestre

Doutorado

România

Diplomă de bacalaureat

Diplomă de absolvire (colegiu universitar)

Învățământ preuniversitar

Diplomă de licenţă

Diplomă de licenţă

Diplomă de inginer

Diplomă de urbanist

Diplomă de master

Certificat de atestare (studii academice postuniversitare)

Diplomă de doctor

Slovenija

Maturitetno spričevalo (spričevalo o poklicni maturi) (spričevalo o zaključnem izpitu)

Diploma višje strokovne šole

Diploma o pridobljeni visoki strokovni izobrazbi

Univerzitetna diploma

Magisterij

Specializacija

Doktorat

Slovensko

Vysvedčenie o maturitnej skúške

Absolventský diplom

Diplom o ukončení bakalárskeho štúdia (Bakalár)

Diplom o ukončení vysokoškolského štúdia

Bakalár (Bc.)

Magister

Magister/Inžinier

ArtD.

Suomi/Finland

Ylioppilastutkinto tai peruskoulu + kolmen vuoden ammatillinen koulutus – Studentexamen eller grundskola + treårig yrkesinriktad utbildning

Todistus yhdistelmäopinnoista (Betyg över kombinationsstudier)

Ammatillinen opistoasteen tutkinto – Yrkesexamen på institutnivå

Kandidaatin tutkinto – Kandidatexamen/Ammattikorkeakoulututkinto – Yrkeshögskoleexamen (min. 120 opintoviikkoa – studieveckor)

Maisterin tutkinto – Magisterexamen/Ammattikorkeakoulututkinto – Yrkeshögskoleexamen (min. 160 opintoviikkoa – studieveckor)

Tohtorin tutkinto (Doktorsexamen) joko 4 vuotta tai 2 vuotta lisensiaatin tutkinnon jälkeen – antingen 4 år eller 2 år efter licentiatexamen

Lisensiaatti/Licentiat

Sverige

Slutbetyg från gymnasieskolan (3-årig gymnasial utbildning)

Högskoleexamen (80 poäng)

Högskoleexamen, 2 år, 120 högskolepoäng

Yrkeshögskoleexamen/Kvalificerad yrkeshögskoleexamen, 1–3 år

Kandidatexamen (akademisk examen omfattande minst 120 poäng, varav 60 poäng fördjupade studier i ett ämne + uppsats motsvarande 10 poäng)

Meriter på grundnivå: Kandidatexamen, 3 år, 180 högskolepoäng (Bachelor)

Magisterexamen (akademisk examen omfattande minst 160 poäng, varav 80 poäng fördjupade studier i ett ämne + uppsats motsvarande 20 poäng eller två uppsatser motsvarande 10 poäng vardera)

Licentiatexamen

Doktorsexamen

Meriter på avancerad nivå:

Magisterexamen, 1 år, 60 högskolepoäng

Masterexamen, 2 år, 120 högskolepoäng

Meriter på forskarnivå:

Licentiatexamen, 2 år, 120 högskolepoäng

Doktorsexamen, 4 år, 240 högskolepoäng

United Kingdom

General Certificate of Education Advanced level — 2 passes or equivalent (grades A to E)

BTEC National Diploma

General National Vocational Qualification (GNVQ), advanced level

Advanced Vocational Certificate of Education, A level (VCE A level)

Higher National Diploma/Certificate (BTEC)/SCOTVEC

Diploma of Higher Education (DipHE)

National Vocational Qualifications (NVQ)

Scottish Vocational Qualifications (SVQ) level 4

(Honours) Bachelor degree

NB: Master’s degree in Scotland

Honours Bachelor degree

Master’s degree (MA, MB, MEng, MPhil, MSc)

Doctorate

NOTE:

UK diplomas awarded in 2020 (until 31 December 2020) are accepted without an equivalence. UK diplomas awarded as from 1 January 2021 must be accompanied by an equivalence issued by a competent authority of an EU Member State.

A III. melléklet vége, vissza a főszöveghez.


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4525/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)