A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2024. április 18-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X.Y.

(C-273/24. sz. ügy, Naski (1) )

(C/2024/4445)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Fellebbező: X.Y.

További felek: Prokurator Generalny, Rzecznik Praw Obywatelskich

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

Amennyiben a tagállam végső fokon eljáró bíróságának (Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság]) – az uniós jognak a Bíróságtól azzal kapcsolatos jogkövetkezményekre vonatkozóan kapott értelmezését követően, hogy e tagállamnak a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bíráinak az alábbiak alapján történő kinevezésére vonatkozó alapvető szabályait megsértették:

a Lengyel Köztársaság elnöke által a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belüli bírói állás betöltésére vonatkozó kinevezési okmányok annak ellenére történő átadása, hogy a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) – bírói tisztségre történő kinevezésre irányuló javaslatot tartalmazó – határozata ellen a hatáskörrel rendelkező nemzeti bírósághoz (Naczelny Sąd Administracyjny [legfelsőbb közigazgatási bíróság, Lengyelország]) korábban fellebbezést nyújtottak be, a Naczelny Sąd Administracyjny (legfelsőbb közigazgatási bíróság) a nemzeti jognak megfelelően felfüggesztette e határozat végrehajtását, és nem fejeződött be a fellebbezési eljárás, amelynek lefolytatását követően a Naczelny Sąd Administracyjny (legfelsőbb közigazgatási bíróság) – jogellenessége miatt – jogerősen hatályon kívül helyezte a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) megtámadott határozatát, véglegesen eltávolítva azt a jogrendből, ami miatt a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belüli bírói állás betöltésére vonatkozó kinevezési okmány elveszítette a Lengyel Köztársaság alkotmányának 179. cikkében a Krajowa Rada Sądownictwa (nemzeti igazságszolgáltatási tanács) bírói tisztségre történő kinevezésre irányuló javaslata formájában előírt jogalapját,

a kinevezést megelőző eljárás lefolytatása az átláthatóság és tisztességes eljárás elvének megsértésével egy olyan nemzeti szerv (Krajowa Rada Sądownictwa [nemzeti igazságszolgáltatási tanács]) által, amely – figyelembe véve az igazságszolgáltatási területen való megalakulásának és működésének körülményeit – nem felel meg a bíróságok és bírák függetlenségét biztosító alkotmányos szervvel szembeni követelményeknek, mivel összetétele a 8 grudnia 2017 r. o zmianie ustawy o Krajowej Radzie Sądownictwa oraz niektórych innych ustaw (a nemzeti igazságszolgáltatási tanácsról szóló törvény és egyes más törvények módosításáról szóló, 2017. december 8-i törvény) (Dz.U., 2018., 3. tétel) rendelkezései szerinti,

—

e bíróság elé terjesztett jogkérdést az uniós jognak a Bíróság által elfogadott értelmezése alapján kell megválaszolnia, úgy kell-e értelmezni a [Charta] 47. cikkével összefüggésben értelmezett [EUSZ] 2. cikket, [EUSZ] 6. cikk (1) és (3) bekezdését és [EUSZ] 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint [EUMSZ] 267. cikket, hogy azokkal ellentétes, ha az e jogkérdést elbíráló Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére a tagállam nemzeti jogszabályainak a fenti 1. pont a) vagy b) alpontjában ismertetett megsértésével kinevezett személyek bármelyike a tagja, valamint úgy, hogy azokkal ellentétes, ha megváltoztatják a tagállami bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet Bíróság elé terjesztő ítélkező testületének összetételét, amennyiben e változtatásokra azt követően került sor, hogy a Bíróság e kérelemre válaszul meghozta ítéletét, és azokat nem támasztják alá objektív indokok (például az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő ítélkező testületben eljáró bíró halála, illetve nyugdíjba vonulása),

—

és azokkal ellentétes e jogkérdés megválaszolásával kapcsolatos ügyben bármely határozathozatali cselekmény elvégzése, ideértve különösen a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) ítélkező testületére vagy az előtte az ügy eldöntése tárgyában tartott tárgyalás időpontjára vonatkozó döntések meghozatala a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) polgári tanács munkáját irányító elnökévé kinevezett olyan személy által, akit szintén a tagállam nemzeti jogszabályainak a fenti 1. pont a) vagy b) alpontjában ismertetett megsértésével neveztek ki a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájává, vagy a szintén a tagállam nemzeti jogszabályainak az 1. pont a) vagy b) alpontjában ismertetett megsértésével a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájává kinevezett bármely más személy által, ezért e döntéseket vagy döntéshozatali cselekményeket joghatás nélkülinek kell tekinteni,

—

továbbá úgy kell-e értelmezni [a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket, EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdését és EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint EUMSZ 267. cikket], hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) azon bírája, akinek a kinevezése során a fenti 1. pont a) vagy b) alpontjában leírt szabálytalanságok egyike sem nem merült fel, – annak elkerülése érdekében, hogy az ügyet ne az uniós jog értelmében vett, törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak nem minősülő bíróság bírálja el – jogosult és köteles megtagadni, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) olyan ítélkező testületének legyen a tagja, amely tagjainak többsége olyan személy, akit a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére a tagállam nemzeti jogszabályának az 1. pont a) vagy b) alpontjában ismertetett megsértésével neveztek ki, a fenti kérdésre adott igenlő válasz esetében pedig úgy kell-e értelmezni [a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket, EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdését és EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint EUMSZ 267. cikket], hogy e bíróság bírája, aki a szóban forgó jogkérdéssel kapcsolatos ügy előadó bírája, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) e kérdést elbíráló ítélkező testületét azon nemzeti jogszabályok alkalmazásának mellőzésével jogosult kijelölni, amelyek az uniós jog és Bíróság általi értelmezése tényleges érvényesülésének biztosítása érdekében a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) polgári tanácsa által elbírált ügyekben határozatot hozó ítélkező testület kijelölésére vonatkozó hatáskörrel ruházzák fel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) polgári tanács munkáját irányító elnökét, továbbá úgy kell-e értelmezni [a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket, EUSZ 6. cikk (1) és (3) bekezdését és EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint EUMSZ 267. cikket], hogy azokkal ellentétes, ha a tagállam nemzeti jogszabályainak a fenti 1. pont a) vagy b) alpontjában ismertetett megsértésével a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére kinevezett személyek vagy a tagállam nemzeti jogszabályainak a fenti 1. pont a) vagy b) alpontjában ismertetett megsértésével a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájává kinevezett bármely más személy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) keretében bármilyen vezetői tisztséget (többek között e bíróság elnöki tisztségét, és így e bíróság első elnökének tisztségét vagy a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] tanácsaiban osztályvezetői tisztséget), vagy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) szerveiben bármely tisztséget tölt be (például Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] kollégiumának tagjai vagy helyettes tagja, illetve a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] fegyelmi biztosa lesz), amely tisztségeket kizárólag a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) jogszerűen kinevezett bírái tölthetnek be, valamint ha az említett személyek a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) említett tisztségeket betöltő bíráinak jogkörébe tartozó bármely cselekményt elvégeznek tekintettel arra, hogy e személyek ténybeli és jogi szempontból hatással lehetnek a igazságszolgáltatási feladatoknak a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) általi ellátására?

(1) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.