A TANÁCS AJÁNLÁSA

(2024. június 25.)

a kritikus infrastruktúrák számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavaraira való uniós szintű reagálás koordinálására szolgáló tervről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(C/2024/4371)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére, összefüggésben annak 114. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A belső piac és a társadalom egészének zavartalan működése szempontjából alapvetően fontosak a reziliens kritikus infrastruktúrák és az alapvető társadalmi funkciók, a gazdasági tevékenységek, a népegészségügy és a közbiztonság, illetve a környezet fenntartása szempontjából alapvető fontosságú szolgáltatásokat nyújtó reziliens kritikus szervezetek.

(2)

A jelenlegi folyamatosan változó kockázati környezetben, valamint tekintettel az infrastruktúra és az ágazatok közötti egyre növekvő kölcsönös függőségekre és – tágabb értelemben – az ágazatokon és határokon átnyúló összeköttetésekre, kezelni és erősíteni kell a kritikus infrastruktúrák védelmét és az ilyen infrastruktúrát üzemeltető kritikus szervezetek rezilienciáját.

(3)

Egy olyan esemény, amely zavart okoz a kritikus infrastruktúrák működésében, és ezáltal lehetetlenné teszi vagy súlyosan akadályozza az alapvető szolgáltatások nyújtását, számottevő mértékű, határokon átnyúló hatásokkal járhat, és negatív hatást gyakorolhat a belső piacra. A célirányos, arányos és hatékony megközelítés biztosítása érdekében intézkedéseket kell hozni mindenekelőtt a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű események kezelésére, az ezen ajánlásban meghatározottak szerint.

(4)

Az ilyen számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való összehangolt reagálás elengedhetetlennek bizonyulhat ahhoz, hogy el lehessen kerülni a belső piac jelentős zavarait, és biztosítani lehessen az érintett alapvető szolgáltatások nyújtásának mielőbbi helyreállítását, mivel egy ilyen esemény súlyos következményekkel járhat az Unió gazdaságára és polgáraira nézve. Egy ilyen eseményre való, időben történő és hatékony uniós szintű reagálás az összes érintett szereplő közötti gyors és hatékony együttműködést, valamint uniós szinten támogatott összehangolt fellépést tesz szükségessé. E reagálásnak ezért feltétele a korábban létrehozott és – lehetőség szerint – kipróbált olyan együttműködési eljárások és mechanizmusok megléte, amelyek egyértelműen meghatározzák a kulcsszereplők konkrét szerepét és felelősségi körét nemzeti, bilaterális, multilaterális és – adott esetben – uniós szinten.

(5)

Jóllehet a kritikus infrastruktúrákat érintő jelentős eseményekre való reagálás elsődlegesen a tagállamok és a kritikus infrastruktúrákat üzemeltető és alapvető szolgáltatásokat nyújtó szervezetek felelőssége, a számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavarok esetén helyénvaló lehet az uniós szintű koordináció megerősítése. Az időben történő és hatékony reagáláshoz nemcsak a nemzeti mechanizmusok tagállamok általi alkalmazása lehet szükséges, hanem az uniós szinten támogatott összehangolt fellépés is, a megfelelő, gyors és hatékony együttműködést is beleértve.

(6)

A kritikus infrastruktúrákat érintő eseményekre – köztük a számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű ilyen eseményekre – való reagálás elsődlegesen a tagállamok illetékes hatóságainak a felelőssége. Ez az ajánlás nem érinti a tagállamoknak a nemzetbiztonság és a védelem garantálására irányuló felelősségét, vagy az egyéb alapvető állami funkciók védelmére vonatkozó hatáskörét, különösen a közbiztonságra, a területi integritásra és a közrend fenntartására vonatkozóan, összhangban az uniós joggal. Ez az ajánlás ezért nem alkalmazandó az említett területeken tevékenységet folytató kritikus infrastruktúrákra. Az ajánlás továbbá nem érinti a nemzeti folyamatokat, például a kritikus infrastruktúrákat üzemeltető szervezeteknek az illetékes nemzeti hatóságokkal való kommunikációját és kapcsolattartását. Ez az ajánlás a tagállamok által megkötött, illetve a közöttük létrejött vonatkozó két- vagy többoldalú megállapodások sérelme nélkül alkalmazandó.

(7)

Az európai kritikus infrastruktúrák védelmét jelenleg a 2008/114/EK tanácsi irányelv (1) szabályozza, amely csak két ágazatra terjed ki, nevezetesen a közlekedésre és az energiára. Az említett irányelv eljárást hoz létre az európai kritikus infrastruktúrák azonosítására és kijelölésére, valamint közös megközelítést alakít ki annak értékelésére vonatkozóan, hogy szükséges-e az ilyen infrastruktúrák védelmét javítani. Az irányelv jelenti a központi pillérét a Bizottság által a 2006. december 12-i közleményében (2) létrehozott kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programnak (EPCIP), amely uniós szintű, az összes veszélyre kiterjedő keretet hozott létre a kritikus infrastruktúrák védelmére.

(8)

Annak érdekében, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmén túlmutatva, tágabb értelemben is biztosítva legyen a kritikus infrastruktúrákat üzemeltető, a belső piacon alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus szervezetek rezilienciája, az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3)2024. október 18-tól a 2008/114/EK irányelv helyébe lép. Az (EU) 2022/2557 irányelv 11 ágazatra terjed ki, és a tagállamok és a kritikus szervezetek számára a reziliencia növelését célzó kötelezettségeket ír elő, továbbá előírja a tagállamok közötti és a Bizottsággal való együttműködést, valamint azt, hogy a Bizottság támogassa a nemzeti hatóságokat és a kritikus szervezeteket, a tagállamok pedig támogassák a kritikus szervezeteket.

(9)

Az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázst követően és a Bizottság javaslata alapján a Tanács elfogadta a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítését célzó összehangolt uniós megközelítésről szóló ajánlást (4) (a továbbiakban: a 2023/C 20/01 ajánlás), amelynek célja, hogy fokozza a felkészültséget, a reagálást, valamint az uniós és a nemzetközi együttműködést az említett területen. A Tanács a szóban forgó ajánlásban mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós szinten fokozni kell a koordinált és hatékony reagálást és az operatív felkészültséget annak érdekében, hogy kezelni lehessen a kritikus infrastruktúrák által nyújtott releváns alapvető szolgáltatások számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavarai által okozott azonnali és közvetett hatásokat.

(10)

Következésképpen erre az ajánlásra – mely nem kötelező erejű jogi aktus – szükség van ahhoz, hogy meg lehessen erősíteni a hatályos jogi keretet, és hogy azt ki lehessen egészíteni egy újabb tanácsi ajánlással, amely meghatározza a kritikus infrastruktúrák számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavaraira való koordinált reagálásról szóló tervet (a továbbiakban: a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv), kiaknázva mindeközben a meglévő uniós szintű intézkedéseket.

(11)	Ez az ajánlás a következetesség biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében össze van hangolva a 2023/C 20/01 ajánlással. Ezért ez az ajánlás nem terjed ki a teljes válság- és vészhelyzet-kezelési ciklus egyéb elemeire, nevezetesen a megelőzésre, a felkészültségre és a helyreállításra.

(12)

Ennek az ajánlásnak ki kell egészítenie az (EU) 2022/2557 irányelvet – különösen a koordinált reagálás tekintetében –, és az ajánlást az említett irányelvvel és az uniós jog egyéb alkalmazandó szabályaival való összhang biztosítása mellett kell végrehajtani. Ez az ajánlás az összes veszélyre kiterjedő megközelítést követ, és – amennyire lehetséges – a meglévő struktúrákra és mechanizmusokra, köztük a Tanács érintett munkacsoportjaira (nevezetesen a polgári védelmi munkacsoportnak a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával foglalkozó formációjára, a PROCIV-CER-munkacsoportra), valamint emellett az említett irányelv szerinti fogalmakra, eszközökre és folyamatokra támaszkodik, például a kritikus szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoportra, amely az említett irányelvben meghatározott feladatainak keretein belül jár el, valamint a kapcsolattartó pontokra, továbbá igénybe veszi a felsoroltakat. Ezen túlmenően a „kritikus infrastruktúra” ezen ajánlásban használt fogalmát a 2023/C 20/01 ajánlás (7) preambulumbekezdésében meghatározottakkal megegyező módon kell értelmezni, azaz úgy, mint amely magában foglalja a tagállamok által nemzeti szinten azonosított, illetve a 2008/114/EK irányelv értelmében európai kritikus infrastruktúraként kijelölt jelentős kritikus infrastruktúrákat, továbbá az (EU) 2022/2557 irányelv értelmében azonosítandó kritikus fontosságú szervezeteket. Az (EU) 2022/2557 irányelvvel való összhang biztosítása érdekében az ezen ajánlásban használt fogalmakat ezért úgy kell értelmezni, hogy azok az említett irányelvben foglaltakkal azonos jelentéssel bírnak. Például a reziliencia fogalmát az említett irányelv 2. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerint úgy kell érteni, mint kritikus szervezet azon képességét, hogy megelőzzön egy olyan eseményt, azzal szemben védekezzen, arra reagáljon, annak ellenálljon, azt enyhítse, tompítsa, ahhoz alkalmazkodjon, és abból helyreálljon, amely jelentős zavart okoz vagy okozhat az alapvető szolgáltatások – azaz az alapvető társadalmi és gazdasági funkciók, a közbiztonság és a közvédelem, a népegészség vagy a környezet fenntartása szempontjából kulcsfontosságú szolgáltatások – nyújtásában a belső piacon.

(13)

Ezen ajánlás hatálya az (EU) 2022/2557 irányelv hatálya alá tartozó ágazatokra, alágazatokra és szervezettípusokra korlátozódik. Az említett irányelvben meghatározott kizárások ezen ajánlás hatályát illetően is alkalmazandók. Ezen túlmenően ezen ajánlás nem eredményezhet átfedéseket a vonatkozó ágazatspecifikus uniós jogi aktusok szerinti meglévő szabályokkal és struktúrákkal.

(14)

Emellett a „jelentős zavart keltő hatás” fogalmát az (EU) 2022/2557 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglalt kritériumok tükrében kell értelmezni, amelyek a következők: i. az érintett szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatásra támaszkodó felhasználók száma; ii. az említett irányelv mellékletében meghatározott egyéb ágazatok és alágazatok függésének mértéke a szóban forgó alapvető szolgáltatástól; iii. azon hatás, amelyet az események – mértéküket és időtartamukat tekintve – gyakorolhatnak a gazdasági és társadalmi tevékenységekre, a környezetre, a közvédelemre és -biztonságra, vagy a lakosság egészségére; iv. a szervezet piaci részesedése az érintett alapvető szolgáltatás vagy alapvető szolgáltatások piacán; v. azon földrajzi terület, amelyet egy esemény érinthet, ideértve a határokon átnyúló hatásokat is, figyelembe véve bizonyos típusú, olyan földrajzi területeknek az elszigeteltség mértékével összefüggő sebezhetőségét, mint például a szigeti régiók, a távoli régiók és a hegyvidéki területek; vi. a szervezet jelentősége az alapvető szolgáltatás elégséges szintjének fenntartásában, figyelembe véve az adott alapvető szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló egyéb lehetőségeket is.

(15)

A hatékonyság és eredményesség érdekében a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervnek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a Tanács politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusának (IPCR) a reagálás koordinálására vonatkozó intézkedéseit. (5) A tervnek továbbá teljes mértékben összehangoltnak, koherensnek és interoperábilisnak kell lennie az összes többi ágazati uniós eszközzel vagy folyamattal, például az uniós hibrid eszköztárban (6) és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó felülvizsgált uniós protokollban (7) ismertetett folyamatokkal .Figyelembe kell vennie és tiszteletben kell tartania az Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózatának (EU-CyCLONe) és a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok (CSIRT-ek) hálózatának az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (8) meghatározott megbízatását is. A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervnek emellett adott esetben a nagyszabású, határokon átnyúló kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásnak az (EU) 2017/1584 bizottsági ajánlásban (9) meghatározott tervezetét (kiberbiztonsági terv), valamint a rendszerszintű kiberbiztonsági események érintett hatóságok számára létrehozandó, az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) által ajánlott páneurópai koordinációs keretét (EU-SCICF) is figyelembe kell vennie. A struktúrák és tevékenységek megkettőzését – amennyire csak lehetséges – el kell kerülni.

(16)

Ez az ajánlás már meglévő két- vagy többoldalú megállapodásokra és a már meglévő uniós válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusokra, mindenekelőtt a Tanács IPCR-mechanizmusára, a Bizottság ARGUS belső válságkoordinációs folyamatára (10) és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) (11) által támogatott uniós polgári védelmi mechanizmusra (12) (UCPM), az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) válságelhárítási mechanizmusára, valamint a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló rendeletre épül – és tágabb értelemben összhangban áll azokkal, illetve kiegészíti azokat –, ugyanis ezek mindegyike szerepet játszhat a kritikus infrastruktúrák jelentős működési zavaraira való reagálásban.

(17)

A kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való reagálás során alkalmazni lehetne a fent említett uniós szintű eszközöket és mechanizmusokat, összhangban az azokra alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal, amelyeket ennek az ajánlásnak ki kell egészítenie, de amelyeket az nem érinthet. Például a reagálás tagállamok közötti uniós szintű politikai koordinálásának fő eszközét továbbra is a Tanács IPCR-mechanizmusa jelenti. A Bizottságon belüli belső koordinációra az ARGUS ágazatközi válságkoordinációs folyamat keretében kerül sor. Ha a válság külső dimenzióval is bír, az EKSZ válságelhárítási mechanizmusát lehetne alkalmazni. Az 1313/2013/EU határozat értelmében az UCPM az Unión belül vagy kívül bekövetkezett vagy küszöbön álló természeti vagy ember okozta katasztrófára (a kritikus infrastruktúrát érintő eseményekből eredő katasztrófákat is beleértve) való reagálás érdekében aktiválható, az ERCC operatív támogatásával. Az ERCC szoros együttműködést folytat a nemzeti polgári védelmi hatóságokkal és az Unió érintett szerveivel a katasztrófavédelem ágazatközi megközelítésének előmozdítása érdekében.

(18)

Bár az ezen ajánlásban meghatározott folyamatokat adott esetben figyelembe kell venni az említett egyéb eszközökkel vagy mechanizmusokkal kapcsolatban, amint azok alkalmazásra kerülnek, ezen ajánlás ismerteti azokat a közös helyzetismerettel, koordinált nyilvános kommunikációval és hatékony reagálással kapcsolatos intézkedéseket is, amelyeket az említett uniós válságkoordinációs mechanizmusok keretén kívül lehetne meghozni uniós szinten abban az esetben, ha nem alkalmazzák ezeket a mechanizmusokat és amennyiben azok nem relevánsak.

(19)

Annak érdekében, hogy adott esetben megfelelőbben lehessen koordinálni a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való reagálást, meg kell erősíteni az együttműködést a tagállamok, valamint az uniós intézmények és az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek között, mégpedig a hatályos mechanizmusok alapján, összhangban a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv keretével. A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervet következésképpen alkalmazni kell, amikor hat vagy több tagállam értékeli úgy és jelenti be azt, hogy jelentős zavar állt elő alapvető szolgáltatások nyújtása terén, valamint ha az érintett tagállamok úgy értékelik és bejelentik, hogy az előállt zavar egy, az (EU) 2022/2557 irányelvben meghatározottak szerinti, különös európai jelentőségű kritikus szervezetet érint. A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervet emellett abban az esetben is alkalmazni kell, ha a bekövetkezetett események alapvető szolgáltatások két vagy több tagállam számára vagy két vagy több tagállamban történő nyújtására gyakorolnak jelentős zavart keltő hatást, és a Tanács elnöksége – az érintett tagállamok egyetértésével és a Bizottsággal egyeztetve – úgy értékeli, hogy a reagálást illetően időben uniós szintű koordinációra van szükség.

(20)

Bár szükségesnek bizonyult létrehozni a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való koordinált reagálás uniós szintű együttműködési keretét, az egyrészt nem vonhatja el a kritikus szervezetek és az illetékes hatóságok erőforrásait az események kezelésétől, amelynek elsőbbséget kell élveznie, másrészt pedig nem eredményezhet többletfelelősséget a számukra.

(21)

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv végrehajtásában részt vevő érintett szereplőket egyértelműen meg kell határozni annak érdekében, hogy egyértelmű és átfogó áttekintés álljon rendelkezésre azokról az intézményekről, szervekről, hivatalokról, ügynökségekről és hatóságokról, amelyek kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre reagálhatnak.

(22)

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv keretében folytatott hatékony és időben történő együttműködéshez elengedhetetlen, hogy az érintett szereplők kapcsolattartó pontokat jelöljenek ki vagy hozzanak létre. A koherencia biztosítása érdekében a tagállamoknak mérlegelniük kell annak lehetőségét, hogy az e kereten belül kijelölt vagy létrehozott kapcsolattartó pontok az (EU) 2022/2557 irányelv keretében kijelölendő vagy létrehozandó egyedüli kapcsolattartó pontok legyenek.

(23)

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv tesztelésének és alkalmazása gyakorlásának, valamint az alkalmazásából levont tanulságokról való beszámolásnak és e tanulságok megvitatásának a hatékonyság érdekében alapvető elemet kell jelentenie a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való magas szintű felkészültség fenntartásában és azon képesség biztosításában, hogy az érintett szereplők bevonásával gyorsan és jól koordinált módon lehessen reagálni.

(24)

A Tanács IPCR válságkoordinációs mechanizmusának szerkezetére tekintettel, valamint – tágabb értelemben – szem előtt tartva az uniós szinten már meglévő válságkoordinációs mechanizmusok lehetséges aktiválását, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervnek két együttműködési módot kell magában foglalnia a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való reagálás céljából. Az elsőnek az összes érintett szereplő részvételével zajló releváns információcseréből, a nyilvános tájékoztatás összehangolásából és – amennyiben használják azt – a már meglévő mechanizmusok, például a Tanács IPCR-mechanizmusa vagy a Bizottságon belüli ARGUS-koordináció révén biztosított koordinációból kell állnia, amelyet az ERCC – mint az IPCR-nek és az ARGUS-nak a hét minden napján 24 órában működő kapcsolattartó pontja – és az EKSZ válságelhárítási mechanizmusa támogat. A másodiknak az esemény nagyságrendje és a koordinált reagálás relevanciája miatt további válaszintézkedéseket kell tartalmaznia. Ennek az együttműködésnek operatív, illetve stratégiai/politikai szintű szerepvállalást kell magában foglalnia, amely tükrözi az (EU) 2017/1584 ajánlásban és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó uniós protokolljában ismertetett szinteket annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen koordinálni az intézkedéseket, valamint hatékonyan és eredményesen lehessen reagálni a számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre. Az arányosság, a szubszidiaritás, az információk bizalmas kezelése és a kiegészítő jelleg elve alapján, valamint a hatékony együttműködés biztosítása érdekében a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervben ismertetni kell, hogy az érintett szereplők hogyan alakítják ki a közös helyzetismeretet, valamint be kell mutatni az összehangolt nyilvános tájékoztatás és a hatékony reagálás menetét.

(25)

Ezen ajánlás nem sértheti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkét. Az uniós vagy a nemzeti szabályok – például az üzleti titoktartásra vonatkozó szabályok – értelmében bizalmasnak minősülő információkat a szükséges ismeret elve alapján és csak abban az esetben lehet megosztani a Bizottsággal és más érintett hatóságokkal, ha ez az információmegosztás ezen ajánlás alkalmazásához szükséges. Ezen ajánlás értelmében egyetlen tagállamtól sem várható el, hogy olyan információkat bocsásson rendelkezésre, amelyek hozzáférhetővé tétele veszélyeztetné az alapvető érdekeit, a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot, a védelmet, valamint a kritikus infrastruktúrákat üzemeltető szervezetek üzleti érdekeit. Ezért az érzékeny információkhoz való hozzáférés, valamint azok cseréje és kezelése során körültekintően kell eljárni, és e hozzáférésnek, cserének és kezelésnek az e szempontból lényeges és arányos mértékre kell korlátozódnia, összhangban az alkalmazandó szabályokkal, és különös tekintettel a felhasznált továbbítási csatornákra és tárolókapacitásokra,

AZT AJÁNLJA,

hogy a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, valamint adott esetben az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó, ezen ajánlásban foglalt uniós terv keretében működjenek együtt egymással a melléklet I. részének 1. szakaszában meghatározott célkitűzések elérése érdekében, és– figyelembe véve a melléklet I. részének 2. szakaszában meghatározott elveket – összehangolt módon reagáljanak a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre.

hogy a tagállamok, a Tanács, a Bizottság, valamint adott esetben az EKSZ és az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervet indokolatlan késedelem nélkül alkalmazzák a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű események bekövetkezése esetén, feltéve, hogy az a tagállam, amelynek területén az érintett kritikus infrastruktúra található, egyetért ezzel. A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv összefüggésében kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény akkor következik be, ha az adott kritikus infrastruktúrát érintő esemény az alábbi hatások valamelyikével jár:

a)	alapvető szolgáltatások nyújtására gyakorolt, jelentős zavart keltő hatás hat vagy több érintett tagállam értékelése, valamint a Tanács elnöksége és a Bizottság felé tett bejelentése szerint;

alapvető szolgáltatásoknak az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 17. cikke értelmében vett, különös európai jelentőségű kritikus szervezetek általi nyújtására gyakorolt, jelentős zavart keltő hatás az érintett tagállam(ok) értékelése, valamint a Tanács elnöksége és a Bizottság felé tett bejelentése szerint; vagy

alapvető szolgáltatások két vagy több tagállam számára vagy két vagy több tagállamban történő nyújtására gyakorolt, jelentős zavart keltő hatás, amennyiben a Tanács elnöksége – az érintett tagállamok egyetértésével és a Bizottsággal egyeztetve – úgy értékeli, hogy a reagálást illetően időben uniós szintű koordinációra van szükség, például az esemény technikai vagy politikai jelentőséggel bíró, messzemenő és számottevő hatása miatt.

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv végrehajtásában részt vevő – a melléklet I. részének 3. szakaszával összhangban operatív, illetve stratégiai/politikai szinten a meghatározott – érintett szereplőknek törekedniük kell arra, hogy egymás tevékenységeit kiegészítve lépjenek interakcióba és működjenek együtt egymással. Biztosítaniuk kell a releváns információk megfelelő és időben történő cseréjét – a nyilvános tájékoztatás összehangolását is beleértve –, valamint a koordinált reagálást, a melléklet II. részében meghatározottak szerint.

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervet az egyéb releváns eszközökre tekintettel és azokkal összhangban kell alkalmazni, a melléklet I. része 4. szakaszának megfelelően. Amennyiben egy adott esemény a kritikus infrastruktúra fizikai vonatkozásait és kiberbiztonságát egyaránt érinti, biztosítani kell az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14) a nagyszabású kiberbiztonsági események összehangolt kezelésére vonatkozóan meghatározott rendelkezésekkel való koordinációt és szinergiákat.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy – nemzeti szinten és az uniós joggal összhangban – hatékonyan reagáljanak a kritikus infrastruktúrákat érintő jelentős eseményeket követően előállt, a kritikus infrastruktúrákat érintő zavarokra, függetlenül attól, hogy azok számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségűek-e vagy sem.

A tagállamoknak, a Tanácsnak, az EKSZ-nek, a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol) és más érintett uniós ügynökségeknek, valamint a Bizottságnak ki kell jelölniük vagy létre kell hozniuk egy, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervvel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó kapcsolattartó pontot. Az információkat az elfogadott – többek között a minősített adatok kezelésére vonatkozó – eljárásokkal és előírásokkal összhangban kell kezelni. A kapcsolattartó pontoknak támogatniuk kell a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv alkalmazását azáltal, hogy biztosítják a szükséges információkat, és elősegítik a kritikus infrastruktúrát érintő jelentős eseményekre reagáló koordinációs intézkedéseket. A tagállamok esetében ezeknek a kapcsolattartó pontoknak lehetőség szerint meg kell egyezniük az (EU) 2022/2557 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölendő vagy létrehozandó egyedüli kapcsolattartó pontokkal.

A Tanács elnökségét betöltő tagállamnak a 6. pontban említett kapcsolattartó pontokon keresztül – az érintett tagállamokkal egyetértésben – tájékoztatnia kell az eseményre való reagálásban részt vevő érintett szereplőket a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményről és a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv alkalmazásáról. A kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseménnyel kapcsolatos információcserének az adott információcsere célját tekintve releváns és arányos mértékre kell korlátozódnia, és az információcserének megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül kell megvalósulnia, adott esetben a politikai szintű integrált válságelhárítási (15) (IPCR-) platformot és az ERCC-t is ideértve.

Szükség esetén a továbbítási csatornáknak biztonságos csatornákat is magukban kell foglalniuk annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a nemzetbiztonságnak vagy a kritikus szervezetek biztonsági és üzleti érdekeinek a veszélyeztetését. A melléklet szerinti információcsere nem terjedhet ki olyan információkra, amelyek hozzáférhetővé tétele ellentétes lenne a tagállamok alapvető nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy védelmi érdekeivel, vagy kritikus szervezetek biztonsági és üzleti érdekeivel, és összhangban kell lennie az uniós joggal. Különösen azt kell biztosítani, hogy az érzékeny információkhoz való hozzáférést, valamint azok cseréjét és kezelését körültekintően végezzék. A minősített adatok kezelésére és cseréjére a rendelkezésre álló akkreditált eszközöket és megfelelő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni.

Az érintett szereplőknek gyakorolniuk kell a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv alkalmazását és tesztelniük kell a terv működését, valamint gyakorolniuk és tesztelniük kell a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való koordinált reagálást nemzeti, regionális és uniós szinten, például gyakorlatok keretében. Az ilyen gyakorlatokba és tesztelésbe – az összes fél és mindenekelőtt az érintett tagállamok egyetértésével – magánszektorbeli szervezeteket is be lehetne vonni. A kritikus szervezetekkel való mindennemű kapcsolattartásnak az érintett tagállamokon keresztül kell megvalósulnia. A Bizottságnak a tagállamokkal szoros együttműködésben – többek között a PROCIV-CER-munkacsoporton, az EU-CyCLONe-on és a CSIRT-ek hálózatán keresztül, valamint az ENISA támogatásával – egy fizikai és kiberszempontokra is kiterjedő, uniós szintű gyakorlatot kell szerveznie. A gyakorlat célkitűzéseiről előzetesen meg kell állapodni a tagállamokkal. A gyakorlatot 2026. december 26-ig kell lebonyolítani. A gyakorlatot illetően levont tanulságok tagállamokkal való cseréje alapján meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e további gyakorlatokra, és megfelelő forgatókönyveket kell mérlegelni azokhoz.

10.

Miután egy adott, a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény vonatkozásában sor került a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv alkalmazására, a Tanács PROCIV-CER-munkacsoportjának meg kell vitatnia a levont tanulságokat, amelyek adott esetben hiányosságokat jelezhetnek, és rávilágíthatnak a javításra szoruló területekre. A tanulságok levonásának folyamatába adott esetben más érintett munkacsoportokat is be lehetne vonni. A Tanács arra ösztönzi a tagállamokat, hogy adott esetben gyűjtsék össze az eseményre való reagálásban közvetlenül részt vevő valamennyi érintett szereplőtől származó levont tanulságokat. E megbeszélések alapján a Tanács elnökségének – a Tanács Főtitkárságának támogatásával, a Bizottsággal és az érintett tagállamokkal konzultálva – jelentést kell készítenie a levont tanulságokról. Amennyiben szükséges, a jelentést megfelelő szintű minősítéssel kell ellátni.

Kelt Luxembourgban, 2024. június 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1) A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(2) A Bizottság közleménye (2006. december 12.) a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai programról (COM(2006) 786 végleges).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o.).

(4) A Tanács ajánlása (2022. december 8.) a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának megerősítését célzó összehangolt uniós megközelítésről (2023/C 20/01) (HL C 20., 2023.1.20., 1. o.).

(5) A Tanács (EU) 2018/1993 végrehajtási határozata (2018. december 11.) az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusról (HL L 320., 2018.12.17., 28. o.).

(6) Lásd a Tanács 2022. június 21-i következtetéseit a hibrid hadjáratokra való koordinált uniós reagálásra vonatkozó keretről és a Tanács által a hibrid hadjáratokra való koordinált uniós reagálásra vonatkozó kerethez 2022. december 13-án jóváhagyott végrehajtási iránymutatásokat.

(7) Közös szolgálati munkadokumentum a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés uniós operatív protokolljáról (SWD (2023) 116 final).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2017/1584 ajánlása (2017. szeptember 13.) a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásról (HL L 239., 2017.9.19., 36. o.).

(10) A Bizottság 2005. december 23-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bizottsági rendelkezések az „ARGUS” általános sürgősségi riasztórendszerről (COM (2005) 662 végleges).

(11) Az 1313/2013/EU határozat olyan, az összes veszélyre kiterjedő keretet hoz létre, amely uniós szintű megelőzési, felkészültségi és reagálási intézkedéseket határoz meg az Unión belüli és kívüli, természeti és ember okozta katasztrófák, illetve katasztrófaveszély kezelése érdekében.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).

(15) A Tanács (EU) 2018/1993 végrehajtási határozata (2018. december 11.) az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusról (HL L 320., 2018.12.17., 28. o.).

MELLÉKLET

Ez a melléklet ismerteti azon terv célkitűzéseit, elveit, főbb releváns szereplőit, egyéb releváns válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusokkal való kölcsönhatását, valamint működését, amelynek célja koordinálni a kritikus infrastruktúrák számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű zavaraira való uniós szintű reagálást, továbbá szükség esetén, az alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban javítani a tagállamok és az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek között az ilyen események kapcsán folytatott együttműködést (a továbbiakban: a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv). A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv semmilyen módon nem érinti az egyéb mechanizmusok szerepét és működését.

I. rész: Célkitűzések, elvek, szereplők és egyéb eszközök

1. Célkitűzések

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv célja a következő három fő célkitűzés teljesítése adott esetben, a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményre való reagálás során:

közös helyzetismeret, mivel a megfelelő, összehangolt reagáláshoz elengedhetetlen, hogy a tagállamok megfelelően megértsék a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményeket, azok eredetét, valamint az operatív és stratégiai/politikai szinten érintett valamennyi érdekelt felet érintő potenciális következményeit;

a nyilvános tájékoztatás összehangolása, mivel ez segít enyhíteni a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű események negatív hatásait, valamint – a válságkommunikációra vonatkozó nemzeti hatásköröket maradéktalanul tiszteletben tartva – minimálisra csökkenteni az egyes tagállamok által a nyilvánosság felé közvetített üzenetek közötti eltéréseket. Amennyiben a közérdeket szolgálja, és amennyiben nem akadályozza a válság- és a vészhelyzet-kezelési műveleteket, az egyértelmű nyilvános tájékoztatás a dezinformáció következményeinek enyhítése céljából is fontos;

összehangolt és hatékony reagálás, mivel a tagállamok reagálásának, valamint a tagállamok közötti és az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott együttműködésnek a megerősítése hozzájárulhat a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű események hatásainak enyhítéséhez és az alapvető szolgáltatások gyors helyreállításának oly módon történő lehetővé tételéhez, hogy a lehető legkisebbre csökkenjen a további jelentős eseményekkel szembeni kiszolgáltatottság.

2. Alapelvek

Arányosság

A kritikus infrastruktúrákban és/vagy az alapvető szolgáltatások nyújtásában zavart okozó események gyakran nem érik el azt a küszöbértéket, amely felett – az ezen ajánlás 2. pontjában meghatározottak szerint – egy esemény a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseménynek minősül. Ebben az esetben az ilyen események elvileg hatékonyan kezelhetők nemzeti szinten. A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervet tehát csak a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre kell alkalmazni.

Szubszidiaritás

Az uniós joggal összhangban a kritikus infrastruktúrákban vagy a kritikus szervezetek által nyújtott alapvető szolgáltatásokban jelentkező zavarok kezelése elsődlegesen a tagállamok felelőssége. Az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, különösen az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) azonban – a nemzetbiztonság védelmével és a védelemmel kapcsolatos tagállami hatáskör sérelme nélkül – fontos kiegészítő szerepet tölthetnek be az olyan, kritikus infrastruktúrákat érintő események esetén, amelyek számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőséggel bírnak, mivel az ilyen események hatással lehetnek a belső piacon a gazdasági tevékenység több vagy akár valamennyi szegmensére, az Unióban élő polgárok életére, valamint az Unió biztonságára és a partnerekkel folytatott nemzetközi kapcsolataira.

Kiegészítő jelleg

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervnek figyelembe kell vennie és tükröznie kell a meglévő uniós szintű válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusok működését, nevezetesen a Tanács uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusát (IPCR), a Bizottság ARGUS elnevezésű belső válságkezelési koordinációs folyamatát, az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (1) az UCPM keretében létrehozott Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ (ERCC) által támogatott uniós polgári védelmi mechanizmust (UCPM) és az EKSZ válságelhárítási mechanizmusát. Emellett az ágazati mechanizmusokra is támaszkodnia is kell, többek között az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) a nagyszabású kiberbiztonsági események összehangolt kezelésére vonatkozóan meghatározott rendelkezésekre, a rendszerszintű kiberbiztonsági eseményeknek az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) által ajánlott uniós koordinációs keretére (3), a közlekedési kapcsolattartó pontok hálózatára (4), az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egységre (5), valamint a villamosenergia-ügyi koordinációs csoportra (6), a gázkoordinációs csoportra (7) és a kőolajjal foglalkozó egyeztetőcsoportra (8).

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervnek továbbá támaszkodnia kell az uniós szinten meglévő struktúrákra és mechanizmusokra, többek között az érintett tanácsi munkacsoportokra (nevezetesen a PROCIV-CER-munkacsoportra), valamint az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) létrehozott struktúrákra és mechanizmusokra, és használnia kell ezeket, különösen a tagállamok illetékes hatóságai közötti és a Bizottsággal való együttműködést, továbbá az (EU) 2022/2557 irányelvvel létrehozott kritikus szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoporton (CERG) belüli együttműködést illetően. Figyelembe kell vennie emellett az érintett uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek a rájuk alkalmazandó jogi keret szerinti feladatait. A kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos válságreagálási tevékenységek kiegészítik az egyéb uniós, nemzeti és ágazati szintű válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusokat, amelyek támogatják a több ágazatra kiterjedő koordinációt.

Bizalmas adatkezelés

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervnek figyelembe kell vennie a kritikus infrastruktúrákhoz és a kritikus szervezetekhez kapcsolódó minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok bizalmas kezelésének fontosságát.

Egyetlen tagállamtól sem várható el olyan információk rendelkezésre bocsátása, amelyek hozzáférhetővé tétele ellentétes lenne nemzetbiztonságának, közbiztonságának vagy védelmének alapvető érdekeivel. Az EUMSZ 346. cikkének sérelme nélkül, az uniós vagy a nemzeti szabályok – így például az üzleti titoktartásra vonatkozó szabályok – értelmében bizalmasnak minősülő információkat csak abban az esetben lehet megosztani a Bizottsággal és más érintett hatóságokkal, ha ez az információmegosztás ezen ajánlás alkalmazásához szükséges. A megosztott információnak az információcsere célja szempontjából lényeges és arányos mértékre kell korlátozódnia. Az információmegosztás során meg kell őrizni az említett információk bizalmas jellegét, valamint a kritikus szervezetek biztonsági és üzleti érdekeit, tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamok biztonságát.

3. Érintett szereplők

Az a)–g) pontban említett egyes tagállamoknak, érintett uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek a rájuk vonatkozó szabályokkal és eljárással összhangban minden egyes, kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény tekintetében – adott esetben az érintett ágazatoktól és az esemény típusától függően – azonosítaniuk kell az érintett szereplőket.

a) A tagállamok

—

Az illetékes hatóságok (pl. a kritikus infrastruktúráért felelős hatóságok, az érintett ágazati hatóságok, az (EU) 2022/2557 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt vagy létrehozott egyedüli kapcsolattartó pontok, az (EU) 2022/2557 irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt vagy létrehozott hatóságok).

—	Más érdekelt felek, többek között speciális funkciót betöltő, magánszektorbeli szervezetek vagy személyek, például a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői, beleértve a kritikus szervezetként azonosított szereplőket is.

—	A kritikus infrastruktúrák rezilienciájáért felelős miniszterek és/vagy a szóban forgó, kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény által leginkább érintett ágazatért vagy ágazatokért felelős miniszterek.

b) A Tanács

—	A Tanács elnöksége.

—	A COREPER, a Politikai és Biztonsági Bizottság és az IPCR.

—	Az érintett munkacsoportok, például a polgári védelmi munkacsoportnak a kritikus szervezetek rezilienciájával foglalkozó formációja (a PROCIV-CER-munkacsoport) és más érintett munkacsoportok elnökei.

—	A Tanács Főtitkársága.

c) Az Európai Tanács

—	Az Európai Tanács elnöke.

d) A Bizottság

—	A kijelölt illetékes szolgálat, a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság mint a területért felelős szolgálat, több ágazatot érintő esemény esetén pedig a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság és más érintett bizottsági szolgálatok.

—	A Kommunikációs Főigazgatóság és a szóvivői szolgálat.

—	A HERA főigazgatóság, azaz az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság.

—	A CERG – amelynek elnöke a Bizottság képviselője (Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság)–, valamint más releváns szakértői csoportok és bizottságok.

—	Az UCPM keretében létrehozott ERCC (az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságán a hét minden napján 24 órában működő operatív veszélyhelyzet-reagálási központ).

—	Az (EU) 2022/2371 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 4. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottság.

—	A Bizottság Főtitkársága (ARGUS titkárság) és a főtitkár(helyettes) (ARGUS-folyamat), Humánerőforrásügyi Főigazgatóság (Biztonsági Igazgatóság).

—	Egyéb érintett bizottsági szakértői csoportok, amelyek segítik a Bizottságot a vészhelyzetben vagy válsághelyzetben hozott intézkedések koordinálásában.

—

Egyéb válság- és vészhelyzet-kezelési hálózatok, beleértve az ágazati hálózatokat is (pl. a Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság által irányított közlekedési kapcsolattartó pontok hálózata, a kiberválsággal foglalkozó intézményközi munkacsoport (11), az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység).

—	Az elnök és/vagy az illetékes alelnök/biztos.

—	Egyéb bizottsági szolgálatok, amelyek kompetensek lehetnek egyes konkrét szakterületeken.

e) Az EKSZ

—	Az egységes információelemzési kapacitás (SIAC), amely a Helyzetelemző Központból (IntCen) és az Európai Unió Katonai Törzsének Hírszerzési Igazgatóságából (EUMS Int) áll.

—	A válságreagálási központ (CRC).

—	Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke (a továbbiakban: a főképviselő).

f) A releváns uniós szervek, hivatalok, valamint az érintett ágazatoktól függően ügynökségek (például az Europol vagy az ENISA) (12)

g) Egyéb releváns struktúrák

—	Az (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikkével létrehozott Európai Kiberválságügyi Kapcsolattartó Szervezetek Hálózata (EU-CyCLONe).

—	A számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportoknak az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikkével létrehozott hálózata (a CSIRT-ek hálózata).

—	A rendszerszintű kiberbiztonsági eseményeknek az ERKT ERKT/2021/17 sz. ajánlásában említett páneurópai koordinációs kerete.

4. Kölcsönhatás más releváns válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusokkal és eszközökkel

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervnek olyan rugalmas eszköznek kell lennie, amely bemutatja azokat a különböző intézkedéseket, amelyeket részben vagy teljes egészében meg lehet hozni a különböző meglévő mechanizmusok felhasználásával, a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény jellegétől és súlyosságától, valamint az operatív vagy stratégiai/politikai koordináció szükségességétől függően.

a) Politikai szintű integrált válságreagálási mechanizmus (IPCR)

Az (EU) 2018/1993 tanácsi végrehajtási határozattal (13) összhangban, olyan válság esetén, amelyre vonatkozóan aktiválták az IPCR-t, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv szerinti intézkedések a politikai szintű uniós reagálás részét képezhetik. Ilyen esetben az IPCR döntéshozatali eljárása alkalmazandó, és a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervet olyan kiegészítő eszközként lehetne használni, amely a jól koordinált reagálás biztosítása érdekében specifikus támogatást nyújt az IPCR számára a kritikus infrastruktúrákra vonatkozóan. Az IPCR célja, hogy súlyos vészhelyzetek vagy válságok esetén uniós politikai szinten (COREPER/Tanács) lehetővé tegye az időben történő szakpolitikai koordinációt és reagálást. Az IPCR emellett a szolidaritási klauzula (az EUMSZ 222. cikke) aktiválása esetén szükséges reagálás stratégiai/politikai szintű koordinálására is szolgál annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az Unió és a tagállamok fellépéseinek koherenciáját és egymást kiegészítő jellegét. A szolidaritási klauzula Unió által történő végrehajtására vonatkozó szabályokat a 2014/415/EU tanácsi határozat (14) fekteti le.

b) Az uniós polgári védelmi mechanizmus (UCPM)

Az 1313/2013/EU határozat értelmében az UCPM az Unión belül vagy kívül bekövetkezett vagy küszöbön álló, természeti vagy ember okozta katasztrófákra (így többek között a kritikus infrastruktúrákat érintő eseményekből eredő katasztrófákra) való reagálás érdekében aktiválható, az ERCC operatív támogatásával. Az ERCC szoros együttműködést folytat a nemzeti polgári védelmi hatóságokkal és az Unió érintett szerveivel a katasztrófavédelem ágazatközi megközelítésének előmozdítása érdekében.

c) Az uniós hibrid eszköztár és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó uniós protokoll (a továbbiakban: az uniós protokoll)

A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó uniós protokoll (15) (a továbbiakban: a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó uniós protokoll) felvázolja azokat az eljárásokat és eszközöket, amelyeket hibrid fenyegetések vagy hibrid hadjáratok esetén a teljes válság- és vészhelyzet-kezelési ciklus során alkalmazni lehet.

Hibrid dimenzióval rendelkező, kritikus infrastruktúrákat érintő jelentős események esetén a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó uniós protokollban bemutatott eljárások és eszközök adott esetben a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv kiegészítéseként alkalmazandók, például a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény hibrid vonatkozásaira irányuló specifikus tájékoztatás, elemzés vagy kommunikáció és a külső partnerekkel való együttműködés tekintetében. Az uniós hibrid eszköztár (16) keretet biztosít a hibrid hadjáratokra való összehangolt reagáláshoz. Mivel a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés elsődlegesen a tagállamok felelőssége, a hibrid hadjáratokra való koordinált uniós reagálásra vonatkozó kerethez készített végrehajtási iránymutatásokban ismertetett döntéshozatali eljárást kell alkalmazni.

d) Az (EU) 2022/2555 irányelvben a nagyszabású kiberbiztonsági események összehangolt kezelésére vonatkozóan meghatározott rendelkezések

Az (EU) 2022/2555 irányelv rendelkezéseket tartalmaz a nagyszabású kiberbiztonsági eseményeknek a meglévő együttműködési hálózatok – különösen az EU-CyCLONe és a CSIRT-ek hálózata – keretében történő összehangolt kezelésére vonatkozóan. Az EU-CyCLONe és a CSIRT-ek hálózata az együttműködés részleteit meghatározó eljárási megállapodások alapján működik együtt, elkerülve a feladatok közötti átfedéseket.

Az EU-CyCLONe közvetítőként jár el a technikai és politikai szint között a nagyszabású kiberbiztonsági események és válságok során, fokozza az operatív szintű együttműködést, és támogatja a politikai szintű döntéshozatalt. Az EU-CyCLONe a CSIRT-ek hálózata által tett megállapodásokra építve és saját képességeit használva hatásvizsgálatot készít a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekről és válságokról. Olyan, a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény esetén, amely egybeesik egy nagyszabású kiberbiztonsági eseménnyel, vagy a jelek szerint kapcsolódik ahhoz, az érintett tanácsi munkacsoportoknak kell dönteniük a megfelelő operatív szintű koordinációról, többek között az EU-CyCLONe-nal együttműködésben. A koordinációnak annak meghatározását kell céloznia, hogy mely szereplő, eszköz(ök) vagy mechanizmus(ok) járulhat(nak) hozzá a leghatékonyabban a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményre való reagáláshoz, elkerülve ugyanakkor az átfedéseket és a párhuzamos munkavégzést. E koordinációnak összhangban kell állnia az esemény idején meglévő releváns mechanizmusokkal.

e) Egyéb ágazati vagy ágazatközi mechanizmusok és eszközök

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv nem lehet átfedésben más ágazati vagy ágazatközi válság- és vészhelyzet-kezelési eszközökkel vagy koordinációs mechanizmusokkal. Ahol már léteznek ilyen eszközök vagy mechanizmusok, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós tervet – alkalmazási körén belül – az ágazati vagy ágazatközi eszközök vagy mechanizmusok kiegészítő eszközeként kell használni, de az nem léphet azok helyébe. Az ilyen átfedések elkerülése érdekében biztosítani kell a különböző szereplők között szükséges koordinációt. Az IPCR aktiválása esetén a politikai és stratégiai koordinációra az IPCR-en belül kerül sor. A Bizottságon belül a belső válságkezelési koordinációt az ARGUS elnevezésű belső válságkezelési koordinációs folyamat teszi lehetővé, az ERCC támogatásával.

II. rész: Információcsere és összehangolt reagálás

Az alábbiakban ismertetett intézkedések együttműködési módokból állnak, nevezetesen az információcseréből, valamint az összehangolt kommunikációból és reagálásból. Ez a struktúra megfelel a Tanács IPCR válságkezelési koordinációs mechanizmusa módozatainak, és tágabb értelemben figyelembe veszi az uniós szinten már meglévő válságkoordinációs mechanizmusok lehetséges alkalmazását. E struktúra megmutatja, hogy használatuk esetén miként integrálódnak ezek az együttműködési módok. Az említett intézkedések többségét azonban önállóan is meg lehet hozni: nem e mechanizmus használatától függnek, hanem kiegészítik azt. Az intézkedéseket időrendi sorrendben mutatjuk be, figyelembe véve ugyanakkor, hogy az olyan nagyszabású válságok esetén, amelyeket egy kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény okoz, egyidejűleg és folyamatosan több intézkedés is végrehajtható.

1. Információcsere

a) Operatív szinten

A kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény által érintett tagállamoknak saját rendkívüli intézkedéseiket kell alkalmazniuk, biztosítaniuk kell a koordinációt az érintett nemzeti válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusokkal, és adott esetben gondoskodniuk kell az összes érintett nemzeti, regionális és helyi szereplő bevonásáról.

Amennyiben a polgári védelmi segítségnyújtás és az UCPM tekintetében ez releváns, a tagállamok közötti és a Bizottsággal való koordináció az UCPM-re vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban az ERCC-n és a tagállami kapcsolattartó pontokon keresztül valósul meg.

i. Az illetékes nemzeti hatóságok általi információmegosztás és értesítés

Az (EU) 2022/2557 irányelv 15. cikke szerinti értesítési és tájékoztatási kötelezettségeken túlmenően, valamint az érintett nemzeti jogi keretekkel összhangban a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény által érintett tagállamok kritikus infrastruktúrákért felelős illetékes nemzeti hatóságainak az egyedüli kapcsolattartó pontjukon keresztül és indokolatlan késedelem nélkül meg kell osztaniuk a Tanács elnökségével és a Bizottsággal az aktivált válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusokra vonatkozó releváns információkat, többek között esetlegesen a kritikus szervezetektől vagy a kritikus infrastruktúrák üzemeltetőitől, illetve más forrásokból kapott ilyen információkat, kivéve, ha operatív okokból ezt nem tudják megtenni.

A kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekkel kapcsolatos információcserének az adott információcsere célját tekintve releváns és arányos mértékre kell korlátozódnia, és az információt a megfelelő kommunikációs csatornákon keresztül kell az érintett bizottsági szolgálatokkal megosztani. Erre adott esetben az IPCR platformját és az ERCC-t is igénybe lehet venni. Az információkat az elfogadott – többek között a minősített adatok kezelésére vonatkozó – eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni. Az ERCC esetleges használata nem érintheti az UCPM erőforrásait, sem pedig az ERCC azon képességét, hogy változatlanul teljes mértékben kiszolgálja az UCPM-et.

Az ilyen információmegosztás adott esetben a következőkre terjedhet ki: a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény jellege és oka, a zavarnak a kritikus infrastruktúrákra és az alapvető szolgáltatások nyújtására gyakorolt megfigyelt vagy becsült hatása, az esemény ágazatokon és határokon átnyúló következményei, valamint a – nemzeti szinten vagy a más érintett tagállamokkal és a Bizottsággal együtt a már meglévő mechanizmusok, például az (EU) 2022/2557 irányelv 9. és 15. cikke szerinti információmegosztási mechanizmus révén – meghozott vagy tervezett enyhítő intézkedések. Ezt az információmegosztást úgy kell végezni, hogy az ne vonja el a kritikus infrastruktúra, illetve egyes esetekben a kritikus szervezet vagy a tagállam erőforrásait az események kezelésével kapcsolatos tevékenységektől, amelyeket prioritásként kell kezelni.

Az információmegosztást követő lépések biztosítása érdekében az értesített bizottsági szolgálatok – többek között azok, amelyek azon ágazatokért felelősek, amelyekben a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény történt – tájékoztatják a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság kapcsolattartó pontját és a Bizottság Főtitkárságát.

Ha az információ releváns lehet a kiberbiztonsági dimenzió kezelése szempontjából, vagy kiberbiztonsági eseményhez kapcsolódik, a Bizottságnak és a Tanács elnökségének meg kell osztania a releváns információkat az EU-CyCLONe-nal. Az ilyen eseményekkel kapcsolatban az (EU) 2022/2557 irányelv szerinti és az (EU) 2022/2555 irányelv szerinti illetékes hatóságoknak is együtt kell működniük és indokolatlan késedelem nélkül információt kell cserélniük.

A tengerügyek esetében az illetékes nemzeti hatóságoknak mérlegelniük kell a közös információmegosztási környezet (CISE) használatának lehetőségét az információk indokolatlan késedelem nélküli megosztása céljából.

ii. Uniós szintű információmegosztás

A Bizottság a lehető leghamarabb összehívja a CERG ülését annak érdekében, hogy megkönnyítse a kritikus infrastruktúráért felelős illetékes nemzeti hatóságok és az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek között az eseménnyel kapcsolatos releváns információk cseréjét (jelleg, ok, hatás és ágazatokon és határokon átnyúló következmények), és erről értesíti a Tanács elnökségét. Mivel az említett CERG ülés a szóban forgó, a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményre összpontosít, emlékeztetjük a tagállamokat, hogy felkérhetik a Bizottságot, hogy az említett ülésre hívjon meg a témával foglalkozó nemzeti szakértőket annak érdekében, hogy segítse a tagállamok legmegfelelőbb képviseletét. Az esemény súlypontjától függően, a meglévő ágazati eszközök révén gyűjtött információk megosztása céljából az érintett bizottsági szolgálatokat szorosan be lehet vonni a CERG ülésén zajló munkába.

A kiberbiztonsági tényezők és nem kiberjellegű, fizikai tényezők kombinációjával járó események esetében a CSIRT-ek hálózata és az EU-CyCLONe az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikkének (6) bekezdésében említett eljárási szabályok alapján működik együtt. Az elnökségnek gondoskodnia kell az érintett munkacsoportok elnökeivel, az érintett bizottsági szolgálatokkal, az EKSZ-szel, a CERT-EU-val, az ENISA-val és az Europollal való koordinációról. Szükség esetén a CERT-EU megosztja a releváns információkat a CSIRT-ek hálózatával, a Bizottság pedig az EU-CyCLONe-nal. Elnökeikkel egyetértésben a Bizottság (a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága) adott esetben javasolhatja a CERG, valamint az EU-CyCLONe és a CSIRT-ek hálózata együttes ülésének összehívását, és erről tájékoztatja a Tanács elnökségét.

Amennyiben a kritikus infrastruktúrákat érintően olyan esemény következik be, amely számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű, és amely uniós szinten messzemenő hatással vagy politikai jelentőséggel bír, a Tanács elnöksége – saját kezdeményezésére és az érintett tagállamokkal, a Bizottsággal és a főképviselővel folytatott egyeztetést követően, illetve egy vagy több tagállam kérésére – megvizsgálhatja az IPCR-en keresztüli ágazatközi koordinációra nyíló lehetőségeket. Az IPCR aktiválása esetén – például információmegosztási módban – a politikai és stratégiai koordinációra az IPCR-en keresztül kerülne sor, amihez az IPCR munkájának támogatása keretében a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv nyújtaná a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó szükséges hozzájárulást.

Amennyiben egy kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény harmadik országot érint, a Tanács elnökségének az érintett tagállamokkal és a Bizottsággal egyeztetve mérlegelnie kell a harmadik országgal folytatandó együttműködés helyénvalóságát és módozatait.

iii. A Bizottság és az uniós ügynökségek által nyújtott támogatás

Adott esetben és megbízatásával összhangban eljárva az Europol uniós szintű helyzetjelentést nyújt be az eseményekről. Más uniós ügynökségek – adott esetben és megbízatásuknak megfelelően eljárva – bejelentik a szakterületüknek megfelelő főigazgatóságnak azokat a releváns információkat, amelyek hozzájárulnak a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményre vonatkozó helyzetismerethez vagy az arra való koordinált reagáláshoz, a megfelelő főigazgatóság pedig jelentést tesz a Bizottságnak (a CERG elnökeként eljáró Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságnak). A Bizottság megfelelően tájékoztatja a Tanács elnökségét.

A Bizottság adott esetben és az alkalmazandó uniós és nemzeti jogi keretekkel összhangban hozzájárulhat a helyzetismerethez az uniós űrprogram (17) – például a Kopernikusz, a Galileo vagy az EGNOS – eszközeinek felhasználásával.

b) Stratégiai szinten

i. Jelentéskészítés tagállami hozzájárulások alapján

A Bizottság az illetékes nemzeti hatóságok által a CERG ülésén vagy az érintett szolgálatokkal, szakértői csoportokkal vagy hálózatokkal tartott együttes üléseken megosztott, valamint minden más rendelkezésre álló (a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekkel és az ilyen események kezelésére vonatkozó bevált gyakorlatokkal kapcsolatos) információkra építve jelentést készít a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának területén. Ezt a jelentést megkapják a CERG tagjai, a PROCIV-CER-munkacsoport tagjai, valamint a Tanács elnökségével egyeztetve egyéb érintett érdekelt felek. Szükség esetén a jelentés megfelelő szintű minősítést kap, és azt az alkalmazandó jogi keretekben meghatározott információbiztonsági szabályokkal és eljárásokkal összhangban minden esetben megküldik a tagállamok releváns címzettjeinek.

Az említett jelentésben a Bizottság adott esetben figyelembe veszi a kiberbiztonsági szempontból releváns uniós szintű kockázatértékelések, egyéb értékelések és forgatókönyvek eredményeit, beleértve a Bizottság, a főképviselő és az együttműködési csoport által végzett értékeléseket is.

Az IPCR aktiválása esetén az említett jelentés hozzájárulhat a Bizottság szolgálatai és az EKSZ által készített integrált helyzetismereti elemzéshez (ISAA).

A SIAC adott esetben naprakész, hírszerzésen alapuló értékelést nyújt be az eseményről.

ii. Az uniós válságkezelési koordinációs mechanizmusok aktiválása és az uniós eszközök használata

Az UCPM-re vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban az ERCC az UCPM aktiválása esetén megkezdheti az eseménnyel kapcsolatos helyzetismereti támogatás nyújtását (18). Emellett az érintett tagállamok a Kopernikusz veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatásán keresztül műholdas felvételeket kérhetnek területükről.

Amennyiben a Bizottság, valamint az EKSZ és az érintett uniós ügynökségek közötti információmegosztás helyénvalónak tűnik, az illetékes főigazgatóság vagy a Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság – a Főtitkárság koordinálása mellett – aktiválja a Bizottság belső válságkezelési koordinációs folyamatát (ARGUS I. szakasz) azáltal, hogy eseményt indít az Argus informatikai eszközön. A Bizottság biztosítja, hogy a releváns információkat az IPCR-kerekasztal-megbeszéléseken és az IPCR-platformon keresztül megosszák a tagállamokkal.

A Tanács elnöksége aktiválhatja az IPCR-t információmegosztási módban, ami magában foglalja az ISAA-jelentéseknek a Bizottság és az EKSZ általi kidolgozását, az illetékes nemzeti hatóságok és adott esetben más források hozzájárulásaira támaszkodva. A Tanács elnöksége az IPCR aktiválása nélkül is nyithat nyomonkövetési weboldalt az IPCR internetes platformján. Nyomonkövetési weboldalt az érintett tagállam, a bizottsági szolgálatok vagy az EKSZ kérésére esetleg a Tanács Főtitkársága is létrehozhat az elnökség jóváhagyásával.

Adott esetben a vonatkozó eljárásokat követően egyéb (ágazati) uniós válság- és vészhelyzet-kezelési mechanizmusok és eszközök is aktiválhatók. A Bizottság biztosítani fogja e mechanizmusok és eszközök összehangolását.

Amennyiben a fizikai esemény egybeesik az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 7. pontjában meghatározott nagyszabású kiberbiztonsági eseménnyel, vagy ahhoz a jelek szerint kapcsolódik, a Tanács elnöksége az (EU) 2022/2555 irányelvben a nagyszabású kiberbiztonsági események összehangolt kezelésére vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket is alkalmazhatja a megfelelő operatív szintű koordináció meghatározására, bevonva többek között kiberkérdésekkel foglalkozó horizontális munkacsoportot, a PROCIV-CER-munkacsoportot, a CERG-et, az EU CyCLONe-t és a CSIRT-ek hálózatát, az említettek saját szabályaival és eljárásaival összhangban.

iii. A nyilvános tájékoztatás összehangolása

A kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű események által érintett tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolniuk a válsághelyzettel kapcsolatos nyilvános tájékoztatásukat, tiszteletben tartva az ezzel kapcsolatos nemzeti hatásköröket és igazgatási keretrendszereket. Adott esetben az IPCR válsághelyzeti kommunikátorok hálózata is bevonható.

A közös helyzetismeret alapján a PROCIV-CER-munkacsoport az érintett tagállamokkal együttműködve és a Bizottsággal konzultálva véleménycserét szervezhet a tagállamok és a Bizottság nyilvános tájékoztatással kapcsolatos megközelítéseiről. Szükség esetén, a tagállamok közötti koordináció megkönnyítése érdekében a PROCIV-CER-munkacsoportnak törekednie kell egy közös álláspont kialakítására.

Ennek során szem előtt kell tartani, hogy a tájékoztatásra irányuló erőfeszítések nem áshatják alá a nemzeti válság- és vészhelyzet-kezelési műveleteket.

Az Europol és más érintett uniós ügynökségek a közös helyzetismeret alapján és az érintett tagállamokkal egyeztetve összehangolják nyilvános tájékoztatási tevékenységeiket a Bizottság szóvivői szolgálatával. Az ERCC-nek nem lesz szerepe a terv keretében a nyilvánosság felé végzett válságkommunikációban.

Ha a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény külső vagy hibrid dimenzióval bír, a nyilvános tájékoztatást az EKSZ-szel és a Bizottság szóvivői szolgálatával is össze kell hangolni a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó uniós protokollal összhangban.

2. Reagálás (az Információcsere c. részben és a stratégiai/politikai szintű kiegészítő intézkedések között ismertetett folyamatos intézkedések)

a) Stratégiai szinten

i. A helyzetjelentések folyamatos készítése

A PROCIV-CER-munkacsoportot tájékoztatni kell a jelentések (pl. az IPCR aktiválása esetén az ISAA-jelentés, illetve a Bizottság által a tagállami hozzájárulások alapján a kritikus infrastruktúrák rezilienciájáról készített jelentés) elkészítéséről, és a munkacsoportnak elő kell készítenie a COREPER (amennyiben még nem hívták össze), illetve adott esetben a Politikai és Biztonsági Bizottság ülését.

A SIAC intenzívebb kommunikációt folytat a tagállamok hírszerző szolgálataival, összesíti az összes forrásból származó információt, és elemzést és értékelést készít az eseményről, valamint szükség esetén rendszeresen frissíti azokat.

ii. Koordinációs ülések szervezése

A közös helyzetelemzés alapján a Tanács elnöksége a lehető leghamarabb összehívja a PROCIV-CER-munkacsoport üléseit. Az ülések célja megvitatni, hogy a kritikus infrastruktúrák rezilienciájának területén milyen hiányosságok mutatkoztak a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való uniós reagálásban, továbbá megvizsgálni a tagállamok, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti koordinációra nyíló lehetőségeket. Az IPCR aktiválása esetén az elnökség beemelheti az említett üléseken tett megállapításokat az IPCR-kerekasztal-megbeszélésekbe. Az IPCR-kerekasztal-megbeszélések során azonosítani lehet továbbá egyes konkrét hiányosságokat is a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményekre való reagálásban, és utasítani lehet a PROCIV-CER-munkacsoportot, hogy kezelje e hiányosságokat, az elért eredményekről pedig számoljon be az IPCR-kerekasztal-megbeszéléseknek annak érdekében, hogy ezzel támogassa az IPCR politikai és stratégiai koordinációs erőfeszítéseit.

iii. Az uniós válságkezelési koordinációs mechanizmusok teljes körű aktiválása és az uniós eszközök használata

Amennyiben a Tanács elnöksége teljes körű aktiválási módban aktiválja az IPCR-t:

A reagálás uniós politikai szintű koordinációját a Tanács végzi az IPCR felhasználásával.

A Tanács elnöksége kellő időben informális kerekasztal-megbeszélést hív össze az érintett nemzeti, uniós és nemzetközi szereplők részvételével, ahol az érintett tagállam(ok) beszámolhat(nak) az eseményről, az elnökség beszámolhat a Tanács érintett munkacsoportjainak megállapításairól, a bizottsági szolgálatok pedig beszámolhatnak a csoport korábban összehívott üléséről/üléseiről, amit adott esetben az EKSZ kiegészíthet.

A SIAC-t és az érintett uniós ügynökségeket fel lehet kérni arra, hogy az említett ülésen nyújtsanak be helyzetjelentést a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű eseményről.

Az ISAA-ért felelős szolgálat (a Bizottság illetékes szolgálata vagy az EKSZ) az érintett bizottsági szolgálatok, az érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az illetékes nemzeti hatóságok közreműködésével elkészíti az ISAA-jelentést. A tagállamok is felkérést kapnak, hogy az IPCR internetes platformján keresztül járuljanak hozzá e jelentés elkészítéséhez.

Abban az esetben, ha a Bizottság elnöke aktiválja a Bizottság belső válságkezelési koordinációs folyamatát (ARGUS, II. szakasz), rövid időn belül összehívják a Válságkezelési Koordinációs Bizottságot az érintett bizottsági szolgálatok, ügynökségek és adott esetben az EKSZ részvételével, hogy a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékű, határokon átnyúló jelentőségű esemény valamennyi vonatkozása tekintetében összehangolják a reagálást.

Az Unió és a NATO számára egyaránt jelentőséggel bíró, a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű események esetén a Bizottság szolgálatai és az EKSZ a rezilienciáról szóló EU–NATO strukturált párbeszédet hívhatnak össze annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a közös helyzetismerethez és az Unió és a NATO által hozott intézkedésekkel kapcsolatos információcseréhez, teljes mértékben tiszteletben tartva az Unió és a tagállamok Szerződések szerinti hatásköreit, valamint az Európai Tanács által jóváhagyott, az EU–NATO együttműködésre irányadó kulcsfontosságú elveket, különösen a viszonosság, az inkluzivitás és a döntéshozatali autonómia elvét, valamint teljes átláthatóságot biztosítva valamennyi tagállam számára. Megerősítve az Unió és a NATO közötti akadálytalan információcsere fontosságát, az érintett tagállam által érzékenynek ítélt eseményekre vonatkozó információkat az érintett tagállam kifejezett hozzájárulásával meg lehetne osztani a NATO-val. A tagállamok tájékoztatást fognak kapni a strukturált párbeszédnek a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv alkalmazásával kapcsolatos eredményeiről.

iv. Nyilvános tájékoztatás

A Tanácsnak adott esetben elő kell segítenie a nyilvános tájékoztatással kapcsolatos megközelítésekre vonatkozó információcserét, és szükség esetén törekednie kell arra, hogy a tagállamok közötti és a Bizottsággal való koordináció megkönnyítése érdekében közös álláspontot alakítson ki. Ezt a munkát támogathatja a válsághelyzeti kommunikátoroknak az IPCR révén létrehozott informális hálózata. Adott esetben és az érintett tagállamokkal egyeztetve a Bizottság szolgálatai is készítenek nyilvános tájékoztató közleményeket.

Ha a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény külső vagy hibrid dimenzióval bír, a nyilvános tájékoztatást az EKSZ-szel és a Bizottság szóvivői szolgálatával koordinációban kell végezni. Az ERCC-nek nem lesz szerepe a terv keretében a nyilvánosság felé végzett válságkommunikációban.

v. A tagállamoknak nyújtott támogatás és hatékony reagálás

A Tanács elnöksége az IPCR aktiválása esetén a PROCIV-CER-munkacsoport és más érintett munkacsoportok több ülését is összehívhatja az IPCR keretében végzett tevékenységek támogatása érdekében.

A kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény által érintett tagállamok technikai támogatást kérhetnek más tagállamoktól kétoldalú alapon, illetve a Tanács elnökségén és/vagy a PROCIV-CER-munkacsoporton keresztül, például speciális szakértői támogatást kérhetnek a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény káros hatásainak enyhítéséhez.

A kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény által érintett tagállamok technikai és/vagy pénzügyi támogatást is kérhetnek a Bizottságtól vagy az érintett uniós ügynökségektől. Ilyen kérés esetén a Bizottság az érintett uniós ügynökségekkel koordinációban megvizsgálja az általa nyújtandó lehetséges támogatást, és adott esetben, valamint az érintett tagállamok jóváhagyásával, a tagállamok eljárásaival összhangban aktiválja az uniós szintű technikai enyhítő intézkedéseket, valamint koordinálja a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény megállításához vagy hatásának csökkentéséhez szükséges technikai kapacitásokat. A Bizottságnak és az elnökségnek a hatékony koordináció érdekében megfelelően tájékoztatnia kell egymást ezekről a kérésekről.

Az érintett országok segítségkérés céljából aktiválhatják az UCPM-et, majd ezt követően az ERCC az UCPM-re vonatkozó jogi rendelkezésekkel összhangban együttműködik a tagállamok kapcsolattartó pontjaival a segítségnyújtás koordinálása céljából.

Megbízatásuk keretein belül és kérésre az Europol és más releváns uniós ügynökségek támogathatják a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény által érintett tagállamokat az esemény kivizsgálásában.

b) Politikai szinten

A Tanács elnöksége mérlegelheti, hogy szükség van-e IPCR-kerekasztal-megbeszélések, illetve a tanácsi munkacsoportok, a COREPER vagy a Tanács üléseinek összehívására, hogy eszmecserét folytassanak a kritikus infrastruktúrákat érintő, számottevő mértékben határokon átnyúló jelentőségű esemény lehetséges eredetéről és a tagállamokban és az Unió egészében várható következményeiről, hogy megállapodjanak a közös iránymutatásokról, valamint hogy elfogadják a szükséges intézkedéseket a szóban forgó esemény által érintett tagállamok támogatása és az esemény hatásainak enyhítése érdekében. A kérdéssel az Európai Tanács is foglalkozhat.

A kritikus infrastruktúrákra vonatkozó uniós terv vázlatos áttekintése

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).

(3) Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2021. december 2.) a rendszerszintű kiberbiztonsági események érintett hatóságok számára létrehozandó páneurópai koordinációs keretéről (ERKT/2021/17).

(4) A Bizottság 2022. május 23-i közleménye – A közlekedésre vonatkozó vészhelyzeti terv, COM(2022) 211 final.

(5) A légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. január 24-i (EU) 2019/123 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 28., 2019.1.31., 1. o.) 19. cikke alapján jött létre.

(6) A Bizottság 2012/C 353/02 határozata (2012. november 15.) a villamosenergia-ügyi koordinációs csoport felállításáról (HL C 353., 2012.11.17., 2. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1938 rendelete (2017. október 25.) a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 280., 2017.10.28., 1. o.).

(8) A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 265., 2009.10.9., 9. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2371 rendelete (2022. november 23.) a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és az 1082/2013/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 314., 2022.12.6., 26. o.).

(11) Az érintett bizottsági szolgálatokat, az EKSZ-t, az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséget (ENISA), a CERT-EU-t és az Europolt magában foglaló informális csoport, amelynek társelnökei a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága és az EKSZ.

(12) Például, közlekedés: az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA), az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Vasúti Ügynökség (ERA); egészségügy: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA); energia: az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER); űrpolitika: az Európai Unió Űrprogramügynöksége (EUSPA); élelmiszerágazat: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA); tengerhasznosítási ágazat: az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA); kiberbiztonsági események: a számítógép-biztonsági eseményekre reagáló csoportok (CSIRT-ek), az uniós intézmények, szervek és hivatalok hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportja (CERT-EU), az EKB, az ERKT, az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k).

(13) A Tanács (EU) 2018/1993 végrehajtási határozata (2018. december 11.) az uniós politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmusról (HL L 320., 2018.12.17., 28. o.).

(14) A Tanács 2014/415/EU határozata (2014. június 24.) a szolidaritási klauzula Unió által történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 192., 2014.7.1., 53. o.).

(15) Közös szolgálati munkadokumentum a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés uniós operatív protokolljáról, SWD(2023) 116 final.

(16) A Tanács 2022. június 21-i következtetései a hibrid hadjáratokra való koordinált uniós reagálásra vonatkozó keretről; Végrehajtási iránymutatások a hibrid hadjáratokra való koordinált uniós reagálásra vonatkozó kerethez (15880/22).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/696 rendelete (2021. április 28.) az uniós űrprogram és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról, valamint a 912/2010/EU, az 1285/2013/EU és a 377/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 69. o.).

(18) Például médiafigyelési termékek, polgári védelmi üzenetek, elemző tájékoztatók, ECHO napi térképek, ECHO napi áttekintések és más testre szabott termékek közzétételét.