2024. június 5-én benyújtott kereset – Európai Bizottság kontra Olasz Köztársaság

(C-394/24. sz. ügy)

(C/2024/4318)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: G. Gattinara, M. Ioan meghatalmazottak)

Alperes: Olasz Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

állapítsa meg, hogy az Olasz Köztársaság,

—

mivel a 2002. május 30-i 115. sz. köztársasági elnöki rendelet 168-bis. cikkének (1) bekezdését úgy értelmezte és alkalmazta, hogy a telefonos lehallgatásra és a helyiségek lehallgatására szolgáló berendezések díjazás fejében történő bérbeadására irányuló szolgáltatás nem minősül a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16 -i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében vett kereskedelmi ügyletnek, (1)és

—

mivel 2018 és 2023 között nem gondoskodott arról, hogy hatóságai ténylegesen betartsák a 2011/7/EU irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében a telefonos lehallgatásra és a helyiségek lehallgatására szolgáló berendezések bérbeadására irányuló szolgáltatások díjazásának megfizetése tekintetében meghatározott fizetési feltételeket;

nem teljesítette az irányelv e rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit;

—	az Olasz Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének első jogalapja keretében a Bizottságazzal érvel, hogy a 2002. május 30-i 115. sz. köztársasági elnöki rendelet 168-bis. cikkének (1) bekezdésének olyan értelmezése és alkalmazása, amely a „kereskedelmi ügyletnek” a 2011/7/EU irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében vett fogalmából kizárja a telefonos lehallgatásra és a helyiségek lehallgatására szolgáló berendezések díjazás fejében történő bérbeadására irányuló szolgáltatást, összeegyeztethetetlen az Olaszországot az utóbbi rendelkezés alapján terhelő kötelezettségekkel. A Bizottság szerint a szóban forgó rendelkezés szó szerinti, rendszertani és teleologikus értelmezésének következményéről van szó.

Keresetének második jogalapja keretében a Bizottság azzal érvel, hogy a telefonos lehallgatásra és a helyiségek lehallgatására szolgáló berendezések díjazás fejében történő bérbeadására irányuló szolgáltatások tekintetében az olasz hatóságok által 2018 és 2023 között alkalmazott átlagos kifizetési határidő meghaladja az említett irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében előírt 30 napos időtartamot. A Bizottság szerint ebből az következik, hogy az Olasz Köztársaság megsértette az e rendelkezésből eredő kötelezettségeit.

(1) HL 2011. L 48., 1. o.