(1)

Az Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtését, fenntartását és továbbfejlesztését – az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett –, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés. E térség fokozatos kialakítása érdekében az Uniónak a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerését, valamint a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségét biztosító intézkedéseket kell elfogadnia.

(1)

Az Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtését, fenntartását és továbbfejlesztését – az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett –, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés , a Szerződésekkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: a Charta) összhangban . E térség fokozatos kialakítása érdekében az Uniónak a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerését, valamint a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségét biztosító intézkedéseket kell elfogadnia.

(2)

A rendelet egy másik tagállamban megállapított leszármazás tagállamok általi elismerésére vonatkozik. Arra irányul, hogy megvédje a leszármazásukkal kapcsolatos, határokon átnyúló vonatkozású ügyek által érintett gyermekek alapvető emberi jogait és egyéb jogait, ideértve a gyermekek önazonossághoz (31), megkülönböztetésmentességhez (32), valamint magán- és családi élethez való jogát (33), melynek során elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartani  (34). A rendelet célja továbbá, hogy a leszármazás másik tagállamban történő elismerésére irányuló eljárásokkal kapcsolatban biztosítsa a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot, valamint hogy csökkentse a családok, a nemzeti bíróságok és más illetékes hatóságok eljárással összefüggő költségeit és egyéb terheit. E célok elérése érdekében e rendeletnek elő kell írnia a tagállamok számára, hogy a más tagállamban megállapított leszármazást minden tekintetben ismerjék el.

(2)

A rendelet egy másik tagállamban megállapított leszármazás tagállamok általi elismerésére vonatkozik. Valamennyi tagállam köteles a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva eljárni, többek között azáltal, hogy védi minden gyermek családi élethez való alapvető jogát, és megtiltja a gyermeknek a szülei családi állapota vagy szexuális irányultsága, illetve a gyermek fogantatásának módja alapján történő megkülönböztetést. E rendelet ennélfogva arra irányul, hogy megvédje a leszármazásukkal kapcsolatos, határokon átnyúló vonatkozású ügyek által érintett gyermekek alapvető emberi jogait és egyéb jogait, ideértve a gyermekek önazonossághoz (31), megkülönböztetésmentességhez (32), valamint magán- és családi élethez való jogát (33), figyelembe véve elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekének tiszteletben tartását  (34). A rendelet célja továbbá, hogy a leszármazás másik tagállamban történő elismerésére irányuló eljárásokkal kapcsolatban biztosítsa a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot, valamint hogy csökkentse a családok, a nemzeti bíróságok és más illetékes hatóságok eljárással összefüggő költségeit és egyéb terheit annak érdekében, hogy határokon átnyúló helyzetekben a gyermek ne veszítse el az egyik tagállamban megállapított leszármazásból eredő jogait . E célok elérése érdekében e rendeletnek elő kell írnia a tagállamok számára, hogy a más tagállamban megállapított leszármazást minden tekintetben ismerjék el.

(5)

A Szerződések értelmében a családjoggal kapcsolatos anyagi jogi jogszabályok – például a család fogalmának meghatározására és a gyermek leszármazásának megállapítására vonatkozó szabályok – elfogadása a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése értelmében azonban az Unió a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekkel kapcsolatban intézkedéseket, különösen a nemzetközi joghatóságra, az alkalmazandó jogra és a leszármazás elismerésére vonatkozó szabályokat fogadhat el.

(5)

Az EUMSZ 67. cikkének (1) bekezdése szerint az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait. A Szerződések értelmében a családjoggal kapcsolatos anyagi jogi jogszabályok – például a család fogalmának meghatározására és a gyermek leszármazásának megállapítására vonatkozó szabályok – elfogadása a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése értelmében azonban az Unió a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekkel kapcsolatban intézkedéseket, különösen a nemzetközi joghatóságra, az alkalmazandó jogra és a leszármazás elismerésére vonatkozó szabályokat fogadhat el.

(8)

Bár az Unió hatáskörrel rendelkezik a határokon átnyúló vonatkozású családjogi intézkedések, így például a nemzetközi joghatóságra, az alkalmazandó jogra és a leszármazás tagállamok közötti elismerésére vonatkozó szabályok elfogadására, a leszármazás tekintetében az Unió eddig még nem fogadott el rendelkezéseket ezeken a területeken. A tagállamok jelenleg eltérő rendelkezéseket alkalmaznak ezeken a területeken.

(8)

Bár az Unió hatáskörrel rendelkezik a határokon átnyúló vonatkozású családjogi intézkedések, így például a nemzetközi joghatóságra, az alkalmazandó jogra és a leszármazás tagállamok közötti elismerésére vonatkozó szabályok elfogadására, a leszármazás tekintetében az Unió eddig még nem fogadott el rendelkezéseket ezeken a területeken. A tagállamok jelenleg eltérő rendelkezéseket alkalmaznak ezeken a területeken , ami joghézagokhoz vezet és jogbizonytalanságot teremt a határokon átnyúló helyzetekben jogaikat gyakorló gyermekek számára, ezáltal pedig hátrányos megkülönböztetéshez és az alapvető jogok tiszteletben tartásának elmulasztásához vezethet .

(10)

A leszármazás határokon átnyúló helyzetekben történő megállapításával kapcsolatban a joghatóságra és az alkalmazandó jogra, valamint a leszármazás tagállamok közötti elismerésére vonatkozó uniós rendelkezések hiánya miatt a családok nehézségekbe ütközhetnek a gyermekeik leszármazásának bármely célból történő elismertetése tekintetében az Unión belül, többek között azokban az esetekben, amikor a család másik tagállamba költözik, vagy visszatér a származási tagállamába.

(10)

A leszármazás határokon átnyúló helyzetekben történő megállapításával kapcsolatban a joghatóságra és az alkalmazandó jogra, valamint a leszármazás tagállamok közötti elismerésére vonatkozó uniós rendelkezések hiánya miatt a családok nehézségekbe ütköznek a gyermekeik leszármazásának bármely célból történő elismertetése tekintetében az Unión belül, többek között azokban az esetekben, amikor a család másik tagállamba költözik, vagy visszatér a származási tagállamába.

(11a)

Az, hogy az egyik tagállamban megállapított leszármazást egy másik tagállam nem ismeri el, különösen a szivárványcsaládokat (LMBTIQ+-családokat) és más olyan családtípusokat érint, amelyek nem illeszkednek a nukleáris család modelljéhez. Különösen igaz ez abban az esetben, ha nincs biológiai kapcsolat a szülők és a gyermek között. E rendelet biztosítja, hogy a gyermekek családi helyzetüktől függetlenül és megkülönböztetés nélkül élhessenek jogaikkal, és megőrizzék jogállásukat a határokon átnyúló helyzetekben.

(13)

Ez a rendelet nem érinti a gyermekek uniós jogból eredő jogait, különösen a gyermekeket a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a 2004/38/EK irányelv – alapján megillető jogokat. Például a tagállamok már jelenleg is kötelesek elismerni a szülő-gyermek kapcsolatot annak érdekében, hogy a gyermekek mindkét szülővel akadály nélkül gyakorolhassák a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat, valamint az uniós jogból eredő valamennyi jogukat. E rendelet nem határoz meg további feltételeket vagy követelményeket az említett jogok gyakorlására vonatkozóan.

(13)

Ez a rendelet nem érinti a gyermekek uniós jogból eredő jogait, különösen a gyermekeket a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogszabályok – többek között a 2004/38/EK irányelv – alapján megillető jogokat. Például a tagállamok már jelenleg is kötelesek elismerni a szülő-gyermek kapcsolatot annak érdekében, hogy a gyermekek szüleikkel akadály nélkül gyakorolhassák a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogukat, valamint az uniós jogból eredő valamennyi jogukat. E rendelet nem határoz meg további feltételeket vagy követelményeket az említett jogok gyakorlására vonatkozóan.

(14)

Az EUMSZ 21. cikk értelmében és az ahhoz kapcsolódó – a Bíróság által értelmezett – másodlagos jog alapján az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése szerinti tagállami nemzeti identitás tiszteletben tartása és a tagállami közrend nem szolgálhat annak alapjául, hogy a tagállam megtagadja a gyermek és annak azonos nemű szülei közötti szülő-gyermek kapcsolatnak az uniós jogból eredő jogok gyakorlása céljából történő elismerését. Ezenkívül a leszármazás bármilyen módon igazolható e jogok gyakorlása céljából (52). Ezért a tagállamok nem kérhetik a rendeletben meghatározott, a leszármazásról szóló bírósági határozatot vagy közokiratot kísérő tanúsítvány, illetve a rendelet által bevezetett európai leszármazási igazolás bemutatását, ha az érintett személy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásával kapcsolatban egy gyermek uniós jogból eredő jogait érvényesíti. Ettől függetlenül azonban az érintett személy az ilyen esetekben dönthet úgy, hogy a releváns tanúsítványt, vagy a jelen rendeletben meghatározott vonatkozó európai leszármazási igazolást is bemutatja. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok és családtagjaik tisztában legyenek azzal, hogy ez a rendelet nem érinti a gyermekek uniós jogból eredő jogait, a tanúsítványok és az európai leszármazási igazolás e rendelethez mellékelt formanyomtatványainak tartalmazniuk kell egy nyilatkozatot, amely rögzíti, hogy az adott tanúsítvány vagy európai leszármazási igazolás nem érinti a gyermek uniós jogból eredő jogait – különösen a gyermekeket a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogszabályok alapján megillető jogokat –, és hogy e jogok gyakorlása céljából a szülő-gyermek kapcsolat bármilyen módon igazolható.

(14)

Az EUMSZ 21. cikk értelmében és az ahhoz kapcsolódó – a Bíróság által értelmezett – másodlagos jog alapján az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése szerinti tagállami nemzeti identitás tiszteletben tartása és a tagállami közrend nem szolgálhat annak alapjául, hogy a tagállam megtagadja a gyermek és annak azonos nemű szülei közötti szülő-gyermek kapcsolatnak az uniós jogból eredő jogok gyakorlása céljából történő elismerését. E célból alapvető fontosságú, hogy a tagállamok biztosítsák e rendelet helyes végrehajtását, hogy a közrendet ne használják fel az e rendeletben meghatározott kötelezettségek megkerülésére, és hogy e rendeletet az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezzék. Ezenkívül a leszármazás bármilyen módon igazolható e jogok gyakorlása céljából (52). Ezért a tagállamok nem kérhetik a rendeletben meghatározott, a leszármazásról szóló bírósági határozatot vagy közokiratot kísérő tanúsítvány, illetve a rendelet által bevezetett európai leszármazási igazolás bemutatását, ha az érintett személy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásával kapcsolatban egy gyermek uniós jogból eredő jogait érvényesíti. Ettől függetlenül azonban az érintett személy az ilyen esetekben dönthet úgy, hogy a releváns tanúsítványt, vagy a jelen rendeletben meghatározott vonatkozó európai leszármazási igazolást is bemutatja. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok és családtagjaik tisztában legyenek azzal, hogy ez a rendelet nem érinti a gyermekek uniós jogból eredő jogait, a tanúsítványok és az európai leszármazási igazolás e rendelethez mellékelt formanyomtatványainak tartalmazniuk kell egy nyilatkozatot, amely rögzíti, hogy az adott tanúsítvány vagy európai leszármazási igazolás nem érinti a gyermek uniós jogból eredő jogait – különösen a gyermekeket a szabad mozgásra vonatkozó uniós jogszabályok alapján megillető jogokat –, és hogy e jogok gyakorlása céljából a szülő-gyermek kapcsolat bármilyen módon igazolható.

(14a)

A tagállamoknak – a Bizottság és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat támogatásával – képzéseket kell szervezniük a bírók, a jogi szakemberek és az érintett állami hatóságok számára e rendelet megfelelő végrehajtásának és alkalmazásának biztosítása érdekében.

(16)

Az Egyesült Nemzetek 1989. november 20-i gyermekjogi egyezményének (a továbbiakban: az ENSZ gyermekjogi egyezménye) 2. cikke rögzíti, hogy a részes államok mindennemű megkülönböztetés nélkül kötelesek tiszteletben tartani és biztosítani a gyermekek jogait, valamint kötelesek meghozni minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megvédjék a gyermekeket a megkülönböztetés és megtorlás valamennyi formájával szemben, amely szüleik körülményei miatt érhetné őket. Az említett egyezmény 3. cikke értelmében – többek között – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok intézkedései során elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni.

(16)

Az Egyesült Nemzetek 1989. november 20-i gyermekjogi egyezményének (a továbbiakban: az ENSZ gyermekjogi egyezménye) 2. cikke rögzíti, hogy a részes államok mindennemű megkülönböztetés nélkül kötelesek tiszteletben tartani és biztosítani a gyermekek jogait, valamint kötelesek meghozni minden megfelelő intézkedést annak érdekében, hogy megvédjék a gyermekeket a megkülönböztetés és megtorlás valamennyi formájával szemben, amely szüleik körülményei miatt érhetné őket. Az említett egyezmény 3. cikke értelmében – többek között – a bíróságok és a közigazgatási hatóságok intézkedései során elsősorban a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni , és minden helyzetben és minden körülmények között tiszteletben kell tartani a gyermekek jogait .

(17a)

A gyermek mindenek felett álló érdekeire kiemelt figyelmet kell fordítani. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kifejezetten kimondta, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke csökkenti a részes államok mérlegelési mozgásterét a gyermek-szülői kapcsolat elismerése terén  (1a) , és hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke magában foglalja a nevelésükért, szükségleteik kielégítéséért és jólétük biztosításáért felelős személyek jogi azonosítását, valamint annak lehetőségét, hogy a gyermek stabil környezetben éljen és fejlődjön (1b). A Charta és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: az emberi jogok európai egyezménye) szerint a gyermekeknek joguk van a magán- és családi élethez.

(18)

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. november 4-i egyezmény (a továbbiakban: az emberi jogok európai egyezménye) 8. cikke rögzíti a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, az egyezmény 12. kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke pedig úgy rendelkezik, hogy a törvényben meghatározott jogok gyakorlását mindennemű – többek között a születésen alapuló – megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy értelmezte az egyezmény 8. cikkét, hogy az alapján a joghatósága alá tartozó valamennyi állam köteles elismerni a béranyaság útján született gyermek és a leendő biológiai szülő között külföldön létrejött szülő-gyermek jogi kapcsolatot, és köteles a leendő nem biológiai szülő és a gyermek közötti kapcsolat jogilag történő elismerésére szolgáló mechanizmust biztosítani (például a gyermek örökbefogadása útján) (24).

(18)

Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. november 4-i egyezmény (a továbbiakban: az emberi jogok európai egyezménye) 8. cikke rögzíti a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, az egyezmény 12. kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke pedig úgy rendelkezik, hogy a törvényben meghatározott jogok gyakorlását mindennemű – többek között a születésen alapuló – megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy értelmezte az egyezmény 8. cikkét, hogy az alapján a joghatósága alá tartozó valamennyi állam köteles elismerni a béranyaság útján született gyermek és a leendő biológiai szülő között külföldön létrejött szülő-gyermek jogi kapcsolatot, és köteles a leendő nem biológiai szülő és a gyermek közötti kapcsolat jogilag történő elismerésére szolgáló mechanizmust biztosítani (például a gyermek örökbefogadása útján) (24). Bár ez a rendelet erre az ítélkezési gyakorlatra épül, és biztosítja, hogy az egyik tagállamban megállapított gyermek-szülői kapcsolatot valamennyi tagállamban el kell ismerni, ez a rendelet nem értelmezhető úgy, hogy arra kötelezi a tagállamokat, hogy a béranyaság gyakorlatának elfogadása érdekében módosítsák anyagi családjogukat. E tekintetben tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket.

(21)

A nemzetközi egyezmények és az uniós jog rendelkezéseivel összhangban a rendeletnek biztosítania kell, hogy a gyermekek a határokon átnyúló helyzetekben megkülönböztetés nélkül gyakorolhassák a jogaikat, és megőrizhessék a jogállásukat. Ennek érdekében, valamint a Bíróságnak többek között a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra vonatkozó ítélkezési gyakorlatát és az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítélkezési gyakorlatát szem előtt tartva e rendeletnek ki kell terjednie a más tagállamban megállapított leszármazás elismerésére, függetlenül attól, hogy a gyermek hogyan fogant, vagy hogyan született, és függetlenül attól, hogy milyen családban él, valamint ideértve a belföldi örökbefogadás eseteit is. Ezért – a rendelet alkalmazandó jogra vonatkozó szabályainak alkalmazására is figyelemmel – e rendeletnek ki kell terjednie az azonos nemű szülőkkel rendelkező gyermekek tekintetében egy másik tagállamban megállapított leszármazás elismerésére. E rendeletnek ki kell terjednie továbbá egy másik tagállamban belföldi örökbefogadással, az adott tagállam belföldi örökbefogadásra vonatkozó szabályainak megfelelően örökbe fogadott gyermek leszármazásának tagállamok általi elismerésére is.

(21)

A nemzetközi egyezmények és az uniós jog rendelkezéseivel összhangban a rendeletnek biztosítania kell, hogy a gyermekek a határokon átnyúló helyzetekben megkülönböztetés nélkül gyakorolhassák a jogaikat, és megőrizhessék a jogállásukat. Ennek érdekében, valamint a Bíróságnak többek között a tagállamok közötti kölcsönös bizalomra vonatkozó ítélkezési gyakorlatát és az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítélkezési gyakorlatát szem előtt tartva e rendeletnek ki kell terjednie a más tagállamban megállapított leszármazás elismerésére, függetlenül attól, hogy a gyermek hogyan fogant, vagy hogyan született, és függetlenül attól, hogy milyen családban él, valamint ideértve a belföldi örökbefogadás eseteit is. Ezért – a rendelet alkalmazandó jogra vonatkozó szabályainak alkalmazására is figyelemmel – e rendeletnek ki kell terjednie az azonos nemű szülőkkel rendelkező gyermekek vagy a nukleáris család modelljéhez nem illeszkedő, más típusú családban élő gyermekek tekintetében egy másik tagállamban megállapított leszármazás elismerésére. E rendeletnek ki kell terjednie továbbá egy másik tagállamban belföldi örökbefogadással, az adott tagállam belföldi örökbefogadásra vonatkozó szabályainak megfelelően örökbe fogadott gyermek leszármazásának tagállamok általi elismerésére is.

(30)

Ez a rendelet nem alkalmazandó olyan előkérdésekre, mint például a házasság vagy az adott kapcsolatra alkalmazandó jog szerint a házassághoz hasonló joghatásokkal bíró kapcsolat létezése, érvényessége vagy elismerése; ezekre a kérdésekre továbbra is a tagállamok nemzeti joga – többek között azok nemzetközi magánjogi szabályai – és adott esetben a Bíróság szabad mozgásra vonatkozó ítélkezési gyakorlata irányadó.

(30)

Ez a rendelet nem alkalmazandó olyan előkérdésekre, mint például a házasság vagy az adott kapcsolatra alkalmazandó nemzeti jog szerint a házassághoz hasonló joghatásokkal bíró kapcsolat , például bejegyzett élettársi kapcsolat létezése, érvényessége vagy elismerése; ezekre a kérdésekre továbbra is a tagállamok nemzeti joga – többek között azok nemzetközi magánjogi szabályai – és adott esetben a Bíróság szabad mozgásra vonatkozó ítélkezési gyakorlata irányadó.

(36)

A leszármazásra vonatkozó bírósági határozatok és közokiratok elismerésének a lehetővé tétele érdekében a rendeletnek egységes joghatósági szabályokat kell megállapítania a leszármazás határokon átnyúló vonatkozású esetekben történő megállapítása tekintetében. A rendeletnek ezenkívül azt is világosan rögzítenie kell, hogy a 18 éven aluli gyermekek jogosultak arra, hogy az őket érintő eljárásokban kinyilváníthassák a véleményüket.

(36)

A leszármazásra vonatkozó bírósági határozatok és közokiratok elismerésének a lehetővé tétele érdekében a rendeletnek egységes joghatósági szabályokat kell megállapítania a leszármazás határokon átnyúló vonatkozású esetekben történő megállapítása tekintetében. A rendeletnek ezenkívül azt is világosan rögzítenie kell, hogy a 18 éven aluli gyermekek az ENSZ gyermekjogi egyezményének 12. cikkében meghatározottak szerint jogosultak arra, hogy az őket érintő eljárásokban korukra és érettségi fokukra figyelemmel kinyilváníthassák a véleményüket.

(42)

Ha a joghatóság az általános vagylagos joghatósági okok alapján nem határozható meg, annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén a gyermek tartózkodik. Ennek a jelenlétre vonatkozó szabálynak lehetővé kell tennie különösen a tagállamok bíróságai számára, hogy joghatóságot gyakoroljanak a harmadik országbeli állampolgárságú gyermekek tekintetében, beleértve a nemzetközi védelmet kérelmezőket vagy nemzetközi védelemben részesülőket, például a menekült gyermekeket és a szokásos tartózkodási helyük szerinti államban bekövetkező zavargások miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekeket is.

(42)

Ha a joghatóság az általános vagylagos joghatósági okok alapján nem határozható meg, annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén a gyermek tartózkodik. Ennek a jelenlétre vonatkozó szabálynak lehetővé kell tennie különösen a tagállamok bíróságai számára, hogy joghatóságot gyakoroljanak a harmadik országbeli állampolgárságú gyermekek tekintetében, beleértve a nemzetközi védelmet kérelmezőket vagy nemzetközi védelemben részesülőket, például a menekült gyermekeket , a szokásos tartózkodási helyük szerinti államban bekövetkező zavargások miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült gyermekeket és az emberkereskedelem áldozatait is.

(44a)

Annak érdekében, hogy határokon átnyúló helyzetben megkönnyítsék a gyermek és a szülő vagy szülők közötti leszármazás megállapítását, és megkönnyítsék a leszármazásra vonatkozó bírósági határozatok és közokiratok elismerését, továbbá az e rendelet végrehajtásához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak – nemzeti bírósági struktúrájuk teljes körű tiszteletben tartása mellett – meg kellene fontolniuk, hogy az ilyen eljárásokra vonatkozó joghatóságot a lehető legkisebb számú bíróságra korlátozzák.

(49)

A leszármazás megállapítására vonatkozó e rendelet szerinti eljárások során követendő alapelv szerint azon 18 éven aluli gyermek számára, akire az adott eljárás vonatkozik, és aki képes önálló véleményt formálni, a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban valódi és tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kinyilvánítsa a véleményét, és a gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálatakor e véleményt kellően figyelembe kell venni. A rendelet szerint azonban a tagállamok nemzeti joga és eljárásrendje határozza meg, hogy ki és hogyan hallgathatja meg a gyermeket. Emellett bár a gyermek jogosult a meghallgatásra, az ezzel kapcsolatos kötelezettség nem lehet abszolút, hanem a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve kell dönteni róla.

(49)

Az ENSZ gyermekjogi egyezményének 12. cikkével és a Charta 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő valamennyi kérdésben kifejtse nézeteit, valamint hogy azokat mérlegeljék és komolyan vegyék. A gyermek számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az őt érintő bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban meghallgassák. Ezért az e rendelet szerinti eljárások során követendő alapelv szerint adott esetben azon gyermek számára, akire az ilyen eljárás vonatkozik, és aki képes önálló véleményt formálni, valódi és tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kinyilvánítsa a véleményét , köztük érzéseit és kívánságait is , és a gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálatakor e véleményt kellően figyelembe kell venni. A rendelet szerint azonban a tagállamok nemzeti joga és eljárásrendje határozza meg, hogy ki és hogyan hallgathatja meg a gyermeket. Emellett bár a gyermek jogosult a meghallgatásra, az ezzel kapcsolatos kötelezettség nem lehet abszolút , különösen ha az a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes , hanem a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve kell dönteni róla.

(56)

Kivételes körülmények között közérdekű megfontolások alapján a tagállami bíróságok és a leszármazás megállapításával kapcsolatban eljáró más illetékes tagállami hatóságok számára lehetővé kell tenni a külföldi jog egyes rendelkezései alkalmazásának mellőzését, ha az adott esetben azok alkalmazása nyilvánvalóan ellentétes lenne az érintett tagállam közrendjével. A bíróságok és az egyéb illetékes hatóságok azonban nem alkalmazhatják a közrendi kivételt egy másik állam jogszabályainak a mellőzése érdekében, ha az ellentétes lenne a Chartával, különösen annak 21. cikkével, amely tiltja a hátrányos megkülönböztetést.

(56)

Kivételes körülmények között közérdekű megfontolások alapján a tagállami bíróságok és a leszármazás megállapításával kapcsolatban eljáró más illetékes tagállami hatóságok számára lehetővé kell tenni a külföldi jog egyes rendelkezései alkalmazásának mellőzését, ha az adott esetben azok alkalmazása nyilvánvalóan ellentétes lenne az érintett tagállam közrendjével. A bíróságok és az egyéb illetékes hatóságok azonban nem alkalmazhatják a közrendi kivételt egy másik állam jogszabályainak a mellőzése érdekében, ha az ellentétes lenne a Chartával, különösen annak 21. cikkével, amely tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Amennyiben a közrendre vonatkozó kivételre a tagállam bíróságai vagy más illetékes hatóságai hivatkoztak, a leszármazást megállapító bíróság határozata mindaddig hatályban marad, amíg a nemzeti és uniós szintű jogorvoslati lehetőségeket ki nem merítették, és a közrendi kivétellel kapcsolatban jogerős határozatot nem hoztak.

(66)

Bár a rendelet szerinti azon kötelezettségnek, amely alapján a 18 éven aluli gyermekeknek lehetőséget kell biztosítani a véleménynyilvánításra, nem kell kiterjednie a kötelező erejű közokiratokra, a gyermekek véleménynyilvánításhoz való jogát a Charta 24. cikkének értelmében és az ENSZ nemzeti jogban és eljárásokban érvényre juttatott gyermekjogi egyezményének a 12. cikke alapján figyelembe kell venni. Ha a gyermekek nem kaptak lehetőséget a véleményük kinyilvánítására, az nem eredményezheti automatikusan a kötelező erejű közokiratok elismerésének a megtagadását.

(66)

A gyermek véleménynyilvánításhoz való jogát a Charta 24. cikkének értelmében és az ENSZ nemzeti jogban és eljárásokban érvényre juttatott gyermekjogi egyezményének a 12. cikke alapján a kötelező erejű közokiratok vonatkozásában is figyelembe kell venni. Ha azonban a 18 éven aluli gyermek nem kapott lehetőséget a véleménye kinyilvánítására, az nem eredményezheti automatikusan a kötelező erejű közokiratok elismerésének a megtagadását.

(75)

Kivételes körülmények között közérdekű megfontolások alapján a tagállami bíróságok és más illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megtagadják a másik tagállamban megállapított leszármazásra vonatkozó bírósági határozat vagy közokirat elismerését, illetve elfogadását, ha az az adott esetben nyilvánvalóan ellentétes lenne az érintett tagállam közrendjével. A bíróságok és más illetékes hatóságok azonban nem tagadhatják meg a másik tagállamban meghozott, illetve kiadott bírósági határozat vagy közokirat elismerését, illetve elfogadását, ha az ellentétes lenne a Chartával, különösen annak 21. cikkével, amely tiltja a hátrányos megkülönböztetést.

(75)

Kivételes körülmények között közérdekű megfontolások alapján a tagállami bíróságok és más illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megtagadják a másik tagállamban megállapított leszármazásra vonatkozó bírósági határozat vagy közokirat elismerését, illetve elfogadását, ha az az adott esetben nyilvánvalóan ellentétes lenne az érintett tagállam közrendjével. A bíróságok és más illetékes hatóságok azonban nem tagadhatják meg a másik tagállamban meghozott, illetve kiadott bírósági határozat vagy közokirat elismerését, illetve elfogadását, ha az ellentétes lenne a Chartával, különösen annak 21. cikkével, amely tiltja a hátrányos megkülönböztetést. Amennyiben a közrendre vonatkozó kivételre a tagállamok bíróságai vagy illetékes hatóságai hivatkoztak, a leszármazást megállapító bíróság határozata mindaddig hatályban marad, amíg a nemzeti és uniós szintű jogorvoslati lehetőségeket ki nem merítették, és a közrendi kivétellel kapcsolatban jogerős határozatot nem hoztak.

(76)

Annak érdekében, hogy a tagállamokban megállapított leszármazás elismerése gyors, zökkenőmentes és hatékony legyen, biztosítani kell, hogy a gyermekek, illetve a szülők egyszerűen igazolhassák a gyermekek jogállását egy másik tagállamban. Ennek lehetővé tétele érdekében a rendeletben elő kell írni egy egységes igazolás, az európai leszármazási igazolás bevezetését, amelyet egy másik tagállamban való felhasználásra állítanak ki. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása érdekében az európai leszármazási igazolás nem léphet a tagállamokban esetlegesen hasonló célokra alkalmazott belföldi okiratok helyébe.

(76)

Annak érdekében, hogy a tagállamokban megállapított leszármazás elismerése gyors, zökkenőmentes és hatékony legyen, biztosítani kell, hogy a gyermekek, illetve a szülők egyszerűen igazolhassák a gyermekek jogállását egy másik tagállamban. Ez fontos lépés a bürokrácia csökkentése és a szabad mozgáshoz való hozzáférés növelése felé az Unióban az egyenlőség előmozdításának eszközeként. Ennek lehetővé tétele érdekében a rendeletben elő kell írni egy egységes igazolás, az európai leszármazási igazolás bevezetését, amelyet egy másik tagállamban való felhasználásra állítanak ki. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása érdekében az európai leszármazási igazolás nem léphet a tagállamokban esetlegesen hasonló célokra alkalmazott belföldi okiratok helyébe.

(81)

A bíróságok és az egyéb illetékes hatóságok kérelemre kötelesek kiállítani az európai leszármazási igazolást. Az európai leszármazási igazolás eredeti példányának az azt kiállító hatóságnál kell maradnia, amely az európai leszármazási igazolásról egy vagy több hitelesített másolatot ad ki a kérelmező, illetve annak törvényes képviselője részére. Tekintettel arra, hogy a leszármazási jogállás az esetek túlnyomó többségében állandó, az európai leszármazási igazolás másolatainak érvényessége nem lehet időben korlátozott, ez azonban nem érinti annak lehetőségét, hogy az európai leszármazási igazolást szükség esetén kijavítsák, módosítsák, felfüggesszék vagy visszavonják. E rendeletben rendelkezni kell a kiállító hatóság határozatai, többek között az igazolás kibocsátásának a megtagadására vonatkozó határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről. Az európai leszármazási igazolás kijavítása, módosítása, felfüggesztése vagy visszavonása esetén a másolatok téves felhasználásának megelőzése érdekében a kiállító hatóságnak tájékoztatnia kell azokat a személyeket, akiknek hitelesített másolatot állított ki.

(81)

A bíróságok és az egyéb illetékes hatóságok a gyermek (a továbbiakban: a kérelmező), vagy adott esetben a jogi képviselő kérelmére kötelesek kiállítani az európai leszármazási igazolást. Az európai leszármazási igazolás eredeti példányának az azt kiállító hatóságnál kell maradnia, amely az európai leszármazási igazolásról egy vagy több hitelesített másolatot ad ki a kérelmező, illetve annak törvényes képviselője részére. Tekintettel arra, hogy a leszármazási jogállás az esetek túlnyomó többségében állandó, az európai leszármazási igazolás másolatainak érvényessége nem lehet időben korlátozott, ez azonban nem érinti annak lehetőségét, hogy az európai leszármazási igazolást szükség esetén kijavítsák, módosítsák, felfüggesszék vagy visszavonják. E rendeletben rendelkezni kell a kiállító hatóság határozatai, többek között az igazolás kibocsátásának a megtagadására vonatkozó határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről. Az európai leszármazási igazolás kijavítása, módosítása, felfüggesztése vagy visszavonása esetén a másolatok téves felhasználásának megelőzése érdekében a kiállító hatóságnak tájékoztatnia kell azokat a személyeket, akiknek hitelesített másolatot állított ki.

(83)

Az európai elektronikus hozzáférési pontnak lehetővé kell tennie a természetes személyek , valamint azok jogi képviselői számára, hogy európai leszármazási igazolás iránti kérelmet nyújtsanak be, valamint hogy a szóban forgó igazolást elektronikus úton átvegyék és továbbítsák. Ezenkívül azt is lehetővé kell tennie, hogy az említett személyek elektronikus úton kommunikálhassanak a tagállami bíróságokkal és más illetékes hatóságokkal azokban az eljárásokban, amelyeket annak megállapítása érdekében indítottak, hogy a leszármazásra vonatkozó bírósági határozat vagy közokirat elismerése nem tagadható meg, illetve amelyeket a leszármazásra vonatkozó bírósági határozat vagy közokirat elismerésének a megtagadása céljából indítottak . A tagállami bíróságok és más illetékes hatóságok csak akkor kommunikálhatnak a polgárokkal az európai elektronikus hozzáférési ponton keresztül, ha a polgárok előzetesen kifejezetten hozzájárultak e kommunikációs eszköz használatához.

(83)

Az európai elektronikus hozzáférési pontnak lehetővé kell tennie a kérelmezők , valamint azok jogi képviselői számára, hogy európai leszármazási igazolás iránti kérelmet nyújtsanak be, valamint hogy a szóban forgó igazolást elektronikus úton átvegyék és továbbítsák. Ezenkívül azt is lehetővé kell tennie, hogy az említett személyek elektronikus úton kommunikálhassanak a tagállami bíróságokkal és más illetékes hatóságokkal az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban . A tagállami bíróságok és más illetékes hatóságok csak akkor kommunikálhatnak a polgárokkal az európai elektronikus hozzáférési ponton keresztül, ha a polgárok előzetesen kifejezetten hozzájárultak e kommunikációs eszköz használatához.

(89a)

Amennyiben kétség merül fel e rendelet valamely rendelkezésének értelmezése tekintetében, fontos, hogy a nemzeti bírák a Szerződések alapján előzetes döntéshozatali eljárást alkalmazzanak annak érdekében, hogy az Európai Unió Bíróságától egységesen alkalmazandó értelmezést kapjanak.

a)

határozataik ellen igazságügyi hatóság előtt jogorvoslattal lehet élni, vagy azokat igazságügyi hatóság felülvizsgálhatja; és

b)

határozataik hasonló hatállyal és joghatással rendelkeznek, mint az igazságügyi hatóságok által ugyanilyen ügyben hozott határozatok.

9a.

„videokonferencia”: olyan audiovizuális adatátviteli technológiai eszközök használata, amelyek a határokon átnyúló bírósági eljárásokban részt vevő személyek számára lehetővé teszik a távoli részvételt.

a)

a leszármazás megállapítására vagy vitatására irányuló eljárások;

a)

a leszármazás megállapítására vagy vitatására irányuló eljárások és feltételek ;

a)

ha az elismerés – a gyermek érdekeit figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, amelyben az elismerést kérik;

a)

ha az elismerés – a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, amelyben az elismerést kérik;

c)

bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a bírósági határozat sérti a gyermek tekintetében fennálló apaságát vagy anyaságát , ha a határozat meghozatalára anélkül került sor, hogy az érintett személy lehetőséget kapott volna arra, hogy a bíróság meghallgassa;

c)

az eljárás szerinti tagállam eljárásjoga szerint elismert jogos érdekkel rendelkező bármely személy kérelmére, aki – bizonyíték bemutatása mellett – azt állítja, hogy a bírósági határozat sérti a gyermek tekintetében fennálló szülőségét , ha a határozat meghozatalára anélkül került sor, hogy az érintett személy lehetőséget kapott volna arra, hogy a bíróság meghallgassa , és bemutassa a bizonyítékát ;

a)

ha az elismerés – a gyermek érdekeit figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, amelyben az elismerést kérik;

a)

ha az elismerés – a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, amelyben az elismerést kérik;

b)

bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a közokirat sérti a gyermek tekintetében fennálló apaságát vagy anyaságát , ha a közokirat hivatalos kiállítására vagy nyilvántartásba vételére az érintett személy részvétele nélkül került sor;

b)

bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a közokirat sérti a gyermek tekintetében fennálló leszármazást , ha a közokirat hivatalos kiállítására vagy nyilvántartásba vételére az érintett személy részvétele nélkül került sor;

a)

a leszármazásról szóló bírósági határozat vagy közokirat elismerésének a megtagadására vonatkozó indok hiányát megállapító határozat meghozatalára irányuló eljárások, valamint a leszármazásról szóló bírósági határozat vagy közokirat elismerésének a megtagadására irányuló eljárások;

b)

az európai leszármazási igazolás kiállítására, kijavítására, módosítására, visszavonására és felfüggesztésére irányuló eljárások, valamint az igazoláshoz kapcsolódó jogorvoslati eljárások.

a)

az e cikk (1) bekezdésében említett valamennyi eljárás és kérelem;

b)

perfüggőség.

aa)

az e rendelet alapján benyújtott, a leszármazás elismerésére irányuló kérelmek száma és az elutasított kérelmek száma az elutasítás okainak áttekintésével együtt;

ab)

az e rendelet rendelkezései alkalmazásának a tagállam közrendjével való összeegyeztethetetlenségük miatt történő megtagadása esetén az egyes esetek indoklása, valamint az alkalmazás ellen benyújtott fellebbezésekre vonatkozó információk;

ca)

a 32. cikk értelmében a bírósági határozat vagy a leszármazást megállapító, az eredeti tagállamban kötelező joghatással bíró közokirat elismerésére irányuló kérelmek száma, valamint azon esetek száma, amelyekben az elismerést megadták;