(2)

Az építési termék forgalomba hozatalához a gyártó köteles a termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot kiállítani. A gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek. E kötelezettség alól bizonyos mentességek biztosíthatók .

(2)

A harmonizált műszaki specifikáció hatálya alá tartozó építési termék forgalomba hozatalához a gyártó köteles a termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozatot kiállítani. A gyártó felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek. Bizonyos termékeket, például az egyedileg gyártott vagy rendelésre készült termékeket mentesíteni kell e kötelezettség alól.

(4)

Jól működő – többek között elektronikus úton történő – információáramlást kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékek teljesítményéről az ellátási lánc egészében koherens és átlátható információk álljanak rendelkezésre. Ez várhatóan növeli az átláthatóságot és javítja az információátadás hatékonyságát. Az építési termékekre vonatkozó átfogó információkhoz való digitális hozzáférés biztosítása hozzájárulna az építőipari ágazat digitalizálásához, és hozzáigazítaná a keretet a digitális kor követelményeihez. A megbízható és tartós információkhoz való hozzáférés azt is jelentené, hogy a gazdasági szereplők és más szereplők nem járulnak hozzá egymás meg nem feleléséhez.

(4)

Jól működő – többek között elektronikus úton és géppel olvasható formátumban történő – információáramlást kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékek teljesítményéről az ellátási lánc egészében koherens és átlátható információk álljanak rendelkezésre. Ez várhatóan növeli az átláthatóságot és javítja az információátadás hatékonyságát. Az építési termékekre vonatkozó átfogó információkhoz való digitális hozzáférés biztosítása hozzájárulna az építőipari ágazat digitalizálásához, és hozzáigazítaná a keretet a digitális kor követelményeihez. A megbízható és tartós információkhoz való hozzáférés azt is jelentené, hogy a gazdasági szereplők és más szereplők nem járulnak hozzá egymás meg nem feleléséhez.

7.

A környezetvédelmi célok elérése – beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet – szükségessé teszi új környezetvédelmi kötelezettségek megállapítását, valamint az építési termékek környezeti fenntarthatóságának kiszámítására szolgáló értékelési módszer kidolgozásának és alkalmazásának megalapozását . Ugyanebből az okból ki kell terjeszteni a szabályozott gazdasági szereplők körét, mivel a forgalmazóknak, szállítóknak és gyártóknak egyaránt szerepet kell játszaniuk az építőipari ágazat környezeti fenntarthatóságának kiszámításában. Ezt a kört ezért két irányban kell kiterjeszteni: downstream a forgalmazóktól az építési termékek újrahasználatát előkészítő és az építési termékeket újragyártó gazdasági szereplőkig, valamint upstream a gyártótól a köztes termékek és/vagy nyersanyagok beszállítóiig. Ezen túlmenően a használt termékek vagy az építmények egyéb részeinek bontásában, illetve azok újragyártásában és újrafelhasználásában szerepet játszó egyes gazdasági szereplőknek hozzá kell járulniuk az építési termékek biztonságos második életéhez.

7.

A környezetvédelmi célok elérése – beleértve az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a körforgásos gazdaságra való átállás – szükségessé teszi a bürokrácia és a gazdasági szereplők, különösen a kkv-k költségeinek aránytalan növelése nélkül új környezetvédelmi kötelezettségek megállapítását, valamint az építési termékek környezeti fenntarthatóságának kiszámítására szolgáló értékelési módszer kidolgozását és alkalmazását az EN 15804 szabvány és az építési termékek gyártói által széles körben használt környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD-k) alapján. Ez elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az EN 15978 szabványnak megfelelően helyesen számítsák ki az épületek szintjén a környezeti hatást . Ugyanebből az okból ki kell terjeszteni a szabályozott gazdasági szereplők körét, mivel a forgalmazóknak, szállítóknak és gyártóknak egyaránt szerepet kell játszaniuk az építőipari ágazat környezeti fenntarthatóságának kiszámításában. Ezt a kört ezért két irányban kell kiterjeszteni: downstream a forgalmazóktól az építési termékek újrahasználatát előkészítő és az építési termékeket újragyártó gazdasági szereplőkig, valamint upstream a gyártótól a köztes termékek és/vagy nyersanyagok beszállítóiig. Ezen túlmenően a használt termékek vagy az építmények egyéb részeinek bontásában, illetve azok újragyártásában és újrafelhasználásában szerepet játszó egyes gazdasági szereplőknek hozzá kell járulniuk az építési termékek biztonságos második életéhez.

(8)

Az építési termékek és tágabb értelemben az építmények biztonságának és működőképességének biztosítása érdekében el kell kerülni , hogy azokat az árucikkeket, amelyeket gyártóik nem építési terméknek szánnak, építési termékként hozzanak forgalomba. Az importőröknek, forgalmazóknak és más downstream gazdasági szereplőknek ezért biztosítaniuk kell, hogy ezeket a látszólagos építési termékeket ne értékesítsék építési termékként. Emellett egyes szolgáltatók, például a teljesítési szolgáltatók vagy a 3D nyomtatási szolgáltatók nem járulhatnak hozzá más gazdasági szereplők meg nem feleléséhez. Ezért alkalmazni kell az ezekre a szolgáltatásokra és azok szolgáltatóira is alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseket.

(8)

Az építési termékek és tágabb értelemben az építmények, valamint a munkavállalók és a fogyasztók biztonságának és működőképességének biztosítása érdekében bizonyos szolgáltatók, például a teljesítési szolgáltatók nem járulhatnak hozzá más gazdasági szereplők meg nem feleléséhez. Ezért alkalmazni kell az ezekre a szolgáltatásokra és azok szolgáltatóira is alkalmazandó vonatkozó rendelkezéseket.

(9)

Előfordulhat, hogy a 3D nyomtatási adatkészletet, a 3D nyomtatógépet vagy öntőformát, valamint az azokban használandó anyagot különböző gazdasági szereplők bocsátják rendelkezésre , minek következtében egyik gazdasági szereplő sem lenne felelős a 3D nyomtatással előállított termék biztonságosságáért és megfelelő teljesítményéért. Az ilyen jellegű esetleges biztonsági kockázatok elkerülése érdekében ezért rendelkezéseket kell megállapítani a 3D nyomtatási adatkészletekre, a 3D nyomtatás során felhasználandó anyagokra és az építési termékek 3D nyomtatását lehetővé tevő 3D nyomtatási szolgáltatásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy e rendelkezések tiszteletben tartásával a gazdasági szereplők együttesen a hagyományos építési termékek esetében biztosítotthoz hasonló biztonsági szintet érjenek el .

(9)

Előfordulhat, hogy különböző természetes vagy jogi személyek 3D nyomtatású építési termékeket bocsátanak rendelkezésre. Ezért egyértelművé kell tenni , hogy az ügyfeleknek szánt termékek forgalomba hozatalakor a 3D nyomtatású építési termékeket szolgáltató természetes vagy jogi személyeknek teljesíteniük kell a gyártókra háruló kötelezettségeket. Biztosítani kell továbbá, hogy az adott személy használja a megfelelő 3D adatkészleteket, valamint hogy a felhasznált anyagokon elvégezzék a termékekre vonatkozó eljárásokat, és hogy a 3D-adatkészlet gyártója által szolgáltatott információk és a nyomdai anyag gyártója által szolgáltatott információk összhangban legyenek .

(10)

A biztonság és a környezetvédelem biztosítása, valamint egy máskülönben létező szabályozási hézag megszüntetése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az építési területen gyártott, az építményekbe történő azonnali beépítésre szánt építési termékekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi építési termékre. A mikrovállalkozások azonban gyakran egyénileg gyártanak és telepítenek termékeket a helyszínen. Ha ezekre a mikrovállalkozásokra minden körülmények között ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a többi vállalkozásra, az aránytalanul érintené ezeket a mikrovállalkozásokat. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos helyzetekben mentességet biztosítsanak a mikrovállalkozásoknak a teljesítménynyilatkozat elkészítésére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben ez nem érinti más tagállamok érdekeit.

(10)

Ha a mikrovállalkozásokra minden körülmények között ugyanazok a szabályok vonatkoznának, mint a többi vállalkozásra, az aránytalanul érintené ezeket a mikrovállalkozásokat. Ezért lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy bizonyos helyzetekben mentességet biztosítsanak a mikrovállalkozásoknak a teljesítménynyilatkozat elkészítésére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben ez nem érinti más tagállamok érdekeit. A helyi önkormányzatok számára biztosítani kell az ahhoz szükséges finanszírozási mechanizmusokat, hogy segítsék a mikrovállalkozásokat a fenntartható termékpiachoz való hozzáférésben és az abban való részvételben.

(11)

Az építési termékek készleteinek vagy rendszereinek esetében a belső piacon való szabad mozgás biztosítása kézzelfogható előnyökkel fog járni mindenekelőtt a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára. A jogbiztonság érdekében azonban pontosan meg kell határozni az összetételüket a harmonizált műszaki leírásokban vagy az európai értékelési dokumentumokban.

(11)

Az építési termékek készleteinek esetében a belső piacon való szabad mozgás biztosítása kézzelfogható előnyökkel fog járni mindenekelőtt a polgárok, a fogyasztók és a vállalkozások számára.

(12)

A kis méretű, előre gyártott családi házak uniós piacának létrehozása csökkentheti a lakásárakat, valamint pozitív társadalmi és gazdasági hatásokkal járhat. A fogyasztókkal szembeni méltányosság továbbra is kiemelt szerepet kap, kifejezetten, de nem kizáró jelleggel ide tartozik a lakhatás megfizethetőségének biztosítása a zöld átállással összefüggésben, összhangban a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslattal  (40) , különös tekintettel a 7. a)–c) ajánlásra. Ezért meg kell határozni az ilyen kis házakra vonatkozó harmonizált szabályokat. A kis házak azonban építmények is, amelyek tekintetében a tagállamok rendelkeznek illetékességgel. Mivel előfordulhat, hogy az előre gyártott kis családi házakra vonatkozó valamennyi nemzeti követelményt nem lehet összesítve beépíteni a jövőbeli harmonizált műszaki leírásokba, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ne alkalmazzák az ilyen előre gyártott családi házakra alkalmazandó szabályokat.

(14)

A már értékelt és újrafelhasznált építési termékekre nem vonatkozhatnak az új építési termékekre vonatkozó szabályok. Az uniós piacon korábban forgalomba nem hozott használt építési termékekre azonban ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az új építési termékekre, mivel ezeket a termékeket még soha nem értékelték.

(14)

A már értékelt és újrafelhasznált építési termékekre nem vonatkozhatnak az új építési termékekre vonatkozó szabályok. Az uniós piacon korábban forgalomba nem hozott használt építési termékekre azonban ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint az új építési termékekre, mivel ezeket a termékeket még soha nem értékelték. Ez az építési területen az építményekbe történő azonnali beépítés céljából gyártott építési termékekre vonatkozik.

(15)

Az építési termékek biztonságosságának és működőképességének védelme érdekében az új építési termékekre alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni az olyan használt építési termékekre is, amelyek rendeltetésszerű felhasználása megváltozott – kivéve a díszítési célokat –, azokra a használt építési termékekre, amelyek eredeti rendeltetésszerű felhasználása nem egyértelmű, a jelentős átalakításon átesett használt építési termékekre, valamint azokra a használt építési termékekre, amelyek a gazdasági szereplő állítása szerint további jellemzőkkel rendelkeznek vagy teljesítik a termékkövetelményeket.

(15)

Az építési termékek biztonságosságának és működőképességének védelme érdekében az új építési termékekre alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni az olyan használt építési termékekre is, amelyek rendeltetésszerű felhasználása megváltozott – kivéve a díszítési célokat –, azokra a használt építési termékekre, amelyek eredeti rendeltetésszerű felhasználása nem egyértelmű, a jelentős átalakításon átesett használt építési termékekre, azokra a használt építési termékekre, amelyek a gazdasági szereplő állítása szerint további jellemzőkkel rendelkeznek vagy teljesítik a termékkövetelményeket , valamint azokra a használt építési termékekre, amelyeket a gazdasági szereplő első alkalommal hoz forgalomba .

(17)

Az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket gyakran a szomszédos országokból importálják, ezért azokra nem vonatkoznak az uniós jogban meghatározott követelmények. Az ilyen építési termékek esetében az ilyen követelmények előírása aránytalanul költséges lenne. Ugyanakkor a legkülső régiókban gyártott építési termékek alig kerülnek forgalomba más tagállamokban. Ennek megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott vagy közvetlenül felhasznált építési termékeket mentesítsék e követelmények alól.

(17)

Az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket gyakran a szomszédos országokból importálják, ezért azokra nem vonatkoznak az uniós jogban meghatározott követelmények. Az ilyen építési termékek esetében az ilyen követelmények előírása aránytalanul költséges lenne. Ugyanakkor a legkülső régiókban gyártott építési termékek alig kerülnek forgalomba más tagállamokban. Ennek megfelelően a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az Európai Unió legkülső régióiban forgalomba hozott építési termékeket mentesítsék e követelmények alól.

(18)

A szabályozási koherencia maximalizálása érdekében e rendeletnek a lehető legnagyobb mértékben a horizontális jogi keretre, ebben az esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre kell épülnie. A termékjogszabályok közelmúltbeli tendenciáját követve tartalékmegoldást dolgoz ki, amennyiben az európai szabványügyi szervezetek nem dolgoznak ki a Hivatalos Lapban hivatkozható harmonizált szabványokat . Mivel 2019 vége óta az építési termékekre vonatkozóan nem lehet harmonizált szabványokra hivatkozni a Hivatalos Lapban, és a 305/2011/EU rendelet hatálybalépése óta csak néhány tucatra lehet hivatkozni, a Bizottságnak szóló új tartalékfelhatalmazásoknak még átfogóbbaknak kell lenniük , lehetővé téve a műszaki leírások általános teljesítményének optimalizálását a műszaki fejlődéshez való késedelmes hozzáigazítás orvoslása érdekében.

(18)

A szabályozási koherencia maximalizálása érdekében e rendeletnek a lehető legnagyobb mértékben a horizontális jogi keretre, ebben az esetben az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre kell épülnie. A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal összhangban azonban ez a rendelet tartalékmegoldást biztosít olyan kivételes és jól meghatározott esetekben, amikor a jogalkotási aktus alkalmazása veszélyben van . Mivel 2019 vége óta az építési termékekre vonatkozóan nem lehet harmonizált szabványokra hivatkozni a Hivatalos Lapban, és a 305/2011/EU rendelet hatálybalépése óta csak néhány tucatra lehet hivatkozni, a Bizottságnak az európai szabványügyi szervezetekkel együttműködve működőképes megoldást kell kidolgoznia , amely lehetővé teszi  a műszaki előírások általános teljesítményének optimalizálását a műszaki fejlődéshez való késedelmes hozzáigazítás orvoslása érdekében.

(19)

Amennyiben harmonizált szabványok állapítják meg a teljesítménynek a tagállamok építési kódexei szempontjából releváns alapvető jellemzők tekintetében történő értékelésére vonatkozó szabályokat, e rendelet alkalmazásában a harmonizált szabványokat kötelezővé kell tenni, mivel csak az ilyen szabványok érik el a termékek szabad forgalmazásának lehetővé tételére irányuló célt, miközben biztosítják a tagállamok azon képességét, hogy egyedi nemzeti helyzetükre tekintettel biztonsági és környezetvédelmi – többek között éghajlati – termékjellemzőket kérjenek. E két cél együttes megvalósítása megköveteli a termékek egyetlen értékelési módszerrel való értékelését, ezért ezt a módszert kötelezővé kell tenni. Az önkéntes szabványok azonban felhasználhatók arra, hogy az érintett termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározott termékkövetelményeket még konkrétabbá tegyék a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően. A 768/2008/EK határozattal összhangban ezeknek a szabványoknak képesnek kell lenniük arra, hogy vélelmezzék a bennük foglalt követelményeknek való megfelelést.

(19)

Amennyiben harmonizált szabványok állapítják meg a teljesítménynek a tagállamok építési kódexei szempontjából releváns alapvető jellemzők tekintetében történő értékelésére vonatkozó szabályokat, e rendelet alkalmazásában a harmonizált szabványokat kötelezővé kell tenni, mivel csak az ilyen szabványok érik el a termékek szabad forgalmazásának lehetővé tételére irányuló célt, miközben biztosítják a tagállamok azon képességét, hogy a tagállamok egyedi nemzeti helyzetének megfelelő éghajlati, geológiai, földrajzi és egyéb feltételekre tekintettel biztonsági és környezetvédelmi – többek között éghajlati – termékjellemzőket kérjenek. E két cél együttes megvalósítása megköveteli a termékek egyetlen értékelési módszerrel való értékelését, ezért ezt a módszert kötelezővé kell tenni. Az önkéntes szabványok azonban felhasználhatók arra, hogy az érintett termékcsaládra vagy -kategóriára vonatkozóan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározott termékkövetelményeket még konkrétabbá tegyék a 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően. A 768/2008/EK határozattal összhangban ezeknek a szabványoknak képesnek kell lenniük arra, hogy vélelmezzék a bennük foglalt követelményeknek való megfelelést.

(20)

Az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseihez való hozzájárulás, valamint a biztonságos építési termékek biztosítása érdekében – mivel a biztonság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapuló jogszabályok egyik célja – szükség van biztonsággal, funkcionalitással és környezetvédelemmel, többek között éghajlatváltozással kapcsolatos, eredendő termékkövetelményekre. E követelmények meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a potenciális hozzájárulásukat az Unió éghajlat-politikai, környezetvédelmi és energiahatékonysági célkitűzéseinek eléréséhez. Ezek a követelmények nem csupán az építési termékek teljesítményére vonatkoznak. A korábbi 89/106/EK irányelvvel ellentétben a 305/2011/EU rendelet nem rendelkezik ilyen eredendő termékkövetelmények megállapításának lehetőségéről. Az építési termékekre vonatkozó egyes harmonizált szabványok azonban tartalmaznak olyan eredendő termékkövetelményeket, amelyek vonatkozhatnak a környezetre, a biztonságra vagy egyszerűen a termék megfelelő működésére. Ezek a szabványok azt mutatják, hogy a gyakorlatban szükség van a biztonságra, a környezetre vagy egyszerűen a termékek működésére vonatkozó ilyen követelményekre. Az EUMSZ 114. cikke mint e rendelet jogalapja szintén előírja a környezet, az egészség és az emberi biztonság magas szintű védelmére irányuló törekvést. Ezért e rendeletnek (újra) be kell vezetnie vagy hitelesítenie kell az eredendő termékkövetelményeket . Bár ezeket a követelményeket a jogalkotónak kell meghatároznia, meg kell határozni őket a több mint 30 termékcsaládra vonatkozóan, amelyek mindegyike több kategóriát tartalmaz. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az adott építésitermék-családra vagy -kategóriára vonatkozó követelmények meghatározása tekintetében.

(20)

Az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseihez való hozzájárulás, valamint a biztonságos építési termékek biztosítása érdekében – mivel a biztonság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkén alapuló jogszabályok egyik célja – szükség van biztonsággal, funkcionalitással és környezetvédelemmel, többek között éghajlatváltozással kapcsolatos, eredendő termékkövetelményekre. E követelmények meghatározásakor a Bizottságnak foglalkoznia kell a biztonsági kockázatokkal és figyelembe kell vennie a követelmények potenciális hozzájárulását az Unió éghajlat-politikai, környezetvédelmi és energiahatékonysági célkitűzéseinek eléréséhez. Ezek a követelmények nem csupán az építési termékek teljesítményére vonatkoznak. A korábbi 89/106/EK irányelvvel ellentétben a 305/2011/EU rendelet nem rendelkezik ilyen eredendő termékkövetelmények megállapításának lehetőségéről. Az építési termékekre vonatkozó egyes harmonizált szabványok azonban tartalmaznak olyan eredendő termékkövetelményeket, amelyek vonatkozhatnak a környezetre, a biztonságra vagy egyszerűen a termék megfelelő működésére. Ezek a szabványok azt mutatják, hogy a gyakorlatban szükség van a biztonságra, a környezetre vagy egyszerűen a termékek működésére vonatkozó ilyen követelményekre. Az EUMSZ 114. cikke mint e rendelet jogalapja szintén előírja a környezet, az egészség és az emberi biztonság magas szintű védelmére irányuló törekvést. Ezért e rendeletnek (újra) be kell vezetnie vagy hitelesítenie kell az eredendő termékkövetelményeket. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az adott építésitermék-családra vagy -kategóriára vonatkozó követelmények meghatározása tekintetében.

(21)

Az építési termékek gyártása és forgalmazása egyre összetettebbé válik, ami új szakosodott gazdasági szereplők, például teljesítési szolgáltatók megjelenéséhez vezet. Az egyértelműség érdekében bizonyos általános kötelezettségeket – többek között a hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó kötelezettséget – valamennyi olyan szereplőre alkalmazni kell, aki részt vesz az ellátási láncban, a gyártásban, a forgalmazásban, a saját márkajelzésben , az újracsomagolásban vagy a másodlagos kereskedelemben, a telepítésben, az újrafelhasználás vagy újragyártás céljából történő leszerelésben, valamint magában az újragyártásban. Ezenkívül a szállítókat kötelezni kell arra, hogy a környezeti fenntarthatóság értékelése céljából működjenek együtt a piacfelügyeleti hatóságokkal. Ezen okokból és a kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a „gazdasági szereplő” fogalmát tágan kell meghatározni, és valamennyi szereplőre ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az alapvető általános kötelezettségeket egyszerre lehessen előírni valamennyi szereplőre vonatkozóan.

(21)

Az építési termékek gyártása és forgalmazása egyre összetettebbé válik, ami új szakosodott gazdasági szereplők, például teljesítési szolgáltatók megjelenéséhez vezet. Az egyértelműség érdekében bizonyos általános kötelezettségeket – többek között a hatóságokkal való együttműködésre vonatkozó kötelezettséget – valamennyi olyan szereplőre alkalmazni kell, aki részt vesz az ellátási láncban, a gyártásban, a forgalmazásban, a saját márkajelzésben vagy a másodlagos kereskedelemben, a telepítésben, az újrafelhasználás vagy újragyártás céljából történő leszerelésben, valamint magában az újragyártásban. Ezenkívül a szállítókat kötelezni kell arra, hogy a környezeti fenntarthatóság értékelése céljából működjenek együtt a piacfelügyeleti hatóságokkal. Ezen okokból és a kötelezettségek megkettőzésének elkerülése érdekében a „gazdasági szereplő” fogalmát tágan kell meghatározni, és valamennyi szereplőre ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az alapvető általános kötelezettségeket egyszerre lehessen előírni valamennyi szereplőre vonatkozóan. E kötelezettségek hatályának a szolgáltatókra való kiterjesztését azonban nem szabad tévesen úgy értelmezni, mint olyan kötelezettséget, amely azon szolgáltatókra vonatkozik, amelyek pusztán azon termékek CE-jelöléssel ellátott termékekbe történő beszerelését végzik, amelyeket szakmájukkal összefüggésben kezelnek. Ez a kötelezettség kizárólag a gyártóra, illetve a nevében eljáró természetes vagy jogi személyekre vonatkozik.

(23)

A jogbiztonság javítása és az építési termékek uniós piacának a nemzeti követelmények és jelölések miatti széttagoltságának csökkentése érdekében egyértelműen meg kell határozni az uniós szinten szabályozott területet, az úgynevezett „harmonizált övezetet”, szemben a tagállamok nemzeti szabályozási hatáskörében maradó elemekkel.

(23a)

A tagállamok a polgárok felé fennálló felelősségük alapján határozzák meg az építmények biztonsági szintjét, míg a belső piac keretfeltételeit az Unió határozza meg. Az építési munkákra vonatkozó rendelkezések elfogadása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az e rendelet I. mellékletének A. részében szereplő, az építményekre vonatkozó alapvető követelmények meghatározzák a műszakilag szükséges építési termékekkel való összefüggéseket, és alapul szolgálnak az európai szabványügyi szervezetek számára az építési termékekre vonatkozó szabványok kidolgozásához, valamint az európai értékelési dokumentumok és a megfelelő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozására irányuló szabványosítási kérelmek kiadásához.

(23b)

A harmonizált terület a pénzügyi ösztönzők kivételével a közbeszerzési szerződésekre, a vissza nem térítendő támogatásokra vagy más pozitív ösztönzőkre is alkalmazandó.

(24)

Ugyanakkor a piac széttagoltságának csökkentése és a tagállamoknak az építési szabályozáshoz fűződő jogos érdekei közötti egyensúly megteremtése érdekében rendelkezni kell egy olyan mechanizmusról, amely hatékonyabban integrálja a tagállamok igényeit a harmonizált műszaki leírások kidolgozásába. Ugyanezen okból létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem kényszerítő indokai alapján további követelményeket határozzanak meg az építési termékek vonatkozásában.

(24)

Ugyanakkor a piac széttagoltságának csökkentése és a tagállamoknak az építési szabályozáshoz fűződő hatáskörei közötti egyensúly megteremtése érdekében rendelkezni kell egy olyan mechanizmusról, amely hatékonyabban integrálja a tagállamok igényeit a harmonizált műszaki leírások kidolgozásába. A tagállamok felelnek a magas- és mélyépítési munkákra vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi és energetikai követelményekért. Ezen okból létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem kényszerítő indokai alapján további követelményeket határozzanak meg az építési termékek vonatkozásában , hogy a tagállamok reagálni tudjanak a területükre jellemző különleges körülményekre .

(25)

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kulcsfontosságú elemét képező körforgásos gazdaság előmozdítható kötelező betétdíjas rendszerekkel és a fel nem használt termékek visszavételére vonatkozó kötelezettséggel. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ilyen intézkedéseket hozzanak.

(25)

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv kulcsfontosságú elemét képező körforgásos gazdaság előmozdítható kötelező betétdíjas rendszerekkel és a használt vagy fel nem használt, nem rendelésre készített termékek visszavételére vonatkozó kötelezettséggel. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy intézkedéseket hozzanak az építési termékek szükségtelen megsemmisítésének megtiltására .

(26)

A jogi egyértelműség fokozása és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében el kell kerülni, hogy az építési termékeket különböző uniós jogszabályok alapján többszörös értékelésnek vessék alá az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem – beleértve az éghajlatvédelmet – ugyanazon vonatkozása tekintetében. Ezt megerősítette a REFIT-platform is, amely azt ajánlotta, hogy a Bizottság kiemelten kezelje az egymást átfedő és ismétlődő követelményekkel kapcsolatos problémákat. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése e rendelet bizonyos kötelezettségeinek teljesítését is jelenti , amennyiben ellenkező esetben az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem – az éghajlatot is beleértve – ugyanazon vonatkozását e rendelet és más uniós jogszabályok alapján párhuzamosan értékelnék .

(26)

A jogi egyértelműség fokozása és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében el kell kerülni, hogy az építési termékeket különböző uniós jogszabályok alapján többszörös értékelésnek vessék alá az egészség, a biztonság vagy a környezetvédelem – beleértve az éghajlatvédelmet – ugyanazon vonatkozása tekintetében. Ezt megerősítette a REFIT-platform is, amely azt ajánlotta, hogy a Bizottság kiemelten kezelje az egymást átfedő és ismétlődő követelményekkel kapcsolatos problémákat. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése e rendelet bizonyos kötelezettségeinek teljesítését is jelenti.

(27)

Ezen túlmenően a tagállamok és a gazdasági szereplők eltérő gyakorlatainak elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására, hogy egyes építési termékek az építési termék fogalommeghatározása alá tartoznak-e.

(27)

Ezen túlmenően a tagállamok és a gazdasági szereplők eltérő gyakorlatainak elkerülése érdekében egy vagy több tagállam kérésére a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására, hogy egyes építési termékek az építési termék fogalommeghatározása alá tartoznak-e.

(28)

Különösen a környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervekben szereplő, energiafogyasztást befolyásoló termékek esetében, amelyek egyben építési termékek is, valamint a köztes termékek esetében – a cement kivételével – [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet] elsőbbséget élvez a fenntarthatósági követelmények meghatározása tekintetében. Ez a helyzet például a fűtőberendezések, kazánok, hőszivattyúk, víz- és helyiségfűtő berendezések, ventilátorok, hűtő- és szellőzőrendszerek és fotovoltaikus termékek esetében, kivéve az épületbe integrált fotovoltaikus napelemeket. Ez a rendelet szükség esetén továbbra is beavatkozhat kiegészítő jelleggel, főként a biztonsági szempontok tekintetében, figyelembe véve a termékekre, például a gázüzemű berendezésekre, a kisfeszültségű berendezésekre és a gépekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokat is. Más termékek esetében a gazdasági szereplők szükségtelen terheinek elkerülése érdekében a jövőben szükségessé válhat annak meghatározása, hogy az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése milyen feltételek mellett jelenti az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségek teljesítését is. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ilyen feltételek meghatározása céljából.

(28)

A környezettudatos tervezésre vonatkozó munkatervekben szereplő, energiafogyasztást befolyásoló termékek esetében, amelyek egyben építési termékek is, valamint a köztes termékek esetében – a cement kivételével – [a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet] elsőbbséget élvez a fenntarthatósági követelmények meghatározása tekintetében. Az érintett köztes termékek a fűtőberendezések, kazánok, hőszivattyúk, víz- és helyiségfűtő berendezések, ventilátorok, hűtő- és szellőzőrendszerek és fotovoltaikus termékek esetében, kivéve az épületbe integrált fotovoltaikus napelemeket. Ez a rendelet szükség esetén továbbra is beavatkozhat kiegészítő jelleggel, főként a biztonsági szempontok tekintetében, figyelembe véve a termékekre, például a gázüzemű berendezésekre, a kisfeszültségű berendezésekre és a gépekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokat is. Más termékek esetében a gazdasági szereplők szükségtelen terheinek elkerülése érdekében a jövőben szükségessé válhat annak meghatározása, hogy az egyéb uniós jog szerinti kötelezettségek teljesítése milyen feltételek mellett jelenti az e rendelet szerinti bizonyos kötelezettségek teljesítését is. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ilyen feltételek meghatározása céljából.

(33)

A gazdasági szereplők és különösen a gyártók terheinek csökkentése érdekében a teljesítménynyilatkozatokat és a megfelelőségi nyilatkozatokat kiállító gazdasági szereplőknek elektronikus úton kell benyújtaniuk ezeket a nyilatkozatokat, valamint fel kell hatalmazni őket arra, hogy ezeket a nyilatkozatokat állandó hivatkozáson keresztül egy nem módosítható dokumentumba foglalják, vagy ezekben a nyilatkozatokban nem módosítható dokumentumokra mutató, állandó hivatkozásokat foglaljanak bele.

(33)

A gazdasági szereplők és különösen a gyártók terheinek csökkentése érdekében a teljesítménynyilatkozatokat és a megfelelőségi nyilatkozatokat kiállító gazdasági szereplőknek elektronikus úton kell benyújtaniuk ezeket a nyilatkozatokat, valamint fel kell hatalmazni őket arra, hogy ezeket a nyilatkozatokat állandó hivatkozáson keresztül egy nem módosítható dokumentumba foglalják, vagy ezekben a nyilatkozatokban nem módosítható dokumentumokra mutató, állandó hivatkozásokat foglaljanak bele. Az ellátási láncra vonatkozó kommunikáció egyszerűsítése érdekében a teljesítménynyilatkozatokat és a megfelelőségi nyilatkozatokat ezenkívül géppel olvasható formátumban is rendelkezésre kell bocsátani. Ez lehetővé tenné a felhasználó számára, hogy egy alkalmazáson keresztül ellenőrizze a termék felhasználási helye szerinti tagállam alkalmazási szabályainak való megfelelést. A géppel olvasható nyilatkozatok fontos előfeltétele a szabványosított informatikai formátum, amelyet minden egyes harmonizált műszaki előíráshoz meg kell követelni. A CEN CWA 17316 „Intelligens CE-jelölés építési termékekhez” című, munkaértekezleten kötött megállapodása alapul szolgál a teljesítménynyilatkozatok harmonizált XML-formátumainak kidolgozásához, amelyek ennek megfelelően kiegészíthetnék a harmonizált szabványokat és a harmonizált műszaki előírásokat.

(33a)

A harmonizált műszaki előírások e rendelet szerinti felülvizsgálatáig a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozatok tartalmazhatnak a kért információkat magukban foglaló, nem módosítható környezetvédelmi terméknyilatkozatokra vagy más, nem módosítható dokumentumokra utaló állandó hivatkozásokat.

(35)

A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal való összehangolás érdekében, illetve tekintettel a 765/2008/EK rendelet általános elveire, a CE-jelölést azokon az építési termékeken kell elhelyezni, amelyek tekintetében a gyártó teljesítmény- vagy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A gyártó ezzel felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és a vonatkozó termékkövetelményeknek.

(35)

A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályokkal való összehangolás érdekében, illetve tekintettel a 765/2008/EK rendelet általános elveire, a CE-jelölést azokon az építési termékeken kell elhelyezni, amelyek tekintetében a gyártó teljesítmény- vagy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A gyártó ezzel felelősséget vállal azért, hogy a termék megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek és a vonatkozó termékkövetelményeknek. A CE-jelölésnek elegendő bizonyítéknak kell lennie a termék e rendeletben meghatározott jellemzőknek és követelményeknek való megfelelésére. A tagállamok ezért nem vezethetnek be olyan akadályokat piacaikon, amelyek olyan jellemzőkön és követelményeken alapulnak, amelyekre a harmonizált terület nem terjed ki.

(35a)

A CE-jelöléstől eltérő jelölések, beleértve a magánjellegű jelöléseket is, tartalmazhatnak olyan további információkat, amelyek segíthetik a felhasználókat abban, hogy megalapozott döntést hozzanak arról, hogy melyik termék felel meg leginkább az építési munkájuk igényeinek.

(35b)

Az (EU) 2019/1020 rendelettel összhangban biztosítani kell valamennyi gazdasági szereplő, valamint a nevükben eljáró természetes és jogi személyek eljárási jogait az illetékes nemzeti hatóságok intézkedései, határozatai vagy végzései tekintetében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen intézkedésekkel, határozatokkal vagy végzésekkel szemben megfelelő fellebbezési eljárások álljanak rendelkezésre.

(36)

Az építési termékek biztonságosságának, működőképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében, illetve az építmények kiterjesztésével, az ellátási és forgalmazási láncban részt vevő valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy csak olyan építési termékeket hozzanak forgalomba vagy tegyenek elérhetővé a piacon, amelyek megfelelnek a kötelező erejű uniós követelményeknek. A jogi egyértelműség javítása érdekében kifejezetten meg kell határozni a gazdasági szereplők kötelezettségeit.

(36)

Az építési termékek biztonságosságának, működőképességének és fenntarthatóságának biztosítása érdekében, illetve az építmények kiterjesztésével, az ellátási láncban részt vevő valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítására, hogy csak olyan építési termékeket hozzanak forgalomba vagy tegyenek elérhetővé a piacon, amelyek megfelelnek a kötelező erejű uniós követelményeknek. A jogi egyértelműség javítása érdekében kifejezetten meg kell határozni a gazdasági szereplők kötelezettségeit.

(38)

A félrevezető állítások elkerülése érdekében az építési termékek gyártói által tett állításoknak a harmonizált műszaki leírásokban foglalt értékelési módszeren, vagy ilyen értékelési módszer hiányában az elérhető legjobb technikákat képviselő módszereken kell alapulniuk, amennyiben nem létezik harmonizált műszaki leírásban előírt értékelési módszer.

(39)

Az építési termékekre vonatkozó, a gyártó által készített műszaki dokumentáció megkönnyíti a hatóságok és a bejelentett szervezetek számára annak ellenőrzését, hogy az ilyen termékek megfelelnek-e az uniós követelményeknek. Az átfogó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az építési termék környezeti fenntarthatóságának értékelését .

(39)

Az építési termékekre vonatkozó, a gyártó által készített műszaki dokumentáció megkönnyíti a hatóságok és a bejelentett szervezetek számára annak ellenőrzését, hogy az ilyen termékek megfelelnek-e az uniós követelményeknek. Az átfogó információkhoz való hozzáférés javítása érdekében a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az építési termék életciklusával kapcsolatos alapvető jellemzőket .

(40)

Az építési termékek felhasználói számára biztosított átláthatóság megteremtése és e termékek nem megfelelő használatának elkerülése érdekében a gyártónak pontosan meg kell határoznia az építési termékeket és azok rendeltetésszerű felhasználását. Ugyanezen okból a gyártónak egyértelművé kell tennie, hogy az építési termékeket kizárólag szakmai felhasználásra szánják-e, vagy fogyasztói felhasználásra is . Annak érdekében, hogy az építési termékeket vissza lehessen követni, fel kell tüntetni a gyártót a terméken , vagy ha ez például a termék mérete vagy felülete miatt nem lehetséges, akkor annak csomagolásán, vagy ha ez sem lehetséges, akkor a kísérő dokumentumban.

(40)

Az építési termékek felhasználói számára biztosított átláthatóság megteremtése és e termékek nem megfelelő használatának elkerülése érdekében a gyártónak pontosan meg kell határoznia az építési termékeket és azok rendeltetésszerű felhasználását. Ugyanezen okból a gyártónak egyértelművé kell tennie, hogy az építési termékeket kizárólag szakmai felhasználásra szánják-e, különösen abban az esetben, ha a termék használatához szakértelemre van szükség . Annak érdekében, hogy az építési termékeket vissza lehessen követni, fel kell tüntetni a terméken a gyártó azonosítását lehetővé tevő információkat , vagy ha ez például a termék mérete vagy felülete miatt nem lehetséges, akkor annak csomagolásán, vagy ha ez sem lehetséges, akkor a kísérő dokumentumban.

(42)

Az európai zöld megállapodásban és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben kitűzött célok megvalósításának optimalizálása érdekében a gyártókat kötelezni kell a környezeti fenntarthatóság méltányos szintjének elérésére, mind termékeik, mind azok gyártása tekintetében . Ez a kötelezettség megköveteli a különböző környezeti tényezők, valamint a környezeti és biztonsági tényezők közötti kompromisszumot, miközben a környezeti és biztonsági tényezők egyaránt vonatkozhatnak magára a termékre vagy az építményekre. Annak érdekében, hogy a gyártók biztosak lehessenek abban, hogyan hozzák meg ezeket a kompromisszumokon alapuló döntéseket, e rendeletnek egyértelmű szabályokat kell megállapítania a kompromisszumok tekintetében.

(42)

Az európai zöld megállapodásban és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben kitűzött célok megvalósításának optimalizálása érdekében a gyártókat kötelezni kell annak biztosítására, hogy termékeik környezeti lábnyomának lényeges javítása révén mind termékeik, mind azok gyártása jelentősen hozzájáruljon az uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekhez . Ez a kötelezettség megköveteli a különböző környezeti tényezők, valamint a környezeti és biztonsági tényezők közötti kompromisszumot, miközben a környezeti és biztonsági tényezők egyaránt vonatkozhatnak magára a termékre vagy az építményekre. Annak érdekében, hogy a gyártók biztosak lehessenek abban, hogyan hozzák meg ezeket a kompromisszumokon alapuló döntéseket, e rendeletnek egyértelmű szabályokat kell megállapítania a kompromisszumok tekintetében.

(43)

Az építési termékek fenntarthatóságának és tartósságának biztosítása érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek nagyon hosszú ideig használhatók legyenek. Az ilyen hosszú ideig történő használathoz megfelelő tervezésre, megbízható alkatrészek használatára, a termékek javíthatóságára, a javításra vonatkozó információk rendelkezésre állására és a tartalék alkatrészekhez való hozzáférésre van szükség.

(43)

Az építési termékek fenntarthatóságának és tartósságának biztosítása érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek a lehető leghosszabb ideig használhatók legyenek. Az ilyen hosszú ideig történő használathoz megfelelő tervezésre, megbízható alkatrészek használatára, a termékek javíthatóságára, a javításra vonatkozó információk rendelkezésre állására és a tartalék alkatrészekhez való hozzáférésre van szükség.

(44)

Az építési termékek körforgásos jellegének fokozása érdekében – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv céljaival összhangban – a gyártóknak előnyben kell részesíteniük termékeik újrahasználatát , újragyártását és újrafeldolgozását. Az újrahasználat , az újragyártás és az újrafeldolgozás (illetve az azokra való felkészülés) bizonyos tervezést igényel, nevezetesen az összetevők és anyagok szétválasztásának az újrafeldolgozás későbbi szakaszában történő elősegítésével, valamint a kevert anyagok mellőzésével. Mivel a szokásos használati utasítás nem feltétlenül jut el az újrahasználatért, újragyártásért és újrafeldolgozásért (vagy azok előkészítéséért) felelős gazdasági szereplőkhöz, az ezzel kapcsolatban szükséges információkat a használati útmutató mellett hozzáférhetővé kell tenni a termékadatbázisokban vagy -rendszerekben, valamint a gyártó honlapján is .

(44)

Az építési termékek körforgásos jellegének fokozása érdekében – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv céljaival és a hulladékhierarchiával összhangban – a gyártóknak meg kell előzniük a hulladék keletkezését azáltal, hogy megkönnyítik és előnyben részesítik a javítást, az újrafelhasználást és az újragyártást. A gyártóknak a melléktermékek megfelelő felhasználása révén növelniük kell az erőforrás-hatékonyságot, és amikor a termékek életciklusuk végére érnek , biztosítaniuk kell termékeik újrafeldolgozását. Az újrafelhasználás , az újragyártás és az újrafeldolgozás (illetve az azokra való felkészülés) konkrét tervezési döntéseket igényel, nevezetesen a termékek, az alkatrészek és anyagok szétválasztásának a leszerelés, a szétszerelés és bontás, valamint az újrafeldolgozás későbbi szakaszában történő elősegítésével, valamint az elegyített, kevert , illetve összetett anyagok, továbbá az aggodalomra okot adó anyagok mellőzésével. Mivel a szokásos használati utasítás nem feltétlenül jut el az újrahasználatért, újragyártásért és újrafeldolgozásért (vagy azok előkészítéséért) felelős gazdasági szereplőkhöz, az ezzel kapcsolatban szükséges információkat a használati útmutató mellett a digitális termékútlevélben és a gyártó honlapján vagy QR-kódokon keresztül is hozzáférhetővé kell tenni .

(45)

A biztonságos, működőképes és környezeti szempontból fenntartható építési termékek előállítása érdekében átfogó fenntarthatósági és biztonsági kötelezettségeket kell megállapítani a gyártók tekintetében. Tekintettel e kötelezettségek fontosságára, valamint a funkcionalitás, a biztonság és a fenntarthatóság közötti megfelelő egyensúly elérésére, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy adott termékcsalád vagy -kategória esetében e kötelezettségek teljesülnek, vagy feltételezhető, hogy teljesülnek.

(45)

A biztonságos, működőképes és környezeti szempontból fenntartható építési termékek előállítása érdekében átfogó fenntarthatósági és biztonsági kötelezettségeket kell megállapítani a gyártók tekintetében. Tekintettel e kötelezettségek fontosságára, valamennyi gyártóra alkalmazni kell a környezeti teljesítmény fokozatos javítására, a környezetbarát anyagok előnyben részesített használatára, az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó kötelezettségekre, valamint a termékek használatára, javítására, újragyártására vagy újrafeldolgozására vonatkozó információk rendelkezésre állására vonatkozó általános követelményeket. E követelmények bizonyos termékcsaládok vagy -kategóriák tekintetében történő meghatározása, valamint további követelmények megállapítása, és a funkcionalitás, a biztonság és a fenntarthatóság közötti megfelelő egyensúly megteremtése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy adott termékcsalád vagy -kategória esetében e kötelezettségek teljesülnek, vagy feltételezhető, hogy teljesülnek.

(47)

Annak érdekében, hogy az építési termékek felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak, megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a termékek környezeti teljesítményéről, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésükről, valamint a gyártó ezzel kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésének mértékéről. A Bizottság ezért felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan konkrét címkézési követelmények megállapítása céljából , amelyek a könnyen érthető, színkódos címkézésre is kiterjedhetnek .

(47)

Annak érdekében, hogy az építési termékek felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak, megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a termékek környezeti teljesítményéről, a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésükről, valamint a gyártó ezzel kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségei teljesítésének mértékéről. A Bizottság ezért felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el konkrét címkézési követelmények megállapítása céljából.

(50)

A gyártók annak ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét, hogy a termék teljesítménye vagy biztonságossága változatlan maradt-e, arra a gazdasági szereplőre is alkalmazni kell, aki a terméket úgy módosítja, hogy az hatással lehet annak teljesítményére vagy biztonságosságára. Ez a kötelezettség azonban nem írható elő azon gazdasági szereplő számára, aki a termékek újracsomagolását egy másik tagállamban történő forgalmazás céljából végzi el, mivel ellenkező esetben a másodlagos kereskedelem és ezáltal a termékek szabad mozgása akadályokba ütközne, az újracsomagolás pedig elvben nem befolyásolhatja az építési termék teljesítményét vagy biztonságosságát. Mindazonáltal és a termékek teljesítményének és biztonságosságának megőrzése érdekében az újracsomagolást végző gazdasági szereplőnek felelősséget kell vállalnia e műveletek megfelelő végrehajtásáért annak biztosítása érdekében, hogy a termék ne sérüljön, és hogy a felhasználókat továbbra is megfelelően tájékoztassák a forgalmazás helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven.

(50)

A gyártók annak ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségét, hogy a termék teljesítménye vagy biztonságossága változatlan maradt-e, arra a gazdasági szereplőre is alkalmazni kell, aki a terméket tárolja vagy úgy módosítja, hogy az hatással lehet annak teljesítményére vagy biztonságosságára.

(51)

Annak érdekében, hogy a gyártók jobban megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségeknek, továbbá a feltárt hiányosságok kezeléséhez és a piacfelügyelet javításához történő hozzájárulás érdekében, a szolgáltatókat, az online piactereket és a közvetítőket fel kell hatalmazni és kérni arra, hogy ellenőrizzék a termékek és gyártóik bizonyos, könnyen ellenőrizhető jellemzőit, például a terméktípus meghatározását és az átfogó műszaki dokumentáció elkészítését , továbbá aktívan hozzá kell járulniuk annak biztosításához, hogy csak a megfelelő termékek juthassanak el a felhasználókhoz.

(51)

Annak érdekében, hogy a gyártók jobban megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségeknek, továbbá a feltárt hiányosságok kezeléséhez és a piacfelügyelet javításához történő hozzájárulás érdekében, a teljesítési szolgáltatókat, az online piactereket , az eladókat és a közvetítőket fel kell hatalmazni és kérni arra, hogy dokumentációs szinten ellenőrizzék a termékek és gyártóik eleget tettek-e a műszaki dokumentációval kapcsolatos kötelezettségeiknek , továbbá hozzá kell járulniuk annak biztosításához, hogy csak a megfelelő termékek juthassanak el a felhasználókhoz.

(52)

Annak elkerülése érdekében, hogy a 3D nyomtatást az e rendelet szerinti kötelezettségek megkerülésére használják , a 3D nyomtatást végző szolgáltatók számára bizonyos tájékoztatási kötelezettségeket kell előírni .

(52)

Annak elkerülése érdekében, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeket megkerüljék azokban az esetekben, amikor a gyártási technológia, például a 3D nyomtatás több, az építési termék tervezéséhez és gyártásához hozzájáruló szereplőt érinthet, egyértelműen meg kell határozni a gyártó szerepét. Az építési terméket kinyomtató természetes és jogi személynek e rendelet értelmében felelősséget kell vállalnia az egész termékért, kivéve, ha van egy másik személy , aki a terméket saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, vagy aki a termékért a teljesítmény- és megfelelőségi nyilatkozat kiállításával felelősséget vállal .

(54)

A termékek teljesítménye és biztonságossága a felhasznált alkatrészektől, valamint a kalibrátorok vagy más szolgáltatók által azok kialakítása és gyártása során nyújtott szolgáltatásoktól is függ. Ezen okokból a termékek gyártásában részt vevő alkatrész-beszállítók és szolgáltatók számára bizonyos kötelezettségeket kell megállapítani. Amennyiben egy bizonyos gazdasági szereplő által szállított alkatrész vagy nyújtott szolgáltatás következtében meg nem felelés vagy kockázat alakulhatott ki, a szállítónak vagy szolgáltatónak tájékoztatnia kell az ugyanazon alkatrészt vagy szolgáltatást megvásárló többi ügyfelet annak érdekében, hogy a meg nem felelés esetei és a kockázatok más termékek esetében is hatékonyan kezelhetők legyenek.

(55)

Egyes, építési célra használt cikkeknek több lehetséges rendeltetése is van. A gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy ezeket az árucikkeket építési célú felhasználásra szánják-e vagy sem, többek között annak elkerülése érdekében, hogy akkor is teljesítmény- és megfelelőségértékelésre kényszerüljenek, amikor az nem szükséges. Ha azonban a gyártók és más gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy egy adott árucikket nem építési célú felhasználásra szántak, miközben az arra is felhasználható („pszeudotermék”) , a gyártóknak és más gazdasági szereplőknek kell gondoskodniuk arról, hogy az árucikket építményekben ne használják. Ellenkező esetben az árucikkek egy része építési célú felhasználásra kerülne, miközben nem felel meg e rendelet követelményeinek.

(55)

Egyes, építési célra használt cikkeknek több lehetséges rendeltetése is van. A gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy ezeket az árucikkeket építési célú felhasználásra szánják-e vagy sem, többek között annak elkerülése érdekében, hogy akkor is teljesítmény- és megfelelőségértékelésre kényszerüljenek, amikor az nem szükséges. Ha azonban a gyártók és más gazdasági szereplők úgy döntenek, hogy egy adott árucikket nem építési célú felhasználásra szántak, miközben az arra is felhasználható , „nem építési célra” jelöléssel kell ellátni , és a gyártóknak és más gazdasági szereplőknek kell gondoskodniuk arról, hogy az árucikket építményekben ne használják. Ellenkező esetben az árucikkek egy része építési célú felhasználásra kerülne, miközben nem felel meg e rendelet követelményeinek.

(58)

Gyors ütemben fejlődnek azok a digitális technológiák, amelyek komoly lehetőséget kínálnak a gazdasági szereplők és a hatóságok adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentésére, miközben az innovatív és új üzleti lehetőségeket és modelleket is előmozdítják. A digitális technológiák elterjedése jelentősen hozzá fog járulni az épületkorszerűsítési program célkitűzéseinek – beleértve az energiahatékonyságot, az életciklus-értékeléseket és nyomon követést –, valamint az épületállomány eléréséhez is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusok révén kiaknázhassa a digitalizálás további lehetőségeit.

(58)

Gyors ütemben fejlődnek azok a digitális technológiák, amelyek komoly lehetőséget kínálnak a gazdasági szereplők és a hatóságok adminisztratív terheinek és költségeinek csökkentésére, miközben az innovatív és új üzleti lehetőségeket és modelleket is előmozdítják. A digitális technológiák elterjedése jelentősen hozzá fog járulni az épületkorszerűsítési program célkitűzéseinek – beleértve az energiahatékonyságot, az életciklus-értékeléseket és nyomon követést –, valamint az épületállomány eléréséhez is.

(59)

Mivel az építési termékekre kidolgozott harmonizált szabványok (a továbbiakban: az építési termékekre vonatkozó szabványok) – a jogbiztonság megteremtése érdekében – jórészt kötelező érvényűek, e szabványoknak nem csupán a vonatkozó szabványosítási kérelemmel és e rendelettel, hanem az uniós jog általános elveivel is összhangban kell állniuk.

(60)

Annak biztosítása érdekében, hogy az építési termékekre vonatkozó szabványok hivatkozásai időben megjelenjenek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az Európai Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az e rendelet szerinti joghatások tekintetében korlátozza a hiányos szabványok hatályát vagy felülbírálja e szabványokat oly módon, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ahelyett, hogy megtagadná e szabványok hivatkozásainak a Hivatalos Lapban való feltüntetését.

(61a)

A szabványok megfelelő formájára és tartalmára vonatkozó iránymutatások kidolgozásakor a Bizottságnak a közös szabványosítási kezdeményezés keretében előterjesztett, közös rendelkezésekről szóló, 2018. június 28-i európai bizottsági iránymutatásokban már elvégzett fontos munkára kell építenie.

(65)

Mivel a bejelentések jelentős százaléka alapul a hiányos vagy téves értékeléseken, amire reagálni kell – különösen akkor, ha saját belső műszaki szaktudással nem rendelkező jogi személyek bejelentésére került sor –, meg kell erősíteni a bejelentő hatóságok erőforrás-kapacitását, nevezetesen minimumkövetelmények meghatározásával; a bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeket pontosítani kell, nevezetesen függetlenségük, a más jogi személyekre történő átruházás és a feladataik teljesítésére irányuló saját képességük tekintetében; elő kell írni a bejelentett szervezetek számára, hogy megfelelően képzett személyzettel rendelkezzenek, és ellenőrizni kell a személyzet megfelelőségét, amihez a képesítési mátrix eszköze bizonyult a leghatékonyabbnak; biztosítani és ellenőrizni kell, hogy a bejelentett szervezet , ne pedig valamely alvállalkozó, leányvállalat vagy egy másik, ugyanahhoz a cégcsaládhoz tartozó vállalat rendelkezzen tényleges irányítással a személyzet , a külső szakértők kirendelése, az eljárások, kritériumok és a döntéshozatal felett; továbbá ki kell bővíteni a bejelentett szervezetként való kijelölés kérelmezésekor az egyes szervezetek által benyújtandó dokumentációt annak érdekében, hogy tartalmasabb és viszonylag méltányosabb alapot nyújtsanak a bejelentő hatóságok döntéséhez.

(65)

Mivel a bejelentések jelentős százaléka alapul a hiányos vagy téves értékeléseken, amire reagálni kell – különösen akkor, ha saját belső műszaki szaktudással nem rendelkező jogi személyek bejelentésére került sor –, meg kell erősíteni a bejelentő hatóságok erőforrás-kapacitását, nevezetesen minimumkövetelmények meghatározásával; a bejelentett szervezetekre vonatkozó követelményeket pontosítani kell, nevezetesen függetlenségük, a más jogi személyekre történő átruházás és a feladataik teljesítésére irányuló saját képességük tekintetében; elő kell írni a bejelentett szervezetek számára, hogy megfelelően képzett személyzettel rendelkezzenek, hogy a bejelentett szervezet elegendő és független személyzettel rendelkezzen, továbbá ki kell bővíteni a bejelentett szervezetként való kijelölés kérelmezésekor az egyes szervezetek által benyújtandó dokumentációt annak érdekében, hogy tartalmasabb és viszonylag méltányosabb alapot nyújtsanak a bejelentő hatóságok döntéséhez.

(68)

A bejelentett szervezetek személyzete és a gyártók közötti érintettség elkerülése érdekében a bejelentett szervezeteknek biztosítaniuk kell a különböző megfelelőségértékelési feladatokat ellátó munkatársak közötti rotációt.

(68)

A bejelentett szervezetek személyzete és a gyártók közötti érintettség elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a bejelentett szervezetek biztosíthassák a különböző megfelelőségértékelési feladatokat ellátó munkatársak közötti rotációt.

(71)

A bejelentett szervezetek és a gyártók közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében fokozni kell a bejelentett szervezetek közötti koordinációt. Mivel a jelenlegi bejelentett szervezeteknek csak a fele vesz részt saját kezdeményezésére a már létező bejelentett szervezetek koordinációs csoportjának tevékenységeiben, az e tevékenységekben való részvételt kötelezővé kell tenni .

(71)

A bejelentett szervezetek és a gyártók közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében fokozni kell a bejelentett szervezetek közötti koordinációt. Mivel a jelenlegi bejelentett szervezeteknek csak a fele vesz részt saját kezdeményezésére a már létező bejelentett szervezetek koordinációs csoportjának tevékenységeiben, abban közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül a tagállamoknak kell biztosítaniuk a részvételt .

(72)

A 305/2011/EU rendeletben a kis- és középvállalkozások számára egyszerűsített eljárások létrehozására, és ezáltal a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra háruló terhek és költségek csökkentésére irányuló törekvések nem voltak teljesen eredményesek, és gyakran – a tudatosság vagy az alkalmazásukkal kapcsolatos egyértelműség hiánya miatt – félreértették vagy nem alkalmazták őket. A korábban megállapított szabályok alapján feltárt hiányosságok kezelése révén pontosítani kell és meg kell könnyíteni e szabályok alkalmazását, és ezáltal teljesíteni kell a kkv-k támogatására irányuló célkitűzést, egyúttal pedig gondoskodni kell az építési termékek teljesítményéről, biztonságosságáról és környezeti fenntarthatóságáról.

(72)

A 305/2011/EU rendeletben a mikrovállalkozások számára egyszerűsített eljárások létrehozására, és ezáltal a mikrovállalkozásokra háruló terhek és költségek csökkentésére irányuló törekvések nem voltak teljesen eredményesek, és gyakran – a tudatosság vagy az alkalmazásukkal kapcsolatos egyértelműség hiánya miatt – félreértették vagy nem alkalmazták őket. A korábban megállapított szabályok alapján feltárt hiányosságok kezelése révén pontosítani kell és meg kell könnyíteni e szabályok alkalmazását, és ezáltal teljesíteni kell a mikrovállalkozások támogatására irányuló célkitűzést, egyúttal pedig gondoskodni kell az építési termékek teljesítményéről, biztonságosságáról és környezeti fenntarthatóságáról.

(74)

A jogbiztonság garantálása érdekében biztonsági vagy teljesítményproblémák esetén az elismerés csak akkor engedhető meg , ha mind a két érintett gazdasági szereplő, mind pedig a két érintett bejelentett szervezet kötelezettséget vállal az együttműködésre, és ha a tanúsítást megszerző gazdasági szereplő műszaki irányítást gyakorol a termék felett .

(74)

A jogbiztonság garantálása érdekében biztonsági vagy teljesítményproblémák esetén az elismerés csak akkor engedélyezhető , ha az értékelt és ellenőrzött gazdasági szereplők megállapodnak abban, hogy együttműködnek az elismert bejelentett szervezettel és megosztják vele az adatokat .

(75)

A 305/2011/EU rendelet értékelése azt mutatta, hogy a nemzeti szinten végzett piacfelügyeleti tevékenységek minősége és hatékonysága igen eltérő. Az e rendeletben meghatározott, a piacfelügyelet javítását célzó intézkedések mellett a gazdasági szereplők, szervek és termékek e rendeletnek való megfelelését harmadik felek bevonásával is elő kell segíteni, például azáltal, hogy bármely természetes vagy jogi személy a panaszbejelentő portálon keresztül nyújthasson tájékoztatást az esetleges meg nem felelésekről .

(75)

A 305/2011/EU rendelet értékelése azt mutatta, hogy a nemzeti szinten végzett piacfelügyeleti tevékenységek minősége és hatékonysága igen eltérő. Az e rendeletben és a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott, a piacfelügyelet javítását célzó intézkedések mellett a gazdasági szereplők, szervek és termékek e rendeletnek való megfelelését harmadik felek bevonásával is elő kell segíteni, például azáltal, hogy bármely természetes vagy jogi személy a Bizottság által létrehozott és fenntartott panaszbejelentő portálon keresztül nyújthasson tájékoztatást a meg nem felelésről .

(76)

A 305/2011/EU rendelet szerinti piacfelügyelet tekintetében feltárt hiányosságok kezelése érdekében e rendeletnek a tagállami hatóságok és a Bizottság számára több felhatalmazást kell biztosítania, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy minden, potenciálisan problémás körülmény esetén fellépjenek.

(76)

A 305/2011/EU rendelet szerinti piacfelügyelet tekintetében feltárt hiányosságok kezelése érdekében e rendeletnek a tagállami hatóságok és a Bizottság számára több indokolt felhatalmazást kell biztosítania, amely lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy minden, potenciálisan problémás körülmény esetén fellépjenek.

(78)

A tagállamokban a követelmények hatékony végrehajtásának biztosítása és a piacfelügyelet megerősítése, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összhang biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza a piacfelügyeleti hatóságok által az egyes termékcsoportokra vagy -családokra, illetve az egyes követelményekre vonatkozóan elvégzendő ellenőrzések minimális számát, továbbá meghatározza az erőforrásokra vonatkozó minimumkövetelményeket.

(79)

Emellett a piacfelügyeleti hatóságok átlagosan gyenge piacfelügyeleti kapacitásainak megerősítése és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való további összehangolás érdekében részletesebb adminisztratív koordinációs támogatást kell nyújtani, és fel kell jogosítani a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy a gazdasági szereplőktől visszaigényeljék az ellenőrzések és vizsgálatok költségeit.

(79)

Emellett a piacfelügyeleti hatóságok átlagosan gyenge piacfelügyeleti kapacitásainak megerősítése és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való további összehangolás érdekében részletesebb adminisztratív koordinációs támogatást kell nyújtani, és fel kell jogosítani a piacfelügyeleti hatóságokat arra, hogy a gazdasági szereplőktől visszaigényeljék az ellenőrzések és vizsgálatok költségeit , amennyiben azok nem megfelelő termékekkel rendelkeznek .

(81)

A gazdasági szereplők jobb kiszolgálása érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak hatékonyabbá kell válniuk, ehhez pedig több erőforrással kell rendelkezniük. A gazdasági szereplők munkájának megkönnyítése érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok feladatait pontosítani kell és az e rendelet termékekkel összefüggő rendelkezéseire és az e rendelettel összhangban elfogadott jogi aktusokra vonatkozó információkra is ki kell terjeszteni.

(81)

A gazdasági szereplők jobb kiszolgálása érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontoknak hatékonyabbá kell válniuk, ehhez pedig több erőforrással kell rendelkezniük. A gazdasági szereplők munkájának megkönnyítése érdekében az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok feladatait pontosítani kell és az e rendelet termékekkel összefüggő rendelkezéseire és az e rendelettel összhangban elfogadott jogi aktusokra vonatkozó információkra is ki kell terjeszteni. A tagállamoknak emellett fel kell hívniuk a gazdasági szereplők figyelmét a területükön található építésitermék-információs kapcsolattartó pontokra.

(84)

A termékinformációk központosított regisztrálása a termékek biztonságossága, továbbá a környezet és az emberi egészség védelme érdekében növeli az átláthatóságot, miközben csökkenti a gazdasági szereplők adminisztratív terheit és költségeit is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy létrehozza az építési termékek központosított uniós adatbázisát vagy rendszerét. Jelenleg nem lehet felmérni a lehetséges megoldások előnyeit és hátrányait, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy adott esetben az esetleges útvonalak bármelyikét kövesse.

(84)

A termékinformációk regisztrálása a termékek biztonságossága, továbbá a környezet és az emberi egészség védelme érdekében növeli az átláthatóságot, miközben csökkenti a gazdasági szereplők adminisztratív terheit és költségeit is. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 291. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy létrehozza az építési termékek digitális termékútlevelét és az építési termékek termékútlevél-nyilvántartását .

(87)

Az építési termékekkel kapcsolatos üzleti tevékenység lassan, de biztosan egyre inkább nemzetközivé válik. Ezért olyan helyzetek merülnek fel, amikor az Unión kívüli székhellyel rendelkező gazdasági szereplők meg nem felelését is ki kell küszöbölni. Mivel a harmadik országok aligha állnak készen arra, hogy támogassák az uniós jog érvényesítését a saját területükön, amennyiben az Unió cserébe nem rendelkezik a részükre nyújtandó támogatás lehetőségéről, e rendeletben rendelkezni kell bizonyos, a nemzetközi együttműködésre vonatkozó felhatalmazásokról .

(87)

Az építési termékekkel kapcsolatos üzleti tevékenység lassan, de biztosan egyre inkább nemzetközivé válik. Ezért olyan helyzetek merülnek fel, amikor az Unión kívüli székhellyel rendelkező gazdasági szereplők meg nem felelését is ki kell küszöbölni. Mivel a harmadik országok aligha állnak készen arra, hogy támogassák az uniós jog érvényesítését a saját területükön, amennyiben az Unió cserébe nem rendelkezik a részükre nyújtandó támogatás lehetőségéről, e rendeletben rendelkezni kell a Bizottságnak a nemzetközi együttműködésre vonatkozó felhatalmazásáról .

(88)

Néhány harmadik ország alkalmazza a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy legalábbis elismeri az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat, akár nemzetközi megállapodások révén, akár egyoldalúan; mindkettő az Unió érdekét szolgálja. Annak érdekében, hogy e harmadik országok ösztönzést kapjanak e gyakorlat folytatására, más harmadik országok pedig arra, hogy ugyanezt tegyék, bizonyos további lehetőségeket kell biztosítani azon harmadik országok számára, amelyek alkalmazzák a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy elismerik az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat. Ezért lehetővé kell tenni az ilyen kiemelten együttműködő harmadik országok támogatását oly módon, hogy biztosítjuk számukra bizonyos képzéseken való részvétel lehetőségét, az építési termékek uniós adatbázisában vagy rendszerében , a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerben és a hatóságok közötti információcserében való részvételt. Ezen túlmenően ugyanezen okból e kiemelten együttműködő harmadik országoknak a nem megfelelő vagy kockázatos termékekről történő tájékoztatását is lehetővé kell tenni.

(88)

Néhány harmadik ország alkalmazza a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy legalábbis elismeri az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat, akár nemzetközi megállapodások révén, akár egyoldalúan; mindkettő az Unió érdekét szolgálja. Annak érdekében, hogy e harmadik országok ösztönzést kapjanak e gyakorlat folytatására, más harmadik országok pedig arra, hogy ugyanezt tegyék, bizonyos további lehetőségeket kell biztosítani azon harmadik országok számára, amelyek alkalmazzák a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokat, vagy elismerik az azoknak megfelelően kiállított tanúsítványokat. Ezért a tagállamokkal folytatott konzultációt követően lehetővé kell tenni az ilyen kiemelten együttműködő harmadik országok támogatását oly módon, hogy biztosítjuk számukra bizonyos képzéseken való részvétel lehetőségét, az építési termékek uniós adatbázisában, a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerben és a hatóságok közötti információcserében való részvételt. Ezen túlmenően ugyanezen okból e kiemelten együttműködő harmadik országoknak a nem megfelelő vagy kockázatos termékekről történő tájékoztatását is lehetővé kell tenni.

(90)

A fenntartható építési termékek használatának fokozása és a piaci torzulások elkerülése, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összehangolás érdekében a tagállamok közbeszerzési gyakorlatának a leginkább fenntartható termékekre kell irányulnia. A végrehajtási jogi aktusokban meghatározott, a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó követelményeket objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell megállapítani .

(90)

A fenntartható építési termékek használatának fokozása és a piaci torzulások elkerülése, valamint a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel való összehangolás érdekében a tagállamok közbeszerzési gyakorlatának a leginkább fenntartható termékekre kell irányulnia. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, kifejezetten zöld közbeszerzési szerződésként meghirdetett közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó követelményeket a Bizottságnak objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell megállapítania, figyelembe véve a kis helyi hatóságok sajátos korlátait és a kkv-k igényeit .

(91)

A közbeszerzés az Unió GDP-jének 14 %-át teszi ki. A klímasemlegesség elérésére, az energia- és erőforrás-hatékonyság javítására, valamint a népegészséget és a biológiai sokféleséget védő körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára adott esetben elő kell írni , hogy közbeszerzéseiket hangolják össze az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó konkrét zöld közbeszerzési kritériumokkal vagy célokkal. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az egyes termékcsoportokra vonatkozóan meghatározott kritériumokat vagy célokat nemcsak akkor kell teljesíteni , ha e termékeket árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések keretében közvetlenül szerzik be, hanem az építési beruházásra vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében is, amennyiben ezeket a termékeket az említett szerződések tárgyát képező tevékenységekhez fogják felhasználni . Az önkéntes megközelítéshez képest a kötelező kritériumok vagy célok biztosítják, hogy a közpénzből történő ráfordításokat a jobban teljesítő termékek iránti kereslet növelése érdekében maximálisan ki lehessen aknázni. A kritériumoknak átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

(91)

A közbeszerzés az Unió GDP-jének 14 %-át teszi ki. A klímasemlegesség elérésére, az energia- és erőforrás-hatékonyság javítására, valamint a népegészséget és a biológiai sokféleséget védő körforgásos gazdaságra való átállásra irányuló célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérőket adott esetben arra kell ösztönözni , hogy közbeszerzéseiket hangolják össze az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározandó konkrét zöld közbeszerzési kritériumokkal vagy célokkal. A fenntarthatósági kritériumok lehetnek kötelező műszaki leírások vagy teljesítményszintek, vagy adott esetben kiválasztási szempontok, odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési záradékok, ugyanakkor az ajánlatkérő szervek mérlegelési jogkört gyakorolhatnak a közbeszerzéshez szükséges kritériumok összességére vonatkozóan. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az egyes termékcsoportokra vonatkozóan meghatározott fenntarthatósági kritériumokat nemcsak akkor lehet alkalmazni , ha e termékeket árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések keretében közvetlenül szerzik be, hanem az építési beruházásra vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében is, amennyiben ezeket a termékeket az említett szerződések tárgyát képező tevékenységekhez fogják felhasználni. A kritériumoknak átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

(92)

A műszaki fejlődés és az új tudományos bizonyítékok ismeretének figyelembevétele, a belső piac megfelelő működésének biztosítása, az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és a szabályok egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban: a termékspecifikus műszaki rendelkezések és követelmények megállapítása; az alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerek meghatározása; azon feltételek meghatározása, amelyek mellett az egyéb uniós jogszabályok szerinti kötelezettségek megfelelnek az e rendeletben foglalt bizonyos kötelezettségeknek; a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat mintájának módosítása; a gyártókra vonatkozó további kötelezettségek megállapítása ; az európai értékelési dokumentumok kidolgozására vonatkozó eljárási szabályok felülvizsgálata és kiegészítése; a piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása ; az építési termékek uniós adatbázisának vagy rendszerének létrehozása; zöld közbeszerzési követelmények és minimális szankciók meghatározása . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (41) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(92)

A műszaki fejlődés és az új tudományos bizonyítékok ismeretének figyelembevétele, a belső piac megfelelő működésének biztosítása, az információkhoz való hozzáférés megkönnyítése és a szabályok egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatban: a termékspecifikus műszaki rendelkezések és követelmények megállapítása; az V. mellékletben meghatározott alkalmazandó értékelési és ellenőrzési rendszerek meghatározása; azon feltételek meghatározása, amelyek mellett az egyéb uniós jogszabályok szerinti kötelezettségek megfelelnek az e rendeletben foglalt bizonyos kötelezettségeknek; a teljesítménynyilatkozat és a megfelelőségi nyilatkozat mintájának módosítása; a gyártókra vonatkozó további környezetvédelmi kötelezettségek meghatározása ; az európai értékelési dokumentumok kidolgozására vonatkozó eljárási szabályok felülvizsgálata és kiegészítése; zöld közbeszerzési követelmények meghatározása . E felhatalmazásnak a tagállamok azonosított és a munkatervben szereplő szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia . Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (41) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. E jogi aktusok kidolgozása során a Bizottságnak törekednie kell a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentésére, és figyelembe kell vennie a kkv-k igényeit.

(93)

Az e rendelet végrehajtását szolgáló egységes feltételeik biztosítása érdekében a Bizottságra a következőkre irányuló végrehajtási hatásköröket kell ruházni: az információ továbbítására szolgáló eszközök meghatározása; részletes tájékoztatás a gazdasági szereplők kötelezettségeinek és jogainak érvényesítéséről; az európai műszaki értékelés formátumának elfogadása; a bejelentett szervezetek számára szükséges minimális erőforrások meghatározása, valamint hozzáférés biztosítása a harmadik országok hatóságai számára az építési termékek uniós adatbázisához vagy rendszeréhez, a harmonizált döntéshozatalt szolgáló információs rendszerekhez, valamint az e rendelettel összefüggésben nyújtott képzésekhez . Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (42) megfelelően kell gyakorolni.

(93)

Az e rendelet végrehajtását szolgáló egységes feltételeik biztosítása érdekében a Bizottságra a következőkre irányuló végrehajtási hatásköröket kell ruházni: az információ továbbítására szolgáló eszközök meghatározása; az európai műszaki értékelés formátumának elfogadása; valamint az e rendelettel összefüggésben nyújtott képzések . Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (42) megfelelően kell gyakorolni.

(98)

Az e rendeletnek való magas szintű megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E célok és az összehangolt szankciók biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban elfogadott jogi aktusok révén minimális szankciókat állapítson meg.

(98)

Az e rendeletnek való magas szintű megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(100)

A jogbiztonság megteremtése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 305/2011/EU rendelet alapján elfogadott európai értékelési dokumentumok alapján forgalomba hozott termékek mennyi ideig maradhatnak a forgalmazási láncban, és így mennyi ideig forgalmazhatók a piacon. A termékekre vonatkozó egyéb jogszabályok szerinti gyakorlathoz hasonlóan a megfelelő időszak a termékek forgalomba hozatalának alapjául szolgáló európai műszaki értékelés lejártát követő öt év. Ily módon hat évvel az e rendelet alapján elfogadott harmonizált műszaki előírás hatálybalépését követően a felhasználók részére értékesített valamennyi termék meg fog felelni az említett harmonizált műszaki előírásnak és e rendeletnek.

a)

az építési termékek környezeti – többek között éghajlati – és biztonsági teljesítményének a szóban forgó termékek alapvető jellemzőinek tekintetében történő kifejezésére vonatkozó szabályok;

a)

az építési termékek környezeti – ideértve az életciklus-értékelést – és biztonsági teljesítményének a szóban forgó termékek alapvető jellemzőinek tekintetében történő kifejezésére vonatkozó harmonizált szabályok;

b)

az építési termékekre vonatkozó környezeti – többek között éghajlati – , funkcionális és biztonsági termékkövetelmények.

b)

az építési termékekre vonatkozó környezeti, funkcionális és biztonsági termékkövetelmények.

a)

az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek 3D nyomtatásának lehetővé tétele céljából forgalomba hozott 3D adatkészletek, valamint 3D nyomtatású építési termékek és öntőformák ;

a)

3D nyomtatású építési termékek;

b)

az építési termékeknek az építési területen vagy annak közelében történő 3D nyomtatására, vagy az építési területen vagy annak közelében öntőforma felhasználásával történő gyártására szánt anyagok;

c)

az építési területen, a forgalomba hozatalra irányuló külön kereskedelmi tevékenység nélkül gyártott, az építményekbe történő azonnali beépítésre szánt építési termékek;

f)

készletek vagy részegységek, amennyiben ezek összetételét harmonizált műszaki előírások vagy európai értékelési dokumentumok határozzák meg és szabályozzák;

g)

180 m2-nél kisebb összterületű, egyszintes vagy 100 m2-nél kisebb összterületű, kétszintes előre gyártott családi házak.

b)

a gazdasági szereplő a használt építési termékek vagy árucikkek rendeltetését az eredeti gyártó által a szóban forgó építési termékekhez vagy árucikkekhez rendelt rendeltetéshez képest más módon változtatta meg, mint csökkentés a teljesítmény vagy a rendeltetés tekintetében, illetve pusztán dekorációs célú változtatás , amely célt az építmény szempontjából betöltött szerkezeti funkció hiánya határozza meg ;

b)

a gazdasági szereplő a használt építési termékek vagy árucikkek rendeltetését az eredeti gyártó által a szóban forgó építési termékekhez vagy árucikkekhez rendelt rendeltetéshez képest más módon változtatta meg, mint csökkentés a teljesítmény vagy a rendeltetés tekintetében, illetve pusztán „dekorációs” célú változtatás;

da)

a gazdasági szereplő első alkalommal hoz forgalomba használt építési terméket;

db)

a használt termékeket további felhasználás vagy újragyártás céljából leszerelő vagy kezelő gazdasági szereplők kötelezettségei nem teljesülnek.

b)

kazánok, csövek, tartályok és kiegészítők, valamint egyéb, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek;

b)

kazánok, csövek, tartályok és kiegészítők, valamint egyéb, az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező termékek higiéniai tulajdonságai ;

c)

szennyvízkezelő rendszerek;

d)

szaniteráruk;

e)

közlekedési jelzőberendezések.

ea)

a 2014/35/EU, 2014/53/EU és 2001/95/EK irányelv hatálya alá tartozó világítástechnikai termékek;

eb)

a 2014/35/EU, a 2014/30/EU, a 2014/53/EU irányelv, a veszélyes anyagok alkalmazását korlátozó irányelv vagy a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló [XXX] rendelet hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus termékek.

—

az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek és/vagy árucikkek gyártása és forgalmazása, valamint

—

az e rendelet hatálya alá tartozó építési termékek vagy árucikkek leszerelése, újrahasználatra való előkészítése, újragyártása és kezelése.

1.

minden olyan formált vagy formálatlan fizikai árucikk, beleértve annak csomagolását és használati utasítását, vagy az ilyen árucikkeket tartalmazó készlet vagy részegység , amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék az Unión belül , kivéve azokat az árucikkeket , amelyeket az építményekbe állandó jelleggel való beépítésüket megelőzően szükségszerűen először részegységbe, készletbe vagy más építési termékbe szerelnek be; „állandó”:

1.

„építési termék”: minden olyan termék vagy készlet, amelyet az Unióban építményekbe vagy azok részeibe állandó jelleggel történő beépítés céljából gyártanak , forgalomba hoznak vagy az építési területre szállítanak , beleértve a 3D-nyomtatott termékeket vagy az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb termékeket a 2. cikk (1)–(3) bekezdésével összhangban;

2.

kétéves vagy annál hosszabb időtartamra szóló ;

2.

„állandó”: olyan módon beépített vagy beszerelt, hogy jelentősen befolyásolhatja a munka alapvető követelményeit, és azzal a szándékkal építik be, hogy építményben vagy annak részeiben maradjon, és az építkezést vagy a felújítást követően szerszám vagy mechanikus erő nélkül nem távolítható el ;

3.

„termék”: a 2. cikk (1)–(3) bekezdésével összhangban e rendelet hatálya alá tartozó építési termék vagy egyéb árucikk;

5.

„közvetlen beépítés”: terméknek az ügyfél építményébe történő beépítése előzetes forgalmazás nélkül, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó családi ház üzembe helyezése, függetlenül attól, hogy szolgáltatásnyújtás keretében történik-e vagy sem;

7.

„alapvető jellemzők”: a terméknek az I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó, vagy az I. melléklet A. részének 2 . pontjában felsorolt jellemzői;

7.

„alapvető jellemzők”: a terméknek az I. melléklet A. részében meghatározott, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekhez kapcsolódó jellemzői , vagy az I. melléklet B . részében felsorolt környezeti jellemzői;

8.

„termékkövetelmények”: küszöbszint vagy egyéb jellemző, amelyet a terméknek a forgalomba hozatal vagy közvetlen beépítés előtt teljesítenie kell , beleértve a címkézésre , a használati utasításra vagy a megadandó egyéb információkra vonatkozó követelményeket is ;

8.

„termékkövetelmények”: az I. melléklet C1. és C2. részében rögzített, és az 5. cikkel összhangban megállapított küszöbszint vagy egyéb jellemző, amelynek az építési termék a forgalomba hozatal előtt meg kell hogy feleljen ;

9.

„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató, a 3D nyomtatási szolgáltatást nyújtó szolgáltató, a termékek 3D nyomtatására szánt anyagok gyártója, importőre vagy forgalmazója, online értékesítő, a közvetítő, a beszállító, a szolgáltató, a saját márkás terméket forgalmazó vagy bármely más természetes vagy jogi személy, kivéve a hatóságokat, a bejelentett szervezeteket, a műszaki értékelést végző szerveket és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak a termékek gyártása, újrahasználat , újragyártás vagy újracsomagolás céljából történő leszerelése vagy e termékek forgalmazása vagy közvetlenül az e rendelettel összhangban történő beépítése tekintetében , valamint az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet  (44) 3. cikkének 13. pontjában meghatározott gazdasági szereplők ;

9.

„gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, a logisztikai szolgáltató, a termékek 3D nyomtatására szánt anyagok gyártója, importőre vagy forgalmazója, online értékesítő, a közvetítő, a beszállító, a szolgáltató, a saját márkás terméket forgalmazó vagy bármely más természetes vagy jogi személy, aki vagy amely e rendelet hatálya alá tartozik a termékek gyártása, újrahasználat céljából történő leszerelése , újragyártása vagy e rendelettel összhangban történő forgalmazása tekintetében;

10.

nyomtatást végző szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenysége során az alábbi szolgáltatások egyikét kínálja: nyomtatók lízingbe vagy bérbeadása, 3D nyomtatási adatkészletek kinyomtatása vagy e szolgáltatások egyikének közvetítése, függetlenül attól, hogy a nyomtatási anyagot e személy biztosítja-e vagy sem;

15.

„épületek”: olyan, a konténerektől eltérő létesítmények, amelyek embereknek, állatoknak vagy tárgyaknak nyújtanak menedéket, és amelyek vagy tartósan a talajhoz vannak rögzítve, vagy csak különleges berendezések segítségével szállíthatók, ugyanakkor egy vagy több szinten legalább 20 m2 alapterülettel rendelkeznek;

16.

„szint”: a termék alapvető jellemzői tekintetében vizsgált teljesítménye értékelésének számértékben kifejezett eredménye ;

16.

„szint”: a teljesítmény kifejezése a potenciális teljesítmény osztályozása vagy egy meghatározott minimum- vagy maximumérték nélkül ;

17.

„osztály”: a termékek teljesítményszintjeinek egy alsó és egy felső érték által határolt tartománya ;

17.

„osztály”: a teljesítménynek a potenciális teljesítmények szisztematikus felosztása szerinti kifejezése ;

22.

„részegység”: legalább két különálló árucikkből álló együttes, amelyek közül az egyik termék;

a)

nem esett át az eredeti gyártó által a használati utasításban meghatározott vagy az általános építőmérnöki ismeretek szerint szükségesnek ítélt javításon, tisztításon vagy rendszeres karbantartáson túlmutató eljáráson;

a)

nem esett át az eredeti gyártó által a használati utasításban meghatározott vagy az a legfrissebb területspecifikus műszaki ismeretek szerint szükségesnek ítélt javításon, tisztításon vagy rendszeres karbantartáson túlmutató eljáráson;

25.

„rendeltetés”: a gyártó által tervezett felhasználás, beleértve a műszaki dokumentációban, a címkén, a használati utasításban vagy a reklámanyagokban meghatározott felhasználási feltételeket , miközben a csak az egyikben említett felhasználási módok már a „rendeltetés” részét képezik ;

25.

„rendeltetés”: az építési termék gyártója által meghatározott, az alkalmazandó harmonizált műszaki specifikációban foglalt rendeltetés ;

26.

„javítás”: a hibás termék olyan állapotba való visszaállításának folyamata , amelyben az teljesíteni tudja rendeltetését;

26.

„javítás”: a hibás termék javításának vagy hibás alkatrészei kicserélésének folyamata a termék olyan állapotba való visszaállítása érdekében , amelyben az teljesíteni tudja rendeltetését;

27.

„karbantartás”: olyan tevékenység, amelynek célja a termék olyan állapotban tartása, hogy az képes legyen az előírásoknak megfelelő működésre;

27.

„karbantartás”: olyan tevékenység, amelynek célja a termék olyan állapotban tartása, amelyben az képes a termékleírásnak megfelelő működésre;

31.

„terméktípus”: az egyes termékek elméleti modellje, amelyet a rendeltetés és olyan jellemzők összessége határoz meg , amelyek kizárnak minden eltérést a teljesítmény vagy az e rendeletben vagy az e rendelettel összhangban meghatározott termékkövetelmények teljesítése tekintetében, és amely modellt egy adott gyártási folyamat során, nyersanyagok vagy alkatrészek adott kombinációjának felhasználásával állítottak elő, miközben a különböző gyártók ugyanolyan árucikkei szintén különböző terméktípusokhoz tartoznak;

31.

„terméktípus”: az egyes termékek elméleti modellje, amelyet a nyilatkozatban megadott teljesítmények ugyanazon sorozata határoz meg;

32.

„a technika állása”: egy bizonyos cél elérésének módja, amely vagy a leghatékonyabb és a legfejlettebb, vagy ahhoz közel van, és így a választható módok átlaga feletti ;

32.

„a technika állása”: egy bizonyos cél elérésének módja, amely vagy a leghatékonyabb és a legfejlettebb, vagy ahhoz közel van, és így meghaladja a választható módok átlagos szintjét, vagy olyan teljesítmény, amely a szokásos technológiák alkalmazásával jelenleg elérhető, függetlenül attól, hogy ez a technológiailag a legfejlettebb megoldás-e ;

38.

„harmonizált terület”: az e rendelet, a harmonizált műszaki előírások és az e rendelet alapján elfogadott, általánosan alkalmazandó bizottsági jogi aktusok közös hatálya alá tartozó terület;

38.

„harmonizált terület”: az e rendelet, a harmonizált műszaki előírások és az e rendelet alapján elfogadott, és az építési termékekre vonatkozó, általánosan alkalmazandó bizottsági jogi aktusok közös hatálya alá tartozó terület;

39.

„uniós jog”: az EUSZ, az EUMSZ, a jog általános elvei, az EUMSZ 288. cikkének második, harmadik és negyedik bekezdésében említett, általánosan alkalmazandó jogi aktusok, valamint minden olyan nemzetközi megállapodás, amelynek az Unió részes fele, vagy amelynek az Unió és tagállamai részes felei;

42.

„egyedileg gyártott”: az ügyfél előírásai miatt a gyártási módszer tekintetében eltérés van a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termékhez képest;

42.

„egyedileg gyártott”: az ügyfél előírásai miatt a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termék gyártásához képest az ezen ügyfélnek szánt termékek gyártásához a gyártóberendezést át kell állítani ;

44.

„rendelésre készült”: az ügyfél előírásai miatt a méret vagy az anyag tekintetében eltérés van a szóban forgó gazdasági szereplő által más ügyfelek számára előállított, összes többi termékhez képest.

45a.

„adathordozó”: egy készülékkel leolvasható lineáris vonalkód-szimbólum, kétdimenziós szimbólum vagy egyéb automatikus azonosítóadat-rögzítő adathordozó;

46.

„harmonizált műszaki előírások”: az építési termékekre vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított szabványok, amelyek hivatkozását a 34. cikkel összhangban a Hivatalos Lapban közzétették, és amelyek ezáltal az e rendelet , valamint a 4. cikk (3) és (4) bekezdésével, az 5. cikk ( 2 ) bekezdésével vagy a 22. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott, műszaki előírásokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása céljából kötelezővé váltak ;

46.

„harmonizált műszaki előírások”: az építési termékekre vonatkozó, a 4. cikk (2) bekezdése szerint , valamint a 4. cikk (3) és (4) bekezdésével, az 5. cikk ( 1 ) bekezdésével vagy a 22. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadott, műszaki előírásokat tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban megállapított szabványok ;

48.

„kettős felhasználású termék”: olyan termék, amelyet a gyártó termékként és más rendeltetésű olyan árucikként való felhasználásra szánt, amely nem tartozna e rendelet hatálya alá, ha kizárólag az említett másik rendeltetése lenne;

48.

„kettős felhasználású termék”: olyan termék, amelyet a gyártó termékként vagy olyan más rendeltetésű árucikként való felhasználásra szánt, amely nem tartozna e rendelet hatálya alá, ha kizárólag az említett másik rendeltetése lenne;

51.

„teljes munkaidős egyenérték”: egy teljes munkaidőben foglalkoztatott személynek az érintett tagállam által meghatározott munkaereje, vagy több, részmunkaidőben foglalkoztatott, összesen ugyanannyi napi vagy heti óraszámban foglalkoztatott személy munkaereje;

57.

„közvetítő”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely termékek forgalomba hozatalához vagy közvetlen beépítéséhez közvetítői szolgáltatást nyújt;

57.

„közvetítő”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely termékek forgalomba hozatalához közvetítői szolgáltatást nyújt;

69.

„hatóság”: az Európai Bizottság, annak ügynökségei, valamint bármely bejelentő hatóság, kijelölő hatóság vagy piacfelügyeleti hatóság, kivéve, ha a vonatkozó rendelkezés másként rendelkezik: függetlenül attól, hogy mely tagállamban található;

70.

„kockázatot jelentő termék”: olyan termék, amely teljes életciklusa alatt és még akkor is, ha közvetetten keletkezett, potenciálisan káros hatással lehet az emberek egészségére és biztonságára, a környezetre vagy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesítésére, amikor azokat a szóban forgó építményekbe beépítik, olyan mértékben, amely a technika állását figyelembe véve meghaladja a rendeltetésszerű használat szempontjából, valamint rendes vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett észszerűnek és elfogadhatónak ítélt mértéket;

70.

„kockázatot jelentő termék”: olyan termék, amely elválaszthatatlan jellemzői miatt teljes életciklusa alatt potenciálisan káros hatással lehet az emberek egészségére és biztonságára, a környezetre vagy az építményekre vonatkozó alapvető követelmények teljesítésére, amikor azokat a szóban forgó építményekbe beépítik, olyan mértékben, amely a technika állását figyelembe véve meghaladja a rendeltetésszerű használat szempontjából, valamint rendes vagy észszerűen előrelátható használati feltételek mellett észszerűnek és elfogadhatónak ítélt mértéket;

71a.

„dekorációs célok”: olyan célok, amelyek nem hozhatók összefüggésbe az építményt szolgáló szerkezeti funkciókkal vagy az I. mellékletben felsorolt, az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel.

71b.

„melléktermék”: a 2008/98/EK irányelv 5. cikke értelmében vett melléktermék;

71c.

„újrafeldolgozhatóság”: a hulladékanyagok vagy termékek kapcsán fennálló azon lehetőség, hogy újrafeldolgozásra való előkészítésük céljából meghatározott hulladékáramokként hatékonyan és eredményesen különítsék el, gyűjtsék, szétválogassák és tárolják, majd a megfelelő ipari folyamatokon keresztül újrafeldolgozzák és újrafeldolgozott anyagokká vagy termékekké dolgozzák fel őket, miközben minimálisra csökkentik az eredeti anyaghoz vagy termékhez viszonyított minőségi vagy funkcionalitásbeli veszteségeket.

-a)

a Bizottság felkért egy vagy több európai szabványügyi szervezetet, hogy dolgozzon ki harmonizált szabványt a követelményekre vonatkozóan, és a felkérést egyik európai szabványügyi szervezet sem fogadta el;

a)

indokolatlan késedelmet szenved a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett egyes szabványoknak az európai szabványügyi szervezetek általi elfogadása , miközben indokolatlan késedelem áll fenn , mivel az európai szabványügyi szervezet a szabványosítási kérelemben meghatározott határidőn belül nem nyújtja be a szabványt;

a)

indokolatlan késedelmet szenved a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett egyes szabványoknak az európai szabványügyi szervezetek általi elfogadása; indokolatlan késedelemnek az minősül , ha az európai szabványügyi szervezet a kérelemben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a szabványosítási kérelem átvételét követő két éven belül nem nyújtja be a szabványt;

b)

sürgetően szükséges olyan, fokozottan harmonizált műszaki előírások elfogadása, amelyek nem feleltethetők meg kizárólag a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványoknak;

c)

az I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott, illetve az I. melléklet A. részének 2 . pontjában található alapvető munkakövetelményekre utaló egy vagy több alapvető jellemzőre nem terjednek ki a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok, amelyek hivatkozásait a Hivatalos Lapban már közzétették;

c)

az I. melléklet A. részében meghatározott, illetve az I. melléklet B . részében található alapvető munkakövetelményekre utaló egy vagy több alapvető jellemzőre nem terjednek ki a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok, amelyek hivatkozásait a Hivatalos Lapban már közzétették , és az európai szabványügyi szervezetek megtagadták a vonatkozó szabvány kellő időben történő felülvizsgálatát vagy módosítását ;

d)

a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványok egyéb okok miatt nem tekinthetők elégségesnek a tagállamok szabályozási igényeinek vagy a gazdasági szereplők igényeinek kielégítéséhez;

da)

szükség van a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabvány felülvizsgálatára vagy módosítására a tagállamok szabályozási igényeinek kielégítése vagy az Unió biztonsági, környezetvédelmi, körforgásos gazdasághoz kapcsolódó és éghajlat-politikai célkitűzéseihez való igazodás érdekében, és az európai szabványügyi szervezetek megtagadták a vonatkozó szabvány felülvizsgálatát vagy módosítását, illetve nem tudták azt kellő időben elvégezni;

e)

a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett előírások nem állnak összhangban az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi jogszabályaival és törekvéseivel;

f)

a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványokra való hivatkozásokat a 34 . cikk ( 4 ) bekezdésében meghatározott okok vagy egyéb jogi okok miatt nem lehet közzétenni a Hivatalos Lapban ;

f)

szükség van egy európai szabványügyi szervezet által elfogadott, de a Hivatalos Lapban – a 6a . cikk ( 8 ) bekezdése értelmében – közzé nem tehető valamely szabvány vagy annak egy részének kiigazítására ;

g)

a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett szabványokra való hivatkozásokat törölték a Hivatalos Lapból, vagy korlátozással tették közzé.

a)

meggyőződik arról, hogy a rendelet vagy a közigazgatási intézkedés a (4) bekezdésben említett, az egészséggel, biztonsággal vagy a környezet védelmével kapcsolatos kényszerítő okok fényében kellően indokoltnak tűnik ;

a)

meggyőződött arról, hogy a rendelet vagy a közigazgatási intézkedés a (4) bekezdésben említett, az egészséggel, biztonsággal vagy a környezet védelmével kapcsolatos kényszerítő okok fényében kellően indokolt ;

a)

az egyedi vagy rendelésre készült , nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt terméket – a 3D nyomtatással vagy már létező öntőformákkal készült termékek kivételével – a termék biztonságos beépítéséért is felelős gyártó egyetlen, beazonosítható építménybe építi be , összhangban az alkalmazandó nemzeti szabályokkal és az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint kijelölt, az építmény biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett;

a)

a terméket egyedileg vagy rendelésre, nem sorozatgyártás keretében meghatározott célra gyártotta a termék építményekbe történő biztonságos beépítéséért is felelős gyártó, összhangban az alkalmazandó nemzeti szabályokkal és az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint kijelölt, az építmény biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett;

b)

a terméket – a 3D nyomtatással vagy már létező öntőformákkal készült termékek kivételével – az építkezés helyszínén, nem sorozatban gyártották, az alkalmazandó nemzeti szabályok szerint az építménybe való beépítés céljával, és a tagállami előírások szerint kijelölt, a biztonságos kivitelezésért felelős személyek felügyelete mellett; vagy