P9_TA(2023)0284

A Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló 2022. évi jelentése

Az Európai Parlament 2023. július 12-i állásfoglalása a Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló 2022. évi jelentéséről (2022/2200(INI))

(C/2024/4004)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodásra (1),

—	tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2015. november 5–6-án tartott első, illetve 2021. június 17-én tartott második ülésének eredményeire,

—	tekintettel Bosznia-Hercegovina uniós tagság iránti, 2016. február 15-én benyújtott kérelmére,

—	tekintettel a 2018. május 17-én Szófiában, 2020. május 6-án Zágrábban, 2021. október 6-án Brdo pri Kranjuban és 2022. december 6-án Tiranában tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozók nyilatkozataira,

—	tekintettel a 2020. november 10-i szófiai csúcstalálkozóra, beleértve a közös regionális piacról szóló nyilatkozatot és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendről szóló nyilatkozatot,

—	tekintettel a berlini folyamattal foglalkozó, 2022. november 3-i kilencedik csúcstalálkozó eredményeire,

—	tekintettel a bosznia-hercegovinai fegyveres erők kapacitásépítésének támogatása céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló, 2021. november 4-i (EU) 2021/1923 tanácsi határozatra (3),

—	tekintettel a bosznia-hercegovinai fegyveres erők kapacitásainak megerősítése céljából az Európai Békekeret keretében megvalósuló támogatási intézkedésről szóló, 2022. december 1-jei (EU) 2022/2353 tanácsi határozatra (4),

—	tekintettel az Európai Tanács 2022. március 24–25-i következtetéseire,

—	tekintettel az Európai Tanács Ukrajnáról, a Nyugat-Balkánról, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia európai uniós tagság iránti kérelméről, valamint a külkapcsolatokról szóló, 2022. június 23–24-i következtetéseire,

—	tekintettel az Európai Tanács 2022. december 15-i következtetéseire, amelyekben megadta az uniós tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának,

—	tekintettel „A Bizottság véleménye Bosznia-Hercegovina európai uniós tagság iránti kérelméről” című, 2019. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2019)0261) és az azt kísérő elemző jelentésre (SWD(2019)0222),

—	tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

—	tekintettel „A Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról – A Bizottság hozzájárulása a 2020. május 6-i EU–Nyugat-Balkán vezetői találkozót megelőzően” című, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

—	tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641),

—	tekintettel a „2022. évi közlemény az EU bővítési politikájáról” című, 2022. október 12-i bizottsági közleményre (COM(2022)0528),

—	tekintettel a „2022. évi jelentés Bosznia-Hercegovináról” című, 2022. október 12-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2022)0336),

—	tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló 2021–2025 közötti uniós stratégiáról szóló, 2021. április 14-i bizottsági közleményre (COM(2021)0170),

—	tekintettel a Bizottság „Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer” című, 2020. október 7-i közleményére (COM(2020)0620),

—	tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel az 1991. február 25-én elfogadott, az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményére,

—	tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre,

—	tekintettel a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, 2003. október 17-i UNESCO-egyezményre,

—	tekintettel a Tanács által 2022. március 21-én jóváhagyott, a biztonságra és védelemre vonatkozó stratégiai iránytűre,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék 01/2022. számú, „A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás: a törekvések ellenére nem szűntek meg egyes alapvető problémák” című 2022. január 10-i különjelentésére, valamint az Európai Számvevőszék „Az Uniót érintő dezinformáció: korlátozottan, de továbbra is árt” című, 2021. június 3-i 09/2021. számú különjelentésére,

—	tekintettel a bosznia-hercegovinai jogállamisági kérdésekről szóló, 2019. december 5-i szakértői jelentésre,

—	tekintettel a Velencei Bizottságnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos helyzetről és a főképviselő hatásköréről szóló, 2005. március 11-i véleményére, valamint annak a bosznia-hercegovinai alkotmányos ügyekre vonatkozó későbbi ajánlásaira,

—	tekintettel a Velencei Bizottság választójogi stabilitásról szóló véleményeinek és jelentéseinek 2020. december 14-i gyűjteményére,

—	tekintettel az ide kapcsolódó, az Emberi Jogok Európai Bírósága által egyes ügyekben a felperesek, köztük Azra Zornić (5), valamint Dervo Sejdić és Jakob Finci (6) javára hozott ítéletekre,

—	tekintettel a 2020. június 17-én aláírt, a mostari választások megtartásáról szóló mostari megállapodásra,

—	tekintettel a működőképes Bosznia-Hercegovinának az európai úton történő előrehaladását biztosító elvekről szóló, 2022. június 12-i politikai megállapodásra,

—	tekintettel a Transparency International 2022-es korrupcióérzékelési indexére, amely szerint Bosznia-Hercegovina 180 ország közül a 110. helyen áll,

—	tekintettel a bosznia-hercegovinai békemegállapodás végrehajtásáért felelős főképviselőnek az ENSZ főtitkárához benyújtott, 2022. november 2-i 62. és korábbi jelentéseire,

—	tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2022. november 2-i 2658. számú határozatára, amely 2023. november 2-ig meghosszabbítja az EU–Bosznia-Hercegovinai Erők (EUFOR) megbízatását,

—	tekintettel az Észak-atlanti Tanács 2022. június 29-i madridi ülésére és a NATO madridi csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatra;

—	tekintettel a NATO-tagállamok védelmi minisztereinek 2023. február 14–15-i találkozójára,

—	tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bosznia-hercegovinai missziójának megbízatását létrehozó daytoni békemegállapodásra,

—	tekintettel Bosznia-Hercegovina alkotmányára, amely kimondja, hogy az országban három hivatalos nyelv létezik, valamint a Bosznia-Hercegovinai Föderáció entitás és a Boszniai Szerb Köztársaság entitás alkotmányára,

—	tekintettel a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására (8),

—	tekintettel a 2020. évi csúcstalálkozót követően a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó, 2020. június 19-i ajánlására (9),

—	tekintettel a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködésről szóló, 2021. december 15-i állásfoglalására (10),

—	tekintettel a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett 2022. június 8-i ajánlására az EU kül-, biztonság- és védelempolitikájáról az Ukrajna elleni orosz agresszív háborút követően (11),

—	tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az új uniós bővítési stratégiára vonatkozó, 2022. november 23-i ajánlására (12),

—	tekintettel Bosznia-Hercegovináról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0229/2023),

mivel a bővítés az EU leghatékonyabb külpolitikai eszköze, az Unió egyik legsikeresebb politikája, ami egyben a tartós békét, a demokráciát, a jólétet és az egész kontinensre kiterjedő stabilitást és biztonságot célzó geostratégiai befektetés; mivel a bővítési politika ösztönzi és bátorítja az EU alapvető értékeinek előmozdítását;

mivel az EU-nak teljesítenie kell ígéreteit, és a tagjelölt országok politikai vezetőinek valódi politikai akaratról kell bizonyságot tenniük a reformfolyamatokkal kapcsolatban; mivel a csatlakozási folyamat többszöri elhalasztása és a tagjelölt országok politikai vezetői részéről a valódi politikai akarat hiánya jelentősen csökkentette a folyamat hatékonyságát és a polgárok uniós csatlakozás iránti támogatását;

mivel Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja aláásta az európai kontinens biztonságát és stabilitását, bebizonyította az uniós integráció stratégiai szükségességét, és még inkább rámutatott a közös kül- és biztonságpolitikához (KKBP) való igazodás fontosságára a tagjelölt országokban; mivel ez új lendületet adott a bővítésnek, ami arra késztette az EU-t, hogy felgyorsítsa a nyugat-balkáni országoknak tett, régóta esedékes ígéretek teljesítését;

mivel valamennyi bővítési országot saját érdemei alapján kell megítélni, a jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus normák, az igazságszolgáltatás függetlensége, a kisebbségi jogok és a médiaszabadság tiszteletben tartásával kapcsolatos koppenhágai kritériumok vezérelte alapvető reformokra összpontosítva;

E.	mivel a nyugat-balkáni országok jövőjét az Európai Unió jelenti; mivel Bosznia-Hercegovina lakosságának egyértelmű többsége óhajtja az euroatlanti integrációt a fenntartható béke, stabilitás, demokrácia és jólét érdekében;

mivel Bosznia-Hercegovina uniós tagjelölt státuszt kapott; mivel az uniós csatlakozás felé tett további előrehaladása az uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben meghatározott 14 fő prioritás teljesítésétől függ; mivel a Tanács felszólította Bosznia-Hercegovina vezetőit, hogy sürgősen véglegesítsék az alkotmányos és választási reformokat;

mivel Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozás felé történő előrelépéséhez valódi megbékélésre van szükség, amely az ország és entitásai sokszínű és multikulturális jellegén, valamint az ország egységének, szuverenitásának és területi integritásának, az egyenlő jogoknak és a megkülönböztetésmentességnek a tiszteletben tartásán alapul, amelyek az uniós előírásokkal és értékekkel összhangban minden polgárt megilletnek;

mivel több mint 25 évvel a háború vége után az országot még mindig mély megosztottság jellemzi, amelynek létrejöttében szerepet játszanak a politikai elitek, a Boszniai Szerb Köztársaság (RS) entitás vezetésének szeparatista kísérletei, valamint a jogállamisággal, a kormányzással, az elszámoltathatósággal, a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatos kihívások, valamint a korrupció, amelyek miatt minden évben polgárok ezrei hagyják el az országot; mivel Bosznia-Hercegovinában az etnikai hovatartozáson, a nemen és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés, valamint a kisebbségek jogainak védelme továbbra is kihívást jelent;

I.	mivel a Tanács 2022. március 18 án elfogadta a (KKBP) 2022/450 határozatot (13), amelyben meghosszabbítja a Bosznia-Hercegovina szuverenitását, területi integritását és alkotmányos rendjét vagy a daytoni békemegállapodást aláásó egyénekre vonatkozó meglévő szankciós keretet;

mivel 2023. március 23-án a Boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése elfogadta a Boszniai Szerb Köztársaság büntető törvénykönyvének módosításait, visszaállítva a rágalmazás esetén alkalmazható büntetőjogi szankciókat, és Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság entitás elnöke bejelentette, hogy egy „külföldi ügynökökről” szóló törvény elfogadása is tervben van;

mivel 2023. június 21-én a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése elfogadta a Boszniai Szerb Köztársaság törvényeinek és egyéb rendelkezéseinek közzétételéről szóló törvény módosításáról szóló törvényt, 2023. június 27-én pedig törvényt hozott a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozatai alkalmazásának mellőzéséről, ezáltal aláásva az alkotmánybíróság és Bosznia-Hercegovina alkotmányának integritását;

mivel az EU Bosznia-Hercegovina fő politikai, kereskedelmi és beruházási partnere, valamint az EU nyújtja számára a legtöbb pénzügyi támogatást, különösen az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön (IPA III), a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terven, valamint makroszintű pénzügyi támogatáson keresztül;

mivel a rosszindulatú közvetlen és közvetett külföldi beavatkozások és dezinformáció mögött álló szereplők célja, hogy ellentéteket, erőszakot és etnikumok közötti feszültségeket szítsanak, és destabilizálják Bosznia-Hercegovinát és az egész nyugat-balkáni régiót, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával összefüggésben; mivel e beavatkozások célja, hogy az EU-t megbízhatatlan, nem elkötelezett partnereként tüntessék fel a Nyugat-Balkán szemében;

Az uniós csatlakozás iránti elkötelezettség

üdvözli az Európai Tanács azon döntését, hogy a megváltozott geopolitikai környezetben uniós tagjelölti státuszt adott Bosznia-Hercegovinának azzal a feltétellel, hogy az ország számos lépést tesz a csatlakozási tárgyalásokra való felkészültségének megerősítése érdekében; megismétli, hogy egyértelműen támogatja Bosznia-Hercegovina egységen, szuverenitáson és területi integritáson alapuló uniós integrációját;

elismeri a Nyugat-Balkán jelentőségét az EU bővítési politikájában, és sürgeti az EU-t, hogy gyorsítsa fel Bosznia-Hercegovina saját érdemein alapuló csatlakozási folyamatát;

üdvözli a 2022 októberében tartott általános választások eredményeinek gyors végrehajtását, az új állami szintű kormányzat kinevezését, a koalíciós program aláírását és a politikai döntéshozatal újraindítását; üdvözli a Bosznia-Hercegovinai Föderáció elnökének és két alelnökének kinevezését, valamint a Bosznia-Hercegovinai Föderáció és kantonjai szintjén lezajlott kormányalakítást; sajnálatát fejezi ki az e folyamatokat hátráltató politikai akadályok miatt, amelyeket a hazai szereplőknek kellett volna leküzdeniük; megjegyzi, hogy a főképviselőnek kellett beavatkoznia a politikai patthelyzet feloldása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden szinten legyenek olyan hatóságok, amelyek sikeresen folytathatják az uniós úton való előrelépéshez szükséges reformfolyamatokat;

ösztönzi az összes politikai hatóságot, hogy használják ki a mostani lendületet annak érdekében, hogy érdemi előrelépést érjenek el a 14 kulcsfontosságú prioritás végrehajtása terén, összhangban valamennyi polgár törekvéseivel, biztosítva az intézmények elszámoltathatóságát, valamint a folyamat minőségét és átláthatóságát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a végrehajtás 2019 óta lassú ütemben halad; sürgeti az összes politikai szereplőt, hogy számolják fel a fontos döntéshozatalt késleltető intézményi blokádokat, és tartózkodjanak e módszer alkalmazásától, továbbá kerüljék el az obstruktív politikákba és a nacionalista retorikába való visszacsúszást, mutassanak elkötelezettséget, kezeljék prioritásként a szükséges uniós vonatkozású reformokat, és tegyenek jelentős előrelépéseket e reformok terén azáltal, hogy előmozdítják a Bizottság ajánlásában és a Bosznia-Hercegovina működőképességének biztosítására vonatkozó elvekről szóló, 2022. június 12-i brüsszeli politikai megállapodásban felvázolt lépéseket;

hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozás felé vezető útjának alapját a működő demokratikus intézmények, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamennyi polgár alapvető jogainak és egyenlőségének tiszteletben tartása és a megkülönböztetésmentesség biztosítása jelenti;

kéri az uniós normák következetes, országos szintű koordinációját és harmonizációját, azok szakpolitikai területeken való alkalmazását és érvényesítését, valamint a reformok jobb tervezését és nyomon követését politikai és technikai koordináció révén, többek között az uniós vívmányoknak a bosznia-hercegovinai illetékes hatóságok általi, késedelem nélküli átvételére irányuló nemzeti program elfogadásával;

felhívja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy továbbra is nyújtsanak pénzügyi és technikai támogatást Bosznia-Hercegovina érdemeken és szigorú feltételeken alapuló uniós integrációjához, mozdítsák elő és szorgalmazzák a reformfolyamatok elszámoltathatóságát, átláthatóságát és inkluzív jellegét, tegyenek közzé részletes magyarázatokat és mérési kritériumokat a 14 kulcsfontosságú prioritás vonatkozásában, hogy ezáltal jobban tudatosítsák a polgárokban az uniós integráció előnyeit, továbbá erősítsék a bosznia-hercegovinai nyomonkövetési kapacitásokat; összehangolt együttműködésre szólítja fel őket a bosznia-hercegovinai hatóságokkal – az uniós integráció előmozdítását elősegítő feltételeket teremtve –, valamint az érintett partnerekkel; ezzel összefüggésben üdvözli a bosznia-hercegovinai magas szintű politikai fórum első ülését, amelyre 2023. május 17-én került sor Szarajevóban;

emlékeztet a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos szerepével kapcsolatos állítások miatti aggodalmaira; emlékeztet a biztosoknak az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex szerinti, feddhetetlenséggel, diszkrécióval és függetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeire; ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítására, hogy a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és az uniós biztos Szerződésekből eredő kötelezettségeit;

megerősíti, hogy támogatja a Főképviselő Hivatalának megbízatását a polgári vonatkozások – különösen a bosznia-hercegovinai stabilitás és a demokratikus folyamatok előmozdítása –, valamint a katonai vonatkozások – pl. a daytoni békemegállapodás végrehajtásának felügyeletét ellátó EUFOR Althaia művelet – tekintetében mindaddig, amíg az ország nem teljesíti az „5+2 menetrendet” és véget nem ér az ország nemzetközi felügyelete;

10.

kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy pozitív módon működjön együtt a Főképviselő Hivatalával és az EUFOR Althaia művelettel és támaszkodjon rájuk Bosznia-Hercegovina stabilitásának megőrzése érdekében, elősegítve ezáltal az uniós csatlakozási erőfeszítéseket; felhívja az uniós tagállamokat, hogy támogassák ezt az együttműködést, és sürgősen reagáljanak az európai biztonságot érintő orosz fenyegetésekre, a fokozódó bosznia-hercegovinai feszültségekre, valamint a daytoni békemegállapodást aláásó szeparatista cselekményekre;

11.

üdvözli, hogy 2023 novemberéig meghosszabbították az EUFOR Althaia művelet megbízatását; emlékeztet arra, hogy ez a misszió továbbra is alapvetően fontos Bosznia-Hercegovina biztonsága és stabilitása szempontjából, többek között az elaknásított területek aknamentesítésének támogatása révén; üdvözli ezzel összefüggésben a felesleges lőszerek és fegyverek megsemmisítésének nyomon követését és ellenőrzését; felhívja az EU-t és nemzetközi partnereit, hogy biztosítsák az EUFOR Althaia folyamatos jelenlétét és megbízatásának jövőbeli megújítását, valamint kapacitásainak megerősítését, hogy azok jobban megfeleljenek a műveleti igényeknek, hirtelen fenyegetések esetén és akkor is, amikor sürgős reagálásra van szükség, különös tekintettel a Boszniai Szerb Köztársaság entitás vezetői által alkalmazott szeparatista retorika és politika közelmúltbeli eszkalálódására; ezzel összefüggésben felszólít a biztonsági helyzet és a helyszíni képességek alapos értékelésére, valamint az EUFOR Althaia misszióhoz tartozó személyi állomány és további kapacitások Brčkói Körzetben való bevetésének megfontolására;

12.

üdvözli az EBESZ bosznia-hercegovinai tevékenységeit, többek között a fegyverzet-ellenőrzésben, a biztonsági ágazat reformjában, a háborús bűncselekmények kivizsgálásában és az emberkereskedelem elleni küzdelemben való közreműködését; kiemeli még a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tevékenységeit, valamint a jó kormányzáshoz és a médiareformhoz, a civil társadalom kiépüléséhez, az emberi jogi kezdeményezésekhez és a konfliktusmegelőzéshez nyújtott támogatását; elismeri, hogy Bosznia-Hercegovina párbeszédet folytat az EBESZ-szel a stabilitás és a megbékélés előmozdítása érdekében;

13.

elismerését fejezi ki Bosznia-Hercegovinának az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való fokozott igazodásáért; sürgeti e téren a folyamatos javulást és a teljes összehangolást, valamint a következetlen külpolitikai álláspontok elkerülését; határozottan felszólítja valamennyi szereplőt Oroszország Ukrajna elleni teljes inváziójának egyöntetű elítélésére és a KKBP-hez való igazodásból eredő összes – különösen az Oroszország és Belarusz ellen irányuló – célzott szankció tényleges végrehajtásának biztosítására;

14.

üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina az ENSZ-közgyűlés vonatkozó határozatai és Oroszország Emberi Jogi Tanácsban fennálló tagságának felfüggesztése mellett szavazott; sajnálja ugyanakkor, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság entitás vezetése oroszbarát álláspontot foglal el és kitüntetést adományozott Vlagyimir Putyinnak; határozottan elítéli Milorad Dodik és Nenad Stevandić, a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése elnökének 2023. május 23–24-i moszkvai látogatását, valamint Vlagyimir Putyinnal és más magas szintű orosz politikai szereplőkkel tartott találkozóikat; határozottan elutasítja az e látogatás keretében tett kijelentéseket és retorikát, és továbbra is komoly aggodalmának ad hangot a magas rangú orosz tisztviselőkkel fenntartott kapcsolatok biztonsági következményei miatt; elítéli, hogy találkozókat folytatnak magas rangú iráni politikai szereplőkkel, tartózkodnak az ENSZ-ben zajló, Iránnal kapcsolatos szavazásokon, miközben Iránban súlyos emberi jogi jogsértések történnek, és az ország drónokat szállít Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújában való bevetésre; felhívja Bosznia-Hercegovinát, hogy hitelt érdemlően határolódjon el az antidemokratikus rezsimektől;

15.

határozottan támogatja Bosznia-Hercegovina euroatlanti integrációra és NATO-tagságra irányuló tartós törekvéseit, és felszólítja az összes politikai szereplőt, hogy konkrét politikai fellépésekkel is mozdítsák elő e célokat; üdvözli, hogy Bosznia-Hercegovina védelmi minisztere részt vett a 2022. évi madridi NATO-csúcstalálkozón, valamint hogy a NATO elkötelezett a Bosznia-Hercegovina számára nyújtott célzott támogatás fokozása iránt az integritás és a reziliencia építése, a képességek fejlesztése és a politikai függetlenség fenntartása érdekében, továbbá üdvözli a NATO Bosznia-Hercegovina számára nyújtott támogatási csomagját; emellett üdvözli, hogy a Tanács döntött egy 10 millió euró értékű segítségnyújtási intézkedésről az Európai Békekeret részeként a bosznia-hercegovinai fegyveres erők számára, és egy együttműködési és képzési szerződésről a 2023-as évre a bosznia-hercegovinai fegyveres erők és az EUFOR között; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy munkálkodjon a fegyveres erőknél többnemzetiségű egységek létrehozásán;

16.

a leghatározottabban elítéli a Boszniai Szerb Köztársaság entitás vezetésének ismétlődő lázító retorikáját, szeparatista jogszabályait és politikáját, ideértve az alkotményellenes, úgynevezett „Szerb Köztársaság napja”, illetve más feszültségkeltő események megünneplését, valamint a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság által hozott ítéletek végrehajtásának elutasítását; elítéli a magas rangú szerb kormánytisztviselők jelenlétét az alkotmányellenes „Szerb Köztársaság napja” alkalmából rendezett ünnepségeken; hangsúlyozza, hogy az ilyen intézkedések destabilizálják Bosznia-Hercegovinát, aláássák a daytoni békemegállapodást, rontják Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási esélyeit és veszélyeztetik az uniós finanszírozáshoz való hozzáférését; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság entitás kormánya úgy döntött, megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hivatalos képviselőivel;

17.

sürgeti az érintett nemzetközi és uniós intézményeket, hogy szorosan kövessék nyomon a Boszniai Szerb Köztársaság entitás rendőri erőinek fejlesztését, különös tekintettel a paramilitáris vagy katonai jellegű funkciók esetleges kialakítására, ami további feszültségeket gerjeszthet, veszélyeztetheti az országon belüli biztonságot és stabilitást, és nem lenne összeegyeztethető a daytoni békemegállapodással;

18.

határozottan elítéli a Boszniai Szerb Köztársaság entitás kormányzó többségének az állami tulajdon védelméről és a Boszniai Szerb Köztársaság alkotmányos státuszáról szóló együttes nyilatkozatát, amelyben felszólítottak egy különleges egység létrehozására az entitások közötti határ ellenőrzésére; elítéli továbbá, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlése 2023. június 27-én törvényt hozott a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság határozatai alkalmazásának mellőzéséről, valamint 2023. június 21-én a Boszniai Szerb Köztársaság törvények és egyéb jogszabályok közzétételéről szóló törvényének módosításáról; hangsúlyozza, hogy ezek a törvények közvetlenül aláássák Bosznia-Hercegovina alkotmánybíróságának és alkotmányának integritását; üdvözli ezért a főképviselőnek a két törvényt megsemmisítő határozatait, amelyek ezáltal fenntartják a daytoni békemegállapodást, Bosznia-Hercegovina alkotmányát és a jogállamiságot Bosznia-Hercegovinában;

19.

megismétli azon felhívását, hogy Bosznia-Hercegovinában alkalmazzanak célzott szankciókat a destabilizáló politikai szereplőkkel szemben, ideértve azokat, akik fenyegetik és aláássák szuverenitását, területi integritását és alkotmányos rendjét, például Milorad Dodikot, valamint a Boszniai Szerb Köztársaság más magas rangú tisztviselőit és a szeparatista politikához politikai és anyagi támogatást nyújtó harmadik országbeli tisztviselőket; emlékeztet arra, hogy korlátozó intézkedéseket azokkal szemben is be lehet vezetni, akik súlyosan veszélyeztetik az ország biztonsági helyzetét vagy aláássák a daytoni békemegállapodást. kéri az összes tagállamot annak biztosítására, hogy el lehessen fogadni ezeket a szankciókat a Tanácsban, illetve amennyiben azok elfogadása nem lehetséges, a szankciókat kétoldalúan vagy más tagállamokkal összehangoltan vezessék be; emlékeztet arra, hogy a bosznia-hercegovinai helyzetre tekintettel alkalmazandó korlátozó intézkedésekről szóló uniós keretrendszer 2024. március 31-ig van érvényben;

20.

megismétli, hogy Bosznia-Hercegovina stabilitásának és alkotmányos rendjének teljes körű biztosítása érdekében tiszteletben kell tartani az ország alkotmánybíróságának határozatait; felhívja a hatóságokat, hogy mielőbb hajtsák végre az Alkotmánybíróság valamennyi ítéletét;

21.

elítéli a nemzetközi és regionális szereplők általi valamennyi rosszindulatú külföldi beavatkozást, dezinformációs kampányt és destabilizációs törekvést Bosznia-Hercegovinában, különösen Oroszország folyamatos destabilizáló műveleteit a Nyugat-Balkánon; továbbra is mély aggodalmát fejezi ki a Boszniai Szerb Köztársaság entitás vezetése, valamint Oroszország magas szintű politikai szereplői és magas rangú tisztviselői közötti kiemelkedő kapcsolatok, látogatások és találkozók miatt, a Wagner-csoport esetleges ottani jelenléte és tevékenységei miatt, valamint a külföldi és belföldi szereplők – köztük az EU-t megbízhatatlan, érdektelen partnerként ábrázoló szereplők – által népszerűsített orosz propagandanarratívák miatt;

22.

felszólítja a régió valamennyi országát, hogy kötelezzék el magukat Bosznia-Hercegovina stabilitása és területi integritása mellett, ítéljék el a lázító retorika alkalmazását, és konstruktív módon járuljanak hozzá Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozás felé tett előrehaladásához;

23.

felhívja a Bizottságot, az EKSZ-t, az EU bosznia-hercegovinai küldöttségét és a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy fokozzák a szorosabb integráció előnyeinek terjesztésére irányuló erőfeszítéseiket, és fektessenek be a külföldi befolyás és a rosszindulatú narratívák elleni küzdelmet célzó kommunikációs kampányokba, többek között bizonyítékokon alapuló válaszokat kínálva az ilyen fenyegetésekre, valamint kiterjesztve a StratCom-ellenőrzést a határokon átnyúló dezinformációs fenyegetésekre; javasolja, hogy kezdeményezzenek párbeszédet a nyugat-balkáni civil társadalommal és a magánszektorral a dezinformáció elleni erőfeszítések régión belüli, helyi szakértők bevonásával történő összehangolása érdekében; üdvözli, hogy az Európai Unió bosznia-hercegovinai irodája „A haladás elérhető közelségbe került” címmel kampányt indított az uniós integráció terén tett előrelépés ösztönzése érdekében;

24.

felhívja az Uniót, hogy fokozza a nyugat-balkáni partnerekkel folytatott együttműködést a demokratikus reziliencia megerősítése érdekében, valamint a hibrid fenyegetésekkel, többek között a kiberbiztonsággal, a kritikus infrastruktúra, valamint az élelmezés- és energiabiztonság védelmével szembeni fellépés érdekében; emlékeztet arra, hogy a Tanács a stratégiai iránytűben elismerte, hogy a biztonság és a stabilitás a Nyugat-Balkánon továbbra sem adott, valamint annak kockázatát is, hogy az európai biztonsági helyzet jelenlegi romlásának továbbgyűrűző hatásai lehetnek;

25.

hangsúlyozza, hogy a jogállamiságot, a jó kormányzást, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a pluralizmust, a szabad és független média támogatását, az alapvető jogokat és a KKBP-hez való igazodást be kell építeni az IPA III uniós finanszírozásába, amelynek szigorú feltételrendszeren kell alapulnia, és amelyet az e területeket érintő jelentős visszaesés vagy az előrehaladás tartós hiánya esetén csökkenteni kell, vagy akár fel kell függeszteni, amint azt az IPA III rendelet rögzíti, és amelyet a Bizottság átfogó és alapos felügyelete véd; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a feltételesség alkalmazására vonatkozóan, és hajtsa végre a Számvevőszék 01/2022. sz. különjelentésében foglalt ajánlásokat;

26.

emlékeztet arra, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság entitás projektjeinek uniós finanszírozását mindaddig befagyasztva kell tartani, amíg az entitás vissza nem építi a lerombolt demokráciát, és nem igazodik teljes mértékben a KKBP-hez, különös tekintettel a korlátozó intézkedések végrehajtására; felhívja a Bizottságot, hogy kérje ki a tagállamok és az Európai Parlament véleményét, mielőtt újraindítaná a Boszniai Szerb Köztársaság entitásnak szánt finanszírozást;

27.

felszólít a források országos szintű felhasználásának javítására, többek között a helyi és regionális önkormányzatok részéről; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy az uniós alapok tekintetében hozzon létre hatékony, az egész országra kiterjedő pénzügyi irányítási, kontroll- és ellenőrzési rendszereket; felszólít az ehhez szükséges technikai és pénzügyi segítségnyújtás biztosítására Bosznia-Hercegovina számára; hangsúlyozza, hogy az Unió biztonsági érdeke és felelőssége annak garantálása, hogy az uniós alapok ne járuljanak hozzá a klienshálózatok vagy a korrupció megerősödéséhez;

28.

kéri az Uniót és a nyugat-balkáni országokat egy hatékony együttműködési keret létrehozására az Európai Ügyészség és a csatlakozásra váró országok között, amely biztosítaná, hogy az Európai Ügyészség hatékonyan gyakorolhassa hatásköreit az uniós források bosznia-hercegovinai felhasználása tekintetében; ösztönzi a nyugat-balkáni országokat, hogy mielőbb kössenek kétoldalú munkamegállapodásokat az Európai Ügyészséggel;

29.

üdvözli Bosznia-Hercegovina parlamentjének felső háza (Nemzetek Háza) munkacsoportjainak létrehozását; kéri Bosznia-Hercegovinát, hogy újítsa meg az uniós politikai párbeszéd iránti elkötelezettségét azáltal, hogy mielőbb rendszeres parlamentközi együttműködést kezdeményez a stabilizációs és társulási parlamenti bizottságon keresztül, amely hozzájárul a 14 kulcsfontosságú prioritás megvalósításához; üdvözli, hogy megállapodás született az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság eljárási szabályzatáról;

30.

üdvözli Bosznia-Hercegovina részvételét az Európai Politikai Közösség első és második csúcstalálkozóján, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a pozitív kezdeményezés nem lehet az uniós integráció alternatívája;

Demokrácia és jogállamiság

31.

megismétli a jogállamiság és az intézményi integritás központi szerepét; emlékeztet arra, hogy a bosznia-hercegovinai közigazgatás valamennyi szintjén harmonizált, érdemeken alapuló közszolgálati normákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a professzionális, észszerűsített, depolitizált és elszámoltatható, a bosznia-hercegovinai polgárok részére szolgáltatásokat nyújtani képes közigazgatás kialakítását; felhívja Bosznia-Hercegovina politikai szereplőit, hogy támogassák és hozzák létre a közigazgatás reformját irányító, jól működő koordinációs struktúrát; üdvözli a fontos állami ügynökségek vezetőinek kinevezésével kapcsolatos előrelépést;

32.

üdvözli, hogy a 2022 októberében tartott választások általában jól szervezettek voltak és versenyen alapultak, és hogy a kampány tiszteletben tartotta az egyesülés, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás alapvető szabadságát; sajnálja azonban, hogy a választásokat beárnyékolták a stagnáló reformok, a megosztó retorika, a beszámolók által igazolt politikai és pénzügyi akadályok, a szavazatszámláló bizottsági pozíciókra irányuló, politikai pártok közötti állítólagos alkuk, valamint a megfigyelőknek bejelentett egyéb szabálytalanságok, többek között az, hogy a hivatalban lévő elnökök vagy kormányok a választási időszakban jelentettek be szociális jóléti, fejlesztési és állami infrastrukturális projekteket; sürgeti a hatóságokat, hogy a jövőben hozzanak megfelelő intézkedéseket a közpénzekkel kapcsolatos problémák és visszaélések megelőzésére, és kezeljék a kampányfinanszírozás átláthatatóságát és elszámoltathatóságát érintő hiányosságokat; aggodalmát fejezi amiatt, hogy jelentős mennyiségű közpénzt használtak fel a választók befolyásolására;

33.

tudomásul veszi a főképviselő által a Bosznia-Hercegovinai Föderáció választási törvényében és alkotmányában bevezetett változtatásokat, amelyek működésbeli problémák megoldását célozták; ugyanakkor aggodalmának ad hangot e folyamatok időzítése, átlátszatlansága, és a konzultációk hiánya miatt; felhívja a Főképviselő Hivatalát, hogy megbízatásával összhangban járjon el, megakadályozva a politikai vagy etnikai megosztottság és feszültségek erősödését az országban és a tágabb régióban, és emlékeztet arra, hogy a bonni hatásköröket végső eszközként kell gyakorolni;

34.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a politikai szereplők nem tudták összhangba hozni az alkotmányt és a választási keretet az emberi jogok európai egyezményével azáltal, hogy nem hajtották végre az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Sejdić-Finci-, Zornić-, Pilav- és Šlaku-ügyekben hozott ítéleteit; sajnálja továbbá, hogy Bosznia-Hercegovina alkotmánybíróságának ítéleteit még mindig nem hajtották végre, ami akadályozza, hogy valamennyi polgár egyenlő politikai jogokat élvezzen; felhívja az összes döntéshozót, hogy a nemzetközi és belföldi bíróságok ítéleteivel, valamint a 2022. június 12-i brüsszeli politikai megállapodással összhangban jussanak megállapodásra; támogatja a civil társadalom bevonásával folytatott átfogó konzultációkon és nyilvános párbeszéden alapuló átlátható és inkluzív reformokat, amelyek lehetővé tennék a daytoni békemegállapodás fenntartható átalakítását az európai normákkal és elvekkel összhangban, áthidalva a megosztottságot, biztosítva valamennyi polgár egyenlőségét és megkülönböztetésmentességét, valamint az uniós értékekkel és elvekkel összhangban minden kormányzati szinten megfelelően sokszínű politikai képviseletet, valamint az EU felé vezető úton történő előrelépést;

35.

megismétli, hogy nagyra értékeli a daytoni békemegállapodás örökségét, emlékeztetve annak a háború befejezésével és a béke megőrzésével kapcsolatos céljára; tudomásul veszi az államalkotó nemzetek koncepcióját, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a koncepció semmilyen módon nem vezethet más polgárok megkülönböztetéséhez, és nem biztosíthat többletjogokat az e csoportok valamelyikével azonosulók számára más bosznia-hercegovinai polgárokhoz képest; elítéli azokat a nyilatkozatokat és javaslatokat, amelyek célja Bosznia-Hercegovina államiságának és alkotmányos értékeinek aláásása, és emlékeztet arra, hogy Bosznia-Hercegovinának kezelnie kell alkotmányos keretének hiányosságait, összhangba hozva azt az Unió normáival és elveivel;

36.

felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy harmonizálja a pártok bejegyzésére vonatkozó szabályokat, és biztosítsa a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságát az érintett nemzetközi testületek nemzetközi normáival és ajánlásaival összhangban; elismeri a Központi Választási Bizottság által tett lépéseket, és kéri, hogy jogi eljárásaival összhangban erősítsék meg kapacitásaikat; határozottan elítéli az egyes bosznia-hercegovinai politikai szereplők által a Központi Választási Bizottság tagjaival szemben alkalmazott megfélemlítés és fenyegetés minden formáját, és arra ösztönzi a bosznia-hercegovinai hatóságokat és az EU küldöttségét, hogy fenyegetések esetén nyújtsanak támogatást a Központi Választási Bizottság tagjainak; üdvözli a Főképviselő Hivatalának 2022. június 7-i beavatkozását a választási folyamat integritásának javítása és a Központi Választási Bizottság szerepének megerősítése érdekében, miután a választási reformmal foglalkozó ügynökségközi munkacsoport és a bosznia-hercegovinai parlament ezt nem tette meg;

37.

határozottan ösztönzi az ország demokratikus folyamatát, a demokratikus intézményeket és a jogállamiságot javító kezdeményezéseket, mint például az EU kísérleti projektjét a szavazók elektronikus azonosítási rendszerének bevezetésére és a választási eredmények gyorsabb továbbítására;

38.

sürgős intézkedésekre szólít fel az igazságszolgáltatás integritásának, függetlenségének és szakmaiságának megerősítése terén, a 14 kulcsfontosságú prioritás és a Priebe-jelentés ajánlásai alapján, többek között a közbizalom helyreállítása érdekében, további biztosítékok és az ügyek elosztására, a kinevezésekre, a fegyelmi felelősségre, a szakmai előmenetelre, az összeférhetetlenségekre, valamint a bírák és ügyészek vagyonának ellenőrzésére vonatkozó objektív szabályok és kritériumok következetes alkalmazása révén; felszólít a szelektív igazságszolgáltatás, az ügyhátralék, a korrupció, az átláthatóság és a felügyelet hiányának megszüntetésére, ami aláássa a polgárok jogainak teljes körű gyakorlását; aggodalmát fejezi ki a magas rangú bírák és ügyészek kiválasztásával kapcsolatos politikai nyomásgyakorlásról és szabálytalanságokról szóló jelentések miatt;

39.

ismételten felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy az európai normákkal összhangban fogadjon el feddhetetlenségi módosításokat, egy új jogszabályt a Bírói és Ügyészi Főtanácsról és egy új jogszabályt a bíróságokról; üdvözli ezért, hogy a Miniszterek Tanácsa jóváhagyta a Bírói és Ügyészi Főtanácsról szóló jogszabály módosításáról szóló jogszabálytervezetet, és felhívja Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlését, hogy hagyja azt jóvá; felhívja a hatóságokat, hogy tegyék lehetővé az újságírók számára a tárgyalásokba való betekintést, és felhívja a bíróságokat, hogy az interneten tegyék közzé határozataikat, és időben válaszoljanak az információszabadsághoz kapcsolódó kérelmekre;

40.

határozottan ellenez minden olyan kísérletet, amely az entitások szintjén párhuzamos intézmények létrehozására irányul, ami aláásná az alkotmányos és jogrendet; e tekintetben elítéli a Boszniai Szerb Köztársaság közigazgatási szervek működéséhez használt ingatlanokról szóló jogszabályának újbóli elfogadását, amelyet korábban az alkotmánybíróság megsemmisített, és amelyet a főképviselő kétszer is felfüggesztett; megelégedéssel nyugtázza a Főképviselő Hivatalának határozatát, és megismétli az arra irányuló felhívását, hogy az entitásokra vonatkozó jogszabályokat hangolják össze az alkotmánybíróság ítéleteivel; felszólítja a Boszniai Szerb Köztársaság entitását, hogy haladéktalanul vonja vissza és érvénytelenítse az állami tulajdonra hivatkozó törvényeket, és haladéktalanul szüntesse meg az állami vagyontárgyak Boszniai Szerb Köztársaság entitásának tulajdonaként való újbóli nyilvántartásba vételét; határozottan elítéli a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlésének egy külön Bírói és Ügyészi Főtanács létrehozására irányuló szavazását, valamint a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság munkáját vitató következtetéseit, melyben a végleges és kötelező erejű határozatainak figyelmen kívül hagyására és munkájának bojkottálására hív fel, valamint lemondásra szólítja fel az alkotmánybíróság egyik bíráját;

41.

mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem történt előrelépés a széles körben elterjedt korrupció megelőzése terén, valamint az állam foglyul ejtésére, a politikai beavatkozásra és a politikai obstrukcióra, a nyomásgyakorlásra és a megfélemlítésre utaló egyre nyilvánvalóbb jelek miatt; felszólít az uniós pénzügyi segítségnyújtás átlátható felhasználására; megismétli, hogy ki kell vizsgálni a szervezett bűnözés politikához és közigazgatáshoz fűződő kapcsolatait; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem született bűnösséget megállapító jogerős ítélet a magas szinten elkövetett korrupcióval kapcsolatos ügyekben, ami azzal a veszéllyel jár, hogy előmozdítja a büntetlenség kultúráját; sürgeti a hatóságokat, hogy időben folytassák le a büntetőeljárásokat, és fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben ténylegesen büntetőeljárást indítsanak és jogerős ítéleteket hozzanak;

42.

sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy fogadjon el összeférhetetlenségi jogszabályokat és korrupcióellenes stratégiát, és valamennyi közigazgatási szinten érvényesítse az összeférhetetlenségre és a lobbizásra vonatkozó szabályokat, a visszaélést bejelentő személyek fokozottabb védelmével együtt, az uniós normákkal összhangban, és biztosítsa a meglévő jogszabályok független intézmények általi végrehajtását;

43.

felszólít a korrupcióellenes struktúrák erőforrásainak és kompetenciáinak növelésére, beleértve azok aktív részvételét a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) ajánlásainak végrehajtásában, valamint az e struktúrákra vonatkozó feddhetetlenségi tervek elfogadását; rámutat arra, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén a bűnüldöző hatóságok közötti hatékony, országos és európai szintű együttműködés hozzáadott értéket képvisel;

44.

üdvözli a Bűncselekmények Elleni Európai Multidiszciplináris Platform nemzeti koordinátorának kinevezését, és elvárja, hogy Bosznia-Hercegovina együttműködése az Europollal és az Eurojusttal teljes mértékben működőképes legyen ; e tekintetben üdvözli az Europollal való együttműködést szolgáló nemzeti/közös kapcsolattartó pont működéséről szóló szabálykönyv aláírását; felszólít a rendőri munkába való politikai beavatkozással szembeni biztosítékok bevezetésére;

45.

sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy hangolja össze jogszabályait, és tegyen lépéseket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén;

46.

elégedetten nyugtázza a közbeszerzési jogszabályok uniós vívmányokkal való összehangolásának fokozása érdekében tett lépéseket, valamint a közbeszerzési ügynökség által az integritásra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan elfogadott tervet; ismételten hangsúlyozza az átláthatóság, a verseny és az egyenlő bánásmód szükségességét a közbeszerzési eljárás során, valamint az állami forrásokkal való visszaélés visszaszorításának szükségességét; továbbra is aggódik az ágazat korrupcióval és szabálytalanságokkal szembeni sebezhetősége miatt, és felszólít egy olyan közbeszerzési törvény kidolgozására, amely elégséges és megfelelő módon kezeli ezt; ezért fejlesztésre szólít fel, többek között a nyomon követésre, az irányításra és a támogatásra vonatkozó kapacitások megerősítése révén; felszólít a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó szilárdabb és hatékonyabb jogszabályok kidolgozására, valamint nagyobb átláthatóságra és integritásra, különösen a koncessziók területén, különös tekintettel a kínai és magyar vállalatokkal közös számos nagyprojektre;

Megbékélés, regionális együttműködés és jószomszédi kapcsolatok

47.

megerősíti a valódi megbékélés, együttműködés és békés együttélés jelentőségét Bosznia-Hercegovinában, és felszólítja az összes hatóságot, hogy aktívan mozdítsák elő és biztosítsák az igazsághoz, az igazságszolgáltatáshoz és a nem szelektív jóvátételhez való hozzáférést; üdvözli a háború polgári áldozatairól való megemlékezés helyi szintű kezdeményezéseit, a polgári áldozatoknak Brčko körzetben állított emlékmű befejezését, valamint az Főképviselő Hivatalának határozatát az 1995. évi népirtás áldozatainak emlékhelyéről és temetőjéről szóló törvénynek az Emlékközpont munkájának megkönnyítése érdekében történő módosításáról;

48.

felszólítja Bosznia-Hercegovinában a politikai és vallási vezetőket, hogy törekedjenek az egység, az inkluzivitás, a megbékélés és a béke előmozdítására; elítél minden lázító retorikát és háborús uszítást, amelyek a feszültségeket és a megosztottságot táplálják Bosznia-Hercegovina társadalmában;

49.

teljes szolidaritását fejezi ki a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények, a népirtás, az etnikai tisztogatás, a kényszerű lakóhelyelhagyás, az eltűnések, a gyilkosságok, a kínzások és a szexuális erőszak valamennyi túlélőjével és családtagjaikkal; határozottan elítéli a történelmi revizionizmust, beleértve a népirtás tagadását, a háborús bűncselekmények és háborús bűnösök dicsőítését, valamint a megállapított tények és az elfogadott törvényszékek joghatóságának – különösen a politikai vezetők általi – vitatását, valamint az emlékhelyek megrongálását; hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekmények és retorika elfogadhatatlanok és ellentétesek az uniós értékekkel; kéri büntetőeljárások tényleges megindítását ilyen esetekben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Valentin Inzko volt főképviselő által 2021-ben bevezetett módosításokat követően, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják ezeket a cselekményeket, nem indítottak büntetőeljárásokat és egy elkövetőt sem állítottak bíróság elé;

50.

elítéli különösen azt, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság entitásának biztonsági erői betiltották a pijedori mészárlás áldozatairól megemlékező felvonulást; határozottan elítéli a két Višegradra visszatérő személy ellen 2023. március 25-én elkövetett erőszakos támadásokat, és sürgeti a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságait, hogy vizsgálják ki ezeket az eseteket, és vonják felelősségre az elkövetőket;

51.

megdöbbenését fejezi ki az elítélt háborús bűnös Dario Kordić által tett megjegyzések miatt, aki a megbánás semmilyen jelét nem mutatta, és az ellene hozott ítélet alapját képező bűncselekményekre utalva kijelentette, hogy „mindent újra megtenne”, beleértve a Lašva-völgyben végrehajtott etnikai tisztogatást is; felszólítja az összes politikai erőt, különösen a bosznia-hercegovinai kormány tagjait, hogy ítéljék el ezt a nyilatkozatot, és egyértelműen határolódjanak el attól; felhívja Bosznia-Hercegovina igazságügyi hatóságait, hogy tegyék meg a megfelelő jogi lépéseket;

52.

örömmel veszi tudomásul, hogy a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek ügyhátraléka folyamatosan csökken, de sajnálja, hogy az előrehaladás üteme továbbra is lassú, ami akadályozza az összes ügy megoldására irányuló stratégiai célt; felszólít ezért a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárások felgyorsítására; megjegyzi, hogy e tekintetben a regionális igazságügyi együttműködés továbbra is korlátozott; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a bosznia-hercegovinai bíróságokon elítélt háborús bűnösök a kettős állampolgárság és a más államokban való tartózkodás miatt kibújnak az igazságszolgáltatás alól;

53.

felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák a háborús bűncselekmények feldolgozására vonatkozó felülvizsgált nemzeti stratégia végrehajtását, különösen az ügyek ügyészi hivatalok közötti megfelelő megosztása révén, előnyben részesítve állami szinten a legösszetettebb ügyeket; felhívja a hatóságokat, hogy fogadjanak el új stratégiát a 2023 utáni időszakra;

54.

felszólít a jogszabályok harmonizálására annak érdekében, hogy a háború polgári áldozatai számára széles körű jogokat biztosítsanak; üdvözli a háború polgári áldozatainak védelméről szóló jogszabály elfogadását a Brčko körzetben és a Bosznia-Hercegovinai Föderációban, melyek elismerik és biztosítják a gyermekek jogait; sürgeti a Boszniai Szerb Köztársaság entitását, hogy fogadjon el jogszabályokat e tekintetben;

55.

felhívja az állami hatóságokat, hogy fogadjanak el jogszabályt a háború alatti kínzások áldozatairól; kéri, hogy az Ukrajnában zajló illegális, provokáció nélküli és indokolatlan orosz agresszív háború kapcsán támogassák Bosznia-Hercegovinának a háború során a szexuális erőszak túlélőinek segítésére vonatkozó tapasztalatainak és gyakorlatainak megosztását azokkal a szereplőkkel, akik a szexuális erőszak ukrajnai túlélőivel működnek együtt;

56.

további erőfeszítésekre szólít fel az eltűnt személyek kérdésével kapcsolatban, beleértve a vonatkozó jogszabályok végrehajtását és az eltűnt személyek családját támogató alap létrehozását; ösztönzi a régió hatóságait, hogy fokozzák az együttműködést és az információmegosztást;

57.

hangsúlyozza, hogy nem történt elegendő előrelépés a daytoni békemegállapodás menekültekről, belső menekültekről és visszatérőkről szóló VII. mellékletének végrehajtása terén; megismétli a fenntartható visszatérésre, az egészségügyi ellátáshoz és foglalkoztatáshoz való hozzáférésre, a szociális védelemre és oktatásra, valamint jogaik teljes körű tiszteletben tartására irányuló további intézkedésekre és konkrét programokra irányuló felhívását;

58.

üdvözli Bosznia-Hercegovina folyamatos aktív részvételét a regionális együttműködésben; hangsúlyozza a regionális együttműködés fontosságát a stabilitás, a jólét és az integráció előmozdításában; hangsúlyozza az inkluzív regionális kezdeményezések, például a közös regionális piac, valamint az olyan, már meglévő kezdeményezések fontosságát, mint az adriai- és jón-tengeri kezdeményezés, a közép-európai kezdeményezés (CEI), az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR) és a berlini folyamat, és szinergiák kialakítására szólít fel ezek között;

59.

üdvözli a berlini folyamat keretében a közelmúltban létrejött megállapodásokat a személyazonosító igazolványok használata melletti szabad mozgásról, a felsőfokú képesítések elismeréséről, valamint az orvosok, fogorvosok és építészek szakmai képesítésének elismeréséről, és felszólít azok gyors ratifikálására; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy fokozza együttműködését a szomszédos országokkal, és mielőbb tegye lehetővé a Bosznia-Hercegovina és Koszovó közötti vízummentes utazást;

60.

üdvözli a barangolási költségekről szóló EU-Nyugat-Balkán közös nyilatkozatot; ezzel összefüggésben felszólítja a hatóságokat, a magánszereplőket és az összes érdekelt felet, hogy segítsék elő az adatforgalom barangolási díjának 2023. október 1-gyel kezdődő jelentős csökkentésére, valamint 2027-ig a belföldi árakhoz közeli árakhoz vezető további csökkentések elérésére vonatkozóan elfogadott célok elérését;

61.

üdvözli a Miniszterek Tanácsa által a Nyugat-Balkán digitális csúcstalálkozója érdekében tett előkészületeket, amelyre 2023. október 2-án, Szarajevóban kerül sor;

Alapvető szabadságok és emberi jogok

62.

hangsúlyozza a független média alapvető szerepét a pontos, időszerű és átlátható tájékoztatásban; határozottan elítéli az újságírók és a médiában dolgozók – többek között politikusok és közéleti személyiségek, köztük Aleksandar Trifunović és Nikola Morača újságírók, valamint magánvállalatok – elleni támadásokat és fenyegetéseket, lejárató kampányokat, sértéseket, megfélemlítést és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket; ragaszkodik a megfelelő, szisztematikus és hatékony igazságügyi nyomon követéshez és az újságírók védelméhez, többek között a büntető törvénykönyvben biztosított különleges védelmi szint, valamint az ügyészek és bírák kapacitásainak javítása révén; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a média tulajdonviszonyainak átláthatóságát és a közszolgálati műsorszolgáltatási rendszer pénzügyi fenntarthatóságát; felkéri az EU-t, hogy növelje a minőségi média és újságírás oktatásához nyújtott pénzügyi és technikai támogatását, különösen az oknyomozó és független médiák tekintetében;

63.

mély aggodalmát fejezi ki a Boszniai Szerb Köztársaság büntető törvénykönyve azon módosításainak bevezetése és parlamenti tárgyalása miatt, amelyek újra büntetőjogi szankciókat szabnak ki a rágalmazásért; sürgeti a Boszniai Szerb Köztársaság entitását, hogy vonja vissza a módosításokat, és biztosítsa a véleménynyilvánítás szabadsága és a média teljes körű védelmét;

64.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a kisebbségi és kiszolgáltatott csoportok megfelelő képviseletét a közmédiában, valamint a médiapluralizmust, valamennyi közösség és kultúra képviseletét, továbbá a tartalmak valamennyi hivatalos nyelven való elérhetőségét;

65.

üdvözli, hogy a „Quo Vadis, Aida?” című film elnyerte az Európai Parlament és az Európai Filmakadémia 2022. évi LUX közönségdíját; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság közszolgálati műsorszolgáltatója megtagadta a srebrenicai népirtásról szóló film sugárzását; elítéli, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság egyes önkormányzatai közfinanszírozásban részesítették a „Republika Srpska: Struggle for Freedom” („Boszniai Szerb Köztársaság: Küzdelem a Szabadságért”) című revizionista propagandafilmet;

66.

elítéli a nőkkel, a kisebbségekkel, köztük az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ+ személyekkel, a fogyatékossággal élő személyekkel, a menekültekkel, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel és az úton lévő személyekkel szembeni megkülönböztetés, szegregáció, erőszak és gyűlöletbeszéd minden formáját, és felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy biztosítsa védelmüket és alapvető szabadságaikat; sürgeti a jogorvoslathoz való hatékony hozzáférés biztosítását és az ilyen esetek haladéktalan büntetőeljárás alá vonását; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy őrizze meg és mozdítsa elő valamennyi kisebbség jogait az egész országra kiterjedően, beleértve a demokratikus választásokon való részvételhez való jogukat is; emlékeztet arra, hogy erősíteni kell az emberi jogi ombudsman függetlenségét és hatékonyságát; felszólít a megkülönböztetés elleni és az emberi jogi politikák hatékony alkalmazására; felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy gyűjtsenek indíték szerint kategorizált statisztikai adatokat a gyűlölet-bűncselekményekről;

67.

megjegyzi, hogy a nők alulreprezentáltak a politikában, a közéletben és a biztonsági szolgálatok magasabb szintjein, és hogy nem végzik el a jogszabályokban előírt nemi szempontú hatásvizsgálatokat; felhívja Bosznia-Hercegovinát, hogy a köz- és a magánélet valamennyi területén biztosítsa a nemek közötti egyenlőséget; felszólít a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályoknak az isztambuli egyezménnyel való harmonizálására és a vonatkozó stratégiák bevezetésére; elítéli a nemzetközi nőnap során Banja Lukában történt incidenseket; határozottan elítéli a nőgyilkosságok növekvő arányát, és sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy fokozza a nők elleni erőszak megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, valamint a szexuális és nemi alapú erőszakra adott intézményi választ, gyűjtsön adatokat a nőgyilkosságokról, növelje és javítsa az áldozatoknak nyújtott támogatáshoz, a jogi segítségnyújtáshoz és a biztonságos szálláshoz való hozzáférést, valamint hozzon létre válságközpontokat a szexuális erőszak áldozatai számára; megismétli, hogy Bosznia-Hercegovinának fel kell gyorsítania a szexuális erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények büntetőeljárás alá vonását, jóvátételt kell biztosítania a háborús bűncselekmények áldozatául esett nők számára, és biztosítania kell a tanúvédelmet;

68.

üdvözli a 2022. évi harmadik bosznia-hercegovinai Pride felvonulás sikerét, de sajnálja, hogy ez az esemény továbbra is adminisztratív akadályokkal és megkülönböztetéssel néz szembe; üdvözli a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó, a 2021–2024-es időszakra szóló LMBTI-cselekvési terv elfogadását, valamint az LMBTIQ+-ellenes gyűlölet-bűncselekmények felügyeletéért felelős kapcsolattartó pont létrehozását a kantoni ügyészségeken; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy tegyen gyakorlati lépéseket az LMBTIQ+ közösség integrációjának előmozdítása és az ellenük irányuló erőszak megelőzése érdekében, többek között azáltal, hogy a nemi irányultságot és a nemi identitást belefoglalja a büntető törvénykönyvek gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó rendelkezéseibe;

69.

aggodalmát fejezi ki az LMBTIQ+ aktivisták gyülekezési szabadságának politikai akadályozása és egyes politikusok által folytatott, erőszakra való felbujtás miatt; elítéli a Banja Lukában az aktivisták, újságírók és az LMBTIQ+ személyek iránti szolidaritás jegyében szervezett nyilvános gyűlés betiltását; határozottan elítéli a Banja Lukában az újságírókkal és aktivistákkal szemben ezt követően elkövetett erőszakos támadásokat és a rájuk gyakorolt nyomást, valamint az ennek megakadályozására irányuló elégtelen rendőri fellépést; elítéli továbbá a Boszniai Szerb Köztársaság entitása vezetőinek azon terveit, hogy új törvényt dolgoz ki az LMBTIQ+ személyek oktatási intézményekből való kitiltására;

70.

felszólít a roma kisebbség jogai védelmének fokozására, beleértve a közszolgáltatásokhoz, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket is; elítéli a velük, különösen az oktatásban részt vevő roma gyermekekkel szembeni folyamatos szegregációt és megkülönböztetést; kiemeli a romák aránytalan szegénységét; ezzel összefüggésben üdvözli a romák integrációjára vonatkozó cselekvési terv elfogadását;

71.

megjegyzi, hogy a fogyatékossággal élő személyek, különösen a gyermekek, az egyik leginkább marginalizált csoport Bosznia-Hercegovinában; ismételten felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy biztosítsa védelmüket, dolgozzon ki és fogadjon el az intézményi kitagolásra irányuló stratégiát, amely a fogyatékossággal élő személyek számára méltóságteljes életet biztosít, összhangban a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménnyel, amelynek Bosznia-Hercegovina is aláíró fele; hangsúlyozza a támogatáshoz való egyenlő hozzáférés szükségességét; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy sok fogyatékossággal élő gyermeket továbbra is intézményekben helyeznek el;

72.

felhívja a Bosznia-Hercegovinai Föderációt, a Boszniai Szerb Köztársaság entitását és a Brčko körzetet, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával és a Betegségek Nemzetközi Osztályozása 11. kiadásának az Egészségügyi Világszervezet általi, 2022 januárjában hatályba lépett felülvizsgálatával összhangban dolgozzanak ki törvényt a nemek önrendelkezésen alapuló jogi elismerésének biztosításáról, amely az élet minden területén megszünteti a transznemű identitás patologizálását;

73.

üdvözli a szövetségi szintű törvény kidolgozásának előrehaladását, amely az azonos nemű párok számára hozzáférést biztosítana a partnerkapcsolatot illető jogokhoz; ösztönzi a kormányt, hogy haladéktalanul dolgozza ki ezt a törvényt; felszólítja továbbá a Boszniai Szerb Köztársaság entitását és a Brčko körzetet, hogy ezenkívül kezdeményezzenek eljárásokat az azonos neműek párkapcsolatának elismerésére irányuló jogalkotási megoldások kidolgozására annak érdekében, hogy az azonos nemű párok országszerte egyenlő bánásmódban részesüljenek;

74.

hangsúlyozza a megkülönböztetésmentes, inkluzív és minőségi oktatás fontosságát, többek között azáltal, hogy a tanterveket inkluzívabbá teszik, figyelembe véve a kulturális és nyelvi sokszínűséget, megszüntetve a megosztottságot előmozdító valótlan tartalmakat és előmozdítva a kritikus gondolkodást; megismétli arra irányuló felhívását, hogy a bírósági ítéletekkel összhangban sürgősen vessenek véget a „két iskola egy fedél alatt” jelenlegi diszkriminatív gyakorlatának; nyomatékosan ajánlja, hogy a megbékélés kapjon szerepet az oktatási folyamatban; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy csökkentse az adminisztratív akadályokat azon diákok számára, akik egy másik kantonban vagy entitásban kívánják folytatni tanulmányaikat;

75.

elismeri a civil társadalom kulcsfontosságú szerepét a demokratikus társadalmak rezilienciájának és a reformfolyamatoknak a javításában; támogatja a polgárok intenzívebb részvételét a politikaformáló fórumokon, például az országos polgári közgyűlésen Bosznia-Hercegovinában, és tudomásul veszi politikai ajánlásaikat; felhívja a hatóságokat, hogy teremtsenek kedvező környezetet a munkához, és szisztematikusan ítéljék el és indítsanak büntetőeljárásokat az emberijog-védők és a civil társadalmi aktivisták elleni, többek között politikusok és közéleti személyiségek által elkövetett fenyegetések, zaklatások, támadások és megfélemlítés, valamint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek miatt; felszólít a civil társadalommal folytatott aktív és nyílt párbeszédre és annak az uniós integrációs folyamatba való bevonására;

76.

felszólít a gyülekezési, egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság védelmének és előmozdításának megerősítésére, többek között azáltal, hogy a jogszabályokat összhangba hozzák az európai és nemzetközi normákkal; elítéli a Boszniai Szerb Köztársaság entitása kormányának azon döntését, hogy jogszabálytervezetet fogad el a nem kormányzati szervezetekről, amelynek célja a civil társadalom mozgásterének és tevékenységének csökkentése, és amely azzal a veszéllyel jár, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja számos civil társadalmi szervezet munkáját, és külföldi ügynöknek minősíti a nemzetközi finanszírozásban részesülőket; sürgeti a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlését, hogy ne fogadja el ezt a jogszabályt;

77.

Ismételten hangsúlyozza, hogy szolidaritáson alapuló migráció- és menekültügy-kezelésre van szükség, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat és a nemzetközi jogot, többek között az idegenrendészeti fogdákban, továbbá szükség van a befogadási kapacitások országszerte történő megfelelő, méltóságteljes és méltányos elosztására, a civil társadalmi szereplők befogadási válaszintézkedésekbe való hatékony bevonása mellett, a nyomon követés biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy együttműködésre és koordinációra van szükség a szomszédos uniós tagállamokkal; hangsúlyozza a visszaküldés tilalmának elvét és az embertelen bánásmód tilalmát a visszaküldések során; elismeri a helyi és nemzetközi szintű koordináció javítására irányuló folyamatos erőfeszítéseket; üdvözli az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) kötendő, Bosznia-Hercegovina megváltozott jogállásáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdését, és felszólít a megállapodás időben történő megkötésére annak érdekében, hogy az alapvető jogokkal és a nemzetközi normákkal összhangban elősegítse határainak jobb védelmét és igazgatását; sajnálja, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtott jelentős uniós pénzügyi támogatás ellenére továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a migráció kezelése és a határigazgatás terén, és felszólít a válságreagálási kapacitás növelésére; komoly aggodalmának ad hangot a Bosznia-Hercegovinába történő erőszakos visszafordításokról szóló beszámolók miatt; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az átláthatóságot és az e területre vonatkozó uniós források elosztásának és végrehajtásának demokratikus ellenőrzését, különös tekintettel a Nemzetközi Migrációs Szervezet által kezelt pénzeszközökre; aggodalmát fejezi ki az EU által finanszírozott lipai központban uralkodó befogadási feltételek elégtelenségéről szóló jelentések miatt;

78.

üdvözli a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó migrációs és menekültügyi stratégia elfogadását, és felhívja Bosznia-Hercegovinát, hogy mielőbb fogadja el a kapcsolódó cselekvési tervet; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy javítsa a menekültügyi eljárások gyorsaságát, minőségét és csökkentse azok időtartamát, valamint javítsa az életkörülményeket és a biztonságot az ideiglenes befogadóállomásokon;

79.

nyomatékosan arra kéri Bosznia-Hercegovinát, hogy fokozza a határokon átnyúló bűnözés, különösen az emberkereskedelem és a fegyvercsempészet elleni erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy javítani kell a határrendészet képzéseit és kapacitásait, és tudomásul veszi, hogy a Bizottság erre a célra 2022-ben 5 millió EUR-t különített el az IPA III keretében;

80.

felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy a megfelelően kezelt migrációs és biztonsági környezet biztosítása érdekében teljes mértékben igazodjon az EU vízumpolitikájához;

Társadalmi-gazdasági reformok

81.

üdvözli az államháztartás valamennyi kormányzati szinten történő reformjára vonatkozó stratégia elfogadását, a 2023–2025 közötti időszakra szóló gazdasági reformprogramot, a költségvetési törvénytervezetet és a 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó költségvetési keretdokumentumot, és felszólít azok gondos végrehajtására; sürgeti a hatóságokat, hogy hozzanak létre hatékony belső ellenőrzési rendszereket, valamint a költségvetés átláthatóságára és az állami intézmények számára fenntartható költségvetésre irányuló intézkedéseket; elismeri az állami szintű döntéshozatal pozitív újraindítását, és üdvözli Bosznia-Hercegovina államadóssági kilátásainak javulását az új állami szintű kormány kellő időben történő megalakítását és a tagjelölti státusz megadását követően;

82.

sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy kezelje prioritásként a szegénység, az egyenlőtlenség és a szociális védelem kezelését, a versenyképesség és az üzleti környezet, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió javítását, a gazdasági diverzifikáció fokozását, valamint a héa és a jövedéki adók területére vonatkozó jogszabályok uniós jogszabályokkal való összehangolását célzó intézkedéseket; sürgeti továbbá Bosznia-Hercegovinát, hogy mozdítsa elő a digitális és zöld átállást, foglalkozzon az informális gazdasággal, és kezelje a munkanélküliséget és a szegénységet, különösen a fiatalok, a nők és a kiszolgáltatott helyzetben lévők, például a vidéki területek lakosai, a romák, a gyermekek és az idősek körében; felszólít egy megfelelő intézményi és szabályozási keret – többek között felügyeleti intézmények – létrehozására, valamint a közszféra jobb és politikamentes irányítására;

83.

sürgősen intézkedéseket szorgalmaz a továbbra is jelentős mértékű agyelszívás kezelésére; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy foglalkozzon a fiatalok munkanélküliségének kérdésével, többek között a foglalkoztatást és a vállalkozói szellemet előmozdító politikák és programok végrehajtása révén; hangsúlyozza az ifjúsági garancia fejlesztésének fontosságát a Nyugat-Balkánon, valamint az oktatás fontosságát a társadalmi befogadás és a gazdasági fejlődés előmozdításában, és sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy ruházzon be az oktatásba és képzésbe;

84.

üdvözli Bosznia-Hercegovina társulását a Horizont Európa keretprogramhoz, valamint a Kreatív Európa 2021–2027 program elfogadását; üdvözli a bosznia-hercegovinai egészségügyi ágazat reformjához nyújtott, 10 millió EUR értékű uniós támogatást, valamint a bosznia-hercegovinai egészségügyi ágazat megerősítésére irányuló uniós támogatást az „EU4Health” projekten keresztül; üdvözli Bosznia-Hercegovina teljes jogú tagságát az uniós polgári védelmi mechanizmusban, és elismerését fejezi ki Bosznia-Hercegovina hatóságainak és polgárainak a 2023. február 6-i földrengést követően Törökország és Szíria népének nyújtott gyors támogatásukért;

Energia, környezetvédelem, fenntartható fejlődés és konnektivitás

85.

üdvözli a Bizottság energiatámogatási csomagját, amely 1 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő uniós támogatást tartalmaz a Nyugat-Balkán számára, hogy segítse őket az energiaválság leküzdésében, beleértve a Bosznia-Hercegovinának nyújtott 70 millió eurós azonnali költségvetési támogatást, amely segítséget nyújt a legkiszolgáltatottabb háztartásoknak az emelkedő árak hatásainak enyhítésében, valamint az energiahatékonyság támogatásában a lakossági és üzleti ágazatokban; hangsúlyozza, hogy a sürgősségi alapokat úgy kell kijelölni, hogy támogassák Bosznia-Hercegovinát az energiahatékony és megújuló energián alapuló rendszer kialakításában, összhangban a REpowerEU-val; javasolja Bosznia-Hercegovina európai energiapiaci integrációjának megerősítését, különös tekintettel az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésének szükségességére ez utóbbinak az Ukrajnával szemben indított teljes körű invázióját és agresszív háborúját követően; üdvözli a Global Gateway transzbalkáni villamosenergia-folyosó létrehozására irányuló kezdeményezését, és felszólít annak gyors végrehajtására;

86.

sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy véglegesítse és fogadja el a 2021–2030-as időszakra szóló ambiciózus, hiteles és koherens energia- és éghajlat-politikai tervet; megismétli, hogy el kell fogadnia a gázra, a villamos energiára, a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó szükséges jogszabályokat, összhangban az Energiaközösségről szóló szerződéssel, a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrenddel, a tiszta energiáról szóló csomaggal, valamint az éghajlatvédelemmel és az energiával kapcsolatos egyéb uniós szabványokkal és politikai célkitűzésekkel, és a működőképes energiapiac érdekében biztosítania kell a jogszabályok teljes körű, állami szintű harmonizációját;

87.

hangsúlyozza az energiaforrások sürgős további diverzifikációjának fontosságát, összhangban az ország dekarbonizációra vonatkozó kötelezettségvállalásaival; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy kerülje el és függessze fel a stratégiai ágazatokban zajló, többek között az energiainfrastruktúrát érintő azon projekteket, amelyek növelik az ország Oroszországtól és Kínától való függőségét; üdvözli a bosznia-hercegovinai szövetségi kormány azon bejelentését, hogy elutasítja a javasolt Tuzla 7 széntüzelésű erőmű projektben részt vevő lehetséges kínai alvállalkozóval kapcsolatos javaslatot;

88.

üdvözli Szarajevó kiválasztását, hogy részt vegyen a 2030-ig megvalósítandó, 100 klímasemleges és intelligens város létrehozását célzó uniós küldetésben, amelyre a 2022–2023-as időszakban 360 millió EUR-t különítettek el a Horizont Európa keretprogramból;

89.

felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében gyorsítsa fel az olyan projektek végrehajtását, amelyek lehetővé tennék az ország számára, hogy csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, ezáltal elősegítve a dekarbonizációt és a zöld menetrend célkitűzéseinek megvalósítását; hangsúlyozza, hogy a zöld és a digitális átállás, valamint a fenntartható összekapcsoltság a regionális gazdasági integráció és az EU-val való integráció mozgatórugója;

90.

arra ösztönzi a bosznia-hercegovinai entitás kormányzatait, hogy a projektek tervezése során a nyilvánosság részvétele és a helyi közösségekkel, tudományos szakértőkkel és a civil társadalommal folytatott konzultáció révén növeljék az átláthatóságot; hangsúlyozza, hogy javítani kell az előzetes átfogó stratégiai környezeti vizsgálatokat, és azokat össze kell hangolni a környezeti hatásvizsgálatok rendelkezéseivel; hangsúlyozza a beruházások átlátható és hatékony felhasználásának fontosságát;

91.

felhívja a figyelmet a környezetvédelem terén tapasztalható pozitív fejleményekre, és üdvözli a helyi környezetvédelmi szervezetek és civil aktivisták munkáját; felhívja Bosznia-Hercegovinát, hogy fokozza a környezetvédelmi szempontok érvényesítését a különböző ágazati politikákban, és fokozza a környezeti bűncselekmények büntetőeljárás alá vonását; sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogya bányászati kutatás és a bányaüzemeltetés környezetre gyakorolt hatásának megelőzése és csökkentése érdekében szigorúan alkalmazza a környezetvédelmi jogszabályokat és intézkedéseket; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy növelje a védett természeti területek számát és méretét, és tartsa fenn a meglévő nemzeti parkok és egyéb védett területek integritását;

92.

riasztónak tartja a folyók szennyezését; sürgeti a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy kezeljék a talaj- és vízszennyezést, védjék meg folyóikat, többek között a kis vízerőművek káros hatásaitól, igazodjanak még jobban a vízminőségre és a természetvédelemre vonatkozó uniós vívmányokhoz, és jelentősen javítsák a hulladékgazdálkodást, többek között egy országos stratégia elfogadása révén, különös figyelmet fordítva az erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó intézkedésekre;

93.

sürgeti Bosznia-Hercegovinát, hogy kezdeményezzen hatékony levegőminőség-védelmi és -javító programokat az erősen szennyezett bosznia-hercegovinai városokban, különösen Szarajevóban; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a Miniszterek Tanácsa elfogadott egy kezdeményezést, amelynek célja a légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése a lakóépület-fűtés és a közlekedés területén; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy csökkentse az országhatárokon átterjedő levegőszennyezést is;

94.

megjegyzi, hogy további erőfeszítésekre van szükség Bosznia-Hercegovina részéről az uniós vívmányokhoz való további igazodás és azok hatékony végrehajtása érdekében a közlekedés valamennyi területén; hangsúlyozza a belső és regionális harmonizáció és összekapcsoltság fokozásának szükségességét; emlékeztet az összekapcsoltsági reformintézkedések és a transzeurópai közlekedési hálózathoz és a transzeurópai energiahálózathoz való igazodás szükségességére; üdvözli a bosznia-hercegovinai közúti és vasúti infrastruktúrába történő európai beruházásokat, különösen az Vc. folyosó fejlesztését, ami javítani fogja a gazdasági forgalmat és az összeköttetéseket a nyugat-balkáni régióban;

° °

95.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, Bosznia-Hercegovina elnökségének, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának és parlamenti közgyűlésének, a Bosznia-hercegovinai Föderáció, a Boszniai Szerb Köztársaság és a Brčko körzet kormányainak és parlamentjeinek, a Bosznia-hercegovinai Föderáció tíz kantonja önkormányzatainak, valamint a Főképviselő Hivatalának.

(1) HL L 164., 2015.6.30., 2. o.

(2) HL L 330., 2021.9.20., 1. o.

(3) HL L 391., 2021.11.5., 45. o.

(4) HL L 311., 2022.12.2., 149. o.

(5) 2014. július 15-i ítélet.

(6) 2009. december 22-i ítélet.

(7) HL C 265., 2017.8.11., 142. o.

(8) HL C 399., 2017.11.24., 176. o.

(9) HL C 362., 2021.9.8., 129. o.

(10) HL C 251., 2022.6.30., 87. o.

(11) HL C 493., 2022.12.27., 136. o.

(12) HL C 167., 2023.5.11., 105. o.

(13) A Tanács (KKBP) 2022/450 határozata (2022. március 18.) a bosznia-hercegovinai helyzetre vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 2011/173/KKBP határozat módosításáról (HL L 91., 2022.3.18., 22. o.).