P9_TA(2023)0270

Bankunió – 2022. évi éves jelentés

Az Európai Parlament 2023. július 11-i állásfoglalása a bankunióról – 2022. évi éves jelentés (2022/2061(INI))

(C/2024/3997)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a „Bankunió – 2021. évi éves jelentés” című, 2022. július 5-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel a Parlament „Bankunió – 2021. évi éves jelentés” című, 2022. július 5-i állásfoglalásának a Bizottság általi nyomon követésére,

—	tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) „Visszajelzés a »Bankunió – 2021. évi éves jelentés« című európai parlamenti állásfoglalás részeként tett észrevételekről” című, 2022. október 28-i dokumentumára,

—	tekintettel az EKB 2021. évi felügyeleti tevékenységekről szóló, 2022. márciusi éves jelentésére,

—	tekintettel az Egységes Szanálási Testületnek (ESZT) a „Bankunió – 2021. évi éves jelentés” című, 2022. július 5-i parlamenti állásfoglalásra adott, 2022. november 28-i válaszára,

—	tekintettel az eurócsoportnak az Európai Unió jövőjéről szóló, 2022. június 16-i nyilatkozatára,

—	tekintettel az öt elnök „Az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

—	tekintettel a Bizottságnak a 806/2014/EU rendeletnek az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2015. november 24-i javaslatára (COM(2015)0586),

—	tekintettel a Tanács „Bankágazat: a Tanács megállapodott a Bázel III reformokkal kapcsolatos álláspontjáról” című, 2022. november 8-i sajtóközleményére,

—	tekintettel a Tanács „A pénzmosás elleni küzdelem: a Tanács kialakította a megerősített szabálykönyvre vonatkozó álláspontját” című, 2022. december 7-i sajtóközleményére,

—	tekintettel az európai felügyeleti hatóságok működéséről szóló, 2022. május 23-i bizottsági jelentésre (COM(2022)0228),

—	tekintettel a Bizottságnak a nemteljesítő hiteleknek a Covid19-világjárványt követően történő kezeléséről szóló, 2020. december 16-i közleményére (COM(2020)0822),

—	tekintettel az Európai Bankhatóság (EBH) az EU-ban a lakossági banki termékekre vonatkozó díjak és illetékek átláthatóságáról és szintjéről szóló, 2022. december 14-i tematikus vizsgálatára,

—	tekintettel az EBH 2022. december 9-én közzétett, 2022. évi, uniós szintű átláthatósági gyakorlatának eredményére,

—	tekintettel az EKB 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásairól szóló, 2022. december 12-én közzétett jelentésére,

—	tekintettel az ESZT és az EKB „Az idő próbája: bankunió egy évtizede” című, 2022. június 23–24-i konferenciájának eredményeire,

—	tekintettel az EKB Kormányzótanácsának az európai bankuniónak a globálisan rendszerszinten jelentős bankokra vonatkozó értékelési módszertanban való kezeléséről szóló, 2022. június 27-i nyilatkozatára,

—	tekintettel az EKB „Pénzügyi stabilitási jelentés” című, 2022. novemberi dokumentumára,

—	tekintettel az EKB 2020. december 15-i EKB/2020/62. számú, a Covid19-világjárvány alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/35 ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló ajánlására,

—

tekintettel a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet) (2),

—	tekintettel az Andrea Enria, az EKB felügyeleti testületének elnöke által a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2022. június 30-i és 2022. december 1-jei meghallgatásain tett nyilatkozatokra,

—	tekintettel a Pénzügyi Stabilitási Tanács „A globálisan rendszerszinten jelentős bankok 2022. évi jegyzéke” című, 2022. november 21-i dokumentumára,

—	tekintettel az Elke König, az ESZT elnöke által a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2022. július 13-i és 2022. november 30-i ülésein tett nyilatkozatokra,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottságnak az Európai Bizottság által az ESZT elnöki és egy másik állandó tisztségére javasolt jelöltekkel tartott, 2022. október 24-i nyilvános meghallgatásain elhangzott nyilatkozatokra,

—	tekintettel az ESZT „A bankunióban részt vevő bankok szanálhatósága: 2021” című, 2022. július 13-i dokumentumára,

—	tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) által az uniós pénzügyi rendszerben fennálló sérülékenységekről kiadott, 2022. szeptember 22-i figyelmeztetésre (3),

—	tekintettel az EKB „Walking the talk: Banks gearing up to manage risks from climate change and environmental degradation” [A szavak tettekre váltása: a bankok felkészülése az éghajlatváltozásból és a környezetkárosodásból eredő kockázatok kezelésére] című, 2022. november 2-án közzétett jelentésére,

—	tekintettel az ERKT „Fiscal support and macroprudential policy – Lessons from the COVID-19 pandemic” [Költségvetési támogatás és makroprudenciális politika – A Covid19-világjárvány tanulságai] című, 2022. november 21-i dokumentumára,

—	tekintettel az ERKT „Monitoring systemic risks in the EU securitisation market” [A rendszerszintű kockázatok nyomon követése az uniós értékpapírosítási piacon] című, 2022. július 1-jei jelentésére,

—	tekintettel az EKB/ERKT éghajlati kockázatok nyomon követésével foglalkozó csoportjának „Climate-related risk and financial stability” [Éghajlattal kapcsolatos kockázat és a pénzügyi stabilitás] című, 2021. júliusi dokumentumára,

—

tekintettel az EKB „The state of climate and environmental risk management in the banking sector – Report on the supervisory review of banks’ approaches to manage climate and environmental risks” [Az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésének helyzete a bankszektorban – Jelentés az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésére szolgáló banki megközelítések felügyeleti felülvizsgálatáról] című, 2021. novemberi jelentésére,

—	tekintettel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a kriptoeszköz-kitettségek prudenciális kezelésére vonatkozóan 2022. december 16-án kiadott standardjaira,

—	tekintettel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság „Az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok hatékony kezelésének és felügyeletének elvei” című, 2022. június 15-i dokumentumára,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „Jelentés az Egységes Szanálási Testület, a Tanács és a Bizottság említett rendelet szerinti feladatai teljesítésének következtében felmerülő függő kötelezettségeiről a 2021. pénzügyi évre vonatkozóan” című, 2022. november 30-i jelentésére,

—	tekintettel az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságának „Risks and Vulnerabilities in the EU Financial System – March 2022” [Az uniós pénzügyi rendszer kockázatairól és sebezhető pontjairól – 2022. március] címmel, 2022. április 13-án kiadott jelentésére (JC 2022 09),

—	tekintettel az Európai Adóügyi Megfigyelőközpont „Tax Planning by European Banks” [Az európai bankok adótervezése] című, 2022. decemberi munkadokumentumára,

—	tekintettel az EKB bankfelügyelete, az EBH és az ESZT 2023. március 20-i közös nyilatkozatára a svájci hatóságok 2023. március 19-i bejelentéséről,

—	tekintettel a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának elnöke által aláírt és hat parlamenti képviselőcsoport (EPP, S&D, Renew, Verts/ALE, ECR és The Left) koordinátorai által elfogadott, az európai betétbiztosítási rendszerről szóló, 2022. december 7-i nyilatkozatra,

—	tekintettel az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciók jelöltjei közötti nemi egyensúlyról szóló, 2019. március 14-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel az euró nemzetközi szerepének megerősítéséről szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0177/2023),

mivel a bankunió jelenleg az egységes felügyeleti mechanizmusból (EFM) és az Egységes Szanálási Mechanizmusból áll, és alapja az egységes szabálykönyv, amely biztosítja a teljes összhangot a bankválságok felügyelete és kezelése között, és szerves részét képezi az Unió pénzügyi stabilitásának; mivel – bár a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv (6) magas szintű minimumszabályokat határoz meg a betétvédelem területén – a bankunió kiépítése mindaddig nem fejeződik be, amíg a gazdasági és monetáris uniót garantáló harmadik pillért, az európai betétbiztosítási rendszert (EDIS) nem hozzák létre;

mivel a legnagyobb erőfeszítések ellenére még nem sikerült megállapodásra jutni az európai betétbiztosítási rendszerről (EDIS); mivel az európai parlamenti képviselők szorgalmazták a válságkezelési és betétbiztosítási (CMDI) keret ambiciózus felülvizsgálatát, amely elősegítheti az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása előtt álló akadályok leküzdését; mivel azonban ez a keret nem tekinthető az európai betétbiztosítási rendszer felváltásának; mivel az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása továbbra is prioritás;

C.	mivel megállapodás született az Egységes Szanálási Alap védőhálójának létrehozásáról, annak végrehajtására azonban továbbra sem került sor;

mivel a kiteljesített bankunió pozitív fejleményt jelentene a polgárok és az uniós gazdaság számára, amely alapot biztosítana egy stabilabb bankrendszerhez, a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez, a fokozott és tisztességesebb versenyhez, a fogyasztói választék javulásához, a határokon átnyúló banki szolgáltatások és a lakossági pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségeinek bővüléséhez, a nagyobb mértékű gazdasági beruházásokhoz, a háztartások és a vállalkozások finanszírozáshoz való jobb hozzáféréséhez, valamint a banki ügyfelek költségeinek csökkentéséhez;

E.	mivel a bankunió valamennyi uniós tagállam előtt nyitva áll;

F.	mivel a stabil, reziliens, dinamikus és versenyképes bankszektor létfontosságú a gazdasági növekedés, az innováció és a beruházások, valamint a zöld átállás finanszírozása és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása szempontjából;

mivel az Ukrajna elleni orosz agresszió és annak gazdasági és társadalmi következményei közvetlen és közvetett hatással vannak az uniós bankszektorra; mivel ezeket a hatásokat megfelelő intézkedésekkel kell kezelni az ágazat pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében; mivel az uniós bankok kulcsszerepet játszanak az EU által Oroszországgal szemben az invázióra válaszul kiszabott szankciók folyamatos végrehajtásának és betartásának biztosításában;

mivel a bankszektor a rendkívüli közpolitikai enyhítő intézkedéseknek és a reziliens uniós szabályozási keretnek köszönhetően ellenállónak bizonyult a Covid19-világjárvány által kiváltott válsággal szemben; mivel folyamatban van az uniós bankszektor világjárványból való kilábalása, és mivel ezért az Uniónak továbbra is magas szintű normákat kell fenntartania, különösen a tőkekövetelmények és a kockázatkezelési gyakorlatok tekintetében, hogy biztosítsa az ágazat jövőbeli rezilienciáját;

mivel a világjárvány és az ukrajnai háború által okozott kihívások ellenére a nemteljesítő hitelek összesített aránya 2022 harmadik negyedévében tovább csökkent, 2,29 %-ra; mivel ezt a hitelmoratóriumok bevezetése és a hitel ügyfelekkel való újratárgyalása is elősegítette; mivel az eszközök minőségének lehetséges romlása és a nemteljesítő hitelek arányának növekedése a Covid19-válság alatt bevezetett átmeneti támogatási intézkedések teljes megszüntetését követően valósulhat meg;

mivel a súlyos pénzügyi válságot követően tett kötelezettségvállalás, valamint az eddigi és a jövőben elvégzendő jelentős munka ellenére továbbra sem megfelelő az olyan intézményekkel kapcsolatos problémák kezelése, amelyek „túl nagyok”, vagy „másokkal túlságosan összefonódtak” ahhoz, hogy csődbe menjenek;

K.	mivel a nem banki pénzügyi közvetítő ágazat továbbra is növekszik, ami további kockázatokat jelent a pénzügyi stabilitásra nézve; mivel a bankok nem banki pénzügyi közvetítőkkel szembeni általános kitettsége továbbra is magas a pénzügyi összekapcsoltságuk miatt;

mivel a bankszektor kulcsfontosságú szerepet játszik a Covid19-válságot és az energiaválságot követő gazdasági helyreállításban, különösen a kkv-k számára, valamint a fenntartható gazdaságra való átállásban; mivel az ágazat kulcsszerepet játszik a megtakarítások termelőberuházásokba való becsatornázásában; mivel a bankszektornak ezért tartózkodnia kell a spekulatív tevékenységeknek való túlzott kitettségtől;

M.	mivel a bankszektor gazdaságpolitikájának kialakítása során a fő célnak a következők minimalizálásának kell lennie: (1) a bankcsőd valószínűsége, (2) a csődbe jutott bankok gazdasági hatása és (3) a rendszerszintű bankválságok kockázata;

N.	mivel a fenntarthatósági kockázatok különböző módon érintik a bankokat, többek között hitel- vagy reputációs kockázatok révén;

mivel a pénzügyek digitalizációja jelentős, a banki szolgáltatásnyújtás hatékonyságát növelő technológiai haladást hozott az uniós bankszektorban, és széles körű lehetőségeket kínál a bankszektor számára, ugyanakkor kihívásokat is támaszt, többek között a kiberkockázatok tekintetében – mivel a bankok egyre inkább támaszkodnak az információs és kommunikációs technológia használatára –, valamint az adatvédelem, a reputációs kockázatok, a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos kockázatok, a fogyasztóvédelmi aggályok és a társadalmi kirekesztés tekintetében; mivel a digitális működési rezilienciáról szóló, 2025-ben hatályba lépő rendelet szilárd keretet fog biztosítani a bankok számára a kiberfenyegetésekre való felkészüléshez és azok kezeléséhez;

mivel a pénzmosás elleni uniós keret fennmaradó joghézagai miatt megerősített, harmonizált és hatékony pénzmosás elleni felügyeletre és végrehajtásra van szükség, ami az uniós pénzügyi rendszer integritásának védelme és a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokból érkező fenyegetésekkel szembeni védelem miatt fontos; mivel továbbra is jelentős különbségek állnak fenn az uniós nemzeti hatóságok által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem és a pénzmosás elleni uniós jogszabályok alkalmazása terén követett megközelítésben; mivel a pénzmosás elleni csomag véglegesítésének meg kell erősítenie a pénzmosás elleni szabályokat, és biztosítania kell e szabályok következetes és hatékony végrehajtását, többek között a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós felügyeleti hatóság létrehozása révén, ami megerősítené az uniós bankrendszert;

Q.	mivel folytatódik az uniós banki csomaggal kapcsolatos munka, amely megfelelő keretet fog nyújtani a bankok tőkemegfeleléséhez, a stressztesztekhez és a likviditási követelményekhez;

mivel a bankunió és a tőkepiaci unió középpontjában a pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint az összes befektető és betétes magas szintű védelmének biztosítása áll; mivel a fogyasztókat, a befektetőket és a betéteseket megfelelően tájékoztatni kell az őket érintő döntésekről;

S.	mivel az európai bankszektor továbbra is messze a vállalatok legnagyobb finanszírozója, ami az ágazattól való jelentős függőséghez vezet, más jogrendszerekkel ellentétben, ahol a tőkepiacok adják a vállalatok finanszírozásának jelentős részét;

mivel az EKB inflációcsökkentés céljából hozott kamatemelési döntésének hatásai azonnal megjelentek a háztartások és a vállalatok által a bankoknak fizetett kamatokban, ami növelte a bankok nyereségét és a megtakarítók hozamait, ugyanakkor kedvezőtlenül érintette a hitelfelvevők hiteltörlesztési képességét; mivel a kamatlábak hirtelen megemelkedése kockázatot is jelent a bankok számára, különösen a mérlegükben szereplő egyes eszközök esetleges leértékelődése kapcsán;

mivel a tőkepiaci unió kialakításához olyan közös szabályok és hatékony eszközök létrehozására van szükség, amelyek csökkentik az egységes piac széttagoltságát, megkönnyítik az alternatív finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, valamint megakadályozzák a tőkekiáramlást és az adókikerülési rendszereket;

mivel a bankunió kiteljesítése jelentős mértékben hozzájárulna az államok és a bankok pénzügyi helyzetének egymásra hatásából adódó negatív spirál megtöréséhez, többek között azáltal, hogy csökkentené a bankok saját államuk felé fennálló kitettségeinek koncentrációját, ami megőrizné az uniós bankszektor rezilienciáját, megakadályozná a csődközelbe került bankok közpénzből való megmentését, és növelné a vállalkozások, a befektetők és a polgárok uniós pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát;

W.	mivel az EFM elemzése szerint „az európai betétbiztosítási rendszer végrehajtását nem szabad további kockázatcsökkentési referenciaértékekhez kötni” (7);

mivel a válságkezelés továbbra is széttagolt az EU-ban és a bankunióban, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez a bankok és a joghatóságok között; mivel a CMDI keretrendszernek biztosítania kell, hogy valamennyi bank következetes és hatékony megközelítést alkalmazzon, valamint hozzá kell járulnia a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez, minimalizálnia kell az adófizetők pénzének felhasználását és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania az egész Unióban;

mivel a stabilabb, versenyképesebb és konvergensebb gazdasági és monetáris unió megköveteli a bankunió kiteljesítését a teljes körű európai betétbiztosítási rendszer harmadik pillérével, valamint megköveteli a mélyreható és teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió és egy biztonságos euróövezeti eszköz létrehozását;

mivel az Unió és az Egyesült Királyság jelenleg elkötelezett amellett, hogy fenntartsa a szabályozási és felügyeleti együttműködést a pénzügyi szolgáltatások területén, mivel ennek az együttműködésen alapuló megközelítésnek alá kell támasztania az Unió és az Egyesült Királyság közötti hosszú távú kapcsolatokat; mivel a Bizottság meghosszabbítja ideiglenes engedélyét, amely lehetővé teszi az európai bankok és alapkezelők számára, hogy egyesült királyságbeli elszámolóházakat használjanak; mivel a szabályozási együttműködésről szóló, az EU és az Egyesült Királyság közötti ígért egyetértési megállapodást még nem írták alá;

Általános megjegyzések

a lehető leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót és annak az ukrán népre gyakorolt pusztító hatását; megjegyzi, hogy az orosz invázió társadalmi, gazdasági és pénzügyi következményekkel is járt az EU-ra nézve, többek között súlyosbította az inflációs tendenciákat; megjegyzi, hogy a bankok Oroszországgal és Ukrajnával szembeni közvetlen kitettsége korlátozott, de a bankszektort közvetett hatások érinthetik; felhívja az EKB-t, az EBH-t és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy kövessék nyomon az ukrajnai háborúval kapcsolatos fejleményeket, különösen az uniós pénzügyi intézményekre gyakorolt hatásukat, például az eszközminőség esetleges romlását; kiemeli ezért a prudens kockázatkezelés és a megfelelő céltartalékképzés fontosságát; megjegyzi, hogy az EKB felügyeleti testületének elnöke szerint (8) a bankok energiaigényes vállalatokkal és energiaderivatívákkal szembeni kitettsége az energiaárak megugrását követően nőtt; hangsúlyozza, hogy a bankoknak megnövekedett partnerkockázati kitettséggel kellett szembenézniük az ügyfeleik klíringtagjaként eljáró bankokra vonatkozó megnövekedett letétlehívások miatt; kiemeli, hogy a bankoknak meg kell erősíteniük a makrogazdasági és pénzügyi sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességüket; felhívja az EKB-t és az illetékes nemzeti hatóságokat, hogy fogadjanak el megfelelő felügyeleti intézkedéseket annak megelőzése érdekében, hogy az energiaválság pénzügyi válsághoz vezessen;

figyelemmel kíséri a pénzügyi piacokon a Silicon Valley Bank és két másik közepes méretű amerikai bank csődjét, valamint a Credit Suisse UBS általi felvásárlását követően zajló fejleményeket; üdvözli az EBH, az ESZT és az EKB bankfelügyelete 2023. március 20-i közös nyilatkozatát a svájci hatóságok 2023. március 19-i bejelentéséről,

hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió elmélyítése és a bankunió kiteljesítése hozzájárul az európai gazdaság finanszírozásának jobb feltételeihez, mind a háztartások, mind a vállalkozások számára, amelyek a beruházások és a munkahelyteremtés előmozdítása érdekében még mindig nagymértékben a banki hitelekre támaszkodnak, miközben hozzájárul az európai gazdaság rezilienciájához, valamint a fenntartható gazdaságra való átálláshoz is;

emlékeztet arra, hogy a bankunió a gazdasági és monetáris unió és az egységes piac lényeges kiegészítő eleme, amely uniós szinten összehangolja a felelősséget a felügyelet, a szanálás és a finanszírozás vonatkozásában, ami azt jelenti, hogy az euróövezet bankjai ugyanazon szabályokat követik; üdvözli a 2008-as pénzügyi válság óta az egységes szabálykönyv, az egységes felügyeleti mechanizmus és az egységes szanálási mechanizmus létrehozása révén elért jelentős előrelépést; kiemeli, hogy az európai bankok stabilabb helyzetben vannak ahhoz, hogy ellenálljanak a pénzügyi sokkoknak, és olyan szanálási mechanizmusok vannak érvényben, amelyek biztosítják a bankcsődök anélküli kezelését, hogy ahhoz az adófizetők pénzét kellene felhasználni;

megjegyzi, hogy az állami támogatási intézkedések, valamint az EKB monetáris politikai döntései és szabályozási kiigazításai lehetővé tették a bankszektor számára, hogy sokkelnyelőként működjön a Covid19-világjárvány által kiváltott gazdasági válságban; elismeri, hogy a 2008 után bevezetett prudenciális követelmények megerősítése javította az uniós bankszektor ellenálló képességét; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a Covid19-világjárvány állami támogatási intézkedéseinek fokozatos megszüntetésével a nemteljesítő hitelek aránya növekedhet; aggodalmát fejezi ki a hitel-nemteljesítés növekvő kockázatának a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatásai és a nemteljesítő hitelek arányának lehetséges emelkedése miatt; megjegyzi, hogy az osztalékfizetés és a részvény-visszavásárlások ideiglenes felfüggesztése hatékonyan biztosította a bankok rezilienciáját a Covid19-válság idején; megállapítja, hogy más pénzügyi intézmények nem alkalmazták következetesen ezt az eszközt annak ellenére, hogy más ágazati felügyeletek hasonló ajánlásokat tettek; kéri, hogy válság idején vegyék fontolóra az osztalékok és visszavásárlások kockázattal korrigált korlátozását;

hangsúlyozza, hogy az EU-nak méltányosan és átfogóan, időben és arányos módon végre kell hajtania a Bázel III reformot; úgy véli, hogy amint azt a Parlament 2016. november 23-i állásfoglalása (9) is hangsúlyozza, az uniós bankok versenyképességének és az egyenlő nemzetközi versenyfeltételeknek a biztosítása érdekében figyelembe kell venni az uniós bankok sajátosságait, amennyiben elegendő és szilárd bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a nemzetközi keret nem veszi figyelembe ezeket a sajátosságokat; megjegyzi, hogy az EBH és az EKB közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólították az EU-t, hogy tartsa magát nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz;

aggodalmát fejezi ki a magas, 2022-ben 8,4 %-os infláció miatt; megjegyzi, hogy erre az inflációs hullámra reagálva az EKB az irányadó refinanszírozási műveletek fő kamatlábainak 0 %-ról 3 %-ra történő emeléséről döntött; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi inflációs roham nagyrészt külső tényezőknek, különösen az Ukrajna elleni orosz háborúnak és az ellátási láncok Covid19-válságból eredő zavarának köszönhető kínálati oldali jelenség, ami a monetáris politikai eszközöket kevésbé hatékonnyá teszi az infláció csökkentésére; emlékeztet arra, hogy az EKB elsődleges célja a középtávon 2 %-os inflációban meghatározott árstabilitás garantálása; elismeri, hogy a magas infláció és a magasabb kamatlábak társadalmi és gazdasági hátrányokkal járnak, többek között azzal kapcsolatban, hogy a háztartások és a vállalkozások képesek-e visszafizetni hiteleiket és végrehajtani az ahhoz szükséges beruházásokat, hogy az EU 2050-re karbonsemleges gazdasággá váljon;

kiemeli, hogy a háztartások és a kkv-k számára a tagállamokban kínált kamatlábak rendkívül eltérőek; sürgeti az uniós intézményeket és szerveket, hogy mérlegeljenek olyan intézkedéseket, amelyek enyhítik a jelzáloghitelesek és a kkv-k terheit a magasabb kamatlábakat alkalmazó tagállamokban, annak biztosítása érdekében, hogy minden polgár és vállalkozás tisztességes és versenyképes kamatlábak mellett juthasson hozzá a nélkülözhetetlen tőkéhez;

kiemeli a bankrendszer szerepét a karbonsemleges gazdaságra való átállás támogatásában; úgy véli, hogy az új geopolitikai környezet növeli ezen átállás sürgősségét, különösen a megújuló energiákba való beruházás szükségességét; hangsúlyozza a társadalmilag igazságos átmenet kiemelkedő fontosságát; emlékeztet arra, hogy az átállás költségei alacsonyabbak lesznek, mint a tétlenség költségei, amint azt az EKB is elismerte;

10.

üdvözli az EFM által 2022-ben elvégzett éghajlati stressztesztet, és tudomásul veszi a 2024-re kitűzött célokat; üdvözli az egységes felügyeleti mechanizmus által már megtett nyomonkövetési intézkedéseket, többek között a bevált gyakorlatok közzétételét, amelyek hozzájárulnak az információk megosztásához és az ismeretek bankszektoron belüli terjesztéséhez; emlékeztet arra, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus a 2. pillérhez tartozó követelményeket határozhat meg azon bankok számára, amelyek nem felelnek meg a stresszteszt részeként kiadott ajánlásnak; ismételten aggodalmát fejezi ki az éghajlati kockázatokból eredő pénzügyi kitettségek miatt;

11.

üdvözli az EBH kötelező erejű standardjainak és a bankok környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal kapcsolatos közzétételeire vonatkozó közös sablonjainak elfogadását; úgy véli, hogy ezek a közzétételek bizonyára javítani fogják az érdekelt felek tájékoztatását az intézmények környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettségéről és az ezek kezelésére irányuló stratégiáikról, és ezáltal hozzájárulnak a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokkal kapcsolatos adathiány megszüntetéséhez;

12.

megállapítja, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv (10) elfogadása a pénzügyi és nem pénzügyi ágazat egészében biztosítja a fenntarthatósági információk következetességét, összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát;

13.

érdeklődéssel követi a Bizottság és az EKB digitális euróval kapcsolatos, folyamatban lévő munkáját; várakozással tekint a Bizottság jogalkotási javaslata és az EKB Kormányzótanácsának a digitális euróról szóló határozata elé; emlékeztet arra, hogy e határozatnak a központi banki digitális fizetőeszköz kockázatainak és előnyeinek átfogó értékelésén kell alapulnia; rámutat arra, hogy a digitális eurónak előnyben kell részesítenie a magánélet védelmének magas szintjét, az adatvédelmet, a fizetési adatok titkosságát, a kiberrezilienciát és a biztonságot;

14.

üdvözli, hogy Horvátország 20. tagállamként csatlakozott az euróövezethez; felkéri azokat az uniós tagállamokat, amelyek még nem tagjai a bankuniónak, hogy tegyenek lépéseket a bankunióhoz való csatlakozás érdekében; emlékeztet arra, hogy az új tagállamok euróövezethez való csatlakozásának feltétele, hogy az érintett tagállamban szilárd és hatékony pénzmosás elleni keretrendszer legyen érvényben;

15.

ösztönzi a bankokat, hogy a magas szintű fogyasztó- és befektetővédelem fenntartása mellett használják ki a digitalizáció kínálta lehetőségeket, többek között az informatikai rendszerekbe és a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások, valamint a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet szerinti követelmények teljes körű végrehajtása révén, különösen az alacsony szintű digitális vagy pénzügyi műveltséggel rendelkező kiszolgáltatott csoportok esetében; üdvözli a digitális pénzügyi csomag kapcsán elért haladást; úgy véli, hogy a digitális környezetben meg kell erősíteni az ügyfelek védelmét, és prioritást kell adni a pénzügyi kirekesztés felszámolásának, különösen a digitális jártasság és a pénzügyi műveltség javításával;

16.

hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások számára jól működő egységes piacra van szükség; megállapítja, hogy a pénzügyi intézmények által beszedett díjak és költségek szintje és rendszere jelentős eltéréseket mutat az EU-ban és az ugyanazon tagállamon belüli pénzügyi intézmények között egyaránt, ami akadályozza a szolgáltatók összehasonlíthatóságát és károsítja a fogyasztók érdekeit; kéri a fogyasztóvédelmi keret javítását, többek között a készülő lakossági befektetői stratégiában; megállapítja, hogy egyes tagállamokban a lakossági banki szolgáltatások konszolidációja zajlik, és ebből következően szűkülnek a lakossági banki ügyfelek választási lehetőségei; tudomásul veszi a nagy, rendszerszinten jelentős intézmények által támasztott bankfelügyeleti kihívásokat; hangsúlyozza a diverzifikált és versenyképes európai bankszektor előnyeit; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel, milyen akadályokkal és korlátokkal szembesülnek a fogyasztók a lakossági banki szolgáltatások igénybevétele során, és javasoljon megoldásokat annak biztosítására, hogy a fogyasztók határokon átnyúlóan is kihasználhassák a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat;

17.

üdvözli a NextGenerationEU létrehozását, és hangsúlyozza annak fontos szerepét a Covid19-válságot követő gazdasági helyreállításban és a makrogazdasági stabilitás megőrzésében; úgy véli, hogy ez lehetőséget kell, hogy jelentsen a köz- és magánberuházások fokozására és a gazdaság korszerűsítésének támogatására; hangsúlyozza, hogy egy biztonságos uniós eszköz létrehozása hozzájárulhat az államok és a belföldi bankszektor közötti negatív visszacsatolási spirálok enyhítéséhez; úgy véli, hogy a NextGenerationEU magas színvonalú, alacsony kockázatú európai eszközöket biztosít, lehetővé téve az államkötvények egyensúlyának helyreállítását a bankok mérlegében;

18.

sajnálattal állapítja meg, hogy az uniós pénzügyi intézményekben és szervekben nem sikerült biztosítani a nemek közötti teljes egyensúlyt; sajnálatosnak tartja különösen azt, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a banki és pénzügyi szolgáltatások terén betöltött vezetői pozíciókban; hangsúlyozza, hogy a vezetőtestületekben és a személyzet körében érvényesülő nemek közötti egyensúly társadalmi és gazdasági haszonnal jár; üdvözli a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló irányelv (11) közelmúltbeli elfogadását, miután több évig nem történt előrelépés e téren; kéri a pénzintézeteket, hogy rendszeresen frissítsék a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó politikáikat, és segítsék elő a befogadást előtérbe helyező egészséges munkakultúrák kialakítását; felhívja a felügyeleti hatóságokat, hogy éljenek felügyeleti hatáskörükkel a pénzügyi intézmények vezető testületei sokszínűségének és nemek közötti egyensúlyának kapcsán;

19.

kifejezetten helyteleníti, hogy sem az EKB Kormányzótanácsa, sem az EKB felügyeleti testülete, sem az ESZT igazgatótanácsa nem kiegyensúlyozott a nemek tekintetében; kéri az uniós intézményeket és szerveket, hogy minél hamarabb prioritásként kezeljék a nemek közötti teljes egyensúly elérését, többek között azáltal, hogy minden olyan jövőbeli kinevezéshez, amelyhez a Parlament egyetértése szükséges, nemi szempontból kiegyensúlyozott jelöltlistákat bocsátanak rendelkezésre, többek között az EKB-nál és az uniós vezető pénzügyi intézményeknél is, törekedve arra, hogy kinevezési eljárásonként legalább egy nőt és egy férfi jelöltet vegyenek fel; emlékeztet 2019. március 14-i állásfoglalására, amelynek célja, hogy a továbbiakban az uniós gazdasági és monetáris ügyekkel kapcsolatos pozíciókra vonatkozó jelöltlisták a nemek szempontjából kiegyensúlyozottak legyenek; megismétli amelletti elkötelezettségét, hogy minden olyan jelöltlistát figyelmen kívül hagy, amely nem tartja tiszteletben a nemek közötti egyensúly elvét;

Felügyelet

20.

megjegyzi, hogy 2022 eleje óta az EFM-ben lévő bankok elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 14,74 %-ra csökkent, a likviditásfedezeti mutató pedig szintén csökkent, 162,03 %-ra (12); üdvözli, hogy a tagállamonként eltérő szintek ellenére a bankok mérlegében tovább csökkent a nemteljesítő hitelek állománya, bár különböző mértékben; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a magasabb kamatlábak miatt romlik az eszközminőség; megjegyzi, hogy a 2. szakasz szerinti hitelek a bankok összes hitelének 9,5 %-ára nőttek, ami 2018 óta a legmagasabb szint, és hogy ez a növekedés egyes tagállamokban erősen koncentrálódik; hangsúlyozza, hogy egyes piaci szegmensekben, többek között az ingatlanágazatban is erősödnek a sebezhetőségek; hangsúlyozza, hogy a bankoknak elegendő tőkét és likvid eszközt kell fenntartaniuk ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni az orosz háború gazdasági következményeivel;

21.

megjegyzi, hogy a bankok mérlegével kapcsolatos kockázatok csökkentése hozzájárulna a stabilabb, erősebb és a gazdasági növekedésre összpontosító bankunióhoz; úgy véli, hogy a nemteljesítő hitelek csökkentésének nyomon követése továbbra is az egyik felügyeleti prioritás kell, hogy maradjon, és ezt kiegyensúlyozott módon, a tőkekivonási kockázatok és az adósokra gyakorolt következmények figyelembevételével kell végezni; felhívja a társjogalkotókat, hogy folytassák az e prioritás kezelésére irányuló megfelelő keret kidolgozását;

22.

tudomásul veszi az EKB következő három évre vonatkozó felügyeleti prioritásainak felülvizsgálatát, amelyek a következők: (1) az azonnali makroszintű pénzügyi és geopolitikai sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítése, (2) a digitalizációs kihívások kezelése és a vezető testületek irányítási képességeinek megerősítése, valamint (3) az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítések fokozása;

23.

megjegyzi, hogy a bankszektor jövedelmezősége tavaly volt a legmagasabb az elmúlt 14 évben, ami bizonyítja az uniós bankok jobb versenyképességét; elismeri annak fontosságát, hogy a nyereséget tartalékképzésre, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésére és az európai gazdaság finanszírozására használják fel;

24.

hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamok első öt bankja átlagosan az összes banki eszköz 68 %-át birtokolja a piacon, ami egyes esetekben meghaladja a 80 %-ot, és hogy az EU 37 legnagyobb bankja a belföldi banki eszközök 71,4 %-át teszi ki;

25.

úgy véli, hogy a vállalatok és a háztartások számára jó megoldás a jól diverzifikált bankszektor, beleértve a kis és helyi bankokat, valamint az állami és szövetkezeti bankokat is; hangsúlyozza az összekapcsoltságból és az összetettségből eredő rendszerszintű kockázatokat, amelyek a „túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen” probléma mögött húzódnak meg, amely az uniós intézmények által e tekintetben végzett jelentős munkát motiválta, és kéri annak folytatását;

26.

megjegyzi, hogy a bankok belföldi államadóssággal szembeni kitettsége továbbra is magas, a Covid-válság óta fennálló példátlan állami finanszírozási igényekkel együtt; emlékeztet arra, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése és az adófizetők pénzének védelme mellett a bankunió egyik fő célkitűzése a bankok és az államok kockázata közötti kapcsolat megszüntetése; tudomásul veszi a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) szuverén kockázattal kapcsolatos munkáját; úgy véli, hogy az uniós megoldásnak összhangban kell állnia a nemzetközi normákkal;

27.

kiemeli, hogy a bankok kulcsfontosságú szerepet játszanak a fenntartható gazdaságra való átállásban és annak biztosításában, hogy az EU teljesíteni tudja környezetvédelmi kötelezettségvállalásait; megjegyzi, hogy egy ilyen átálláshoz jelentős beruházásokra van szükség; megjegyzi, hogy a kkv-k számára is lehetővé kell tenni, hogy hozzájáruljanak ehhez az átmenethez; kéri, hogy vizsgálják meg a magas ESG-kockázatokkal járó tevékenységekre vonatkozó egyedi prudenciális követelmények meghatározásának lehetőségét; megjegyzi, hogy a pénzügyi intézmények továbbra is finanszírozzák a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységeket azon felismerés dacára, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent a pénzügyi stabilitásra;

28.

emlékeztet arra, hogy „a fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozására irányuló stratégiája” részeként a Bizottság ígéretet tett arra, hogy „lépéseket fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy a releváns környezeti, társadalmi és irányítási tényezők beépüljenek a hitelminősítésekbe”, és érdeklődéssel követi az erre vonatkozóan készülő jogalkotási javaslatot;

29.

hangsúlyozza a pénzmosás elleni küzdelem és a prudenciális kockázatok közötti kapcsolatot; sürgeti a prudenciális felügyeleti hatóságokat, hogy felügyeleti tevékenységeik során teljes mértékben vegyék figyelembe a pénzmosás elleni küzdelemmel járó kockázatokat, és működjenek együtt a pénzmosás elleni küzdelemmel és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságokkal; felhívja a társjogalkotókat, hogy mielőbb állapodjanak meg a pénzmosás elleni küzdelem csomagjáról, beleértve egy pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó új hatóság létrehozását is, amely számára biztosítani kell a megfelelő erőforrásokat; kiemeli, hogy a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóság létrehozása egyedülálló lehetőség a prudenciális felügyeletek és a pénzmosás elleni hatóságok közötti koordináció és információcsere javítására és egyszerűsítésére; úgy véli, hogy javítani kell a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós jegyzékének összeállítására irányuló eljárást, ennek érdekében mérlegelni kell többek között a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóság bevonását az uniós pénzügyi ágazat integritásának védelmére irányuló folyamatba; hangsúlyozza, hogy a bankok a pénzmosás elleni küzdelemben kapuőri szerepet töltenek be, ezért szilárd kockázatkezelési keretrendszerekkel kell rendelkezniük, és gondoskodni kell a hatékony felügyeletükről;

30.

kéri, hogy a Bizottság gondoskodjon az összes már meglévő pénzmosás elleni szabály alkalmazásáról; tudomásul veszi, hogy kötelezettségszegési eljárásokat indítottak azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem alkalmazzák megfelelően az ötödik pénzmosási irányelvet (13);

31.

megismétli, hogy a bankokéhoz hasonló rendszerszintű kockázatok léphetnek fel, ha a hitelközvetítés olyan környezetben történik, amelyben a szabályozási előírások és a felügyeleti ellenőrzés lazább, mint a hagyományos bankok esetében; hangsúlyozza a bankok árnyékbanki szektornak való kitettségéből eredő kockázatokat; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a nem banki pénzügyi közvetítők rezilienciáját, többek között konkrét szabályozási és felügyeleti eszközök kidolgozása révén egy likviditási válság megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben terjesszen elő jogalkotási javaslatokat;

32.

hangsúlyozza, hogy tovább kell fokozni az illetékes nemzeti hatóságok közötti felügyeleti konvergenciát az uniós joghatóságok közötti és az egységes piacon belüli egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, mivel ez végső soron előmozdítja az uniós és nemzeti szintű pénzügyi stabilitást;

33.

megjegyzi, hogy a kriptoeszközök új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a pénzügyi rendszerben; üdvözli ezért a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet, valamint a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átutalásokat kísérő adatokról szóló rendelet elfogadását; hangsúlyozza, hogy a közelmúlt piaci eseményei rávilágítottak arra, hogy folytatni kell a munkát olyan területeken, mint a decentralizált pénzügy, a kriptohitelezési tevékenységek, a kriptokonglomerátumok és a nem helyettesíthető tokenek; felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra jogalkotási javaslatokat e téren; üdvözli a bankok kriptoeszközökkel szembeni kitettségének prudenciális kezelésére vonatkozó, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2022. december 16-án elfogadott standardot, és felhívja a társjogalkotókat, hogy fontolják meg annak a tőkekövetelmény-rendelet (14) jelenlegi felülvizsgálatának részeként végzett vizsgálatát;

34.

rámutat arra, hogy a párhuzamosságok és a bürokratikus terhek elkerülése érdekében biztosítani kell a horizontális intézkedések és a pénzügyi piaci szabályozás közötti összhangot, különösen a kiberbiztonság és a digitális politikák területén;

35.

hangsúlyozza, hogy azoknak a pénzügyi intézményeknek, amelyek közvetlen állami támogatásban részesülnek, jelentős korlátozásokat kell alkalmazniuk az osztalékfizetés, a részvény-visszavásárlások és a változó javadalmazáson alapuló kifizetések tekintetében;

36.

rámutat a székhely szerinti és a fogadó tagállam kérdésével kapcsolatos problémákra és kihívásokra; rámutat arra, hogy a nagyobb piaci integrációhoz a fogadó országok számára hiteles biztosítékokat kell nyújtani uniós szinten;

Szanálás

37.

üdvözli az ESZT 2022. évi tevékenységeit, többek között a Sberbank ukrajnai orosz háború kitörését követő összeomlásának kezelését; üdvözli, hogy az ESZT hatáskörébe tartozó bankok összességében jó eredményeket értek el a szanálhatóság és a veszteségviselő képesség kiépítése terén;

38.

rámutat, hogy ahhoz, hogy a szanálási tervek teljes mértékben megfeleljenek a jogi követelményeknek, azoknak átfogó értékelést kell tartalmazniuk az egyes bankok szanálhatóságáról, beleértve azt is, hogy állnak-e jelentős akadályok a szanálhatóság előtt, és hogyan szüntethetők meg ezek az akadályok; üdvözli a szanálhatósági hőtérkép közzétételét; felhívja az ESZT-t, hogy javítsa tovább döntéseinek átláthatóságát;

39.

emlékeztet arra, hogy a bankoknak a szanálási határozat végrehajtását követően is teljesíteniük kell kötelezettségeiket és el kell látniuk kulcsfontosságú feladataikat; aggodalmát fejezi ki amiatt a likviditási kihívás miatt, amellyel egy jelentős bank szanálás esetén szembesülhet; felhívja az uniós intézményeket, hogy állapodjanak meg egy olyan megoldásról, amely bizalmat kelt és növeli a kiszámíthatóságot;

40.

tudomásul veszi az ESZT 2023. évi munkaprogramját; hangsúlyozza, hogy az Egységes Szanálási Alapot teljes mértékben fel kell tölteni, és 2023 végére minden banknak teljes mértékben szanálhatónak kell lennie, többek között a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekkel kapcsolatos kötelező erejű célok eredményeként; megjegyzi, hogy minden banknál további előrelépésre van szükség;

41.

üdvözli az eurócsoport arra vonatkozó megállapodását, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus rulírozó hitelkeretének formájában létrehozzák az Egységes Szanálási Alap védőhálóját; sajnálja, hogy az ESM-szerződés ratifikálásának késedelme miatt a megállapodást 2022-ben nem hajtották végre; kiemeli, hogy az Egységes Szanálási Alap döntő szerepet játszik annak megelőzésében, hogy a bankokat az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni; hangsúlyozza, hogy az Egységes Szanálási Alap fontos szerepet játszik a válságkezelési keret megerősítésében; hangsúlyozza, hogy az Egységes Szanálási Alap jelentős lépés a Bankunió kiteljesítése felé; felszólít az ESM-szerződés módosításáról szóló megállapodás valamennyi tagállam általi teljes körű ratifikálására, beleértve az Egységes Szanálási Alap közös védőhálójának létrehozását is;

42.

rámutat, hogy foglalkozni kell a válságkezelési keretben azonosított joghézagokkal; kéri a közérdek értékelésének további pontosítását és harmonizálását oly módon, hogy az biztosítsa a szanálási stratégiák következetes és kiszámítható alkalmazását; felszólít a kis- és közepes méretű bankok kezelésének fokozottabb harmonizálására, és hangsúlyozza, hogy az ESZT rendelkezésére álló szanálási eszközöket – az adófizetők pénzének kivételével – megfelelő pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésnek kell kísérnie; felszólít a különböző bankcsoport-struktúrák közötti egyenlő versenyfeltételek és a legmegfelelőbb szanálási stratégia kialakítására, amely biztosítja a választott szanálási stratégia hatékony végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a szanálási keretnek és az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak következetesnek kell lenniük; hangsúlyozza, hogy a bankokról szóló közlemény (15) felülvizsgálata régóta esedékes, mivel azt a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (16) hatálybalépése előtt adták ki; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a bankokról szóló közleményt, és azt igazítsa a CMDI felülvizsgálatának eredményéhez a két keret közötti összhang biztosítása érdekében;

43.

sajnálja, hogy a Bizottság a 2021. évi munkaprogramjában vállalt időkereten belül nem terjesztett elő javaslatot a CMDI-keretre vonatkozó jogalkotási kezdeményezésre; tudomásul veszi a Bizottság javaslatát a CMDI-keret felülvizsgálatára; hangsúlyozza, hogy a CMDI-keret nagyratörő és átfogó felülvizsgálatára van szükség annak érdekében, hogy következetesebbé, hitelesebbé és hatékonyabbá váljon; emlékeztet arra, hogy az adófizetők pénzének védelme a válságkezelési keret egyik fő célkitűzése, hogy a veszteségeket elsősorban a részvényeseknek és a hitelezőknek kell viselniük, és hogy amennyiben a szanálási stratégiák hatékony végrehajtásához továbbra is külső finanszírozásra van szükség, a finanszírozásnak az ágazat által finanszírozott biztonsági hálókból kell származnia; hangsúlyozza, hogy egy hiteles és jól működő szanálási rendszer kiemelkedő fontosságú a pénzügyi stabilitás bizonytalan makrogazdasági környezetben történő biztosításához; úgy véli, hogy a CMDI felülvizsgálata szükséges lépés, amely segíthet az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása előtt álló akadályok leküzdésében, tekintettel a Bankunió kiteljesítésére;

44.

tudomásul veszi az ESZT új elnökének és a Testület egy új tagjának a kinevezését; rámutat a nemek közötti egyensúly hiányára az ESZT vezetői tisztségeiben; sürgeti az ESZT-t, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és biztosítsa a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletét a vezetői tisztségeiben;

45.

ösztönzi az ESZT-t, hogy tegyen további lépéseket a transzferstratégiák állásfoglalásokban való felhasználása felé, a meglévő bevált módszerekre építve;

Betétbiztosítás

46.

sajnálja, hogy a bankunió az európai betétbiztosítási rendszer hiánya miatt még mindig nem teljes; megjegyzi, hogy a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv végrehajtásának köszönhetően javult és harmonizálódott a betétesek védelme; elismeri, hogy az európai betétbiztosítási rendszer javítaná a betétesek védelmét az EU-ban, függetlenül attól, hogy hol található a bankjuk; úgy véli, hogy az európai betétbiztosítási rendszer további biztosítékot nyújtana a fogadó tagállamok számára, és ezért a CMDI felülvizsgálatával együtt hozzájárulna a székhely/fogadó ország problémájának kezeléséhez; emlékeztet arra, hogy a Parlament felhatalmazással rendelkezik az európai betétbiztosítási rendszer megtárgyalására, és készen áll arra, hogy folytassa munkáját annak mielőbbi kiteljesítése érdekében;

47.

kiemeli, hogy a Covid19-világjárvány következményei és az ukrajnai háború ellenére a nemteljesítő hitelek aránya 2,29 % -ra csökkent; elismeri a bankszektor kockázatainak csökkentése terén elért jelentős eredményeket; megjegyzi ugyanakkor, hogy a kockázatmegosztás terén az előrelépés csak korlátozott; méltányos kockázatmegosztási mechanizmus bevezetését kéri az európai betétbiztosítási rendszeren keresztül, a kockázatcsökkentési tendencia fenntartása mellett valamennyi uniós országban; hangsúlyozza a folyamatos kockázatcsökkentés fontosságát a bankunió sikere szempontjából;

48.

hangsúlyozza a betétbiztosítási rendszerekbe és a jövőbeli európai betétbiztosítási rendszerbe befizetett hozzájárulások kockázatarányos voltának fontosságát; kéri, hogy vizsgálják meg az intézményvédelmi rendszerek sajátosságait; figyelmeztet arra, hogy az ösztönzőkkel összeegyeztethető és kockázatalapú megközelítés hiánya megteremtheti az erkölcsi kockázat veszélyét, ami oda vezet, hogy a spekulatív üzleti modelleket az óvatosak finanszírozzák;

49.

rámutat, hogy az európai betétbiztosítási rendszernek egyértelmű szabályokat kell követnie az euróövezeten kívüli tagállamok részvételét illetően;

50.

sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok továbbra is a közösségi kereten kívül járnak el, aláásva a Parlament társjogalkotói szerepét; kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák az eurócsoport és az európai betétbiztosítási rendszerrel foglalkozó magas szintű munkacsoport szintjén zajló jelenlegi egyeztetésekről;

51.

tudomásul veszi az eurócsoportnak az Európai Unió jövőjéről szóló, 2022. június 16-i nyilatkozatát; támogatja az európai betétbiztosítási rendszerről szóló javaslatról tárgyaló európai parlamenti képviselők 2022. december 7-i nyilatkozatában szereplő felhívásokat a válságkezelési és betétbiztosítási (CMDI) keret ambiciózus felülvizsgálatára, ami segíthet lebontani az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása előtt álló akadályokat, ugyanakkor elismeri, hogy ez a keret nem tekinthető az európai betétbiztosítási rendszer felváltásának, és hogy a 2015. évi EDIS-javaslatot nem szabad visszavonni; ismételten sürgeti a Tanácsot, hogy vessen véget a patthelyzetnek, és konstruktívan működjön együtt a Parlamenttel az európai betétbiztosítási rendszerről szóló megállapodás elérése érdekében;

52.

elismeri az európai betétbiztosítási rendszerre vonatkozó különböző koncepciókat; mindazonáltal úgy véli, hogy a rövid távú megoldások nem akadályozhatják meg egy teljes körű európai betétbiztosítási rendszer létrehozását, amely konkrét kritériumok alapján lehetővé teszi a veszteségek megosztását;

° °

53.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Bankhatóságnak és az Egységes Szanálási Testületnek.

(1) HL C 47., 2023.2.7., 75. o.

(2) HL L 333., 2022.12.27., 1. o.

(3) HL C 423., 2022.11.7., 1. o.

(4) HL C 23., 2021.1.21., 105. o.

(5) HL C 494., 2021.12.8., 118. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(7) Az EKB visszajelzése az Európai Parlament által a bankunió 2020. évi éves jelentéséről szóló állásfoglalásában megfogalmazott észrevételekre (2021., 11. o.).

(8) Az EKB felügyeleti testületének elnöke által a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2022. december 1-jei meghallgatásain tett nyilatkozat.

(9) Az Európai Parlament 2016. november 23-i állásfoglalása a Bázel III megállapodás véglegesítéséről (HL C 224., 2018.6.27., 45. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16., 15. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2022. november 23-i (EU) 2022/2381 irányelve a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről (HL L 315., 2022.12.7., 44. o.).

(12) EKB, „ Felügyeleti adatok közzététele ”, megtekintve 2022. április 28-án.

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(15) A Bizottság közleménye az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre való, 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról (HL C 216., 2013.7.30., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).