KÖZLEMÉNY

Iránymutatás a tagállamok számára a középtávú költségvetési-strukturális tervekre és az elért eredményekről szóló éves jelentésekre vonatkozó tájékoztatási követelményekről

(C/2024/3975)

A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/1263 rendelet (a továbbiakban: a rendelet) előírja, hogy az említett „rendelet hatékony végrehajtásának és megfelelő nyomon követésének biztosítása érdekében a Bizottságnak – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérését követően – időszerű iránymutatást kell nyújtania a tagállamok által a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terveikben és az elért eredményekről szóló éves jelentéseikben szolgáltatandó információkra vonatkozóan. Az említett iránymutatást nyilvánosságra kell hozni”. E közlemény egy ilyen iránymutatást tartalmaz. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) 2024. június 7-én nyilvánított véleményt, amelyet a Bizottság tudomásul vett.

Ezen iránymutatás célja, hogy segítse a tagállamokat az (EU) 2024/1263 rendelet alkalmazásában. Az uniós jog hitelt érdemlő értelmezése az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A. RÉSZ:

A KÖZÉPTÁVÚ KÖLTSÉGVETÉSI-STRUKTURÁLIS TERVEKRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1. Bevezetés

Ez az iránymutatás a rendeletnek a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek (a továbbiakban: MTP, középtávú tervek vagy egyszerűen csak tervek) tartalmával foglalkozó rendelkezéseire vonatkozik. Iránymutatással szolgál a tagállamoknak terveik elkészítéséhez, különösen a következők tekintetében: hogyan lehet a terveket oly módon elkészíteni, ami biztosítja a megfelelő politikai elkötelezettséget és nemzeti felelősségvállalást, ugyanakkor mérsékeli a jelentéstételi terheket; milyen információkra van szüksége a Bizottságnak annak értékeléséhez, hogy a költségvetési kötelezettségvállalások megfelelnek-e a rendelet követelményeinek; milyen információkat kell benyújtani a beruházási és reform-kötelezettségvállalásokról a költségvetési kiigazítási pályák meghosszabbításának alátámasztása céljából; továbbá milyen információkat kell feltüntetni az országspecifikus ajánlásokra (CSR) (többek között a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében) és a közös uniós prioritásokra adott tagállami válaszokkal kapcsolatban.

A középtávú tervek tájékoztatási követelményeire vonatkozó ezen iránymutatást az elért eredményekről szóló éves jelentésekre vonatkozó iránymutatással együtt kell értelmezni. A középtávú tervekben és az elért eredményekről szóló éves jelentésekben szereplő táblázatok többsége hasonló, ugyanakkor eltérő számú évet fednek le, továbbá eltérő helyzetet (költségvetési eredmény, becslés, előrejelzés vagy szakpolitikai kötelezettségvállalások) tükröző számadatokat, valamint több vagy kevesebb részletet tartalmaznak.

A nemzeti felelősségvállalás szellemében ez az iránymutatás nem javasol szigorúan követendő szerkezetet a tervekhez. A tagállamok szabadon dönthetnek terveik pontos vázlatáról és részletességéről – mivel nemzeti céljaikat tekintve eltérő igényekkel rendelkezhetnek –, feltéve, hogy a tervek tartalmazzák a rendeletben előírt és az e közleményben tárgyalt információkat. Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a tervek elkészítésében, ez az iránymutatás áttekintést nyújt egyrészt azokról az elemekről, amelyeket fel kell tüntetni, és amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság megfelelően értékelni tudja a rendeletnek való megfelelést, másrészt a szükséges információkat tartalmazó táblázatok sablonjairól. A terveknek végső soron – egyértelműen – tartalmazniuk kell azokat az információkat, amelyek szükségesek egyrészt ahhoz, hogy a Tanács és a Bizottság meggyőződhessen arról, hogy a tervek megfelelnek-e a rendeletben meghatározott célkitűzéseknek és követelményeknek, másrészt ahhoz, hogy a tervet tanácsi ajánlás útján jóváhagyhassák, amelynek végrehajtását nyomon fogják követni (1).

A középtávú terv központi eleme a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások (a továbbiakban: nettó kiadások) növekedési rátájához kapcsolódó kötelezettségvállalás. „Nettó kiadás”: a kamatkiadások, a diszkrecionális bevételi intézkedések, az uniós alapokból származó bevételek által teljes mértékben fedezett, uniós programokkal kapcsolatos kiadások, az Unió által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos nemzeti kiadások, a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások ciklikus elemei, valamint az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélkül számított kormányzati kiadás (2). A tagállamok a tervekben kötelezettséget vállalnak arra, hogy a nettó kiadásokat – nominális értéken – az éves (és így a kumulatív (3)) növekedési ráták alatt tartják, ami biztosítja az államadósság-fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést és a védintézkedések tiszteletben tartását. E kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a kormány választhat a kiadások visszafogása és/vagy a bevételek diszkrecionális növelése között. A középtávú tervben ki kell fejteni azt a gazdasági és költségvetési stratégiát (bevételi és/vagy kiadási intézkedések, beruházások, strukturális reformok stb.), amelyet a tervben szereplő kötelezettségvállalások teljesítésének biztosítása érdekében végre kívánnak hajtani. A tagállamok jellemzően a terv korábbi éveire vonatkozóan tudnak részletesebben beszámolni e stratégiáról (4). A tagállami gyakorlatokkal összhangban az éves költségvetések ezt követően megerősítik vagy módosítják, valamint számszerűsítik azokat a pontos szakpolitikai eszközöket, amelyek biztosítani fogják a kötelezettségvállalás betartását.

A tervekben szerepeltetendő elemek ellenőrzőlistája

	A rendelet jogalapja	A következő szakaszban szerepel:	A következő táblázatban szerepel:
Többéves nettó kiadási pálya (beleértve a költségvetési hiányra vonatkozó reziliencia-célú védintézkedés és az államadósság-fenntarthatósági védintézkedés tiszteletben tartását is), valamint…	7. cikk, 8. cikk, 13. cikk a) pont	2.2; 2.4. szakasz	1a MTP táblázat; 4. MTP táblázat
…az annak alapjául szolgáló makrogazdasági feltételezések és…	13. cikk a) pont	2.2.; 2.3. szakasz	1b MTP táblázat; 2. MTP táblázat
…a tervezett költségvetési-strukturális intézkedések.	13. cikk a) pont	2.6. szakasz	8. MTP táblázat
A Bizottság által megküldött referencia-pálya, illetve technikai információk.	13. cikk b) pont	2.9. szakasz
Amennyiben a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv nagyobb nettó kiadási pálya szerinti kiadásokat tartalmaz a Bizottság által előterjesztett referencia-pályában foglaltaknál, megalapozott és adatvezérelt gazdasági érvek az eltérés magyarázataképpen.	13. cikk b) pont	2.9. szakasz
Az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívásokra reagáló, valamint a közös uniós prioritásokat kezelő beruházások és reformok.	13. cikk c) pont	2.6. szakasz	8. MTP táblázat; 9. MTP táblázat
A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás (MIP) szempontjából releváns országspecifikus ajánlások, valamint a bizottsági figyelmeztetések vagy tanácsi ajánlások nyomán hozott intézkedések.	13. cikk d) pont	2.6. szakasz	8. MTP táblázat; 9. MTP táblázat
A már végrehajtott beruházások és reformok hatása.	a 13. cikk f) pontja	2.3; 2.4. szakasz
A fő makrogazdasági és költségvetési feltételezésekre vonatkozó információk,…	13. cikk g) pont	2.2; 2.3; 2.4. szakasz	1b MTP táblázat
… implicit és függő kötelezettségek, …	13. cikk g) pont	2.5.; 2.7. szakasz	7. MTP táblázat
… a nemzeti finanszírozású közberuházások előre jelzett szintje, …	13. cikk g) pont	2.4. szakasz	4. MTP táblázat
… közberuházási igények, ideértve a közös uniós prioritásokhoz kapcsolódókat is, …	13. cikk g) pont	szakasz 2.6	10. MTP táblázat
… a nemzeti parlamentekkel folytatott konzultációk és a megszervezett konzultációs folyamatok, …	13. cikk g) pont; 11. cikk	2.1. szakasz
… a következetesség és adott esetben a kiegészítő jelleg a kohéziós politikai alapokkal, valamint az érintett tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervével.	13. cikk g) pont	2.1; 2.6. szakasz	9. MTP táblázat
A növekedési és rezilienciapotenciált, a költségvetési fenntarthatóságot és a nemzeti finanszírozású közberuházásokat alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások hatásai.	14. cikk (2) bekezdés; 13. cikk g) pont	2.6. szakasz
Tájékoztatás arról, hogy a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások hogyan foglalkoznak a közös uniós prioritásokkal és hogyan kezelik a releváns országspecifikus ajánlásokat (ideértve a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében kiadott (MIP-) ajánlásokat is), és …	14. cikk (2) bekezdés	2.6. szakasz	8. MTP táblázat
… e reformok és beruházások mindegyike tekintetében egyértelmű leírás, ütemezés és adott esetben mutatók.	14. cikk (3) bekezdés; 13. cikk e) pont	2.6. szakasz	8. MTP táblázat
A meghosszabbítást alátámasztó reformok és beruházások összhangja a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kötelezettségvállalásokkal és a többéves pénzügyi keret alapján elfogadott partnerségi megállapodással.	14. cikk (4) bekezdés;	2.6. szakasz	8. MTP táblázat
Ha a terv a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás vagy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti korrekciós intézkedési tervként szolgál, a végrehajtott (vagy végrehajtani kívánt) konkrét szakpolitikai intézkedések és az említett intézkedések ütemterve.	31. cikk	2.8. szakasz	11. MTP táblázat
Átmeneti rendelkezések: figyelembe kell venni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kötelezettségvállalásokat.	36. cikk	2.6. szakasz	8. MTP táblázat; 9. MTP táblázat

2. A terv tartalma

Ez az iránymutatás számos konvenciót alkalmaz a tervek időhorizontjára való hivatkozáskor. A táblázatokban alkalmazott konvenció szerint a T. év a terv benyújtásának éve (a terv éve). Mindig szükség van a T–1. évre vonatkozó teljes körű adatokra (a bázisévként szolgáló olyan utolsó év, amelyben rendelkezésre állnak a költségvetési eredményadatok) (5). A T+1. év a terv végrehajtásának első teljes éve. Egy négyéves terv tehát a T+4. évvel záruló évekre vonatkozik, és az említett évig tartó időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást (nettó kiadási pályát) határozza meg (6).

Jóllehet a tervek szokásos tervezési időhorizontja négy év, a tagállamoknak öt évet felölelő terveket kell benyújtaniuk, ha ez a jogalkotási ciklusukkal jobban összeegyeztethető (a 2. cikk (6) bekezdése). E dokumentum többi részében a négyéves tervekre való hivatkozásokat ezért mindig úgy kell értelmezni, hogy azok adott esetben ötéves terveket is magukban foglalnak (7). A reform- és beruházási kötelezettségvállalásokkal alátámasztott, legfeljebb hét évre meghosszabbított (és ezért fokozatosabb) kiigazítási pályával rendelkező terv szintén négy- vagy ötéves tervezési időhorizonttal rendelkezik.

2.1. Politikai jóváhagyás, konzultációs folyamat és az uniós alapokkal fennálló kiegészítő jelleg

A terv tájékoztatást nyújt a terv benyújtása előtt szervezett konzultációs folyamatról (11. cikk; 13. cikk g) pontja) A nemzeti felelősségvállalás megerősítése érdekében a tagállamoknak a nemzeti kerettel összhangban konzultációt kell folytatniuk a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal és más érdekelt felekkel. A terv benyújtása előtt minden tagállam kikérheti a független költségvetési intézmény véleményét a tervről (8), és/vagy nemzeti parlamentjével megvitathatja a tervjavaslatot. A 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt átmeneti rendelkezések keretében a tagállamok az első középtávú tervek kapcsán nyilvános konzultációt folytathatnak a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és más releváns nemzeti érdekelt felekkel.

A tervben ismertetni kell a kohéziós alapokkal és (élettartama alatt) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel való összhangot és adott esetben kiegészítő jelleget (a 13. cikk g) pontja). Az uniós költségvetés hosszú távú beruházási politikájaként a kohéziós politikai beruházásokat és reformokat megfelelően figyelembe kell venni a középtávú tervek kidolgozásakor. A tervben hasznos lenne ismertetni, hogy mely beavatkozási területeket támogatják a kohéziós politikai alapokból, illetve miként járulnak hozzá a tervezett beruházások és reformok a kohéziós célkitűzésekhez. Az átmeneti rendelkezések keretében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartama alatt a tervben azt is ki kell fejteni, hogy az mennyire áll összhangban a tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervével, és adott esetben azt hogyan egészíti ki; hasznos lenne, ha a középtávú tervben foglalt új beruházások és reformok a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében már végrehajtott beruházásokra és reformokra építenének, illetve javítanák azokat.

2.2. A költségvetési kötelezettségvállalás áttekintése és a főbb makrogazdasági és költségvetési változók összefoglalása

A terv értékelését és jóváhagyását követően a végrehajtási szakaszban a Tanács ajánlásában meghatározott nettó kiadási pálya képezi a költségvetési felügyelet egységes operatív mutatóját. A terv központi költségvetési kötelezettségvállalása az, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásokat az éves (és így a kumulatív) növekedési ráták alatt tartja, ami biztosítja az államadósság-fenntarthatósági követelményeknek való megfelelést és a védintézkedések tiszteletben tartását. Ez alkotja a költségvetés azon korlátját, amely a terv tervezési időhorizontjára nézve megszabja a nemzeti költségvetési politika keretét. E kötelezettségvállalást az 1a MTP táblázat tartalmazza (a 13. cikk a) pontja). Ha a tervet a T. évben (a terv éve) nyújtják be, a kumulatív növekedési rátákat a T–1. év (bázisév) nettó kiadásainak szintjéhez kötik – ez az utolsó év, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat által közzétett költségvetési eredményadatok. A négyéves terv ezt követően általában kötelezettséget vállal a nettó kiadások éves (és így a kumulatív) növekedési rátáira a terv benyújtásának évére (T) és az azt követő négy évre: T+1, T+2, T+3 és T+4 (9). Amennyiben a terv a Bizottság által előterjesztett referenciapályát meghaladó nettó kiadási pályát tartalmaz, a tagállamnak a tervében megalapozott és adatvezérelt gazdasági érvekkel kell alátámasztania az eltérést (lásd még a 2.9. szakaszt).

A kötelezettségvállalásokat tartalmazó táblázatot a fő makrogazdasági és költségvetési változókra vonatkozó előrejelzéseket összefoglaló áttekintő táblázat egészíti ki (a 13. cikk a) és g) pontja). Az 1b MTP táblázat konkrétan a terv más táblázataiban szereplő, annak értékeléséhez szükséges fő változókat gyűjti össze (lásd alább), hogy a tervben javasolt nettó kiadási pálya eléri-e az államadósság-fenntarthatósági célkitűzéseket és tiszteletben tartja-e a védintézkedéseket.

1a MTP táblázat

Költségvetési kötelezettségvállalás

Megjegyzések:

A nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásokat a jelentésben nominális értéken kell feltüntetni.

1b MTP táblázat

Fő változók

Megjegyzések:

Az 1b MTP táblázatban szereplő fő változók lehetővé teszik a Bizottság és a Tanács számára annak nyomon követését, hogy a tervben javasolt nettó kiadási pálya eléri-e az államadósság-fenntarthatósági célkitűzéseket és védintézkedéseket. A tagállam költségvetési kötelezettségvállalásaira vonatkozó egységes operatív mutatót a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások növekedési rátáiban fejezik ki (lásd: 1a MTP táblázat).

2.3. Makrogazdasági feltételezések

A középtávú tervnek információkkal kell szolgálnia az annak értékeléséhez szükséges kulcsfontosságú makrogazdasági változókra vonatkozó előrejelzésekről és feltételezésekről, hogy betartják-e az államadósság fenntarthatóságára és a védintézkedésekre vonatkozó jogi követelményeket (a 13. cikk a) pontja). Ez a potenciális GDP növekedésére vonatkozó előrejelzéseket (10), valamint a GDP-deflátorra és a kamatlábakra vonatkozó feltételezéseket is magában foglalja.

A tervnek továbbá a (reál- és nominális) GDP-növekedést illetően tartalmaznia kell egy valószerű központi forgatókönyvet, és a tervben további részletekkel lehet szolgálni a GDP-előrejelzések összetételéről, amennyiben erre lehetőség nyílik. A valószerű központi forgatókönyvnek összhangban kell állnia a terv (fent említett) feltételezéseivel, a tervben ismertetett gazdasági és költségvetési stratégiával, és kiváltképp a nettó kiadásokra vállalt kötelezettséggel járó költségvetési kiigazítással. A GDP-előrejelzések várható összetételére vonatkozó további részletek megadása nem kötelező és csupán indikatív jellegű, mivel a növekedés összetétele az intézkedések részletes meghatározásától függ, amelyek nem feltétlenül ismertek minden részletében a terv valamennyi évére vonatkozóan (11).

A makrogazdasági feltételezéseknek – többek között a GDP növekedésére, az inflációra és a kamatlábakra vonatkozó feltételezéseknek – prudensnek kell lenniük. A reál- és nominális GDP-növekedésnek tükröznie kell a költségvetési kiigazítás és a gazdasági növekedés közötti kölcsönhatásokat, valamint a kibocsátási rések bezárását. A bizottsági referenciapálya esetében alkalmazott feltételezésektől való eltéréseket bizonyítékokkal vagy megalapozott indokolással kell alátámasztani. Kiváltképp, ha a tagállamok frissebb vagy másformán eltérő adatokat használnak kamatlábaik és inflációs feltételezéseik meghatározásához, ezt következetesen kell tenniük a tervben szereplő összes változó tekintetében.

A potenciális növekedésre vonatkozó előrejelzésekben körültekintően kell figyelembe venni a közelmúltban végrehajtott strukturális reformokat. Szükségessé válhat, hogy a tervekben részletesen kifejtsék a kapcsolódó hatásokat, különösen akkor, ha a potenciális növekedésre vonatkozó előrejelzések jelentősen eltérnek a bizottsági referenciapályában használtaktól. Ilyen esetben a terv hitelességének megerősítése érdekében megbízható és adatvezérelt bizonyítékokkal kell alátámasztani ezeket az eltéréseket.

A potenciális GDP-re vonatkozó becsléseknél nem kell figyelembe venni a még végre nem hajtott reformok és beruházások (köztük a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások) gazdasági tevékenységre gyakorolt várható hatását. A rendelet (13. cikk és (34) preambulumbekezdés) előírja, hogy a beruházások és reformok hatását – a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek keretében való végrehajtásukat követően – kellően figyelembe kell venni a jövőben, többek között a későbbi tervek kidolgozásakor is. A potenciális GDP-re vonatkozó becsléseknél nem kell figyelembe venni a még végre nem hajtott reformok és beruházások hatását. Jóllehet a potenciális GDP az egyik legrelevánsabb változó a rendelkezésre álló költségvetési mozgástér meghatározása szempontjából, a még végre nem hajtott reformok és beruházások a kiigazítási időszak meghosszabbítására vonatkozó, a 14. cikk szerinti kritériumok teljesítésekor hozzájárulnak a fokozatosabb költségvetési kiigazításhoz. A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások várható hatására vonatkozó információkat azonban külön kell tárgyalni (lásd a 2.6. szakaszt), ugyanakkor tudatában kell lenni annak, hogy a reformok potenciális növekedésre gyakorolt hatására vonatkozó megbízható becsléseket minden körülmények között, de főleg a reformok teljes körű meghatározása előtt nehéz elkészíteni (ez utóbbira jellemzően csak az adott jogalkotási folyamat lezárását követően kerül sor).

2. MTP táblázat

Makrogazdasági forgatókönyv

Megjegyzés:

Ha a tervet azelőtt nyújtják be, hogy az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közzétették volna a T–1. évre vonatkozó költségvetési eredményadatokat, a bázisévnek a T–2. évnek kell lennie (a T–1. év helyett). „Milliárd NAC”: a nemzeti valuta milliárdban kifejezett értéke.

A középtávú tervben említést kell tenni a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket alátámasztó külső feltételezésekről (3. MTP táblázat).

3. MTP táblázat

Külső feltételezések

2.4. Költségvetési előrejelzések

A fent említettek szerint a terv középtávú központi költségvetés-politikai kötelezettségvállalását a nettó kiadások növekedési rátája jelenti. A kormány által a tervben vállalt éves (és így a kumulatív) növekedési ráták alkotják a költségvetés azon korlátját, amely a terv tervezési időhorizontjára nézve megszabja a nemzeti költségvetési politika keretét. Ennélfogva a nettó kiadások növekedési rátáját fogják egységes operatív mutatóként használni a végrehajtás értékeléséhez és a végrehajtási intézkedések bevezetéséhez (12).

A terv szövegének tartalmaznia kell a terv időhorizontjára vonatkozó gazdasági és költségvetési stratégiát, amely alátámasztja a kapcsolódó költségvetési kiigazítást. A tagállamoknak vázolniuk kell különösen a költségvetési kiigazítás általános összetételét, valamint a kiigazítás elérése érdekében folytatni kívánt átfogó bevételi és kiadási politikákat, és lehetőség szerint a benyújtás időpontjában elérhető részletességgel ismertetniük kell az indikatív szakpolitikai intézkedéseket (13). Nem biztos, hogy a tagállamok meg tudják adni azokat a konkrét kiadási és bevételi intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a nettó kiadási kötelezettségvállalást a terv időhorizontján belül teljesítsék. Bár a terv értékelése a nettó kiadások növekedésén és a rendeletben foglalt követelmények tiszteletben tartásán alapul, az indikatív szakpolitikai intézkedések részletes ismertetése növelné a terv hitelességét és csökkentenék a végrehajtási kockázatokat. A tervben foglalt gazdasági és költségvetési stratégiát, valamint az indikatív szakpolitikai intézkedések részleteit a Bizottsággal folytatott technikai párbeszéd keretében vitatják meg. A vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos meghatározását ezt követően megerősítik vagy kiigazítják, majd számszerűsítik az éves költségvetésekben.

A tervben szereplő költségvetési előrejelzéseknek a fő költségvetési paraméterekre (például az államháztartási hiányra és az államadósságra) kell összpontosítaniuk (14) . E paramétereknek összhangban kell állniuk a költségvetési kötelezettségvállalásokkal és a főbb makrogazdasági feltételezésekkel (ideértve a potenciális GDP-t, a GDP-t, az árak alakulását, a kamatlábakat stb.). A középtávú tervben a nettó kiadás növekedési rátája, a hiány és az adósság mellett a tervezett nemzeti finanszírozású közberuházásokról (a 13. cikk g) pontja) és a kamatkiadásokról is be kell számolni. A T–1. és a T. évre vonatkozóan a 4. MTP táblázatban és az 5. MTP táblázatban a bevételi intézkedések (15) és az egyszeri intézkedések becsült költségvetési hatását (a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt) szintén meg kell határozni. Az 5. MTP táblázat (az egyszeri intézkedésektől eltérő) kiadási intézkedéseket is tartalmazhatja, de ez nem kötelező. A terv szövegében az egyszeri intézkedéseket is részletesen ismertetni kell.

A nettó kiadások nem tartalmazzák az Unió által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos nemzeti kiadásokat. Az uniós finanszírozású programok nemzeti társfinanszírozása azokat az uniós alapokat érinti, amelyek – amennyiben az alapot létrehozó vonatkozó rendelet nemzeti társfinanszírozási követelményt tartalmaz – a tagállamok által társfinanszírozott programokat finanszíroznak, és amelyek társfinanszírozási követelménye a nemzeti számlákon nyilvántartott államháztartási kiadásokhoz vezet. A jelenlegi (2021–2027-es) többéves pénzügyi kereten belül a fenti fogalommeghatározás alá tartozó és a rendelet végrehajtása szempontjából releváns nemzeti társfinanszírozás a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) (16), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz hatálya alá tartozó nyolc alap keretében társfinanszírozott programokra fordított nemzeti államháztartási kiadást jelenti. Ez nem érinti a jövőbeli többéves pénzügyi keretek struktúráját. Az államháztartás makrogazdasági szempontból releváns nemzeti társfinanszírozási kiadásai az említett tíz alappal kapcsolatban merülnek fel. A magánszektor által nyújtott nemzeti társfinanszírozás nem releváns a nettó kiadásra vonatkozó mutatóból való kizárás szempontjából. A rendelet szempontjából releváns nemzeti társfinanszírozás szintjének (azaz az összesített nettó kiadásból levonandó összegeknek) az Eurostat által hitelesített költségvetési eredményadatokon kell alapulnia, valamint a tagállamok és az uniós intézmények közötti vonatkozó megállapodásokban rögzített nemzeti társfinanszírozásia kötelezettségekre kell korlátozódnia. A 4. MTP táblázatban szereplő, T–1. évre vonatkozó nemzeti társfinanszírozásról szóló jelentésnek meg kell egyeznie az Eurostattal közölt és az Eurostat által hitelesített összegekkel (17).

4. MTP táblázat

Költségvetési előrejelzések

Megjegyzés:

Ha a tervet azelőtt nyújtják be, hogy az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közzétették volna a T–1. évre vonatkozó költségvetési eredményadatokat, a bázisévnek a T–2. évnek kell lennie (a T–1. év helyett). A 30. sor („A nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások növekedése”) a következő képlettel számítható ki:

, ahol e t a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások t. évi növekedése (4. MTP táblázat, 30. sor),

és

a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások (bevételi intézkedések előtt) a t., illetve a t–1. évben a GDP arányában (4. MTP táblázat, 29. sor),

a bevételi intézkedések a t. évben a GDP arányában (4. MTP táblázat, 10. sor), és g t a nominális GDP növekedési rátája a t. évben (2. MTP táblázat, 3. sor).

5. MTP táblázat

A diszkrecionális bevételi intézkedések becsült hatásai

Megjegyzés:

Az uniós finanszírozású intézkedések kivételével. Az intézkedéseket növekményként kell jelenteni. Az egyszeri intézkedések +/–X hatását az első költségvetési hatás évében, –/+X hatását pedig a következő évben kell kimutatni, azaz a két egymást követő évben a bevételek, illetve a kiadások szintjét érintő hatások összege nulla. A kiadások és a bevételek növekedését (csökkenését) egyaránt pozitív (negatív) előjellel kell megadni. Ha a tervet azelőtt nyújtják be, hogy az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közzétették volna a T–1. évre vonatkozó költségvetési eredményadatokat, a bázisévnek a T–2. évnek kell lennie (a T–1. év helyett).

A tagállamok továbbá arra is felkérést kapnak, hogy – indikatív gazdasági és költségvetési stratégiájukkal összhangban – nem kötelező jelleggel foglalják táblázatba az általuk végrehajtani kívánt bevételi és kiadási intézkedéseket (6. MPT táblázat). A tagállamok adott esetben a várható költségvetési hatásokat is számszerűsíthetik; e számszerűsített adatokat ezt követően megerősítik vagy felülvizsgálják az éves költségvetésekben.

6. MTP táblázat

A tervben előirányzott indikatív bevételi és kiadási intézkedések

2.5. Adósság-előrejelzések

A tervek értékelésekor a Bizottságnak minden tagállam esetében meg kell vizsgálnia, hogy a nettó kiadási kötelezettségvállalás megfelel-e a jogszabályi követelményeknek és védintézkedéseknek, illetve biztosítja-e, hogy az adósság és a hiány középtávon prudens szinten maradjon (16. cikk). Ezzel összefüggésben (és a 13. cikkel összhangban) az adósság- és hiány-előrejelzéseket, valamint az alapul szolgáló főbb makrogazdasági feltételezéseket a kiigazítási időszak végét követő tíz évig (T+14 a négyéves tervek esetében; meghosszabbítás esetén legfeljebb T+17) kell feltüntetni a tervekben (7a MTP táblázat).

7a MTP táblázat

Az adósságra és az államháztartási egyenlegre vonatkozó előrejelzések és az azok alapjául szolgáló főbb feltételezések (a tervezett költségvetési pálya alapján)

Minden tagállam esetében

Megjegyzés:

Azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében a Bizottság referenciapályát készít, a terveknek érzékenységi elemzést is tartalmazniuk kell, amely igazolja, hogy az előre jelzett adósság valószínűleg csökkenő pályán van vagy prudens szinten marad. Ezen érzékenységi elemzésnek közös módszertanon (azaz standard determinisztikus stresszteszteken és sztochasztikus elemzésen – 10. cikk) kell alapulnia (7b MTP táblázat) (18).

7b MTP táblázat

Adósság-előrejelzések és főbb stresszváltozók, determinisztikus forgatókönyvek és sztochasztikus szimulációk

Csak azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében a Bizottság referenciapályát készít.

Megjegyzés:

Ha a terv a referenciapályában vagy a technikai információkban megadottnál magasabb, nettó kiadásokra vonatkozó növekedési rátákat tartalmaz, illetve ha az alapul szolgáló feltételezések kedvezőbbek, mint a közös feltételezések (19) , a tagállamoknak részletesebben ismertetniük kell az alapul szolgáló makrogazdasági feltételezéseket. E kiegészítő jelentésre azért van szükség, hogy a Bizottság ellenőrizni tudja, hogy megalapozott és adatvezérelt gazdasági érvekkel alátámasztható-e a referenciapályától (13. cikk) vagy általánosabb értelemben a középtávú államadósság-előrejelzési kerettől való eltérés ((25) preambulumbekezdés), továbbá a Bizottság megfelelően meg tudja vizsgálni, hogy eleget tesznek-e a követelményeknek (16. cikk). Ez magában foglalja i. a terv alapját képező, változatlan költségvetési politikát feltételező alapforgatókönyvre vonatkozó információkat (7c MTP táblázat), azaz a kiigazítás nélküli alappályát, ami kifejezetten egy, a népesség elöregedésének költségeiben a terv végrehajtásának első teljes évétől kezdve bekövetkezett változások nélküli állandó strukturális elsődleges egyenleget jelent (20), valamint ii. az adósság lejárati szerkezetére, a visszaváltási árra és az újonnan kibocsátott állampapírok lejáratára vonatkozó, alapul szolgáló feltételezésekkel kapcsolatos információkat (7d MTP táblázat) (21). E kiegészítő jelentésre a tagállami előrejelzések megismételhetősége érdekében van szükség, lehetővé téve ezáltal a Bizottság számára annak értékelését, hogy teljesülnek-e a 15. cikkben meghatározott követelmények, valamint indokoltak-e a referenciapályáktól vagy a közös feltételezésektől való eltérések.

7c MTP táblázat

Az adósságra és az államháztartási egyenlegre vonatkozó előrejelzések és az azok alapjául szolgáló főbb feltételezések (változatlan költségvetési politikát feltételező alapforgatókönyv alapján)

Csak a referenciapályánál vagy a technikai információkban megadottnál magasabb nettó kiadási pályával rendelkező tagállamok esetében, illetve azokban az esetekben, amikor az alapul szolgáló feltételezések kedvezőbbek, mint a közös feltételezések.

Megjegyzés:

ha a tervet azelőtt nyújtják be, hogy az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közzétették volna a T–1. évre vonatkozó költségvetési eredményadatokat, a bázisévnek a T–2. évnek kell lennie (a T–1. év helyett).

7d MTP táblázat

Adósság-előrejelzések és egyéb feltételezések (a tervezett költségvetési pálya alapján)

Megjegyzés:

2.6. Reformokra és beruházásokra vonatkozó információk

A tervben minden tagállam esetében információkkal kell szolgálni az elkövetkező évek főbb reformjairól és beruházásairól (13. cikk). A tervben ismertetni kell, hogy az miként fogja biztosítani az érintett tagállamnak címzett releváns (22) országspecifikus ajánlásokra (többek között adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében kiadott ajánlásokra) reagáló beruházások és reformok, valamint a közös uniós prioritásokra (23) irányuló, illetve adott esetben az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági figyelmeztetésekkel vagy tanácsi ajánlásokkal kapcsolatos beruházások és reformok megvalósítását. Ide tartoznak például a szociális, egészségügyi, oktatási és képzési, a nyugdíjakkal kapcsolatos és munkaerőpiaci területeken hozott intézkedések, a termékpiaci reformok, az adóreformok, a kutatás-fejlesztés, a szakpolitikák előmozdítása vagy a zöld és digitális átállással kapcsolatos jelentős beruházások (24), különösen a tagállamok által a nemzeti energia- és klímatervükben (NEKT) és a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervükben vázolt beruházások. A tervben ismertetni kell, hogy e reformok és beruházások milyen módon adnak válasz a vonatkozó országspecifikus ajánlásokra, és hogyan kezelik a vonatkozó közös uniós prioritásokat. Ezt kiegészítendő a tervben ismertetni kell a közberuházási igényeket, köztük a közös uniós prioritásokhoz kapcsolódókat is (a 13. cikk g) pontja). A Bizottság továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a terv egy adott részében ismertessék a reformok és beruházások gazdasági tevékenységre, rezilienciára és fenntarthatóságra gyakorolt hatását (25).

Adott esetben a tervnek további részleteket kell tartalmaznia a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó főbb reformokról és beruházásokról, ideértve a költségvetési-strukturális intézkedéseket is (13. cikk) (26). Ezek kiegészíthetik a 13. cikkel összhangban ismertetett reformokat és beruházásokat, vagy azok egy részét képezhetik. Egyúttal meg kell felelniük a 14. cikkben foglalt, meghosszabbításra vonatkozó további konkrét kritériumoknak is. Ide tartozhatnak például az egészségügyi, nyugdíj-, munkaerőpiaci és készségfejlesztési intézkedések, a versenyösztönző reformok, az adóreformok vagy az adózási fegyelem javítását célzó intézkedések, a kutatás-fejlesztés, valamint a zöld és digitális átállással kapcsolatos szakpolitikák vagy beruházások előmozdítása. A 14. cikknek való megfelelés szemléltetése céljából a terv szövegének a következő elemekre kell kiterjednie:

a meghosszabbítás iránti kérelmet alátámasztó reformok és beruházások következőkkel kapcsolatos hatásának értékelése: a) hiteles és prudens feltételezések alapján az érintett tagállam gazdaságának növekedési és reziliencia-potenciáljának fenntartható módon történő javítása; b) az államháztartás középtávú szerkezeti javulása révén – például a GDP-arányos államháztartási kiadások csökkentése vagy a GDP-arányos államháztartási bevételek növelése útján – a költségvetési fenntarthatóság támogatása; valamint c) annak biztosítása, hogy a nemzeti finanszírozású közberuházások tervezett általános szintje a középtávú terv által lefedett időszak alatt ne legyen alacsonyabb az említett terv időszakát megelőző középtávú szintnél, figyelembe véve az országspecifikus kihívások hatókörét és nagyságrendjét, ideértve adott esetben az adatokat és előrejelzéseket is (27);

ii.	annak kifejtése, hogy a tervezett reformok és beruházások hogyan járulnak hozzá a közös uniós prioritások és az országspecifikus ajánlások (CSR) (többek között adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében kiadott ajánlások) kezeléséhez;

iii.	az egyes intézkedések fő célkitűzésére, a célkitűzés elérése érdekében megteendő főbb lépésekre, a kapcsolódó határidőkre és adott esetben a végrehajtás értékelését alátámasztó mutatókra vagy egyéb elemekre vonatkozó információk;

iv.	annak kifejtése, hogy miként hangolják össze a meghosszabbítást alátámasztó reformokat és beruházásokat a többéves pénzügyi keretben elfogadott partnerségi megállapodások keretében megvalósuló programokban foglalt kötelezettségvállalásokkal (28).

A vonatkozó reformokat és beruházásokat a két táblázat egyikében kell feltüntetni. A kiigazítási időszak 14. cikkel összhangban történő meghosszabbítását alátámasztó reformokat és beruházásokat a 8. MTP táblázatban kell feltüntetni. A 13. cikknek megfelelően ismertetett minden egyéb reformot és beruházást a 9. MTP táblázatban kell feltüntetni (29). A 8. MTP táblázatnak és a 9. MTP táblázatnak tartalmaznia kell egy külön oszlopot, amelyben a tagállam feltünteti, hogy egy adott reformot vagy beruházást támogatják-e a partnerségi megállapodásai keretében.

A tervben ismertetni kell a tagállam által a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében kiadott országspecifikus ajánlások kezelése érdekében hozott intézkedéseket (a 13. cikk d) pontja). A tervben adott esetben egyértelműen, integrált és könnyen azonosítható módon ismertetni kell a tagállam által az egyensúlyhiány vagy a túlzott egyensúlyhiány kezelése érdekében hozott vagy hozni kívánt intézkedéseket.

A tervnek a tervezett reformok és beruházások, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben már szereplő reformok és beruházások közötti kapcsolatra vonatkozó információkat is tartalmaznia kell. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel való összhang és kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a tervben ismertetni kell a tervezett reformok és beruházások, valamint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben már szereplő reformok és beruházások közötti kapcsolatot.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) élettartama alatt a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt kötelezettségvállalásokat bizonyos feltételek mellett figyelembe veszik a kiigazítási időszak meghosszabbítása tekintetében (a 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja). A tervben azt is ki kell fejteni, hogy miként hangolják össze a meghosszabbítást alátámasztó reformokat és beruházásokat a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt kötelezettségvállalásokkal (a 14. cikk (4) bekezdése). A középtávú tervek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reform- és beruházási kötelezettségvállalások további megerősítésére is lehetőséget kínálhatnak. Az RRF élettartama alatt a 8. MPT táblázatban és a 9. MPT táblázatban (a partnerségi megállapodásokra vonatkozó külön oszlopban) továbbá arról is be kell számolni, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmaz-e reformot vagy beruházást.

8. MTP táblázat

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások

Megjegyzés:

az „RRF/PM” oszlopban az „RRF” megjelölést kell feltüntetni, ha a reform/beruházás a tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervének részét képezi, illetve a „PM” megjelölést, ha a reformot/beruházást egyúttal a tagállam partnerségi megállapodása keretében is támogatják, egyébként pedig üresen marad. Az RRF-ből eredő reformok és beruházások esetében az „RRF/PM” oszlopban emellett hivatkozni kell a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatban szereplő intézkedésekre is.

9. MTP táblázat

Egyéb reformok és beruházások

Megjegyzés:

Emellett a középtávú tervnek táblázatba foglalva tartalmaznia kell a közös uniós prioritásokhoz kapcsolódó beruházási igényekre vonatkozó információkat is (a 13. cikk g) pontjának v. alpontja) (10. MTP táblázat). Az egyes közös prioritásokhoz tartozó beruházási igények azonosítására és számszerűsítésére szolgáló módszertant kellő időben részletesen ki kell dolgozni.

10. MTP táblázat

Beruházási igények

2.7. Az implicit és függő kötelezettségekre vonatkozó információk

A tervnek információkat kell tartalmaznia a kormányzati költségvetésekre esetlegesen nagy hatást gyakorló implicit és függő kötelezettségekről (a 13. cikk g) pontja). Ide tartozhatnak különösen az állami garanciák, a nemteljesítő hitelek és a közjogi szervek működéséből eredő kötelezettségek – beleértve azok mértékét is –, valamint a lehetőségekhez mérten a katasztrófákkal, az éghajlattal és a természettel kapcsolatos függő kötelezettségekre vonatkozó információk. Az eltérő helyzetekre tekintettel ez az iránymutatás e célra nem javasol szabványos táblázatot.

2.8. Jelentéstétel túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás esetében

Azon tagállamnak, amellyel szemben az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás indult, felülvizsgált tervet kell benyújtania, amely egyúttal korrekciós intézkedési tervként szolgál (31. cikk) (30). A tervben ezt követően meg kell határozni a túlzott egyensúlyhiány kezelését célzó konkrét szakpolitikai intézkedéseket – ehhez követni kell az ezen intézkedések ütemtervét is tartalmazó tanácsi ajánlást. Ebben az esetben a tervnek egy külön táblázatot (11. MTP táblázat) kell tartalmaznia, amely az 1176/2011/EU rendeletben előírtaknak megfelelően vázolja a túlzott egyensúlyhiány kezelését célzó konkrét szakpolitikai intézkedéseket és ezen intézkedések végrehajtásának ütemtervét. Amennyiben a középtávú terv egyúttal korrekciós intézkedési tervként is szolgál, abban elengedhetetlen egyértelműen meghatározni, hogy a terv mely intézkedései irányulnak a túlzott egyensúlyhiányra, illetve a terv – a tagállam véleménye szerint – hogyan tesz eleget a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében megfogalmazott tanácsi ajánlásnak (az 1176/2011/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdése).

11. MTP táblázat

A túlzott egyensúlyhiány kezelését célzó reformok és beruházások (korrekciós intézkedési terv)

2.9. A középtávú tervekhez csatolandó mellékletek

Adott esetben a tervnek – egy külön mellékletben – tartalmaznia kell a Bizottság által megküldött referenciapályát vagy technikai információkat (a 13. cikk b) pontja). A fentiekben kifejtettek szerint, amennyiben a terv a Bizottság által előterjesztett referenciapályát meghaladó nettó kiadási pályát tartalmaz, a tagállamnak a tervében megalapozott és adatvezérelt gazdasági érvekkel kell alátámasztania az eltérést.

Adott esetben a tervhez külön mellékletben csatolni kell a nemzeti független költségvetési intézményeknek a nettó kiadási pályát alátámasztó makrogazdasági előrejelzésekkel és feltételezésekkel kapcsolatos véleményét (a 11. cikk (2) bekezdése). A tagállamok felkérhetik az érintett független költségvetési intézményt, hogy adjon ki véleményt, elegendő időt biztosítva a független költségvetési intézmény számára a véleményének elkészítésére. Az érintett független költségvetési intézménynek 2032. május 1-jétől kell ilyen véleményt kiadnia, feltéve, hogy elegendő kapacitással rendelkezik.

B. RÉSZ:

AZ ELÉRT EREDMÉNYEKRŐL SZÓLÓ ÉVES JELENTÉSEKRE VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

3. Bevezetés

Az elért eredményekről szóló éves jelentések (APR) döntő jelentőséggel bírnak a középtávú költségvetési-strukturális terveket jóváhagyó tanácsi ajánlások végrehajtásának nyomon követésében. E jelentések a költségvetési eredményadatokat tartalmazzák, valamint ismertetik a megtett vagy folyamatban lévő szakpolitikai lépéseket. Be kell számolniuk a nettó kiadásokról és arról, hogy tiszteletben tartották-e a tanácsi ajánlásban meghatározott nettó kiadási pályát, a Tanács által a kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztóként felsorolt reformok és beruházások végrehajtásáról, valamint a reformok és beruházások szélesebb körű végrehajtásáról és a tagállamok szakpolitikai kezdeményezéseiről (31). Emellett naprakész információkkal szolgálnak az éves költségvetésekben szereplő intézkedésekről, például a diszkrecionális bevételi intézkedésekről és azok becsült költségvetési hatásáról. Ezenfelül az elért eredményekről szóló éves jelentések aktualizálnak néhány makrogazdasági előrejelzést. Az elért eredményekről szóló éves jelentésekben szereplő táblázatok a lehetőségekhez mérten összhangban állnak a középtávú tervekben szereplő táblázatokkal.

Az elért eredményekről szóló éves jelentések nem vizsgálják felül a középtávú tervekben szereplő központi szakpolitikai kötelezettségvállalásokat. A Tanács jóváhagyja és a tanácsi ajánlás kifejezetten megemlíti a központi szakpolitikai kötelezettségvállalásokat. Bár az elért eredményekről szóló éves jelentések alapvetően visszatekintő adminisztratív és tényszerű dokumentumok, a tagállamok azokat az új releváns – különösen a strukturális reformok és beruházások területén megvalósuló – szakpolitikai kezdeményezések bejelentésére is igénybe vehetik.

Az elért eredményekről szóló éves jelentés a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere keretében zajló számos folyamat alapvető forrásaként szolgál. A nemzeti reformprogramok gyakorlatát folytatva az elért eredményekről szóló éves jelentésekben be kell számolni az országspecifikus ajánlások végrehajtása és a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése terén elért eredményekről, a szociális jogok európai pillérének megvalósítása (többek között a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó 2030-as nemzeti célértékek) terén elért eredményekről, a fenntartható fejlődési célokról, valamint az egyéb közös uniós prioritással kapcsolatos válaszintézkedések terén elért eredményekről (32). A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartama alatt az elért eredményekről szóló éves jelentésekben a középtávú tervekben szereplő, helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben meghatározott reformok és beruházások végrehajtása terén elért eredményekről is be kell számolni (lásd a 4.6.. szakaszt).

A nemzeti felelősségvállalás szellemében ez az iránymutatás nem javasol szigorúan követendő szerkezetet az elért eredményekről szóló éves jelentésekhez. A tagállamok szabadon dönthetnek az elért eredményekről szóló éves jelentéseik pontos vázlatáról és részletességéről (a tagállamok nemzeti céljaikat tekintve eltérő igényekkel rendelkezhetnek), feltéve, hogy az elért eredményekről szóló éves jelentések tartalmazzák a rendeletben előírt információkat. Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az elért eredményekről szóló éves jelentések elkészítésében, ez az iránymutatás áttekintést nyújt egyrészt azokról az elemekről, amelyeket fel kell tüntetni, és amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a Bizottság megfelelően értékelni tudja a rendeletnek való megfelelést, másrészt a szükséges információkat tartalmazó táblázatok sablonjairól.

4. Az elért eredményekről szóló éves jelentésekben szerepeltetendő információk

Az elért eredményekről szóló éves jelentés a költségvetési eredményadatokat tartalmazza, valamint ismerteti a megtett vagy folyamatban lévő szakpolitikai lépéseket. Az elért eredményekről szóló éves jelentésnek elvileg az elért eredményekről szóló előző éves jelentés vagy a középtávú terv benyújtása óta eltelt időszakot lefedő, előző évre kell összpontosítania (33). Ugyanakkor – az adatok és egyéb információk felülvizsgálatának lehetőségére tekintettel – az elért eredményekről szóló éves jelentésben szereplő táblázatoknak a középtávú terv benyújtása óta eltelt időszak egészét le kell fedniük. Ennek megfelelően az útmutató e részében a táblázatokban alkalmazott konvenció szerint a T. év az elért eredményekről szóló éves jelentés benyújtásának éve (az elért eredményekről szóló éves jelentés éve). A táblázatokban az éves jelentés által lefedett végrehajtási évek számát T–X jelöli, ahol a „T–X” a tanácsi ajánlásban használt bázisévnek felel meg (34). Például, ha a középtávú tervet 2024 őszén nyújtják be, akkor az elkövetkező években az elért eredményekről szóló éves jelentések mindig 2023-tól kezdődően fognak adatokat szolgáltatni.

Az elért eredményekről szóló éves jelentésnek információkkal kell szolgálnia a tanácsi ajánlásában meghatározott nettó kiadási pálya végrehajtása terén elért eredményekről (4.2. szakasz). A jelentésben részletesebben be kell számolni a makrogazdasági és külső fejleményekről (4.3. szakasz), valamint a költségvetési fejleményekről is (4.4. szakasz).

Emellett az elért eredményekről szóló éves jelentésben be kell számolni az országspecifikus ajánlások, a közös uniós prioritások – többek között a szociális jogok európai pillére – és a fenntartható fejlődési célok megvalósítását célzó szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról. Kifejezetten be kell számolni adott esetben a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások végrehajtásáról, valamint a középtávú tervben szereplő, a közös uniós prioritásokat és az országspecifikus ajánlásokat megvalósító egyéb reformok és beruházások végrehajtásáról (4.6. szakasz). Az átfogó mellékleteknek további részletekkel kell szolgálniuk a szociális jogok európai pillére elveinek és a közös uniós prioritásoknak a megvalósítását célzó szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról, valamint a fenntartható fejlődési célok megvalósítását célzó szakpolitikai intézkedésekről (4.8. szakasz).

Adott esetben az elért eredményekről szóló éves jelentésben arról is be kell számolni, hogy a tagállam – az alkalmazandó követelményekkel összhangban – milyen választ adott a más folyamatok keretében elfogadott ajánlásokra és határozatokra. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a különböző jelentéstételi folyamatokat egyetlen dokumentumba – az elért eredményekről szóló éves jelentésbe – vonják össze, amennyiben az egyes folyamatok időzítése kellően igazodik egymáshoz. Az ilyen jelentéstétel vonatkozhat többek között arra, hogy a tagállam milyen válaszlépéseket tesz a túlzotthiány-eljárás keretében elfogadott ajánlások vagy határozatok (35), a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében tett ajánlások, valamint az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése szerinti bizottsági figyelmeztetések vagy tanácsi ajánlások nyomán. A túlzott hiány esetén követendő eljárás esetében az elért eredményekről szóló éves jelentésben ki kell fejteni, hogy a szabványos táblázatokban szereplő költségvetési fejlemények hogyan kapcsolódnak a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti kiigazítási pályához. Túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás esetében az elért eredményekről szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell egy további, a korrekciós intézkedési terv terén elért eredményekről szóló jelentéssel foglalkozó táblázatot is (lásd a 4.7. szakaszt).

4.1. Konzultációs folyamat

Az elért eredményekről szóló éves jelentés adott esetben információkkal szolgál a releváns érdekelt felekkel a jelentés témájában tartott megbeszélésekről (a 21. cikk (5) bekezdése). Amennyiben a tagállam felkéri a független költségvetési intézményt, hogy adjon értékelést az elért eredményekről szóló éves jelentésben rögzített költségvetési eredményadatok nettó kiadási pályának való megfeleléséről, az elért eredményekről szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell az ezzel kapcsolatos információkat (23. cikk). Az elért eredményekről szóló éves jelentésnek adott esetben információkkal kell szolgálnia a kulcsfontosságú intézményi szereplők és más érdekelt felek (nemzeti parlamentnek, regionális/helyi hatóságok, szociális partnerek és civil társadalmi érdekelt felek) reformok és beruházások előkészítésébe és végrehajtásába való bevonásáról is.

4.2. A nettó kiadási pálya tiszteletben tartására vonatkozó információk

Az elért eredményekről szóló éves jelentésekben be kell számolni a tanácsi ajánlásában meghatározott nettó kiadási pálya végrehajtása terén elért eredményekről. Az 1a APR táblázat emlékeztetőül magában foglalja ezt az ajánlást, valamint az elmúlt év(ek) költségvetési eredményadatait, továbbá a folyó évre és az azt követő évre vonatkozó előrejelzéseket. Az 1a APR táblázat alapvető információkat tartalmaz annak értékeléséhez, hogy tiszteletben tartják-e a tanácsi ajánlásban meghatározott nettó kiadási pályát. Az elért eredményekről szóló éves jelentésben számszerűsíteni kell és meg kell indokolni a tanácsi ajánlásban meghatározott nettó kiadási pályától való (tényleges vagy az előrejelzésekben szereplő) felfelé irányuló eltéréseket (36). Az 1a APR táblázatban szereplő, nettó kiadásokra vonatkozó adatokat egy áttekintő táblázat egészíti ki, amely összefoglalja a fő költségvetési változókkal kapcsolatos költségvetési eredményeket és előrejelzéseket (1b APR táblázat). A táblázat különösen a 4. APR táblázatban szereplő fő változókat foglalja össze. Az elért eredményekről szóló éves jelentésben és különösen az 1a APR táblázatban szereplő adatok forrásul szolgálnak a Bizottság által az észlelt nettó kiadások Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való negatív, kumulatív eltéréseinek követése céljára létrehozott és kezelt kontrollszámla tekintetében (22. cikk (2) bekezdés). A Bizottság rendszeresen (legalább évente) nyilvánosságra hozza az egyes tagállamokhoz kapcsolódó kontrollszámlákat.

1a APR táblázat

A költségvetési felügyelethez szükséges egységes operatív mutató

1b APR táblázat

Fő változók

Megjegyzés:

Az 1b APR táblázatban szereplő fő változók nem képezik a középtávú terv központi elemét. A költségvetési felügyelethez szükséges egységes operatív mutatót a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások növekedési rátáiban fejezik ki (lásd az 1a APR táblázatot).

4.3. Makrogazdasági fejlemények

Az elért eredményekről szóló éves jelentésekben be kell számolni a terv végrehajtása során bekövetkezett makrogazdasági és külső fejleményekről. A táblázatoknak a T. évig terjedően kell adatokat tartalmazniuk, a T+1. évre vonatkozó előrejelzések viszont nem kötelezőek. A makrogazdasági fejleményekre és a külső fejleményekre vonatkozó táblázatoknak a rendelkezésre álló legfrissebb előrejelzéseket kell tartalmazniuk (37).

2. APR táblázat

Makrogazdasági fejlemények

3. APR táblázat

Külső fejlemények

4.4. Költségvetési fejlemények

A végrehajtási szakaszban a Tanács ajánlásában meghatározott nettó kiadási pálya képezi a költségvetési felügyelet egységes operatív mutatóját. Az éves (és így a kumulatív) növekedési ráták alkotják a költségvetés azon korlátját, amely a terv időhorizontjára nézve megszabja a nemzeti költségvetési politika keretét. A meglévő eltérés értékeléséhez és a végrehajtási intézkedések bevezetéséhez ezért a nettó kiadások növekedési rátája szolgál egységes operatív mutatóként. Az elért eredményekről szóló éves jelentés (APR) beszámolhat minden felmerült függő kötelezettségről, valamint minden relevánsnak ítélt – többek között az éghajlattal és a természettel kapcsolatos – új függő kötelezettségről.

Az elért eredményekről szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell a T. és – opcionálisan – a T+1. évre vonatkozó költségvetési előrejelzéseket. A T. és a T+1. évre vonatkozó számadatok nem normatívak – ez alatt nem szakpolitikai célértékek, hanem olyan előrejelzések értendők, amelyek figyelembe veszik az elért eredményekről szóló éves jelentés benyújtásakor hitelesen és kellő részletességgel bejelentett szakpolitikákat. E T. és T+1. évre vonatkozó számadatok segíthetnek korai szakaszban azonosítani a Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való eltéréseket.

Az elért eredményekről szóló éves jelentésben be kell számolni a költségvetési eredményekhez és előrejelzésekhez hozzájáruló diszkrecionális bevételi intézkedésekről és egyszeri intézkedésekről. A kiadási intézkedésekről nem kötelező beszámolni. A középtávú tervektől eltérően a diszkrecionális bevételi intézkedésekről és az egyszeri intézkedésekről a T. évig tartó időszak tekintetében kimerítően be kell számolni (5. APR táblázat), mivel ezek az információk elengedhetetlenek a nettó kiadások és a vonatkozó növekedési ráták kiszámításához. Ezenkívül a kontrollszámla kumulatív eltéréseinek pontos kiszámítása érdekében a tagállamoknak az elért eredményekről szóló éves jelentés egymást követő évfolyamaiban teljes és naprakész képet kell adniuk. Ez különösen azt jelenti, hogy a tagállamoknak a költségvetésiterv-javaslataikban (az euroövezeti tagállamok esetében) vagy az elért eredményekről szóló korábbi éves jelentéseikben korábban ismertetett szakpolitikai intézkedések hatását illetően felülvizsgált becsléseket is be kell nyújtaniuk. Az (egyszeri intézkedésektől eltérő) kiadási intézkedésekről szintén be lehet számolni, de ez nem kötelező, mivel a nettó kiadások kiszámításához nincs szükség ilyen információkra. Részletesen ismertetni kell azokat az intézkedéseket, amelyek becsült költségvetési hatása meghaladja a GDP 0,1 %-át, ellenben az e küszöbérték alatti költségvetési hatással járó intézkedéseket csupán azonosítani kell és fel kell tüntetni az összesített költségvetési hatásukat. Emellett azonosítani és ismertetni kell az elért eredményekről szóló éves jelentésben szereplő egyszeri (bevételi és kiadási) intézkedéseket. Az egyes intézkedések várható költségvetési hatásának megállapításához használt mögöttes feltételezéseket (például a rugalmasságot vagy az adóalap alakulását) szintén megfelelően ismertetni kell. A T. évi elszámolásokra járulékos hatást gyakorló intézkedésről a T–1. év őszén, a költségvetés elkészítésekor kell beszámolni, és azokat szükség szerint a T. év tavaszán és a T. év őszén, a költségvetés végrehajtása során, valamint a T+1. év tavaszán felül kell vizsgálni. A T+1. évi tavaszi jelentéstételt követően a Bizottság szolgálatai a T. évet érintő diszkrecionális bevételi intézkedések (és egyszeri intézkedések) értékelését stabilnak tekintik, kivéve, ha konkrét okok további felülvizsgálatot tesznek szükségessé (erre például a nemzeti számlák adatainak több évet érintő jelentős felülvizsgálata esetén kerülhet sor).

Megjegyzendő, hogy a kiadási és bevételi intézkedéseket eltérően kezelik. A fentieknek megfelelően a gazdasági kormányzási keret súlypontja nem tolódik el a bevételi intézkedések irányába a kiadási intézkedésekkel szemben, és fordítva. Míg azonban a kiadásokkal kapcsolatos szakpolitikai intézkedések eredménye (a kiadások növelése vagy csökkentése, illetve a költségvetési előirányzatok egyes kiadási kategóriákból más kiadási kategóriákba való átcsoportosítása) végső soron a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat által összeállított számos kiadási változóban tükröződik, a diszkrecionális bevételi intézkedéseket előzetesen – a nemzeti költségvetések elkészítésekor (illetve az euroövezeti tagállamok esetében a költségvetésiterv-javaslatokban) –, a végrehajtás során és utólag meg kell becsülni. Az elért eredményekről szóló éves jelentésben az uniós finanszírozású programok társfinanszírozására fordított nemzeti kiadásokról és a munkanélküli ellátások ciklikus elemeiről is be kell számolni (4. APR táblázat) (38).

4. APR táblázat

Költségvetési fejlemények

Megjegyzések:

A 30. sor („A nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások növekedése”) a következő képlettel számítható ki:

, ahol e t a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások t. évi növekedése (4. APR táblázat, 30. sor),

és

a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások (bevételi intézkedések előtt) a t., illetve a t–1. évben a GDP arányában (4. APR táblázat, 29. sor),

a bevételi intézkedések a t. évben a GDP arányában (4. APR táblázat, 10. sor), és g t a nominális GDP növekedési rátája a t. évben (2. APR táblázat, 3. sor).

5. APR táblázat

A diszkrecionális kiadási és bevételi intézkedések becsült hatásai

Megjegyzés:

4.5. RRF-támogatások és -hitelek

Az RRF élettartama alatt az elért eredményekről szóló éves jelentésekben továbbra is be kell számolni az RRF-támogatások és -hitelek révén finanszírozott kiadásokról és egyéb költségekről.

6. APR táblázat

RRF-támogatások

7. APR táblázat

RRF-hitelek

4.6. Reformokra és beruházásokra vonatkozó információk

A legfeljebb hét évre meghosszabbított kiigazítási időszakkal rendelkező országok esetében az elért eredményekről szóló éves jelentésekben külön be kell számolni a tanácsi ajánlásban felsorolt, meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások végrehajtásáról. A tagállamnak kielégítően teljesítenie kell a meghosszabbítást alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat; ennek hiányában a Tanács a Bizottság ajánlása alapján rövidebb kiigazítási időszakkal rendelkező, felülvizsgált nettó kiadási pályát ajánlhat (20. cikk). A 8. APR táblázatban a tagállamoknak be kell számolniuk az egyes végrehajtási lépések végrehajtásának állapotáról (folyamatban, késedelmes, végrehajtott vagy befejezetlen). Minden egyes végrehajtott lépés esetében az elért eredményekről szóló éves jelentés szövegében ki kell fejteni, hogy a tagállam miért tekinti e lépést végrehajtottnak – a mutatóival és célkitűzésével összhangban. Minden egyes, még befejezetlen lépés esetében az elért eredményekről szóló éves jelentés szövegében ismertetni kell az aktuális helyzetet a tanácsi ajánlásban meghatározott ütemtervhez viszonyítva. Minden késedelemről be kell számolni és részletes magyarázatot kell adni, ideértve azt is, hogy állnak-e fenn olyan objektív körülmények, amelyek akadályozzák a tanácsi ajánlásban előírt határidőre történő végrehajtást. Hasonlóképpen, amennyiben valamely reformot vagy beruházást az eredetileg elfogadott tervhez képest kiigazítottak, valamint bármilyen visszalépés, visszavonás vagy befejezetlenség esetén az elért eredményekről szóló éves jelentésben részletes magyarázattal kell szolgálni (39). A Bizottság értékelni fogja a benyújtott magyarázatot, és további magyarázatot kérhet és/vagy további intézkedéseket hozhat.

8. APR táblázat

A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reformok és beruházások terén elért eredmények

Megjegyzések:

Az „állapot” oszlop kivételével az oszlopokban újra fel kell tüntetni a tanácsi ajánlásban szereplő információkat. Az „RRF/PM” oszlopban az „RRF” megjelölést kell feltüntetni, ha a reformot/beruházást a tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési terve keretében támogatják, illetve a „PM” megjelölést, ha a reform/beruházás egyúttal a tagállam partnerségi megállapodásának részét képezi, egyébként pedig üresen marad. Az RRF-ből eredő reformok és beruházások esetében az „RRF/PM” oszlopban emellett hivatkozni kell a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatban szereplő intézkedésekre is. A „tervezett végrehajtási határidőnek” meg kell felelnie az egyes lépések tekintetében a középtávú tervet jóváhagyó tanácsi ajánlásban szereplő „tervezett végrehajtási időpontnak”. A FENIX-ben szereplő jelentéstételi kategóriákkal összhangban az „állapot” oszlopban az egyes lépések tekintetében jelezni kell, hogy a lépés állapota „folyamatban” (a lépés folyamatban van és a tervezett végrehajtási határidőig befejeződik), „késedelmes” (a lépést a tervezett végrehajtási határidő után fejezik be, amely a jelentéstétel időpontjában még nem járt le), „végrehajtott” (a lépést befejezték) vagy „befejezetlen” (a tervezett végrehajtási határidő a jelentéstétel időpontjáig lejárt, de a lépés késedelmet szenved, vagy nem fejezhető be/nem fog befejeződni).

Az elért eredményekről szóló éves jelentésben be kell számolni a középtávú tervben foglalt egyéb reformok és beruházások végrehajtásáról. Az elért eredményekről szóló éves jelentéseknek tartalmazniuk kell a középtávú tervekben felsorolt, a közös uniós prioritások és az országspecifikus ajánlások megvalósítását elősegíteni hivatott reformokat és beruházásokat felölelő 9. APR táblázatot (40). Mivel a középtávú terv ismerteti az érintett tagállam által az egyensúlyhiánynak a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében, a vonatkozó országspecifikus ajánlások kezelése révén történő kiigazítása érdekében hozott intézkedéseket, az elért eredményekről szóló éves jelentésben az említett egyensúlyhiány kezelése terén elért eredményekről is be kell számolni (41). Az országspecifikus ajánlások kezelésére irányuló valamennyi intézkedésről továbbra is a CeSaR interfészen keresztül kell jelentést tenni (42). Az átláthatóság érdekében az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról a CeSaR-on keresztül készített összefoglaló jelentést csatolni kell az elért eredményekről szóló éves jelentéshez (lásd az ezen iránymutatás mellékletének I. táblázatát). A szöveges jelentésben azokra az intézkedésekre kell összpontosítani, amelyek esetében az elért eredményekről szóló legutóbbi éves jelentés benyújtása óta új szakpolitikai intézkedésekre került sor, ily módon biztosítva, hogy ne számoljanak be ismételten a korábban már ismertetett fejleményekről. Különösen abban az esetben, ha egy beruházást vagy reformot a 9. APR táblázatban immár „végrehajtott”, „késedelmes” vagy „befejezetlen” jelöléssel látnak el, az elért eredményekről szóló éves jelentés szövegének tartalmaznia kell az állapotban bekövetkezett változással kapcsolatos rövid, különálló magyarázatot. A szövegnek csak azokat a további releváns részleteket kell tartalmaznia, amelyekről a CeSaR-adatbázisban még nem tettek bejelentést. Késedelem, kiigazítás vagy befejezetlenség esetén az elért eredményekről szóló éves jelentés szövegében azt is ki kell fejteni, hogy a tagállam hogyan kívánja továbbra is elérni a reformok és beruházások által megvalósítandó célkitűzéseket.

9. APR táblázat

A reformok és beruházások terén elért eredmények

Megjegyzések:

Az „RRF/PM” oszlopban az „RRF” megjelölést kell feltüntetni, ha a reform/beruházás a tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervének részét képezi, illetve a „PM” megjelölést, ha a reformot/beruházást egyúttal a tagállam partnerségi megállapodása keretében is támogatják, egyébként pedig üresen marad. Az RRF-ből eredő reformok és beruházások esetében az „RRF/PM” oszlopban emellett hivatkozni kell a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatban szereplő intézkedésekre is. A FENIX-ben szereplő jelentéstételi kategóriákkal összhangban az „állapot” oszlopban jelezni kell, hogy a beruházás vagy reform állapota „folyamatban” (a reform/beruházás folyamatban van és a tervezettek szerint befejeződik), „késedelmes” (a reformot/beruházást a tervezettnél később fejezik be, amely végrehajtás tervezett határideje a jelentéstétel időpontjában még nem járt le), „végrehajtott” (a reformot/beruházást befejezték) vagy „befejezetlen” (a tervezett végrehajtási határidő a jelentéstétel időpontjáig lejárt, de a reform/beruházás késedelmet szenved, vagy nem fejezhető be/nem fog befejeződni), és a tagállamok kiválasztják azt a kategóriát, amely véleményük szerint a leginkább megfelel a jelenlegi helyzetnek.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartama alatt a középtávú tervekben szereplő, helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott reformok és beruházások végrehajtásáról is be kell számolni az elért eredményekről szóló éves jelentésben (36. cikk) (43). E reform- és beruházási kötelezettségvállalások nyomon követésére mindenesetre továbbra is az RRF keretében kerül majd sor. A FENIX interfészen keresztül, a kifizetési kérelmek részeként és az RRF-rendelet 27. cikke szerinti féléves jelentéstétel keretében a 8. APR táblázatban és a 9. APR táblázatban foglaltaknál részletesebb jelentést kell benyújtani a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházások végrehajtásáról. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az elért eredményekről szóló éves jelentés mellékleteként csatoljanak egy FENIX interfészen keresztül készült összefoglaló jelentést, amely tartalmazza a féléves RRF-jelentéstétel keretében szolgáltatott legfrissebb információkat (lásd az ezen iránymutatás mellékletének II. táblázatát) (44). A 8. APR táblázatban és a 9. APR táblázatban szereplő reformok és beruházások esetében a szöveges jelentésben azokra az intézkedésekre kell összpontosítani, amelyek esetében az elért eredményekről szóló legutóbbi éves jelentés benyújtása (vagy az elért eredményekről szóló első éves jelentés esetében a középtávú terv benyújtása) óta új szakpolitikai intézkedésekre került sor, ily módon biztosítva, hogy feleslegesen ne számoljanak be ismételten a korábban már ismertetett fejleményekről. Ha egy beruházást vagy reformot az elért eredményekről szóló éves jelentésben „végrehajtott”, „késedelmes” vagy „befejezetlen” jelöléssel látnak el, a szövegnek egy különálló, de rövid magyarázatot kell tartalmaznia. A CeSaR-on keresztüli jelentéstételre vonatkozó fenti megközelítéssel összhangban a rövid magyarázaton túl az elért eredményekről szóló éves jelentés szövegének (a meghosszabbítást alátámasztó, „befejezett”, „késedelmes” vagy „befejezetlen” állapotú reformok vagy beruházások kapcsán) csak azokat a további részleteket kell tartalmaznia, amelyeket a FENIX interfészen keresztül még nem közöltek.

4.7. Jelentéstétel túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás esetében

A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében folytatott, túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás esetében az elért eredményekről szóló éves jelentésben be kell számolni a túlzott egyensúlyhiány kezelését célzó szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról (10. APR táblázat). A túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás megindítása esetében a felülvizsgált középtávú terv a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében előirányzott korrekciós intézkedési tervként is szolgál (a 31. cikk (3) bekezdése). A tervben ezt követően meg kell határozni a túlzott egyensúlyhiány kezelésére irányuló konkrét szakpolitikai intézkedéseket – ehhez követni kell az ezen intézkedések ütemtervét is tartalmazó tanácsi ajánlást. Az elért eredményekről szóló éves jelentésben ezen intézkedések mindegyike esetében be kell számolni az elért eredményekről, különösen az elért eredményekről szóló legutóbbi éves jelentés (vagy az elért eredményekről szóló első éves jelentés esetében a középtávú terv) benyújtása óta elért eredményekről, és ismertetni kell, hogy azok állapota „folyamatban”, „késedelmes”, „végrehajtott” vagy „befejezetlen”-e. Minden egyes végrehajtott intézkedés esetében az elért eredményekről szóló éves jelentés szövegében meg kell indokolni, hogy a tagállam miért tekinti e reformot vagy beruházást végrehajtottnak – a mutatóival és célkitűzésével összhangban. Az elért eredményekről szóló éves jelentés szövegében minden egyes késedelmes vagy befejezetlen intézkedés esetében ki kell fejteni a következőket: i. a késedelem vagy befejezetlenség oka, ii. voltak-e olyan objektív körülmények, amelyek magyarázattal szolgálhatnak e késedelmekre, iii. hogyan és mikorra tervezik behozni a késedelmet vagy kompenzálni a befejezetlenséget, valamint iv. ismertetni kell minden olyan egyéb erőfeszítést, amely kellő mértékben hozzájárul a problémás intézkedés célkitűzéséhez. Jóllehet az elért eredményekről szóló éves jelentés éves számbavételként szolgál, a túlzott egyensúlyhiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó nyomon követésre és jelentéstételre az elért eredményekről szóló éves jelentéstől függetlenül is sor kerülhet.

10. APR táblázat

A túlzott egyensúlyhiány kezelését célzó reformok és beruházások (korrekciós intézkedési terv) terén elért eredmények

4.8. Az elért eredményekről szóló éves jelentéshez csatolandó mellékletek

Az elért eredményekről szóló éves jelentésben kellően átfogóan be kell számolni a fenntartható fejlődési célok elérése és a szociális jogok európai pillérének megvalósítása céljából, valamint az egyéb közös uniós prioritásokra válaszul hozott szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról (45). Ezen információkat ajánlott mellékletekbe foglalni, de a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy ezen információkat beépítik magába az elért eredményekről szóló éves jelentésbe. Ezen információk a reformok és beruházások végrehajtásáról való, fent tárgyalt jelentéstételt hivatottak kiegészíteni. Ennek keretében kellően átfogó áttekintést kell nyújtani a tagállamok által a fő (a legutóbbi országjelentésben és az együttes foglalkoztatási jelentésben, többek között a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát érintő kockázatokról szóló bizottsági elemzésben meghatározott) foglalkoztatási, oktatási, készségfejlesztési és társadalmi kihívásokra adott azon szakpolitikai válaszokról, amelyek hozzájárulnak a szociális jogok európai pillére elveinek megvalósításához. Ezt az áttekintést ki kell egészíteni az ezen iránymutatás mellékletének III. táblázatában feltüntetendő információkkal. Hasonlóképpen, a mellékleteknek kellően átfogó áttekintést kell nyújtaniuk a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveiben szereplő végrehajtott beruházásokról és reformokról, az energiaunió öt dimenziója (dekarbonizáció, energiahatékonyság, energiabiztonság, belső energiapiac, kutatás, innováció és versenyképesség) és adott esetben a dekarbonizációra gyakorolt (becsült) hatásuk szerinti bontásban. Az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében a nemzeti energia- és klímatervek kétéves eredményjelentéseire – figyelembe véve azoknak a zöld és energetikai átállásra vonatkozó közös uniós prioritással és a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervekkel kapcsolatos jelentőségét – vagy a releváns szakpolitikákról és intézkedésekről beszámoló bármely legutóbbi dokumentumra való kereszthivatkozást bele kell foglalni az elért eredményekről szóló éves jelentés e mellékleteibe. A Bizottság továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy e mellékletekben számoljanak be az éghajlat-politikai intézkedések, valamint a digitális évtizeddel kapcsolatos célértékek és célkitűzések elérése érdekében, a középtávú költségvetési-strukturális tervek keretében tett kötelezettségvállalások részeként hozott intézkedések konkrét hatásáról. Ami a digitális átállás terén elért eredményekről való jelentéstételt illeti, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok összhangban álljanak a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) céljából és a digitális évtized nyomon követése érdekében a Bizottságnak benyújtott, digitális fejlődésről szóló jelentéseikkel. A Bizottság emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy e mellékletekben használjanak a kohéziós politikai alapok végrehajtása kapcsán a Bizottságnak továbbított legfrissebb adatokra vonatkozó kereszthivatkozásokat, valamint számoljanak be az európai szemeszter keretében kiemelt főbb egyenlőtlenségek kezelése terén elért eredményekről.

A CeSaR-t továbbra is arra fogják használni, hogy az európai szemeszter keretében nyomon kövessék az országspecifikus ajánlások tagállamok általi végrehajtását. A CeSaR-on keresztül készült, az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról szóló összefoglaló jelentést (lásd az iránymutatás mellékletének I. táblázatát) csatolni kell az elért eredményekről szóló éves jelentéshez. Hasonlóképpen, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az elért eredményekről szóló éves jelentés mellékleteként csatolják a FENIX interfészen keresztül készült összefoglaló jelentést is (lásd az ezen iránymutatás mellékletének II. táblázatát).

(1) A tagállamok a Technikai Támogatási Eszközön keresztül a terveik elkészítése szempontjából releváns államháztartási gazdálkodási területeken segítséget kérhetnek a kapacitásépítéshez és a szakértelem fejlesztéséhez. Ide tartozhatnak többek között a középtávú költségvetés-tervezési gyakorlatok, a kiadások felülvizsgálata, az adósságfenntarthatósági elemzés, valamint költségvetési és makrogazdasági statisztikák előállítása.

(2) Lásd a rendelet 2. cikkének (2) bekezdését.

(3) A rendelet 22. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság az észlelt nettó kiadások Tanács által meghatározott nettó kiadási pályától való pozitív és negatív, kumulatív eltéréseinek követése céljára kontrollszámlát hoz létre, amelynek egyenlege az új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv Tanács általi jóváhagyását követően visszaáll a kezdőértékre.

(4) Amennyiben a tervet a következő évre vonatkozó éves költségvetés tervezetének benyújtásával nagyjából egy időben nyújtják be, a tervben szereplő számadatoknak összhangban kell állniuk az éves költségvetés tervezetében meghatározott adatokkal.

(5) Ha egy tervet egy adott év elején, azaz a T. év januárja és márciusa között nyújtanak be, még mielőtt az Eurostat és a nemzeti statisztikai hivatalok közzétették volna a T–1. évre vonatkozó költségvetési eredményadatokat, helyénvaló a kumulatív növekedési rátákat a T–2. év szintjeihez kötni. Ilyen esetekben az ezen iránymutatásban említett táblázatok bázisévének (a T–1. év helyett) a T–2. évnek kell lennie.

(6) A tervnek tartalmaznia kell a makrogazdasági és költségvetési előrejelzésekhez figyelembe vett adatok és egyéb információk zárónapját, és a tervben az adott zárónapon rendelkezésre álló legfrissebb közzétett adatokat kell használni.

(7) A 15. cikk (1) bekezdése értelmében a terv időhorizontja egyes esetekben rövidebb is lehet: „A tagállamok legfeljebb tizenkét hónappal a folyamatban lévő nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv vége előtt kérelmezhetik egy felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv által lefedett időszak vége előtt történő benyújtását a Bizottság részére, ha annak végrehajtását […] objektív körülmények gátolják. Ebben az esetben a felülvizsgált nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervnek le kell fednie a terv eredeti időtartamának végéig tartó időszakot.”

(8) A független költségvetési intézmény véleményét – amennyiben rendelkezésre áll – csatolni kell a Bizottsághoz benyújtandó középtávú tervhez (lásd a 2.9. szakaszt).

(9) Ha egy tervet egy adott év elején, azaz a T. év januárja és márciusa között nyújtanak be, a költségvetési kiigazítás első éve akár a T. év is lehet, és ilyen esetben a terv a nettó kiadás T. és T+3. év közötti időszakra vonatkozó növekedési rátáira vállal kötelezettséget.

(10) Elismerve a közelmúltbeli gazdasági sokkok és a jelenlegi bizonytalanság potenciális növekedésre vonatkozó becslésekre gyakorolt kivételes hatását, a tagállamok a közösen elfogadott módszertan eredményeként keletkezetteknél stabilabb idősorokat is alkalmazhatnak a tervek első kohorszára, feltéve, hogy azt gazdasági érvek kellően indokolják, és az előrejelzési időhorizont során a kumulált növekedés nagyrészt összhangban marad (36. cikk).

(11) A Bizottság szolgálatai más folyamatok – például a bizottsági előrejelzés részeként a tagállamokkal folytatott technikai információcsere – keretében továbbra is kérhetnek technikai részleteket az ilyen változókkal kapcsolatban.

(12) A Tanács által ajánlott nettó kiadási pályától való eltéréseket a Bizottság által kezelt kontrollszámlán fogják nyilvántartani.

(13) A későbbre ütemezés tilalmára vonatkozó rendelkezés (a 36. cikk (1) bekezdésének e) pontja) alól mentességet kérő államoknak az RRF-hitelekből finanszírozott tervezett kiadásokról is be kell számolniuk.

(14) A vonatkozó számadatok összehasonlításakor fontos szem előtt tartani a T+4. évig terjedő éveket felölelő tervekben szereplő, államháztartási hiányra és adósságra vonatkozó számadatok és a bizottsági előrejelzésekben szereplő számadatok jellege közötti különbségeket. A bizottsági előrejelzésben a Bizottság munkatársai csak a kellő részletességgel meghatározott és hitelt érdemlően közölt intézkedések hatásait veszik figyelembe. A tervekben csak a költségvetési kiigazításokat kell számszerűsíteni (bár a részletes bevételi és kiadási politikák is szabadon számszerűsíthetők). A tervekben szereplő költségvetési előrejelzések tehát még a részletes intézkedések meghatározását és közlését megelőző költségvetési kiigazításon alapulnak.

(15) Szerkezeténél fogva a nettó kiadások növekedésére vonatkozó mutató kiszámításához nincs szükség a diszkrecionális kiadási intézkedésekre vonatkozó adatokra. A nettó kiadásokat a bevételi intézkedések nélküli összes kiadás alakulása alapján számítják ki. Ebből kifolyólag a bevételi intézkedések kifejezetten szerepelnek az adatközlő táblázatokban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az új keret eleve előnyben részesítené a bevételeken vagy kiadásokon keresztül végrehajtott kiigazítást. Ez pusztán a nettó kiadások (azaz a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadások) meghatározásának módjából adódik.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231, 2021.6.30., 159. o.).

(17) Az Eurostat és a statisztikai közösség a nemzeti költségvetési hatóságokkal szoros együttműködésben létre fogja hozni az uniós finanszírozású programok nemzeti társfinanszírozására vonatkozó, a rendelet végrehajtásához szükséges és az Eurostat által e közlemény közzétételének időpontjában még össze nem gyűjtött statisztikai adatokkal kapcsolatos tagállami adatszolgáltatás keretét. A tagállamok kezdetben, az ilyen adatok gyűjtésére és szolgáltatására vonatkozó keret létrehozásáig becslésekre támaszkodhatnak.

(18) A Bizottság a referenciapályákkal együtt közli az azok alapjául szolgáló előrejelzéseket és feltételezéseket.

(19) A 9. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a Bizottság – előzetes iránymutatásának részeként – minden tagállamnak eljuttatja az alapul szolgáló feltételezéseit.

(20) Lásd a 2. szakasz elején ismertetett konvenciót.

(21) Ezen előrejelzéseket és feltételezéseket a Bizottság által rendelkezésre bocsátott táblázatok tartalmazzák.

(22) Egy országspecifikus ajánlást relevánsnak kell tekinteni, amennyiben a tagállam az európai szemeszter felügyeleti gyakorlata értelmében azokat még nem hajtotta végre „teljeskörűen” vagy jelentős mértékben.

(23) A rendelet 13. cikkének c) pontja szerint a tervben ismertetni kell, hogy az miként fogja kezelni a következő közös uniós prioritásokat: i. a méltányos zöld és digitális átállás, ideértve a klímarendelettel való összhangot is; ii. társadalmi és gazdasági reziliencia, ideértve a szociális jogok európai pillérét is; iii. energiabiztonság; és iv. szükség esetén a védelmi képességek kiépítése.

(24) A tagállamok a Technikai Támogatási Eszközön keresztül ezek mindegyike esetében kérhetnek segítséget a tervezéshez és végrehajtáshoz.

(25) Lásd az arra vonatkozó fenti 2.3. és 2.4. szakaszt, hogy hogyan kell, illetve hogyan nem szabad beépíteni a reformok és beruházások hatását a potenciális GDP-re vonatkozó előrejelzésekbe.

(26) A kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalások mindegyikének meg kell felelnie a 14. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumoknak, többek között kellően részletesnek, az időszak elejére ütemezettnek, határidőhöz kötöttnek és ellenőrizhetőnek kell lennie.

(27) A középtávú beruházási szint referencia-időszakának a középtávú terv kezdetét megelőző utolsó 4 évnek kell lennie, kivéve, ha a terv megalapozott indokolás alapján eltérő időszak alkalmazása mellett érvel. E számadatnak ezért szerepelnie kell a terv szövegében.

(28) Ezen iránymutatás alkalmazásában a partnerségi megállapodásokra való hivatkozás a partnerségi megállapodások keretében megvalósuló programokat is magában foglalja, mivel ezek részletesebb és naprakészebb áttekintést nyújtanak a reformokról és a beruházásokról.

(29) A kettős jelentéstétel elkerülése érdekében a 8. MTP táblázatban szereplő reformokat és beruházásokat nem kell feltüntetni a 9. MTP táblázatban.

(30) Egy későbbi szakaszban az ilyen korrekciós intézkedési tervek követelményeit illetően további iránymutatásra lehet szükség.

(31) Az euroövezeti tagállamok esetében a költségvetésiterv-javaslatokról szóló bizottsági vélemények (a 473/2013/EU rendelet 7. cikke) szintén hozzá fognak járulni a középtávú terveket jóváhagyó tanácsi ajánlások végrehajtásának nyomon követéséhez.

(32) A Bizottság emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy számoljanak be a környezetbarát költségvetés-tervezés végrehajtása terén elért eredményekről.

(33) A 2025. április 30-ig benyújtandó, elért eredményekről szóló éves jelentések első évfolyama tekintetében a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy számoljanak be a 2023. évi nemzeti reformprogram óta végrehajtott szakpolitikákról, beleértve a 2024. évi országspecifikus ajánlásoknak való megfelelést is.

(34) A tanácsi ajánlásban szereplő bázisév az utolsó olyan év, amely vonatkozásában az ajánlás időpontjában rendelkezésre állnak eredményadatok.

(35) Ha például az időzítés lehetővé teszi, hasznos lenne, ha az elért eredményekről szóló éves jelentés magában foglalná a túlzotthiány-eljárás keretében hozott eredményes intézkedésekről szóló jelentést is.

(36) Az 1. APR táblázatban szereplő, T. és a T+1. évre vonatkozó előrejelzési adatok nem normatívak. Nem szakpolitikai célértékek, hanem olyan előrejelzések, amelyek figyelembe veszik az elért eredményekről szóló éves jelentés benyújtásakor hitelesen és kellő részletességgel bejelentett szakpolitikákat.

(37) Meg kell adni az előrejelzés zárónapját.

(38) Az uniós finanszírozású programok nemzeti társfinanszírozásának fogalommeghatározását lásd a 0. szakaszban.

(39) A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy kétség esetén az elért eredményekről szóló jelentés benyújtása előtt folytassanak technikai megbeszéléseket a Bizottsággal.

(40) A költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbításával élő tagállamok esetében a 9. APR táblázat tartalmazza a középtávú tervet jóváhagyó tanácsi ajánlásban felsorolt, a meghosszabbítást alátámasztó reformoktól és beruházásoktól eltérő olyan reformokat és beruházásokat, amelyek a 8. APR táblázatban szerepelnek.

(41) Túlzott egyensúlyhiány esetén lásd a következő szakaszt.

(42) A CeSaR interfész a következő címen érhető el: https://webgate.ec.europa.eu/csr. Az RRF élettartama alatt a CeSaR-on keresztüli jelentéstételnek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben nem szereplő országspecifikus ajánlások kezelésére kell összpontosítania.

(43) Az elért eredményekről szóló éves jelentésekben megadott információk nem befolyásolják az RRF szerinti egyedi követelményeknek való megfelelés Bizottság általi értékelését. Amennyiben az elért eredményekről szóló éves jelentés olyan intézkedésekben bekövetkező változásokról számol be, amelyeket az RRF keretében már pozitívan értékeltek, a Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy az elért eredményekről szóló éves jelentés benyújtása előtt tájékoztassák őt ezekről a változásokról.

(44) Csatolni kell a FENIX interfészen keresztül készült standard összefoglaló jelentést, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt összes reformot és beruházást tartalmazza (nem csak a középtávú költségvetési-strukturális tervekben foglalt reformokat és beruházásokat).

(45) Ezek a következő prioritásokra vonatkoznak: i. a méltányos zöld és digitális átállás, ideértve a klímarendelettel való összhangot is; ii. társadalmi és gazdasági reziliencia, ideértve a szociális jogok európai pillérét is; iii. energiabiztonság; és iv. szükség esetén a védelmi képességek kiépítése.

Intézkedések
1. bejegyzés
2. bejegyzés
Megjegyzések
1. bejegyzés
2. bejegyzés
Aktuális helyzet
1. bejegyzés
2. bejegyzés

CSR alrésze:	Intézkedés neve	A mérföldkő/célérték megnevezése	Határidő (negyedév)	Állapot a Fenix-ben