A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalokat középpontba helyező, befogadó társadalmakról

(C/2024/3808)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában. Az Unió célja továbbá a béke és népei jólétének előmozdítása, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem, a társadalmi igazságosság és védelem előmozdítása, az Unió gazdag kulturális és nyelvi sokféleségének tiszteletben tartása, a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevétele, valamint a gyermekek és a fiatalok jogainak védelme (1);

az uniós fellépésnek az ifjúsági csereprogramok és az ifjúságsegítők csereprogramjai fejlesztésének ösztönzésére, a fiatalok Európa demokratikus életében való részvételének előmozdítására, valamint a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítésére, továbbá az oktatók és a szakképzésben részt vevők, különösen a fiatalok mobilitásának ösztönzésére kell irányulnia (2);

a szociális jogok európai pillére magában foglalja az „oktatáshoz, a képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz” (1. elv), az „esélyegyenlőséghez” (3. elv), a „gyermekgondozáshoz és a gyermekek támogatásához” (11. elv), valamint a „fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásához” (17. elv) való jogot, E jogok és elvek érvényesítése érdekében a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő kiemelt uniós célokat határoztak meg,

EMLÉKEZTETVE A MELLÉKLET MELLÉKLETÉBEN FOGLALT POLITIKAI HÁTTÉRRE, ÍGY KÜLÖNÖSEN ARRA, HOGY:

az Európai Unió 2019 és 2027 közötti időszakra szóló ifjúsági stratégiája arra törekszik, hogy hozzájáruljon a fiatalokat sújtó szegénység és a megkülönböztetés valamennyi formájának a felszámolásához, előmozdítsa a fiatalok társadalmi befogadását, és javítsa a szakpolitikai döntéseket, hogy azok kedvezőbb hatással legyenek a fiatalokra minden területen, különösen a társadalmi befogadás területén;

a 11 európai ifjúsági cél megtestesíti az európai fiatalok nézeteit; így különösen a 3. európai ifjúsági cél, amely annak lehetővé tételére és biztosítására irányul, hogy minden fiatalt befogadjon a társadalom, az 5. európai ifjúsági cél, amely a mentális jóllét javítására és a mentális egészségügyi problémák miatti megbélyegzés megszüntetésére, ezáltal valamennyi fiatal társadalmi befogadásának előmozdítására irányul, valamint a 9. európai ifjúsági cél, amely a fiatalok demokratikus részvételének és autonómiájának megerősítésére, valamint kifejezetten a fiataloknak szánt terek biztosítására irányul a társadalmi élet minden területén;

a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az Európai Unió és tagállamai egyik legfontosabb kötelezettségvállalása (3). A társadalmi kirekesztés rombolja a polgárok jó közérzetét, valamint gátolja képességüket az önkifejezésre és a társadalmi részvételre,

ÜDVÖZÖLVE:

az EU-nak a kohézió, a reziliencia és az értékek előmozdítása érdekében olyan programokon és kezdeményezéseken keresztül tett összehangolt erőfeszítéseit, mint az Erasmus+ (többek között az uniós ifjúsági párbeszéd), az Európai Szolidaritási Testület, az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület program által felölelt inklúziós intézkedések 2021–2027-re vonatkozó keretéről szóló bizottsági végrehajtási határozat, az Európai Szociális Alap+ – beleértve adott esetben a „tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!” (ALMA) kezdeményezést –, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program, az új európai Bauhaus kezdeményezés, az Európa jövőjéről szóló konferencia (2021–2022), az ifjúság európai éve (2022) és annak öröksége (4), valamint a készségek európai éve (2023), amelyek arra irányulnak, hogy hozzájáruljanak a társadalmi kohézióhoz, a társadalmi befogadáshoz, valamint a fiatalok helyi, regionális, nemzeti és európai szintű szerepvállalásához és részvételéhez;

a Spanyolország, Belgium és Magyarország alkotta elnökségi trió által vezetett uniós ifjúsági párbeszéd 10. ciklusát, amely a befogadó társadalmakra vonatkozó 3. európai ifjúsági célra összpontosít a „SZÜKSÉGÜNK VAN A FIATALOKRA” mottó jegyében, valamint a 2024. március 2–5-én Gentben megrendezett uniós ifjúsági konferencia eredményeit;

hogy a fiatalok számára biztosított befogadó terek további fejlesztése hozzájárul a befogadó társadalmak kialakulásához, és ezáltal előmozdítja a jóváhagyott tanácsi következtetések (5) megvalósítását,

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY:

10.

a békés és befogadó társadalmakban való együttélés az Európa Tanács 2030-ig tartó időszakra szóló ifjúsági ágazati stratégiájának egyik prioritása;

11.

az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje ismételten megerősítette azt az elköteleződést, hogy senkit sem hagyunk hátra,

JÓVÁHAGYVA:

12.

a vonatkozó uniós szakpolitikákat és az ezekből eredő alábbi stratégiákat és ajánlásokat: a gyermekbarát internetre vonatkozó stratégia (BIK+) (2022), az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia (2021–2030), az EU rasszizmus elleni cselekvési terve (2020–2025), az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025), a nemi esélyegyenlőségi stratégia (2020–2025), az uniós romastratégiai keret (2020–2030), az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia (2020), az EU gyermekjogi stratégiája (2021–2024), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló uniós stratégia (2021–2030), az európai gyermekgarancia létrehozásáról (2021) és az ifjúsági garancia megerősítéséről (2020) szóló tanácsi ajánlások, valamint a mentális egészség átfogó megközelítése (2023),

EZEN TÚLMENŐEN TUDATÁBAN VAN ANNAK, HOGY:

13.

a fiatalok nem alkotnak homogén csoportot, ezért sokféle identitással rendelkeznek, és az igényeik, az erőforrásaik, a hátterük, az élethelyzetük és az érdeklődési körük is különbözik, továbbá sokféle kihívással és lehetőséggel szembesülnek. E tekintetben – az inkluzív sokféleséget figyelembe vevő és az interszekcionális megközelítést alkalmazva – valamennyi fiatalra kiterjedően tovább kell fejleszteni az ifjúságpolitikát és a fiatalokat célzó intézkedéseket (6);

14.

a fiatalok jelentik társadalmunk egyik erősségét, akik egyúttal egyéni jogokkal rendelkeznek, és a változás előmozdítói. Sok fiatal erős rezilienciáról tesz tanúbizonyságot, és továbbra is fellép a számára aggodalomra okot adó kérdések kezelése érdekében. Ezzel hozzájárulnak a pozitív társadalmi változásokhoz. A fiatalok számára lehetővé kell tenni ezt a szerepvállalást, és ehhez támogatást és felhatalmazást kell kapniuk;

15.

a fiatalok fontos szerepet játszanak a tájékozottabb döntéshozatali folyamatok kialakításában és a demokrácia megerősítésében. A bennük rejlő lehetőségek elismerése és előmozdítása, valamint az őket érintő szakpolitikai döntéshozatal minden szintjén és minden szakaszában való érdemi részvételük biztosítása támogathatja őket ebben a szerepben. El kell ismerni az ifjúságsegítők és az ifjúsági szervezetek e törekvésben betöltött – például az uniós ifjúsági párbeszédben megmutatkozó – támogató szerepét is, és e szereplők számára megfelelő támogató intézkedéseket kell hozni e célból;

16.

egyebek mellett a globális éghajlati válság, a biológiai sokféleség csökkenése (7), a Covid19-világjárvány, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, a közel-keleti konfliktus és a világ más részein zajló konfliktusok, az ezeket követő energia- és inflációs válságok, valamint az elmúlt években tapasztalt gazdasági és társadalmi válságok, továbbá a digitális forradalom felgyorsulásának árnyoldalai hatással vannak a gyermekek és a fiatalok mentális egészségére és jóllétére. Ezek a körülmények és jelenségek – köztük a migrációs jelenségek – mély nyomokat hagytak az európai társadalmakban az évtized elején, és rávilágítottak a társadalmainkban tapasztalható egyenlőtlenségek és polarizáció fokozódására;

17.

ezek a társadalmi fejlemények és többszörös válságok eltérően érintették a fiatalok különböző csoportjait, egyes csoportokat pedig aránytalanul nagy mértékben sújtottak. Ennek eredményeként nyomás nehezedik a fiatalok szociális, polgári és emberi jogaira, különösen azokra, amelyek a nemek közötti egyenlőséggel, a kisebbségek védelmével, valamint a létfenntartáshoz, a fejlődéshez és az emancipációhoz szükséges szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz (8) való hozzáféréssel kapcsolatosak. Emellett egyes csoportok egyenlőtlenül tudják gyakorolni ezen jogaikat, és egyenlőtlenül férnek hozzá az említett erőforrásokhoz. Ezenkívül a növekvő társadalmi nyomás – például a teljesítménykényszer – egyre nagyobb hatást gyakorol a fiatalok mentális egészségére és jóllétére (9);

18.

a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat aránytalanul sújtják a társadalmi fejlemények és válságok, amelyek interszekcionális megkülönböztetéshez, kirekesztéshez vagy egyenlőtlen bánásmódhoz vezethetnek (10). Emellett egyre több fiatal van kitéve annak a veszélynek, hogy hátrányos helyzetbe kerül (11). Mivel a társadalmi-gazdasági, demokratikus és digitális kirekesztés gyakran együtt jár, ez a helyzet hatással lehet az aktív polgári szerepvállalásra és az intézményekbe vetett bizalomra;

19.

a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok jobban ki vannak téve a mentális egészségügyi problémák és kihívások kockázatának. A megkülönböztetés és az egyenlőtlenség elszenvedése árt a fiatalok mentális egészségének, különösen akkor, ha többszörös megkülönböztetéssel vagy hátrányokkal néznek szembe. Az egyenlőség, a tolerancia, a szolidaritás és a párbeszéd előmozdítása társadalmainkon belül e mentális egészségügyi problémák és kihívások kezelése tekintetében kulcsfontosságú megelőző intézkedésnek minősül (12);

20.

A fiatalok társadalomban kialakított tereire nyomás nehezedik. A fiatalok mozgásterének szűkülése akadályozza őket személyes és állampolgári fejlődésükben, valamint abban, hogy képesek legyenek meghatározni a társadalomban elfoglalt helyüket. A különböző szintű strukturális akadályok gátolják a különböző terekhez, jogokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket, valamint a társadalomban való egyenlő részvételüket. A fiatalok – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok – szerepvállalásának lehetővé tétele, valamint az ehhez nyújtott támogatás és felhatalmazás, továbbá a mindenki számára igazságos és méltányos társadalom megteremtése érdekében olyan pluralista társadalomra van szükség, amelyet méltányosság, szolidaritás, valamint a sokféleség minden formájának megbecsülése, tiszteletben tartása és elismerése jellemez;

21.

a kormányzati és nem kormányzati struktúrák, köztük a helyi közösségek, az ifjúsági munka (13) és az önkéntesség fontos szerepet játszhatnak a méltányosság, a tolerancia, a szolidaritás és a párbeszéd előmozdításában, valamint a fiatalok közösségeikben és a döntéshozatalban való aktív részvételének és az azokba való bevonásának elősegítésében. Az ifjúsági munka lehetővé teszi a fiatalok számára, valamint támogatja őket abban, illetve felhatalmazza őket arra, hogy kritikusan gondolkodjanak a társadalomról, és a változás előmozdítóivá váljanak. Az ifjúsági munka hatékony bevezetése és az abból eredő kézzelfogható eredmények előmozdítják a társadalmi befogadást. Ezek az erőfeszítések gyakran proaktív intézkedésekkel, kísérleti megközelítésekkel és a bevált gyakorlatok terjesztésével párosulnak (14),

E TEKINTETBEN A KÖVETKEZŐ CÉLOKAT TŰZIK KI:

22.

célzott intézkedéseket biztosítanak annak érdekében, hogy előmozdítsák a méltányosságot, a befogadást és a fiatalok támogatását a társadalomban elfoglalt helyük meghatározásában és betöltésében, különösen az ifjúsági munka által, valamint a transzverzális és inkluzív ifjúsági perspektíva valamennyi releváns szakpolitikai területen történő kialakítása révén, ami hozzájárulhat ehhez. Emellett létre lehet hozni olyan mechanizmusokat – például ifjúsági tanácsokat és ifjúsági szervezeteket –, amelyek lehetővé teszik a különböző hátterű fiatalok érdemi és inkluzív részvételét a döntéshozatalban, egyszersmind előmozdítják az e szervezeteken kívüli fiatalok részvételét is;

23.

szavatolják a fiatalok aktív, érdemi, méltányos és egyenlő részvételét, továbbá meghatározó szerepet biztosítanak nekik az őket érintő terekben, és adott esetben emancipatív tereket alakítanak ki, fejlesztenek tovább, adaptálnak és garantálnak a fiatalok és szükségleteik számára annak érdekében, hogy – a hátterüktől függetlenül – lehetőséget adjanak nekik a fejlődésre, valamint hogy nyugtázzák, elismerjék és érvényre juttassák véleményüket és észrevételeiket;

24.

még jobban összekapcsolják a fiatalokat egymással, biztosítják és megkönnyítik tapasztalatszerzésüket és interakcióikat a sokféleség valamennyi formájával, például tanulási célú mobilitás vagy határokon átnyúló szolidaritási tevékenységek révén;

25.

megerősítik az ifjúsági munka, valamint a fiatalok fejlődését, mentális egészségét és jóllétét, tanulását és kísérletezését támogató egyéb releváns struktúrák és szolgáltatások támogatási keretét annak érdekében, hogy leküzdjék azokat az akadályokat, amelyekkel a fiatalok különböző szinteken szembesülnek, különösen azon fiatalok esetében, akik a kirekesztés kockázatának vannak kitéve,

NYUGTÁZZÁK:

26.

a fiatalok által a 2024. márciusi belga uniós ifjúsági konferencián kifejtett elképzeléseket és véleményeket a fiatalokat középpontba helyező, befogadó társadalmak megvalósításának eszközeiről, valamint az Európai Uniónak és tagállamainak címzett, ezen elképzelések végrehajtására vonatkozó, az e következtetések III. mellékletében foglalt ajánlásaikat:

a szegénységben élő, illetve a szegénység és a pénzügyi kirekesztés kockázatának kitett fiatalok megfelelőbb támogatása a pénzügyi függetlenségre és biztonságra való átállásban azáltal, hogy lépéseket tesznek a megfizethető lakhatás előmozdítására, a minőségi munkához és foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítására, a mobilitás akadályainak kezelésére és a fiatalok pénzügyi jártasságának biztosítására;

a fiatalok megfizethető, ifjúságbarát és személyre szabott, minőségi egészségügyi ellátáshoz és mentálhigiénés támogatási rendszerekhez való hozzáférésének biztosítása. Ezenfelül biztonságos és nyitott környezet kialakítása a fiatalok számára, ahol szabadon kinyilváníthatják véleményüket, és ismereteket szerezhetnek az egészségről és a mentális jóllétről;

az oktatás és az ifjúsági munka előmozdítása és az ezekbe történő beruházás annak érdekében, hogy a tanulási környezetek hozzáférhetőbbé és befogadóbbá váljanak a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára, a fiatalok igényeihez igazítva azokat, valamint a formális oktatás, a nem formális oktatás és az informális tanulás, továbbá a más területek közötti együttműködés fokozása;

a finanszírozás, a kapacitásépítés és egyéb támogatás fokozása annak érdekében, hogy az oktatók részt vehessenek a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok befogadására vonatkozó, egész életen át tartó tanulásban, kiaknázva a fiatalok sokféleségét, biztonságos tereket teremtve a különböző hátterű fiatalokkal való és fiatalok általi tapasztalatcseréhez és tanuláshoz, valamint ifjúságközpontú és személyre szabott tanítási és tanulási megközelítéseket kialakítva;

a fiatalokkal és a fiatalokért dolgozó személyek azon képességének javítása, hogy hatékonyan terjesszék az ifjúságbarát információkat annak érdekében, hogy a jogokra és lehetőségekre vonatkozó információk elérhetőek legyenek. Ezenfelül a fiatalok médiatudatosságának és információs műveltségének megerősítése, hogy a fiatalok fel tudják ismerni a megbízható információkat, és biztonságosan navigálhassanak azok között;

olyan szakpolitikák bevezetése, amelyek felszámolják a szisztematikus megkülönböztetést, a tudattalan előítéleteket és az ellenséges attitűdöket, és amelyek ösztönzik a folyamatos tanulást a sokféleség valamennyi formájáról, valamint az előítéletekről való leszokást. Ezeket a szakpolitikákat az érintett területeken releváns tapasztalatokkal rendelkező fiatalokkal közösen kell kidolgozni;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A MEGFELELŐ SZINTEKEN:

27.

használják ki az interszekcionális megközelítést (15), amely a – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező – fiatalok előtt álló akadályok és kihívások azonosítására és megértésére szolgáló módszer, és tegyenek lépéseket azok felismerésére, kezelésére és leküzdésére. A szakpolitikai intézkedéseknek és fellépéseknek igazodniuk kell az érintett fiatalok sokféle identitásához annak érdekében, hogy jobban kezeljék a fiatalok előtt álló akadályokat és kihívásokat, különösen a jogaikhoz és a nekik nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok gyakorlása és védelme terén;

28.

javítsák valamennyi fiatal – köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok – életkörülményeit és mentális jóllétét azáltal, hogy felhívják a közintézmények figyelmét a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok sajátos szükségleteire;

29.

vegyenek fontolóra a jogokhoz és az érintett köz-, szociális, politikai és kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés garantálására és biztosítására szolgáló eszközöket, és részesítsék előnyben különösen azokat a szolgáltatásokat, amelyek a fiatalok szegénységének és hajléktalanságának orvoslása szempontjából relevánsak, valamint azokat a szolgáltatásokat, amelyek minden fiatal számára hozzáférést biztosítanak a tisztességes életkörülményekhez és a megfizethető lakhatáshoz, az oktatáshoz, a szabadidős tevékenységekhez és az egészségügyi ellátáshoz;

30.

biztosítsanak hozzáférhető tájékoztató szolgáltatásokat – többek között tanácsadási szolgáltatásokat –, valamint ifjúságbarát tájékoztatást és kommunikációt annak szavatolása érdekében, hogy minden fiatal tisztában legyen a jogaival és lehetőségeivel, és kiaknázhassa azokat, feltárhassa az alternatívákat, és felvázolhassa a lehetséges életútjait. A kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára megfelelő támogatást kell biztosítani ahhoz, hogy hatékonyan gyakorolhassák jogaikat;

31.

könnyítsék meg az összes fiatal digitális terekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférését, mind az anyagi hozzáférést – beleértve az internetkapcsolatot és adott esetben az eszközöket –, mind a digitális kompetenciák, valamint a digitális és médiaműveltség elsajátítását ideértve, az online terek jelentette kihívások és lehetőségek kezelése érdekében;

32.

az ifjúsági kérdések általános érvényesítése során mozdítsák elő és támogassák a területek közötti partnerségeket és kezdeményezéseket, különösen az ifjúságimunka-szolgáltatók, adott esetben az oktatási és képzési intézmények, a szociális és foglalkoztatási szolgálatok, a szociális védelmi és biztonsági rendszerek, valamint a szociális partnerek között, amelyek minden fiatalt segítenek fejlődésükben, különösen olyan közös narratívák előmozdítása révén, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző érdekelt felek munkájába beágyazzák az „inkluzív ifjúsági perspektíva” dimenzióját;

33.

a mobilitás akadályainak, például a tömegközlekedési problémáknak a kezelésével segítsék elő a fiatalok fenntartható mobilitását, beleértve a vidéki, távoli, perem- és kevésbé fejlett területeken, illetve a legkülső régiókban élőket is;

34.

méltányolják és ösztönözzék a fiatalok arra való képességét, hogy kritikusan gondolkodjanak, és ismerjék el a fiataloknak a változás előmozdítóiként betöltött szerepének különböző formáit, azzal a céllal, hogy összetartóbb társadalmakat hozzanak létre, különösen azáltal, hogy lehetővé teszik a fiatalok számára azt, valamint támogatást és felhatalmazást nyújtanak nekik ahhoz, hogy pozitív példaképekké váljanak a társadalmi részvétel és a döntéshozatali folyamatokban való közreműködés tekintetében, például ifjúsági tanácsok, ifjúsági szervezetek, ifjúsági kezdeményezések, részvételi projektek vagy szolidaritási projektek révén;

35.

olyan új, biztonságos, befogadó és hozzáférhető emancipatív fizikai és virtuális tereket és szolgáltatásokat hozzanak létre, illetve gondozzák a meglévőket, amelyek mentesek a társadalmi és teljesítménybeli nyomástól és értékítéletektől, és ahol minden fiatal találkozhat és kapcsolatba léphet egymással;

36.

erősítsék meg a fiatalok – és különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok – szerepét az őket érintő terek, köztük a nyilvános terek létrehozásában, fejlesztésében, tervezésében, kiépítésében, alakításában és átalakításában;

37.

különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok esetében számolják fel a még fennálló akadályokat az ifjúsági munkában való részvételük előmozdítása érdekében, aktívan megszólítva őket, további támogatást felajánlva nekik, hozzáigazítva a tevékenységeket a különböző igényeikhez, valamint együttműködési módokat keresve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokkal és az őket képviselő szervezetekkel dolgozó más területek érdekelt feleivel;

38.

ösztönözzék és támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek megkönnyítik a fiatalok – különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők – belépését az ifjúsági munkába, és az abban való aktív szerepvállalásukat;

39.

mozdítsanak elő különféle fenntartható támogatási formákat a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokkal való együttműködésre irányuló ifjúsági munka tekintetében, például megfelelő rövid és hosszú távú finanszírozás, erőforrások és infrastruktúra révén, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az inkluzív és virágzó, minőségi ifjúsági munkához;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT TISZTELETBEN TARTVA, SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN:

40.

továbbra is mozdítsák elő az inkluzív ifjúsági perspektívát a releváns szakpolitikákban, például olyan, a fiatalokra vonatkozó szabályozások hatásainak vizsgálatára szolgáló mechanizmusok létrehozása, bevonása vagy folytatása révén, amelyek célja adott esetben a fiatalok előtt álló akadályok és kihívások jobb megértése és felszámolása. Ez elősegítheti az ifjúsági szempontok általános érvényesítését valamennyi szakpolitikai területen, és magában foglalhatja az uniós ifjúsági teszt vagy ellenőrzés esetleges alkalmazását;

41.

támogassák a politikai döntéshozókat minden szinten és minden területen azáltal, hogy releváns információkat és ismereteket biztosítanak a bevált gyakorlatokról a befogadó társadalmak, az inkluzív és a sokféleséget figyelembe vevő ifjúsági munka, a fiatalok számára biztosított inkluzív és emancipatív terek, valamint a közös alkotás tekintetében, hogy adott esetben valamennyi releváns szakpolitikai területen terjesszék a transzverzális és inkluzív ifjúsági perspektívát;

42.

erősítsék meg az ifjúsági szervezetek, az ifjúsági munka, az ifjúságpolitika és az ifjúsági kutatás közötti párbeszédet és szinergiákat, valamint mozdítsák elő a helyi, regionális, nemzeti és európai szintek közötti koordinációt az együttműködés, a kapacitásépítés, a társaktól való tanulás, a hálózatépítés és a tapasztalatcsere megkönnyítése érdekében az alábbiak tekintetében:

—	a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok bevonása,

—	biztonságos, inkluzív és emancipatív terek kialakítása (annak minden dimenziójában) a fiatalok számára,

—	a fiatalok szerepvállalásának növelése, valamint továbbképzése, segítve őket abban, hogy közösségeikben kiálljanak és harcoljanak a befogadás és a sokféleség védelmében,

—	támogatott és könnyített lehetőségek teremtése és előmozdítása a fiatalok számára, hogy a sokféleség valamennyi formáját megtapasztalják, és megtanulják a velük való interakciót,

—	a fiatalok támogatása és tiszteletben tartása, különösen az önrendelkezéshez és részvételhez való joguk tekintetében, annak érdekében, hogy fokozódjon bennük az összetartozás és a fontosság érzése. Mindezek elengedhetetlenek a fiatalok mentális egészségének és jóllétének megerősítéséhez;

43.

oly módon foglalkozzanak a mentális egészségügyi problémákkal és az azt meghatározó tényezőkkel, hogy olyan környezeteket hoznak létre, amelyek minden fiatal társadalmi-gazdasági, fizikai és pszichológiai jóllétét támogatják, hozzanak olyan, több ágazatot érintő intézkedéseket, amelyek előmozdítják a fiatalok mentális egészségét, és ösztönzik a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő és megfizethető hozzáférés javítását, különösen az Európai Unióban élő fiatalok mentális egészségének átfogó megközelítéséről szóló tanácsi következtetések végrehajtása révén (16);

44.

azonosítsák azokat a kompetenciákat, amelyekre a fiataloknak, a fizetett és önkéntes ifjúságsegítőknek és más oktatóknak szükségük van ahhoz, hogy tisztában legyenek a sokféleséggel, az interszekcionális megkülönböztetéssel, a kirekesztés tényezőivel, a sztereotípiákkal, az előítéletekkel, a megkülönböztetéssel és a kiváltságokkal a társadalomban – többek között az oktatásban és a munkaerőpiacon –, valamint dolgozzanak ki tanulási lehetőségeket és modulokat az olyan típusú ifjúsági munka kialakítása érdekében, amely fogékony a sokszínűségre és a megkülönböztetésre, továbbá társadalmilag befogadó, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a sokféleség valamennyi formájával való tapasztalatszerzést és interakciót, illetve biztonságos, emancipatív és inkluzív fizikai és virtuális tereket hozzanak létre;

45.

oly módon aposztrofálják az ifjúsági munkát, mint amely a befogadás előmozdítójaként elősegíti a fiatalok különböző csoportjai közötti és a különböző ágazatokon átívelő kapcsolatokat, azáltal, hogy ösztönzik, támogatják, fejlesztik és védik az ifjúsági munka és a résztvevők sokféleségével kapcsolatos ismereteket, illetve bemutatják e sokféleséget, figyelembe véve, hogy a fiatalok nem alkotnak homogén csoportot, ezért sokféle identitással rendelkeznek, és az igényeik, az erőforrásaik, a hátterük, az élethelyzetük és az érdeklődési körük is különbözik;

46.

továbbra is támogassák a társadalmi kirekesztésre vonatkozó lebontott adatok kutatását, elemzését, nyomon követését és gyűjtését; mutassanak rá a kirekesztés fiatalokra gyakorolt hatásaira, és emeljék ki az ifjúsági munka területén alkalmazható lehetséges befogadási intézkedéseket; támogassák a befogadó társadalmak és terek létrehozását, valamint gondoskodjanak arról, hogy az eredmények könnyen érthetők és hozzáférhetők legyenek. Ennek során a lehető legnagyobb mértékben használják ki az olyan meglévő programokat és kutatási kezdeményezéseket, mint például az Európai horizont és a RAY-hálózat;

47.

biztosítsák az európai fiatalok és politikai döntéshozók közötti valódi párbeszédet annak támogatása érdekében, hogy az Európai Unió elkötelezett legyen az európai fiatalok iránt, méghozzá annak révén, hogy olyan eszközöket vezetnek be, amelyekkel ellenőrizni lehet az uniós ifjúsági párbeszéd eredményeinek nyomon követését és értékelését, valamint visszajelzést lehet adni a fiataloknak e nyomonkövetési intézkedésekről;

FELKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN:

48.

egyrészt továbbra is mozgósítsa a kohézióval, a rezilienciával és az értékekkel kapcsolatos uniós programokat abból a célból, hogy tovább erősítse a társadalmi befogadást és a társadalmi kohéziót annak révén, hogy valamennyi uniós programban biztosítja a fiatalok bevonásának transzverzális dimenzióját, másrészt pedig azáltal, hogy az említett uniós programok az ifjúságorientált inkluzív fellépések és kezdeményezések támogatására irányulnak, továbbra is hangsúlyozza, hogy a fiatalok előmozdítói a befogadást, a sokféleséget és az összetartó társadalmakat érintő változásoknak;

49.

támogassa a befogadás fejlesztését és az olyan inkluzív projektek kidolgozását, amelyek aktívan bevonják a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat, és erősítse e fiatalok mobilitását különböző uniós programokon és kezdeményezéseken, valamint – amennyiben lehetséges – fenntartható erőforrásokon keresztül, ideértve az ifjúság területét érintő olyan kulcsfontosságú programokat is, mint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület, illetve ezek folytatásai;

50.

folytassa az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az uniós ifjúsági programokat befogadóbbá és a sokféleségre érzékenyebbé tegyék, mindenekelőtt a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok és az őket képviselő vagy velük dolgozó szervezetek igényeihez igazított intézkedések alkalmazása révén, különösen a társadalmi-gazdasági hozzáférhetőség, a tevékenység időtartama, a személyes és testreszabott támogatás, valamint az adminisztratív és jelentéstételi követelmények tekintetében;

51.

tegye valamennyi fiatal számára hozzáférhetőbbé az olyan uniós ifjúsági programokat, mint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület, méghozzá az alábbiak révén:

—

hozzáférhető, fiatalokra szabott és könnyen érthető tájékoztatás és kommunikáció biztosítása a programok keretében elérhető lehetőségekről, inkluzív intézkedésekről és támogatási szolgáltatásokról, például az Európai Ifjúsági Portálon keresztül, valamint a meglévő információk, mint például az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület befogadási és sokszínűségi stratégiájára vonatkozó végrehajtási iránymutatásokban foglalt intézkedések szélesebb körű megismertetése,

—	a szabályzatok és eljárások egyszerűsítése és kiigazítása, többek között olyan módon, hogy a programok kedvezményezettjei is részt vesznek a tervezési folyamatokban,

—	annak értékelése, hogy a kiválósági pecsétet esetlegesen odaítélnék az Európai Szolidaritási Testületnek (17) a társadalmi kohézió ifjúságorientált szolidaritási tevékenységek révén történő előmozdítása érdekében;

52.

támogassa és érvényesítse az inkluzív ifjúsági perspektívát a kohézióra, a rezilienciára és az értékekre törekvő uniós programokban és kezdeményezésekben, beleértve az új európai Bauhaus kezdeményezést és annak folytatását is, és mozdítsa elő az ezek közötti szinergiákat annak érdekében, hogy elősegítse az olyan kezdeményezésekkel való kísérletezést, ezek létrehozását és támogatását célzó erőfeszítéseket, amelyek inkluzív, biztonságos és emancipatív terek kialakítására irányulnak azon fiatalok számára, akik hozzájárulnak az összetartó társadalmak megvalósításához;

53.

biztosítson további ösztönzőket annak érdekében, hogy bővítsék azon terek körét, amelyek módot adnak az érdemi részvételre az uniós ifjúsági párbeszéden keresztül. Ez egyrészt azáltal érhető el, ha a nemzeti munkacsoportok támogatást kapnak ahhoz, hogy megosszák egymással a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok felkeresésével és a velük való együttműködéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, valamint ha az uniós ifjúsági párbeszéd jelentőségét valamennyi ágazatban, továbbá az uniós szakpolitikákban és programokban is tudatosítják. Ez különösen a fiatalok bevonására és részvételére irányuló célzott intézkedésekkel valósítható meg az EU által ösztönzött releváns uniós kezdeményezések és programok keretében, még inkább támogatva az uniós ifjúsági stratégia kettős megközelítését, valamint az ifjúsági kérdéseknek az összes szakpolitikában való általános érvényesítésére irányuló törekvést;

54.

ösztönözze a megerősített együttműködést az uniós ifjúsági koordinátor és az Európai Bizottság gyermekjogi koordinátora, valamint az Európai Bizottságnak a befogadás támogatása és a megkülönböztetés elleni küzdelem területén tevékenykedő más érintett koordinátorai között, például a cserék, a rendszeres kommunikáció és az együttműködés ösztönzése révén;

55.

ösztönözze az uniós ifjúsági párbeszéd, az Európai Ifjúsági Portál és az uniós gyermekrészvételi platform közötti szinergiákat;

56.

ösztönözze e felkérések végrehajtását a fent említett uniós stratégiákban az EU ifjúsági stratégiájának kettős megközelítése (18) révén;

ARRA ÖSZTÖNZIK AZ IFJÚSÁGGAL FOGLALKOZÓ CIVIL SZERVEZETEKET, HOGY

57.

folytassák a strukturális akadályok felszámolását, és kezeljék azokat a kihívásokat, amelyekkel a fiatalok, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezők, szembesülnek. Következésképp álljanak ki a fiatalok jogai mellett, vegyenek részt a vonatkozó döntéshozatali folyamatokban, és verjenek hidat a politikai döntéshozók és a fiatalok között, szem előtt tartva teljes sokféleségüket;

58.

folytassák a támogatott, biztonságos és emancipatív fizikai és virtuális terek létrehozását, előmozdítását és láthatóságának növelését annak érdekében, hogy segítsék a fiatalokat abban, hogy megtapasztalják a sokféleség valamennyi fajtáját, és megtanulják, hogy miként léphetnek interakcióba azokkal, valamint vértezzék fel az ifjúságsegítőket, oktatókat és más személyeket, például a szociális és foglalkoztatási szolgálatokban dolgozókat, vagy a fiatalokkal, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokkal dolgozókat az ehhez szükséges ismeretekkel és kompetenciákkal;

59.

gondoskodjanak róla, hogy az ifjúsági munka láthatóbbá és elismertebbé váljon, méghozzá azáltal, hogy hallatják hangjukat, és részt vesznek a fiatalokra, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre vonatkozó pozitív diskurzusok közös kialakításában;

60.

könnyítsék meg, mozdítsák elő és támogassák a mobil ifjúsági munkát annak érdekében, hogy sikeresebben megszólítsák az ifjúsági munka más formái által el nem ért fiatalokat;

61.

folytassák az információcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét, továbbá folytassanak együttműködést és hozzanak létre hálózatokat helyi, regionális, nemzeti és európai szinten annak érdekében, hogy előmozdítsák a befogadó társadalmakat a fiatalok számára és a fiatalokkal együttműködésben.

(1) Az Európai Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében, 3. cikkének (1) és (3) bekezdésében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8., 9. és 10. cikkében, valamint az Alapjogi Charta 21. cikkében és 24. cikkének (2) bekezdésében rögzített értékei.

(2) Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése és 166. cikkének (2) bekezdése.

(3) Amint azt az EUSZ 3. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint az EUMSZ 8., 9. és 10. cikke hangsúlyozza; „Ma a fiatalok Európa-szerte számos különböző kihívással kényszerülnek szembenézni: például a szociális jogaik érvényesítésének nehézségeivel, társadalmi kirekesztéssel és megkülönböztetéssel, valamint az álhírterjesztésből és a propagandából adódó fenyegetésekkel” – Állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (2018/C 456/01),

(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az ifjúság európai évéről (2022), (COM/2024/1 final).

(5) Többek között a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok érdemi részvételét elősegítő civil társadalmi térnek a fiatalok részére történő megőrzéséről és létrehozásáról (2021/C 501 I/04); a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fenntartható Európának a fiatalokra kiterjedő szociális dimenziójáról (2023/C 185/06); a Tanács következtetései a minőségorientált ifjúsági munkának a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához való hozzájárulásáról (2013/C 168/03); a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása során a többszintű kormányzás megerősítéséről (2021/C 241/03); a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a digitális ifjúsági munkáról (2019/C 414/02); a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott következtetések az Európai Unióban élő fiatalok mentális egészségének átfogó megközelítéséről (C/2023/1337); a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések – A nemzedékek közötti dimenzió előmozdítása az ifjúságpolitika terén a párbeszéd és a társadalmi kohézió elősegítése érdekében (2022/C 495/03).

(6) Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről elfogadott, „A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia” című állásfoglalás (2018/C 456/01) ismerteti a befogadás vezérelvét, és kimondja, hogy „a fiatalok nem alkotnak homogén csoportot, ezért az igényeik, a hátterük, az élethelyzetük és az érdeklődési körük is különbözik, az EU ifjúsági stratégiájának olyan tevékenységeket és szakpolitikákat kell előmozdítania, amelyek minden fiatalra kiterjednek, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre és/vagy azokra, akik véleménye esetleg nem talál meghallgatásra;” a fenntartható Európának a fiatalokra kiterjedő szociális dimenziójáról szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2023/C 185/01, 6. o.) 6. pontja.

(7) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!

(8) Olyan szolgáltatásokhoz és erőforrásokhoz, mint az alapellátás, az egészségügy, az oktatás, a pihenés és a szabadidő, valamint az információkhoz való hozzáférés.

(9) 5. európai ifjúsági cél: „Jelentős és egyre növekvő számú fiatal számol be arról egész Európában, hogy társai körében mentális egészségügyi problémák, például súlyos stressz, aggodalom, depresszió és más mentális betegségek fordulnak elő. A fiatalok a manapság rájuk háruló óriási társadalmi nyomásra panaszkodnak, és a fiatalkori mentális betegségekkel kapcsolatos jobb ellátást tartanak szükségesnek.”; a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott következtetések az Európai Unióban élő fiatalok mentális egészségének átfogó megközelítéséről (C/2023/1337).

(10) Eurostat: Young people in Europe: a statistical summary (Fiatalok Európában – statisztikai jellegű összefoglaló), 2022. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az EU-ban a fiatalok egynegyede (25,3 %) volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának. Az összes korosztály esetében ez az arány alacsonyabb, alig több mint egyötöd (21,7 %) volt.

(11) Európai Bizottság: Employment and Social Developments in Europe – Young Europeans: employment and social challenges ahead (Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában – Európai fiatalok: az előttünk álló foglalkoztatási és szociális kihívások), 2022.

(12) Az Európai Unióban élő fiatalok mentális egészségének átfogó megközelítéséről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott következtetések (C/2023/1337) 10. és 18. pontja.

(13) Az ifjúsági munka az Európa Tanács CM/Rec(2017)4. sz. ajánlásában, valamint az európai ifjúsági munkára vonatkozó menetrend létrehozásának keretéről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalásban (2020/C 415/01) (HL C 415., 2020.12.1., 1. o.) foglaltak szerint.

(14) „A nemzedékek közötti dimenzió előmozdítása az ifjúságpolitika terén a párbeszéd és a társadalmi kohézió elősegítése érdekében” című, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2022/C 495/03) 3. és 4. pontja; a minőségorientált ifjúsági munkának a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához való hozzájárulásáról szóló tanácsi következtetések (2013/C 168/03) 10. pontja.

(15) Az „interszekcionalitás” olyan analitikus eszköznek tekinthető, amely azt vizsgálja és értelmezi, hogy a személyes tulajdonságok és az identitások milyen interszekcióban állnak egymással, és hogy ezek az interszekciók hogyan járulhatnak hozzá a megkülönböztetés egyedi tapasztalataihoz, és amely ezekre reagál. Lásd még „A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó, 2020–2030-as időszakra vonatkozó uniós stratégiai keretrendszer” 16. lábjegyzetét.

(16) A Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott következtetések az Európai Unióban élő fiatalok mentális egészségének átfogó megközelítéséről (C/2023/1337).

(17) Az Európai Szolidaritási Testület program létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1475 és a 375/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/888 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2021. május 20.) (HL L 202., 2021.6.8., 32. o.) 29. cikkének (5) bekezdése.

(18) „Kettős megközelítés: A fiatalok életének javítását célzó szakpolitikák sohasem szorítkozhatnak csak az ifjúsági területre. Ezért a 2010 és 2018 közötti időszakra szóló korábbi együttműködési keretben jóváhagyott kettős megközelítés továbbra is elengedhetetlenül fontos, mivel célja, hogy a fiatalok számára releváns kérdéseket kétféleképpen kezelje: egyrészt a kezdeményezéseknek több szakpolitikában történő érvényesítése, másrészt a kimondottan az ifjúsági területre irányuló kezdeményezések révén.” Állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (2018/C 456/01, p. 3).

I. MELLÉKLET

Szakpolitikai háttér

E következtetések elfogadásakor a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői a következő dokumentumokat vették figyelembe:

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az ifjúság európai évéről (2022) (COM/2024/1 final),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott következtetések az Európai Unióban élő fiatalok mentális egészségének átfogó megközelítéséről (C/2023/1337),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az ifjúsági szempontoknak az Európai Unió szakpolitikai döntéshozatali eljárásaiban való érvényesítéséről (HL C, C/2023/1342),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a mentális egészség átfogó megközelítéséről (COM/2023/298 final),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fenntartható Európának a fiatalokra kiterjedő szociális dimenziójáról (2023/C 185/06),

—	az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/936 határozata (2023. május 10.) a készségek európai évéről (EGT-vonatkozású szöveg) (PE/12/2023/REV/1),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések – A nemzedékek közötti dimenzió előmozdítása az ifjúságpolitika terén a párbeszéd és a társadalmi kohézió elősegítése érdekében (2022/C 495/03),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia (COM/2022/212 final),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések – A környezet védelmét célzó szerepvállalás ösztönzése a fiatalok mint a változás előmozdítói körében (2022/C 159/07),

—	az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2316 határozata (2021. december 22.) az ifjúság európai évéről (2022) (EGT-vonatkozású szöveg) (PE/81/2021/REV/1),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó európai uniós stratégia (2021–2030) (COM/2021/615 final),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok érdemi részvételét elősegítő civil társadalmi térnek a fiatalok részére történő megőrzéséről és létrehozásáról (2021/C 501 I/04),

—	a Tanács (EU) 2021/1004 ajánlása (2021. június 14.) az európai gyermekgarancia létrehozásáról (ST/9106/2021/INIT),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a fiatalok döntéshozatali folyamatokban való részvételének előmozdítása során a többszintű kormányzás megerősítéséről (2021/C 241/03),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az EU gyermekjogi stratégiája (COM/2021/142 final),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Cselekvési terv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására (COM/2021/102 final),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Egyenlőségközpontú Unió: Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030) (COM/2021/101 final),

—	a Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről,

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia (COM/2020/711 final),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Egyenlőségközpontú Unió: az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025), (COM/2020/698 final),

—	a Tanács ajánlása (2020. október 30.) az „Út a munka világába – Az ifjúsági garancia megerősítése” témájában és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás felváltásáról (2020/C 372/01),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Egyenlőségközpontú Unió: a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer (COM/2020/620 final),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Egyenlőségközpontú Unió: az EU rasszizmus elleni cselekvési terve a 2020–2025-ös időszakra (COM(2020) 565 final),

—	az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv (2020–2024) (JOIN/2020/5 final),

—	a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Egyenlőségközpontú Unió: a 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia (COM/2020/152 final),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a digitális ifjúsági munkáról (2019/C 414/02),

—	az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (2018/C 456/01),

—	a szociális jogok európai pillérének kihirdetéséről szóló intézményközi nyilatkozat (2017/C 428/09),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2014. május 20-án elfogadott állásfoglalás a fiatalok társadalmi befogadására is kiterjedő strukturált párbeszéd folyamatának áttekintéséről (2014/C 183/01),

—	a Tanács következtetései (2014. május 20.) a fiatalok vállalkozói készségének társadalmi beilleszkedésüket szolgáló előmozdításáról (2014/C 183/04),

—	a Tanács következtetései a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok társadalmi befogadásának előmozdításáról (2014/C 30/03),

—	a Tanács következtetései a minőségorientált ifjúsági munkának a fiatalok fejlődéséhez, jólétéhez és társadalmi befogadásához való hozzájárulásáról (2013/C 168/03),

—	a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (2012. november 27.) a migráns hátterű fiataloknak a társadalomban való részvételéről és társadalmi befogadásáról (2012/C 393/05),

—	az Európai Unió Alapjogi Chartája (2012/C 326/02),

—	a Tanács állásfoglalása (2009. november 27.) az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) (2009/C 311/01).

III. MELLÉKLET

A GENTBEN TARTOTT UNIÓS IFJÚSÁGI KONFERENCIA EREDMÉNYEI (2024. MÁRCIUS)

Az uniós ifjúsági párbeszédnek a Spanyolország, Belgium és Magyarország alkotta elnökségi trió által vezetett 10. ciklusában a hangsúly a 3. európai ifjúsági célra (Befogadó társadalmak) helyeződött, amely – a „SZÜKSÉGÜNK VAN A FIATALOKRA” mottó jegyében – az összes fiatal befogadásának lehetővé tételére és biztosítására irányul.

E törekvés részeként a belga elnökség 2024. március 2. és 5. között Gentben rendezte meg az uniós ifjúsági konferenciát. A konferencia során tíz munkacsoportban a következő hat, a befogadó társadalmakkal kapcsolatos témát vitatták meg: 1. strukturális akadályok, 2. a tájékoztatás szerepe, 3. egészség és mentális jóllét, 4. formális inkluzív tanulási környezetek, 5. nem formális és informális inkluzív tanulási környezetek, valamint 6. a diszkriminatív attitűdök és felfogások elleni fellépés.

A konferencia arra irányult, hogy szilárd alapot teremtsen a politikai fellépéshez, és hogy a megbeszélések eredményei iránymutatásul szolgáljanak a szakpolitikák további alakításához. A konferencia eredményeként hat ajánlás született, és 34 végrehajtási intézkedés került meghatározásra:

Ajánlások: A konferencia munkacsoportjaiban folytatott megbeszélések eredményeként hat ajánlás megfogalmazására került sor a befogadó társadalmakkal kapcsolatos hat témában. Az ajánlásokat – a konferencia résztvevőitől beérkezett észrevételek és visszajelzések alapján, valamint a miniszteri küldöttek szakértői támogatásával – külön szerkesztői csoport fogalmazta meg és csiszolta össze, amelyet a belga nemzeti ifjúsági tanácsok egyik ifjúsági képviselője, az Európai Ifjúsági Fórum egy képviselője, a SALTO befogadással és sokféleséggel foglalkozó forrásközpont egyik szakértője, az elnökség egy képviselője, valamint a konzultációs folyamat eredményeinek elemzésében részt vevő kutatók alkottak. A Tanács az ajánlásokat beépítette e tanácsi következtetések 26. pontjába.

Lehetséges végrehajtási intézkedések: a 34 lehetséges végrehajtási intézkedésre közvetlenül a konferencia munkacsoportjaiban – a miniszteri küldöttek szakértői támogatásával – folytatott megbeszélések alapján tettek javaslatot. Ezek az intézkedések arra irányulnak, hogy konkrét tettekre váltsák a hat ajánlásban felvázolt elképzeléseket, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét, az egyes felelősségi köröket, a megfelelő szinteket és az érintett szereplőket. Mindegyik javasolt intézkedés tekintetében meghatároztuk, hogy végrehajtásukra milyen szakpolitikai szinten kerülhetne sor.

3. európai ifjúsági cél: Befogadó társadalmak – Lehetséges végrehajtási intézkedések

1. A RENDSZER MEGVÁLTOZTATÁSA: A TÁRSADALMI BEFOGADÁS STRUKTURÁLIS AKADÁLYAI

1.1. Kutatás azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne előmozdítani a határ menti régiókban élő fiatalok mobilitását

Az Európai Bizottság végezzen kutatást a vidéki területeken megvalósuló, határokon átnyúló közlekedéssel, valamint azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket meg kellene hozni a regionális közlekedési eszközök közötti együttműködés megkönnyítése érdekében. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy milyen hatásokkal járna a határokon átnyúló árképzési rendszerek közötti nagyobb fokú kohézió különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra nézve.

Létre kell hozni a megfelelő intézkedések eszköztárát.

Mindez az árak csökkenését, valamint azt hivatott eredményezni, hogy a fogyasztók számára megfizethetőbb jegyértékesítési rendszer jön létre.

SZINT:

regionális,

1.2. Független ifjúság: ifjúsági lakhatási támogatások

Ez az intézkedés valamennyi 16 és 30 év közötti fiatalra irányul, ideértve a diákokat, a fiatal foglalkoztatottakat, a NEET-fiatalokat stb., akik az intézkedés révén – társadalmi-gazdasági hátterük és jogállásuk alapján – lakhatási támogatásban részesülnek majd. Ezt az intézkedést úgy kell végrehajtani, hogy az méltányos és tisztességes támogatásokat biztosítson.

Mindez a fiatalok függetlenségét és jóllétét hivatott eredményezni a társadalmi részvétel minden területén.

SZINT:

1.3. Az európai fiatalok digitális autonómiájának előmozdítása a vidéki és legkülső területeken

Az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell a tagállamokat, hogy Európa-szerte egyenlő digitális hozzáférést biztosítsanak a fiatalok számára. Ez azt jelenti, hogy a vidéki területeken széles körben elérhetővé kell tenni a wifit, és a rosszul ellátott közösségek számára hozzáférést kell biztosítani laptopokhoz. A digitális befogadás előtérbe helyezése révén előmozdítjuk a fiatalok autonómiáját azáltal, hogy biztosítjuk számukra azokat az eszközöket, amelyek a távmunkához, készségeik fejlesztéséhez és a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez szükségesek.

Mindez a foglalkoztathatóság növekedését és az információkhoz való jobb hozzáférést hivatott eredményezni.

SZINT:

1.4. Ingyenes tömegközlekedés minden fiatal számára

Ingyenes tömegközlekedést kell biztosítani minden fiatal[..] számára, hogy javuljon az iskolákhoz, a munkahelyekhez és a szociális lehetőségekhez való hozzáférés, valamint hogy a főbb tömegközlekedési csomópontok körül elhelyezkedő hátrányos helyzetű területek növekedésnek indulhassanak. Ez a kezdeményezés azt tükrözi, hogy az EU elismeri a fiatalok nehézségeit, és törekszik azok hatékony kezelésére.

Mindez az egyenlőtlenségek fenntartható, területeken átívelő csökkenését hivatott eredményezni.

SZINT:

nemzeti

1.5. Üresen álló ingatlan utáni adó, mint a fiatalok szociális lakhatását elősegítő pénzügyi ösztönző

Azokra az ingatlanokra, amelyek több mint két éve lakatlanok (évente egy hónapnál rövidebb ideig vannak használatban) üresen álló ingatlan utáni adó vethető ki. Az adó révén beszedett forrásokat a bérbeadók arra való ösztönzésére használják fel, hogy tegyék elérhetővé lakásállományukat a szociálislakás-piacon, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok számára.

Mindez azt hivatott eredményezni, hogy a bérbeadók részt vesznek a fiatalok lakhatását célzó programokban, és bővülnek a fiatalok lehetőségei.

SZINT:

nemzeti

1.6. Magas színvonalú normák a pénzügyi jártasság terén az EU-ban élő valamennyi fiatal számára

A pénzügyek alapos megértése (pénzügyi jártasság) képessé teszi a fiatalokat arra, illetve magabiztosságot kölcsönöz számukra ahhoz, hogy szembe tudjanak nézni az életük során felmerülő kihívásokkal, és hosszú távú céljaik megvalósításán munkálkodjanak. Az átfogó pénzügyi jártassági program végrehajtásához integrált megközelítésre van szükség az érdekelt felek széles körének, például iskoláknak, vállalkozásoknak, bankoknak és nonprofit szervezeteknek a bevonásával.

Mindez a fiatalok autonómiájának előmozdítását, a pénzügyi jártasság javítását, valamint azt hivatott eredményezni, hogy a fiatalok hosszú távú projekteket tervezzenek.

SZINT:

nemzeti

2. EGÉSZSÉG ÉS MENTÁLIS JÓLLÉT

2.1. Pszichológushoz való hozzáférés biztosítása minden iskolában

A tagállamoknak és a tagjelölt országoknak biztosítaniuk kell, hogy a pszichológusok a formális oktatás valamennyi szintjén rendelkezésre álljanak. A pszichológusoknak az iskolába történő integrálása javíthatja a mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint segítséget nyújthat abban, hogy csökkenjen a mentális egészségügyi problémák korai megbélyegzése. Létfontosságú, hogy a megelőzést szolgáló gyakorlatokban az iskolai közösség egésze aktív szerepet vállaljon. Ezeknek a pszichológusoknak az oktatóktól független jogosultsággal kell rendelkezniük arra, hogy a diákoknak további szakszerű segítséget javasoljanak anélkül, hogy erre a szülőktől hozzájárulást kellene kérniük.

Mindez a pszichológusokhoz való könnyebb hozzáférést és a mentális egészségügyi problémák megelőzését hivatott elősegíteni.

SZINT:

nemzeti

2.2. Különböző kutatási célcsoportok felvétele az egészségügyi kutatási alapok kritériumai közé

Helyénvaló, hogy az Európai Bizottság az orvosi kutatási alapok odaítélésének kritériumai közé különböző célcsoportokat vegyen fel. A McKinsey & Company által végzett, „A nők egészségével kapcsolatos adathiány megszüntetése” elnevezésű kutatás alapján az orvostudományi kutatásra nemi elfogultság jellemző. Ennek eredményeként a lakosság többsége ki van zárva a hatékonyan működő egészségügyi ellátásból. Ez a probléma különösen a fiatal nőket érinti, mivel kisebb valószínűséggel diagnosztizálják őket.

Mindez várhatóan alacsonyabb halálozási arányt és egyenlő egészségügyi rendszereket fog eredményezni a fiatalok számára.

SZINT:

2.3. A fiatalok mentális jóllétét szolgáló oktatás és kezdeményezések támogatása

Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak a mentális egészségre vonatkozó 2023. évi stratégiára építve támogatniuk kell azokat a programokat, amelyek a nem formális oktatás, a bevált gyakorlatok cseréje és a kutatáson alapuló információk révén növelik a fiatalok körében a jólléttel és a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosságot. A meglévő módszerek és programok megosztását, előmozdítását és népszerűsítését a tagállamokon belül különböző platformokon keresztül kell megvalósítani. Az uniós tagjelölt országokat szintén ösztönzik arra, hogy hajtsák végre ezt az intézkedést.

Mindez az érdekelt felek kapacitásainak növelését és a fiatalok mentális rezilienciájának megerősítését hivatott elősegíteni.

SZINT:

2.4. Az egészségi állapot mint a megkülönböztetés alapjául szolgáló ok beépítése a jogszabályokba

A tagállamoknak az egészségi állapotot fel kell venniük a megkülönböztetés alapjául szolgáló okok listájára; az egészségi állapot magában foglalja a mentális egészséget és a fizikai egészségi állapotot; annak érdekében, hogy megvédjék az egyéneket a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, például a munkahelyen és az oktatásban. A jogi keretnek védenie kell minden polgárt, beleértve az egészségügyi problémákkal küzdő diákokat és munkavállalókat is, és biztosítania kell a számukra a környezetükben való egyenlő boldoguláshoz szükséges forrásokat.

Mindez azt hivatott elősegíteni, hogy minden ember egyenlően férjen hozzá az oktatáshoz és a munkához.

SZINT:

2.5. A mentális jóllétre vonatkozó képzési program az oktatók és az ifjúságsegítők számára

Az oktatóknak és az ifjúságsegítőknek kötelező, az empátiát és az életvezetési készségeket fejlesztő alap- és továbbképzésben kell részesülniük, hogy – a fiatalok szükségleteikhez igazodó módon – hatékonyan kommunikálhassanak a fiatalokkal, támogatást nyújthassanak a mentális jóllétükhöz, és tudatosságra ösztönözhessék őket. Emellett az érintett hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az oktatási anyagok folyamatosan naprakészek legyenek, felhasználva a meglévő uniós eszközöket és programokat. Ezt az illetékes hatóságoknak megfelelően finanszírozniuk kell. Az uniós tagjelölt országokat szintén ösztönzik arra, hogy hajtsák végre ezt az intézkedést.

Mindez azt hivatott elősegíteni, hogy a fiatalok számára a mentális egészségügyi támogatás nyújtása terén képzett személyzet álljon rendelkezésre.

SZINT:

3. BEFOGADÓ TANULÁSI KÖRNYEZETEK – FORMÁLIS OKTATÁS ÉS ISKOLÁK

3.1. A nem kormányzati szervezetek által vezetett nem formális oktatás integrálása az állampolgári ismeretek iskolarendszerű oktatásába

Ösztönözni kell az iskolákat, hogy az ifjúságsegítőkkel együttműködve vonják be a fiatalok által vezetett nem kormányzati szervezeteket az állampolgári ismeretek oktatására vonatkozó tanterv nem formális módszerek alkalmazásával történő megvalósításába. A kezdeményezést az uniós intézményeknek kell támogatniuk. A képzésnek a nemzeti tantervre kell támaszkodnia, és azt az ifjúságsegítőkkel és a tanárokkal együtt kell elkészíteni. A fiatalok által vezetett nem kormányzati szervezetek részvételével megtartott órák lehetővé teszik majd a fiatalok számára, hogy tanuljanak a civil társadalomról, több lehetőséget kínálnak a részvételre, és fokozzák a társadalmi befogadást azáltal, hogy biztosítják a társaktól való gyakorlati tanulási tapasztalatot.

Mindez lehetőséget hivatott kínálni a részvételre és a gyakorlati készségek elsajátítására az állampolgári ismeretek oktatásán keresztül.

SZINT:

helyi,

nemzeti,

3.2. Jogi keretek létrehozása befogadó országos és regionális diákképviseleti testületek számára

A tagállamoknak át kell ültetniük ezeket a jogi kereteket, hogy meghatározzák a diákok önkormányzatiságát, előmozdítsák a polgári szerepvállalást, és a kormányzásban bizonyos fokú mérlegelési jogkört biztosítsanak, lehetővé téve a diákok számára, hogy minden szinten jelentős érdekelt felekké váljanak a döntéshozatali folyamatokban. Ezeknek a struktúráknak tevékenységükben és felépítésükben előtérbe kell helyezniük az interszekcionalitást, gondoskodva az inkluzivitásért és a sokféleségért felelős tisztviselők meglétéről. A jogi keretnek biztosítania kell a diákok azon szabadságát, hogy kifejezhessék aggályaikat és visszajelzéseket fogalmazhassanak meg.

Mindez a diákképviselet, az önkormányzatiság és a részvétel, valamint a demokratikus bizalom megerősítését hivatott elősegíteni.

SZINT:

helyi,

regionális,

nemzeti

3.3. A megkülönböztetés elleni gyakorlatok javítása a szakképzésben

Támogatási rendszereket kell létrehozni a szakmai gyakorlatot kereső diákok számára, és a tanulószerződéses gyakorlati képzések munkaerő-felvételi eljárásai révén az alábbiaknak kell megkönnyíteniük pályájukat:

—	jogilag kötelező érvényű megkülönböztetésellenes politikák végrehajtása, amelyeket bele kell foglalni a szakképzési intézmények és a tanulószerződéses gyakorlati képzést kínáló vállalatok közötti megállapodásokba;

—	annak előírása a munkáltatók számára, hogy kössenek a tanulószerződéses tanulók számára munkahelyi felelősségbiztosítást;

—	a szakmai gyakorlatot kereső tanulószerződéses tanulók jelentkezési eljárásainak anonimizálása annak biztosítása érdekében, hogy identitásuk (pl. nem, életkor, etnikai háttér, fogyatékosság) ne lehessen hátrányos megkülönböztetés alapja.

Mindez csökkenteni hivatott a hátrányos megkülönböztetés előfordulásának valószínűségét a szakképzésben részt vevő tanulószerződéses tanulók felvételére irányuló eljárás, valamint a szakmai gyakorlat során.

SZINT:

regionális,

nemzeti,

3.4. Közös oktatási kezdeményezések különböző hátterű diákokkal

Fontos, hogy a különböző hátterű fiatalok, köztük a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok közös kezdeményezések keretében nem formális környezetben együttműködjenek (pl. a sajátos nevelési igényű tanulók számára fenntartott iskolák és más iskolák közötti együttműködések). Az iskoláknak egyetlen célra irányuló közös tevékenységeket kell szervezniük, e tevékenységek során a társaktól való tanulást helyezve előtérbe. Az ilyen tevékenységek megszüntetik a fiatalok előtt álló akadályokat, hogy a fiatalok kapcsolatba kerülhessenek egymással és gazdagítsák egymást. A finanszírozás elengedhetetlen ahhoz, hogy minden fiatalnak tisztességes esélye legyen a részvételre.

Mindez a tapasztalatok megosztását, valamint a különböző ifjúsági csoportok között egymás jobb megismerését és megértését hivatott elősegíteni.

SZINT:

helyi, nemzeti

3.5. Az oktatás terén kevesebb lehetőséggel rendelkező fiataloknak nyújtott finanszírozás észszerűsítése

Forrásokat kell elkülöníteni annak érdekében, hogy az oktatási intézményekben valamennyi oktatási szakaszban támogatási programokat lehessen létrehozni a különböző típusú hátrányos helyzetekkel küzdő tanulók számára. Ezt a finanszírozást személyre szabott támogató szolgáltatásokra kell elkülöníteni, beleértve a támogató-segítő technológiák biztosítását és az infrastruktúra fejlesztését e tanulók eltérő hozzáférési igényeinek kielégítése érdekében.

Mindez a marginalizált tanulók oktatáshoz való hozzáférését és az oktatásban való sikereiket hivatott elősegíteni.

SZINT:

helyi, nemzeti, EU

3.6. Egész életen át tartó tanárképzés a befogadás témakörében

A tanároknak szóló, a befogadásra és sokféleségre irányuló Erasmus+ „oktatóképzési” projekteket kell létrehozni, amelyek elvégzését követően a tanárok megoszthatják ismereteiket és készségeiket az iskolájukban (iskoláikban) dolgozó kollégáikkal. Nemzeti/regionális programokat kell kidolgozni az iskolák számára a befogadással és a sokféleséggel kapcsolatos gyakorlatok megosztása és értékelése céljából. Mindez arra irányul, hogy az iskolák javítani tudják az inkluzivitással és a sokféleséggel kapcsolatos megközelítésüket, továbbá hogy megkönnyítse az iskolák saját gyakorlataikra irányulóan fenntartott folyamatos reflexióját.

Mindez azt hivatott elősegíteni, hogy a tanárok jobban megértsék a befogadást, és elsajátítsák a vonatkozó készségeket.

SZINT:

regionális, nemzeti, EU

4. BEFOGADÓ TANULÁSI KÖRNYEZETEK: NEM FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS OKTATÁS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA

4.1. Az ifjúsági munka professzionalizálásának előmozdítása Európa-szerte strukturális beruházások és képzések révén

Az informális tanulás és az ifjúsági munka elismerése a befogadó terek létrehozásában Ösztönözni kell a tényeken alapuló tudományos kutatást az ifjúsági munka hatásának támogatása érdekében. A finanszírozásnak fenntarthatónak és strukturális jellegűnek kell lennie, jobb ifjúsági szolgáltatásokat és integrációs képzéseket biztosítva. Javítani kell az ifjúságsegítők szakértelmének elismerését közös normák révén.

Mindez a hátrányos helyzetű fiatalok jogainak védelmét hivatott elősegíteni.

SZINT:

nemzeti,

4.2. A kapacitásépítés, valamint az ifjúságsegítők és az érdekelt felek közötti folyamatos párbeszéd biztosítása

Ezt az intézkedést az alábbi három szakaszban kell megvalósítani: (1) a konzultációs szakasz, amelynek során az ifjúságsegítők, valamint a nem formális és az informális oktatók a szükségleteik feltérképezése érdekében párbeszédet folytatnak a politikai döntéshozókkal; (2) a cselekvési terv kialakításának szakasza, amelynek során a döntéshozók megállapodnak az előző szakaszban meghatározott, adott célokhoz kapcsolódó témákban végrehajtandó intézkedésekről; (3) a végrehajtási és értékelési szakasz, amelynek során az intézkedéseket végrehajtják, hatásukat pedig értékelik.

Mindez az ifjúságsegítők szükségletei kielégítésének biztosítását és a folyamatos párbeszéd kialakulását hivatott elősegíteni.

SZINT:

nemzeti

4.3. A finanszírozási lehetőségekhez való jobb hozzáférés helyi szinten

Helyi és egyszerűsített finanszírozási keretet kell bevezetni a nem formális oktatás és a fiatalok szerepvállalásának erősítése érdekében. Ezt a meglévő európai és nemzeti szintű programokból származó, e célra elkülönített költségvetésekből kell finanszírozni. Ennek a finanszírozásnak lehetővé kell tennie a hátrányos helyzetű fiatalokra irányuló közösségi kezdeményezések megvalósítását. A keretre vonatkozó információknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük különböző és releváns kommunikációs csatornákon és struktúrákon keresztül. A finanszírozáshoz való hozzáféréshez felhasználóbarát platformokon keresztül egyszerű pályázati eljárást kell biztosítani.

Mindez arra irányul, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok hozzáférjenek a jól finanszírozott nem formális oktatáshoz, és részesüljenek annak előnyeiből.

SZINT:

helyi

4.4. A fiatalokra összpontosító részvételi költségvetés-tervezés

A nem formális megközelítések, az adatokon alapuló eredmények és a részvételi struktúrák révén a helyi fiatalok képessé válnak arra, hogy a különböző érdekelt felekkel együttműködve szerepet vállaljanak a részvételi költségvetés készítésében. Ez elősegíti a társadalmi befogadást, lebontja az akadályokat, és előmozdítja a fiatalok műveltségét. Emellett ösztönözni fogja a nem formális oktatással kapcsolatos ismereteket.

Mindez a fiatalok részvételét, a közösségi kohézió erősödését és a gazdasági lehetőségek javulását hivatott elősegíteni.

SZINT:

helyi,

regionális

4.5. Mobil ifjúsági munka

A kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok elérése érdekében a tagállamoknak forrásokat kell biztosítaniuk a mobil ifjúsági munkához. A helyi érdekelt felekkel közösen megvalósított mobil ifjúsági munka arra irányul, hogy támogatást, tájékoztatást és programokat kínáljon a társadalmi kirekesztéssel szembesülő fiataloknak. Erősíteni fogja az ifjúságsegítők és a helyi érdekelt felek közötti együttműködést, azzal a céllal, hogy e fiatalok számára egyenlő hozzáférést biztosítson a nem formális oktatási lehetőségekhez.

Mindez a nem formális oktatási lehetőségekhez való egyenlő hozzáférést hivatott elősegíteni.

SZINT:

helyi,

nemzeti

4.6. Az önkéntes alapon végzett ifjúsági munka hivatalos elismerése

Ingyenes képzést kell biztosítani az önkéntes ifjúságsegítők számára annak érdekében, hogy az ifjúsági szervezetekkel együttműködve elsajátítsák és folyamatosan fejlesszék az ahhoz szükséges a tudatosságot és kompetenciákat, hogy a fiatalok számára inkluzív és biztonságos tereket tudjanak kialakítani. A képzés végén az önkéntesek tanúsítványokat kapnak, amelyekhez olyan juttatások kapcsolódnak, mint például egyetemi kreditpontok, közlekedési és kulturális kedvezmények stb. Ezek a képzések biztosítani fogják a megkülönböztetésre, a (társadalmi) kirekesztésre és a mentális egészségre vonatkozó szükséges ismeretek és tudatosság átadását, illetve kialakítását.

Mindez az önkéntes ifjúságsegítők számának növekedését és ismereteik bővülését hivatott elősegíteni.

SZINT:

nemzeti

5. A TÁJÉKOZTATÁS ÉS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS SZEREPE

5.1. Ifjúsági tájékoztató és kritikai gondolkodással foglalkozó műhelytalálkozók megvalósítása az iskolákban

A dezinformáció elleni küzdelem érdekében az ifjúsági szervezeteknek a fiatalokkal közösen kialakított nem formális műhelyfoglalkozásokat kell tartaniuk az iskolákban, amelyeken keresztül megszólíthatják a diákokat, így különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező diákokat. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ezeket az interaktív műhelytalálkozókat építsék be a formális oktatásba. Az ifjúsági szervezeteknek az e műhelyfoglalkozások megvalósításához szükséges finanszírozást az Európai Bizottság kezdeményezéseiből kell biztosítani.

Mindez a fiatalok hosszú távú kritikai gondolkodását és médiaműveltségi készségeit hivatott előmozdítani.

SZINT:

helyi,

5.2. Megbízható hírek, források és ellenőrizhető információk feltárása

Létre kell hozni egy a tényellenőrzésre lehetőséget kínáló, független befogadási platformot. Egy ilyen platform befogadó eszközöket biztosít a médiaműveltség oktatásához és javításához. Annak tudatában, hogy a platform egyes tagállamokban részben már létezik, ösztönözzük az egymástól való tanulást a bevált gyakorlatok megosztása érdekében, különös hangsúlyt fektetve a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra. A megfelelő befogadó végrehajtás biztosítása érdekében szorgalmazzuk, hogy a platform kidolgozásába különböző hátterű fiatalokat vonjanak be.

Mindez az előítéletek elkerülését és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok autonómiájának megerősítését hivatott elősegíteni.

SZINT:

5.3. Kampány a minőségi tájékoztatásért és a médiaműveltségért a fiatalok autonómiájának növelése érdekében

Az uniós intézmények a tagállamokkal együttműködve hozzanak létre egy hosszú távra kiható kampányt azáltal, hogy forrásokat biztosítanak a fiatalokat célzó társadalmi, oktatási és tájékoztatási kezdeményezésekhez és programokhoz. Egy ilyen kampány felhívhatja a figyelmet arra, hogy a fiatalok által fogyasztott információk és média minősége a társadalmi befogadás egyik erőteljes tényezője. Nagyobb médiajelenlétet eredményezhet Európában, az ENSZ globális média- és információs műveltségi hete pedig lehetséges fókuszpontként szolgálhat.

Mindez arra hivatott, hogy a fiatalok képesek legyenek felismerni a minőségi információkat, és felvenni a harcot a dezinformációval szemben.

SZINT:

nemzeti,

5.4. Információs központként működő, befogadó ifjúsági terek létrehozása

A tagállamoknak támogatniuk kell az önkormányzatokat olyan helyi ifjúsági terek létrehozásában, amelyek vonzóak a fiatalok számára, kísérleti tereket biztosítanak a tanuláshoz, és jól felszereltek mind a fiatalok, mind az ifjúságsegítők számára. Ezeket a tereket mind pénzügyi, mind pedig emberi erőforrások tekintetében megfelelően el kell ellátni. Az ifjúságsegítőknek jól tájékozottnak és jól képzettnek kell lenniük, továbbá képesnek kell lenniük arra, hogy megbízható információforrásokhoz irányítsák a fiatalokat, és minőségi programokat hozzanak létre.

Mindez arra hivatott, hogy a fiatalok jól tájékozottak és aktívak legyenek, továbbá rendelkezzenek a megfelelő autonómiával.

SZINT:

helyi,

regionális

5.5. Az EU egyszerűen: szisztematikusan befogadó tájékoztatás mindenki számára

Az uniós intézményeknek szisztematikus megközelítést kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy minden, a fiatalok számára releváns uniós információt – például weboldalakat, szakpolitikai intézkedéseket és programokat – valamennyi európai nyelven, könnyen olvasható és hozzáférhető formában, audiovizuális formátumban, valamint jelnyelven is elérhetővé tegyék. Ehhez kritériumokat és útmutatást kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy hogyan érdemes megfogalmazni ezeket az információkat, és a közzététel előtt fókuszcsoportok segítségével minőségi ellenőrzést kell végezni a hozzáférhetőség tekintetében.

Mindez az autonómia fokozására, a lehetőségek kihasználására és az EU-ba vetett bizalom erősítésére irányul.

SZINT:

6. A DISZKRIMINATÍV ATTITŰDÖK ÉS FELFOGÁSOK ELLENI FELLÉPÉS

6.1. Befogadó nyelvezet használata az uniós szakpolitikai dokumentumokban

Az EU-nak felül kell vizsgálnia az aktuális szakpolitikai dokumentumokat, és a diszkriminatív kifejezéseket/fogalmakat/szavakat szükség esetén befogadó alternatívákkal kell helyettesítenie. Minden új szakpolitikai keretet inkluzív nyelven kell megfogalmazni, és értékelni kell a tekintetben, hogy életkortól, fajtól, nemtől, vallástól, etnikai hovatartozástól, származástól és fogyatékosságtól függetlenül minden embert képviselnek-e. Ezeket az iránymutatásokat kell követni a szakpolitikák más hivatalos nyelvekre történő lefordítása során, hogy biztosítani lehessen a befogadás szempontjának tiszteletben tartását.

Mindez arra irányul, hogy az e dokumentumok által érintett valamennyi ember képviselve és bevonva érezze magát.

SZINT:

nemzeti,

6.2. Folyamatos tanulás, amelynek középpontjában a sokféleség elfogadása és tudatosítása áll

A diszkriminatív attitűdök és felfogások lebontása érdekében a polgárok életének minden szakaszában elő kell mozdítani a folyamatos, a sokféleség elfogadását és tudatosítását a középpontba állító tanulást. A tananyagnak hangsúlyoznia kell a kulturális tapasztalatcserét, az inkluzivitást, az interszekcionalitást és a társadalmi csoportok találkozását. (Online és offline formában is) hozzáférhetőnek és a társadalom különböző területeire könnyen átültethetőnek kell lennie, beleértve a gyermekek kötelező oktatását és a foglalkoztatási ágazatot is.

Mindez a sokféleség tudatosítását szolgálja, ami embertársaink elfogadásának meghatározó tényezője.

SZINT:

nemzeti,

6.3. Interszekcionális és reprezentatív megközelítés alkalmazása valamennyi stratégiában

A diszkriminatív attitűdök és felfogások elleni küzdelem érdekében a tagállamoknak minden szakpolitikai területen interszekcionális megközelítést kell alkalmazniuk a mechanizmusok és stratégiák végrehajtása (pl. az uniós ifjúsági párbeszéd befogadóbbá tétele, illetve a nemzeti tervek kidolgozása vagy megfelelő végrehajtása) során. Ezt a megélt tapasztalatokkal rendelkező emberek bevonásával és a képviseleti struktúrák igénybevételével kell elérni egy fenntartható részvételi folyamat keretében, hangsúlyt helyezve az érintettekkel való törődésre, továbbá összhangban a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel és egyéb emberi jogi egyezményekkel.

Mindez arra hivatott, hogy egy olyan társadalom jöjjön létre, amely garantálja az egyén szükségleteinek teljes körű tiszteletben tartását.

SZINT:

nemzeti

6.4. Az egyenlő jogok garantálása: megfelelő ifjúsági tesztek elterjesztése minden szinten.

A politikai döntéshozatali folyamatok során nem veszik figyelembe a fiatalok minden szükségletét, ami megnehezíti gazdasági, szociális és kulturális jogaik teljes körű gyakorlását. Egy megfelelő ifjúsági tesztnek – amely hatásvizsgálati eszköznek tekinthető – két szakaszból kell állnia: egy előzetes értékelési szakaszból, amely a javasolt jogszabály fiatalokra gyakorolt esetleges hatását vizsgálja, és egy utólagos értékelési szakaszból, amely az elfogadott jogszabály rövid és hosszú távú hatásait követi nyomon.

Mindez a fiatalok szükségleteinek tiszteletben tartását és nehézségeik elismerését hivatott előmozdítani.

SZINT:

helyi,

regionális,

nemzeti,

6.5. Uniós finanszírozás az európai településeken belül létrehozandó, generációk közötti terek számára

Mind a szervezett, mind a nem szervezett csoportok, és/vagy a magánszemélyek és a helyi önkormányzatok számára lehetővé kell tenni, hogy pályázhassanak az emberek/csoportok összekapcsolódását szolgáló, biztonságos és ingyenesen hozzáférhető terek finanszírozására. A közösségeknek lehetőséget kell adni arra, hogy találkozzanak, és megtanulják, hogyan lehetnek egymás számára értékesek.

E tereknek ingyenesnek, hozzáférhetőnek és biztonságosnak kell lenniük, és biztosítaniuk kell, hogy a csoportok bevonásában a sokféleség érvényesüljön.

A végfelhasználóknak részt kell venniük/be kell őket vonni a használaton kívüli terek (újra)tervezésének folyamatába/folyamatában, a használati engedély kérelmezésétől egészen azok irányításáig és működtetéséig.

Mindez azt hivatott elérni, hogy az EU-n belül 1 500 ilyen tér (újra)tervezése valósuljon meg.

SZINT:

helyi,

nemzeti,

6.6. Az előítéletek megelőzése kisebbségi csoportok elfogadása és az önreflexióra való nevelés révén

—

Elő kell segíteni a kisebbségi csoportok elfogadását a média különböző formáiban – például tankönyvekben vagy filmekben – való fokozott megjelenítésük révén. Támogatni kell a kisebbségi csoportokat pontosan megjelenítő filmek készítését, valamint biztosítani kell a nemzeti televízióban való láthatóságukat.

—

Elő kell mozdítani a formális oktatást annak biztosítása által, hogy a tanárok nem a szabadnapjaik terhére vesznek részt az önreflexió fejlesztésére irányuló oktatási programokban. Ösztöndíjakat kell nyújtani a részvétel megkönnyítése és az önreflexióra való nevelésnek az osztálytermekbe történő integrálása céljából.

—	Arra törekszünk, hogy az önreflexió fejlesztésére irányuló oktatási tevékenységek folyamatos támogatást kapjanak, a kollégiumi kezdeményezések pedig célzott támogatásban részesüljenek.

Mindez a kölcsönös megértés előmozdítását, az előítéletek elleni küzdelmet és az oktatók felhatalmazását hivatott előmozdítani.

SZINT:

helyi,

regionális,

nemzeti,