A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a sportra vonatkozó uniós munkatervről

(2024. július 1. – 2027. december 31.)

(C/2024/3527)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI

EMLÉKEZTETVE az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikkére, amelynek értelmében a sport olyan terület, amelyen az Európai Unió (EU) szintjén hozott intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit,

EMLÉKEZTETVE az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához,

EMLÉKEZTETVE az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdésére, amelynek értelmében az uniós fellépés célja a sport európai dimenziójának fejlesztése, mégpedig a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésének az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és morális épségének védelme révén,

ELISMERVE egyrészről azt, hogy a sport segítheti az EU általános politikai prioritásainak megvalósítását, és különösen olyan szakpolitikai területek céljainak elérését, mint például az oktatás, az egészségügy, az ifjúságpolitika, a kultúra, a szociális ügyek, a társadalmi befogadás, az egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség, a város- és vidékfejlesztés, a közlekedés, a környezetvédelem, a turizmus, a foglalkoztatás, az innováció, a fenntarthatóság, a digitalizáció és a gazdaság, másrészről azt, hogy ezek a szakpolitikai területek ágazatközi együttműködéssel támogathatnák a sport előmozdítását,

HANGSÚLYOZVA, hogy a sport – az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjével összhangban – a fenntartható fejlődés fontos előmozdítója is egyben (1), és ezáltal elősegítheti a fenntartható fejlődési célok megvalósítását,

NYUGTÁZVA az Európa Tanács átdolgozott Európai Sport Chartáját, amelynek célja biztosítani, hogy mindenkinek lehetősége nyíljon a sportban való részvételre, és különösen, hogy mindenki biztonságos, védett és egészséges környezetben sportolhasson (2),

EMLÉKEZTETVE a 2011–2014-es időszakra szóló (3), illetve a 2014–2017-es (4), a 2017–2020-as (5) és a 2021–2024-es időszakra szóló (6), sportra vonatkozó uniós munkatervről szóló tanácsi állásfoglalásokra,

ÜDVÖZÖLVE a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2021–2024) végrehajtásának eredményeit, valamint a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról szóló bizottsági jelentést,

NYUGTÁZVA az Eurobarométer 525. sz. tematikus felmérését a sportról és a testmozgásról (7), a sportban a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásait (8), a zöld sporttal foglalkozó szakértői csoport és a sportágazat talpra állásának és válságokkal szembeni rezilienciájának a Covid19-világjárvány során és azt követően való megerősítésével foglalkozó szakértői csoport munkájának eredményeit, valamint a sportstatisztikák és -adatok Európai Unión belüli harmonizációjára irányuló, jelenleg zajló munkát,

10.

HANGSÚLYOZVA a sportot is érintő globális kihívásokat, például a közelmúltbeli Covid19-világjárványt, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, továbbá a sportversenyeket is befolyásoló geopolitikai feszültségeket,

11.

NYUGTÁZVA az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő jogi ügyeket, amelyek növelik a sport európai dimenziójának láthatóságát és relevanciáját,

12.

ÜDVÖZÖLVE, hogy az Erasmus+ sporttevékenységek keretében bevezették az 1. kulcsintézkedést a sportszervezetekben – elsősorban a szabadidősportokban – dolgozó személyzet mobilitásához kapcsolódóan, akik lehetőséget kapnak arra, hogy fejlesszék kompetenciáikat és képesítéseiket, és új készségeket szerezzenek azáltal, hogy egy adott időszakot külföldön töltenek,

13.

ELISMERVE, hogy folyamatos együttműködésre van szükség a többi uniós intézménnyel és szervvel, a sportmozgalommal és más érintett érdekelt felekkel, valamint az illetékes nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal (ET), az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA),

MEGHATÁROZZÁK A KÖZÖTTI IDŐSZAKRA SZÓLÓ, SPORTRA VONATKOZÓ UNIÓS MUNKATERVET.

2024. JÚLIUS 1. ÉS 2027. DECEMBER 31.

14.

Az uniós munkaterv a következő kiemelt területekre helyezi a hangsúlyt:

—	Integritás és értékek a sportban

—	A sport társadalmi-gazdasági és fenntartható dimenziói

—	A sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel

A konkrét fő kérdésköröket, témákat, célokat, munkaformákat, lehetséges eredményeket, céldátumokat és felelősségi köröket e dokumentum I. és II. melléklete állapítja meg és fejti ki.

15.

A sportra vonatkozó uniós munkaterv (a továbbiakban: az uniós munkaterv) IRÁNYADÓ CÉLKITŰZÉSEI

az uniós sportpolitika tekintetében:

—	megerősíteni az Unióban a sport biztonságos, integritáson és értékeken alapuló jellegét,

—	fenntartható és tényadatokkal alátámasztott sportpolitikát érvényre juttatni,

—	az aktív és környezetbarát életmód, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása érdekében fokozni az összes korosztály részvételét a sportban és az egészségvédő testmozgásban, valamint javítani a veszélyeztetett csoportok hozzáférését,

—	a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel növelése érdekében támogatni az önkéntes alapú szabadidősportot,

—	előmozdítani, elmélyíteni és továbbvinni az európai sportmodell fő jellemzőiről folytatott megbeszéléseket,

—	megerősíteni és előmozdítani a jó irányítást a sportban,

—	többek között az ágazat szénlábnyomának korlátozása céljából ösztönözni a sportágazatba, így többek között a fenntartható és hozzáférhető sportinfrastruktúrába és sport-szabadidős létesítményekbe való beruházásokat,

—	ágazatközi együttműködés keretében bővíteni az ismereteket a sportturizmusról, amely kulcsszerepet játszhat az ágazat fenntartható fejlődésében és rezilienciájának növelésében,

—	támogatni a sportban az innovációra és a digitalizációra irányuló munkát, lévén, hogy e két elem az egészség, a teljesítmény, a gazdasági fejlődés és a fenntartható sportágazat motorja,

—	a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatokra építve megerősíteni a sportágazat rezilienciáját a jövőbeli kihívásokkal és válságokkal szemben,

—

ágazatközi együttműködés révén gondoskodni arról, hogy más uniós szakpolitikai területek képviselői is tisztában legyenek azzal, hogy a sport számottevő mértékben hozzá tud járulni Európa társadalmi és fenntartható növekedéséhez, az európai polgárok egészségéhez és a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, és ennek során figyelembe kell venni azt is, hogy más uniós szakpolitikák milyen hatást gyakorolhatnak a sportágazatra,

—	adott esetben támogatni és lehetővé tenni az Erasmus+ program teljes körű végrehajtását a sport területén;

az irányítás és az együttműködés tekintetében:

—

a 2017. évi tanácsi állásfoglalással (9) összhangban megerősíteni a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd alkalmazását és végrehajtását, illetve e párbeszéd alábbi fő elemeit:

a)	európai uniós sportfórum,

b)	a sportról folytatott magas szintű strukturált uniós párbeszéd, amelyre az EU Tanácsának ülései alkalmával kerül sor,

c)	a sportról folytatott operatív szintű strukturált uniós párbeszéd, amelyre az uniós sportigazgatók találkozóinak vagy más nem hivatalos elnökségi eseményeknek az alkalmával kerül sor,

—	megerősíteni az uniós sportpolitika nemzetközi dimenzióját, különösen az Unión kívüli kormányokkal és érdekelt felekkel az aktuális sportpolitikai kérdésekkel és kihívásokkal kapcsolatban folytatott cserék és közös munka, valamint az Európa Tanáccsal való fokozott együttműködés révén,

—	biztosítani az előző négy, sportra vonatkozó uniós munkaterv és más sportvonatkozású uniós dokumentumok, például tanácsi következtetések és állásfoglalások nyomán hozott intézkedések folyamatosságát és nyomon követését,

—	megerősíteni az uniós tagállamok és a Bizottság közötti ismeret- és tapasztalatcserét.

16.

Ez az uniós munkaterv rugalmas eszköz. A későbbiekben szükségessé válhat a munkaterv megváltoztatása vagy módosítása annak érdekében, hogy időben reagálni lehessen a sport és a testmozgás területén a közeljövőben bekövetkező vagy váratlan fejleményekre és sürgető problémákra, illetve hogy figyelembe lehessen venni a Tanács jövőbeli elnökségeinek prioritásait is;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

17.

vegyék ki a részüket ezen uniós munkaterv végrehajtásából, és adott esetben szakértelmükkel és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a különböző munkaformák keretében végzett munkához;

18.

vegyék fontolóra az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismeretek és elért eredmények figyelembevételét a nemzeti és szubnacionális szintű sportpolitika és más érintett szakpolitikák kidolgozása során, a szubszidiaritás elvének és a sport autonómiájának tiszteletben tartása mellett;

19.

tájékoztassák a nemzeti sportmozgalmat és az egyéb érintett érdekelt feleket ezen uniós munkaterv végrehajtásában elért eredményekről, illetve adott esetben működjenek velük együtt e tekintetben, valamint terjesszék az eredményeket a tevékenységek jelentőségének és láthatóságának biztosítása érdekében;

20.

nyújtsanak tájékoztatást a Tanács által a sportmozgalom és az érintett érdekelt felek tekintetében kifejtett munka releváns szempontjairól annak érdekében, hogy biztosítsák a Tanács tevékenységeinek jelentőségét és láthatóságát, valamint hogy javítsák a Tanács által a sportmozgalomnak és más érdekelt feleknek címzett ajánlások vagy felkérések nyomon követését;

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

21.

programjuk kidolgozásakor vegyék figyelembe ezt az uniós munkatervet, tegyék lehetővé az információcserét a sportmunkacsoporton belül a végrehajtás előrehaladását illetően, és építsenek a már elért eredményekre;

22.

mérlegeljék a sportmozgalom érintett képviselőivel és a sportban érdekelt más szereplőkkel való, a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd alapján zajló találkozók szervezését. E találkozók keretében például információkat lehet cserélni az ezen uniós munkaterv végrehajtásával – így többek között a Tanács jövőbeli munkájával (pl. a soron következő tanácsi dokumentumokhoz való hozzájárulás lehetséges módjaival) – kapcsolatban, meg lehet vitatni az aktuális sportpolitikai kérdéseket és kihívásokat, valamint fel lehet térképezni a kölcsönös törekvéseket, illetve tájékoztatást lehet nyújtani a soron következő tanácsi elnökségek tervezett prioritásairól;

23.

adott esetben használják fel e munkaterv munkaformáinak eredményeit és ajánlásait munkájuk támogatására, valamint arra, hogy jobban láthatóvá tegyék a Tanács és a Bizottság által a sport területén kifejtett munkát;

24.

az ezen állásfoglalás tárgyát képező időszak végén, a Bizottság által készítendő jelentés alapján adott esetben tegyenek javaslatot a következő időszakra szóló új uniós munkaterv tervezetére;

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

25.

a tagállamokkal közösen vonja be a sportmozgalmat és az egyéb érintett érdekelt feleket ezen uniós munkaterv végrehajtásába, és ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban – ahol csak lehetséges, gondoskodva a szinergiákról – segítse a tagállamokat az érintett szakpolitikai ágazatokban szerzett szakértelmével és tapasztalataival;

26.

2026 végéig dolgozzon ki új hosszú távú stratégiai dokumentumot az uniós sportpolitika jövőjéről, többek között az európai sportmodell fő jellemzőinek (10) előmozdításáról és a sport más uniós szakpolitikákban való általános érvényesítéséről;

27.

adott esetben tegyen javaslatot a meglévő szakpolitikai dokumentumok, például az egészségvédő testmozgás (HEPA) ágazatközi előmozdításáról szóló, 2013. évi tanácsi ajánlás (11) felülvizsgálatára;

28.

járuljon hozzá a tényadatokkal alátámasztott szakpolitikákhoz az EU-ban és tagállamaiban, különösen a társaktól való tanulási tevékenységek megszervezésének támogatása, a bevált gyakorlatok és adatok tagállamok és érintett érdekelt felek közötti cseréjére szolgáló egyéb eszközök létrehozása, valamint adott esetben tanulmányok és felmérések révén;

29.

továbbra is tájékoztassa rendszeresen a tagállamokat, a sportmozgalmat és az egyéb érintett érdekelt feleket a sport területén, valamint a sport szempontjából releváns egyéb uniós szakpolitikai területeken folyamatban lévő és tervezett kezdeményezésekről és a meglévő finanszírozási lehetőségekről;

30.

lehetőség szerint nyújtson naprakész tájékoztatást a tagállamoknak az egyéb uniós szakpolitikákról és programokról, valamint azoknak a sportágazatra gyakorolt lehetséges hatásáról, valamint nyújtson átfogó tájékoztatást a munkaterv fő kérdéskörei szempontjából releváns Erasmus+ projektekről;

31.

adott esetben előzetesen konzultáljon a tagállamokkal az uniós munkaterv egyes kezdeményezéseinek végrehajtásáról, különösen a kezdeményezések tekintetében elért eredmények nyomon követése céljából;

32.

vegyen fontolóra olyan közös módszereket, amelyek alapján a tagállamok, az Európai Bizottság és az érintett érdekelt felek összeülhetnek és felügyelhetik az uniós munkaterv végrehajtását, valamint nyomon követhetik az előrehaladást és megvitathatják a legfontosabb sportpolitikai kérdéseket;

33.

mozdítsa elő a sport és a testmozgás szempontjának általános érvényesítését a többi uniós szakpolitikai területen, továbbá mozdítsa elő a sport és a többi uniós szakpolitika közötti szinergiákat;

34.

terjessze az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismereteket és elért eredményeket a tevékenységek gyakorlati jelentőségének és láthatóságának biztosítása érdekében;

35.

vegye fontolóra, hogy a tagállamok közötti információmegosztás és hálózatépítés további elősegítése érdekében – többek között a meglévő informatikai együttműködési eszközöket felhasználva – online platformot biztosít a jelentések, a legjobb gyakorlatok és a releváns dokumentumok tárolásához és cseréjéhez;

36.

2027 első felében – a tagállamok, a sportmozgalom és az érintett érdekelt felek önkéntes hozzájárulásai alapján – nyújtson be jelentést ezen uniós munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. A soron következő uniós munkaterv 2027 második felében esedékes kidolgozása ezen a jelentésen fog alapulni;

FELKÉRIK A SPORTMOZGALMAT ÉS AZ EGYÉB ÉRINTETT ÉRDEKELT FELEKET, HOGY

37.

működjenek együtt a tagállamokkal és a Bizottsággal ezen uniós munkaterv végrehajtásában, és szakértelmükkel és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a különböző munkaformák keretében végzett munkához;

38.

terjesszék az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismereteket és elért eredményeket, és vegyék figyelembe ezeket a saját tevékenységeik során.

(1) Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének A/RES/70/1 határozata – A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, 37. pont, 2015. szeptember 25.

(2) Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a miniszterhelyettesek 1414. ülésén 2021. október 13-án elfogadott CM/Rec(2021)5 ajánlás az átdolgozott Európai Sport Chartáról, 1. cikk, (1) bekezdés, b) pont.

(3) HL C 162., 2011.6.1., 1. o.

(4) HL C 183., 2014.6.14., 12. o.

(5) HL C 189., 2017.6.15., 5. o.

(6) HL C 419., 2020.12.4., 1. o.

(7) Európai Bizottság, 525. sz. Eurobarométer tematikus felmérés, „Sport és testmozgás (2022)”, 2268/SP525, átfogó jelentés, 2022. szeptember.

(8) Európai Bizottság, A nemek közötti egyenlőség javítása a sport terén – A nemek sporton belüli egyenlőségével foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásai és cselekvési terve, 2022.

(9) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a sportról folytatott strukturált uniós párbeszéd elmélyítéséről, HL C 425., 2017.12.12., 1. o.

(10) Az európai sportmodell fő jellemzőit a következő dokumentum ismerteti: A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az európai sportmodell fő jellemzőiről, HL C 501., 2021.12.13., 1. o.

(11) A Tanács ajánlása (2013. november 26.) az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról, HL C 354., 2013.12.4., 1. o.

I. MELLÉKLET

I. kiemelt terület: Integritás és értékek a sportban

Fő kérdéskör

Téma

Cél

Munkaforma

(esetleg) Eredmény/céldátum

Vezető(k)

Biztonságos környezet a sportban (1)

A zaklatás, a bántalmazás és az erőszak, így többek között a szexuális erőszak, valamint a megkülönböztetés minden formájának megelőzése

—	A tudatosság növelése

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

Együttműködés az Európa Tanáccsal: uniós közös projekt – „Balance S4 Strengthening the Safety and Service Pillars of the Saint Denis Convention” (A Saint Denis-i egyezmény biztonsági és szolgáltatási pillérének megerősítése)

2024–2025

Bizottság, tagállamok

Küzdelem a gyűlöletbeszéd ellen

—	A közösségi média befolyása és az online szóbeli bántalmazás megelőzése

—	A verbális és a fizikai erőszak megnyilvánulásai sportrendezvényeken

—	A tudatosság növelése

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

OMC-csoport

Egyeztetés alatt

Tagállamok, Bizottság

Dopping elleni küzdelem (2)

A koordináció és az információmegosztás biztosítása, különösen a WADA és a CAHAMA ülései keretében

—

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ad hoc európai bizottságában (CAHAMA) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ülésein az EU és tagállamai által a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az EU tagállamainak a WADA Kuratóriumában való képviselete és az EU, valamint az uniós tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő koordinálása felülvizsgálatáról szóló állásfoglalással (és annak esetleges későbbi módosításaival) összhangban képviselendő álláspontok kidolgozása. Egy adott álláspont megfogalmazása során az Európa Tanáccsal való szinergiákra irányuló törekvés azzal a céllal, hogy el lehessen kerülni a párhuzamos munkavégzést és párhuzamos struktúrák létrehozását (3).

Tanács (szükség esetén szakértők támogatásával) és CAHAMA

(esetleg) Uniós koordináció és álláspont

Elnökségek, Bizottság

—	A 2023. évi állásfoglalás alkalmazásának felülvizsgálata és annak mérlegelése, hogy szükség van-e kiigazításokra.

Tanács

2025 második fele

DK elnökség

Sport és oktatás

—	A sport által az oktatási rendszerben betöltött szerep új megközelítése

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Véleménycsere

(esetleg) Tanácsi következtetések és irányadó vita a Tanácsban

2025 első fele

PL elnökség

—	A sport mint a személyes, társas és tanulási készségek terepe, valamint a tolerancia, a szolidaritás és a befogadás, továbbá egyéb, a sporthoz kapcsolódó és uniós értékek előmozdításának környezete (4)

—	A tudatosság növelése

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

Érdekelt tagállamok csoportja (egymástól tanulás) a sport és a testmozgás iskolai népszerűsítésének innovatív módjairól

2025

—	Készségek és képesítések a sportban: sportolók és a sport területén dolgozók, különösen az edzők

Érdekelt tagállamok csoportja (egymástól tanulás) az edzői képesítések és képzések fejlesztéséről, valamint a társadalomra gyakorolt többdimenziós hatásról

2025–2027 (megerősítendő)

—	A sportolók kettős karrierje (az oktatáshoz és a munkahelyekhez való hozzáférés és ezek társítása a sportolói karrierrel)

—	A tudatosság növelése

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

Tanulmány

Érdekelt tagállamok csoportja vagy konferencia (egymástól tanulás)

2024–2027

2026

Bizottság

Nemek közötti egyenlőség

—	A nők részvételének növelése, különösen az edzők körében, valamint a sportszervezetek és sportklubok vezetőségében

—	A női és férfi sportolók, edzők, tisztviselők, alkalmazottak stb. számára biztosított egyenlő feltételek (beleértve a fizetést is)

—	A női sportversenyek jobb médiamegjelenítése, küzdelem a sztereotípiák ellen stb.

—	„A nemek közötti egyenlőség javítása a sport terén” c. bizottsági jelentés vizsgálatát követő intézkedések és a nemek sporton belüli egyenlőségével foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásai és cselekvési terve (5)

—	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a sport területén a nőkről és az egyenlőségről szóló következtetéseket (2023) (6) követő intézkedések

Együttműködés az Európa Tanács kibővített részleges sportügyi megállapodásával (EPAS): az EU-val közös „All In Plus” projekt

2023–2025

Bizottság

Hagyományos sportok

A hagyományos sportok rávilágítanak a sport által Európa kultúrájában, történelmében és hagyományaiban betöltött szerepre, valamint támogatják a társadalmi kohéziót, a beilleszkedést, az önkéntességet és az aktív polgári szerepvállalást

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A tudatosság növelése (pl. a szellemi kulturális örökség UNESCO-listáján szereplő európai sportok kiemelése)

Tanácsi következtetések

2026 második fele

IE elnökség

Európai sportmodell

A versenyek nyitottsága, a sportban szerzett érdemek, integritás, szolidaritás és értékek a sportban

—	Tudásépítés

—	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az európai sportmodell fő jellemzőiről szóló állásfoglalást (2021) (7) követő intézkedések A „Study on the European Sport Model” c. jelentést (2022) (8) követő intézkedések

Tanulmány az európai sportmodellre hatást gyakorló jövőbeli fejlesztésekről, fenyegetésekről és lehetőségekről

2024–2027

Bizottság, tagállamok

A sportolók jogai

A sportolók jogai és munkakörülményei, különös tekintettel a sporteseményeken való részvételhez fűződőkre (például marketingjogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, jogvédelem, megkülönböztetésmentesség)

—	A tudatosság növelése

—	Tudásépítés

—	A ténybeli és a jogi helyzet elemzése

—	A Bizottság (2024 első negyedévében közzéteendő) tanulmányát követő intézkedések

OMC-csoport

—

Egyeztetés alatt

Tagállamok, Bizottság

A jó kormányzás fejlesztése és előmozdítása a sporton belül

A sporton belül leküzdendő, kormányzással kapcsolatos akadályok azonosítása

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

A sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem

—	Az Európa Tanács Egyezménye a sportversenyek tiltott befolyásolásáról („macolini egyezmény”)

—	Annak megvizsgálása, hogy miként lehetne az egyezménnyel kapcsolatos patthelyzetnek véget vetni annak érdekében, hogy az EU és valamennyi tagállama lezárhassa saját megerősítési eljárásait és csatlakozhasson az egyezményhez

A Tanács, valamint együttműködés az Európa Tanáccsal

2025 második fele

DK elnökség,

Bizottság

—	A tagállamok közötti együttműködés megerősítése a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

Főigazgatók találkozója

2025 második fele

DK elnökség

II. kiemelt terület: A sport társadalmi-gazdasági és fenntartható dimenziói

Fő kérdéskör

Téma

Cél

Munkaforma

(esetleg) Eredmény/céldátum

Vezető(k)

Innováció és digitalizáció

—	Sportinnováció a sportágazat minden dimenziójában és minden szintjén (beleértve a helyi sportklubokat is)

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A tudatosság növelése

—	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a sportinnovációról szóló következtetéseket (2021) (9) követő intézkedések

Érdekelt tagállamok csoportja (egymástól tanulás) a digitalizációnak a tényadatokkal alátámasztott sportpolitikában betöltött szerepéről

Egyeztetés alatt

—	Az e-sport fejlesztése

(esetleg) Érdekelt tagállamok csoportja és/vagy a SHARE 2.0 keretében működő gyakorlatközösség

Egyeztetés alatt

Tagállamok, Bizottság

Fenntartható sport

—	Oktatás a fenntartható sportért

—	Környezetbarát sportolás, sportlétesítmények és sportesemények

—	A sport és a sportolás alakulása az éghajlatváltozás fényében

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A tudatosság növelése

—	A Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott, „A sport és a testmozgás mint a fenntartható fejlődést szolgáló magatartásformálás ígéretes mozgatórugói” c. következtetéseket (2022) (10) követő intézkedések

—	A „Sport’s contribution to the European Green Deal – a sport sector playbook” c. munkát (2023) (11) követő intézkedések

Érdekelt tagállamok csoportja (egymástól tanulás)

Egyeztetés alatt

Fenntartható sportlétesítmények és területfejlesztés

Fenntartható és akadálymentes tervezés, építés és karbantartás

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A tudatosság növelése

—	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a fenntartható és hozzáférhető sportinfrastruktúráról szóló következtetéseket (2022) (12) követő intézkedések

A SHARE 2.0 keretében működő gyakorlatközösség

2024–2027

Tagállamok, Bizottság

Sportturizmus

A sportturizmus mint a fenntartható fejlődés hajtóereje

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A tudatosság növelése

Érdekelt tagállamok csoportja (egymástól tanulás)

2026

(esetleg) Tanácsi következtetések és/vagy konferencia és/vagy megbeszélés a főigazgatók találkozóján

2026 első fele

CY elnökség

Jelentős sportesemények

Európának mint jelentős sportesemények házigazdájának a jövője, fenntartható tervezés és megvalósítás, valamint a főbb sportesemények hozadékai a városok és a régiók számára

A legjobb gyakorlatok cseréje

Tanácsi következtetések a főbb sportesemények hozadékairól

2024 második fele

HU elnökség

Főigazgatók találkozója

2024. július

HU elnökség

Magas szintű konferencia

2024. szeptember

HU elnökség

Érdekelt tagállamok csoportja (ha a rendezés jogát Franciaország kapja: az albertville-i 1992-estől a francia Alpokban rendezett 2030-as téli olimpiáig – egy jelentős sportesemény fenntartható örökségének szemléltetése)

2027

Szakpolitikai döntéshozatal és beruházások a sportban

—	A sport hozzájárulása a regionális fejlődéshez

—	Az uniós finanszírozási programok felhasználásának lehetőségei

—	A sportba való beruházás társadalmi megtérülése

—	Helyzetelemzés

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

Érdekelt tagállamok csoportja vagy konferencia (egymástól tanulás a következő témában: „a sport ösztönzése az adórendszeren keresztül”)

2025 második fele

—	Tényadatokkal alátámasztott szakpolitikák

—	A sportágazati szatellitszámlákkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréje – a Bizottság jelentése alapján (13)

Nemzeti jelentések – teljesen önkéntes alapon

2024–2027

Tagállamok

A sporttal kapcsolatos kutatás és statisztikák

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

Konferencia vagy szeminárium

2025 első fele

PL elnökség

A sportágazat rezilienciájának megerősítése

—	A szabadidősport rezilienciája: pénzügyi és környezeti fenntarthatóság, az önkéntesség fokozása, kockázatkezelés

—	A hatóságok szerepe

—	Finanszírozási lehetőségek (SHARE 2.0)

—	Helyzetelemzés

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Stratégiafejlesztés

Tanulmány

2024–2027

Bizottság

III. kiemelt terület: A sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel

Fő kérdéskör

Téma

Cél

Munkaforma

(esetleg) Eredmény/céldátum

Vezető(k)

Megfelelő sportolási és testmozgási lehetőségek teremtése minden generáció számára

—	A gyermekek és a fiatalok fittségi állapotának romlásáért okolható jelenkori kihívások és fenyegetések

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az egész életen át tartó testmozgásról szóló következtetéseket (2021) (14) követő intézkedések

Vita a főigazgatók találkozóján

2025 első fele

PL elnökség

—	A munkahelyi sport fejlesztése

Érdekelt tagállamok csoportja (egymástól tanulás)

2025

—	Aktív időskor

(esetleg) Tanácsi következtetések és/vagy vita a főigazgatók találkozóján és/vagy tanácsi vita

2026 első fele

CY elnökség

A testmozgás népszerűsítése

—	Egész életen át tartó testmozgás

—	Ágazatközi együttműködés az érintett intézményekkel (például iskolákkal)

—	A média és a közösségi média szerepe

—	Az önkéntesség fokozása

—	A tudatosság növelése

—	Tudásépítés

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

(esetleg) Vita a főigazgatók találkozóján

2024. július

HU elnökség

(esetleg) Az egészségvédő testmozgás (HEPA) ágazatközi előmozdításáról szóló tanácsi ajánlás (2013) (15) felülvizsgálata

Egyeztetés alatt

Bizottság, elnökségek, az egészségfejlesztő testmozgással foglalkozó kapcsolattartó pontok hálózata

Mentális egészség és jóllét a sportban

A sport mentális egészségre és jóllétre gyakorolt pozitív hatásának népszerűsítése, valamint prevenció a sportolók számára

OMC-csoport

Egyeztetés alatt

Tagállamok, Bizottság

(esetleg) Vita a főigazgatók találkozóján és/vagy konferencia és/vagy tanácsi vita

2026 első fele

CY elnökség

(1) Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése: „Az Unió fellépésének célja (…) a sport európai dimenziójának fejlesztése (…) a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén.”

(2) Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése: „Az Unió fellépésének célja (…) a sport európai dimenziójának fejlesztése a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának (…) az előmozdítása révén.”

(3) A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az uniós tagállamoknak a WADA Kuratóriumában való képviseletének, valamint a tagállami álláspontok WADA-üléseket megelőzően történő koordinálásának felülvizsgálatáról, HL C 185., 2023.5.26., 29. o.

(4) Az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése: „Az Unió a sport (…) társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához.”

(5) Európai Bizottság, A nemek közötti egyenlőség javítása a sport terén, A nemek sporton belüli egyenlőségével foglalkozó magas szintű munkacsoport ajánlásai és cselekvési terve, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022.

(6) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a sport területén a nőkről és az egyenlőségről, HL C, C/2023/1362, 2023.12.1.

(7) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az európai sportmodell fő jellemzőiről (HL C 501., 2021.12.13., 1. o.)

(8) Európai Bizottság, Sennett, J., Le Gall, A., Kelly, G. et al., „Study on the European Sport Model – A report to the European Commission” (Tanulmány az európai sportmodellről – Jelentés az Európai Bizottság részére), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2022.

(9) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a sportinnovációról, HL C 212., 2021.6.4., 2. o.

(10) A Tanács és a tagállamok kormányainak képviselői által elfogadott következtetések: „A sport és a testmozgás mint a fenntartható fejlődést szolgáló magatartásformálás ígéretes mozgatórugói”, HL C 170., 2022.4.25., 1. o.

(11) Európai Bizottság: „Sport’s contribution to the European Green Deal – a sport sector playbook” (A sport hozzájárulása az európai zöld megállapodáshoz – útmutatás a sportágazat számára), átfogó jelentés, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2023. szeptember.

(12) A Tanács következtetései a fenntartható és hozzáférhető sportinfrastruktúráról, HL C 494., 2022.12.28., 1. o.

(13) Európai Bizottság, Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság: „Study on the economic impact of sport through sport satellite accounts” (A sport gazdasági hatása – a sportágazati szatellitszámlák segítségével készített tanulmány), Kiadóhivatal, 2018; az Európai Bizottság előkészületben lévő, várhatóan 2025-ben megjelenő tanulmánya, amelynek célja a sportstatisztikák meglévő módszereinek és meghatározásainak harmonizálása, ezáltal egy lehetséges jövőbeli európai sportágazati szatellitszámla alapjainak megteremtése

(14) A Tanács következtetései az egész életen át tartó testmozgásról, HL C 501I.,2021.12.13., 1. o.

(15) A Tanács ajánlása (2013. november 26.) az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról, HL C 354., 2013.12.4., 1. o.