a)

tervezzenek és hajtsanak végre határozottabb és hatékony uniós fellépéseket a részvételhez való jog – azaz az egyik egyetemes emberi jog – előmozdítása és védelme érdekében, az emberi jogok és a demokrácia támogatására irányuló sokkal szélesebb körű stratégia részeként; biztosítsák, hogy ezek a fellépések integrálják a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos megközelítést és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok bevonását;

b)

hangsúlyozzák a valódi választásokon való részvétel joga és más alapvető szabadságjogok, különösen a mozgás, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága, valamint a megkülönböztetéstől való mentesség joga közötti szoros összefüggést, amelyek nélkül lehetetlen a valódi választásokon való részvétel jogának tényleges gyakorlása; hangsúlyozzák továbbá az e téren a jogállamiság által betöltött döntő szerepet;

c)

szisztematikusan és határozottan foglalkozzanak a nem uniós országok arra irányuló kísérleteivel, hogy korlátozzák a kisebbségek – beleértve az etnikai és a vallási kisebbségeket –, a fiatalok, a nők, az őslakos csoportok és más társadalmi csoportok részvételi jogának gyakorlását; szólítsák fel különösen a nem uniós országok hatóságait, hogy kövessék nyomon a hatóságok és a választott tisztviselők általi gyűlöletbeszédet, és fogadjanak el határozott és konkrét intézkedéseket és szankciókat a rasszizmussal és a megkülönböztetéssel szembeni zéró tolerancia megközelítésének előmozdítása érdekében;

d)

működjenek együtt nem uniós országokkal annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára olyan akadálymentes és támogató környezetet biztosítsanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy részt vehessenek közösségük politikai és közéletében; emeljék ki különösen a politikai részvétel jogi és igazgatási akadályai felszámolásának szükségességét, a szavazási eljárások, létesítmények és választási anyagok hozzáférhetőbbé tétele, a politikai és közéletben való részvétel lehetőségeinek bővítése, valamint a fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való jogával kapcsolatos tájékozottság javítása, és e politikai részvétel mérésére szolgáló adatok gyűjtése révén;

e)

egyszerűsítsék az EU külső fellépési eszköztárában való részvétel jogát, amelyet az Európai Unió nem uniós országokban működő küldöttségeinek kell végrehajtaniuk a tagállamok nagykövetségeivel szoros együttműködésben;

f)

ismerjék el és orvosolják az EU-n belüli részvételhez való jog gyakorlása terén fennálló hiányosságokat az EU e területen folytatott külső fellépése legitimitásának és hitelességének megerősítése érdekében;

g)

ismerjék el, hogy az autokratikus és illiberális rezsimek alatt élő embereknek súlyos nehézséget okoz a választásokkal kapcsolatos tényszerű és cenzúrázatlan információkhoz való hozzáférés és azok megkülönböztetése a rezsim által támogatott propagandától, beleértve a jelöltekre, a választási preferenciákra és a választási folyamat lebonyolítására vonatkozó megbízható információkat, ami korlátozza az arra való erőforrásaikat, hogy értékeljék, hogy a választások valóban versenyen alapulnak-e, és hogy az eredmények a polgárok preferenciáit tükrözik-e, valamint arra irányuló munkájukat, hogy megakadályozzák a közforrások visszaélésszerű felhasználását és a szavazatvásárlást; vegyék figyelembe, hogy mekkora kárt okoznak a manipulált, átláthatatlan és illegitim választások a polgári lakosság tudatában, mivel bizalmatlanságot keltenek mind a nemzeti, mind a nemzetközi kormányzati intézményekkel szemben;

h)

ismerjék el az egyetemes és ingyenes oktatáshoz való hozzáférés fontosságát, amely képessé teszi a lakosságot a választások során való szabad döntéshozatalra;

i)

lépjenek fel azzal az autokratikus és illiberális rezsimek által terjesztett narratívával szemben, miszerint e rezsimek valódi választások eredményeként kaptak megbízást polgáraiktól; e tekintetben dolgozzanak ki átfogó globális stratégiát az EU azon eszközökkel szembeni fellépésére vonatkozóan, amelyeket ezek a rezsimek a választások legitimálására használnak, mint például a hamis megfigyelők és az árnyék választási megfigyelői csoportok – köztük az uniós tagállamoktól és az uniós intézményektől érkezők, például európai parlamenti képviselők – a szabványosított nemzetközi missziók helyett; biztosítsák, hogy ez a stratégia az Unió részéről legyen több, mint puszta párbeszéd és aggodalmat megfogalmazó nyilatkozatok, és a szóban forgó országokban a demokrácia és az állami jogok paramétereinek javítását tűzze ki célul; a demokratikus országokkal együttműködve erősítsék meg a nemzetközi intézményeket annak megakadályozása érdekében, hogy autokrata és illiberális rezsimek beszivárogjanak, és azokat saját céljaikra használják fel;

j)

erősítsék meg a választási megfigyelési munka, valamint az emberi jogok és a demokrácia szélesebb körű uniós támogatása közötti kapcsolatot, politikai, kereskedelmi és együttműködési eszközökkel; tekintsék az autoriter választási legitimációs stratégiákat a mögöttes nem demokratikus tendenciák korai tüneteinek, és ennek megfelelően reagáljanak; lépjenek fel az olyan autoriter narratívákkal szemben, amelyek a biztonságot és a demokráciát ellentétbe helyezik egymással, ezáltal az állambiztonság ürügyén korlátozzák az alapvető szabadságokat, valamint az autokratikus és illiberális rezsimek arra irányuló kísérleteivel szemben, hogy kihasználják az olyan szakpolitikai területeket, mint az éghajlat, a sport és a nemzetközi fejlesztés legitimitásuk hamis megerősítése céljából;

k)

lépjenek fel az autokratikus és illiberális rezsimek azon törekvéseivel szemben, hogy hamis belső vélekedést keltsenek látszatválasztásaik valódiságáról; fordítsanak különös figyelmet az autokratikus és illiberális rezsimek információs és kommunikációs technológiával és a mesterséges intelligenciával való, választási manipuláció kapcsán elkövetett visszaéléseire, amelyeket egyre gyakrabban hajtanak végre a részvétel negatív befolyásolása érdekében, mégpedig propaganda és dezinformáció terjesztésével, valamint az ellenzéki elképzelésekre és jelöltekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés korlátozásával;

l)

kövessék nyomon és ítéljék el a dezinformációs kampányokra szakosodott olyan magánvállalatok szerepét, amelyek felajánlják, hogy nem uniós országokban titokban beavatkoznak a választásokba és manipulálják a közvéleményt; hozzanak hatékony intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az uniós székhelyű, közügyekkel, médiával és online tevékenységekkel foglalkozó vállalatok ne tanúsítsanak ilyen magatartást, hanem szigorúan tiszteletben tartsák a magánélethez való jogot, és a partnerországokban ugyanolyan szintű adatvédelmet biztosítsanak, mint amilyenre az Unióban az általános adatvédelmi rendelet (1) kötelezi őket, különösen a választási kampányok során; biztosítsák, hogy ezek a vállalatok tartsák magukat az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez, és ennek elmulasztása esetén vonják őket felelősségre;

m)

foglalkozzanak azzal a problémával, hogy elfogult választási megfigyelőket alkalmaznak a valódi nemzetközi és uniós választási megfigyelő missziók munkájának hiteltelenítésére;

n)

ismerjék el a civil társadalom döntő szerepét a látszatválasztások felfedése és legitimitásuk helyi lakosság szemében való megkérdőjelezése terén; támogassák a független civil társadalmi szervezeteket, a demokratikus ellenzéki erőket, az emberijog-védőket és a médiát, többek között kapacitásépítés és kommunikációs stratégiák révén, valamint a valódi választásokon való részvételhez való jog megsértésére vonatkozó adatok gyűjtésével; kiemeli, hogy a média finanszírozásának átláthatósága, valamint a valóban szabad és független média kulcsfontosságú a jogtalan befolyásolás megakadályozása szempontjából;

o)

támogassák a választási ciklus alatt a helyi választási megfigyelőket, akiknek a tevékenysége növeli a lakosság abbéli meggyőződését, hogy tiszteletben fogják tartani a valódi választásokon való részvételhez való jogukat, valamint a leghatározottabban ítéljék el az ellenük irányuló támadásokat; támogassák a polgári megfigyelők regionális és globális hálózatait, amelyek szolidaritást, kapacitásépítést és tapasztalatcserét biztosítanak a helyi csoportokkal, ami segíthet ellensúlyozni az autokratikus és illiberális rezsimek egymás választásainak legitimizálására irányuló erőfeszítéseit;

p)

tegyenek általánosan elérhetővé információkat a valódi választásokról és az emberek részvételhez való jogáról, többek között minden kisebbség választójogáról, mégpedig a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében megvalósuló projektek részeként az emberi jogokhoz és a demokratizálódáshoz nyújtott támogatással összefüggésben, beleértve a választási megfigyelőknek mint emberijog-védőknek nyújtott támogatást; e célból támogassák az Emberi Jogok Globális Campusát; támogassák a nem uniós országok választásokkal kapcsolatos jogszabályi és igazgatási keretének javítását célzó programokat, többek között a nemzeti választási bizottságok támogatása révén;

q)

használják fel az EU kulturális diplomáciai és nemzetközi kulturális kapcsolatokat segítő eszköztárát a részvételhez való jog megerősítése, az autokratikus és illiberális rezsimek látszatválasztásokat legitimálni igyekvő narratíváival szembeni fellépés, valamint az egyetemes demokratikus kultúra megerősítése érdekében; tényleges partnerségi alapon építsenek ki ilyen együttműködést, különös tekintettel arra, hogy a választások átláthatóságának biztosítása, a külföldi beavatkozás megszüntetése és a demokráciák javítása folyamatos munkát jelent, amely határozott, innovatív és közös megoldásokat igényel;

r)

nyújtsanak több támogatást a választási megfigyelői képzéssel, a helyi, regionális és nemzetközi szinten történő tudásépítéssel, valamint a helyi médiával és civil társadalmi szervezetekkel való együttműködéssel kapcsolatos kezdeményezésekhez; hangsúlyozzák a helyi választási megfigyelők támogatásának és kapacitásépítésének fontosságát a demokráciaépítés fenntarthatóbb megközelítésének biztosításában;

s)

támogassák a Parlament demokráciatámogatási és választási koordinációs csoportját és annak munkáját, különösen a választási megfigyelés keretében; vizsgálják meg, hogyan lehetne kezelni azt az egyre gyakoribb forgatókönyvet, amely szerint az országok nem kérik fel az EU-t választásaik megfigyelésére;

t)

szigorúan ellenőrizzék az EU és az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) választási megfigyelő missziói ajánlásainak elfogadását és végrehajtását, és azokat az EU és az érintett ország közötti kapcsolatok általános keretének lényeges részeként vegyék figyelembe; megfelelően kövessék nyomon az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásait, a Parlament nagyobb bevonásával; biztosítsák, hogy a nem uniós országokban tartott választásokkal kapcsolatos uniós nyilvános nyilatkozatok szigorúan összhangban legyenek az EU demokratikus, emberi jogi és választási értékeivel, és összhangban legyenek az uniós választási megfigyelő missziók megállapításaival;

u)

az uniós emberi jogi párbeszédek keretében foglalkozzanak a nem uniós országokban fennálló részvételi joggal és a választások integritásával kapcsolatos minden egyéb szemponttal; biztosítsák, hogy ezek a párbeszédek egészüljenek ki egy olyan résszel, amelybe bevonják a független civil társadalmi szervezeteket;

v)

alkalmazzák az EU globális emberi jogi szankciórendszerét (a Magnyickij-törvényt) a részvételhez való jog és a demokratikus választási normák súlyos megsértéséért felelős személyekre vonatkozóan, és továbbra is használják ki az EU korlátozó intézkedéseit azon személyek szankcionálására, akik fokozatosan és rejtetten aláássák a demokráciát és a jogállamiságot a nem uniós országokban; biztosítsák, hogy e korlátozó intézkedések feloldásának feltétele legyen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tényleges javulása az érintett országban; fontolják meg a színlelt választási megfigyelő missziókban részt vevő személyekkel – ideértve a nemzeti parlamentek képviselőit, uniós tagállamok politikusait és európai parlamenti képviselőket – szembeni hatékony és visszatartó intézkedések kidolgozását;

w)

ismerjék el az EU és az EBESZ/ODIHR választási megfigyelő misszióinak szerepét – beleértve a Parlament szerepét – a választások hitelességére vonatkozó bizonyítékok szolgáltatásában, és fejlesszék tovább ezt az eszközt, többek között láthatóságának fokozásával, a színlelt választási megfigyelő missziók elítélésével, valamint a választások előtti és utáni kommunikációs stratégiájának javításával; növeljék a hosszú távú választási megfigyelő misszióknak nyújtott támogatást, mivel a választási folyamatok néhány legsúlyosabb megsértésére a szavazás napja előtt kerül sor; lássák el az uniós választási megfigyelő missziókat megfelelő és naprakész technikai szakértelemmel és erőforrásokkal az új választási információs és kommunikációs technológiák használatával járó új kockázatokkal kapcsolatos szempontok megfelelő nyomon követése érdekében;

x)

mozdítsák elő a nemzetközi fórumokon, különösen az ENSZ-ben, a szoros együttműködést és koordinációt a demokratikus országok, a multilaterális intézmények, például az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és az Európa Tanács, valamint a nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló ENSZ-nyilatkozatot jóváhagyó szervezetek között a hamis választások és a hamis megfigyelők legitimációja elleni hatékonyabb küzdelem eszközeként;

y)

mozdítsák elő az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában a választásokon való részvétel jogára vonatkozó iránymutatások kidolgozására vonatkozó elképzelést, a helyi civil társadalmi szervezetek nagyobb mértékű bevonásával; értékeljék a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 25. cikkéhez fűzött 25. általános kommentár a részvételi jog, illetve az emberi jogok és a demokrácia közötti kapcsolat bizonyítása céljából történő továbbfejlesztésének és rendszerezésének megvalósíthatóságát, az új kihívások – többek között az online dezinformáció és az önkényuralom térnyerésének – kezelése érdekében;

z)

ítéljék el, ha a választások legitimálására irányuló erőfeszítések részeként aláássák a nemzetközileg kidolgozott normákat; fordítsanak különös figyelmet azokra a narratívákra, amelyek alternatív értékekkel hozakodnak elő a nem valódi választások legitimációjának forrásaként, mint például a nemzeti jogszabályok normatív elsőbbsége a nemzetközileg kidolgozott normákkal szemben, vallási és hagyományos értékek, kulturális sajátosságok vagy a fejlődést előtérbe helyező napirendek;

aa)

álljanak az arra irányuló erőfeszítések élére, hogy az ENSZ nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozata és az azt megerősítő és a választási megfigyelésben aktívan részt vevő szervezetek munkája nagyobb nyilvánosságot kapjon; vegyék fontolóra a nemzetközi választási megfigyelés alapelveiről szóló nyilatkozatot megerősítők listájának aktualizálását, azzal a céllal, hogy megerősítsék a nyilatkozat hitelességét, és egyértelmű módon különbséget tegyenek a valódi megfigyelőcsoportok és a hamis megfigyelők között; hasonló megközelítést alkalmazzanak a belföldi választási megfigyelők globális hálózata tekintetében; vizsgálják meg, hogyan lehetne aláásni az árnyékszervezetek és a hamis megfigyelők legitimitását;

ab)

mozdítsák elő a pártatlan nemzetközi és nemzeti választási megfigyelőknek az emberijog-védőként való kifejezett azonosítását az érintett többoldalú fórumokon és az EU más nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatfelvételének részeként, valamint tartsanak ki a pártatlan választási megfigyelők szükséges védelme mellett annak érdekében, hogy feladataikat függetlenül és biztonságosan végezhessék;