(2)

Az uniós ipar mostanáig jól ki tudta használni az adottságaiból fakadó rezilienciáját, de kihívásokkal néz szembe. A magas infláció, a munkaerőhiány, az ellátási láncoknak a Covid19-világjárvány utáni zavarai, az emelkedő kamatlábak, valamint a megugró energiaköltségek és inputárak visszafogják az uniós ipar versenyképességét. Ehhez erős, de nem mindig tisztességes verseny társul a szétaprózott globális piacon. Az EU már számos kezdeményezést terjesztett elő az ipar támogatására: például a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet (40) a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt (41), a nettó zéró iparról szóló jogszabályt (42), az állami támogatásokra vonatkozó új, ideiglenes válság- és átállási keretet (43), valamint a REPowerEU-t  (44). Bár ezek a megoldások gyors és célzott támogatást nyújtanak, az EU-nak strukturálisabb választ kell adnia az érintett ágazatok beruházási igényeire, megőrizve a kohéziót és az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon, valamint csökkentve az EU stratégiai függőségeit.

(2)

Az uniós ipar mostanáig jól ki tudta használni az adottságaiból fakadó rezilienciáját, de versenyképességét hosszú távon is biztosítani kell. A magas infláció, a munkaerőhiány, az ellátási láncoknak a Covid19-világjárvány utáni zavarai, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, az emelkedő kamatlábak, valamint a megugró energiaköltségek és inputárak visszafogják az uniós ipar versenyképességét, és rávilágítottak annak fontosságára, hogy az Unió biztosítsa nyitott stratégiai autonómiáját, és csökkentse a harmadik országoktól való függőségét különböző ágazatokban. Ehhez erős, de nem mindig tisztességes verseny társul a szétaprózott globális piacon. Az EU már számos kezdeményezést terjesztett elő az uniós ipar támogatására: például a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet (40) , a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt (41), a nettó zéró iparról szóló jogszabályt (42), az állami támogatásokra vonatkozó új, ideiglenes válság- és átállási keretet (43), valamint a REPowerEU  (43a) által módosított Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt  (44). Bár ezek a megoldások gyors és célzott támogatást nyújtanak, az EU-nak strukturálisabb választ kell adnia az érintett ágazatok beruházási igényeire, megőrizve a kohéziót, munkahelyeket és egyenlő versenyfeltételeket teremtve az egységes piacon, elősegítve a finanszírozáshoz való hozzáférést, valamint csökkentve az EU stratégiai függőségeit. Az új, különböző állami támogatási keretek kiigazítása jelentős mennyiségű állami támogatás lehetséges elosztását könnyítette meg. Hátrányosabb körülmények között ez a helyzet alkalmas arra, hogy aláássa a belső piac hatékonyságát.

(2a)

Az egységes piac jelentős gazdasági, társadalmi és politikai előnyökkel járt az Unió egésze, ezen belül polgárai és vállalkozásai számára. Bár ezeket az előnyöket széles körben elismerik, elengedhetetlen, hogy továbbra is megoldásokat találjunk a benne rejlő kiaknázatlan társadalmi potenciál további hasznosítására. A Bizottság 2023. március 16-i , „A 30 éves egységes piac” című közleménye előkészíti az egységes piac hosszú távú stratégiai irányvonalát. A jövőbeli egységes piacnak képesnek kell maradnia a változó geopolitikai dinamikához, a technológiai fejlődéshez, valamint a zöld és digitális átálláshoz való alkalmazkodásra, ugyanakkor tekintettel a népesség öregedésére elő kell mozdítania az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét, és hozzá kell járulnia az Unió hosszú távú versenyképességének és termelékenységének javításához.

(3)

A mély- és digitális technológiák, a tiszta technológiák és a biotechnológiák Unión belüli átvétele és elterjedése elengedhetetlen lesz a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségek kiaknázásához és célkitűzéseinek eléréséhez, ezáltal előmozdítva az európai ipar versenyképességét és fenntarthatóságát. Ezért azonnali fellépésre van szükség az ilyen technológiák Unión belüli fejlesztésének és gyártásának támogatása, értékláncaik megőrzése és megerősítése, ezáltal az Unió stratégiai függőségeinek csökkentése, valamint az említett ágazatokban fennálló munkaerő- és készséghiány kezelése képzések és tanulószerződéses gyakorlati képzések révén, valamint mindenki számára hozzáférhető, vonzó, minőségi munkahelyek létrehozásával.

(3)

A digitális technológiák, a nettó zéró technológiák és a biotechnológiák, valamint az élettudományok átvétele és elterjedése elengedhetetlen lesz az Unió stratégiai függőségeinek csökkentéséhez, a zöld és digitális átállásban rejlő lehetőségek kiaknázásához és célkitűzéseinek eléréséhez, ezáltal biztosítva az Unió szuverenitását és stratégiai autonómiáját, és előmozdítva az európai ipar versenyképességét és fenntarthatóságát. Ezért azonnali fellépésre van szükség az ilyen technológiák Unión belüli fejlesztésének és gyártásának támogatása, ellátási láncaik megőrzése és megerősítése, ezáltal az Unió stratégiai függőségeinek csökkentése, valamint a releváns ágazatokban fennálló munkaerő- és készséghiány kezelése egész életen át tartó tanulás, képzések és tanulószerződéses gyakorlati képzések révén, valamint mindenki számára hozzáférhető, vonzó, minőségi munkahelyek létrehozásával.

(4)

Támogatni kell a kritikus technológiákat a következő területeken: mély- és digitális technológiák, tiszta technológiák és biotechnológiák (beleértve a kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok értékláncait), különösen az EU versenyképessége és rezilienciája, valamint értékláncai szempontjából kritikus szerepet játszó projekteket, vállalatokat és ágazatokat. Például a mélytechnológiáknak és a digitális technológiáknak magukban kell foglalniuk a mikroelektronikát, a nagy teljesítményű számítástechnikát, a kvantumtechnológiákat (azaz a számítástechnikai, kommunikációs és érzékelő technológiákat), a felhőalapú számítástechnikát, a pereminformatikát és a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonsági technológiákat, a robotikát, az 5G-t és a fejlett konnektivitást és a virtuális valóságot, beleértve a védelmi és űripari alkalmazások fejlesztését szolgáló mély- és digitális technológiákkal kapcsolatos intézkedéseket is. A tiszta technológiáknak magukban kell foglalniuk többek között a megújuló energiát; a villamosenergia- és hőtárolást; a hőszivattyúkat; a villamosenergia-hálózatokat; a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokat; a fenntartható alternatív üzemanyagokat; az elektrolizátorokat és az üzemanyagcellákat; a szén-dioxid-leválasztást, -hasznosítást és -tárolást; az energiahatékonyságot; a hidrogént és a kapcsolódó infrastruktúrát; az okosenergia-megoldásokat; a nélkülözhetetlen fenntarthatósági technológiákat, például a víztisztítást és a sótalanítást; a fejlett anyagokat, például nanoanyagokat, a kompozitokat és jövőbeli tiszta építőanyagokat, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható kitermelésére és feldolgozására szolgáló technológiákat. A biotechnológiának olyan technológiákat kell lefednie, mint a biomolekulák és alkalmazásaik, a gyógyszerek és az egészségügyi biztonság szempontjából létfontosságú orvosi technológiák, a biotechnológiai növénytermesztés, valamint az ipari biotechnológia, például a hulladékártalmatlanítás és a biogyártás. A Bizottság iránymutatást adhat ki az e rendelettel összhangban kritikusnak tekintett három területen alkalmazott technológiák alkalmazási körének további pontosítására annak érdekében, hogy a közös stratégiai célkitűzés fényében előmozdítsa az adott programok keretében támogatandó projektek, vállalatok és ágazatok egységes értelmezését. Ezen túlmenően a Bizottság által az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján jóváhagyott közös európai érdeket szolgáló fontos projekt tárgyát képező, e három terület bármelyikén alkalmazott technológiákat kritikusnak kell tekinteni, és az ilyen közös európai érdeket szolgáló fontos projektek hatálya alá tartozó egyedi projekteknek a vonatkozó programszabályokkal összhangban támogathatónak kell lenniük, amennyiben az azonosított finanszírozási hiányt és a támogatható költségeket még nem fedték le teljes mértékben.

(4)

Támogatni kell a kritikus technológiákat a következő területeken: digitális technológiák, nettó zéró technológiák és biotechnológiák, valamint élettudományok, beleértve a kritikus fontosságú gyógyszerek – az (EU) 2022/123 európai parlamenti és tanácsi rendelet  (44a) 6. cikke szerint létrehozott – uniós jegyzékében szereplő gyógyszereket és összetevőiket, valamint e technológiák értékláncait, különösen az EU versenyképessége és rezilienciája, valamint értékláncai szempontjából kritikus szerepet játszó projekteket, vállalatokat és ágazatokat. A jogi egyértelműség és a koherencia érdekében a digitális technológiák fogalommeghatározását össze kell hangolni az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozatban  (44b) szereplő fogalommeghatározással, a nettó zéró technológiák meghatározását pedig az (EU) .../... rendeletben [nettó zéró iparról szóló jogszabály] szereplő fogalommeghatározással. Mivel a biotechnológia fogalma nincs meghatározva az uniós jogban, e rendeletnek az OECD fogalommeghatározását kell átvennie. Az élettudományoknak magukban kell foglalniuk a tudományos ismeretek alkalmazását olyan területeken mint a biológia, a zoológia, a botanika, az ökológia, a fiziológia, a biokémia, a mikrobiológia, a farmakológia, az agronómia, az orvostudomány. A fogalommeghatározásnak ki kell terjednie a kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékében felsorolt kritikus fontosságú gyógyszerekre is, a gyógyszerhatóanyagokat is beleértve. Az Unió nyitott stratégiai autonómiájának és versenyképességének fokozása nem lehetséges az e rendelet hatálya alá tartozó technológiai ágazatok ellátási láncainak megerősítése nélkül. Ezért a kritikus technológiák gyártását szolgáló ellátási lánc mentén megvalósuló projektek pénzügyi támogatása is hozzájárul a STEP célkitűzéseihez. A technológiák akkor minősülnek kritikusnak, ha innovatív, élvonalbeli komponensük jelentős gazdasági potenciállal bír az egységes piacon, vagy hozzájárulnak az Unió függőségeinek megelőzéséhez vagy csökkentéséhez. A Bizottságnak legkésőbb két hónappal e rendelet hatálybalépését követően felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadnia az e rendelettel összhangban kritikusnak tekintett három területen alkalmazott technológiák alkalmazási körének további pontosítására annak érdekében, hogy a kritikus függőségek csökkentésére irányuló közös stratégiai célkitűzés fényében előmozdítsa az adott programok keretében támogatandó projektek, vállalatok és ágazatok egységes értelmezését. A stratégiai függőségek meghatározásakor a Bizottságnak az elmúlt években végzett értékelésekre kell támaszkodnia44b.A Bizottságnak az e rendelettel összhangban elkészített időközi értékelő jelentésében foglalt megállapítások fényében felül kell vizsgálnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, és azt hozzá kell igazítania az aktuális piaci feltételekhez. Mivel a nettó zéró iparról szóló jogszabály átfogó értelmezést teremt az éghajlati célok 2050-es elérése szempontjából szükségesnek ítélt európai iparágak tekintetében, az (EU) .../... rendelet [a nettó zéró iparról szóló jogszabály] értelmében azonosított azon stratégiai projektek, amelyek valamennyi technológiai projekt e rendelet szerinti kritikus szempontjai szellemében megfelelnek a nettó zéró iparról szóló jogszabály rezilienciára és versenyképességre vonatkozó kritériumainak, a STEP célkitűzéseit teljesítő projektnek tekintendők. Ugyanez vonatkozik az (EU) … [a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály] szerint azonosított stratégiai projektekre is.

(5)

A kulcsfontosságú technológiák gyártási kapacitásának megerősítése az Unióban nem lehetséges jelentős létszámú szakképzett munkaerő nélkül. A munkaerő- és készséghiány azonban minden ágazatban nőtt, beleértve a zöld és digitális átállás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott ágazatokat is, és veszélyezteti a kulcsfontosságú technológiák térnyerését, és ebben az összefüggésben a demográfiai változások sem hagyhatók figyelmen kívül. Ezért fokozni kell a stratégiai ágazatok szempontjából releváns munkaerőpiaci aktivizálást, mindenekelőtt munkahelyeknek és tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségeknek a fiatalok, a hátrányos helyzetű személyek és különösen a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára történő létrehozása révén. Ez a támogatás számos egyéb, az átállásból eredő készségigények kielégítését célzó, az uniós készségfejlesztési programban körvonalazott intézkedést egészít ki (45).

(5)

Az e rendeletben meghatározott releváns ágazatokban a kulcsfontosságú technológiák gyártási kapacitásának megerősítése az Unióban nem lehetséges jelentős létszámú szakképzett munkaerő nélkül. A munkaerő- és készséghiány azonban minden ágazatban nőtt, beleértve a zöld és digitális átállás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott ágazatokat is, és a demográfiai változások fényében várhatóan tovább fog nőni, veszélyeztetve az e rendeletben meghatározott releváns ágazatokban a technológiák térnyerését. Ezért fokozni kell a releváns ágazatok szempontjából releváns munkaerőpiaci aktivizálást, mindenekelőtt a tanulásba és az egész életen át tartó tanulásba, a releváns készségek fejlesztésébe való beruházások, a minőségi munkahelyeknek és tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségeknek a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő hátrányos helyzetű fiatalok számára történő létrehozása révén. Ez a támogatás számos egyéb, az átállásból eredő készségigények kielégítését célzó, az uniós készségfejlesztési programban körvonalazott intézkedést egészít ki (45). Ezek az intézkedések fontos szerepet játszanak az átképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos gondolkodásmód további előmozdításában, az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességének fokozásában, valamint a minőségi munkahelyek létrehozásához való hozzájárulásban, szem előtt tartva a zöld és digitális átállásban rejlő teljes potenciál társadalmi szempontból méltányos, inkluzív és igazságos módon történő megvalósítását.

(6)

Az átálláshoz szükséges beruházások nagyságrendje szükségessé teszi a meglévő uniós programok és alapok keretében rendelkezésre álló források teljes körű mozgósítását, beleértve a finanszírozási és beruházási műveletekhez nyújtott költségvetési garanciák igénybevételét, valamint a pénzügyi eszközök és vegyesfinanszírozási műveletek végrehajtását. Az említett finanszírozási forrásokat rugalmasabban kell felhasználni annak érdekében, hogy időben és célzottan támogassák a stratégiai ágazatokban alkalmazott kritikus technológiákat. Ezért a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) strukturális választ kell adnia az uniós beruházási igényekre, segítve a meglévő uniós forrásoknak a kritikus technológiák fejlesztését vagy gyártását támogató kritikus beruházások felé történő áramlását, fenntartva ugyanakkor az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételeket, megőrizve ezáltal a kohéziót, és törekedve a STEP keretében finanszírozott projektek földrajzilag kiegyensúlyozott eloszlására, a vonatkozó programcélokkal összhangban.

(6)

Az elkövetkező években jelentős beruházásokra lesz szükség az Unió nyitott stratégiai autonómiájának átfogó megerősítése, a globális piacon való versenyképességének megőrzése, valamint a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében. A meglévő uniós programoknak és alapoknak – beleértve azokat is, amelyek költségvetési garanciát nyújtanak a finanszírozási és beruházási műveletekhez, valamint a pénzügyi eszközök és vegyesfinanszírozási műveletek végrehajtásához – hozzá kell járulniuk e célok eléréséhez. A teljes körű mozgósítás mellett az uniós finanszírozási forrásokat rugalmasabban kell felhasználni annak érdekében, hogy időben és célzottan támogassák az érintett ágazatokban alkalmazott technológiákat, megerősítve az uniós szintű és a határokon átnyúló projektek finanszírozását. Ezért a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) segítenie kell a meglévő uniós forrásoknak a technológiák fejlesztését vagy gyártását támogató kritikus beruházások felé történő áramlását a releváns ágazatokban, fenntartva ugyanakkor az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételeket, megőrizve ezáltal a kohéziót, és törekedve a STEP keretében finanszírozott projektek földrajzilag kiegyensúlyozott eloszlására, a vonatkozó programcélokkal összhangban. A STEP-nek nyitva kell állnia minden tagállam előtt, ugyanakkor különös hangsúlyt kell fektetnie az (EU) .../... rendeletben [a nettó zéró iparról szóló jogszabály] meghatározott nettó zéró ipari völgyekre, az (EU) 2021/1056 rendelet 11. cikkében említett területi igazságos átmenet tervben szereplő területeken végrehajtott projektekre, a kevésbé fejlett és átmeneti régiókra, valamint azon tagállamok fejlettebb régióira, amelyek egy főre jutó átlagos GDP-je nem éri el az EU-27 vásárlóerő-egységben (PPS) mért uniós átlagát, és amelyet a 2015–2017-es időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számítottak ki.

(7)

A STEP-hez olyan forrásokat kell rendelni, amelyek a meglévő uniós programokon és alapokon, az InvestEU-n, az Európai Horizonton, az Európai Védelmi Alapon és az Innovációs Alapon belül végrehajthatók. Ezt további 10 milliárd EUR összegű finanszírozással kell kiegészíteni. Ebből 5 milliárd EUR-t az Innovációs Alap (46) forrásainak növelésére, 3 milliárd EUR-t pedig az InvestEU-rendelet alapján az uniós komponens számára rendelkezésre álló uniós garancia teljes összegének 7,5 milliárd EUR-ra történő növelésére kell felhasználni (47) a vonatkozó feltöltési ráta figyelembevételével.0,5 milliárd EUR-t a Horizont Európáról szóló rendelet (48) szerinti pénzügyi keretösszeg növelésére kell fordítani, amihez ennek megfelelően módosítani kell a rendeletet; 1,5 milliárd EUR-t pedig az Európai Védelmi Alap keretének növelésére kell fordítani (49).

(7)

A STEP-nek azonosítania kell a meglévő uniós programok és alapok – nevezetesen az InvestEU, a Horizont Európa, „az EU az egészségügyért”, a Digitális Európa, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Igazságos Átmenet Alap (IÁA), az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Védelmi Alap és az Innovációs Alap – keretében rendelkezésre álló forrásokat a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projektek számára. Ezt további 13 milliárd EUR összegű uniós finanszírozással kell kiegészíteni. Ebből 5 milliárd EUR-t az Innovációs Alap (46) forrásainak növelésére, 4,2 milliárd EUR-t pedig az InvestEU-rendelet alapján az uniós komponens számára rendelkezésre álló uniós garancia teljes összegének 10,5 milliárd EUR-ra történő növelésére kell felhasználni (47) a vonatkozó feltöltési ráta figyelembevételével. 1,3 milliárd EUR-t a Horizont Európáról szóló rendelet (48) szerinti pénzügyi keretösszeg növelésére kell fordítani, amihez ennek megfelelően módosítani kell a rendeletet; 2,5 milliárd EUR-t pedig az Európai Védelmi Alap keretének növelésére kell fordítani (49).

(8)

A STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projekteknek ún. szuverenitási pecsétet kell odaítélni, feltéve, hogy a projektet értékelték, és az megfelel a Horizont Európa, a Digitális Európa program (50), „az EU az egészségért” program (51), az Európai Védelmi Alap vagy az Innovációs Alap keretében közzétett pályázati felhívásban előírt minőségi minimumkövetelményeknek, különösen a támogathatósági, kizárási és odaítélési kritériumoknak, függetlenül attól, hogy a projekt részesült-e finanszírozásban az említett eszközök keretében. Ezeket a minőségi minimumkövetelményeket a magas színvonalú projektek azonosítása céljából állapítják meg. Ezt a pecsétet olyan minőségi védjegyként kell használni, amely igazolja a projektnek a STEP-célkitűzésekhez való hozzájárulását, ezáltal segítve a köz- és magánberuházások vonzását. Emellett a pecsét javítani fogja az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést azáltal, hogy megkönnyíti a több uniós eszközből származó halmozott vagy kombinált finanszírozást.

(8)

A STEP célkitűzéseihez hozzájáruló projekteknek – a projektek helyi ipari hálózatok megerősítéséhez és strukturálásához való hozzájárulását és a munkahelyteremtésben játszott szerepét figyelembe véve – ún. szuverenitási pecsétet kell odaítélni, feltéve, hogy a projektet értékelték, és az megfelel a Horizont Európa, a Digitális Európa program (50), „az EU az egészségért” program (51), az Európai Védelmi Alap, az Innovációs Alap vagy a kohéziós politikai alapok keretében közzétett pályázati felhívásban előírt minőségi minimumkövetelményeknek, különösen a támogathatósági, kizárási és odaítélési kritériumoknak, függetlenül attól, hogy a projekt részesült-e finanszírozásban az említett eszközök keretében. Ezeket a minőségi minimumkövetelményeket a magas színvonalú projektek azonosítása céljából állapítják meg. Az (EU) .../... rendelet [a nettó zéró iparról szóló jogszabály] értelmében azonosított, a nettó zéró iparról szóló jogszabály rezilienciára vagy versenyképességre vonatkozó kritériumainak megfelelő stratégiai projektek úgy tekintendők, hogy vagy a stratégiai függőségek csökkentése vagy mérséklése, vagy innovatív, élvonalbeli komponens bevezetése révén megfelelnek e rendelet célkitűzéseinek. Ezért az (EU) .../... rendelet [a nettó zéró iparról szóló jogszabály] szerinti stratégiai projekteknek szuverenitási pecsétet kell odaítélni. Miután az (EU) .../... rendelet [kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály] értelmében azonosított valamennyi stratégiai projekt e platform célkitűzéseinek megvalósítására irányul, e projekteknek is ugyanígy oda kell ítélni a szuverenitási pecsétet. A végső soron a harmadik országoktól való európai stratégiai függőség csökkentéséhez hozzájáruló projektek népszerűsítése érdekében a pecsétet csak az Unióban vagy az adott programhoz társult harmadik országban letelepedett jogalanyok által irányított projekteknek indokolt odaítélni. Amennyiben a projektet több jogalany irányítja, ugyanebben a szellemben a pecsét csak akkor ítélhető oda a projektnek, ha legalább egy független jogalany székhelye valamely tagállamban van, és legalább két másik független jogalany székhelye különböző tagállamokban vagy társult országokban található. Ezt a pecsétet olyan minőségi védjegyként kell használni, amely igazolja a projektnek a STEP-célkitűzésekhez való hozzájárulását, ezáltal segítve a köz- és magánberuházások vonzását. Emellett a pecsét javítani fogja az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést azáltal, hogy megkönnyíti a több uniós eszközből származó halmozott vagy kombinált finanszírozást. A tagállamokat ösztönözni kell arra is, hogy a projekteknek nyújtandó nemzeti támogatások odaítélése során vegyék figyelembe a szuverenitási pecsétet.

(9)

E célból lehetővé kell tenni, hogy az uniós alapok kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése és a kiemelt technológiákba való beruházások ösztönzése érdekében figyelembe vegyék az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (52) 126. és 127. cikkével összhangban más uniós programokhoz kapcsolódóan végzett értékeléseket. A tagállamoknak fontolóra kell venniük, hogy amennyiben az adott intézkedés megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet rendelkezéseinek (53), a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozásakor és előterjesztésekor, valamint a Modernizációs Alap rájuk eső részéből finanszírozandó beruházási projektekre vonatkozó döntések meghozatalakor figyelembe vegyék a szuverenitási pecséttel megkülönböztetett intézkedéseket is. A Bizottságnak az EBB alapokmányának 19. cikkében előírt eljárás és az InvestEU-rendelet 23. cikkében meghatározott szakpolitikai ellenőrzés keretében is figyelembe kell vennie a szuverenitási pecsétet. Ezenkívül a végrehajtó partnerek számára elő kell írni, hogy vizsgálják meg azokat a projekteket, amelyek az említett rendelet 26. cikkének (5) bekezdésével összhangban földrajzi és tevékenységi körükbe tartoznak. A STEP hatálya alá tartozó programokért felelős hatóságokat arra is ösztönözni kell, hogy vegyék fontolóra a rendelet 2. cikke és a halmozott finanszírozásra vonatkozó szabályok alkalmazási körébe tartozó, a nettó zéró iparról szóló jogszabállyal és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabállyal összhangban azonosított stratégiai projektek támogatását.

(9)

E célból lehetővé kell tenni, hogy az uniós alapok kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése és a kiemelt technológiákba való beruházások ösztönzése érdekében figyelembe vegyék az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (52) 126. és 127. cikkével összhangban más uniós programokhoz kapcsolódóan végzett értékeléseket. A tagállamoknak fontolóra kell venniük, hogy amennyiben az adott intézkedés megfelel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet rendelkezéseinek (53), a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik felülvizsgálatakor, valamint a Modernizációs Alap rájuk eső részéből finanszírozandó beruházási projektekre vonatkozó döntések meghozatalakor figyelembe vegyék a szuverenitási pecséttel megkülönböztetett projekteket is. A Bizottságnak az EBB alapokmányának 19. cikkében előírt eljárás és az InvestEU-rendelet 23. cikkében meghatározott szakpolitikai ellenőrzés keretében is figyelembe kell vennie a szuverenitási pecsétet. Ezenkívül a végrehajtó partnerek számára elő kell írni, hogy vizsgálják meg azokat a projekteket, amelyek az említett rendelet 26. cikkének (5) bekezdésével összhangban földrajzi és tevékenységi körükbe tartoznak. A STEP hatálya alá tartozó programokért felelős hatóságoknak fontolóra kell venniük a rendelet 2. cikke és a halmozott finanszírozásra vonatkozó szabályok alkalmazási körébe tartozó, az (EU) .../... rendelettel [nettó zéró iparról szóló jogszabály] és az (EU) .../... rendelettel [kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály] összhangban azonosított stratégiai projektek támogatását.

(9a)

A nyitott stratégiai autonómia biztosítása és a kritikus technológiák terén elért kutatási és innovációs eredmények piaci valorizációjának fokozása érdekében az Uniónak „Az Európai Unió szabványosítási stratégiája – Globális szabványok kialakítása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében” című, 2022. február 2-i bizottsági közleményben foglaltaknak megfelelően szabványalkotóként kell fellépnie. Ezért azokat a projekteket, amelyek a javaslatukban szabványosítási erőfeszítéseket is tartalmaznak, a STEP keretében megvalósuló valamennyi programban előnyben kell részesíteni. Emellett elengedhetetlen, hogy a STEP keretében megvalósuló projektek végrehajtása során mérlegeljék a szabványosítást annak érdekében, hogy felgyorsítsák és fokozzák egy adott technológia bevezetését az egységes piac egészében. Továbbá a nemzetközi szabványok európai érdekekkel való összehangolása technológiai vezető szerepet és egyenlő versenyfeltételeket biztosíthat világszerte. A Bizottságnak és a tagállamoknak konkrét erőfeszítéseket kell tenniük a STEP keretében megvalósuló projektek támogatására a szabványok kidolgozásában való aktív szerepvállalás céljából a nemzeti, európai és adott esetben nemzetközi szabványügyi testületeken belül.

(9b)

Mivel a bizalom a beruházások kulcsfontosságú eleme, olyan irányítási struktúrát kell kialakítani, amely biztosítja a STEP eredményes, hatékony, tisztességes és átlátható módon történő végrehajtását. E célból a Bizottságnak létre kell hoznia az e rendelet hatálya alá tartozó különböző technológiákkal, valamint a platform számára pénzügyi támogatást nyújtó uniós programokkal és alapokkal foglalkozó szakértőkből álló STEP-bizottságot. A STEP-bizottságot meg kell bízni a szuverenitási pecsét odaítélésével és népszerűsítésével, valamint a szuverenitási portál kezelésével, és koordináló szerepet kell betöltenie a platform célkitűzéseinek elérése szempontjából releváns különböző hálózatok és érdekelt felek között. Miután az e rendelet hatálya alá tartozó technológiák állandóan fejlődnek, létre kell hozni egy stratégiai technológiákkal foglalkozó ipari tanácsadó csoportot, amely a legújabb technológiai fejleményekkel és az érintett ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos tanácsadással segíti a Bizottságot. E csoportnak az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatok uniós iparának képviselőiből kell állnia. Az ipari tanácsadó csoporton belül figyelembe kell venni a földrajzi egyensúlyt.

(10)

A Bizottságnak létre kell hoznia egy új, nyilvános weboldalt (a „szuverenitási portált”), amely tájékoztatást nyújt a STEP-beruházásokhoz finanszírozást kereső vállalatok és projektgazdák számára elérhető támogatásról. E célból a portálnak hozzáférhető és felhasználóbarát módon kell megjelenítenie az uniós költségvetésből a STEP-beruházások számára rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket. E tájékoztatásnak ki kell terjednie a közvetlenül irányított programokra, például a Horizont Európa programra, a Digitális Európa programra,„az EU az egészségért”programra és az Innovációs Alapra, valamint olyan más eszközökre mint az InvestEU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai alapok. A szuverenitási portálnak emellett fokoznia kell a STEP-beruházások láthatóságát a befektetők számára azáltal, hogy felsorolja azokat a projekteket, amelyek elnyerték a szuverenitási pecsétet. A portálon fel kell sorolni azokat az illetékes nemzeti hatóságokat is, amelyek a STEP nemzeti szintű végrehajtása tekintetében kapcsolattartó pontként járnak el.

(10)

A Bizottságnak létre kell hoznia egy új, nyilvános weboldalt (a „szuverenitási portált”), amely tájékoztatást nyújt a STEP céljaihoz hozzájáruló projektek számára elérhető támogatásról. A STEP-projektekhez uniós támogatási programok hatálya alá tartozó forrásokat kereső vállalkozások és projektgazdák igényeinek kielégítése érdekében a szuverenitási portálnak hozzáférhető és felhasználóbarát módon kell megjelenítenie az uniós költségvetésből a STEP-beruházások számára rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket. E tájékoztatásnak ki kell terjednie a közvetlenül irányított Horizont Európa, Digitális Európa és„az EU az egészségért”programokra, az Európai Védelmi Alapra és az Innovációs Alapra, valamint olyan más uniós finanszírozási forrásokra, mint az InvestEU, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai alapok. A szuverenitási portál projektgazdák számára való hasznosságának növelése érdekében a portálnak tartalmaznia kell egy gyors szimulátort, amely – bizalmas üzleti információk közzététele és jogi kötelező jelleg nélkül – iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy egy adott projekt mely uniós programra vagy alapra lehet jogosult. A szuverenitási portálnak emellett fokoznia kell a STEP-beruházások láthatóságát a befektetők számára azáltal, hogy felsorolja azokat a projekteket, amelyek elnyerték a szuverenitási pecsétet. A biztonsággal és védelemmel kapcsolatos projektekre vonatkozó információk közzétételét eseti alapon kell értékelni, és azokra a projektekre kell korlátozni, amelyek közzétételét a projektgazda vagy a Bizottság szükségesnek ítéli. Kellő figyelmet kell fordítani a védelmi ügyekben az információbiztonság bizalmas jellege védelmének szükségességére. A portálon fel kell sorolni azokat az illetékes nemzeti hatóságokat is, amelyek a STEP nemzeti szintű végrehajtása tekintetében kapcsolattartó pontként járnak el. A Bizottságnak biztosítania kell a portál és hasonló platformok – többek között az NZIA platform – közötti kiegészítő jelleget, és el kell kerülnie a bürokráciát és az adminisztratív terheket.

(10a)

A Bizottságnak ellenőriznie kell a platform célkitűzéseinek végrehajtását, hogy nyomon kövesse az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket. A nyomon követést célzott és a platform keretében végzett tevékenységekkel arányos módon kell végezni a túlszabályozás és az adminisztratív terhek elkerülése érdekében, különösen a finanszírozás kedvezményezettjei számára. Az uniós polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Bizottságnak évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a platform célkitűzéseinek az egyes programok és alapok keretében történő végrehajtása terén elért előrehaladásról, a STEP adott programok és alapok keretében finanszírozott összes kiadásáról, valamint a STEP teljesítményéről az e programok által előírt teljesítménymutatók alapján. Ezenkívül tájékoztatást kell nyújtani a platformnak a határokon átnyúló projektekhez való minőségi és mennyiségi hozzájárulásáról tagállamonként.

(11)

Bár a STEP a szóban forgó stratégiai beruházások támogatása érdekében elsősorban a meglévő programok áttervezésére és megerősítésére irányul, de az új beavatkozások megvalósíthatóságának tesztelése és előkészítése szempontjából is fontos kezdeményezés, amely egyben az Európai Szuverenitási Alap létrehozása felé tett lépésként is felfogható. A 2025-ös értékelés keretében megvizsgálják a végrehajtott intézkedések relevanciáját, és az értékelés alapul szolgál annak értékeléséhez, hogy szükség van-e a stratégiai ágazatoknak nyújtott támogatás növelésére.

(11)

Bár a STEP a szóban forgó stratégiai beruházások támogatása és az Unió függőségeinek csökkentése érdekében elsősorban a meglévő programok áttervezésére és megerősítésére irányul, de az új beavatkozások megvalósíthatóságának tesztelése és előkészítése szempontjából is fontos kezdeményezés, megadva a szükséges strukturális választ az Unió beruházási szükségleteire. A STEP az Európai Szuverenitási Alap létrehozása felé tett lépésnek tekinthető, amely hozzájárulhat az európai iparpolitika alakításához és megerősítéséhez azáltal, hogy megnövelt finanszírozást biztosít az európai ipar számára a 2027 utáni többéves pénzügyi keretben. A 2025-ös időközi értékelés keretében megvizsgálják a végrehajtott intézkedések relevanciáját, naprakész tájékoztatást nyújtva az Európai Unió és a leginkább stratégiai ágazatok függőségeiről annak érdekében, hogy átfogó módon megerősítsék azok autonómiáját. Az időközi értékelés során a Bizottságnak azt is fel kell mérnie, hogy megvalósítható-e a szuverenitási portál oly módon történő kibővítése, hogy az egyesítse az összes meglévő, nyilvánosan elérhető weboldalt, és egy egységes portálon nyújtson tájékoztatást a közvetlen, megosztott és közvetett irányítás alá tartozó uniós programokról és alapokról. Az értékelésnek alapul kell szolgálnia annak értékeléséhez, hogy a 2027 utáni többéves pénzügyi keretben szükség van-e a stratégiai ágazatoknak nyújtott támogatás növelésére az azonosított kihívások jobb kezelése és az Unió szakpolitikai célkitűzéseinek teljesítése céljából ezen a területen.

(12)

A 2003/87/EK irányelvet (54) módosítani kell annak érdekében, hogy a 2024–2027-es időszakra 5 milliárd EUR összegben addicionális finanszírozást lehessen biztosítani. Az Innovációs Alap az innovatív, karbonszegény technológiákba történő beruházásokat támogat, ez a STEP hatálya alá tartozik. Az Innovációs Alap keretnövelésének így lehetővé kell tennie a kritikus tiszta technológiák Unión belüli fejlesztésének vagy gyártásának támogatására irányuló célkitűzés finanszírozását. A kohézió biztosítására és az egységes piac előmozdítására irányuló célkitűzésekkel összhangban, valamint a zöld átállásnak és a tiszta technológiák fejlesztésének Unió-szerte történő támogatása érdekében az addicionális pénzügyi keretösszeget pályázati felhívások útján kell rendelkezésre bocsátani azon tagállamok jogalanyai számára, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-egységben (PPS) mért átlagos GDP-je nem éri el az EU-27-re vonatkozóan a 2015–2017-es időszak uniós adatai alapján kiszámított uniós átlagot.

(12)

A 2003/87/EK irányelvet (54) módosítani kell annak érdekében, hogy a 2024–2027-es időszakra 5 milliárd EUR összegben addicionális finanszírozást lehessen biztosítani az Európai Unió általános költségvetéséből. Az Innovációs Alap az innovatív, karbonszegény technológiákba történő beruházásokat támogat, ez a STEP hatálya alá tartozik. Az Innovációs Alap keretnövelésének így lehetővé kell tennie a nettó zéró technológiák Unión belüli fejlesztésének vagy gyártásának támogatására irányuló célkitűzés finanszírozását. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítására és az egységes piac előmozdítására irányuló célkitűzésekkel összhangban, valamint a zöld átállásnak és a nettó zéró technológiák fejlesztésének Unió-szerte történő támogatása érdekében az addicionális pénzügyi keretösszeget az (EU) .../... rendelet [a nettó zéró iparról szóló jogszabály] meghatározása szerinti stratégiai projektekre irányuló pályázati felhívások útján kell rendelkezésre bocsátani, feltéve, hogy azok a stratégia projektek kiválasztási folyamata során megfelelnek a rezilienciára és a versenyképességre vonatkozó kritériumoknak. 2025. december 31-ig a pénzügyi keretösszeget egyenlő részben kell rendelkezésre bocsátani azon tagállamok jogalanyai számára, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-egységben (PPS) mért átlagos GDP-je nem éri el az EU-27-re vonatkozóan a 2015–2017-es időszak uniós adatai alapján kiszámított uniós átlagot, illetve valamennyi tagállam jogalanyai számára. E pályázati felhívások során fenn kell tartani az ETS-irányelv legutóbbi felülvizsgálatában előírt, alacsony részvételi szinttel rendelkező tagállamoknak nyújtott technikai segítségnyújtást.

(13)

Az ipari fejlődés megerősítését és a stratégiai ágazatok értékláncainak megerősítését célzó beruházások támogatási lehetőségeinek bővítése érdekében az ERFA-ból nyújtott támogatás hatályát ki kell terjeszteni az ERFA-ra vonatkozó új egyedi célkitűzések meghatározásával, a kiadások támogathatóságára és az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan az (EU) 2021/1060 rendeletben (55) és az (EU) 2021/1058 rendeletben (56) meghatározott szabályok sérelme nélkül. A stratégiai ágazatokban lehetővé kell tenni a kkv-któl eltérő vállalkozások termelőberuházásainak támogatását is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók fejlődéséhez, valamint az olyan tagállamok fejlettebb régióiban megvalósuló beruházások támogatását, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlagot. A Bizottság arra ösztönzi az irányító hatóságokat, hogy mozdítsák elő a nagyvállalatok és a helyi kkv-k, az ellátási láncok, az innováció és a technológiai ökoszisztémák közötti együttműködést. Ezen keresztül Európa összességében jobb helyzetbe kerülne ahhoz, hogy megerősítse pozícióját ezekben az ágazatokban azáltal, hogy minden tagállam számára biztosított lenne a hozzáférés az ilyen beruházásokhoz, és ez ellensúlyozná az egyenlőtlenségek fokozódásának kockázatát.

(13)

Az ipari fejlődés megerősítését és a stratégiai ágazatok értékláncainak megerősítését célzó beruházások támogatási lehetőségeinek bővítése érdekében az ERFA-ból nyújtott támogatás hatályát ki kell terjeszteni az ERFA-ra vonatkozó új egyedi célkitűzések meghatározásával, a kiadások támogathatóságára és az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozóan az (EU) 2021/1060 rendeletben (55) és az (EU) 2021/1058 rendeletben (56) meghatározott szabályok sérelme nélkül. A stratégiai ágazatokban lehetővé kell tenni a vállalkozások termelőberuházásainak támogatását is, középpontba állítva a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat, és amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók fejlődéséhez, valamint az olyan tagállamok fejlettebb régióiban megvalósuló beruházások támogatását, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlagot. A Bizottság arra ösztönzi az irányító hatóságokat, hogy mozdítsák elő a nagyvállalatok és a helyi kkv-k, az ellátási láncok, az innováció és a technológiai ökoszisztémák közötti együttműködést. Ezen keresztül Európa összességében jobb helyzetbe kerülne ahhoz, hogy megerősítse pozícióját ezekben az ágazatokban azáltal, hogy minden tagállam számára biztosított lenne a hozzáférés az ilyen beruházásokhoz, és ez ellensúlyozná az egyenlőtlenségek fokozódásának kockázatát. A szóban forgó új egyedi célkitűzésekre programozott forrásokat az (EU) 2021/1058 rendeletnek megfelelően az ERFA kezdeti allokációjának legfeljebb 20%-ára kell korlátozni.

(14)

Az (EU) 2021/1056 rendeletben (57) meghatározott IÁA-támogatás hatályát ki kell terjeszteni a nagyvállalkozások által megvalósított, a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló tiszta technológiákba történő beruházásokra is, feltéve, hogy azok az igazságos átmenetre vonatkozó területi tervekben meghatározottak szerint összeegyeztethetők a klímasemlegességre való átálláshoz való várható hozzájárulással. Az ilyen beruházásokhoz nyújtott támogatás nem teheti szükségessé az igazságos átmenetre vonatkozó területi terv felülvizsgálatát, amennyiben ez a felülvizsgálat kizárólag a beruházást a munkahelyteremtés szempontjából indokoló hiányelemzéshez kapcsolódna.

(14)

Az (EU) 2021/1056 rendeletben (57) meghatározott IÁA-támogatás hatályát ki kell terjeszteni a nagyvállalkozások által megvalósított, a STEP célkitűzéseihez hozzájáruló nettó zéró technológiákba és e beruházásokat támogatva a munkaerő és a készségek hiányába történő beruházásokra is, középpontba állítva a kkv-kat és a közepes tőkeértékű vállalkozásokat, feltéve, hogy azok az igazságos átmenetre vonatkozó területi tervekben meghatározottak szerint összeegyeztethetők a klímasemlegességre való átálláshoz való várható hozzájárulással. A kkv-któl eltérő vállalkozások támogatásával összefüggésben figyelmet kell fordítani a tanulószerződéses gyakorlati képzések és munkahelyek létrehozásához, illetve az új készségek oktatásához vagy képzéséhez hozzájáruló beruházásokra is. Az ilyen beruházásokhoz nyújtott támogatás nem teheti szükségessé az igazságos átmenetre vonatkozó területi terv felülvizsgálatát.

(14a)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásaiból ideiglenes allokációjuk egészét vagy egy részét átcsoportosítsák az ERFA-ba vagy az ESZA+-ba, feltéve, hogy olyan termelőberuházásokat támogatnak, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a kevésbé fejlett és átmeneti régiók, valamint az uniós átlag alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamok fejlettebb régiói fejlődéséhez, beleértve az Egyesült Királyság Unióból való kilépése által leginkább érintett régiókat és helyi közösségeket is. Az ERFA és az ESZA+, valamint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék keretében finanszírozandó STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások hasonló célokat szolgálhatnak és hasonló tartalommal rendelkezhetnek, mivel mindkettő célja, hogy lehetővé tegye Európa általános kapacitásának megerősítését bizonyos ágazatokban azáltal, hogy hozzáférést biztosít a tagállamok számára az ilyen beruházásokhoz, ellensúlyozva ezáltal az egyenlőtlenségek növekedésének kockázatát és enyhítve a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt negatív hatásokat.

(14b)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék forrásaiból ideiglenes allokációjuk egészét vagy egy részét átcsoportosítsák az IÁA-ba, feltéve, hogy ezek a források olyan intézkedéseket támogatnak, amelyek megfelelnek a jóváhagyott területi igazságos átmenet terveknek, többek között az Egyesült Királyság Unióból való kilépése által közvetlenül vagy közvetve leginkább érintett igazságos átmenet régiókban. Az IÁA és a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék hozzájárulhat a STEP-célkitűzésekhez, mivel mindkettő végső soron arra irányul, hogy lehetővé tegye a regionális gazdaság diverzifikálását, és megerősítse Európa általános kapacitását bizonyos ágazatokban azáltal, hogy hozzáférést biztosít a tagállamok számára a beruházásokhoz, ellensúlyozva ezáltal az egyenlőtlenségek növekedésének kockázatát és enyhítve a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt negatív hatásokat.

(16)

A beruházások felgyorsítása és az ERFA, az ESZA+ (59) és az IÁA keretében a STEP célkitűzéseit támogató beruházások azonnali likviditásának biztosítása érdekében egyszeri kifizetés formájában addicionális kivételes előfinanszírozást kell biztosítani a STEP-célkitűzéseket támogató beruházásokhoz kapcsolódó prioritások tekintetében. Az addicionális előfinanszírozást az IÁA-allokáció egészére kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy fel kell gyorsítani annak végrehajtását, és mivel az IÁA fontos eleme STEP-célkitűzések eléréséhez a tagállamoknak nyújtott támogatásnak. Az említett kivételes előfinanszírozás összegeire alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük az előfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott szabályokkal. Ezen túlmenően az ilyen beruházások elterjedésének további ösztönzése és gyorsabb végrehajtásának biztosítása érdekében a STEP-prioritások esetében 100%-ra kell növelni az alkalmazható uniós finanszírozási arányt. Az új STEP-célkitűzések végrehajtása kapcsán a Bizottság az irányító hatóságokat arra ösztönzi, hogy alkalmazzanak bizonyos szociális kritériumokat, vagy mozdítsanak elő pozitív társadalmi eredményeket, például tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek létrehozását vagy hátrányos helyzetű fiatalok, különösen a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára foglalkoztatási lehetőséget kínáló munkahelyek létrehozását, továbbá a projektnek a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozó szerv általi végrehajtása esetén a közbeszerzésről szóló irányelvekben szereplő szociális odaítélési kritériumok alkalmazását, valamint a kollektív tárgyalások keretében elfogadott bérek fizetését.

(16)

A beruházások felgyorsítása és az ERFA, az ESZA+ (59) és az IÁA keretében a STEP célkitűzéseit támogató beruházások azonnali likviditásának biztosítása érdekében egyszeri kifizetés formájában addicionális kivételes előfinanszírozást kell biztosítani a STEP-célkitűzéseket támogató beruházásokhoz kapcsolódó prioritások tekintetében. Az addicionális előfinanszírozást az IÁA-allokáció egészére kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy fel kell gyorsítani annak végrehajtását, és mivel az IÁA fontos eleme STEP-célkitűzések eléréséhez a tagállamoknak nyújtott támogatásnak. Az említett kivételes előfinanszírozás összegeire alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük az előfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott szabályokkal. Ezen túlmenően az ilyen beruházások elterjedésének további ösztönzése és gyorsabb végrehajtásának biztosítása érdekében a STEP-prioritások esetében akár 100%-ra kell növelni az alkalmazható uniós finanszírozási arányt. Az új STEP-célkitűzések végrehajtása kapcsán a Bizottság az irányító hatóságokat arra ösztönzi, hogy alkalmazzanak bizonyos szociális kritériumokat, és mozdítsanak elő pozitív társadalmi eredményeket, például tanulószerződéses gyakorlati képzési lehetőségek létrehozását vagy hátrányos helyzetű fiatalok, különösen a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára foglalkoztatási lehetőséget kínáló minőségi munkahelyek létrehozását, továbbá a projektnek a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartozó szerv általi végrehajtása esetén a közbeszerzésről szóló irányelvekben szereplő szociális odaítélési kritériumok alkalmazását, valamint a kollektív tárgyalások keretében elfogadott bérek fizetését.

(18)

A 2014–2020-as programok végrehajtására vonatkozó szabályozási keretet az elmúlt években kiigazították annak érdekében, hogy rugalmasabbá tegyék a végrehajtási szabályokat a tagállamok és a régiók számára, és növeljék a likviditást a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni agressziós háború hatásainak kezelése érdekében. A programozási időszak végén bevezetett ezen intézkedések teljes körű kiaknázáshoz és végrehajtáshoz elegendő időre és igazgatási erőforrásra van szükség, amivel egyidejűleg a tagállamok erőforrásaikat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó operatív programoknak a STEP-célkitűzésekkel összefüggő felülvizsgálatára fogják összpontosítani. A programhatóságokra nehezedő adminisztratív terhek enyhítése és a lezáráskor kizárólag adminisztratív okokból bekövetkező esetleges forrásvesztés megelőzése érdekében az 1303/2013/EU rendeletben (61) és a 223/2014/EU rendeletben (62) meg kell hosszabbítani a 2014–2020-as időszak programjainak adminisztratív lezárására vonatkozó határidőket. Konkrétabban, a végső kifizetési kérelem benyújtási határidejét 12 hónappal meg kell hosszabbítani. Ezenkívül a lezárási dokumentumok benyújtásának határidejét is meg kell hosszabbítani 12 hónappal. E módosítással összefüggésben helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a támogathatósági időszak végéig (2023 végéig) vásárolt élelmiszerek és anyagok elosztása ezen időpont után is folytatódhat. Az uniós költségvetés hatékony és eredményes végrehajtása és a kifizetési felső korlátok betartása érdekében a 2025-ben teljesítendő kifizetések felső határát programonként a többéves pénzügyi keret forrásaiból származó pénzügyi előirányzatok 1 %-ában kell megállapítani. A programelőirányzatok 2025-re vonatkozó, alaponként 1 %-os felső határát meghaladó összegeket sem 2025-ben, sem az azt követő években nem fizetnék ki, hanem az csak az előfinanszírozás záróelszámolására lenne felhasználható. A fel nem használt összegeket a kötelezettségvállalások lezáráskor történő visszavonására vonatkozó általános szabályokkal összhangban kell visszavonni.

(18)

A 2014–2020-as programok végrehajtására vonatkozó szabályozási keretet az elmúlt években kiigazították annak érdekében, hogy rugalmasabbá tegyék a végrehajtási szabályokat a tagállamok és a régiók számára, és növeljék a likviditást a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni agressziós háború hatásainak kezelése érdekében. Ezen intézkedések teljes körű kiaknázáshoz és végrehajtáshoz elegendő időre és igazgatási erőforrásra van szükség, amivel egyidejűleg a tagállamok erőforrásaikat a 2021–2027-es időszakra vonatkozó operatív programoknak a STEP-célkitűzésekkel összefüggő felülvizsgálatára fogják összpontosítani. A programhatóságokra nehezedő adminisztratív terhek enyhítése és a lezáráskor kizárólag adminisztratív okokból bekövetkező esetleges forrásvesztés megelőzése érdekében az 1303/2013/EU rendeletben (61) és a 223/2014/EU rendeletben (62) meg kell hosszabbítani a 2014–2020-as időszak programjainak adminisztratív lezárására vonatkozó határidőket. Konkrétabban, a végső kifizetési kérelem benyújtási határidejét 12 hónappal meg kell hosszabbítani. Ezenkívül a lezárási dokumentumok benyújtásának határidejét is meg kell hosszabbítani 12 hónappal. Következésképpen a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az utolsó kifizetési kérelmet 2025. június 30-ig, az 1303/2013/EU rendelet 138. cikkében említett dokumentumokat pedig 2026. február 15-ig nyújtsák be annak érdekében, hogy a tagállamok elegendő időt kapjanak a projektek lezárásához kapcsolódó folyamat véglegesítésére. E módosítással összefüggésben helyénvaló egyértelművé tenni, hogy a támogathatósági időszak végéig (2023 végéig) vásárolt élelmiszerek és anyagok elosztása ezen időpont után is folytatódhat. Az uniós költségvetés hatékony és eredményes végrehajtása és a kifizetési felső korlátok betartása érdekében a 2025-ben teljesítendő kifizetések felső határát programonként a többéves pénzügyi keret forrásaiból származó pénzügyi előirányzatok 10 %-ában kell megállapítani. A programelőirányzatok 2025-re vonatkozó, alaponként 10 %-os felső határát meghaladó összegeket sem 2025-ben, sem az azt követő években nem fizetnék ki, hanem az csak az előfinanszírozás záróelszámolására lenne felhasználható. A fel nem használt összegeket a kötelezettségvállalások lezáráskor történő visszavonására vonatkozó általános szabályokkal összhangban kell visszavonni. Az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók sajátos kihívásait figyelembe véve egyedi eltérést kell biztosítani az utolsó számviteli évre vonatkozó időközi kifizetés iránti utolsó kérelem benyújtási határideje tekintetében, és a 2025-ben teljesítendő időközi kifizetések felső határát 15 %-ban kell megállapítani.

(19)

Az InvestEU a beruházások – különösen a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó beruházások – fellendítésére irányuló kiemelt uniós program, amely keresletvezérelt finanszírozást biztosít, többek között vegyesfinanszírozási mechanizmusok és technikai segítségnyújtás révén. Ez a megközelítés hozzájárul a további állami és magántőke bevonásához. Tekintettel az InvestEU garancia iránti nagy piaci keresletre, az InvestEU uniós komponensét meg kell erősíteni, hogy megfeleljen a STEP célkitűzéseinek. Ez többek között bővíteni fogja az InvestEU lehetőségét a tekintetben, hogy közös európai érdeket szolgáló fontos projektekbe ruházzon be a meghatározott kritikus technológiai ágazatokon belül. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az InvestEU tagállami komponenséhez annak érdekében, hogy az alkalmazandó állami támogatási szabályok sérelme nélkül támogassák a STEP célkitűzéseivel összhangban lévő pénzügyi termékeket. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe intézkedésként az InvestEU tagállami komponenséhez kapcsolódó pénzbeli hozzájárulást építsenek be a STEP célkitűzéseinek támogatása érdekében. A STEP célkitűzéseinek támogatásához való ezen további hozzájárulás a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervében az InvestEU tagállami komponenséhez rendelt teljes pénzügyi allokáció legfeljebb 6 %-a lehet. A STEP célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében további rugalmasságot és pontosításokat is be kell vezetni.

(19)

Az InvestEU a beruházások – különösen a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó beruházások – fellendítésére irányuló kiemelt uniós program, amely keresletvezérelt finanszírozást biztosít, többek között vegyesfinanszírozási mechanizmusok és technikai segítségnyújtás révén. Ez a megközelítés hozzájárul a további állami és magántőke bevonásához. Tekintettel az InvestEU garancia iránti nagy piaci keresletre, az InvestEU uniós komponensét meg kell erősíteni, hogy megfeleljen a STEP célkitűzéseinek. Ez többek között bővíteni fogja az InvestEU lehetőségét a tekintetben, hogy közös európai érdeket szolgáló fontos projektekbe ruházzon be a meghatározott releváns technológiai ágazatokon belül. A rendelkezésre álló források teljes felhasználásának biztosítása érdekében, és feltéve, hogy a végrehajtó partnerek nem rendelkeznek elegendő kapacitással a számukra elkülönített uniós garancia 25 %-ának felhasználására, a Bizottság kivételesen az uniós garancia több mint 75 %-át is megadhatja az EBB csoportnak. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak ösztönöznie és segítenie kell az EBB csoporttól eltérő végrehajtó partnereket a rendelkezésükre álló finanszírozás teljes körű felhasználása terén. Emellett a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az InvestEU tagállami komponenséhez annak érdekében, hogy az alkalmazandó állami támogatási szabályok sérelme nélkül támogassák a STEP célkitűzéseivel összhangban lévő pénzügyi termékeket. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe intézkedésként az InvestEU tagállami komponenséhez kapcsolódó pénzbeli hozzájárulást építsenek be a STEP célkitűzéseinek támogatása érdekében. A STEP célkitűzéseinek támogatásához való ezen további hozzájárulás a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervében az InvestEU tagállami komponenséhez rendelt teljes pénzügyi allokáció legfeljebb 6 %-a lehet. A STEP célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében további rugalmasságot és pontosításokat is be kell vezetni. A Bizottságot és a STEP végrehajtásához hozzájáruló programokért felelős valamennyi hatóságot általánosságban ösztönözni kell arra, hogy biztosítsák a finanszírozási források és a STEP célkitűzései közötti következetességet, koherenciát, kiegészítő jelleget és szinergiát.

(20)

A Horizont Európa az EU kulcsfontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja, és Európai Innovációs Tanácsa (EIC) támogatást nyújt a potenciálisan áttörést jelentő és diszruptív jellegű, növekedési potenciállal rendelkező innovációkhoz, amelyek túl kockázatosak lehetnek a magánbefektetők számára. A Horizont Európa keretében további rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy az EIC Akcelerátor programja tudjon kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatást biztosítani a nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak, nem hitelképes kkv-knak és nem hitelképes, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, amelyek a STEP által támogatott technológiák terén végeznek innovációt, és függetlenül attól, hogy korábban kaptak-e más típusú támogatást az EIC Akcelerátor programjából. Az EIC-alap végrehajtása során a befektetési összeg – kivételes esetektől eltekintve – legfeljebb 15 millió EUR-ra korlátozódik, és nincs mód újabb körökben későbbi finanszírozást nyújtani vagy növelni a befektetési összegeket. A nem hitelképes kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatásának lehetővé tétele orvosolná a meglévő piaci rést, mivel a befektetési igények 15 és 50 millió EUR között mozognak. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Horizont 2020 keretében az EIC kísérleti projektre lekötött összegeket nem használják fel teljes mértékben. Ezeket a fel nem használt forrásokat a Horizont Európa keretében az EIC Akcelerátor programjára kell rendelkezésre bocsátani. A Horizont Európáról szóló rendeletet annak érdekében is módosítani kell, hogy tükrözze az Európai Védelmi Alap megnövelt keretösszegét.

(20)

A Horizont Európa az EU kulcsfontosságú kutatási és innovációs finanszírozási programja, és Európai Innovációs Tanácsa (EIC) támogatást nyújt különösen a potenciálisan áttörést jelentő és diszruptív jellegű, növekedési potenciállal rendelkező innovációkhoz, amelyek túl kockázatosak lehetnek a magánbefektetők számára. A Horizont Európa keretében további rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy az EIC Akcelerátor programja tudjon kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatást biztosítani a nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak, nem hitelképes kkv-knak és nem hitelképes, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, különösen azoknak, amelyek a STEP által támogatott technológiákon dolgozva végeznek innovációt, és függetlenül attól, hogy korábban kaptak-e más típusú támogatást az EIC Akcelerátor programjából. Az EIC-alap végrehajtása során a Bizottság – kivételes esetektől eltekintve – legfeljebb 15 millió EUR-ra korlátozta az Alap befektetéseinek összegét, és emiatt az Alap korlátozva van abban, hogy újabb körökben későbbi finanszírozást nyújtson vagy növelje a befektetési összegeket. A nem hitelképes kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatásának lehetővé tétele orvosolná a meglévő piaci rést, különösen a 15 és 50 millió EUR között mozgó befektetési igények esetében. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Horizont 2020 keretében az EIC kísérleti projektre lekötött összegeket nem használják fel teljes mértékben. Az (EU) 2018/1046 rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban ezeket a fel nem használt forrásokat a Horizont Európa keretében az EIC Akcelerátor programjára kell rendelkezésre bocsátani. A Horizont Európáról szóló rendeletet annak érdekében is módosítani kell, hogy tükrözze az Európai Védelmi Alap megnövelt keretösszegét.

(20a)

Az EIC kulcsszerepet játszik abban, hogy induló finanszírozást nyújtson a gyorsan növekvő induló vállalkozásoknak és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozásoknak. Speciális tudásával az EIC ideális helyzetben van ahhoz, hogy növelje a kezdeti innovációs szakaszon túli növekedés céljából tőkét kereső vállalkozások finanszírozási lehetőségeit. Az EIC Akcelerátor program eddigi végrehajtása azonban azt mutatta, hogy az EIC ambiciózus és transzformatív jellege – az áttörést jelentő európai innovációk referenciabefektetőjeként az EIC-alapon keresztül – végrehajtási kihívásokat és jogbizonytalanságot teremtett a végrehajtó szervezetek számára, különösen az EIC és a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség szerepét illetően. Tekintettel az EIC-alapnak a STEP sikerében betöltött központi szerepére, tisztázni kell az EIC működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Az EIC működésének további javítása során mérlegelni kell egy, az EUMSZ 187. cikke szerinti független uniós szerv létrehozását, amely az EIC végrehajtásáért felelős fő szerv lenne.

(21)

Az Európai Védelmi Alap az Unió védelmi ipara versenyképességének, innovációjának, hatékonyságának és technológiai autonómiájának növelésére irányuló legfontosabb program, amely ezáltal hozzájárul az Unió nyílt stratégiai autonómiájához. A védelmi képességek fejlesztése kulcsfontosságú, mivel ez alapozza meg azt, hogy az európai ipar képes legyen védelmi termékeket fejleszteni, és meglegyen az európai védelmi ipar autonómiája, és ez biztosítja a tagállamok – mint az ilyen termékek végfelhasználói – függetlenségét. Az addicionális keretösszeget ezért a védelmi alkalmazások fejlesztéséhez hozzájáruló mély- és digitális technológiák területén végrehajtott intézkedések támogatására kell fordítani.

(21)

Az Európai Védelmi Alap az Unió védelmi ipara versenyképességének, innovációjának, hatékonyságának és technológiai autonómiájának növelésére irányuló legfontosabb program, amely ezáltal hozzájárul az Unió nyílt stratégiai autonómiájához. A védelmi képességek fejlesztése kulcsfontosságú, mivel ez alapozza meg azt, hogy az európai ipar képes legyen védelmi termékeket fejleszteni, és meglegyen az európai védelmi ipar autonómiája, és ez biztosítja a tagállamok – mint az ilyen termékek végfelhasználói – függetlenségét. Az addicionális keretösszeget ezért a védelmi alkalmazások fejlesztéséhez hozzájáruló mély- és digitális technológiák területén végrehajtott projektek támogatására kell fordítani.

(21a)

Az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet [Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz] keretében rendelkezésre álló hiteltámogatás hatásának maximalizálása érdekében az említett rendelet 4. cikkében meghatározott célkitűzések elérésére törekedve a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelet alapján 2023. szeptember 1-je után fennmaradó hiteltámogatásból lehívott hitelek formájában további finanszírozást kérjenek azzal a céllal, hogy az említett hitelekből származó bevételek készpénz formájában hozzájáruljanak az InvestEU tagállami komponenséhez a STEP célkitűzéseinek támogatása érdekében. A tagállamok számára e hiteltámogatás kérelmezését 2023. december 15-ig kell lehetővé tenni.

a)

a kritikus technológiák fejlesztésének vagy gyártásának támogatása Unió-szerte, illetve a kapcsolódó értékláncok megőrzése és megerősítése a következő területeken:

a)

a (4) bekezdésben hivatkozott technológiák fejlesztésének vagy gyártásának támogatása Unió-szerte, illetve a kapcsolódó ellátási láncok megőrzése és megerősítése a következő ágazatokban:

i.

mély- és digitális technológiák;

i.

digitális technológiák, ezen belül az (EU) 2022/2481 európai parlamenti és tanácsi határozat 2. cikkének 2. pontjában meghatározott, több országra kiterjedő projektek, amelyek hozzájárulnak az említett határozattal létrehozott Digitális évtized 2030 szakpolitikai program céljaihoz és célkitűzéseihez;

ii.

tiszta technológiák;

ii.

az (EU) .../... rendelet [a nettó zéró iparról szóló jogszabály] 3. cikkének (...) pontjában meghatározott nettó zéró technológiák;

iii.

biotechnológiák;

iii.

az e rendelet mellékletében meghatározott biotechnológiák, valamint az élettudományok, ezen belül a kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékében szereplő gyógyszerek és azok összetevői;

b)

a minőségi munkahelyek szempontjából kritikus munkaerő- és készséghiány kezelése az a) pont szerinti célkitűzés támogatása érdekében.

b)

a minőségi munkahelyek szempontjából kritikus munkaerő- és készséghiány kezelése az a) pontban meghatározott célkitűzés támogatása érdekében, különösen az egész életen át tartó tanulás révén és a szociális partnerekkel, valamint a már működő oktatási és képzési kezdeményezésekkel, többek között az (EU) .../... rendelet [a nettó zéró iparról szóló jogszabály] 23. cikke alapján létrehozott nettó zéró kibocsátási célt szolgáló európai ipari akadémiákkal szoros együttműködésben;

ba)

az olyan deep tech innováció előmozdítása az a) pontban meghatározott célkitűzés támogatása érdekében, amely képes az élvonalbeli tudományban, technológiában és műszaki tudományokban gyökerező, transzformatív megoldások kidolgozására, beleértve a fizikai, biológiai és digitális szférában elért eredményeket ötvöző innovációt is.

a)

az (EU) 2021/523 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett uniós garancia, 7 500 000 000  EUR indikatív összeggel. Ezt a garanciát az (EU) 2021/523 rendelettel összhangban kell végrehajtani;

a)

az (EU) 2021/523 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett uniós garancia, 10 500 000 000  EUR indikatív összeggel, amelyet azzal a rendelettel összhangban kell végrehajtani;

b)

az (EU) 2021/695 rendelet 12. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett pénzügyi keretösszegből folyó árakon 500 000 000  EUR összeg. Ezt az összeget az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban kell végrehajtani;

b)

az (EU) 2021/695 rendelet 12. cikke (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett pénzügyi keretösszegből folyó árakon 1 300 000 000  EUR összeg, amelyet azzal a rendelettel összhangban kell végrehajtani;

c)

a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (8) bekezdésének hatodik albekezdésében említett pénzügyi keretösszegből folyó árakon 5 000 000 000  EUR összeg. Ezt az összeget a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésében és az (EU) [2019/856] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt szabályokkal összhangban az Innovációs Alapon belül kell végrehajtani;

c)

a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke (8) bekezdésének hatodik albekezdésében említett pénzügyi keretösszegből folyó árakon 5 000 000 000  EUR összeg, amelyet a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8) bekezdésében és az (EU) 2019/856 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglalt szabályokkal összhangban az Innovációs Alapon belül kell végrehajtani.

d)

az (EU) 2021/697 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből folyó árakon 1 500 000 000  EUR összeg. Ezt az összeget az (EU) 2021/697 rendelettel összhangban kell végrehajtani.

d)

az (EU) 2021/697 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegből folyó árakon 2 500 000 000  EUR összeg, amelyet azzal a rendelettel összhangban kell végrehajtani.

a)

egy másik uniós alapból vagy programból származó támogatás igénybevétele az intézkedéshez, az adott alapra vagy programra alkalmazandó szabályokkal összhangban, vagy

a)

egy másik uniós alapból vagy programból származó támogatás igénybevétele a projekthez, az adott alapra vagy programra alkalmazandó szabályokkal összhangban, vagy

b)

halmozott vagy kombinált finanszírozás útján egy másik uniós eszköz igénybevétele az intézkedés finanszírozásához, az alkalmazandó alap-jogiaktusok szabályaival összhangban.

b)

halmozott vagy kombinált finanszírozás útján egy másik uniós eszköz igénybevétele a projekt finanszírozásához, az alkalmazandó alap-jogiaktusok szabályaival összhangban.

a)

a 4. cikk (1) bekezdésében említett szuverenitási pecsét odaítélése és népszerűsítése, valamint kapcsolattartás a pályázati felhívásokért és ajánlati felhívásokért felelős irányító hatóságokkal annak érdekében, hogy a kiválasztási eljárásokba való beavatkozás nélkül javítsák a szuverenitási pecsétet elnyert projektek finanszírozási lehetőségeit a programok között;

b)

a szuverenitási pecsét odaítélése a kohéziós politikai alapok által finanszírozott azon projekteknek, amelyek hozzájárulnak a platform e rendelet 2. cikkében meghatározott célkitűzéseihez;

c)

a szuverenitási portál létrehozása és kezelése a 6. cikkel összhangban;

d)

kapcsolattartás más meglévő struktúrákkal, különösen az (EU) .../... rendelettel [a nettó zéró iparról szóló jogszabály] összhangban létrehozott Nettó Zéró Európa Platformmal, az (EU) .../... rendelet [a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály] alapján létrehozott kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó európai testülettel, az e rendelet 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes nemzeti hatóságokkal, a végrehajtó partnerekkel és az e cikk (3) bekezdésében említett ipari tanácsadó csoporttal a projektek pénzügyi szükségleteire, a meglévő szűk keresztmetszetekre és a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk Unió-szerte történő koordinálása és cseréje céljából;

e)

a 2. cikkben említett ágazatokon belüli kapcsolatok előmozdítása, támaszkodva különösen a meglévő ipari szövetségekre, hálózatokra és struktúrákra, például az Európai Innovációs és Technológiai Intézetre (EIT) és a közös vállalkozásokra;

a)

a platform célkitűzéseihez kapcsolódó, folyamatban lévő és rövidesen kiírásra kerülő pályázati felhívások és ajánlati felhívások az adott programok és alapok keretében;

a)

tájékoztatás az e rendelet hatálya alá tartozó uniós programokról és alapokról, valamint az adott programok és alapok keretében a platform célkitűzéseihez kapcsolódó, folyamatban lévő és rövidesen kiírásra kerülő pályázati felhívásokról és ajánlati felhívásokról;

d)

a (4) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes nemzeti hatóságok elérhetőségei.

a)

az egyes programok keretében finanszírozott összes STEP-kiadás;

a)

az egyes programok és alapok keretében finanszírozott összes STEP-kiadás;

ba)

egy hatásvizsgálat, amely meghatározza, hogy a STEP égisze alatt összegyűlt projektek hogyan járulnak hozzá az Unió hosszú távú versenyképességének biztosítására irányuló stratégiai célkitűzésekhez;

bb)

a szuverenitási pecsétet elnyert projektek földrajzi és technológiai eloszlásának elemzése.

a)

azon tagállamokban, amelyek egy főre jutó átlagos GDP-je nem éri el az EU-27 vásárlóerő-egységben (PPS) mért és a 2015–2017-es időszakra vonatkozó uniós adatok alapján kiszámított uniós átlagot; és

b)

valamennyi tagállamban.

ix.

az .../... rendelet [STEP-rendelet] 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett STEP-célkitűzéshez hozzájáruló beruházások támogatása.

ix.

az .../... rendelet [STEP-rendelet] 2. cikkében említett STEP-célkitűzéshez hozzájáruló beruházások támogatása.

3.

A 3. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

3.

A 3. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„ (1a)

A 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában és b) pontjának ix. alpontjában említett egyedi célkitűzéshez tartozó források az adott szakpolitikai célkitűzésnek megfelelő célzott prioritások szerint kerülnek programozásra, és nem haladhatják meg az ERFA kezdeti allokációjának 20%-át.

e)

amennyiben hozzájárulnak a 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának vi. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzéshez vagy az említett albekezdés b) pontjának ix. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzéshez a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-egységben (PPS) mért átlagos GDP-je nem éri el az EU-27-re vonatkozóan a 2015–2017-es időszak uniós adatai alapján kiszámított uniós átlagot.

e)

amennyiben hozzájárulnak a 3. cikk (1) bekezdése első albekezdése a) pontjának vi. alpontjában meghatározott 1. szakpolitikai célkitűzéshez vagy az említett albekezdés b) pontjának ix. alpontjában meghatározott 2. szakpolitikai célkitűzéshez a kevésbé fejlett és az átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-egységben (PPS) mért átlagos GDP-je nem éri el az EU-27-re vonatkozóan a 2015–2017-es időszak uniós adatai alapján kiszámított uniós átlagot, továbbra is a kkv-kra és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozáskra összpontosítva.

6.

Az I. melléklet I. táblázata az 1. szakpolitikai célkitűzés alatt a következő sorral egészül ki:

6.

Az I. melléklet I. táblázata az 1. szakpolitikai célkitűzés alatt a következő sorral egészül ki:

7.

Az I. melléklet I. táblázata a 2. szakpolitikai célkitűzés alatt a következő sorral egészül ki:

7.

Az I. melléklet I. táblázata a 2. szakpolitikai célkitűzés alatt a következő sorral egészül ki:

4.

Az I. melléklet 1. táblázata a következő sorokkal egészül ki:

4.

Az I. melléklet 1. táblázata a következő sorokkal egészül ki:

5.

Az I. melléklet 6. táblázata a következő sorral egészül ki:

5.

Az I. melléklet 6. táblázata a következő sorral egészül ki:

-1a.

A 2. cikk 29. pontja helyébe a következő szöveg lép:

29.

„számviteli év” a harmadik és negyedik rész alkalmazásában a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak. Az utolsó számviteli év 2023. július 1-től 2024. június 30-ig tart;

„ 29.

„számviteli év”: a harmadik és negyedik rész alkalmazásában a július 1. és június 30. közötti időszak, kivéve a programozási időszak első számviteli évét, amelynek tekintetében a kiadások elszámolhatóságának első napjától 2015. június 30-ig tartó időszak. Az utolsó számviteli év 2024. július 1-től 2025. június 30-ig tart;”

-1b.

A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

-1c.

A 65. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

a)

a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

b)

a cikk a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

2a.

A 141. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

aa)

az (1) bekezdés a következő negyedik albekezdéssel egészül ki:

4a.

A 9. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

b)

a tagállami komponensnek egy vagy több régióban vagy tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és célja a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok vagy a valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint nyújtott további összeg szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, különösen az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyensúlyhiányok kezelése révén.

„ b)

a tagállami komponensnek egy vagy több régióban vagy tagállamban felmerülő konkrét piaci hiányosságokat vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzeteket kell kezelnie, és célja a megosztott irányítás alá tartozó, a támogatásba bevont alapok vagy a valamely tagállam által a 4. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerint nyújtott további összeg szakpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, különösen az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítése a régiók közötti egyensúlyhiányok kezelése révén. A tagállamok által a 4. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése alapján készpénz formájában biztosított kiegészítő összeget az (EU) .../... rendelet [STEP-rendelet] 2. cikkében említett célkitűzésekhez hozzájáruló projektekre kell elkülöníteni.”

4b.

A 10. cikk (3) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„h)

az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1a) 33a. cikke szerinti Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitelekből származó bevételekből a tagállami komponenshez készpénz formájában nyújtott bármely hozzájárulás.”;

5a.

A 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja a következő alponttal egészül ki:

„viii.

a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó hitelekből finanszírozott STEP-projektek végrehajtásának és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel való összhangjának nyomon követése.”

6.

A 13. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

6.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

6b.

Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

c)

a szöveg a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

d)

a (7) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

e)

a szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„j)

tanácsadási támogatást nyújt a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett területeken tevékenykedő magántőkealap-kezelők számára.”

„j)

tanácsadási támogatást nyújt a 8. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett területeken tevékenykedő magántőkealap-kezelők és más érdekelt felek számára, többek között az immateriális javak értékelésére vonatkozóan.”

e)

legfeljebb 7 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett célkitűzésekre.

e)

legfeljebb 10 500 000 000 EUR a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett célkitűzésekre.

16.

Az .../... rendelet [STEP-rendelet] 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett kritikus technológiák léptékváltása, létesítése és nagyüzemi gyártása, valamint az említett rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében említett vonatkozó értéklánc.

16.

Az .../... rendelet [STEP-rendelet] 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett technológiák kifejlesztése és gyártása, valamint az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett vonatkozó ellátási lánc.

7a.1

Mozgósított beruházások technológiai terület szerint: i) mély- és digitális technológiák, ii. tiszta technológiák és iii. biotechnológiák.

7a.2

Támogatott vállalkozások száma technológiai terület szerint: i) mély- és digitális technológiák, ii. tiszta technológiák és iii. biotechnológiák.

-1.

A 7. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

-1a.

A 9. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

b)

autonómia;

c)

kockázatvállalási képesség;

„ b)

autonómia, különösen a tőketámogatás végrehajtása tekintetében, a piacnak megfelelő befektetési határidők és a c) pontban említett kockázatvállalás biztosítása érdekében;

c)

a piaci normáknál nagyobb kockázat vállalására való képesség, különösen türelmes beruházások biztosítása révén a nem hitelképes innovációk számára.”

b)

a (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

b)

a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„ b)

II. pillér – „Globális kihívások és európai ipari versenyképesség”, 2021–2027-es időszak: 46 628 000 000  EUR, amelyből: ”

„c)

III. pillér – „Innovatív Európa”, 2021–2027-es időszak: 13 237 000 000  EUR, amelyből:

i.

„Egészségügy” klaszter: 6 775 000 000  EUR;

i.

Európai Innovációs Tanács: 10 052 000 000  EUR;

ii.

„Kultúra, kreativitás és inkluzív társadalom” klaszter: 1 350 000 000  EUR;

ii.

Európai innovációs ökoszisztémák: 459 000 000  EUR;

iii.

A társadalmat szolgáló polgári biztonság” klaszter: 1 276 000 000  EUR;

iii.

EIT: 2 726 000 000  EUR;”.

iv.

„Digitális gazdaság, ipar és világűr” klaszter: 13 229 000 000  EUR;

v.

„Éghajlat, energiaügy és mobilitás” klaszter: 13 229 000 000  EUR;

vi.

„Élelmiszerek, biogazdaság, természeti erőforrások, mezőgazdaság és környezet” klaszter: 8 799 000 000  EUR;

vii.

a JRC nem nukleáris közvetlen tevékenységei: 1 970 000 000  EUR;

c)

III. pillér – „Innovatív Európa”, 2021–2027-es időszak: 13 237 000 000  EUR, amelyből:

i.

Európai Innovációs Tanács: 10 052 000 000  EUR;

ii.

Európai innovációs ökoszisztémák: 459 000 000  EUR;

iii.

EIT: 2 726 000 000  EUR;”.

3.

A 48. cikk első albekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

3.

A 48. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

c)

kizárólag vissza nem térítendő formában nyújtott támogatásban korábban már részesült, nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak kizárólag tőkerészesedés formájában nyújtott támogatás.

„ c)

áttörő és diszruptív, nem hitelképes innovációt végrehajtó nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak kizárólag tőkerészesedés formájában is nyújtható támogatás;”

b)

az (1) bekezdés második albekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

d)

az .../... rendelet [STEP-rendelet] 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett, az említett rendelet 3. cikkének b) pontja alapján finanszírozott kritikus technológiákkal kapcsolatos áttörő és diszruptív, nem hitelképes innovációt végrehajtó nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak és nem hitelképes, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak – köztük az a)–c) pont alapján már támogatásban részesülő szervezeteknek – nyújtott támogatás, kizárólag tőkerészesedés formájában.

„ d)

az .../... rendelet [STEP-rendelet] 2. cikke (1) bekezdése a) pontjában említett, az említett rendelet 3. cikkének b) pontja alapján finanszírozott technológiákkal kapcsolatos áttörő és diszruptív, nem hitelképes innovációt végrehajtó nem hitelképes kkv-knak, többek között startupoknak és nem hitelképes, kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak – köztük az a)–c) pont alapján már támogatásban részesülő szervezeteknek – nyújtott támogatás, kizárólag tőkerészesedés formájában.”

c)

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

d)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

e)

a (8) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

f)

a (11) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

a)

3 151 000 000 EUR kutatási tevékenységekre;

a)

3 484 000 000 EUR kutatási tevékenységekre;

b)

6 302 000 000 EUR fejlesztési tevékenységekre.

b)

6 969 000 000 EUR fejlesztési tevékenységekre.

c)

a szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

b)

a szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

1.

A 7. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

1.

A 7. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3)

A (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok javasolhatják továbbá, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervük tartalmazza becsült költségként az InvestEU-rendelet releváns rendelkezései szerinti azon tagállami komponens céljára szolgáló készpénz-hozzájárulás összegét, amely kizárólag az .../... rendelet  (71) [STEP-rendelet] 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházási műveleteket támogató intézkedésekre irányul. Az említett költségek nem haladhatják meg a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljes pénzügyi allokációjának 6 %-át, és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott releváns intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk e rendelet követelményeit. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 33a. cikk szerinti pénzbeli hozzájárulásokra.

2a.

A szöveg egy új fejezettel egészül ki:



DNS/RNS: Genomika, farmakogenomika, génszondák, géntechnológia, DNS/RNS szekvenálás/szintézis/felerősítés, génkifejezéses profilalkotás, antiszenzikus technológia alkalmazása, nagyléptékű DNS-szintézis, genom- és génszerkesztés, géntámadás.



Fehérjék és más molekulák: Fehérjék és peptidek szekvenálása/szintézise/tervezése (beleértve a nagy molekulájú hormonokat is); a nagy molekulájú gyógyszerek jobb adagolási módszerei; proteomika, fehérjeizolálás és -tisztítás, jelzés, sejtreceptorok azonosítása.



Sejt- és szövetkultúra és tervezés: Sejt-/szövetkultúra, szövettervezés (beleértve a szövetvázakat és az orvosbiológiai technológiát), sejtfúzió, vakcina/immun stimulánsok, embriómanipuláció, markerasszisztált nemesítési technológiák, metabolikus tervezés.



Biotechnológiai folyamattechnikák: Erjesztés bioreaktorokkal, biofinomítás, biofeldolgozás, bioleválásztás, biofehérítés, biokénmentesítés, biológiai szennyeződésmentesítés, bioérzékelés, bioszűrés és fitoremediáció, molekuláris akvakultúra.



Gén- és RNS-vektorok: Génterápia, vírusvektorok.



Bioinformatika: Genomokra, fehérjeszekvenciákra vonatkozó adatbázisok létrehozása; komplex biológiai folyamatok modellezése, beleértve a rendszerek biológiáját is.



Nanobiotechnológia: A nano-/mikrogyártás eszközeinek és folyamatainak alkalmazása a biorendszerek tanulmányozására szolgáló eszközök előállításához, valamint a gyógyszerek célba juttatásával, diagnosztikával stb. kapcsolatos alkalmazások.