P9_TA(2023)0369

A Montenegróról szóló 2022. évi jelentés

Az Európai Parlament 2023. október 18-i állásfoglalása a Bizottság Montenegróról szóló, 2022. évi jelentéséről (2022/2202(INI))

(C/2024/2653)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra (1), amely 2010. május 1-jén lépett hatályba,

—	tekintettel Montenegró európai uniós tagságra irányuló, 2008. december 15-i kérelmére,

—	tekintettel a Montenegró csatlakozásáról szóló konferencia ötödik, helyettesi szintű, Brüsszelben megtartott 2020. június 30-i ülésére, amelyen megnyitották a legutóbb megvizsgált fejezetre (8. fejezet – Versenypolitika) irányuló tárgyalásokat,

—

tekintettel a Bizottság 2010. november 9-i véleményére Montenegró európai uniós tagság iránti kérelméről (COM(2010)0670), az Európai Tanács 2010. december 16–17-i határozatára a tagjelölti státusz Montenegró részére történő megadásáról és az Európai Tanács 2012. június 29-i határozatára a Montenegróval való uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről,

—	tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2),

—	tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-án, Szalonikiben tartott ülésének elnökségi következtetéseire,

—	tekintettel a 2018. május 17-én Szófiában, 2020. május 6-án Zágrábban, 2021. október 6-án Brdo pri Kranjuban és 2022. december 6-án Tiranában tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozók nyilatkozataira,

—	tekintettel a 2014. augusztus 28-án megkezdett berlini folyamatra,

—	tekintettel „A csatlakozási folyamat javítása – hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

—	tekintettel a Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról szóló, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

—	tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641),

—	tekintettel a Montenegró által 2020. november 10-én aláírt, a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendről szóló szófiai nyilatkozatra,

—	tekintettel a „2021. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2021. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2021)0644) és az azt kísérő, „2021. évi jelentés Montenegróról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2021)0293),

—	tekintettel a montenegrói gazdasági reformprogramról szóló, 2021. júliusi bizottsági áttekintésre és országértékelésre, továbbá az EU, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd keretében a Tanács által 2021. július 12-én elfogadott együttes következtetésekre,

—	tekintettel a 2021. június 22-i és 2021. december 13-i EU–Montenegró kormányközi csatlakozási konferenciára,

—	tekintettel az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Tanács Podgoricában tartott 2022. július 14-i 11. ülésére,

—	tekintettel az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2021. december 2-án tartott 20. ülésén elfogadott nyilatkozatra és ajánlásokra,

—	tekintettel Montenegró 2017. június 5-i NATO-csatlakozására,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás: a törekvések ellenére nem szűntek meg egyes alapvető problémák” című, 01/2022. számú, 2022. január 10-i különjelentésére,

—	tekintettel Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek a GLOBSEC 2023 pozsonyi fórumán 2023. május 23-án tartott beszédére,

—	tekintettel arra, hogy Montenegró 2007. január 1-je óta az Energiaközösségről szóló szerződés szerződő fele,

—	tekintettel a 2020. évi csúcstalálkozót követően a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó, 2020. június 19-i ajánlására (3),

—	tekintettel a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni küzdelem területén folytatott együttműködésről szóló, 2021. december 15-i állásfoglalására (4),

—	tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az új uniós bővítési stratégiára vonatkozó, 2022. november 23-i ajánlására (5),

—	tekintettel a Montenegróról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0277/2023),

mivel a bővítés az EU leghatékonyabb külpolitikai eszköze, amely ösztönzi és támogatja az alapvető reformokat, többek között a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága területén, valamint az egész kontinens békéjébe, stabilitásába, demokráciájába és biztonságába történő stratégiai és jövőorientált geopolitikai befektetésnek minősül, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának fényében, amely megmutatta, hogy a bővítés elmaradása jelentős stratégiai költségekkel jár, és alááshatja Európa biztonságát és stabilitását;

mivel a bővítési politika hatékonysága az elmúlt években jelentősen csökkent, mert a bővítési országok egyes politikai vezetői részéről hiányzott az alapvető reformok előmozdítására irányuló valódi politikai akarat, illetve az EU késedelmesen teljesítette ígéretei némelyikét; mivel ez táptalajt teremtett a rosszindulatú harmadik szereplők, különösen Oroszország és Kína számára a nyugat-balkáni régióban;

mivel a bővítés új lendülete, amelyet a megváltozott geopolitikai valóság, valamint néhány keleti partnerország uniós tagságra irányuló kérelme váltott ki, arra sarkallta az EU-t, hogy felgyorsítsa a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos, régóta esedékes intézkedések megvalósítását; mivel a nyugat-balkáni országok jövőjét az Európai Unió jelenti;

mivel az uniós tagállamok, valamint a bővítési országok politikai vezetőinek konkrét lépésekkel és eredményekkel kell bizonyítaniuk a koppenhágai kritériumok alapján a bővítés iránti valódi elkötelezettségüket annak érdekében, hogy új lendületet adjanak az egész folyamatnak, biztosítva annak folyamatosságát, következetességét, hitelességét, átláthatóságát és hatását;

mivel valamennyi bővítési ország saját érdemei alapján kerül megítélésre; mivel a csatlakozási folyamat menetrendjét és előrehaladását a bővítési kritériumok teljesítése, a – különösen az alapkérdések területén végrehajtott – szükséges reformok megvalósítása, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a jó kormányzás elveinek tiszteletben tartása, az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodás, valamint a jogszabályi összehangolás határozza meg;

F.	mivel az EU megerősítette, hogy teljes mértékben és egyértelműen elkötelezett Montenegró uniós perspektívája mellett; mivel a montenegrói polgárok közel 80%-a támogatja a jövőbeli uniós tagságot;

G.	mivel Montenegró jutott a legtovább az uniós csatlakozási folyamatban, miután megnyitotta az uniós vívmányok mind a 33 átvizsgált fejezetét, és ideiglenesen lezárt három fejezetet; mivel európai uniós integrációja létfontosságú egész Délkelet-Európa stabilitása és jóléte szempontjából;

H.	mivel Montenegró beleegyezett abba, hogy a tárgyalási folyamat során fokozatosan elfogadja az Európai Unió célkitűzéseit és szakpolitikáit;

I.	mivel Montenegró továbbra is az uniós csatlakozás tagjelölt országa és a NATO szövetségese; mivel Montenegró teljes mértékben igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához;

mivel az EU továbbra is Montenegró legnagyobb kereskedelmi partnere, valamint az IPA III, a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI – Globális Európa), illetve a makroszintű pénzügyi támogatás keretében Montenegró továbbra is az Uniótól kapja a legtöbb beruházási és pénzügyi támogatást;

K.	mivel Montenegrónak rosszindulatú külföldi – köztük oroszországi – beavatkozásból és dezinformációs kampányokból eredő kihívásokkal kell szembenéznie;

Az uniós csatlakozás iránti elkötelezettség

elismerését fejezi ki Montenegrónak az uniós integráció iránt régóta fennálló elkötelezettségéért, amelyet a lakosság is széles körben támogat; megismétli, hogy támogatja Montenegrót e tekintetben; hangsúlyozza, hogy a tárgyalások előrehaladása és általános üteme a jogállamiságra vonatkozó időközi kritériumok teljesítésétől függ; megjegyzi, hogy mind a 33 átvizsgált fejezetet megnyitották, azonban sajnálja, hogy az elmúlt hat évben egyik fejezetet sem zárták le, ami lelassította Montenegró haladását és aláásta jó eredményeit, illetve az uniós csatlakozás szempontjából legfelkészültebb nyugat-balkáni országként kivívott helyzetét;

megerősíti, hogy a bővítési folyamat üteme továbbra is azon múlik, hogy az egyes országok képesek-e megfelelni a csatlakozási kritériumoknak, de függ a nyugat-balkáni országok és az EU politikai vezetőinek elkötelezettségétől is; e tekintetben sajnálja, hogy Montenegróban az uralkodó politikai elit ismételten háttérbe helyezte azt, illetve vonakodott attól, hogy az uniós tárgyalásokon előrelépések történjenek;

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nagy politikai feszültségek és polarizáció, a nemzeti érdekű ügyekkel kapcsolatos konszenzus kialakításának kudarca és a pártok közötti párbeszéd hiánya késleltette az EU-val kapcsolatos reformok előrehaladását, és Montenegrót mély politikai és intézményi válságba sodorta; megjegyzi, hogy ennek következtében Montenegró uniós csatlakozási folyamata megrekedt, és a jelentős előrelépésekhez szükséges lendület elveszett;

tudomásul veszi a 2023 márciusában és áprilisában tartott elnökválasztás és a 2023 júniusában tartott előrehozott parlamenti választások eredményeit; hangot ad azon szilárd meggyőződésének, hogy Montenegrónak stabil Európa-párti kormányra és EU-orientált többségre van szüksége; támogatja egy új, stabil és Európa-párti kormány megalakulását, amely képes és kész arra, hogy a lehető leghamarabb további lépéseket tegyen az uniós csatlakozás útján; arra bátorítja az elnököt, az új parlamentet és a kormányt, hogy összpontosítsanak azokra a kulcsfontosságú reformokra, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ország előrehaladást érjen el az uniós integráció terén, biztosítsák azok megfelelő és időben történő végrehajtását, kerüljék a politikai polarizáció elmélyítését, és tartózkodjanak attól, hogy a politikai viták során uszító retorikát és nyelvezetet használjanak; továbbra is készen áll az együttműködésre az összes politikai szereplővel, hogy támogassa az országot stratégiai irányvonalának fenntartásában;

felszólítja a montenegrói hatóságokat, hogy működjenek együtt az ország európai jövőjéért, ezáltal egyértelmű üzenetet küldve a montenegrói polgároknak, és e tekintetben kommunikáljanak egyértelműen Montenegró és az EU közötti szoros kapcsolatról; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a politikai stabilitásra, az elkötelezettségre és a konszenzusépítésben való hiteles szerepvállalásra a stagnáló uniós reformfolyamat – különös tekintettel a sürgős jogállamisági reformok – előmozdítása érdekében; hangsúlyozza a demokratikus folyamatok, normák és szabályok folyamatos tiszteletben tartásának jelentőségét;

üdvözli, hogy Montenegró elfogadja a felülvizsgált bővítési módszertan elveit, és felhívja Montenegrót, hogy fokozottan törekedjen a 23. és 24. fejezetben szereplő, még fennmaradó időközi kritériumok teljesítésére, majd azt követően a fejezetek mérhető és kézzelfogható eredményeken alapuló lezárására;

üdvözli, hogy Montenegró továbbra is teljes mértékben igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, beleértve az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját követően elfogadott összes szankciót, valamint hogy támogatja a nemzetközi szabályokon alapuló rendet az Egyesült Nemzetek szintjén; ösztönzi a leendő kormányt, hogy továbbra is őrizze meg ezirányú elkötelezettségét;

méltatja az Ukrajnának nyújtott, több mint 10 millió EUR értékű montenegrói anyagi és humanitárius támogatást, valamint az átmeneti védelmi mechanizmust, amely az Ukrajnából menekülők számára biztosítja az egy évig Montenegróban való tartózkodás jogát; emlékeztet arra, hogy Montenegró azon nyugat-balkáni országok közé tartozik, amelyek a legtöbb ukrán állampolgárt fogadták be; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy egyre több orosz állampolgár, köztük oligarchák, telepednek le Montenegróban; sürgeti a montenegrói hatóságokat annak biztosítására, hogy az ország ne váljon a szankciókat megkerülni kívánó szervezetek és személyek gyűjtőhelyévé;

üdvözli Montenegró aktív részvételét az EU közös biztonság- és védelempolitikai misszióiban és műveleteiben, köztük az Európai Unió Atalanta haditengerészeti műveletében, valamint a NATO- és más nemzetközi, illetve többoldalú missziókban; elismeri Montenegró stratégiai szövetségét az EU-val, és elítéli az illetékes hatóságok arra irányuló kísérleteit, hogy megkérdőjelezzék az ország NATO-tagságát;

10.

továbbra is komolyan aggasztják a rosszindulatú külföldi beavatkozások, a destabilizációs erőfeszítések, a hibrid fenyegetések és a külföldi – különösen az Oroszországból, Kínából és Szerbiából származó – szereplők Montenegróban folytatott dezinformációs kampányai, amelyek az EU-t megbízhatatlan és közömbös partnerként állítják be, és aláássák Montenegró európai úton való előrehaladását; elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy a montenegrói etnikai feszültségeket konfliktusok szítására használja, közösségeket szakítson szét, és megtévesztő információkat terjesszen annak érdekében, hogy destabilizálja az egész nyugat-balkáni régiót; megjegyzi, hogy a vallási intézmények a külső befolyás eszközeként használhatók, és határozottan elítéli a szerb ortodox egyház e tekintetben történő indokolatlan beavatkozását, beleértve az Oroszország részéről történő dezinformáció előmozdítására irányuló kísérleteit is;

11.

felszólítja Montenegrót, hogy tegyen jelentős és rendszerszintű erőfeszítéseket a dezinformációs központok azonosítása és felszámolása érdekében, valamint hangsúlyozza a tömegtájékoztatás szabadsága és függetlensége, a minőségi híradás és a médiatudatosság javításának fontosságát, amelyek kulcsfontosságúak a dezinformáció elleni küzdelemben; elítéli a Montenegró digitális infrastruktúrája elleni 2022. augusztusi példátlan kibertámadást, valamint a Montenegró NATO-hoz való 2017. évi csatlakozására válaszul elkövetett korábbi támadásokat; sürgeti Montenegrót, hogy e tekintetben aktívan fokozza rezilienciáját az EU-val történő szoros együttműködés – többek között uniós finanszírozású kiberbiztonsági eszközök, például az Albániára, Montenegróra és Észak-Macedóniára vonatkozó kiberbiztonsági gyorsreagálási projekt – révén, valamint a NATO-val való szoros együttműködés segítségével; üdvözli, hogy Montenegró érdekelt az EU-val való együttműködésben az európai demokráciáról szóló cselekvési terv keretében; sürgeti Montenegrót, hogy e tekintetben az EU stratégiai dokumentumaival, köztük a 2022. évi uniós kibervédelmi politikával összhangban sürgősen fogadja el a hibrid fenyegetések elleni küzdelemre vonatkozó stratégiát és a megfelelő cselekvési tervet; felhívja a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban nyújtson technikai és pénzügyi támogatást;

12.

felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és az EU montenegrói küldöttségét, hogy fokozzák az EU láthatóságának javítására irányuló erőfeszítéseiket az országban, és folytassanak aktív és hatékony kommunikációs kampányt a Montenegró és az EU közötti szoros partnerség fontosságáról és előnyeiről, beleértve az uniós finanszírozású projekteket és Montenegró európai jövőjét is; kéri hogy a StratCom keretében végzett ellenőrzést terjesszék ki a nyugat-balkáni országokban és szomszédaikban tapasztalható, határokon átnyúló dezinformációs fenyegetésekre; hangsúlyozza a magánszektor és a civil társadalom helyi és regionális szakértelmével való együttműködés hozzáadott értékét annak érdekében, hogy tényeken alapuló válaszokat lehessen adni a félretájékoztatás elleni küzdelemben, és korai szakaszban azonosítani lehessen az aggasztó fejleményeket;

13.

ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítására, hogy a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a Bizottság Szerződésekből eredő kötelezettségeit;

14.

hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a Bizottság Szerződések szerinti kötelezettségeit;

15.

arra bátorítja Montenegrót, hogy a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságon keresztül vegyen részt újra a parlamenti együttműködésben; sajnálja, hogy az EU–Montenegró Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2022. decemberi ülését törölték, mivel Montenegró nem követte a Velencei Bizottság véleményét az elnökről szóló törvényt módosító törvény vitatott elfogadása tekintetében;

Demokrácia és jogállamiság

16.

sajnálja, hogy Montenegró parlamentje 2022 decemberében elfogadta az elnökről szóló törvényt módosító vitatott törvényt, amely közvetlenül megkérdőjelezte az alkotmányosság és a jogállamiság tiszteletben tartását, annak ellenére, hogy a Velencei Bizottság sürgős véleményt nyilvánított, az EU pedig több ízben is a törvény elfogadása ellen foglalt állást; üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság elindította a törvény alkotmányosságának felülvizsgálatára irányuló eljárást, és a közelmúltban egyhangúlag úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi a törvényt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy kövessék a Velencei Bizottság ajánlásait a jogi rendelkezésekkel és az ország általános jogállamiságával kapcsolatos kérdésekben;

17.

sajnálatát fejezi ki a montenegrói parlamentben tapasztalható mély polarizálódás, párbeszédhiány, bizalmatlanság és politikai bojkott miatt, amelyek súlyosan akadályozták a jogalkotási folyamatot; felszólítja a jogalkotó és végrehajtó ágakat, hogy erősítsék meg a lojális együttműködést, beleértve a csatlakozási folyamattal kapcsolatos együttműködést is; felszólít az állami intézmények működésének és koordinációjának megerősítésére a politikai stabilitás elérése és az EU-val kapcsolatos kulcsfontosságú reformok terén történő jelentős előrehaladás érdekében, különös tekintettel a választási és igazságügyi reformokra, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre;

18.

sürgeti a montenegrói hatóságokat, hogy a jogállamiság elveivel és a demokratikus normákkal összhangban hajtsák végre és fogadják el a szükséges intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének, integritásának, hatékonyságának, elszámoltathatóságának és szakmaiságának megerősítése, valamint az igazságszolgáltatási rendszerbe való politikai beavatkozás minden formája elleni küzdelem érdekében;

19.

üdvözli, hogy az alkotmányos válság megoldása felé tett lépésként három új alkotmánybírót neveztek ki; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Alkotmánybíróság 2022 szeptembere óta nem volt határozatképes; felhívja az új parlamentet, hogy kiemelt prioritásként véglegesítse a bírák és – az Ügyészi Tanács 2023. májusi javaslatának megfelelően – különösen a Legfelsőbb Államügyész, valamint a Bírói Tanács három tagjának kinevezését;

20.

sajnálja, hogy nem történt előrelépés a választási, jogi és intézményi keret reformja terén, amelyet továbbra is hiányosságok és bizonytalanságok jellemeznek, amelyek aláássák a reformok hatékonyságát, és amelyeket orvosolni kell, ideértve többek között a politikai pártok és választási kampányaik finanszírozásának átláthatóságát, az állami forrásokkal való visszaélést, a hatalmon lévő pártok által politikai haszonszerzésre használt intézményi előnyt és a választói nyilvántartás pontosságával kapcsolatos aggályokat; felszólít az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala még nem teljesített ajánlásainak végrehajtására, többek között a választási jogszabályok összességének európai normákkal összhangban történő megreformálása céljából; tudomásul veszi az Állami Választási Bizottság által az átláthatóság növelése és az ajánlások végrehajtása érdekében megkezdett munkát; arra ösztönzi a hatóságokat, hogy a közbizalom javítása érdekében erősítsék tovább az Állami Választási Bizottság integritását, pártatlanságát és elszámoltathatóságát; sürgeti Montenegrót, hogy biztosítsa az állítólagos választási csalás „borítékügyének” hiteles, független és hatékony politikai és bírósági nyomon követését;

21.

megismétli felhívását, hogy a helyi szintű választásokat ugyanazon a napon tartsák meg; üdvözli, hogy 2022 októberében 14 településen ugyanazon a napon tartották a választásokat; megjegyzi azonban, hogy az önkormányzatról szóló törvény módosításait Montenegró Alkotmánybírósága alkotmányellenesnek ítélte; e tekintetben egy szilárd jogszabályi keret kialakítását szorgalmazza, különös tekintettel a választott képviselők körében a nemek közötti egyensúly elérésére, nevezetesen a női jelöltek választási listákon való egyenlő képviselete, valamint a jelenlegi belső szabályok e tekintetben történő javítása és érvényesítése révén;

22.

megjegyzi, hogy a 2023-as elnöki és parlamenti választások összességében versengő és jól szervezett választások voltak, és hogy a jelöltek szabadon kampányolhattak, és egyenlő esélyekkel szólíthatták meg a választókat; sajnálja azonban, hogy a jelöltek regisztrációja nem volt inkluzív, és a jogi keret és a kampányfinanszírozási szabályok régóta fennálló hiányosságai továbbra is megoldatlanok; továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a média a kampányokról szóló tudósítások tekintetében belső és külső hatások által befolyásolható, valamint amiatt, hogy a választások előtti időszakban állítólag visszaéltek az állami forrásokkal; tudomásul veszi a parlamenti választások minden eddiginél alacsonyabb, 56,4%-os részvételi arányát;

23.

sürgeti Montenegrót, hogy adjon hiteles és hatékony büntető igazságszolgáltatási választ a korrupcióra; tudomásul veszi a korrupció megelőzése terén elért javulást és a Korrupciómegelőzési Ügynökség munkájában tapasztalható pozitív tendenciát, és ösztönzi az ügynökség integritásának, pártatlanságának és elszámoltathatóságának további erősítését teljesítményének és a közbizalom javítása érdekében; felhívja a hatóságokat, hogy a Korrupció Elleni Államok Csoportjának ajánlásaival és az uniós normákkal összhangban mielőbb fogadjanak el összehangolt nemzeti stratégiát a magas szinten elkövetett korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozóan, és mozdítsák elő a korrupció megelőzésére és visszaszorítására vonatkozó integrált megközelítést; kéri a hatóságokat, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé a jogellenes meggazdagodást;

24.

mély aggodalommal veszi tudomásul a „klánok” néven ismert montenegrói bűnszervezetek által elkövetett súlyos belföldi és nemzetközi bűncselekményeket, és felszólít az országon belüli politikai hatalom birtokosaival való állítólagos kapcsolatuk teljes körű kivizsgálására;

25.

tudomásul veszi a szervezett bűnözés elleni küzdelemben a jogszabályi változtatások és a kulcsszereplők letartóztatása révén tett erőfeszítéseket; tudomásul veszi azokat a súlyos vádakat, amelyeket igazságszolgáltatási vezetők ellen emeltek; tudomásul veszi a jogerős ítéletek növekvő számát, de továbbra is aggasztják a hosszadalmas tárgyalások és azok gyakori elnapolásai; felszólítja a montenegrói hatóságokat, hogy erősítsék meg a bűnügyi nyomozásokat, növeljék a szakértők számát ezen a területen, biztosítsák a büntető igazságszolgáltatási rendszerben a fokozott együttműködést és nyomon követést, és haladéktalanul hozzanak ítéleteket, tiszteletben tartva a tisztességes, független és pártatlan tárgyaláshoz való jogot, illetve védve a vádlottak jogait; felszólít a vagyoni eszközök elkobzására vonatkozó uniós vívmányokhoz való nagyobb fokú igazodásra;

26.

üdvözli az illegális kereskedelem, nevezetesen a cigarettacsempészet terén tett pozitív erőfeszítéseket; tudomásul veszi a kormány által 2022 júliusában bejelentett új intézkedéseket, amelyek tiltják a dohány Bar városában történő raktározását; megismétli a cigarettacsempészet elleni további intézkedések fontosságát az országban, különösen Bar kikötőjének vámszabad területén;

27.

sürgeti Montenegrót, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát az emberkereskedelem elleni küzdelemmel és az áldozatok védelmével kapcsolatban, biztosítva a regionális és nemzetközi partnerekkel való szoros együttműködést; üdvözli Montenegró jelenlegi együttműködését az uniós ügynökségekkel, például az Europollal és az Eurojusttal, és kiemeli ezen együttműködés fontosságát, mivel az segíti Montenegrót a határokon átnyúló bűnözés, többek között a fegyver-, kábítószer- és emberkereskedelem, valamint a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemben;

28.

üdvözli a közigazgatási reformra vonatkozó, 2022–2026 közötti időszakra szóló új stratégia elfogadását, de sajnálja, hogy nem történt előrelépés annak végrehajtása terén; továbbra is aggodalmát fejezi ki a köztisztviselők teljesítményen alapuló felvételére, kompetenciájára és függetlenségére vonatkozó csökkentett követelmények, valamint az uniós csatlakozási folyamattal kapcsolatos ismeretekkel rendelkező szakemberek elvesztése miatt; sürgeti Montenegrót, hogy hatékonyan kezelje ezeket a hiányosságokat, optimalizálja az államigazgatást, valósítsa meg a vezetői elszámoltathatóságot és biztosítsa az átláthatóságot; hangsúlyozza a teljesítményen, a kompetencián és a közszolgáltatás politikamentesítésén alapuló toborzás fontosságát a közigazgatás minden szintjén; továbbra is aggasztják a hivatali visszaélés esetei;

29.

üdvözli a második montenegrói Polgári Közgyűlést és azt, hogy a résztvevők ezt követően látogatást tettek az Európai Parlamentben;

Alapvető szabadságok és emberi jogok

30.

felszólítja Montenegrót, hogy fokozza az emberijog-védőket és a nőket aránytalanul érintő gyűlöletbeszéd és internetes zaklatás, valamint a montenegrói médiában megjelenő, politikailag elfogult tudósítások és külföldi befolyásoló műveletek elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit; sürgeti a politikusokat és a közéleti személyiségeket, hogy határozottan ítéljenek el minden olyan üzenetet, amelynek célja a társadalom polarizálása és a média iránti bizalom és az alapvető demokratikus normák aláásása; emlékeztet arra, hogy az etnikai és szexuális kisebbségek elleni gyűlöletbeszéddel kapcsolatos incidensek, mint például az LMBTIQ+-személyek elleni incidensek, komoly aggodalomra adnak okot; megjegyzi továbbá, hogy lassú előrelépés történt a véleménynyilvánítás szabadsága terén;

31.

aggodalmát fejezi ki a médiakörnyezet mély politikai polarizációja, a közszolgálati műsorszolgáltató (Montenegrói Rádió és Televízió – RTCG) függetlenségének hiánya és különösen a demokratikus folyamatokat negatívan befolyásoló külföldi és belföldi dezinformációs kampányok növekvő száma miatt; aggodalommal veszi tudomásul a regionális médiaverseny bővülése miatt a helyi médiapiacra nehezedő nyomást; hangsúlyozza a média függetlenségének és szabadságának – az erős demokrácia kulcsfontosságú elemeinek – szükségességét; felhívja a médiaszabályozó szerveket és az érintett érdekelt feleket, hogy a politikai polarizálódás hatásának enyhítése érdekében mozdítsák elő és támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek a kiegyensúlyozott és elfogulatlan tudósítást, a különböző nézőpontok képviseletét, valamint az oknyomozó újságírást ösztönzik és segítik;

32.

tudomásul veszi az RTCG 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiájának és digitális átalakítási stratégiájának kidolgozását, amely elismeri az RTCG elsődleges információforrásként betöltött szerepét; felszólítja a hatóságokat, hogy tartózkodjanak minden olyan közigazgatási, jogalkotási vagy politikai lépéstől, amely veszélyeztetné a közszolgálati műsorszolgáltató szerkesztői, intézményi vagy pénzügyi függetlenségét; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az RTCG főigazgatóját egy jogerős bírósági határozat megsértésével választották meg;

33.

elismeri a Montenegró 2022–2026 közötti időszakra szóló médiastratégiájának befejezése érdekében tett erőfeszítéseket, és ragaszkodik ahhoz, hogy a médiára vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatába az uniós normákkal összhangban vonják be a média- és a civil társadalmat; sürgeti Montenegrót, hogy fogadjon el végre új médiatörvény-csomagot, nevezetesen a médiáról szóló törvényt, a közszolgálati médiáról szóló törvényt és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló törvényt;

34.

üdvözli a pozitív lépéseket, például az újságírók elleni támadások és fenyegetések szigorúbb szankcionálását, valamint a médiával szembeni erőszakot nyomon követő ad hoc bizottság létrehozását, és kéri megbízatásának sürgető megújítását; megismétli azonban, hogy megállapításait és ajánlásait hatékonyan végre kell hajtani; nagyobb átláthatóságra szólít fel a női újságírók elleni támadások titkosított aktái tekintetében; sürgeti Montenegrót, hogy növelje az újságírókkal és más médiaszakemberekkel szembeni fenyegetésekre és erőszakra adott jogi válasz hatékonyságát, beleértve a múltbeli eseteket is, és sürgeti a hatóságokat, hogy tartózkodjanak a független médiára és újságírókra irányuló szóbeli támadásoktól és indokolatlan politikai nyomásgyakorlástól; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a Duško Jovanović újságíró meggyilkolásával kapcsolatos nyomozást, és külföldi szakértőkkel kell együttműködni a teljes és hatékony kivizsgálás biztosítása érdekében;

35.

sürgeti Montenegrót, hogy amint véget ér a politikai patthelyzet az országban, végezze el a régóta esedékes népszámlálást és a lakásszámlálást az uniós és nemzetközi normákkal összhangban, hogy ezt a fontos kérdést ne használják fel újabb kifogásként a társadalom polarizációjának fokozására; elvárja, hogy azt nyílt és átlátható módon, politikai beavatkozás nélkül hajtsák végre, és minden elismert nemzeti kisebbséget megfelelően, a megfélemlítéstől vagy a büntetőeljárástól való félelem nélkül vegyenek számításba;

36.

üdvözli az ország többnemzetiségű identitását, és kéri a helyi közösségek és a nemzeti kisebbségek valamennyi nyelvének, kulturális örökségének és hagyományainak további előmozdítását és tiszteletben tartását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a társadalmi polarizáció és megosztottság fokozódott; hangsúlyozza, hogy meg kell védeni valamennyi nemzeti kisebbség jogait, köztük politikai, szociális és gazdasági jogaikat és e tekintetben megerősített, alkalmazott és végrehajtott intézményi és jogi kereteket sürget, ideértve egy megkülönböztetést tiltó új törvényt is; felhívja a hatóságokat, hogy rendszerszintű és hatékony intézményi megközelítés alkalmazásával lépjenek fel a kisebbségeket érintő interszekcionális megkülönböztetés ellen;

37.

felszólítja Montenegrót, hogy fokozza a kisebbségi nyelvek megkülönböztetésmentes használatának biztosítására irányuló erőfeszítéseit az oktatásban, valamint az ebből a célból létrehozott állami és a helyi médiafelületeken; hangsúlyozza a nemzeti kisebbségek egyenlő képviseletének fontosságát a médiában, az igazságszolgáltatásban, a bűnüldözésben és a közintézményekben; hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a nemzeti kisebbségek valamennyi politikai jogát;

38.

sajnálja, hogy a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai, beleértve a romákat és az egyiptomiakat, a fogyatékossággal élő személyeket és az LMBTIQ+ személyeket egyre inkább hátrányos megkülönböztetésnek, gyűlöletbeszédnek és gyűlölet-bűncselekményeknek vannak kitéve; felszólítja Montenegrót, hogy erősítse meg a gyűlöletbeszéd, a társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedéseket, és javítsa a kiszolgáltatott csoportok igazságszolgáltatáshoz, foglalkoztatáshoz, lakhatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését; emlékeztet arra, hogy teljes mértékben és hatékonyan végre kell hajtani a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó, a romák és az egyiptomiak befogadására irányuló stratégiát; sajnálatát fejezi ki az LMBTIQ+-személyekkel szembeni növekvő erőszak és gyűlöletbeszéd miatt, és felszólítja Montenegrót, hogy fogadjon el megfelelő jogszabályokat jogaik teljes körű védelme érdekében, beleértve az azonos neműek közötti partnerségről szóló törvény teljes körű végrehajtását;

39.

hangsúlyozza a Kotori-öböl többnemzetiségű identitását; hangsúlyozza, hogy Montenegró európai perspektívája szorosan összefügg a kisebbségek és kulturális örökségük védelmével; felhívja a montenegrói hatóságokat, hogy ápolják az állam többnemzetiségű jellegét, beleértve a horvát közösség hagyományait és kulturális örökségét a Kotori-öbölben; üdvözli, hogy a legutóbbi választásokon a montenegrói parlamentbe horvát kisebbségi képviselőt választottak;

40.

aggodalmát fejezi ki a nőgyilkosságok, a nyíltan hangoztatott nőgyűlölet, a nemi alapú erőszak és a gyermekek elleni erőszak esetei számának emelkedése miatt; továbbra is aggódik a politikában és a közéletben részt vevő nőkre irányuló szexizmus miatt, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nők elleni erőszak hozzájárul a nők politikai életben való részvételének megakadályozásához; aggodalmát fejezi ki a nők számának csökkenése miatt az országgyűlési képviselők körében;

41.

sürgeti Montenegrót, hogy hajtsa végre az isztambuli egyezmény normáit, kezdeményezze a társadalmi tudatosítást és biztosítsa az ilyen bűncselekmények megfelelő kivizsgálását és az elkövetők büntetőeljárás alá vonását; felszólítja Montenegrót, hogy számolja fel a megkülönböztetés minden formáját, foglalkozzon a mélyen gyökerező társadalmi diszkriminatív magatartásokkal, javítsa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, és biztosítsa a jogok jobb nyomon követését és érvényesítését a kapcsolati erőszakkal kapcsolatos eljárásokban, valamint fokozza a kapcsolati erőszak megelőzését és az azzal szembeni védelmet, valamint az áldozatokat támogató rendszereket; felszólítja Montenegrót, hogy hozzon létre rendszeres nyomonkövetési mechanizmusokat a családon belüli visszaélések áldozataira vonatkozó családjogi igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságának felügyeletére, és vezessen be nyomonkövetési mechanizmusokat a családjogi igazságszolgáltatással kapcsolatos politikák és eljárások nők marginalizált csoportjaira gyakorolt hatásának értékelésére;

42.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem történt előrelépés és összeférhetetlenség áll fenn a családon belüli erőszakkal szembeni védelemről szóló törvény módosításai kidolgozásának folyamatában; megjegyzi, hogy a családon belüli erőszakkal gyanúsított államügyészt az Állami Ügyészség az Igazságügyi Minisztérium munkacsoportjába delegálta a törvény módosításainak kidolgozása céljából;

43.

sajnálatát fejezi ki a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni megkülönböztetés terjedése miatt; sajnálatát fejezi ki a nemzeti jogszabályok és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény közötti ellentmondás miatt; felszólít a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítésében mutatkozó hiányosságok felszámolására irányuló stratégiák hatékony végrehajtására az összes ágazatban és szakpolitikában, beleértve az egészségügyi ellátást, a munkaerőpiacot, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásokat; üdvözli, hogy folyamatban van a fogyatékosság megállapítására vonatkozó nemzeti rendszer reformja; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van egy intézményi kitagolási stratégiára;

44.

aggodalommal jegyzi meg, hogy a civil társadalom bírálatai és az inkluzív konzultáció és az átláthatóság hiánya miatti politikai nézeteltérések közepette írták alá az alapvető megállapodást a Szerb Ortodox Egyházzal; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ortodox egyház olyan országokban, mint Szerbia és Montenegró, megpróbálja Oroszországot az úgynevezett hagyományos családi értékek védelmezőjeként népszerűsíteni, és az állam és az egyház közötti kapcsolatokat megerősíteni;

45.

hangsúlyozza a civil társadalmi szervezetek kiemelt szerepét a működő demokráciákban; felhívja a montenegrói hatóságokat, hogy jobban vonják be a civil társadalmat együtt a független szakértőkkel és helyi érdekelt felekkel a kulcsfontosságú jogszabályok kidolgozásába, különös tekintettel az uniós reformprogrammal és általában a csatlakozási folyamattal kapcsolatos reformokra, az állami szervek és a civil társadalmi szervezetek közötti együttműködési és konzultációs mechanizmusok megerősítése révén; megjegyzi, hogy létrehozták a civil társadalmi szervezetek finanszírozási szabályait, de csak korlátozott számú minisztérium írt ki pályázatot e szervezetek támogatására; aggodalommal állapítja meg, hogy egyes civil társadalmi szervezetek indokolatlan lépéseket tesznek; felhívja a montenegrói hatóságokat annak biztosítására, hogy a civil társadalmi szervezetek a demokratikus normákkal és az uniós értékekkel összhangban működjenek; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a civil társadalmi szervezetek finanszírozásának teljes átláthatósága jelentős mértékben hozzájárulna a nagyobb átláthatóság biztosításához; elítéli az állami tisztviselők civil társadalmi szervezetek elleni szóbeli támadásait;

46.

felszólítja Montenegrót, hogy sürgősen és teljes körűen hajtsa végre az egyetemes időszakos felülvizsgálat, a Kínzás Elleni Bizottság és az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottsága ajánlásait a büntetlenség országban uralkodó légkörének felszámolása érdekében; ezzel összefüggésben sürgeti Montenegrót, hogy tiltsa be a kínzás és a rossz bánásmód egyéb formáinak bűncselekményeire vonatkozó elévülési időt, és az ENSZ kínzás elleni egyezményével összhangban módosítsa a kínzás fogalommeghatározását; felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák a fogvatartottak elleni rendőri erőszak és kínzás eseteinek azonnali és hatékony kivizsgálását, és biztosítsák, hogy az elkövetőket bíróság elé állítsák; kéri, hogy a vizsgálat alatt a kínzás elkövetőit haladéktalanul függesszék fel szolgálatuk alól, és hogy amennyiben bűnösnek találják őket, az általuk elkövetett cselekmények súlyosságával arányos büntetést szabjanak ki;

47.

elismeri az EU és Montenegró közötti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) a határigazgatás terén folytatandó operatív együttműködésről szóló, továbbfejlesztett megállapodás aláírását, amely ideiglenesen 2023. július 1-jén lépett hatályba; ösztönzi a Montenegró és a Frontex közötti további együttműködést a határigazgatás megerősítése, a menekültügyi eljárások támogatása, a csempészet elleni küzdelem és a visszafogadás fokozása érdekében;

Megbékélés, regionális együttműködés és jószomszédi kapcsolatok

48.

tudomásul veszi Montenegró aktív részvételét a regionális együttműködésben, és hangsúlyozza a közös kihívások kezelésének, a jószomszédi kapcsolatok előmozdításának, valamint a regionális stabilitás és fejlődés előmozdításának fontosságát; elismerését fejezi ki Montenegrónak a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáért és a regionális kapcsolatokban játszott pozitív szerepéért, és arra ösztönzi Montenegrót, hogy fokozza a megbékélésre irányuló erőfeszítéseit, és keressen megoldást a múltbeli vitákra;

49.

hangsúlyozza az inkluzív gazdasági együttműködés fontosságát, amelynek mind a hat nyugat-balkáni ország számára elfogadhatónak kell lennie, és amely olyan együttműködést hoz létre, amelyben mindannyian egyenlő feltételekkel vesznek részt, és amely elősegíti az uniós normák és az uniós vívmányok alaposabb betartását; ezzel összefüggésben emlékeztet a Nyitott Balkán kezdeményezéssel kapcsolatos határozatlanságára, és tudomásul veszi Montenegró megfigyelőként való részvételét a júniusi és szeptemberi csúcstalálkozókon;

50.

üdvözli a személyazonosító igazolványok használata melletti szabad mozgásról, a felsőfokú képesítések elismeréséről, valamint az orvosok, fogorvosok és építészek szakmai képesítésének elismeréséről a berlini folyamat keretében a közelmúltban létrejött megállapodásokat; kéri azok gyors elfogadását és végrehajtását, és üdvözli a montenegrói kormány általi ratifikálásukat; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben ki kell használni a már folyamatban lévő regionális és kormányközi kezdeményezéseket, nevezetesen az adriai- és jón-tengeri kezdeményezést, a közép-európai kezdeményezést, az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát és a berlini folyamatot, és szinergiákat kell teremteni közöttük;

51.

sürgeti Montenegrót, hogy fokozza erőfeszítéseit a háborús bűnöknek és azok dicsőítésének azonosítása, üldözése és megbüntetése terén, egyúttal tisztázza az eltűnt személyek sorsát; felszólítja Montenegrót, hogy proaktívan vizsgálja ki a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos összes állítást, és vesse fel a parancsnoki felelősség, a bűnsegély és a felbujtás kérdését; ebben az összefüggésben hatékony regionális együttműködésre szólít fel a kivizsgálás és a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek büntetőeljárás alá vonása terén; elismerően nyilatkozik arról, hogy Montenegró folyamatosan együttműködik a szarajevói nyilatkozat folyamatának keretében; sürgeti a hatóságokat, hogy vizsgálják felül azokat a régi ügyeket, amelyekkel kapcsolatban nem indult büntetőeljárás a nemzetközi humanitárius jognak vagy a nemzeti jognak megfelelően, és biztosítsák, hogy minden áldozat és családtagjaik kártérítést és/vagy közigazgatási kompenzációt kapjanak a szenvedésükért; sajnálja, hogy továbbra is számos kihívással szembesülnek a gazdasági és társadalmi integráció és jóllét tekintetében;

52.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a feloszlott montenegrói parlament elfogadta a veteránok és a fogyatékossággal élő személyek védelméről szóló törvényt, amely szelektíven előírja a „háború polgári áldozatainak” jogintézményét és a pénzbeli kártérítéshez való jogukat annak ellenére, hogy a törvény még nem lépett hatályba;

53.

felszólítja Montenegrót, hogy tartsa tiszteletben a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jogutódlásával kapcsolatos, különösen a katonai vagyonára vonatkozó rendelkezéseket;

54.

konkrét lépéseket szorgalmaz Montenegró és szomszédjai részéről a régóta fennálló kétoldalú viták konstruktív és jószomszédi viszonyon alapuló rendezésére a csatlakozási folyamat lehető legkorábbi szakaszában, beleértve a Szerbiával és Horvátországgal fennálló megoldatlan határkijelölési kérdéseket is; ösztönzi a határokon átnyúló kezdeményezések előmozdítását, beleértve az EU által társfinanszírozott, Szerbia és Montenegró közötti határokon átnyúló együttműködési programot;

55.

megismétli felhívását a volt Jugoszláv Köztársaságra vonatkozó levéltárak megnyitására, valamint a volt jugoszláv titkosszolgálat és a jugoszláv néphadsereg titkosszolgálata irataihoz való hozzáférés biztosítására a kommunista korszak bűneinek alapos feltárása és kezelése érdekében;

Társadalmi-gazdasági reformok

56.

helyeslően veszi tudomásul a 2023 első negyedévére bejelentett költségvetési többletet és a 2024-re előre jelzett gazdasági növekedést; üdvözli az inflációs ráta mérséklődését, de megjegyzi, hogy az továbbra is az egyik legmagasabb Európában;

57.

arra ösztönzi Montenegrót, hogy a Világbank tanácsának megfelelően igazítsa ki gazdasági növekedési stratégiáját a termelékenység és a humántőke fellendítése, valamint az EU-val való konvergenciájának felgyorsítása érdekében, valamint azért, hogy a társadalom minden szegmensének, többek között a marginalizálódott és kiszolgáltatott csoportoknak a javát szolgálja; megismétli, hogy a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében növelni kell az oktatási rendszerbe történő állami beruházásokat;

58.

megjegyzi, hogy Montenegró államadóssága csökken, de továbbra is nagyon aggasztónak tartja az adóssággal összefüggő sebezhetőségét; felszólítja Montenegrót, hogy tegyen további lépéseket az államháztartás fenntarthatósága érdekében, és dolgozzon ki intézkedéseket az informális gazdaság visszaszorítására;

59.

felszólítja Montenegrót, hogy erősítse fiskális gazdaságpolitikáját annak érdekében, hogy államadósságának szintje összhangba kerüljön az EU Stabilitási és Növekedési Paktumában meghatározott céllal, és ne haladja meg a GDP 60%-át; sürgeti Montenegrót, hogy erősítse meg a külföldi befektetések átvilágítási mechanizmusát a gazdasági biztonság fokozása, a politikai beavatkozás megelőzése és a rossz kormányzás kérdéseinek kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a nyersanyag-kitermelő iparágakra, például a rézérc és a nyersalumínium kitermelésére való túlzott támaszkodás csökkentésével kell javítania exportjának fenntarthatóságát;

60.

felhívja a figyelmet Montenegró külföldi pénzügyi intézményekkel és vállalatokkal szembeni államadósságának növekedésére, amely külpolitikai döntéseinek befolyásolására szolgáló eszközként használható, különösen a Kínával kapcsolatos döntések befolyásolására; megjegyzi, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés részeként Kína fokozottan érdeklődik a Nyugat-Balkánba és a montenegrói közlekedési infrastrukturális projektekbe való befektetések iránt; aggodalommal jegyzi meg, hogy egyetértési megállapodást írtak alá egy kínai konzorciummal a Budva és Tivat közötti autópálya építéséről, szem előtt tartva Montenegró korábbi adósságát Kínával szemben, nevezetesen az 1 milliárd USD összegű kölcsönt, amelyet a Bar–Boljare autópálya megépítésére vettek fel; felhívja a hatóságokat, hogy csökkentsék a Kínától való gazdasági függőséget, és üdvözli az e költségvetési sebezhetőségek csökkentése érdekében a közelmúltban tett erőfeszítéseket; felhívja Montenegrót, hogy továbbra is használja fel a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervet és az EU Global Gateway kezdeményezését annak érdekében, hogy környezetbarátabb és átláthatóbb alternatívákat találjon az infrastrukturális projektek finanszírozására;

61.

felhívja a montenegrói hatóságokat, hogy tegyenek további lépéseket a mikro-, kis- és középvállalkozások számára nyújtott digitális szolgáltatások megvalósítása, a tranzakciós elektronikus szolgáltatások fejlesztésének előtérbe helyezése, valamint az oktatási rendszer digitalizálására irányuló stratégia végrehajtása érdekében; elismeri az oktatásba és a szakképzésbe való beruházás jelentőségét az ifjúsági munkanélküliség kezelése, valamint a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében Montenegróban;

62.

üdvözli Montenegró azon döntését, hogy 2022. december 31-én megszünteti befektetői állampolgársági programját; megjegyzi, hogy 2019 és 2022 között a kiállított útlevelek több mint 70%-át az Orosz Föderáció állampolgárai kapták; felhívja a hatóságokat, hogy vizsgálják felül a korábbi határozatokat, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja fényében; hangsúlyozza az ilyen rendszerek biztonsági, korrupciós és pénzmosási kockázatait; hangsúlyozza továbbá az uniós vízumpolitikához való további közelítés szükségességét;

63.

arra bátorítja Montenegrót, hogy a lehető legjobban használja fel az IPA III és a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében rendelkezésre álló uniós forrásokat, beleértve a nyugat-balkáni beruházási keretet, a nyugat-balkáni ifjúsági garanciát és az Erasmus+ programot is; hangsúlyozza, hogy az IPA III feltételrendszerrel összhangban a finanszírozást modulálni kell vagy fel kell függeszteni a fundamentumok tekintetében a fejlődés jelentős visszaesése vagy annak folyamatos hiánya esetén;

64.

kéri az Uniót és a nyugat-balkáni országokat, hogy hozzák létre az Európai Ügyészséggel (EPPO) folytatott hatékony együttműködés keretét; felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges jogi és politikai intézkedéseket annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség hatásköre kiterjedjen a Montenegrónak mint tagjelölt országnak szánt uniós forrásokra; ösztönzi a nyugat-balkáni országokat, hogy mielőbb kössenek kétoldalú munkamegállapodásokat az Európai Ügyészséggel a szoros együttműködés és az uniós forrásokkal való visszaélésekkel kapcsolatos büntetőeljárások megkönnyítése érdekében, többek között azáltal, hogy nemzeti összekötő tisztviselőket rendelnek ki az Európai Ügyészséghez;

65.

ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy hajtsa végre az Európai Számvevőszék 01/2022. sz. különjelentésében megfogalmazott ajánlásokat, kiigazítva a jogállamisággal kapcsolatos befektetéseit a Nyugat-Balkánon, többek között Montenegróban;

Energia, környezetvédelem, biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés és konnektivitás

66.

üdvözli a Bizottság Nyugat-Balkánra vonatkozó energiatámogatási csomagját, és hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy a szükséghelyzeti támogatási csomag keretében forrásokat különítsenek el az energiaválság hatásainak enyhítésére és a REPowerEU tervvel összhangban Montenegró energiahatékony és megújuló energián alapuló gazdaságra való áttérésének támogatására;

67.

üdvözli a montenegrói energiatőzsde másnapi villamosenergia-piacának elindítását, amely likvidebbé és átláthatóbbá teszi a piacot, ami mind a fogyasztók, mind a termelők számára előnyös, és biztosítja a tisztességes árakat, a biztonságosabb és megbízhatóbb ellátást és a megújuló energia nagyobb integrációját; felszólítja Montenegrót, hogy jobban integrálódjon az uniós tagállamok energiapiacaiba, és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás érdekében fokozza az energiahatékonysági intézkedések végrehajtását a megújuló energia bevezetésének megkönnyítésével együtt;

68.

felszólítja Montenegrót, hogy a Párizsi Megállapodással és az EU dekarbonizációs céljaival összhangban gyorsítsa fel a fenntartható energiára való átállást; hangsúlyozza, hogy minden új megújulóenergia-projektnek meg kell felelnie a koncessziókra, az állami támogatásokra és a környezetvédelemre vonatkozó uniós vívmányoknak; felszólítja a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a montenegrói általános területrendezési terv kidolgozásának folyamatát, amelyet a közérdek alapján átlátható módon kell kidolgozni, és minden új energiaprojektre alkalmazni kell; kiemeli, hogy hatékonyan át kell ültetni és végre kell hajtani a felülvizsgált „Tiszta energia minden európainak” csomagot; mély aggodalmát fejezi ki az ipari kibocsátásokról szóló törvény módosításai és a pljevljai széntüzelésű hőerőmű működésének ebből következő meghosszabbítása miatt, amelyre annak ellenére került sor, hogy az Energiaközösség Titkársága jelenleg is folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást indított a nagy tüzelőberendezésekről szóló irányelv megsértése miatt, az Energiaközösségről szóló szerződéssel összefüggésben; felszólítja Montenegrót, hogy ezt haladéktalanul orvosolja; tudomásul veszi az üzem 70 millió EUR értékű ökológiai rekonstrukciójának kezdetét;

69.

tudomásul veszi, hogy Montenegrónak egyetértési megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal, miközben folytatódnak a cseppfolyósítottföldgáz-terminál Bar kikötőjében történő telepítésének munkálatai; elvárja, hogy Montenegró elkötelezze magát az energiaellátás diverzifikálása és az energiabiztonság fokozása mellett;

70.

felszólítja Montenegrót, hogy gyorsítsa fel a koherens és hiteles nemzeti energia- és klímaterv kidolgozását és elfogadását az EU éghajlat- és energiapolitikai keretével összhangban; ösztönzi Montenegrót, hogy fogadja el az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni védelemről szóló törvény módosításait; felszólítja Montenegrót, hogy javítsa a hulladékgazdálkodási gyakorlatot és védje a vízminőséget;

71.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Montenegró infrastrukturális beruházásai megfeleljenek a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvben foglalt uniós előírásoknak, és tiszteletben tartsák az uniós közbeszerzési és állami támogatási szabályokat; mély sajnálatát fejezi ki a Tara folyó medencéjének bioszféra-rezervátumában és az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított Durmitor Nemzeti Parkban a Bar–Boljare autópálya-építés következtében okozott károk miatt; ismételten felhívja Montenegrót, hogy hajtson végre folyómeder-revitalizációs intézkedéseket, és szorosan kövesse nyomon a közlekedési infrastruktúra kiépítésének környezeti hatásait;

72.

ismételten felszólítja Montenegrót, hogy hozzon sürgős intézkedéseket a védett területek hathatós megőrzése érdekében, és arra ösztönzi, hogy folytassa a potenciális Natura 2000 területek azonosítását; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az élőhelyvédelmi irányelvnek és a vízügyi keretirányelvnek való megfelelést, amikor olyan új beruházásokat hajtanak végre, amelyek potenciális Natura 2000 vagy Emerald területeket érinthetnek – beleértve a Skadar-tavat, Sinjajevinát, Komarnicát és más területeket – vagy a víztestek állapotának romlását eredményezhetik; osztja a montenegrói polgárok és civil aktivisták által kifejezett komoly aggodalmakat, hogy a vízerőmű számára építendő gát visszafordíthatatlanul tönkreteheti a Komarnica folyó kanyonját, és felszólítja a hatóságokat, hogy végezzenek részletes költség-haszon elemzést a gát megvalósíthatóságáról és a fennálló alternatívákról is;

73.

arra ösztönzi Montenegrót, hogy fokozza a vadászattal és halászattal kapcsolatos intézményi és jogalkotási reformok végrehajtását, különös tekintettel a védett területekre és a védett fajokra; sürgeti a montenegrói hatóságokat, hogy mindennek fényében valamennyi környezetvédelmi bűncselekményre hatékony, visszatartó erejű és arányos büntetést szabjanak ki, és gyomlálják ki a korrupciót ebben az ágazatban;

74.

üdvözli a tiranai csúcstalálkozón az EU és a Nyugat-Balkán között 2023. október 1-jén létrejött megállapodást a barangolási költségek csökkentéséről, amelynek célja, hogy a későbbiekben teljes mértékben megszüntessék e költségeket; üdvözli az EU és a Nyugat-Balkán 38 távközlési szolgáltatója közötti, az adatbarangolás költségeinek csökkentéséről szóló, 2023. május 3-i megállapodást; felhívja a hatóságokat, a magánszereplőket és az összes érdekelt felet, hogy az adatátvitel barangolási díjainak jelentős csökkentése érdekében segítsék elő az elfogadott célok teljesítését;

° °

75.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Montenegró elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 108., 2010.4.29., 3. o.

(2) HL L 330., 2021.9.20., 1. o.

(3) HL C 362., 2021.9.8., 129. o.

(4) HL C 251., 2022.6.30., 87. o.

(5) HL C 167., 2023.5.11., 105. o.