Ez az értesítés az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően kerül közzétételre.

ÉRTESÍTÉS STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

„Pfälzer Landwein”

PGI-DE-A1294-AM01

Az értesítés időpontja: 2024. január 8.

A JÓVÁHAGYOTT MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA ÉS INDOKOLÁSA

1.   A módosítások ismertetése

a)   A bor/borászati termékek leírása és az analitikai és/vagy érzékszeri jellemzők

A „Pfälzer Landwein” minimális természetes alkoholtartalmát és minimális természetes mustsűrűségét egy külön pontban sorolták fel. Tartalmi módosítások nem történtek. A szöveg borkataszter vezetésével kapcsolatban egy pontosító mondattal egészül ki, amely a következőképpen szól: „Az erjesztésre alkalmas tartályban lévő must mustsűrűségét dokumentálni kell.”

Ezenkívül ismertették a különböző termékek érzékszervi jellemzőit.

b)   A földrajzi terület meghatározása

A Pfälzer Landwein OFJ földrajzi területét újra meghatározzák.

Felsorolják a településeket, beleértve a településhatárokat is.

A pontos meghatározás a fent említett települések parcellánként körülhatárolt szőlőültetvényeit tartalmazó térképeken található, amelyek a www.ble.de/eu-qualitaetskennzeichen-wein oldalon tekinthetők meg.

Módosul, hogy melyik területen lehet előállítani a tájbort. A Pfälzer Landwein előállítása eddig csak a pfalzi termőterületen volt lehetséges. Ez a szabályozás összhangba kerül a jogi követelményekkel, aminek révén lehetővé válik, hogy a „Pfälzer Landwein” terméket ugyanazon szövetségi tartomány egy másik területén vagy egy szomszédos szövetségi tartományban is előállítsák:

„A tájbor előállítása más területen is történhet, mint az a termőterület, ahol a szőlőt leszüretelik, és amely a címkén jelölve van, feltéve, hogy az előállítás helye ugyanabban vagy egy szomszédos szövetségi tartományban található.”

c)   Borszőlőfajták

A termékleírás 7. pontjában (a jövőbeli 8. pontban) eddig a következő szőlőfajták szerepeltek:

Fehérborfajták   Albalonga, Auxerrois, Bacchus, Chardonnay, Ehrenbreitsteiner, Ehrenfelser, Faberrebe, Früher Malingre, Gelber Muskateller, Grauer Burgunder, Grüner Veltliner, Hölder, Huxelrebe, Johanniter, Juwel, Kanzler, Kerner, Kernling, Mariensteiner, Morio-Muskat, Müller-Thurgau, Muskat-Ottonel, Nobling, Optima, Orion, Ortega, Perle, Phoenix, Prinzipal, Regner, Reichensteiner, Rieslaner, Riesling, Roter Elbling, Roter Gutedel, Roter Muskateller, Roter Traminer, Saphira, Sauvignon Blanc, Scheurebe, Schönburger, Siegerrebe, Silvaner, Sirius, Solaris, Staufer, Weißer Burgunder, Weißer Elbling, Weißer Gutedel, Würzer.

Vörösbor- és rozéfajták   Accent, Acolon, Allegro, Blauer Frühburgunder, Blauer Limberger, Blauer Portugieser, Blauer Spätburgunder, Blauer Trollinger, Blauer Zweigelt, Bolero, Cabernet Carbon, Cabernet Carol, Cabernet Cortis, Cabernet Cubin, Cabernet Dorio, Cabernet Dorsa, Cabernet Franc, Cabernet Mitos, Cabernet Sauvignon, Dakapo, Deckrot, Domina, Dornfelder, Dunkelfelder, Färbertraube, Früher Roter Malvasier, Helfensteiner, Heroldrebe, Merlot, Müllerrebe, Muskat Hamburg, Palas, Portugieser, Prior, Regent, Rondo, Saint Laurent, Syrah.

MÓDOSÍTÁSOK

A cím már nem „Fehérborfajták” és „Vörös- és rozéborfajták”, hanem „Fehér szőlőfajták” és „Kékszőlőfajták”.

A jegyzék a következő szőlőfajtákkal egészül ki:

Fehér szőlőfajták:

Kékszőlőfajták:

Törlik a következő szőlőfajtákat:

Fehérbor:

Vörösbor és rozé:

„Früher Roter Malvasier” (téves megnevezés)

„Muskat Hamburg”

„Färbertraube”

d)   Az OEM-et/OFJ-t kezelő szervezet egyéb követelményei:

A törvénymódosítás után is megmarad az eddigi hatályos jogi rendelkezés, amely szerint az előállításhoz felhasznált szőlőnek 100 %-ban a névadó borvidékről kell származnia. Ez a szabályozás már nem nemzeti jogi követelményként szerepel, hanem egy OEM-et/OFJ-t kezelő szervezet (védegylet) követelményeként. A 100 % már konkrétan szerepel a szövegben, és a termékleírás hivatkozik a felsorolt körülhatárolt területekre és szőlőfajtákra:

A rendelkezés szövege már nem a következő: „A »Pfälzer Landwein« kizárólag olyan szőlőből készíthető, amely a borvidék szőlőtermő területeiről és az engedélyezett borszőlőfajtákból származik.”, hanem „A »Pfälzer Landwein« bort 100 %-ban a termékleírás 4 pontjában megnevezett települések vagy körzetek szőlőültetvényeiből származó szőlőből és a termékleírás 8. pontjában engedélyezett borszőlőfajtákból kell elkészíteni.”

e)   Ellenőrző hatóság

A termékleírás 11. pontjában megváltozott a faxszám, és helyesbítésre került az ellenőrző hatóság feladata. Ugyanis már nem a Rajna-vidék-pfalzi Mezőgazdasági Kamara (LWK) illetékes az új ültetvények telepítési engedélyeinek kiadásában, hanem a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal (BLE).

f)   Egyéb

Szövegezési változtatások az uniós előírásoknak megfelelően. Idetartozik az összes olyan változtatás, amely a hatályos jogszabályokat tükrözi. Ez történhet a hatályos jogszabályokra való hivatkozással vagy a vonatkozó szövegrész törlésével.

2.   A módosítások indoklása

a)   A bor/borászati termékek leírása és az analitikai és/vagy érzékszeri jellemzők

A minimális természetes alkoholtartalmat és a minimális természetes mustsűrűséget egy külön pontban sorolják fel, hogy a termékleírás átláthatóbb legyen. Az átszámítási tábla megszűnése miatt a minimális természetes mustsűrűség meghatározásának már nincs jogalapja. Mivel azonban a termelők a gyakorlatban mértékegységként az Oechsle-fokot használják, ez a mértékegység továbbra is megmarad a termékleírásban. Ezért a minimális természetes alkoholtartalomra és a minimális természetes mustsűrűségre vonatkozó adatokat a jövőben az „és” kötőszóval kapcsolják össze. Ebből egyértelműen az következik, hogy a termelőknek mind a minimális természetes alkoholtartalomra, mind a minimális természetes mustsűrűségre vonatkozó értéket be kell tartaniuk ahhoz, hogy a termékeket Pfälzer Landwein-ként forgalmazhassák. A borkataszter vezetésével kapcsolatos félreértések elkerülése érdekében a védegylet úgy döntött, hogy egy pontosító mondattal egészíti ki a leírást, amely arra utal, hogy a borkataszterben csak a minimális mustsűrűséget kell feltüntetni.

Az érzékszervi jellemzők ismertetéseit a különböző termékek jobb bemutatása érdekében differenciáltabban dolgozták ki.

b)   A földrajzi terület meghatározása

A tervezett területmeghatározás nem önkényes, hanem azért van rá szükség, hogy a történelmileg kialakult mezőgazdasági tájat figyelembe véve ne érjék jelentős hátrányok a szőlőtermesztést és a mezőgazdaságot, mivel a pfalzi szőlőtermesztés a többi hagyományos európai borvidékhez hasonlóan évszázadok során alakult ki a meghatározott földrajzi határokon belül.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük a területmeghatározás okait:

A zárt szőlőültetvényekre a minőségbiztosítás miatt van szükség, különös tekintettel a növényvédelmi intézkedésekre.

A szőlőtermesztésben alkalmazott növényvédelmi intézkedések nem mindig egyeztethetők össze más növénykultúrákkal, és ez fordítva is igaz. Az egymást váltogató szőlőültetvények és más területhasznosítások ezért problémákat okoznak, amelyeket a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni:

—

Minél kevesebb ponton érintkezik a szőlőtermesztés más területhasznosítási módokkal (szántóföldi művelés, gyümölcstermesztés, gyepterületek stb.), annál kevesebb negatív hatás éri a szőlőtermesztést és a borok minőségét. Ennek okai a szőlőtermesztés sajátos gazdálkodási követelményei, különösen a növényvédelem területén. Az alkalmazott növényvédő szerek egyes esetekben jelentősen eltérnek egymástól, különösen a célmeghatározásuk, a növényi kultúrára vonatkozó jóváhagyásuk vagy a várakozási idejük tekintetében.

—

Ha a szakszerű alkalmazás ellenére a növényvédő szerek mégis átsodródnak a szomszédos, más hasznosítású parcellákra, ez a nem célterületeken nemkívánatos növényi károkhoz, minőségromláshoz vagy bizonyos növényvédőszer-maradványok miatt a termék forgalmazhatóságának elvesztéséhez vezethet. Ha például a szomszédos területeken a szisztémás gyomirtó szerek alkalmaznak, és azok nem szándékoltan átsodródnak, ez hatással lehet a bogyóképződésre, ha a szennyeződés a szőlő virágzásáig tartó időszakban történik. Ha kontakt gyomirtó szereket használnak, a nem kívánt átsodródás következtében a lombfelület vagy a vesszőhajtások e szereknek kitett részei kiéghetnek. Ez fordítva is igaz: a szőlőtermesztésben használt gombaölő szerek átsodródása problémákat okozhat a szomszédos szántóföldeken. Ez a probléma különösen súlyos módon jelentkezne Pfalzban, mivel Németország legnagyobb egybefüggő zöldségtermesztési területe a Pfälzer Landwein OFJ területével határos. A különleges művelésű kultúrák ilyen magas aránya még inkább megköveteli, hogy a szőlőültetvényeket jól elhatárolják a mezőgazdasági hasznosítású területektől, ahogyan az eddig is történt. Ugyanis a használt növényvédő szerek az ott termesztett növények tekintetében egyes esetekben nem megengedettek, így a szermaradványra vonatkozó vizsgálatok során a pontos elemzés és az alacsony maximális maradékanyag-határértékek alapján arra a következtetésre juthatnak, hogy az előállított termékek, különösen a friss zöldségek nem hozhatók forgalomba. Ugyanez érvényes a bioszőlészetben használt réztartalmú készítményekre is. Ezek visszatérő esetek a gyakorlatban, ezért el kell kerülni őket.

Az adott növényi kultúrák számára megfelelő növényvédelmi intézkedések károkat okozhatnak mind a szántóföldeken, mind a szőlőültetvényeken.

A zárt szőlőültetvény hatékony gazdálkodási és védelmi módszereket tesz lehetővé a szőlészetben és borászatban.

A minőségi, ökológiai és gazdasági előnyökkel járó kíméletes növényvédelmi stratégiák fontos szerepet játszanak a kiváló minőségű borok fenntartható előállításának biztosításában:

—

Ilyen például a szőlőmoly elleni védekezés feromonokkal. Ez a védekezés csak akkor működik, ha a károsítók szaporodásának korlátozásához és a károsítók összezavarásához szükséges feromonadagolókat a lehetőleg a teljes területet lefedve alkalmazzák. Sokkal költséghatékonyabb, ha a széleken (más növényi kultúrák, hasznosítási módok vagy egyéb növényzettel borított területek határainál) nem kell duplán elhelyezni az adagolókat. Ezt viszont zárt szőlőültetvényen lehet megvalósítani.

—	A zárt szőlőültetvényekre mind technikai, mind gazdasági szempontból a madarak elleni védelem érdekében is szükség van, hogy az érett szőlőt megvédjék a károsodástól, mivel csak így biztosítható a hatékony védelem.

—	A zárt szőlőültetvények a vadkárok elkerülését is segítik:

Az állománycsökkentés szőlészeti és borászati szempontból nagyon fontos tényező. Erre az állománycsökkentésre többek között azért van szükség, mert Rajna-vidék-Pfalz szőlőhegyein a vadkárok után általában nem kell kártérítést fizetni. Ezenkívül ez csökkenti a bejelentési kötelezettség alá eső afrikai sertéspestis előfordulásának kockázatát, amely jelentős kockázatot jelent a németországi állattenyésztés számára. A vaddisznók elleni védekezés a zárt szőlőültetvényekben inkább kivitelezhető és kevésbé költséges, mint a váltakozó művelésű területeken, ahol szőlőültetvények, szántóföldek és gyümölcsösök váltják egymást, és ahol a vaddisznóknak helyük van a visszavonulásra, és táplálékot találnak.

—

A csepegtetéses öntözés különösen a fiatal növények esetében kap egyre nagyobb jelentőséget. A szőlő növekedését segítik elő vele. A zárt szőlőültetvények a szükséges infrastruktúra (kutak, csővezetékek stb.) kiépítése és működtetése szempontjából nagy előnyt jelentenek. Ez hatékonyabbá és olcsóbbá teszi mind a víz közös beszerzését, mind pedig a szállító- és elosztóvezetékek közös használatát.

—

A szőlészetben és borászatban az úthálózattal szemben támasztott követelmények eltérnek például a szántóföldi növénytermesztés követelményeitől, így a korábban szőlőtermesztésre használt területek és az erre a célra kialakított úthálózatuk jelentős mértékben megnehezíthetik vagy megakadályozhatják a szántóföldként és/vagy gyepterületként való hasznosítást. Ennek oka az, hogy ezeket az utakat általában nem nagy és nehéz járművek és gépek számára tervezték, a szántóföldi gazdálkodásban viszont a földműveléshez ilyen gépek szükségesek és használatosak. Ha most minden mezőgazdasági utat át kellene építeni a nagyobb terhelésre, az a település minden földtulajdonosa számára nagyobb pénzügyi terhet jelentene.

A Pfälzer Landwein oltalom alatt álló földrajzi jelzés meghatározó eleme a történelmileg kialakult mezőgazdasági táj és a hagyományos szőlőhegyeket felvonultató tájkép:

—	A hagyományos és a tájképre jellemző szőlőhegyeken folyó szőlőtermesztés a térség lakói, a régió borászati ágazatának képviselői, a szakma és a fogyasztók számára is meghatározó eleme a borvidék jellegének. Ez különösen igaz Pfalz esetében, amely a legnagyobb egybefüggő borvidék.

—	A szőlőtermesztés hagyományos szántóföldi területekre való áttelepítése a jellegzetes tájkép megváltozását eredményezné, ami hatással lenne a kialakult mezőgazdasági tájra.

—	A bor mint téma – a hagyományos borvidékkel és a tradicionális szőlőhegyekkel összefüggésben – az idegenforgalom területén is fontos szerepet játszik.

—

Sok hagyományos szőlőhegyet a nemkívánatos cserjésedés veszélye fenyegetné, mivel kis méretük, jellegük és nagy gépekkel való gyakran rossz megközelíthetőségük miatt nem alkalmasak a szőlőtermesztésen kívüli más célokra. Ez már pusztán a látvány és így az idegenforgalom szempontjából is hátrányos lenne a termőterület számára. Ráadásul ezeken a nem művelt területeken megtelepedhetnek a nemkívánatos kártevők, például a pettyesszárnyú muslica gazdanövényei (pl. a szeder), ezek viszont veszélyeztetik a szomszédos ültetvényeken termő szőlő egészségét és minőségét.

A fent említett okokból kifolyólag a szőlőhegyek természetes határokon belüli és lehetőség szerint zárt területen történő művelése számos előnnyel jár a szőlőültetvények tulajdonosai és művelői, valamint a környezet számára. Ezért nem szabadna növelni a szórványos szőlőültetvények arányát, amelyek elszigetelten már most is léteznek – az itt ismertetett sokrétű hátrányokkal.

A „Pfälzer Landwein” előállítására vonatkozó területi feltételt a termékleírásban nem szabad szűkebben meghatározni, mint a törvény által biztosított lehetőség.

c)   Borszőlőfajták

A szőlőfajták eddigi felsorolása nem volt teljes körű. A felsorolás kiegészítésre kerül, mivel minden eddig osztályozott és a termőterületen jelenleg termesztett szőlőfajtát meg kell nevezni, hiszen ezek a fajták már beváltak a termőterületen. Az ezekből a fajtákból készült borok megfelelnek a termékleírás követelményeinek. A törölt fehérborfajtákat és a „Färbertraube” vörösborfajtát nem termesztik Pfalzban, ezért jelenleg nem relevánsak a Pfälzer Landwein OFJ szőlőfajta-jegyzéke szempontjából. A „Muskat Hamburg” fajta csemegeszőlő, és ezért nem fogadható el. A vörösborok közül törölték a „Frühe Rote Malvasier” fajtát, mivel ez fehérbor. A jövőben a borfajtákat a „Fehérbor” és a „Vörösbor és rozé” cím helyett a „Fehér szőlőfajták” és a „Kékszőlőfajták” cím alatt sorolják fel, mert a termékleírásban szereplő szőlőfajták felsorolásával nem a végterméket, hanem a termesztési lehetőségeket kívánják szabályozni.

A szinonimákat törölték, mert a szőlőfajták termékleírásban szereplő felsorolása „ültetési engedélynek” tekintendő, nem pedig címkézési követelménynek.

d)   Az OEM-et/OFJ-t kezelő szervezet egyéb követelményei

A 100 %-os szabályt a nemzeti jogszabályok már nem írják elő, ezért ezek az OEM-et/OFJ-t kezelő szervezet (védegylet) követelményeiként szerepelnek. A szövegmódosítások (pl. a 100 % kifejezett említése) az eredeti rendelkezés tartalmának pontosítása érdekében történtek. Tartalmi változtatásra nem került sor.

e)   Ellenőrző hatóság

A faxszám megváltozott.

A javítást a hatályos jogszabályokkal való összhang indokolta.

f)   Egyéb

Az uniós előírások teljesítése érdekében szövegezési változtatásokra van szükség.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

1.   Elnevezés(ek)

Pfälzer Landwein

2.   A földrajzi jelzés típusa

OFJ – Oltalom alatt álló földrajzi jelzés

3.   A borászati termékek kategóriái

1.

Bor

4.   A bor(ok) leírása

—

1.   Bor – fehér

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Pfälzer Landwein” borvidéken hagyományosan fehérborokat, vörösborokat és rozé borokat, valamint kisebb mennyiségben Rotling borokat készítenek.

A fehérborok általában gyümölcsös, friss, vagy akár egzotikus gyümölcsös aromákkal rendelkeznek. A szőlőfajtától és a borkészítési stílustól függően zöld aromák, fűszeres jegyek és füstös, ásványos tónusok jelennek meg.

A borokat a savas és az édes íz közötti egyensúly jellemzi, amelyhez határozott vagy mérsékelt savasság társul.

Színük többnyire a zölden tükröződő halványsárga, valamint a szalmasárga és az aranysárga közötti tartományban mozog. A szőlőfajtától függően világos vörös árnyalatok is megjelenhetnek. A macerált fehérborok vöröses és barnás tükröződésű narancsszínt is ölthetnek. Emellett a fehérboroknál természetes eredetű állandó zavarosság (pl. az erjedés során képződő élesztő, a mustseprő, valamint a tannin és a kristályok kiválása miatt) vagy felrázás után észlelhető zavarosság is előfordulhat. A technológiai segédanyagok hozzáadásából vagy borhibákból eredő zavarosság azonban nem megengedett. Az illatban visszafogott vagy mérsékelt jelleggel kifejeződhetnek szándékos oxidatív, fenolos vagy akár reduktív jegyek is.

A természetes alkoholtartalom nem emelhető alkoholtartalom-növeléssel 11,5 térfogat-százalékos teljes alkoholtartalom fölé.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

2.   Bor – vörös

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Pfälzer Landwein” borvidéken hagyományosan fehérborokat, vörösborokat és rozé borokat, valamint kisebb mennyiségben Rotling borokat készítenek.

A vörösborokra különösen a bogyós gyümölcsök és a piros gyümölcsök aromái jellemzőek. Emellett zöld aromák is megjelenhetnek. A borokat enyhe, illetve érezhető savasság jellemzi.

A vörös színezet többnyire világos cseresznyepiros és mély sötét bodzaszín között változik.

Emellett természetes eredetű állandó zavarosság (pl. az erjedés során képződő élesztő, a mustseprő, valamint a tannin és a kristályok kiválása miatt) vagy felrázás után észlelhető zavarosság is előfordulhat. A technológiai segédanyagok hozzáadásából vagy borhibákból eredő zavarosság azonban nem megengedett.

A természetes alkoholtartalom nem emelhető alkoholtartalom-növeléssel 12 térfogat-százalékos teljes alkoholtartalom fölé.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

3.   Fehér, rozé, Blanc de Noir

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Pfälzer Landwein” borvidéken hagyományosan fehérborokat, vörösborokat és rozé borokat, valamint kisebb mennyiségben Rotling borokat készítenek.

Ezeket a borfajtákat kékszőlőfajtákból préselik. A színük rendszerint a halvány rózsaszínűtől a világosvörösig terjed. A „Blanc de Noir” a fehérborokra jellemző színeket vonultatja fel. Mivel a mustot a fehérborhoz hasonló módon érlelik, ezek a borok általában a bogyós gyümölcsök, valamint a piros és világos/sárga gyümölcsök friss-gyümölcsös aromájával rendelkeznek.

A rozé borok ízében erősebben érezhető a savasság. Változatosabb aroma- és színvilág, valamint természetes eredetű állandó zavarosság (pl. az erjedés során képződő élesztő, a mustseprő, valamint a tannin és a kristályok kiválása miatt) vagy felrázás után észlelhető zavarosság előfordulhat. A technológiai segédanyagok hozzáadásából vagy borhibákból eredő zavarosság azonban nem megengedett.

A természetes alkoholtartalom nem emelhető alkoholtartalom-növeléssel 11,5 térfogat-százalékos teljes alkoholtartalom fölé.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

4.   Rotling

RÖVID SZÖVEGES LEÍRÁS

A „Pfälzer Landwein” borvidéken hagyományosan fehérborokat, vörösborokat és rozé borokat, valamint kisebb mennyiségben Rotling borokat készítenek.

A fehér és kékszőlők vagy cefre házasításával készült borok a rozé borok érzékszervi jellemzőihez hasonlítanak. Változatosabb aroma- és színvilág, valamint természetes eredetű állandó zavarosság (pl. az erjedés során képződő élesztő, a mustseprő, valamint a tannin és a kristályok kiválása miatt) vagy felrázás után észlelhető zavarosság előfordulhat. A technológiai segédanyagok hozzáadásából vagy borhibákból eredő zavarosság azonban nem megengedett.

A természetes alkoholtartalom nem emelhető alkoholtartalom-növeléssel 11,5 térfogat-százalékos teljes alkoholtartalom fölé.

A nem számszerűsített analitikai jellemzőkre a hatályos jogszabályok alkalmazandók.

Általános analitikai jellemzők
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék)
Minimális összes savtartalom
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter)
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (mg/l)

5.   Borkészítési eljárások

5.1.   Konkrét borászati eljárások

1.   Minden termék

Konkrét borászati eljárás

A hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

2.   Minden termék

A borkészítésre vonatkozó releváns korlátozások

A hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

3.   Minden termék

Művelési gyakorlat

A hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

5.2.   Maximális hozamok

150 hektoliter hektáronként

6.   Körülhatárolt földrajzi terület

A „Pfälzer Landwein” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékeknek az alábbi települések és településrészek szőlőültetvényeiről kell származniuk:

Albersweiler (5426), Albisheim (Pfrimm) (4555), Altdorf (5470), Annweiler am Trifels (Gräfenhausen (5424), Queichhambach (5421)), Bad Bergzabern (5372), Bad Dürkheim (Bad Dürkheim (4351), Grethen (4354), Leistadt (4356), Seebach (4353), Ungstein (4358)), Barbelroth (5360), Battenberg (Pfalz) (4396), Bellheim (5619), Billigheim-Ingenheim (Appenhofen (5383), Billigheim (5386), Ingenheim (5384), Mühlhofen (5385)), Birkweiler (5393), Bischheim (4571), Bissersheim (4404), Bobenheim am Berg (4379), Bobenheim-Roxheim (3951), Bockenheim an der Weinstraße (Großbockenheim (4414), Kleinbockenheim (4415)), Böbingen (5472), Böchingen (5399), Böhl-Iggelheim (Böhl (4006), Iggelheim (4007)), Bolanden (4573), Bornheim (Südliche Weinstraße) (5516), Bubenheim (Donnersbergkreis) (4550), Burrweiler (5491), Dackenheim (4375), Dannstadt-Schauernheim (Dannstadt (3994)), Deidesheim (4310), Dierbach (5358), Dirmstein (4408), Dörrenbach (5366), Ebertsheim (4420), Edenkoben (Edenkoben (5466), 4 Mittelhainger (5467)), Edesheim (Edesheim (5479), 3 Mittelhainger (5480)), Einselthum (4554), Ellerstadt (4339), Erpolzheim (4366), Eschbach (Südliche Weinstraße) (5390), Essingen (5517), Flemlingen (5483), Forst an der Weinstraße (4309), Frankweiler (Südliche Weinstraße) (5397), Freckenfeld (5676), Freimersheim (Pfalz) (5476), Freinsheim (4369), Freisbach (5601), Friedelsheim (4337), Fußgönheim (3978), Gauersheim (4567), Gerolsheim (4407), Gleisweiler (5493), Gleiszellen-Gleishorbach (5374), Göcklingen (5388), Gönnheim (4338), Gommersheim (5474), Großfischlingen (5478), Großkarlbach (4405), Großniedesheim (3962), Grünstadt (Asselheim (4426), Grünstadt (4427), Sausenheim (4428)), Hainfeld (5485), Haßloch (4301), Hergersweiler (5359), Herxheim am Berg (4373), Herxheim bei Landau/Pfalz (5527), Herxheimweyher (5526), Heßheim (3965), Heuchelheim bei Frankenthal (3963), Heuchelheim-Klingen (Heuchelheim (5381), Klingen (5382)), Hochdorf-Assenheim (Assenheim (3995), Hochdorf (3996)), Hochstadt (Pfalz) (Niederhochstadt (5519), Oberhochstadt (5518)), Ilbesheim bei Landau in der Pfalz (5389), Immesheim (4548), Impflingen (5387), Insheim (5529), Kallstadt (4371), Kandel (5671), Kapellen-Drusweiler (5363), Kapsweyer (5355), Kindenheim (4416), Kirchheim an der Weinstraße (4402), Kirchheimbolanden (4577), Kirrweiler (Pfalz) (5455), Kleinfischlingen (5477), Kleinkarlbach (4400), Kleinniedesheim (3961), Klingenmünster (5375), Knittelsheim (5618), Knöringen (5403), Lambsheim (3971), Landau in der Pfalz (Arzheim (5560), Dammheim (5555), Godramstein (5558), Landau (5551), Mörlheim (5553), Mörzheim (5562), Nußdorf (5556), Queichheim (5554), Wollmesheim (5561)), Laumersheim (4406), Leinsweiler (5391), Lingenfeld (5599), Lustadt (Niederlustadt (5597), Oberlustadt (5596)), Maikammer (5453), Marnheim (4572), Meckenheim (4306), Mertesheim (4418), Minfeld (5675), Morschheim (4570), Neuleiningen (4398), Neustadt an der Weinstraße (Diedesfeld (4254), Duttweiler (4252), Geinsheim (4251), Gimmeldingen (4259), Haardt (4258), Hambach (4256), Königsbach (4260), Lachen-Speyerdorf (4253), Mußbach (4261), Neustadt (4257)), Niederhorbach (5362), Niederkirchen bei Deidesheim (4308), Niederotterbach (5357), Oberhausen (Südliche Weinstraße) (5361), Oberotterbach (5364), Obersülzen (4409), Obrigheim (Pfalz) (Albsheim an der Eis (4411), Colgenstein- Heidesheim (4410), Mühlheim (4412), Obrigheim (4413)), Offenbach an der Queich (5515), Ottersheim (4549), Ottersheim bei Landau (5617), Pleisweiler-Oberhofen (5373), Ranschbach (5392), Rhodt unter Rietburg (Rhodt unter Rietburg (5487), 3 Mittelhainger (5488)), Rittersheim (4568), Rödersheim-Gronau (Alsheim-Gronau (3992), Rödersheim (3991)), Römerberg (Berghausen (4071), Heiligenstein (4072), Mechtersheim (4073)), Rohrbach (Südliche Weinstraße) (5530), Roschbach (5481), Rüssingen (4547), Ruppertsberg (4307), Sankt Martin (5451), Schwegenheim (5600), Schweigen-Rechtenbach (Rechtenbach (5353), Schweigen (5351)), Schweighofen (5354), Siebeldingen (5395), Speyer (4101), Steinfeld (5356), Steinweiler (5673), Stetten (4566), Venningen (5468), Vollmersweiler (5677), Wachenheim an der Weinstraße (4336), Walsheim (5401), Weingarten (Pfalz) (5602), Weisenheim am Berg (4377), Weisenheim am Sand (4367), Westheim (Pfalz) (5598), Weyher in der Pfalz (Weyher in der Pfalz (5489), 3 Mittelhainger (5490)), Winden (Germersheim) (5674), Zeiskam (5616), Zellertal (Harxheim (4551), Niefernheim (4552), Zell (4553)).

A pontos meghatározás a fent említett települések parcellánként körülhatárolt szőlőültetvényeit tartalmazó térképeken található, amelyek a www.ble.de/eu-qualitaetskennzeichen-wein oldalon tekinthetők meg.

A tájbor előállítása más területen is történhet, mint az a termőterület, ahol a szőlőt leszüretelik, és amely a címkén jelölve van, feltéve, hogy az előállítás helye ugyanabban vagy egy szomszédos szövetségi tartományban található.

7.   Borszőlőfajta (borszőlőfajták)

Accent

Acolon

Adelfränkisch – Grüner Adelfränkisch

Albalonga

Allegro

Alvarinho - Albarino

Arneis

Artaban

Auxerrois – Auxerrois blanc, Pinot Auxerrois

Bacchus

Barbera

Blauer Frühburgunder – Pinot Noir Précoce, Pinot Madeleine, Madeleine Noir, Frühburgunder, Pinot Madelaine

Blauer Gänsfüßer

Blauer Limberger – Lemberger, Blaufränkisch, Limberger

Blauer Muskateller – Muskateller, Schwarzblauer Muskateller; Muscat Noir, Schwarzer Muskateller, Muscat a petits grains noirs

Blauer Portugieser

Blauer Silvaner

Blauer Spätburgunder

Blauer Trollinger – Trollinger, Vernatsch

Blauer Zweigelt – Zweigeltrebe, Rotburger, Zweigelt

Blütenmuskateller

Bolero

Bronner

Cabernet Blanc

Cabernet Cantor

Cabernet Carbon

Cabernet Carol

Cabernet Cortis

Cabernet Cubin

Cabernet Dorio

Cabernet Dorsa

Cabernet Eidos

Cabernet Franc

Cabernet Jura

Cabernet Mitos

Cabernet Sauvignon

Cabertin

Calandro

Calardis Blanc

Calardis Musqué

Carignan Noir

Carménère

Chardonnay

Chenin Blanc

Cinsault

Dakapo

Deckrot

Divico

Dolcetto

Domina

Donauriesling

Dornfelder

Dunkelfelder

Ehrenfelser

Faberrebe

Felicia

Fer - Fer Servadou

Fernao Pires

Floreal

Früher Malingre – Malinger

Früher Roter Malvasier – Malvasier, Früher Malvasier, Malvoisie

Gamaret

Gelber Muskateller

Gelber Orleans – Orleans

Gf 2004-043-0010

Gf 2010-011-0048

Gf 84-58-988

Gf-Ga 52-42

Glera

Gm 674-1

Goldmuskateller – Muskateller

Grenache blanc

Grenache noir – Grenache

Grüner Silvaner – Silvaner, Sylvaner

Grüner Veltliner – Veltliner

Grünfränkisch

Helfensteiner

Helios

Heroldrebe

Hibernal

Huxelrebe – Huxel

Hölder

Johanniter

Juwel

Kanzler

Kerner

Kernling

Lagrein – Blauer Lagrein, Lagrain

Laurot

Malbec

Manzoni bianco – Manzoni bianco

Mariensteiner

Marsanne blanche – Marsanne

Marselan

Merlot

Merlot Kanthus

Merlot Khorus

Monastrell – Mourvèdre

Morio Muskat

Muscaris

Muskat Ottonel – Muskat-Ottonel

Muskat Trollinger

Müller Thurgau – Rivaner

Müllerrebe – Schwarzriesling, Pinot Meunier

Nebbiolo

Nobling

Optima 113 – Optima

Ortega

Palas

Perle

Petit Manseng

Petit Verdot

Petite Syrah

Phoenix – Phönix

Pinot Nova

Pinotage

Pinotin

Piroso

Pollux

Primitivo – Zinfandel, Blaucher Scheuchner

Prior

Reberger

Regent

Reichensteiner

Rieslaner

Rinot

Roesler – Rösler

Rondo

Rosenmuskateller – Muskateller

Rosé Chardonnay – Chardonnay, Rosa Chardonnay, Chardonnay Rosé

Roter Elbling – Elbling Rouge

Roter Gutedel – Chasselas Rouge, Fendant Rouge

Roter Muskateller – Muskateller, Muscat, Moscato

Roter Müller-Thurgau

Roter Riesling

Roter Traminer – Clevner, Traminer

Roter Veltliner

Roussanne

Ruländer – Pinot Grigio, Grauburgunder, Grauer Burgunder, Pino Gris

Saint Laurent – St. Laurent, Sankt Laurent

Sangiovese

Saphira

Satin Noir

Sauvignac

Sauvignon Blanc – Muskat Silvaner

Sauvignon Gris

Sauvignon Gryn

Sauvignon Nepis

Sauvignon Rytos

Sauvignon Sary

Sauvitage

Scheurebe

Schwarzblauer Riesling

Schwarzer Urban

Schönburger

Semillon

Siegerrebe

Solaris

Soreli

Souvignier Gris

Syrah

Tannat

Tauberschwarz

Tempranillo

VB 32-7

VB 91-26-5

VB 91-26-8

VB Cal 1-22

VB Cal 1-28

Verdicchio bianco - Trebbiano di Soave

Veritage

Vidoc

Villaris

Viognier

We 70-281-36

We 70-281-37

We 73-45-84

We 94-26-36

We 94-27-5

We 94-28-32

We S 509

Weißer Burgunder – Pinot Bianco, Weißburgunder, Pinot Blanc

Weißer Elbling – Elbling, Kleinberger

Weißer Gutedel – Chasselas Blanc, Fendant Blanc, Fendant

Weißer Heunisch – Heunisch

Weißer Lagler

Weißer Riesling – Riesling renano, Rheinriesling, Klingenberger, Riesling

Würzer

8.   A kapcsolat(ok) leírása

Minden termék

Földrajzi adottságok

Táj és morfológia

A földtani szerkezet szempontjából a Haardtrand és az Elő-pfalzi-alföld a Felső-rajnai-árokhoz tartozik, amely egy észak-északkelet–dél-délnyugati irányú árkos vetődés. A borvidéken a szőlészet és borászat Elő-Pfalzra és Rajna-Pfalzra korlátozódik, azaz nyugaton a Pfalzi-erdő hegyvonulataitól indulva Haardtrand térségen át a központi és keleti részeket elfoglaló Elő-pfalzi-alföldig terjed. A szőlőtermő területek átlagosan 170 méteres tengerszint feletti magasságon terülnek el. A szőlőtermesztés Haardtrand térségben és a lösszel borított gerinceken és fennsíkokon jellemző.

Földrajz

Kelet felé haladva a Pfalzi-erdő belesimul a Haardtrand dombvidékébe, amely a Felső-rajnai-árok tulajdonképpeni törésvonala. Ez a mindössze néhány kilométer széles övezet nagyon heterogén geológiai szerkezetű. A harmadidőszaki üledékes kőzetek mellett helyenként mezozoikumi kőzeteket is találunk. Ezeket a kőzeteket viszont gyakran teljes egészében többé-kevésbé vastag negyedidőszaki üledékes kőzetek fedik. A borvidék szőlőinek nagy része löszön vagy löszagyagon terem. A borszőlő a negyedidőszaki folyóvízi agyag-, homok- és kavicstalajon is megtalálható. Területét tekintve a harmadik helyen a harmadkori mészkő és márga áll. A Rotliegend-kőzeteken és a tarka homokkőn megtelepedett termőterületek kevésbé elterjedtek. Szinte már egzotikus kőzetnek tekinthető a középső triász, a késő triász és a jura időszakból származó mészkő, márga és dolomit. A Rotliegend-kor és a harmadidőszak vulkanikus kőzeteinek, valamint a kora paleozoikumból származó kőzeteknek az előfordulása teljes mértékben egyedinek tekinthető.

A talajképződés szempontjából legfontosabb üledék lösz vagy a löszagyag. Ezeken barnaföld, csernozjom vagy barna erdőtalaj alakult ki. A folyóvízi üledékes kőzeteken túlnyomórészt regoszolt és barnaföldet találunk, a folyóvölgyekben pedig ártéri talajt és agyagos ártéri talajt is. A harmadkori üledékes kőzeteken különböző talajtípusok alakultak ki, amelyek között rendkívül különleges a ferrallit, a fersiallit és a terrae calcis talaj.

Természeti tényezők

A borvidék szőlőtermesztésre használt területe éghajlati szempontból a következőképpen foglalható össze: Az éves átlaghőmérséklet 10 °C körül van. Az átlaghőmérséklet a vegetációs időszakban 14,7 °C. Általánosságban elmondható, hogy a hőmérsékleti értékek nyugatról (Haardtrand) kelet felé (Rajna-síkság) haladva emelkednek. Az éves átlagos csapadékmennyiség körülbelül 655 mm. Az éves csapadékmennyiség átlagosan 60 %-a (390 mm) a vegetációs időszakban keletkezik. A csapadékértékek a borvidék régió délnyugati részén a legmagasabbak, míg a legalacsonyabb átlagos éves csapadékmennyiség a legészakkeletibb területeken jellemző. A vegetációs időszak alatt a szőlőültetvényeket kb. 665 000 Wh/m2 közvetlen napsugárzás éri.

9.   További alapvető feltételek (csomagolás, címkézés, egyéb követelmények)

Jogi keret:

Egy OEM-et/OFJ-t kezelő szervezet által, amennyiben a tagállamok így rendelkeznek

A további feltétel típusa:

A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések

A feltétel leírása:

A „Pfälzer Landwein” bort 100 %-ban a termékleírás 4. pontjában megnevezett települések vagy körzetek engedélyezett szőlőültetvényeiből származó szőlőből és a termékleírás 8. pontjában engedélyezett borszőlőfajtákból kell elkészíteni.

A termékleíráshoz vezető link

www.ble.de/eu-qualitaetskennzeichen-wein

---

(1)   HL L 9., 2019.1.11., 2. o.