(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

1.

a kerékpározásra vonatkozó szakpolitikák és stratégiák kidolgozása, elfogadása és megerősítése a kormányzás valamennyi releváns szintjén;

2.

az ahhoz szükséges intézkedések meghozatala, hogy a kerékpározásra vonatkozó szakpolitikák és stratégiák a lehető leggyorsabban végrehajtásra kerüljenek;

3.

azon intézkedések prioritásként való kezelése, amelyek a fenntartható mobilitással kapcsolatos, a városi és elővárosi területekre, valamint adott esetben a vidéki területekre vonatkozó tervezés keretében figyelembe veszik a kerékpárhasználatot;

4.

a vállalatok, szervezetek és intézmények arra való ösztönzése, hogy előmozdítsák a kerékpározást olyan mobilitásirányítási rendszerek révén, mint a kerékpárral történő munkába járás ösztönzése, vállalati (e-)kerékpárok biztosítása, megfelelő kerékpárparkolók és kerékpáros-létesítmények kialakítása, valamint kerékpáralapú kézbesítési szolgáltatások igénybevétele;

5.

a kerékpározás mint egészséges közlekedési vagy rekreációs forma előmozdítása tudatosságnövelés, figyelemfelkeltő kampányok, kapacitásépítés és szakemberek képzése révén, többek között a megfelelő nemzetközi fórumokon.

6.

a kerékpárhasználat gyakoribbá tétele a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében, különös figyelmet fordítva a nők, a gyermekek, az idősek, valamint a kiszolgáltatott és marginalizált csoportok szükségleteire;

7.

olyan intézkedések meghozatala, amelyek lehetővé teszik a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára a kerékpározáshoz való jobb hozzáférést;

8.

a tevékeny időskor előmozdítása érdekében intézkedések meghozatala az idősek aktív mobilitásának ösztönzésére;

9.

célzott kerékpáros oktatás biztosítása, különösen a gyermekek, valamint a kiszolgáltatott és marginalizált csoportokba tartozó személyek részére;

10.

a kerékpározás megfizethetőségének növelését célzó intézkedések ösztönzése (10).

11.

a biztonságos és koherens kerékpáros infrastruktúra jelentős fejlesztése Európa-szerte;

12.

uniós iránymutatás kidolgozása és alkalmazása a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló (EU) 2019/1936 irányelv (11) szerinti, a veszélyeztetett úthasználókat, köztük a kerékpárosokat érintő követelményekre vonatkozó előírásokkal kapcsolatban;

13.

a biztonsági szint növelése annak biztosításával, hogy elegendő hely álljon a kerékpárosok és más veszélyeztetett úthasználók rendelkezésére, különösen a kerékpárutaknak adott esetben a gépjárműforgalomtól való fizikai elkülönítése, vagy a biztonságos sebességnek a vegyes forgalomban való biztosítása révén;

14.

munkálkodás azon, hogy koherens kerékpáros hálózat jöjjön létre a nagyvárosokban, valamint javuljanak az elővárosi és vidéki területek és a városközpontok közötti összeköttetések, beleértve a kerékpár-főútvonalak létesítését is;

15.

biztonságos és védett kerékpárparkolók biztosítása a városokban és a vidéki területeken, beleértve a vasúti és buszpályaudvarokat, valamint a mobilitási csomópontokat is;

16.

az e-kerékpár-töltőállomások várostervezésben és kerékpárparkolókban való telepítésének előmozdítása.

17.

technikai és pénzügyi támogatás, valamint finanszírozás biztosítása a kerékpározásra vonatkozó stratégiák és a kerékpározással kapcsolatos beruházások kidolgozásához és végrehajtásához, többek között a vonatkozó uniós eszközökön keresztül és az azokban foglalt feltételek mellett;

18.

a kerékpározás ügyének a kormányzás valamennyi szintjén való figyelembevétele a beruházások területén (12).

19.

törekvés a vallettai nyilatkozatban (13) foglalt kötelezettségvállalások teljesítésére, nevezetesen azon célérték elérésére, amely szerint – a vallettai nyilatkozatban szereplő fogalommeghatározást alkalmazva – 2030-ig a 2020-as kiindulási értékhez képest felére kell csökkenteni az EU-ban a súlyos sérülések számát, valamint az erre az időszakra vonatkozó átfogó közúti közlekedésbiztonsági stratégia keretében tett kötelezettségvállalások teljesítésére (ide tartozik az Európai Bizottság által kidolgozott, a 2021–2030-as időszakra szóló uniós közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keret (14) – amely megerősíti azt az ambiciózus hosszú távú célt, hogy 2050-ig közel nullára csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma –, valamint a nemzeti közúti közlekedésbiztonsági stratégiák és cselekvési tervek);

20.

a közúti közlekedésbiztonsági szabályok és jogszabályok érvényesítésének megerősítése a különböző közlekedési eszközök egyidejű jelenlétének biztosítása céljából, különös tekintettel a kerékpárosok és más veszélyeztetett úthasználók védelmére;

21.

az e-kerékpárokra alkalmazandó biztonsági követelmények érdemi szabályozásának biztosítása, és az e-kerékpárok használatának előmozdítása;

22.

a nyilvános kerékpárparkolók biztonságának javítása (ideértve a kerékpármegosztás és a multimodális csomópontok kérdését is), valamint a kerékpárlopás problémájának kezelésére irányuló erőfeszítések fokozása;

23.

a kerékpárosképzés (beleértve a gyermekek és a fiatalok kerékpáros-oktatását is) és a közúti közlekedésbiztonsággal – különösen a kerékpárosokat érintő legnagyobb kockázatokkal – kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok megerősítése, a kerékpárok és az e-kerékpárok biztonságos használatának előmozdítása, valamint a veszélyeztetett úthasználók biztonságát érintő kérdések tudatosítása a gépjárművezető-képzés során.

24.

olyan feltételek megteremtése, amelyek lehetővé teszik Európában a kerékpárok széles skálájának (többek között az e-kerékpároknak és a fogyatékossággal élő személyek számára készült kerékpároknak), valamint a hozzájuk tartozó alkatrészeknek a gyártását, ideértve az anyagokhoz és felszerelésekhez való hozzáférést, valamint a globális szinten egyenlő versenyfeltételeknek a meglévő uniós piacvédelmi eszközök révén történő biztosítását;

25.

a kerékpáros-szolgáltatások ágazatának támogatása, beleértve a szociális gazdasági szervezeteket és a kerékpárok körforgásos használatát (újrafelhasználás, javítás és bérlés);

26.

kedvező feltételek kialakítása a minőségi munkahelyek és a kerékpáripari klaszterek létrehozásához, többek között a kerékpáros turizmus területén, a kerékpározással kapcsolatos minőségi munkahelyek számának jelentős növelése, a kkv-k támogatása, valamint a kapcsolódó készségek és szakképzés fejlesztése érdekében;

27.

az ágazat vonzóbbá tétele, valamint a más releváns iparágakból történő – fontos célt jelentő – munkahelyváltás lehetővé tétele;

28.

a kerékpárágazat rezilienciájának, fenntarthatóságának, körforgásos jellegének és digitalizációjának megerősítése érdekében az európai kerékpáriparnak a mobilitási rendszerben részt vevő partnerként való elismerése;

29.

a kerékpáros-szolgáltatások ágazatának, például a kerékpármegosztásnak és a kerékpár-logisztikának a támogatása, különösen a nagyvárosok esetében, többek között a kerékpár-logisztikának a logisztikai rendszerbe történő hatékonyabb integrálása révén.

30.

multimodális megoldások előmozdítása és megvalósítása a városi, elővárosi és vidéki területeken, valamint a távolsági utazások tekintetében, több szinergiát teremtve a kerékpározás és az egyéb közlekedési módok között, például: még több kerékpár buszon és vonaton történő szállításának lehetővé tétele, biztonságos és védett kerékpár-parkolóhelyek biztosítása az állomásokon és a mobilitási csomópontokon;

31.

a kerékpármegosztási rendszerek támogatása az első és az utolsó kilométer megtételére alkalmas megoldásként a tömegközlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében;

32.

kedvező feltételek kialakítása a kerékpározáshoz mint a rekreáció és a turizmus fenntartható eszközéhez.

33.

kötelezettségvállalásaink végrehajtásának nyomon követése;

34.

a kerékpárhasználat terén az EU-ban elért eredmények folyamatos mérésének lehetővé tétele olyan, uniós szintű kiindulási adatok meghatározásával, amelyek kiterjednek a kerékpáros-szolgáltatások és -infrastruktúra hosszára és hálózatsűrűségére, valamint minőségére és hozzáférhetőségére több felhasználótípus tekintetében, a kerékpározásnak a teljes közlekedési és mobilitási tevékenységen belüli részarányára, valamint a kerékpárosok körében előforduló súlyos sérülések és halálesetek számára;

35.

a kerékpározásra vonatkozó harmonizált mutatók kidolgozása a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) városi csomópontjai tekintetében;

36.

a kerékpározásra és annak infrastruktúrájára vonatkozó statisztikák kidolgozása helyi, nemzeti és uniós szinten, beleértve a tagállamok és az Eurostat közötti, a kerékpározásra vonatkozó adatok gyűjtését célzó együttműködést is.