Előadó: Kate FEENEY (IE/RENEW EUROPE), Dun Laoghaire Rathdown megye közgyűlésének tagja Referenciaszövegek: Közlemény a kkv-segélycsomagról COM(2023) 535 final Javaslat a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről COM(2023) 533 final Irányelvjavaslat a mikro-, kis- és középvállalkozások által alkalmazható, központ szerinti adórendszer létrehozásáról, és a 2011/16/EU irányelv módosításáról COM(2023) 528 final Irányelvjavaslat a következő tárgyban: Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret (BEFIT) COM(2023) 532 final Irányelvjavaslat a transzferárazásról COM(2023) 529 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)

Általános megjegyzések

1.

aggodalmát fejezi ki az európai vállalkozások előtt álló geopolitikai és versenyképességi kihívások nagyságrendje és Európa gazdasági rezilienciájára gyakorolt hatásuk miatt; egyetért azzal, hogy a kkv-k, amelyek az uniós vállalkozások 99 %-át képviselik és az EU-ban a munkahelyek kétharmadát biztosítják, példátlan bizonytalanságokkal szembesülnek a jelenlegi globális gazdasági környezetben tapasztalható volatilitás, az ellátási lánc korlátai, a munkaerő- és különösen a szakemberhiány, a tisztességtelen versennyel kapcsolatos gyakorlatok és a növekvő szabályozási nyomás miatt, amelyek mind megnehezítik a kkv-k üzleti tevékenységét;

2.

megjegyzi továbbá, hogy a kkv-k előtt álló számos kihívás már régebb óta fennáll, és a jelenlegi geopolitikai válság és a Covid19 utáni válság előtt keletkezett. Ezért üdvözli az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a kkv-kat helyezi figyelme középpontjába, de megjegyzi, hogy ennek a támogatásnak folyamatosnak és proaktívnak, nem pedig reaktívnak kell lennie;

3.

egyetért azzal, hogy e kihívások kezelésének részét kell képeznie az EU iparstratégiájának, hogy az energiahatékonysági irányelv, a megújuló energiáról szóló III. irányelv, az energiaadó-irányelv és a csipekről szóló jogszabály lendületére építve megteremtsék az Európai Unió nyitott stratégiai autonómiáját;

4.

emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság közleményt adott ki az európai gazdasági biztonságról; megjegyzi, hogy az átfogó uniós iparpolitikai keretet be kell építeni a tagállamok nemzeti reformprogramjaiba és a régiók intelligens szakosodási programjaiba;

5.

ezzel összefüggésben üdvözli a kkv-segélycsomagról szóló közleményt és az azt támogató jogalkotási javaslatokat mint az európai gazdaság gerincét képező kkv-k versenyképességét és rezilienciáját előmozdító, régóta várt jogszabálycsomagot;

6.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kkv-segélycsomagot a politikai megbízatás időtartama alatt ilyen későn tették közzé, és hogy ezért csak megkésve járulhat hozzá a Covid19-világjárvány, Oroszország Ukrajna ellen folytatott agressziós háborúja, valamint ezek következményei – például az energiaválság, a globális ellátási lánccal kapcsolatos kérdések és az emelkedő infláció – együttes hatásainak leküzdéséhez. Ez lassú fellendülést és gyengébb teljesítményt eredményez az európai kkv-k számára;

7.

úgy véli, hogy jelenlegi tendenciák arra utalnak, hogy a társadalmat egyre inkább fenyegetik a többszörös válságok. A gazdaságot ezért ehhez kell igazítani, hogy fenntarthatóvá, szilárdabbá és rezilienssé váljon. Fel kell készülnünk a bizonytalan geopolitikai helyzetek, világjárványok és szélsőségek jellemezte új valóságra. Hasonlóképpen további erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kérdésében is valódi előrelépés történjen, mivel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2023. évi jelentése szerint a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás tovább nőtt. Ezek a kihívások alapvetően megváltoztatják a gazdasági tevékenységek feltételeit;

8.

egyetért azzal, hogy a kkv-segélycsomagban meghatározott szakpolitikai intézkedések és finanszírozási eszközök széles skáláját a helyi és regionális önkormányzatokkal szoros partnerségben kell végrehajtani a helyi vállalkozások és innováció támogatása, valamint az egyes régiók erősségeinek és erőforrásainak kiaknázása érdekében;

9.

kéri, hogy teljes mértékben ismerjék el a „gondolkozz először kicsiben” elvet mint a teljes uniós jogalkotási ciklusra érvényes, valódi paradigmát, és határozott reményének ad hangot, hogy az Európai Bizottság és a társjogalkotók munkájuk során teljes mértékben elfogadják és végrehajtják ezt az elvet; emlékeztet arra, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elv nem áshatja alá a fenntarthatóság szem előtt tartását, amelyet valamennyi uniós politika szerves részének tekint;

10.

támogatja az uniós kkv-követ kinevezését, aki közvetlenül az Európai Bizottság elnökének tesz jelentést, ezáltal erősítve a kkv-követek hálózatának és a kkv-szűrőnek a szerepét; ugyanakkor sürgeti az Európai Bizottágot, hogy biztosítsa e szerep hozzáadott értékét, elkerülve a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság munkafeladatának megkettőzését; javasolja, hogy alakítsanak ki erősebb szinergiákat a kkv-követek hálózata és az érintett területi szereplők között;

11.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg egy olyan új keret létrehozását, amely megkülönbözteti az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat a többi kkv-tól, elismerve e vállalatcsoport kulcsfontosságú szerepét a gazdasági növekedés megvalósításában, hozzájárulva a nettó nulla kibocsátású növekedés célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az EU ipari autonómiájának növelésének terén nyújtott hozzáadott értéküket;

Szabályozási könnyítés és digitalizáció

12.

tudomásul veszi, hogy a kkv-k és az ágazati szervek rendszeresen arról számolnak be, hogy a szabályozási és adminisztratív terhek a legfőbb akadályok között vannak (1), és üdvözli, hogy a kkv-segélycsomag nagyrészt erre a prioritásra reagál; kiemeli az RB arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy az ETT (európai területi együttműködési csoportosulás)-platform munkáján keresztül felszámolja a határokon átnyúló dimenzióban jelentkező terheket és akadályokat;

13.

elismeri, hogy az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek az egyre összetettebb globális környezetben való eléréséhez olyan egyszerűsített szabályozási keretre van szükség, amely rugalmas, aktív, arányos és megfelel a kitűzött céloknak, ami különösen a legkiszolgáltatottabb gazdasági szereplők, például a mikrovállalkozások és a családi vállalkozások számára kulcsfontosságú;

14.

tudomásul veszi az Európai Bizottság elkötelezettségét annak biztosítása mellett, hogy a kkv-tesztek, a kkv-szűrők és a versenyképességi ellenőrzések általánossá váljanak az uniós szakpolitikai döntéshozatalban; hangsúlyozza, hogy a kkv-tesztekkel kapcsolatban az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy igazgatóságai elegendő erőforrással rendelkezzenek, és meglegyen a szükséges szervezeti kapacitásuk a magas színvonalú kkv-tesztek elvégzéséhez. A kkv-tesztet valamennyi jogszabálytervezet előkészítése során alkalmazni kell, és nem korlátozódhat a gazdasági dossziékra. Figyelembe kell vennie a jogszabályok kumulatív és leszivárgó hatását is. A tesztet a teljes jogalkotási folyamat során aktualizálni kell. Tagállami szinten hasonló mechanizmusokra van szükség, amelyek elismerik a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az uniós jog átültetésében anélkül, hogy további követelményeket támasztanának a jogalkotással szemben;

15.

a kkv-teszttel kapcsolatban felkéri az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy a hatásvizsgálatok különbséget tegyenek a kkv-k különböző méretosztályai (mikro-, kis- és középvállalkozások) között, lehetővé téve az egyes kezdeményezések hatásának részletesebb és célzottabb értékelését, a kkv-k érdekelt feleinek inkluzívabb bevonásával;

16.

kéri, hogy a RegHub hálózat munkájára alapozva erősítsék az RB-nek a jövőállósági platformban betöltött szerepét, és erősítsék a kkv-tesztek és a területi hatásvizsgálatok közötti szinergiákat, mivel a kkv-k túlnyomó többsége a helyi piacokon működik;

17.

kéri, hogy vonják be az RB RegHub hálózatát az EU adminisztratívteher-csökkentési gyakorlatába, és minden szinten kéri a hatóságokat, hogy hatáskörükön belül tegyenek hasonló racionalizálási erőfeszítéseket;

18.

üdvözli az Európai Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 25 %-kal csökkenti az uniós jogszabályokból eredő jelentéstételi terheket; úgy véli, hogy ez a célkitűzés az aktív szubszidiaritás elvének végrehajtásával, valamint az üzleti szervezetekkel és a kereskedelmi kamarákkal kialakított szoros partnerség keretében valósítható meg a legjobban;

19.

meggyőződése, hogy a digitalizációban jelentős lehetőségek rejlenek a kkv-k előtt álló akadályok és jelentéstételi terhek felszámolása terén; teljes mértékben támogatja az európai digitális innovációs központok Unió-szerte történő kiépítését, és úgy véli, hogy az egységes digitális kapu és az új, egyszeri adatszolgáltatást biztosító technikai rendszer – megfelelő kidolgozása és végrehajtása esetén – további lehetőségeket kínálhat ezen a területen; hangsúlyozza azonban annak fontosságát, hogy a kkv-k tisztában legyenek ezekkel az új eszközökkel és az általuk kínált funkciókkal, és javasolja, hogy ezt helyi és regionális szinten lehet a legjobban megvalósítani;

20.

megjegyzi, hogy számos helyi és regionális önkormányzat rendelkezik példákkal a kkv-kra vonatkozó szabályozás könnyítésére és jelentéstételi kötelezettségeik csökkentésére irányuló, már végrehajtott intézkedések bevált gyakorlatai terén. Ez a kkv-k és a helyi érdekelt felek visszajelzésein alapul. Az RB az EU régióinak és településeinek képviselőjeként rendelkezik a megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy összegyűjtse ezeket a példákat, és előmozdítsa szélesebb körű végrehajtásukat;

21.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen végezzenek helyszíni értékeléseket az Európai Bizottság jogalkotási javaslataihoz javasolt jelentős módosítások kkv-kra és versenyképességre gyakorolt hatásáról; javasolja, hogy vonják be az RB illetékes előadóit, mivel helyi szinten a kkv-khoz való közelségük miatt értékes hozzájárulást nyújthatnak a folyamathoz;

22.

hangsúlyozza, hogy a RegHub hálózat közbeszerzéssel és az uniós kormányok interoperabilitási stratégiáival kapcsolatos közelmúltbeli munkájának felhasználása, valamint a helyi és regionális szereplők innovatív szabályozási megoldások keresésébe való bevonása révén az európai kkv-k számára előnyös lenne a digitalizáció és a minőségi jogalkotási menetrend közötti szorosabb kapcsolat a közszférában;

23.

hangsúlyozza, hogy az európai régiók és városok nyitottak az új ötletekre, és területet biztosíthatnak a szabályozói tesztkörnyezetek számára, hogy korlátozott környezetben teszteljék az innovációbarátabb szabályokat és szabályozást, és ezt követően beszámoljanak a bevált gyakorlatokról; az RB már elkezdte feltérképzeni azokat a projekteket, amelyek segítenek „jövőbiztossá” tenni a kkv-inkat, például a mesterséges intelligencia területén. Alkalmazástól függően a mesterségesintelligencia-megoldások lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy felgyorsítsák a folyamatokat, vagy hatékonyabbá és ezáltal költséghatékonyabbá tegyék a munkafolyamatokat, de felhasználhatók arra is, hogy a vállalkozások könnyebben és olcsóbban léphessenek kapcsolatba a hatóságokkal, illetve feleljenek meg a jogi és adminisztratív előírásoknak. Az ehhez hasonló ötleteket szélesebb körben kellene megvalósítani az EU városaiban és régióiban;

24.

megjegyzi, hogy a kkv-szektoron belüli és az azt támogató digitális átalakuláshoz olyan informatikai rendszerekre van szükség, amelyek naprakészek, bizalmat teremtenek az ágazat iránt, és amelyek a legmagasabb szintű kiberbiztonsággal rendelkeznek;

25.

kéri, hogy a szabályok egyszerűsítésére és csökkentésére, valamint a digitalizáció előmozdítására irányuló erőfeszítések az uniós egységes digitális kapun alapuljanak.

Beruházás és finanszírozáshoz való hozzáférés

26.

megjegyzi, hogy az európai kkv-k többsége beruház fenntartható átállásába, pedig általában a finanszírozáshoz jutás nehézségével és az azzal összefüggő beszámolási követelményekkel küzdenek;

27.

javasolja, hogy figyelembe véve a banki finanszírozás jelentős szerepét, valamint a meglévő támogatások korlátait és a tőkepiacok kis jelentőségét a kkv-k szempontjából, ösztönzők és egyszerűsített szabályozás révén jelentősen növeljék a bankok képességét a fenntartható és a kkv-k sikeréhez szükséges egyéb finanszírozás teljesítésére, szem előtt tartva a vállalatok pénzügyi önfenntartó képességének elérésére vonatkozó hosszú távú célkitűzést;

28.

hangsúlyozza, hogy az erős regionális ökoszisztémákat európai szinten szorosan össze kell kapcsolni a kkv-k és a regionális önkormányzatok közötti nemzetközi tudásmegosztás révén, különösen régióközi innovációs beruházások segítségével;

29.

támogatja az új uniós innovációs terv részeként kifejlesztett új eszközöket, például a regionális innovációs völgyek létrehozását, felkérve különösen az európai vállalkozói régiókat (EVR), hogy használják ki az ehhez kapcsolódó finanszírozási és együttműködési lehetőségeket;

30.

szorosabb szinergiákat szorgalmaz az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az InvestEU, a Digitális Európa program és a Horizont programok között, különösen a kkv-k, az egyetemek, a technológiai központok, az európai digitális innovációs központok és más kutatási és innovációs szervezetek közötti együttműködés megerősítése érdekében;

31.

rámutat arra, hogy a kohéziós politika keretében továbbra is alapvető fontosságú a kkv-k támogatása, különösen az ellátási korlátok, a magas energiaárak és az infláció jelenlegi kontextusában. A kohéziós politikai alapokból több mint 23 milliárd EUR-t a kkv-k növekedésének és versenyképességük javításának támogatására kell fordítani, ezért rendkívül fontos az operatív programok mielőbbi bevezetése az uniós régiókban, és el kell kerülni a finanszírozás más uniós programokba történő szükségtelen átcsoportosítását;

32.

bár üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza az európai versenyképességet, többek között a Stratégiai Technológiák Európai Platformja (STEP) révén, amelynek célja az Európa versenyképessége és stratégiai autonómiája szempontjából létfontosságú stratégiai technológiákba történő beruházások észszerűsítése, az RB megismétli a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló közelmúltbeli RB-véleményben kifejtett negatív álláspontját a kohéziós finanszírozásnak az „átmeneti” régiókban működő nagyvállalatokhoz, valamint az uniós átlag alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamok fejlettebb régióihoz való átcsoportosításával kapcsolatban, amint azt a STEP-javaslat előirányozza;

33.

hangsúlyozza a kockázatitőke-alapok és a közösségi finanszírozás ígéretes szerepét a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javításában; kéri, hogy jobban ismerjék el és támogassák őket mint az európai gazdasági növekedés és versenyképesség fellendítését szolgáló hatékony eszközöket;

34.

úgy véli, hogy a különböző típusú uniós támogatások jól kombinálhatók egymással a STEP kulcsfontosságú területeinek megerősítése érdekében. Ezzel szemben a STEP-prioritások társfinanszírozásának 100 %-ra történő növelése elutasítandó. Ha nem kérnek társfinanszírozási hozzájárulást, az veszélyezteti a projektek hosszú távú életképességét;

35.

nyugtázza a késedelmes fizetések elleni küzdelemre irányuló, régóta várt jogalkotási javaslatot, amely összhangban van az RB kkv-stratégiáról szóló 2020. évi véleményével; elismeri annak indokoltságát, hogy Unió-szerte szigorú és egységes fizetési szabályokat vezessenek be valamennyi vállalkozás számára, ugyanakkor úgy véli, hogy a javasolt rendelkezések nem tesznek különbséget a késedelmes fizetések és a hosszú fizetési határidők között;

36.

úgy véli, hogy ez akadályozza a kkv-k szerződési szabadságát. Különösen a vállalkozások közötti kapcsolatokban egy egyszeri 30 napos fizetési határidő előírása ásná alá a gazdasági magánvállalkozások arra vonatkozó szabadságát, hogy eltérő fizetési feltételekben állapodjanak meg. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy-, illetve a kis- és középvállalkozások eltérő mértékben függenek a hiteltől és a pénzügyi szektortól;

37.

nyugtázza továbbá azokat az aggályokat, amelyek az egyes ágazatokban és a kkv-k egyes típusaiban merültek fel. Utóbbiak úgy vélik, hogy ez negatív hatással lehet különösen a kiskereskedelmi ágazatra, amely domináns a vidékibb területeken; javasolja, hogy ezt kezdetben fokozatosan vezessék be;

38.

úgy véli, hogy a jövőbeli szakpolitikák alátámasztásához hasznos lesz, ha a késedelmes fizetések uniós megfigyelőközpontja gyűjti a mennyiségi adatokat, és nyomon követi a fizetési magatartást;

39.

sürgeti az uniós tagállamok hatóságainak minden szintjét, hogy mutassanak példát azáltal, hogy a közbeszerzési szerződésekben előmozdítják az időben történő fizetések kultúráját, ehhez igazítva a közigazgatás különböző szintjein alkalmazott fizetési gyakorlatokat. Ez magában foglalja – amennyire lehetséges – annak biztosítását, hogy a szerződő felek és alvállalkozóik által kivitelezett összetettebb projektek – például építési munkák, szállítás, informatikai szolgáltatások stb. – kifizetését a határidőnek megfelelően, időben teljesítsék, elismerve ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő szerveknek esetenként nincs erre ráhatásuk.

A zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek

40.

felhívja a figyelmet egy közelmúltbeli Eurobarométer felmérésre (2), amelyben a kkv-k a szakképzettmunkaerő hiányát és annak következményeit jelölték meg messze a legnagyobb problémaként. Gyakran nem rendelkeznek ugyanazokkal az erőforrásokkal, mint a nagyvállalatok, hogy versenyezzenek és beruházzanak munkavállalóik képzésébe. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a kkv-k munkavállalóinak készségfejlesztésére és átképzésére, a szakképzett munkavállalók felvételére és a képesítések elismerésére, különösen a készségek 2023-as évének keretében;

41.

elismeri, hogy a készségek európai évében a kkv-k a készségek és tehetségek széles körére támaszkodnak annak érdekében, hogy előmozdítsák a vállalkozói szellemet az innováció, a versenyképesség és a növekedés ösztönzése érdekében. A helyi és regionális önkormányzatok megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy támogassák a régiókat, különösen a távoli és vidéki régiókat a megfelelő gazdasági és társadalmi feltételek megteremtésében, annak érdekében, hogy a fiatalok a saját területükön maradjanak;

42.

kiemeli, hogy az európai ipar zöld és digitális átállásához szükséges kulcsfontosságú készségeket legjobban a regionális partnerségek, hálózatok és klaszterek révén lehet a kkv-k rendelkezésére bocsátani; megjegyzi, hogy a készségfejlesztési paktum keretében létrehozott partnerségek jelentős hozzájárulást nyújtanak, és számos sikeres területi készségfejlesztési intézkedést mutatnak be;

43.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a tervezett nettó zéró völgyek és ipari szövetségek létrehozásába;

44.

üdvözli e tekintetben egy uniós tehetségbázis létrehozását, és sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy építsenek ki intézményközi partnerséget a helyi és regionális önkormányzatokkal és az RB-vel annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő készségekkel rendelkező embereket a megfelelő munkahelyekhez lehessen összekapcsolni;

45.

kéri a harmadik országbeli állampolgárok szakmai képesítéseinek gyorsabb és hatékonyabb elismerését, többek között a tagállamok és az Európai Bizottság, valamint harmadik országok közötti partnerségek révén, a munkaerő-felvétel és a munkaközvetítés javítása érdekében;

46.

a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben gyors és célzott támogatást kér a legsürgetőbb munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban – például a vendéglátásban és a kiskereskedelemben – működő kkv-k számára a migráns munkavállalók és menekültek olyan átfogó képzéséhez, amely nyelvi és kulturális tudatosságnövelő programokat is magában foglal;

47.

megjegyzi, hogy fontos támogatni azokat a szakképzési kezdeményezéseket, amelyek támogatják az új készségeket, és elismerik a helyi és regionális önkormányzatok szerepét a helyi szintű partnerségek kialakításában, amelyet az üzleti szervezetekkel fenntartott kapcsolatok révén töltenek be, és megjegyzi, hogy számos régió sikeres kezdeményezéseket hajt végre e tekintetben;

48.

sürgeti a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy ismerjék el a mentorálás átfogó jelentőségét, amely a kirakós játék fontos eleme a képzés és a foglalkoztatás közötti szakadék áthidalása és az emberek készségeinek, önbizalmának és motivációjának erősítése során, még ha nem is kifejezetten a kkv-kkel összefüggésben.

Adóügyek

49.

úgy véli, hogy a BEFIT összetett és részletes javaslat, amely jelentős következményekkel jár a kormányokra és a vállalkozásokra nézve. Hangsúlyozza, hogy az EU-ban a jelenlegi prioritás a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelv (a második pillérről szóló irányelv) végrehajtása. Elismeri, hogy a kormányoknak és más érdekelt feleknek időre lesz szükségük a második pillérről szóló irányelv hatásának értékeléséhez, és a második pillérről szóló irányelv és a BEFIT-javaslat közötti lehetséges kölcsönhatások gondos mérlegelést és elemzést igényelnek;

50.

hangsúlyozza, hogy ha a transzferárazási irányelv célja a transzferárképzéssel kapcsolatos viták és a vállalkozások megfelelési költségeinek csökkentése, akkor biztosítani kell, hogy az irányelv a szokásos piaci ár elvével összhangban működjön, és ne idézze elő a harmadik országokkal szembeni eltérések és a velük folytatott viták fokozódásának kockázatát;

51.

úgy véli, hogy a központ szerinti adórendszerre (HOT) irányuló kezdeményezés sikertényezője az lesz, hogy képes lesz a vállalkozásokat a rendszer számára megnyerni; ehhez a rendszernek valódi egyszerűsítést és az adózási megfelelés költségeinek csökkentését kell biztosítania;

52.

úgy véli, hogy különösen a hazai piacaikon működő kisebb kkv-k profitálhatnak a HOT-irányelvre irányuló javaslatban meghatározott új adózási szabályokból, amelyek arra ösztönözhetik őket, hogy az uniós egységes piacon belül növekedjenek és terjeszkedjenek anélkül, hogy szükségtelen adózási megfelelési terhek akadályoznák őket. Hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára adódó potenciális előnyöknek arányosaknak kell lenniük az uniós adóhatóságok adminisztratív terheivel és végrehajtási költségeivel.

---

(1)  https://www.smeunited.eu/news/smes-require-rules-that-reach-objectives-not-add-red-tape.

https://www.eurochambres.eu/wp-content/uploads/2022/11/EES-2023-Euochambres-Economic-Survey-Report.pdf.

https://www.businesseurope.eu/policies/smes-and-entrepreneurship/reducing-regulatory-burdens-smes.

(2)  Eurobarométer felmérés: Kkv-k és szakemberhiány, 2023. november: https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2961.