European flag

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

HU

Sorozat C


C/2024/1897

2024.2.29.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által 2023. december 20-án Norvégia ellen benyújtott kereset

(E-16/23. sz. ügy)

(C/2024/1897)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2023. december 20-án keresetet nyújtott be az EFTA-Bíróságon Norvégia ellen. Az EFTA Felügyeleti Hatóságot (Avenue des Arts 19H, B-1000 Brüsszel, Belgium) meghatalmazotti minőségben Marte Brathovde, Erlend Møinichen Leonhardsen, Hildur Hjörvar és Melpo-Menie Joséphidès képviseli.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kéri, hogy az EFTA-Bíróság:

1.

Állapítsa meg, hogy Norvégia nem teljesítette a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredő, a családi élethez való alapvető jog fényében értelmezett kötelezettségeit, mivel oly módon értelmezte és tartotta hatályban a bevándorlásról szóló törvény 112. §-a (1) bekezdésének c) pontját és a vonatkozó iránymutatást, hogy az elsődleges gondozóik révén elegendő forrással rendelkező EGT-állampolgárságú gyermekek nem élvezhetik a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredő tartózkodáshoz való jogot.

2.

Kötelezze Norvégiát az eljárás költségeinek viselésére.

Jogi és ténybeli háttér, valamint hivatkozott jogalapok:

A jelen keresettel az EFTA Felügyeleti Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy Norvégia nem teljesítette a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredő, a családi élethez való alapvető jog fényében értelmezett kötelezettségeit, mivel oly módon értelmezte és tartotta hatályban a bevándorlásról szóló törvény 112. §-a (1) bekezdésének c) pontját és a vonatkozó iránymutatást, hogy az elsődleges gondozóik révén elegendő forrással rendelkező EGT-állampolgárságú gyermekek nem élvezhetik a 2004/38/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjából eredő tartózkodáshoz való jogot elsődleges gondviselőik kíséretében.

2019. december 9-i levelében a Hatóság arról tájékoztatta a norvég kormányt, hogy panaszt indított Norvégia ellen a gyermekek EGT-jog szerinti norvégiai tartózkodási jogának elismerésével kapcsolatban. Az ügyet a Hatósághoz 2019. november 15-én benyújtott panasz nyomán indították meg. A Hatóság és a norvég kormány között azóta széles körű párbeszéd folyik az ügyben.

2020. szeptember 30-án a Hatóság felszólító levelet küldött Norvégiának, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy Norvégia nem teljesítette az irányelvnek a családi élethez való alapvető jog és a jogbiztonság elve fényében értelmezett 7. cikke (1) bekezdésének b) pontjából és 12. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit azáltal, hogy hatályban tartotta az olyan jogi rendelkezéseket, mint a bevándorlási törvény 112. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 113. §-ának (3) bekezdése és 114. §-ának (3) bekezdése, a vonatkozó körlevelekkel együtt, amelyeket úgy értelmeztek és alkalmaztak, hogy az elsődleges gondviselőik révén elegendő forrással rendelkező EGT-állampolgárságú gyermekek ne élvezhessék az irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti tartózkodási jogot, valamint hogy az EGT-állampolgárok mostohagyermekei nem tarthatják meg a 2004/38/EK irányelv 12. cikkének (3) bekezdése szerinti tartózkodási jogot.

A norvég kormány 2020. november 30-án kelt levelében válaszolt, emlékeztetve többek között a Bevándorlási Fellebbezési Tanács azon álláspontjára, amely szerint különbségek vannak az uniós és az EGT-jog között az EGT-állampolgárságú gyermekek szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga tekintetében.

2021. július 7-én a Hatóság indokolással ellátott véleményt küldött Norvégiának, amelyben fenntartotta a felszólító levélben kifejtett álláspontját. A Hatóság felszólította Norvégiát, hogy 2021. október 7-ig (a továbbiakban: megfelelési határidő) tegye meg az indokolással ellátott véleményben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

A norvég kormány 2021. október 6-i levelében azt válaszolta, hogy az uniós állampolgársággal rendelkező kiskorú harmadik országbeli állampolgár szülője nem hivatkozhat kizárólag az irányelven alapuló származékos tartózkodási jogra, mivel az ilyen személyek nem tartoznak az irányelv 2. cikke (2) bekezdésének személyi hatálya alá. Norvégia fenntartotta, hogy ilyen jog csak az az EUMSZ-nek az irányelvvel összefüggésben értelmezett 21. cikkéből vezethető le. A norvég kormány ezért arra a következtetésre jutott, hogy kétséges, hogy a harmadik országbeli állampolgár szülő az irányelv és annak 7. cikkének (2) bekezdése alapján tartózkodási joggal rendelkezik, mert az EGT-megállapodásban nincs az EUMSZ 21. cikkével egyenértékű jogi rendelkezés.

Norvégia az indokolással ellátott véleményre adott válaszában arról is tájékoztatta a Hatóságot, hogy 2021. szeptember 6-án elfogadta az AI-5/2021. sz. körlevelet, amely a Bevándorlási Igazgatóságot annak elismerésére utasította, hogy az EGT-állampolgárok mostohagyermekei az irányelv 12. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartoznak. E változásokat követően a Hatóság úgy ítélte meg, hogy már nem sértették meg az irányelv 12. cikkének (3) bekezdését.

A Hatóság kijelenti, hogy a megfelelési határidőn túl továbbra is fennállt az a tény, hogy a norvég kormány nem ismerte el a gyermekek EGT-jog szerinti önálló tartózkodási jogát, valamint azt a jogát, hogy az irányelv 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti elsődleges gondozóik kísérjék őket, ezért a jelen kérelmet a Bíróság elé terjeszti.


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1897/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)