P9_TA(2023)0306

Az Európai Iskolák rendszere – jelenlegi helyzet, kihívások és kilátások

Az Európai Parlament 2023. szeptember 12-i állásfoglalása az Európai Iskolák rendszeréről: jelenlegi helyzet, kihívások és kilátások (2022/2149(INI))

(C/2024/1757)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkére,

—	tekintettel az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezményre (1),

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottsága részére készített, „Az Európai Iskolák rendszere: a jelenlegi helyzet, kihívások és kilátások” című, 2022. június 9-i tanulmányra (2),

—	tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet „PISA for Schools: How The European Schools Compare Internationally 2022” [Iskolákat mérő PISA-vizsgálat: Hogyan teljesítenek nemzetközi viszonylatban az Európai Iskolák 2022-ben?] című, 2022. decemberi jelentésére,

—

tekintettel az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért „External Evaluation of the Implementation of the European Schools’ Action Plan on Educational Support and Inclusive Education” [Az Európai Iskolák oktatástámogatással és inkluzív oktatással kapcsolatos cselekvési terve végrehajtásának külső értékelése] című, 2022. évi végső jelentésére,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „Report on the annual accounts of the European Schools for the financial year 2021” [Jelentés az Európai Iskolák 2021-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról] című, 2022. november 25-i jelentésére,

—	tekintettel a szociális jogok európai pillérének intézményközi kihirdetéséről (3),

—	tekintettel az Európai Iskolák rendszeréről szóló, 2011. szeptember 27-i állásfoglalására (4),

—	közös, holisztikus megközelítés” című, 2021. november 11-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel „Az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozásáról – mikrotanúsítványok, egyéni tanulmányi nyilvántartás és tanulás a fenntartható környezetért” című, 2022. május 19-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a digitális oktatási politika kialakításáról szóló, 2021. március 25-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtásáról szóló, 2016. július 7-i állásfoglalására (8), különös tekintettel az ENSZ CRPD-bizottságának záró észrevételeire,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0205/2023),

mivel az Európai Iskolák rendszere (ESS) egyedülálló rendszer, amely az 1950-es években történt alapítása óta már bizonyította erősségeit és kiválóságát, amit jól példáz többek között az, hogy az európai érettségit valamennyi tagállamban elismerik, és egyre több akkreditált Európai Iskola jön létre; mivel minden uniós polgárnak lehetőséget kell adni arra, hogy ilyen oktatásban részesüljön;

B.	mivel mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részesüljön az ESS által nyújtott oktatási típusból, és az Európai Unió minden iskolarendszere számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kihasználhassa az ESS pedagógiai szakértelmét;

mivel az Európai Iskolák rendszere – a párhuzamos nyelvi szekciók révén – a tagállamok oktatási rendszereit erős európai dimenzióval, a hovatartozás érzésével és kulturális azonosságtudattal, többnyelvű oktatással és a tudományra, a technológiára, a mérnöki tudományokra, a humán tárgyakra és a matematikára, valamint a pedagógiai újításokra helyezett hangsúllyal ötvözve az oktatási reform műhelyének számít, az európai oktatási térség létrehozása szempontjából is;

mivel az ESS-t teljes mértékben össze kell hangolni az Európai Unió által előterjesztett oktatási politikákkal; mivel az ESS egyik központi célja, hogy megkönnyítse a mobilitást és az összes nemzeti oktatási rendszerbe történő átvitelt, és a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ESS tanulási eredményeinek igazságos és egyenlő átültetését;

mivel az ESS irányítási struktúrájának megvan az az előnye, hogy közvetlen kapcsolatot tart fenn a tagállamokkal, ugyanakkor a döntéshozatal és a változásmenedzsment egyértelmű korlátozottsága miatt reformra szorul annak érdekében, hogy strukturális jelleggel állandó együttműködést és cserét alakítson ki a tagállami iskolákkal;

mivel ki kell szélesíteni a Bizottság ESS-ben betöltött szerepét, és ki kell terjeszteni fellépésének formáit, tekintettel arra, hogy részvétele jelenleg a költségvetési kérdésekre korlátozódik, és az ugyanilyen fontos oktatási, működési és emberi erőforrással kapcsolatos szempontokat ki kell zárni az egyenletből;

mivel az Európai Iskolák rendszerén belül a tanárok felvételének jelenlegi rendszere komoly hiányosságokkal küzd, így a tagállamok által ténylegesen kirendelt tanárok nem tudják kielégíteni a helyi igényeket, problémák adódnak továbbá az éves toborzási tervekkel, a helyben toborzott tanárok munkafeltételei pedig bizonytalanok, a tanárhiányt további késlekedés nélkül pótolni kell; mivel növelni kell az ESS vonzerejét az oktatói közösség körében;

mivel annak ellenére, hogy az ESS előrelépést tett a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő vagy tanulási különbségekkel rendelkező diákok befogadása terén, hiányzik a pszichológiai támogatás, és egyre nagyobb szükség van az intenzív segítségnyújtásra; mivel a kommunikáció és a megfelelő foglalkoztatási csomagok kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy az oktatási és pszichológiai személyzet minőségi, testre szabott és folyamatos támogatást nyújtson a diákoknak;

mivel az ESS feladata annak biztosítása, hogy az összes uniós nyelvet – beleértve a kis nyelveket is – egyformán figyelembe vegyék, valamint feladata a nyelvi és kulturális sokszínűség előmozdítása is a tanulás európai dimenziójának megerősítése mellett; mivel üdvözlendők az arra irányuló tervek, hogy 2028-re Brüsszelben az összes nyelvi szekció képviseltesse magát mind az általános iskolai, mind a középiskolai ciklusokban;

J.	mivel a szülők kulcsszerepet játszanak az iskolákban, többek között tanórán kívüli tevékenységek szervezésével, valamint közlekedési és egyéb szolgáltatások nyújtásával, és külön szülői szövetségek képviselik őket;

K.	mivel az ESR költségvetésének nagy részét az uniós források teszik ki, ezért a Parlamentnek szigorúbban kell ellenőriznie az ESS irányítását és működtetését, és az EU által az oktatás területén elfogadott célkitűzéseket és beruházási prioritásokat pedig jobban meg kell jeleníteni az ESS-ben;

mivel egyes, az iskolaépületek biztosításáért és fenntartásáért felelős fogadó országok elszámoltathatóságának hiánya miatt súlyos problémák adódtak, főként Brüsszelben, ahol az iskolákra túlzsúfoltság jellemző; mivel ezeknek a problémáknak komoly következményei voltak az oktatás színvonalára és egyes szervezeti aspektusokra, valamint a diákok és a személyzet biztonságára és jóllétére nézve;

Jelenlegi helyzet és jövőkép

hangsúlyozza, hogy az Európai Iskolák rendszerét minden szempontból kritikus, alapos értékelésnek kell alávetni, és reformot szorgalmaz a rendszer időtállóvá tételének, látható tevékenységei kiterjesztésének és annak biztosítása érdekében, hogy az mintaként szolgáljon a bevált gyakorlatoknak a különböző oktatási rendszerek közötti megosztásához;

kéri az Európai Iskolák Igazgatótanácsát, hogy az ESS egy olyan, új alapokmányában aktualizálja annak küldetését, elveit és céljait, amely megfelel a 21. század feltételeinek, valamint inspiráló jövőképet vetít a rendszer elé és realisztikus célokat, amelyek alapján az értékelhető mind a belső, mind pedig a külső szakértelemre támaszkodva; kéri, hogy ezt az új „ESS Chartát” 2024 végéig vezessék be;

kéri a Bizottságot, hogy értékelje az Európai Iskolák rendszerének szerepét az európai oktatási térség létrehozásában – kitérve többek között a nyelvtanulásra és a tanulás hangsúlyos európai dimenziójára – és az európai érettségi elismert modellje alapján a bizonyítványoknak az EU-ban történő, automatikus kölcsönös elismerésében;

kéri, hogy a Bizottság vállaljon integráltabb és aktívabb szerepet, különösen az ESS és az EEA összekapcsolása tekintetében; kifejezetten kívánatosnak tartja, hogy az Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóság határozott szerepet vállaljon a Bizottság és az Európai Iskolák rendszere közötti kapcsolatokban;

szorgalmazza, hogy legyen fokozottabb elszámoltathatóság és átláthatóság, szigorúbb Parlament általi felügyelet és ellenőrzés, hatékonyabb kommunikáció, hogy ezáltal javuljon az Európai Iskolák rendszerének és az európai érettséginek a láthatósága a tagállamokban minden szinten;

emlékezteti a tagállamokat azon kötelezettségükre, hogy az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény értelmében megkülönböztetéstől mentes egyetemi felvételt biztosítsanak és tartsanak fenn, és garantálják, hogy a saját anyanyelvi tagozattal nem rendelkező diákok számára is biztosítsák a teljes körű oktatást és a tudományos haladást; felhívja az Igazgatótanácsot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az ESS-ből és az európai érettségi bizonyítványból származó tanulmányi eredmények méltányos és egyenlő átültetését az egyenértékűségi táblázataikba, és tegyék meg a szükséges helyesbítéseket a nemzeti átváltási rendszerekben az egyenlő bánásmód elvének teljes körű tiszteletben tartása és annak biztosítása érdekében, hogy minden diák sikeresen költözhessen bármely másik tagállamba;

szorosabb kapcsolatot szorgalmaz az ESS és a helyi, regionális és nemzeti oktatási ökoszisztémák között, különösen a bevált gyakorlatok cseréje, valamint a programok és tevékenységek terén a nemzeti rendszerekből származó partneriskolákkal való együttműködés révén;

Irányítás, igazgatás és jogi kérdések

felhívja a Bizottságot, hogy 2024 végéig az Európai Iskolák Főtitkári Hivatalával és az Igazgatótanáccsal együttműködésben, egy független elnök irányítása mellett alaposan vizsgálja felül az Európai Iskolák rendszerének és az egyes iskolák irányítási és igazgatási struktúráját, és a felülvizsgálat keretében vizsgálják meg az egyes szinteken érvényben lévő szerepköröket és struktúrákat, valamint értékeljék az egyes tisztségek függetlenségét és az esetleges összeférhetetlenségeket, kéri, hogy állapítsák meg, mely szabályozási kérdések jelentenek az Európai Iskolák rendszere számára akadályt;

ragaszkodik ahhoz, hogy többek között egy másik szavazási rendszer bevezetésével racionalizálják és tegyék rugalmasabbá az Igazgatótanács döntéshozatalát és tevékenységét, hogy az Igazgatótanács megfelelőbben kezelhesse az iskolák igényeit; ragaszkodik továbbá a határozatokról szóló pontos kommunikációhoz az ESS-en belül;

10.

a vezetők esetében központi és iskolai szinten egyaránt egyértelmű felelősségi köröket, éves teljesítményértékelést, átlátható döntéshozást, valamint képzési és fejlesztési terveket szorgalmaz, ideértve a beilleszkedés strukturált formában történő segítését;

11.

kéri az Európai Iskolák Főtitkári Hivatalát és Igazgatótanácsát, hogy 2024-től kezdődően az ESS-ben érdekelt összes fél együttműködése mellett nyújtsanak be részletes és közös éves jelentést az Európai Iskolák rendszeréről a Parlamentnek, hogy az nyomon követhesse a reformok és célkitűzések terén elért eredményeket, azonosíthassa a fontos kérdéseket, és állandó szerepet vállalhasson a felügyeletben és változásmenedzsmentben;

12.

kéri az Igazgatótanácsot, hogy:

a)	tisztázza, az elsődleges és másodlagos uniós jog mennyiben alkalmazandó az Európai Iskolák rendszerére;

b)	értékelje az iskolákban az egészségügyi, biztonsági és védelmi előírásoknak való megfelelést;

c)	biztosítsa, hogy a helyben felvett tanárok szerződéses és munkakörülményei teljes mértékben összhangban legyenek az uniós és tagállami foglalkoztatási jogszabályokkal és elvekkel;

d)	módosítsa az Európai Iskolák személyzeti szabályzatát és alapszabályait, és ennek körében egyértelműen tisztázza, hogy a Felülbírálati Bizottság milyen hatáskörökkel bír a nemzeti bíróságokkal szemben, gondoskodva arról, hogy a jogi védelem nem szenved hiányt;

e)	nevezzen ki független ombudsmant a hivatali visszásságokkal kapcsolatos panaszok kezelésére és a vitás ügyekben való közvetítésre; valamint

f)	dolgozza ki a helyes hivatali magatartás kódexét az iskolavezetés valamennyi szintjén;

13.

kéri az Európai Számvevőszék és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata arra vonatkozó megbízatásának felülvizsgálatát, hogy éves véleményeket és ajánlásokat fogalmazzon meg az ESS különböző szempontjairól, és kéri, hogy ezeket a véleményeket és ajánlásokat a közös éves ESS-jelentésre vonatkozó tanácskozások részeként nyújtsák be a Parlamentnek;

Erőforrások, infrastruktúra és személyzet

14.

ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok végre maradéktalanul tegyenek eleget az Európai Iskolák rendszerével kapcsolatos kötelezettségeiknek, különösen ami a képzett tanárok és más pedagógusszemélyzet kirendelését és a megfelelő infrastruktúra (alkalmas ingatlanok, azok karbantartása és felújítása) biztosítását illeti, szorgalmazza továbbá, hogy vezessék be a kötelező, közvetlen pénzügyi hozzájárulás rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Iskolák rendszerében és a tagállamok tekintetében is nagyobb rugalmasság és védettség legyen biztosított;

15.

szorgalmazza, hogy 2025 közepéig hozzanak létre külön munkacsoportot az Európai Iskolák rendszerének költségvetéséhez hozzájárulók képviselőiből és a Főtitkári Hivatal érintett pedagógiai szakértőinek, a Bizottságnak és a tagállamoknak a bevonásával, amelynek az volna a feladata, hogy tekintettel a jelenlegi költségmegosztási megállapodásnak a 2025/2026-os tanévre tervezett felülvizsgálatára, tegyen konkrét javaslatokat az erőforrás-biztosítás komoly problémáinak megoldására, valamint dolgozza ki a költségek megosztásának átfogó és fenntartható modelljét, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Iskolák rendszere új alapokmányának megfelelően teljesítse küldetését;

16.

ösztönzi a fogadó tagállamokat, hogy az ESS infrastruktúráját építsék be az iskolai infrastruktúrával kapcsolatos nemzeti beruházási tervekbe; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt annak biztosítása érdekében, hogy az ESS részesülhessen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tagállamok részére történő jövőbeli kifizetéseiből, figyelembe véve a nemzeti tervek közelgő értékelését és figyelembe véve a vonatkozó frissítéseket, például a RepowerEU-fejezetekhez kapcsolódó frissítéseket;

17.

kéri az Igazgatótanácsot, hogy a személyzet megtartásával és a fluktuáció csökkentésével sürgősen oldja meg a folyamatos tanárhiányt és mindenki számára biztos és tisztességes foglalkoztatást biztosítson, megakadályozva így a képzett munkaerő elvándorlását is; ezzel kapcsolatban mind a kirendelt, mind a helyi munkaerő számára kiegészítő forrásokat és megerősített és tisztességes foglalkoztatási csomagot szorgalmaz versenyképes javadalmazással, az óvodapedagógusok, általános és középiskolai tanárok egyenlőbb bérezésével, a foglalkozási viszony és a foglalkoztatás kiszámíthatóságának egyértelműsítésével, folyamatos szakmai továbbképzési rendszerrel, valamint az Európai Iskolák rendszerén belüli és azon túlmutató karrierlehetőségekkel;

18.

kéri, hogy mind a tanárok, mind az iskolák kapjanak nagyobb fokú autonómiát annak érdekében, hogy jobban tudjanak reagálni a sajátos igényekre és helyzetekre, miközben szigorúan biztosítják, hogy ezt a nagyobb autonómiát erősebb értékelési és elszámoltathatósági mechanizmusok kísérjék a harmonizált szabványok garantálása érdekében;

19.

kéri, hogy hozzanak létre további középvezetői álláshelyeket, amelyek fókuszában az iskolákban bevezetendő magas színvonalú oktatási módszerek és tantervek állnak, és hogy a nemzeti kihelyezett munkaerők felvételére vonatkozó minden eljárás legyen átláthatóbb és nyíltabb;

20.

elismeri és ösztönzi az iskolai közösség, különösen a szülők munkáját az iskolai életben, például tanórán kívüli tevékenységek nyújtása terén, és kitart amellett, hogy nyomon kell követni az iskolák tevékenységeit a jó irányítás, a megfelelő pedagógiai képesítések, a megfizethetőség és az inkluzivitás garantálása érdekében; emlékeztet arra, hogy az egyezmény szerepet biztosít a szülőknek az ESS irányításában, és kéri, hogy ezt a szerepet megfelelően ismerjék el;

21.

felszólít a beiratkozási politika és az iskolai tandíjak sürgős éves felülvizsgálatára annak érdekében, hogy valamennyi első kategóriába tartozó diák számára helyet biztosítsanak, hogy az ESS-nek a diákok több kategóriája számára való megnyitása révén bővítsék a társadalmi-gazdasági összetételt, valamint hogy teljes mértékben aknázzák ki az AES-ben rejlő lehetőségeket, többek között a túlzsúfoltság kezelése érdekében; hangsúlyozza a testvérekre vonatkozó szabály szigorú végrehajtásának fontosságát, és kitart amellett, hogy a jogi díjak nem akadályozhatják meg a szülőket vagy a törvényes gyámokat abban, hogy fellebbezzenek a beiratásért felelős központi hatóság azon határozatai ellen, amelyek sértik a beiratkozási szabályokat;

22.

felhívja továbbá az Igazgatótanácsot, hogy minden szinten dolgozzon ki ambiciózus és rendszeresen frissített európai statisztikai mobilitási tervet az iskolai közlekedés hatékonyabbá, megfizethetőbbé, hozzáférhetőbbé és környezetbarátabbá tétele érdekében;

Az oktatás-nevelés színvonala

23.

kéri az Igazgatótanácsot, hogy az alábbiak révén emelje az oktatás-nevelés színvonalát:

megfelelő pedagógiai szakértelemmel rendelkező munkacsoport létrehozása, amely nyílt, átlátható és rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel, és felülvizsgálja az Európai Iskolák 2009-es reformjának részeként bevezetett minőségbiztosítási megközelítést, gondoskodva arról, hogy a felülvizsgálat 2024 közepére befejeződjön, azt követően pedig rendszeres időközönként frissítsék, egyértelmű mutatók kísérjék, kövessék nyomon és értékeljék;

b)	megerősített és elszámoltatható ellenőrzési rendszer bevezetése, amely magában foglalja a Főtitkári Hivatalon belüli minőségbiztosítási egységet, amely állandó és kirendelt ellenőrökből, tárgyspecifikus ellenőrzésekből és nyomon követési folyamatokból áll, beleértve az AES-t is;

c)	a Főtitkári Hivatal Pedagógiai Fejlesztési Osztálya és az Oktatási Vegyes Bizottság szerepének megerősítése; valamint

d)	az Európai Iskolák rendszere uniós programokban és kezdeményezésekben, például az Erasmus+ tanárképző akadémiákon és az európai oktatási térségben való részvételének biztosítása;

24.

kéri az Igazgatótanácsot és a Főtitkári Hivatalt, hogy 2024 végéig dolgozzanak ki CPD-stratégiát és bevezető programot a tanárok és más oktatási személyzet számára az ESS egészében, és ragaszkodik a folyamatos szakmai továbbképzés (CPD) széles körű megközelítéséhez, többek között tantárgyak és módszertanok tekintetében, hogy bővítsék a karrierlehetőségeket, és olyan kollektív hatékonyságot és formális struktúrákat építsenek ki, amelyek támogatják a tanárokat a pedagógiai bevált gyakorlatok és anyagok tervezésében, végrehajtásában, értékelésében és cseréjében az osztálytermekben és a rendszer egészében;

25.

felhívja a tagállamokat, hogy használják ki az Európai Iskolák rendszerének tapasztalt tanáraiban rejlő lehetőségeket arra, hogy a nemzeti rendszerekben oktatókká és mentorokká váljanak; kéri az Igazgatótanácsot, hogy e célból hozzon létre ösztönzőket és iránymutatásokat; hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Iskolák rendszerének szerepet kell kapnia egy európai tanárképzési modul létrehozásában, amely részét képezné az EU-ban a tanárok alapképzésének;

26.

ragaszkodik ahhoz, hogy az iskolák éljenek a személyre szabott tanulásban rejlő lehetőségekkel; felhívja az Igazgatótanácsot, hogy erősítse meg a meglévő kereteket, és hajtson végre koherens, egységes és szisztematikus befogadási politikát az európai statisztikai rendszeren belül, amely minőségi inkluzív oktatást biztosít, elkerüli a fogyatékosság miatti kirekesztést, észszerű alkalmazkodást biztosít, rugalmas tantervet alkalmaz, jelentősen növeli a képzett oktatási és pszichológiai támogató személyzet számát, valamint orientációs és mentorálási szolgáltatásokat nyújt; sürgeti, hogy tegyenek előrelépést a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő vagy tanulási különbségekkel rendelkező diákok tanulmányi eredményeinek egy tanúsítvánnyal vagy a tanulmányok befejezését igazoló diplomával történő elismerése terén, amennyiben e diákok nem vesznek részt az európai érettségi vizsgán; ösztönzi egy integrációs mutató bevezetését az ESS-be;

27.

kéri a kormányzótanácsot és a Főtitkári Hivatalt, hogy alakítsanak ki egy olyan biztonságos tanulási környezetet, amelyben az erőszak semmilyen formája nem megengedett, és erősítsék meg a megfélemlítés és az internetes zaklatás elleni küzdelmet az ESS-ben egy olyan harmonizált, egész iskolára kiterjedő megközelítés kidolgozása révén, amely magában foglalja a figyelemfelkeltést, a képzést, az offline és online megfélemlítés kezelésére vonatkozó iránymutatásokat, az aktív és jól képzett tanárokat és szülőket bevonó kölcsönös támogatási rendszer előmozdítását, valamint egy világos és végrehajtható szankcionálási rendszert minden szinten;

28.

kéri az Igazgatótanácsot és a Főtitkári Hivatalt, hogy vegyék fontolóra az Európai Iskolák rendszerében szakképzési modulok bevezetését, alakítsanak ki partnerséget szakképző intézményekkel, és vizsgálják meg az akkreditált európai szakképző iskolák egész Eu-szerte történő létrehozásának a lehetőségét;

29.

kitart amellett, hogy mind az alap-, mind a középfokú ciklusban teljes körű, magas színvonalú oktatást kell biztosítani valamennyi diák számára, különösen az anyanyelvükön, valamint a nyelvi tagozattal nem rendelkező diákok számára is; kéri a Felügyelő Bizottságot, hogy konzultáljon a diákokkal, a tanárokkal és a szülőkkel a tanórák és tantárgyak számának csökkenésével, illetve a különböző osztályszintek egyesítésével járó hatásokról, ha a diákok száma nem éri el a küszöbértéket;

30.

felhívja a Felügyelő Bizottságot, hogy rendszeresen vizsgálja felül a második és harmadik nyelvek oktatását a korai oktatásban az olvasás és írás bevezetésére, a kooperatív tanítási módszerekre és a differenciált tanulás megfelelőségére vonatkozó legújabb pedagógiai iránymutatások alapján annak biztosítása érdekében, hogy a diákok életkortól függetlenül élvezhessék a nyelvtanulást;

31.

szorgalmazza a diákok és a tanárok nagyobb mobilitását az ESS-ben, valamint a többi iskolarendszerből és iskolarendszerbe irányulóan, valamint a meglévő tantervek aktualizálására az európai dimenzió további erősítése érdekében, például az európai történelem tantervének – többek között a kisebbségek szerepének – felülvizsgálata, az állampolgári ismeretek oktatásának önálló tantárgyként való oktatása, az „európai órák” oktatási szintbe való beépítése révén, az európai örökség és értékek fontosságára összpontosítva, valamint a vállalkozói készség és a humán készségek fejlesztése révén; ragaszkodik a vallási és etikus oktatás jelenlegi biztosításának fenntartásához;

32.

felhívja az Igazgatótanácsot, hogy ösztönözze a környezeti tanulást és a digitális oktatást az ESS-ben, többek között az európai fenntarthatósági kompetenciakeret és a digitális kompetenciakeret végrehajtása révén, ragaszkodik a zöld és digitális készségek oktatásának javításához, és sürgeti az ESS-t, hogy vegyen részt az olyan kezdeményezésekben, mint a digitális készségek európai tanúsítványa, ugyanakkor értékelje a nyomtatott könyveket használó hagyományos tanulási módszereket és küzdjön a digitális kirekesztés ellen;

33.

javasolja, hogy egy évente megrendezésre kerülő ünnep keretében osszák meg az iskolák, a tanárok és a diákok körében a legjobb pedagógiai gyakorlatokat és a felhalmozott tudást, mutassák be a szélesebb rendszernek munkájukat és projektjeiket, és hívják meg erre a rendezvényre a nemzeti oktatási rendszerek képviselőit az Európai Iskolák rendszere ismertségének növelése érdekében;

34.

kéri, hogy hozzanak létre egy hivatalos ESS-hallgatói közösséget és hozzanak intézkedéseket annak tudatosítása érdekében, valamint hogy gyűjtsenek adatokat a diákok tanulmányainak pályáiról a diploma megszerzése után, azzal a megbízatással, hogy anonimizált információkat gyűjtsenek;

Kilátások

35.

kéri, hogy az átláthatóság növelése és a – többek között a mentesítési eljárás keretében megvalósuló – parlamenti ellenőrzés elősegítése érdekében az EU által az Európai Iskolák rendszerének nyújtott pénzügyi hozzájárulások külön költségvetési sorként szerepeljenek az EU jövőbeli költségvetéseiben, kéri továbbá, hogy az Európai Iskolák rendszerét vonják be az európai oktatási térség létrehozásába;

36.

kívánatosnak tartja, hogy az Európai Iskolák rendszere irányt mutasson a magas színvonalú többnyelvű és multikulturális oktatás számára Európában és azon túl, bemutatva, hogy az „egyesülve a sokféleségben” az oktatási szférában is kézzelfogható valósággá válhat; kér minden érdekelt felet, hogy társalkotóként erre a célra törekedjenek, többek között az akkreditált Európai Iskolákkal folytatott fokozott együttműködés révén, amelyek bevonása és fejlesztése kulcsfontosságú az egész rendszer szempontjából; kéri az AES újraértékelését annak felmérése érdekében, hogy miként lehetne kiterjeszteni az ESS hatályát valamennyi tagállamra azáltal, hogy rugalmasabb eljárásokat és követelményeket vezetnek be az iskolák akkreditációjára vonatkozóan, miközben javítják a minőségbiztosítást és az ellenőrzést;

37.

hangot ad az Európai Parlament azon szándékának, hogy az Igazgatótanácsban képviseltesse magát, és független külső szakértői testületet szorgalmaz, amely megvizsgálná más irányítási modellek alkalmazásának a lehetőségét és javaslatot tenne ilyen modellekre, és ennek keretében felülvizsgálná az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezményt, valamint fontolóra venné annak lehetőségét, hogy az iskolák kormányközi jogállása helyébe egy nemzetek feletti európai modell lépjen;

o o

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 212., 1994.8.17., 3. o.

(2) Tanulmány – „Az Európai Iskolák rendszere: a jelenlegi helyzet, kihívások és kilátások”, Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, B. Tematikus Főosztály (Strukturális és Kohéziós Politikák), 2022. június 9.

(3) HL C 428., 2017.12.13., 10. o.

(4) HL C 56. E, 2013.2.26., 14. o.

(5) HL C 205., 2022.5.20., 17. o.

(6) HL C 479., 2022.12.16., 65. o.

(7) HL C 494., 2021.12.8., 2. o.

(8) HL C 101., 2018.3.16., 138. o.