Előadó:

Benjamin RIZZO

Felkérés:	az Európai Unió Tanácsa: 2023.7.28.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 113. cikke
Illetékes szekció:	Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.11.15.
Elfogadás plenáris ülésen:	2023.12.13.
Plenáris ülésszak száma:	583.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	198/0/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy elkerülje a kettős adóztatást és a kedvezményes adómértékekre vonatkozó bonyolult eljárásokat, amelyek hátrányosak a határokon átnyúló összefüggésben értékpapírokat tartó befektetőkre nézve. A gyorsabb és hatékonyabb eljárások támogatni fogják a határokon átnyúló befektetéseket a belső piac érdekét szolgálva.

1.2.

Az EGSZB nagyra értékeli azt a hozzáadott értéket, amelyet az Európai Bizottság javaslata az eljárások jelentős egyszerűsítése révén az EU-n belüli, határokon átnyúló befektetések támogatása érdekében teremthet, különösen a lakossági befektetők számára. A javaslat ezért összhangban van a tőkepiaci unió létrehozására és a belső piac általános versenyképességének fokozására irányuló célkitűzéssel.

1.3.

Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottságnak a forrásadó-visszaigénylési rendszerekkel kapcsolatos csalások és adóvisszaélések (Cum/Ex és Cum/Cum csalás) elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseit, ami a tagállamokban méltányosabb adórendszerhez és az adóbevételek jobb beszedéséhez, valamint az adóhatóságok közötti jobb együttműködés ösztönzéséhez vezet.

1.4.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata összhangban van az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) által a Cum/Ex, Cum/Cum és forrásadó-visszaigénylési rendszerekről szóló zárójelentésében megfogalmazott ajánlásokkal, amelyek uniós szintű konkrét fellépést sürgettek a csalás és visszaélések elleni küzdelem érdekében.

1.5.

Az EGSZB üdvözli az egységes elektronikus adóügyi illetőségigazolás (eTRC) bevezetését. Ez az Unió-szerte érvényes okirat javítja a visszatérítések ütemezését, és így kedvező a transznacionális befektetők számára. Az EGSZB azt javasolja, hogy az elektronikus adóügyi illetőségigazolást a javaslatban már tárgyalt kérdéseken túlmenően is használják fel bizonyos eljárások egyszerűsítésére.

1.6.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság várakozásai szerint a javaslat jelentős költségmegtakarításokat fog eredményezni a jelenlegi helyzethez képest, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen ellenőrizze, hogy az ilyen megtakarítások valóban megvalósultak-e.

1.7.

A pénzügyi intézményeknek minden tagállamban nyilvántartásba kell vetetniük magukat, ezért az Európai Bizottság rövid távon magasabb megfelelési költségekre számít, amelyeknek idővel csökkenniük kell, ez pedig hosszú távon jelentős előnyökkel jár majd. E tekintetben az EGSZB célzott erőfeszítéseket javasol annak érdekében, hogy a megfelelési költségeket a lehető legalacsonyabb szinten tartsák az új szabályok végrehajtásának kezdeti szakaszában.

1.8.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon döntésével, miszerint de minimis küszöbértéket állapít meg, amelynek értelmében az 1 000 EUR küszöbértéket el nem érő osztalékkifizetésben részesülő befektetők esetében nem szükséges a pénzügyi megállapodásokkal vagy a minimális tartási időszakkal kapcsolatos információk közlése. Úgy tűnik, hogy ez a választás egyensúlyt teremt a belső piac és a befektetők javát szolgáló új szabályok hatékonysága és az egyszerűsítés szükségessége között, elkerülve a kis összegű értékpapírokra kivetett túlzott terheket.

1.9.

Az EGSZB arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a végrehajtási időszak alatt mielőbb nyújtsanak be az Európai Bizottságnak éves statisztikai jelentést arról, hogy hány forrásadó-többletet térítettek vissza, illetve rendeztek határidőn belül, és hány esetben lépték túl a határidőket. Ezzel fokozatosan biztosítani lehet, hogy a visszaigényelt forrásadó visszatérítése vagy rendezése az ambiciózus határidőn belül (legfeljebb 25 nap) megtörténjen.

1.10.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a pénzügyi közvetítőkkel szemben a javaslat 17. cikkében előírt esetleges szankciókat a tagállamokra ruházzák. A szankcióknak hatékonynak és visszatartó erejűnek, arányosnak és észszerűnek kell lenniük annak érdekében, hogy az új szabályok gyors végrehajtását összekapcsolják a pénzügyi közvetítőknek az Európai Bizottság által elfogadott új szabályozási megközelítéshez való alkalmazkodásával.

2.   Az európai bizottsági javaslat

2.1.

A határokon átnyúló értékpapír-tartás jelenleg kettős adóztatást eredményez a befektetők számára a részvények és kötvények tartásából származó osztalékok és kamatok tekintetében. Egyrészt adók vethetők ki az értékpapírok kibocsátójának országában (forrás szerinti ország) a bruttó értékpapír-jövedelemből levont adó (forrásadó) formájában, másrészt a befektető illetősége szerinti országban (illetőség szerinti ország), mivel az ilyen jövedelem adóköteles.

2.2.

Az ilyen típusú kettős adóztatás elkerülése érdekében kettős adóztatási egyezményeket vezettek be, amelyek lehetővé teszik az adóztatási jogok megosztását a forrás szerinti ország és az illetőség szerinti ország között. Így a külföldi illetőségű befektetők a forrás szerinti országban alacsonyabb forrásadókulcsra vagy forrásadó-mentességre lehetnek jogosultak. Emellett egyes forrás szerinti országok nemzeti jogszabályai kedvezményes adómértéket vagy mentességeket biztosíthatnak. A kedvezményes forrásadó-mérték vagy a forrásadó alóli mentesség közvetlenül az osztalék/kamat megfizetésekor alkalmazható (kifizetésnél biztosított forrásadó-kedvezmény), vagy a forrásadó-többletet a befektető igénye alapján visszatérítik (visszatérítési eljárás).

2.3.

Azok a forrásadó-eljárások azonban, amelyek lehetővé teszik a külföldi illetőségű befektetők számára, hogy igénybe vegyék az adóegyezmények vagy a belföldi szabályok alapján nyújtható kedvezményeket, gyakran megterhelőek és hosszadalmasak, mivel jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban, amelyek a digitalizáció különböző szintjén állnak és ahol joghatóságonként eltérő dokumentációra van szükség. Emellett a forrásadó-eljárások esetében továbbra is fennáll az adócsalás és -visszaélés kockázata, ami adóbevétel-kieséshez vezet a tagállamok számára, amint azt a közelmúltbeli botrányok (a Cum/Cum- és Cum/Ex ügyek) is mutatják. Ezek az esetek olyan túlzott visszatérítésekre vonatkoztak, amelyeket jogosultság nélkül szereztek.

2.4.

A leírt helyzet valójában visszatartja az EU-n belüli határokon átnyúló befektetéseket, különösen a lakossági befektetők esetében, mivel ezek a hosszadalmas és költséges eljárások ellentétesek a tőkepiaci unió létrehozásának célkitűzéseivel és a belső piac általános versenyképességével. Ezekhez a hátrányokhoz társul még a csalás és visszaélés említett kockázata, amely negatívan befolyásolja a tagállamok adóbevételeit.

2.5.

Az Európai Bizottság által a lehetséges jogalkotási megoldások értékelése céljából végzett hatásvizsgálat három életképes szakpolitikai lehetőséget jelölt meg: i. közös digitális adóügyi illetőségigazolás (eTRC) létrehozása és közös adatszolgáltatás; ii. kifizetésnél biztosított forrásadókedvezmény-rendszer megvalósítása; iii. rögzített határidejű gyors visszatérítési rendszer bevezetése kifizetésnél biztosított forrásadókedvezmény-rendszerrel vagy anélkül. A harmadik lehetőség tekinthető a leghatékonyabbnak a hatékonyság (gyorsabb, egyszerűbb és digitalizáltabb eljárások) és a politikai megvalósíthatóság szempontjából.

2.6.

Az Európai Bizottság jogalkotási javaslata az eljárási környezet javítására irányul, és kettős célt szolgál: egyrészt a határokon átnyúló befektetések megkönnyítése révén a tőkepiaci unió megfelelő működésének támogatását, másrészt az adócsalás és az adóvisszaélés megelőzése révén az igazságos adóztatás biztosítását. Az Európai Bizottság becslései szerint az új javaslat végrehajtása által a befektetők számára eredményezett költségmegtakarítások évente mintegy 5,17 milliárd EUR-t tesznek ki.

2.7.

A javaslat két fő részre tagolódik (2. és 3. fejezet). A 2. fejezet az egész EU-ra kiterjedő digitális adóügyi illetőségigazolás létrehozásáról rendelkezik, míg a 3. fejezet a forrásadó-rendezési eljárásokra összpontosít. Magában foglalja továbbá az egyes pénzügyi közvetítők (tanúsított pénzügyi közvetítők – CFI) nemzeti nyilvántartásainak létrehozására irányuló eljárást, az e közvetítőkre vonatkozó szabványosított adatszolgáltatási kötelezettséget, valamint a tagállamok azon kötelezettségét, hogy hozzanak létre kifizetésnél biztosított forrásadókedvezmény-rendszert vagy gyors visszatérítési rendszert, vagy a kettő együttesét.

2.8.

A valamennyi tagállamban bevezetendő közös eTRC gyors és biztonságos igazgatási eljárást fog biztosítani az uniós adózók adóügyi illetőségének megerősítésére. A 4. cikk értelmében az eTRC egységes tartalommal bír majd, függetlenül a kibocsátó (illetőség szerinti) tagállamtól. Továbbá az adminisztratív terhek csökkentése érdekében javasolt egy olyan eTRC létrehozása, amely egy naptári évre vonatkozik, amennyiben a kérelmet az adott adóévre vonatkozó folyó évben nyújtják be.

2.9.

A tagállamoknak egy napon belül ki kell adniuk az eTRC-t, feltéve, hogy a tagállamok konkrét információkat kapnak, és nem állnak fenn a késedelmet indokoló kivételes körülmények. Amennyiben az egy napon belüli kibocsátás nem teljesül, az érintett tagállamnak értesítenie kell a megkeresett felet. Az egy napon belüli kibocsátás követelményének való megfelelés érdekében a tagállamoknak teljes mértékben automatizált rendszert kell bevezetniük az eTRC kibocsátására.

2.10.

Az irányelv középpontjában álló forrásadó-rendezési eljárások előnyeinek kihasználása érdekében lehetővé kell tenni a befektetők számára, hogy kapcsolatba lépjenek az említett szolgáltatások nyújtására tanúsított pénzügyi közvetítőkkel. A tanúsított pénzügyi közvetítők tanúsítása, és ez alapján az ezen irányelv szerinti eljárásokhoz való hozzáférésük biztosítása kétféle alapon lehetséges: i. kötelező jelleggel a nagy méretű intézmények esetében; ii. önkéntes alapon minden más szervezet számára.

2.11.

Az adatszolgáltatási kötelezettségek a nemzeti nyilvántartások egyikébe történő felvételből erednek. Az egy vagy több nemzeti nyilvántartásban szereplő tanúsított pénzügyi közvetítőnek adatszolgáltatási kötelezettsége van a nyilvántartást vezető hatósággal, és adott esetben a forrásadó-kezelővel szemben, függetlenül attól, hogy melyik országban (az EU-ban vagy azon kívül, illetve saját nemzeti nyilvántartással rendelkező vagy nem rendelkező tagállamban) rendelkezik illetőséggel.

2.12.

Ami az adatszolgáltatás tartalmát illeti, az irányelv meghatározza a közös adatszolgáltatási elemeket (II. melléklet). Minden tanúsított pénzügyi közvetítőnek csak az ügylet azon részéről kell adatot szolgáltatnia, amely számára látható, azaz arról, hogy kitől érkezik hozzá az osztalék/kamat, illetve kinek a részére teljesít kifizetést. Így a teljeskörű adatszolgáltatás címzettje – akár a forrás szerinti adóhatóság, akár a nevében való eljárásra kijelölt forrásadó-kezelő – rendelkezik az ügyletnek a befektetőtől az értékpapír kibocsátójáig tartó pénzügyi lánca rekonstruálásához szükséges valamennyi információval.

2.13.

A vele közölt információk lehetővé teszik az adóhatóság számára, hogy meggyőződjön a végső befektető kilétéről és annak a kedvezményes forrásadó-mértékre való esetleges jogosultságáról. Így csökken a kettős visszatérítés kockázata, és javul az adóhatóságok képessége az egyéb visszaélésszerű és csalárd gyakorlatok azonosítására és leküzdésére.

2.14.

Ami az adatszolgáltatás módját illeti, arra egy európai bizottsági végrehajtási jogi aktusban meghatározott, szabványosított XML-formátumú rendszerben kerül sor. Ez a végrehajtási jogi aktus határozza meg szabványosított formában azt az automatizált csatornát, amelyen keresztül a gazdasági szereplők a megfelelő adóhatóság vagy a nevében eljáró forrásadó-kezelő rendelkezésére bocsátják az információkat.

2.15.

Az információk közlésének határideje legkésőbb a fordulónaptól számított 25. nap. Az adatszolgáltatást a fordulónap után a lehető leghamarabb teljesíteni kell, kivéve, ha az ügylet bármely részére vonatkozó kiegyenlítési megbízás a fordulónapon függőben van, amely esetben az adott ügyletre vonatkozó adatszolgáltatásnak a kiegyenlítést követően a lehető leghamarabb meg kell történnie.

2.16.

A javaslat a következőkről is rendelkezik: i. kifizetésnél biztosított forrásadókedvezmény-rendszer; valamint ii. gyors visszatérítési rendszer. A kifizetésnél biztosított forrásadókedvezmény-rendszer keretében a forrásadó-kezelő az osztalék vagy kamat kifizetésének időpontjában a helyes adómértéket alkalmazza (12. cikk). A gyors visszatérítési rendszer keretében az adót a forrás szerinti országban alkalmazott magasabb kulcs szerint kell levonni, a forrásadó-többletet azonban a kérelem időpontjától vagy – ha az későbbre esik – az előírt adatszolgáltatás teljesítésének időpontjától számított legfeljebb 25 napos határidőn belül vissza kell téríteni.

2.17.

Az egyszerűsítés érdekében az adatszolgáltatási kötelezettségekre és az átvilágítási eljárásra vonatkozóan a javaslat de minimis szabályt vezetett be, amelynek értelmében az 1 000 EUR küszöbértéket el nem érő osztalékkifizetésben részesülő befektetőktől nem kérik a pénzügyi megállapodásokkal vagy a minimális tartási időszakkal kapcsolatos információk közlését.

2.18.

Annak érdekében, hogy a visszaigényelt forrásadó visszatérítése vagy rendezése határidőn belül (legfeljebb 25 nap) megtörténjen, a tagállamoknak éves statisztikai jelentést kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak arról, hogy hány forrásadó-többletet térítettek vissza, illetve rendeztek határidőn belül, és hány esetben lépték túl a határidőket.

2.19.

Végül a javaslat 17. cikke szerint „a tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására.”

3.   Általános és részletes megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatában szereplő azon célkitűzést, hogy elkerülje a kettős adóztatást és a határokon átnyúló összefüggésben értékpapírokat tartó befektetőkre nézve hátrányos kedvezményes adómértékekre vonatkozó túlzottan bonyolult eljárásokat. A gyorsabb és hatékonyabb forrásadó-eljárások támogatni fogják a határokon átnyúló befektetéseket, elkerülve a jelenlegi hátrányokat, teljes mértékben szolgálva a tőkepiaci unió mint az EU egységes piacának kulcsfontosságú eleme érdekeit.

3.2.

Az EGSZB nagyra értékeli az Európai Bizottságnak a csalás és az adóvisszaélés megelőzésére vagy legalább csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, ami a tagállamokban méltányosabb adórendszerhez és az adóbevételek tagállamok általi beszedésének növekedését fogja eredményezni. A többletbevételeket valóban a növekedés és a közszolgáltatások előmozdítására lehetne fordítani a tagállamokban, és az uniós célkitűzésekkel összhangban hozzájárulhatnának a zöld és a digitális átálláshoz.

3.3.

Az EGSZB üdvözli az egész Unióra kiterjedő egységes elektronikus adóügyi illetőségigazolás (eTRC) bevezetését, amely javítja a visszatérítések ütemezését, és így kedvező a megfelelő befektetéssel rendelkező befektetők számára. Az EGSZB azt javasolja, hogy az elektronikus adóügyi illetőségigazolást a javaslatban már tárgyalt kérdéseken túlmenően is használják fel bizonyos eljárások egyszerűsítésére. Az eTRC-re vonatkozó információknak szükség esetén több nyelven is elérhetőnek kell lenniük, ezáltal javítva a visszatérítések hatékonyságát.

3.4.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a csalás vagy visszaélés tartós kockázata az adóhatóságok jelentős forrásait leköti, amelyeket más prioritások kezelésére lehetne fordítani egy olyan megfelelően digitalizált és hatékony rendszer bevezetését követően, amely lehetővé teszi a rögzített határidejű gyors visszatérítést, és/vagy amennyiben már a kezdetektől fogva bevezetik a kifizetésnél biztosított forrásadókedvezmény-rendszert.

3.5.

Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét, miszerint egy európai jogalkotási kezdeményezés alkalmasabb, mint a tagállamok egyedi intézkedései a határokon átnyúló összefüggésben tartott értékpapírok adóztatásával kapcsolatos kérdések kezelésére. A belföldi és a külföldi befektetők, valamint a belföldi és a külföldi illetőségű közvetítők számára egyaránt egyenlő versenyfeltételeket egy uniós irányelvvel lehetne a legjobban biztosítani. A nemzeti kezdeményezések valóban eltérésekkel és megfelelési költségekkel járhatnak, míg az EUMSZ 115. cikkén alapuló, az egységes piac működését érintő nemzeti jogszabályok közelítéséről szóló irányelv megfelelőbbnek tűnik az Európai Bizottság célkitűzéseinek eléréséhez.

3.6.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy a tagállamok általánosan támogatják az Európai Bizottság javaslatát. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy néhány olyan tagállamban, amelyekben a külföldi illetőségű befektetők belföldi adókulcsa alacsonyabb vagy megegyezik a kettős adóztatási egyezmény szerinti kamatlábbal, előfordulhat, hogy nincsenek visszatérítési eljárások, illetve nincs is szükség ilyen eljárásokra. Másrészt azok a tagállamok, ahol a belföldi forrásadókulcs magasabb, mint a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény szerinti kulcs, minden bizonnyal jobban érdekeltek az átláthatóság fokozásában és az eljárások egységesítésében.

3.7.

E tekintetben az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata az egész EU-ban diverzifikált portfólióval rendelkező uniós és nem uniós illetékességű befektetők javát szolgálja, lehetővé téve számukra, hogy hozzáférjenek azokhoz a kedvezményes adómértékekhez, amelyekre határokon átnyúló befektetések esetén jogosultak, ezáltal ösztönözve a határokon átnyúló befektetéseket. Ezért az egységes piac érdekében ajánlott a javaslat gyors jóváhagyása.

3.8.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata összhangban van a korábbi jogszabályokkal és különösen az adókikerülés elleni irányelvvel, a közigazgatási együttműködésről szóló irányelvvel és a fedőszervezetekkel való visszaélés elleni küzdelemről szóló irányelvvel, amelyekkel kapcsolatban az EGSZB széles körű támogató véleményt fogalmazott meg. A szóban forgó kezdeményezés, amely a forrásadó-eljárásokkal kapcsolatos, korábban nem szabályozott visszaélésszerű adózási gyakorlatokkal foglalkozik, nemcsak a jelenlegi jogi kerettel áll összhangban, hanem ki is egészíti azt.

3.9.

Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság javaslata választ ad az ESMA által a Cum/Ex, Cum/Cum és forrásadó-visszaigénylési rendszerekről szóló zárójelentésben megfogalmazott ajánlásokra, amely a csalás és a visszaélések elleni hatékony küzdelem érdekében uniós szintű konkrét adóügyi fellépésekre szólít fel.

3.10.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által szervezett konzultáció, amelyben számos érdekelt fél vett részt (1 682 válasz), az ügy rendkívül technikai jellege ellenére átláthatóbbá és demokratikusabbá tette a folyamatot. Megfelelően bevonták a tagállamokat, a befektetőket, a pénzügyi intézményeket és az adóhatóságokat. Az egész folyamat rámutatott arra, hogy széles körű egyetértés alakult ki a tagállamok eltérő forrásadó-eljárásaiból eredő problémákkal, valamint azzal kapcsolatban, hogy uniós fellépésre van szükség a széttagolt és rossz hatékonysággal kezelt helyzet megoldása érdekében.

3.11.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi állapothoz képest jelentős költségmegtakarításokat vár a javaslat végrehajtásától, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a javaslat hatálybalépését követően rendszeresen ellenőrizze, hogy valóban megvalósul-e ilyen megtakarítás. Ami a pénzügyi intézményeket illeti, az Európai Bizottság rövid távon magasabb megfelelési költségekre számít, amelyeknek idővel csökkenniük kell, ez pedig hosszú távon jelentős előnyökkel jár majd. Az EGSZB célzott erőfeszítéseket javasol annak érdekében, hogy a megfelelési költségeket a lehető legalacsonyabb szinten tartsák az új szabályok végrehajtásának kezdeti szakaszában.

3.12.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon döntésével, miszerint de minimis küszöbértéket állapít meg, amelynek értelmében az 1 000 EUR küszöbértéket el nem érő osztalékkifizetésben részesülő befektetők esetében nem szükséges a pénzügyi megállapodásokkal vagy a minimális tartási időszakkal kapcsolatos információk közlése. Úgy tűnik, hogy ez a választás egyensúlyt teremt az új szabályok hatékonysága (a belső piac és a befektetők javára) és az egyszerűsítés szükségessége között, elkerülve a kis összegű értékpapírokra kivetett túlzott terheket.

3.13.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a pénzügyi közvetítőkkel szemben a javaslat 17. cikkében előírt esetleges szankciókat a tagállamokra ruházzák. A szankcióknak hatékonynak és visszatartó erejűnek, arányosnak és észszerűnek kell lenniük annak érdekében, hogy az új rendszer gyors végrehajtása egyensúlyban legyen a pénzügyi közvetítőknek az Európai Bizottság által elfogadott új szabályozási megközelítéshez való alkalmazkodásával.

3.14.

Az EGSZB megfelelő szintű együttműködést javasol a nemzeti adóhatóságok között, valamint a nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság között, különösen az új szabályok végrehajtásának első szakaszában, hogy az új rendszer észszerű időn belül szilárdan kiépüljön, biztosítva, hogy a visszaigényelt forrásadó visszatérítése vagy rendezése az előírt 25 napos határidőn belül megtörténjen

3.15.

Az EGSZB rámutat, hogy a személyes adatok feldolgozására annak ellenőrzése céljából kerül sor, hogy az adózóra a helyes forrásadó-mértéket alkalmazzák-e, hangsúlyozva, hogy a feldolgozandó személyes adatok mennyiségét korlátozni kell, és csak azt kell továbbítani, ami az alacsony bejelentési aránynak, a bejelentés elmulasztásának, az adócsalásnak vagy az adóvisszaélésnek a felderítéséhez szükséges, összhangban az általános adatvédelmi rendelet követelményeivel és az adattakarékosság elvével, amely kimondja, hogy a személyes adatoknak „a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni”.