Előadó:

Arnaud SCHWARTZ

Felkérés:	Európai Bizottság: 2023.8.18. Európai Tanács, 2023.9.15. Európai Parlament, 2023.10.19.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. és 114. cikke, 168. cikke (4) bekezdésének b) pontja és 304. cikke
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.10.2.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.10.26.
Plenáris ülésszak száma:	582.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	168/48/15

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja az innovációt, beleértve a fajtainnovációt is, valamint az európai termelők versenyképességének megőrzését célzó intézkedéseket az EU élelmezésbiztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az EGSZB így üdvözli a környezeti és egészségügyi kockázatoknak a módosítás típusához illeszkedő értékelését, és úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak garantálnia kell a bizonyos új génkezelési technikák (NGT) útján nyert növényekkel kapcsolatos átláthatóságot. Mindazonáltal az EGSZB sürgeti a felügyelet szigorítását a potenciális rendszerszintű környezeti és egészségügyi hatások nyomon követésével, amihez az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), a Közös Kutatóközpont (JRC) és az érdekelt civil társadalmi szereplők együttműködésével kidolgozott módszertant kell alkalmazni.

1.2.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy előkészítse a növénynemesítési folyamatok felgyorsítását, és ígéretes és reziliens növényfajtákat biztosítson az uniós mezőgazdasági termelők számára. Az e területen egyre növekvő többtényezős kihívásokra való reagálás lehetővé teszi az ágazat számára, hogy megerősítse az élelmezésbiztonsághoz való hozzájárulását, jobban hozzájáruljon az európai zöld megállapodás különböző ambiciózus célkitűzéseihez, és globális összefüggésben javítsa versenyképességét.

1.3.

Az EGSZB továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a biogazdálkodás és a „GMO-mentes” (1) ágazat sikeres modelljei továbbra is virágozhassanak. Az EU szintjén az együttélést biztosító harmonizált intézkedéseket kell meghatározni, elkerülendő a tagállamok közötti szabályozásbeli eltéréseket és versenytorzulást. Amennyiben az említett modellek tilalmat igényelnek, akkor helyénvalóbbnak tűnik, hogy a tilalom az „öko-rendeletben” szerepeljen, ne pedig az új génkezelési technikákról szóló rendeletben, amely nem a megfelelő szabályozási tér (mint a GMO-k esetében).

1.4.

Az EGSZB kiemeli annak potenciális kockázatát, hogy számos új, a géntechnológia használatához kapcsolódó szabadalom jön létre, ami függőségeket teremthet a mezőgazdasági termelők és a vetőmag-előállító kkv-k számára. Ezt az aggályt a tervezett nyomonkövetési folyamatnak kellene megfelelően kezelnie. Az EGSZB ezért az élő szervezetekkel kapcsolatos szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok tisztázását kéri, még a jogszabály hatálybalépése előtt.

1.5.

Az EGSZB kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a visszafordíthatatlanság kérdésével is, vagyis a felelősségi körökkel e téren. Az EGSZB azt javasolja, hogy nyilvános és decentralizált módon hozzák létre az európai hagyományos vetőmagok egy bankját, amely – a már létező nemzeti vetőmagbankokon keresztül vagy hasonló fellépések révén – összegyűjti az endemikus növények magjait azok megőrzése érdekében (megelőzve az esetleges kipusztulásukat és az új génkezelési technikákból származó növényekkel való keresztezésüket), és szükség esetén a jövőben elérhetővé teszi azokat. Ez a bank fontos az EU élelmiszer-önrendelkezése és öröksége, valamint stratégiai autonómiája szempontjából. Az Európai Bizottságnak fel kellene mérnie az együttműködés lehetőségeit a norvégiai Nemzetközi Magbunkerrel, és a nemzeti gyűjtemények katalógusára, valamint az európai genetikaierőforrás-gyűjteményre kell építenie.

1.6.

Az EGSZB emellett arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb pótolja a magukra a technológiákra vonatkozó hiányzó jogszabályokat. Tekintettel potenciális rendszerszintű hatásukra az „Egy az egészség” koncepció szemszögéből, az EGSZB úgy véli, hogy lehetetlenné kell tenni, hogy például az élőlények genetikai módosítására szolgáló készleteket – többek között a CRISPR-Cas (2) módszert – az NGT-szakembereken kívül mások szabályozás nélkül vásárolhassák az interneten és használhassák.

1.7.

Az EGSZB el tudná fogadni az Európai Bizottság javaslatát, feltéve, hogy az hatékonyan integrálja az EGSZB aggályait. Ezért az Európai Bizottságnak kifejezetten fontolóra kell vennie az NGT 1. kategória utólagos rendszerszintű felügyeletének és címkézésének bevezetését a fogyasztók érdekében. Ez a címkézés az adminisztratív nyomonkövethetőségen alapulhat, és információkat tartalmazhat a fajta hozzáadott értékéről.

1.8.

Időközben az EGSZB továbbra is kész hozzájárulni az új génkezelési technikákról szóló rendeletre irányuló jelenlegi európai bizottsági javaslat javításához.

2.   Az Európai Bizottság jogalkotási javaslata

2.1.

Július 5-én az Európai Bizottság javaslatot (3) tett közzé az irányított mutagenezishez és ciszgenezishez tartozó egyes új génkezelési technikákból nyert növényekről. A javaslat két felhasználási kategóriát különböztet meg: — az 1. kategória azon növények esetében, amelyek NGT-nként legfeljebb 20 genetikai módosítást tartalmaznak. Ezek a növények az Európai Bizottság megítélése szerint valószínűleg hasonlóak a hagyományos nemesítési módszerekkel előállított növényekhez, — a 2. kategória azon növények esetében, amelyeknél 20-nál több genetikai módosításra volt szükség. Ezeket a növényeket hagyományos nemesítési módszerekkel nem elérhető növényeknek tekinti. Az úgynevezett NGT 1 fajták esetében az Európai Bizottság előírja, hogy kötelező a nyomonkövethetőség a mezőgazdasági termelőig, a fogyasztóig különös címkézési követelmények nincsenek, a (vetőmag-szabályozási) jegyzékbe vételkor pedig általános értékelést kell végezni. Emellett az Európai Bizottság nyilvános adatbázis létrehozását tervezi, amely az összes NGT-növényt tartalmazná. Az NGT 2 fajtáknál kötelező a nyomonkövethetőség, a speciális, a végfogyasztókig terjedő címkézési követelmények, valamint a GMO-típusú értékelés készítése. Az Európai Bizottság javasolja az NGT fajták, köztük az NGT 1 fajták betiltását a biotermesztésben.

2.2.

Az Európai Bizottság támogatni szeretné az NGT 1 fajták fejlesztését, és egyszerűsített engedélyezési eljárással megkönnyíteni az így nyert növények és a belőlük származó élelmiszerek és takarmányok forgalomba hozatalát az EU-ban.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata megváltoztatta az uniós keretet, mióta a Bíróság 2018-ban úgy értelmezte a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4), hogy a célzott mutagenezis modern technikáiból származó szervezetek az uniós jogszabályok hatálya alá tartozó GMO-k (5). Az Európai Bizottság javaslata figyelembe veszi a legújabb technológiai fejleményeket, amelyekre különösen az orvostudománynak az immunterápiával összefüggő fejlődését lehetővé tevő CrispR-Cas közel 10 évvel ezelőtti felfedezése óta került sor.

3.2.

A fennálló helyzethez (6) képest egyes, az úgynevezett „új GMO-kat” elutasító mezőgazdasági termelők és vetőmag-előállítók, kézműves és ipari kereskedők és fogyasztók úgy ítélnék meg, hogy szabadságjogaik egy részétől megfosztották őket, mivel az NGT 1 növények és származékaik mentesülnének a környezeti és egészségügyi kockázatuk alapos értékelése, a nyomonkövethetőség és a végső fogyasztóknak szánt címkézés kötelezettsége alól.

3.3.

Ugyanakkor az EGSZB-tag mezőgazdasági termelők és a vetőmag-előállítók stb. többsége az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a ráfordítások csökkentése érdekében szeretné használni az új génkezelési technikákat. Az Európai Bizottsághoz hasonlóan ők is úgy vélik, hogy az NGT 1 fajták azonosak a hagyományos nemesítési módszerekkel előállított fajtákkal, amelyeket különböző gazdálkodási formákban használnak. Hangsúlyozni kívánják, hogy a hagyományos nemesítési módszerek közé tartozik a véletlenszerű mutagenezis is, amely a 2001/18/EK rendelet hatálya alól mentesülő GMO-technika, és az ezzel előállított fajták közül néhányat a biogazdálkodásban is alkalmaznak.

3.4.

Az Európai Bizottság javaslata a JRC és az EFSA által rendelkezésre bocsátott tudományos ismereteken alapul. Egyes civil társadalmi szervezetek azonban úgy vélik, hogy ez a tudás figyelmen kívül hagyja a kritikus szakértelmet és részben az elővigyázatosság elvét is.

3.5.

Míg egyes szervezetek támogatják az Európai Bizottság NTG 1-re vonatkozó javaslatát, mások úgy vélik, hogy az Európai Bizottság e kategória esetében fiktív előfeltevésre támaszkodik, amikor az NGT-t hagyományosnak tekinti, hiszen az előállítás módja és az eredmény nem azonos, ami ellentétes az EFSA és a JRC tanulmányaival, és ellentmond az NGT-ket alkalmazó tudósok nagy többsége véleményének.

3.6.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata programot irányoz elő annak értékelésére, hogy a rendelet milyen hatást gyakorol a fenntarthatóságra, a biogazdálkodásra és az új génkezelési technikák fogyasztói elfogadottságára. Az EGSZB azonban kéri, hogy a felügyelet terjedjen ki a potenciális rendszerszintű hatások nyomon követésére, és tartalmazzon költség-haszon elemzést is.

3.7.

A rendszerszintű vagy globális felügyelet eltér az eseti értékeléstől, mint az analitikai értékelés esetében. Mutatókat kell kidolgozni hozzá a környezetünket alkotó rendszerek (társadalmak, ökoszisztémák stb.) dinamikájáról, és ezt a munkát az EFSA, a JRC és a civil társadalmi érdekelt felek együttműködésével kell elvégezni. Ennek a felügyeletnek az a célja, hogy lehetővé tegyen olyan gyakorlatokat, amelyeket egyébként az elővigyázatosság elve megakadályozna.

3.8.

Az EGSZB elismeri a hatályos jogszabályokat, és megjegyzi, hogy az Európai Bizottság javaslata azt kéri, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdéseket 2026-ig kezeljék a növénynemesítési szabadalmak hatásvizsgálata révén. Azonban a szabadalmak kérdése egyelőre nem megoldott. Nehéz felmérni annak a kockázatát, hogy sérül a mezőgazdasági termelők és más (a szabadalmak jogosultjain kívüli) vetőmag-előállítók joga ahhoz, hogy a növényeket saját vetőmag előállításához használják, vagy magas használati díjakat háríthatnak a mezőgazdasági termelőkre.

3.9.

Az EGSZB ezért szorgalmazza annak végiggondolását, hogy miként lehet kezelni a szabadalmak kérdését, és hogyan lehet olyan megoldást találni, amely megfelelően tiszteletben tartja a mezőgazdasági termelők, a vetőmag-előállítók és az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek igényeit. Az EGSZB támogatja az új génkezelési technikákra vonatkozó szabadalmi szabályok kidolgozását az ad hoc rendelet végrehajtása révén (két évvel annak ratifikálása után).

3.10.

Az EGSZB felhívja a figyelmet a „GMO-mentes” ágazatot és a biogazdálkodást fenyegető veszélyre. Mindkettőnél tilos a GMO, és az NGT-k is azok lennének, de mivel nem kötelező semmilyen kimutatási, azonosítási és nyomonkövethetőségi módszer, a vásárlók, a tagállamok és az Európai Bizottság nem tudnák megfelelően alkalmazni a törvényt. A javasolt jogszabály bevezetésével jelentősen növekedhetnek az ökológiai gazdálkodáshoz és más „GMO-mentes” termelési modellekhez szükséges folyamatok nyomon követéséhez szükséges erőfeszítések. Ezért biztosítani kell, hogy a felmerülő költségeket méltányos módon fedezzék, és hogy a terhek ne csak az ökológiai és „GMO-mentes” termelési modellekre háruljanak.

3.11.

Az új génkezelési technikák biogazdálkodásban való betiltásával kapcsolatban az EGSZB azt ajánlja, hogy hivatkozzanak az ágazat szakmai szervezeteinek véleményére. Ebben az értelemben helyénvalóbbnak tűnik, hogy a tilalom az „öko-rendeletben” szerepeljen, ne pedig az új génkezelési technikákról szóló rendeletben, amely nem a megfelelő szabályozási tér (mint a GMO-k esetében).

3.12.

Az EGSZB megjegyzi, hogy a civil társadalom jelentős része (polgári petíció, NGO-k, egyes mezőgazdasági szervezetek, számos forgalmazó és uniós nagyáruház-lánc) biztonságosabb NGT-szabályozást szeretne. Az Európai Bizottság által javasolt szabályozási keret azonban már tartalmaz bizonyos biztonsági garanciákat. Ha a fogyasztók nem kívánnak NGT-termékeket fogyasztani, ez tükröződhet abban, hogy hajlandóak-e fizetni az „NGT-mentes” élelmiszerekért – nem feledkezve meg az ilyen állítások pontosságának biztosításával járó technikai nehézségekről. A jelenlegi helyzetben az NGT 1 fajták megkülönböztethetetlenek a véletlen mutagenezissel előállított fajtáktól, amelyeket már széles körben értékesítenek és fogyasztanak az EU-ban.

3.13.

Ennek ellenére az EGSZB támogatja újító technológiák és vetőmagok kifejlesztését (7). Ezért el tudná fogadni az Európai Bizottság javaslatát, feltéve, hogy az hatékonyan integrálja az EGSZB aggályait.

3.14.

Jelenleg az NGT-ket nehéz kimutatni, a címkézés fogyasztóig történő biztosítását célzó biológiai elemzésekkel járó ellenőrzések lehetetlenek vagy rendkívül költségesek. Tekintettel arra, hogy ezen ellenőrzések elvégzése nehézségekbe ütközik, a fogyasztó eléréséig történő címkézést csak az adminisztratív nyomonkövethetőség alkalmazásával szabad elvégezni, amely a vetőmagok esetében már biztosított a mezőgazdasági termelő számára. Mivel az új génkezelési technikák olcsóbbak, mint a génátvitel, az Európai Bizottságnak az összes érdekelt féllel folytatott átlátható vitát követően biztosítania kell, hogy a címkézés költségeit ne a mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari gazdasági lánc más kisebb szereplői viseljék.

3.15.

Továbbra is a megosztás szellemében az Európai Bizottság fokozhatja az új génkezelési technikákban az európai kkv-k számára rejlő lehetőséget azáltal, hogy közprogramot dolgoz ki az általuk létrehozott növények rendszerszintű kockázatainak értékelésére.

3.16.

A mezőgazdasági és vetőmag-szervezetek nagy része várja az új uniós szabályokat, különösen egy olyan versenykörnyezetben, ahol különböző harmadik országok éppen megkönnyítették az új génkezelési technikákból származó termékek és vetőmagok forgalomba hozatalát. Amíg ez az EGSZB kérésének megfelelően nem teljes és hatékony, az EGSZB kifejezetten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a harmadik országokkal szemben annak érdekében, hogy megvédje az EU-t a verseny esetleges torzulásaitól és a kockázatoknak való kitettségtől.

3.17.

Az EGSZB az arányosság (az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseknek megfelelőknek és nem fölöslegesen megszorítóknak kell lenniük), az elővigyázatosság (mivel az NGT-k hatásait tudományos bizonytalanság övezi) és a visszafordíthatóság (az esetleges károk visszafordítása vagy csökkentése, ha az Európai Bizottság által szabályozott tevékenység hatásai ártalmasnak bizonyulnának) elveit vallja.

3.18.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak figyelembe kellene vennie, hogy az új génkezelési technikák milyen hatással járnak a különböző mezőgazdasági modellekre. A mezőgazdasági kistermelők aggódnak amiatt, hogy ezek az új vetőmagok megfertőzik az általuk már alkalmazott organikus, ökológiai, regeneratív vagy hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat. Ezért arra kérjük az Európai Bizottságot, hogy készítsen hatástanulmányt, amely figyelembe veszi e gazdálkodási formák jövőbeli életképességét és jövedelmezőségét, valamint társadalmi és kulturális vonatkozásait. Ezenkívül különösen fontos, hogy a fogyasztó a helyes címkézés révén azonosítani tudja a termék eredetét, illetve az adott mezőgazdasági gyakorlatot és a vetőmag típusát.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.   Az EGSZB az új technikák bevezetésétől számított 10 év elteltével kockázat-haszon elemzés elkészítését javasolja

Tekintettel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szükségességére, a transzgenezisben használt módszerekhez képest az NGT-k által kínált nagyobb pontosságra és megbízhatóságra, valamint a GMO-k környezeti hatásairól az elmúlt 30 évben szerzett ismeretekre, a kockázat-haszon megközelítés az NGT-knek az európai bizottsági javaslatban meghatározott feltételes használatát támogatja. Egy ilyen megközelítés, különösen a környezet vonatkozásában, lehetővé teszi a biotechnológia ökoszisztémára gyakorolt hatásának figyelembevételét.

Összetett természeti rendszerekben (ökoszisztémák, társadalmak stb.) élünk. Ezek szerveződése az elemeik milyenségétől és a köztük levő kapcsolatoktól függ. És fordítva, e szerveződések visszahatnak az elemekre és azok kapcsolataira, mindez pedig oda-vissza folyamatos. A technológiákat hagyományosan leginkább elemzéssel értékelik: bizonyos számú, mérvadónak tekintett elem vagy jelenség előrejelezhető hatásainak vizsgálatával. A természeti rendszerek fejlődésének e jelentős felgyorsulását össze kell hasonlítani az éghajlatváltozás hatásaival. Az éghajlatváltozás sokkal nagyobb rendezetlenséget okoz a természetben, mint a biotechnológián alapuló növények használata. Éppen ellenkezőleg, az új génkezelési technikák ellenálló képességet biztosíthatnak e problémákkal szemben.

4.1.1.

Azoknak az összetett természeti rendszereknek, amelyeknek a részei vagyunk, mesterségesen gyorsul a fejlődési sebessége a műszaki termékek hatványozott gyarapodásának köszönhetően, az NGT-k esetében pedig amiatt is, hogy a kívánt genetikai módosítások előállítási lehetőségei ugrásszerűen felgyorsultak. Kutatók (8) például NGT-kkel peronoszpóra-rezisztens búzát állítottak elő három pontosan meghatározott helyen megvalósított mutációval. Annak valószínűsége, hogy a természetes mutációk szelekciója révén ilyen eredményt kapjunk, azt jelentené, hogy négymillió éven keresztül megfigyeljük a világ teljes termelését. A kukorica esetében – 20 mutációval – a természetes mutációk kiválasztása esetén 1,25 × 10163 szemet kellene megvizsgálni! A világegyetemben az atomok száma 1080. Ekkora felgyorsulás az együttes fejlődéssel való hirtelen szakítást jelent, valamint az ökoszisztémák és társadalmak szerveződését megbontó súlyos tényezőt.

4.2.   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy etikai előrelépésre van szükség

4.2.1.

A túléléshez az embernek mindig társadalmakba kellett tömörülnie. Ehhez pedig a viselkedését össze kellett egyeztetnie a társadalmi élettel. Ez az etika szerepe. Az etika előbb társadalmi volt, mivel a természetet hallgatólagosan végtelen rugalmasságúnak tekintették. Ma a fejlett műszaki teljesítmény jelentősen megzavarja a természeti rendszereket, és veszélyezteti a stabilitásukat. Következésképpen az etikának is változnia kell, és bár megmarad társadalminak, biztosítania kell az emberi viselkedés összehangolását a természeti rendszerekkel, ami az értékrendszer átalakulását is maga után vonja: ahhoz, hogy a többi is létezhessen, a természeti rendszereknek stabilnak kell lenniük, ezért minden más megfontolást megelőz az, ami e stabilitás fenntartásához szükséges, mint ahogy az egyéni érdekeknél is fontosabb az, amire a társadalmak fenntartásához van szükség. Tekintettel az időre és a jelentős többletköltségekre, nem lehetséges minden egyes új fajta bevezetésekor valamennyi rendszerre vonatkozóan vizsgálatot végezni. A javasolt rendszerszintű megközelítés tehát egyedül a technikák általános felügyeletére korlátozódna, és nem terjedne ki minden egyes új fajtára.

4.2.2.

Az etikai kontextus egy másik szintjén sok európai szeretne tájékoztatást kapni a GMO-k élelmiszerekben való jelenlétéről. Ez esetben a személyes meggyőződést tiszteletben kell tartani. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy alkalmazza ezt az NGT-s növényekre és termékekre is.

4.3.   Általános biztonság: az EGSZB kiemeli a téma összetettségét és technikai jellegét

4.3.1.

Egyes iskolákban tanítják az NGT-k használatát. Előfordul, hogy a tanulók hazaviszik, amit előállítottak. 85 USD-ért már kapható az interneten (9) génmódosító készlet baktériumok vagy növények CRISPR-Cas9-cel való átalakításához, garázsbiológiai berendezés pedig 3 000 USD alatt elérhető. Ezek értékesítése egyelőre nem korlátozható, mivel a szabályozás csak a végtermékek kibocsátására vonatkozik, a reagensekére nem. Az Európai Bizottság javaslata a helyes irányba mutat. Keretet biztosít az új génkezelési technikák alkalmazásához. A teljes tilalom növelné az NGT illegális felhasználását, illetve az EU-n kívül engedélyezett NGT-fajták beszerzését. Mindazonáltal az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vezessen be megfelelő nyomon követést az ilyen készletek online értékesítése kapcsán, és rámutat, hogy az azok értékesítéséből eredő, nem jóváhagyott termékek szabálytalannak minősülnének.

4.3.2.

A javasolt rendeletek javíthatnák a bioterrorizmus felügyeletét. Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak erőfeszítéseket kellene tennie, hogy eloszlassa a biztonsági és védelmi aggályokat.

4.4.   Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy bizonyos egyszerűsítések nem tükrözik a valóságot

4.4.1.

Az NGT-k útján nyert és a hagyományos növények közötti, az Európai Bizottság által végzett összehasonlítás azt sugallja, hogy csak a kérdéses gén érintett.

4.4.1.1.

A génátvitel, a ciszgenezis, az intragenezis mind in vitro kultúrákat tartalmazó technikák, amelyek mutációkat és epimutációkat indítanak el, nem beszélve az idegen DNS-ek nem szándékos beillesztéséről (Zang 2014). Ezeket a nem szándékos változtatásokat az Európai Bizottság javaslata keretében értékelik, az 1. típusú új génkezelési technikák engedélyezési dokumentációja, illetve a 2-es típusú új génkezelési technikák egyedi értékelésének részeként. Az EGSZB úgy véli, hogy a hatóságoknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy az ebben az összefüggésben megadott információkat ellenőrizni tudják, például független szervek segítségével.

4.4.1.2.

A ciszgenezis az azonos fajból vagy egy ivarilag kompatibilis fajból származó gének bevitele egy adott fajtába.

4.4.1.3.

Az összes NGT által használt reagensek (DNS, RNS, RNF) idegen DNS-nyomokat hagynak a módosított genomokban (Bertheau 2022; Kawall 2020; Norris 2019, 2020; Ono és mtsai. 2015; Ono és mtsai. 2019). A génmódosított és a természetes növény tehát nem egyenértékű.

4.4.1.4.

A genetikai állomány és a környezet függvényében egy gén pontmutációinak egészen más hatásaik lehetnek, ha több gén is érintett (Siegal 2017), és különböző funkciókat eredményezhetnek (Copley 2014; Huberts 2010; Jeffery 2014). Egy szinonim mutáció meg tudja változtatni egy fehérje háromdimenziós felépítését és enzimaktivitását a szekvenciája módosítása nélkül (Chamary–Hurst 2009; Kimchi-Sarfaty 2007).

4.4.2.

A visszakeresztezés nem iktatja ki a nem szándékos nem célzott módosításokat (Bertheau 2019, 2022): a nem célzott változtatások mellett az új génkezelési technikák kromotripszákat és nagyon sok epimutációt hagynak maguk után. Nem célzott módosulások, epimutációk, kromotripszák a már engedélyezett in vivo vagy in vitro véletlenszerű mutagenezis keretében is kialakulhatnak. Ez kérdéseket vet fel az ezekből származó GMO-k kapcsán, amelyek jelenleg nem tartoznak sem a más GMO-kra vonatkozó, sem pedig az NGT 2 kapcsán javasolt egyszerűsített intézkedések hatálya alá. Véletlenszerű mutagenezissel nyert fajták már több mint 30 éve vannak jelen a piacon, egészségügyi és környezeti következmények nélkül – annak ellenére, hogy a visszakeresztezés ellenére esetleges nem célzott módosulások vagy epimutációk fennmaradhatnak.

---

(1)  Géntechnológiával módosított szervezetek.

(2)  A „Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats” rövidítése, magyarul: csoportos, szabályosan megszakított rövid palindrom ismétlések.

(3)  https://food.ec.europa.eu/plants/genetically-modified-organisms/new-techniques-biotechnology_en.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.).

(5)  https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2018-07/cp180111hu.pdf.

(6)  Az EGSZB erről szóló véleményei HL C 349., 2023.9.29., 80. o., HL C 293., 2023.8.18., 1. o., HL C 184., 2023.5.25., 109. o., HL C 194., 2022.5.12., 72. o., HL C 364., 2020.10.28., 49. o., HL C 13., 2016.1.15., 203. o., HL C 68., 2012.3.6., 56. o.

(7)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Egy méltányos élelmiszer-ellátási lánc felé (feltáró vélemény) (HL C 517., 2021.12.22., 38. o.).

(8)  Wang Y, Cheng X, Shan Q, Zhang Y, Liu J, Gao C, Qiu J-L.: Simultaneous editing of three homoeoalleles in hexaploid bread wheat confers heritable resistance to powdery mildew. Nature Biotechnology 2014. évf. 32. szám, 947. o.

(9)  www.the-odin.com/diy-crispr-kit/.