European flag

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

HU

Sorozat C

C/2024/888

2024.2.6.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról

(COM(2023) 420 final – 2023/0234 (COD))

(C/2024/888)

[az Európai Bizottság jogalkotási javaslata és a hatásvizsgálati jelentés vezetői összefoglalója]

Előadó:

KÜKEDI Zsolt

Felkérés:

Európai Parlament: 2023.10.2.

Tanács, 2023.10.6.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 192. cikkének (1) bekezdése és 304. cikke

Illetékes szekció:

„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2023.10.2.

Elfogadás plenáris ülésen:

2023.10.25.

Plenáris ülésszak száma:

582.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

169/13/17

I.   Szakpolitikai ajánlások

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

1.

 üdvözli a hulladék-keretirányelv (HKI) felülvizsgálatát és a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszereken keresztül megvalósított „szennyező fizet” elv alkalmazását. Az EGSZB azt javasolja, hogy konzultáljanak a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek platformjával, hogy a szakpolitikákat összehangolják a tagállamok számára meghatározott jelenlegi uniós menetrenddel és célokkal;

2.

 támogatja a kiterjesztett felelősségi rendszer kötelező bevezetését a textiltermékekre annak érdekében, hogy az egységes gyártói felelősségi rendszer érdemben befolyásolja a tartós és kiváló minőségű textíliák piacra helyezését, a javítást és az újrahasználatot. Különösen fontos és támogatható, hogy egységes szabályozás fog vonatkozni az online platformokon keresztül értékesítőkre is;

3.

 javasolja, hogy az EPR díjfizetési kötelezettsége vonatkozásában vizsgálják felül azon álláspontot, hogy a mikrovállalkozások védelme érdekében háttérbe szorítják a szennyező fizet elvet. A kiterjesztett gyártói felelősség, mint alapelv kiindulópontja, hogy a gyártó felel az általa előállított termék teljes életciklusáért, és ebbe bele kellene foglalni a szociális feltételességet is;

4.

 kéri annak felülvizsgálatát, hogy a jelenlegi szabályozás gyakorlati szempontból végrehajható legyen. Nem megfelelő, hogy a jogszabályi szövegjavaslat egységesen tekint a használt ruhákra (termék) és a textilhulladékra a 22d. cikk rendelkezéseinél;

5.

 támogatja a textilhulladék kapcsán a javasolt NUTS2 szintű felmérések előírását – és javasolja, hogy egységes tagállami szabályok érdekében dolgozzanak ki közös módszertant –, melyeknél a vegyes települési hulladékból kellene meghatározni a textil- és lábbelihulladék mennyiségét. Javasolja a jelenleg rendelkezésre álló adatok megfelelő területi bontását;

6.

 pontosítani szükséges a textilhulladék megelőzésével kapcsolatos azon szabályozást, amely lehetővé teszi a textilhulladékból származó másodnyersanyagok értékesítéséből szerzett bevételek levonását a gyártói EPR díjból;

7.

 felhívja a figyelmet az élelmiszer-pazarlás megelőzése kapcsán arra, hogy a szabályozás keretében javasolt kötelező célértékek előírása mellett a kötelezettségszegési eljárás kilátásba helyezése idő előttinek tűnik a lakossági szektor tekintetében, ahol a tagállamok nem rendelkeznek jogi és szankciós eszköztárral, miközben a pazarlás több mint fele a háztártásokban történik. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy mielőbb terjessze elő a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára irányuló javaslatát, beleértve a dátumjelölés javítására, valamint az arra vonatkozó rendelkezéseket is, hogy a fogyasztók jobban megértsék és használni tudják a dátumjelölést. Kéri, hogy ismerjék el, hogy a fogyasztói szervezetek a fogyasztók tájékoztatása és oktatása révén fontos szerepet játszanak az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben és elősegítik azt;

8.

 javasolja, hogy az egységes jogértelmezés érdekében vizsgálják felül az élelmiszer-hulladék megelőzésével kapcsolatos fogalomhasználatot és terminológiát. Javasolja, hogy vizsgálják felül az „élelmiszer-pazarlás” fogalommeghatározását, annak ugyanis nem kell kiterjednie az érett és be nem takarított élelmiszerekre, mivel ez egy körforgás része és hatékony módja a talaj szerves komposztálásának/trágyázásának; javasolja, hogy a gazdálkodóknak az élelmiszer-pazarlással foglalkozó európai polgári vitacsoport 16. ajánlásával összhangban legyen lehetőségük a kevésbé tökéletes, de élelmezési célra még alkalmas termékek forgalmazására;

9.

 javasolja, hogy a komposztálást tekintsék természetes ciklusnak. Szerves hulladék otthonainkban is keletkezik: átlagosan a háztartási hulladék egyharmadát teszi ki. A szerves anyagok használata elkerülhetetlenül szerves maradékhulladékot eredményez (pl. zöldség- és gyümölcshéj, kávézacc, tea, fűnyesedék stb.). A környezettudatos életmódnak magában kell foglalnia az ilyen hulladék megfelelő kezelését és komposztálását. Ez a lehetőség egyértelműen adott a kerttel rendelkező háztartások esetében, de fel kell hívni a figyelmet arra, hogy fontos szerepe lehet a városi környezetben történő közösségi komposztálásnak is. A komposztálás végterméke alkalmas tápanyag-utánpótlásra és trágyázásra, egyben éghajlatbarát és költségtakarékos megoldás. Az EGSZB javasolja meghatározni, hogy az élelmiszer-hulladék csökkentése kizárólag az elkerülhető hulladékra vonatkozzon, és ne számítson bele se a hulladékkezelési módszerbe, se a csökkentési %-ba az a hulladékmennyiség, amely nem elkerülhető;

10.

 hangsúlyozza, hogy a biológiailag lebomló és komposztálható műanyagból készült áruk/csomagolási anyagok nagyon fontosak a körforgásos gazdaság fenntarthatósága szempontjából (1), mivel a műanyag csomagolások használatának növekedésével párhuzamosan megnövekedett a fahulladék mennyisége is. Külön hangsúlyozni kell, hogy meg kell tiltani, hogy hulladéklerakás céljából hulladékot szállítsanak Európából nem európai országokba. Ez magában foglalhatja az élelmiszereket vagy textiltermékeket, de a hozzájuk használt csomagolást is;

11.

 az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben fontosak lesznek az elsődleges termelésre vonatkozó kötelező célkitűzések.

II.   A szakpolitikai ajánlások alátámasztása

12.   A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerében a „szennyező fizet” elv alkalmazása

13.

 A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere és a „szennyező fizet” elve végre rászorítja a termelőket és a gyártókat arra, hogy feleljenek az általuk előállított termékek környezetre gyakorolt negatív hatásaiért. Ezúton a termelők és a gyártók felelősséget vállalhatnak a termékek visszagyűjtéséért és újrahasznosításáért is. Ez internalizálja a környezeti költségeket a termék árába, ami jobb árszabályozást és a fogyasztók részéről tudatosabb vásárlási döntéseket eredményezhet.

14.

 Az EGSZB azt is ajánlja, hogy az EPR díjból támogassák a textilágazatban az újrahasznosítási tevékenységeket, amelyek kapcsolódnak a munkahelyteremtéshez is.

15.

 Emellett az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy az Európában termelt vagy forgalmazott textilhulladék jelentős része nem Európában válik hulladékká. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszernek finanszíroznia kell a textilexportot és a szennyezésmentesítési költségeket (a világ déli országaiban), és támogatnia kell a világ déli részének szerepét a körforgásos gazdaságban.

16.

 A „szennyező fizet” elve kényszeríti a gyártókat arra, hogy olyan termékeket és csomagolásokat fejlesszenek ki, amelyek könnyen újrahasznosíthatók vagy lebomlanak a környezetben. Ez a fenntartható tervezésre és az innovatív megoldások kialakítására is hatással lesz a termékéletciklus minden szakaszában.

17.

 Az EPR rendszerében a termelők és a gyártók vállalhatják a termékek visszagyűjtését, újrahasznosítását és megfelelő hulladékkezelését. Ez csökkenti a hulladék mennyiségét, valamint csökkenti az erőforrások egyre növekvő felhasználását az új termékek gyártásához.

18.

 Az EGSZB arra kéri a politikai döntéshozókat, hogy határozzanak meg olyan ökomodulációs kritériumokat, amelyek szélesebb körű szempontokat is figyelembe vesznek, különös tekintettel a termékek felhasználási szakaszára. A díjakat úgy kell kialakítani, hogy érdemi ösztönzőket nyújtsanak a termelés csökkentéséhez, ugyanakkor támogassák a textilexport által érintett közösségeket, eltávolítsák az aggodalomra okot adó anyagokat a termékekből és a gyártásból, valamint információkat tegyenek közzé az ellátási láncról és a termelés volumenéről. Az EGSZB nem támogat olyan jutalmazási rendszereket, amelyek nem ösztönzik a változást. Éppen ellenkezőleg: azt javasolja, hogy dolgozzanak ki olyan ösztönző/büntető rendszereket, amelyek mindenképpen változást idéznek elő (pl. szavatossági időt feltüntető termelési mód ösztönzése, újrahasznosított anyagok vagy olyan fonalak használatának ösztönzése, amelyek textilhulladék textilszálakká történő újrafeldolgozásából származnak, szintetikus vagy problémás vegyületek használatának büntetése, aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazó termékek gyártásának büntetése).

19.

 Az újrahasznosítás és hulladékkezelés újragondolt folyamatai új munkalehetőségeket teremtenek, például az újrahasznosító üzemekben, hulladékkezelő létesítményekben és fenntarthatósági szakértői pozíciókban.

20.   A szabályozás terjedelme

21.

 Egységes szabályozás vonatkozzon az ágazat valamennyi gyártójára, forgalmazójára. Üdvözlendő és különösen fontos, hogy egységes szabályozás vonatkozzon az online platformokon keresztül értékesítőkre.

22.

 Elsődleges cél kell, hogy legyen a hulladékképződés megelőzése és a hulladékká vált termékek olyan kezelése, amely összhangban van a hulladékhierarchiával.

23.   A szennyező fizet elv egységes alkalmazása

24.

 A jelenlegi szövegezés a gyártók 88 %-át nem ösztönözné a fenntarthatósági szempontokra, viszont pénzügyi terhet róna a többi 12 %-ra, ráadásul ezen gyártók esetén a pénzügyi teher nemcsak a saját termék után kerülne megfizetésre, hanem a nem fizető 88 %-nyi gyártó terméke után is. A javaslat ellentétes a szennyező fizet elvvel.

25.

 A mikrovállalkozások (pl. a szabóságok stb.) kivételi körbe helyezése versenyjogi problémákat okozhat, ami a feketegazdaság (cégek átstrukturálása) felé tolhatja az ágazatot.

26.

 Kockázatot jelenthet, hogy más EPR rendszerekben is a jövőben javaslatok fogalmazódnak meg a kiskapuk megtalálása érdekében egyes gyártók számára.

27.   A textilhulladék hulladékká válásának felülvizsgálata

28.

 A textilhulladék esetében az újrahasználatra való előkészítés (hulladékhasznosítási művelet) engedéllyel végezhető, és teljesíteni kell a „hulladék vége” státusz kritériumait. A cél kiemelten támogatandó, hogy a meglévő karitatív szervezetek kapacitásainak fenntartása, kihasználása mellett a megelőzést mint prioritást tartsuk szem előtt, és azok a textiltermékek, melyek használhatóak, a körforgásában maradjanak és ne váljanak hulladékká.

29.

 A jogszabály szövegének pontosítása szükséges annak érdekében, hogy a textilruházat és lábbelik elsődlegesen ne váljanak hulladékká, hanem termékkörben kezelve maradjanak a körforgás részei. Ennek oka, hogy a hulladékká válás pillanatában bekerülnek a szigorúan és komplexen szabályozott hulladékos jogi rezsim alá, ahol az újrahasználatra való előkészítést (pl. varrás, mosás, vasalás) is csak hulladékgazdálkodási engedélyek birtokában lehet végezni, ami nem életszerű.

30.   A felmérések NUTS2 területi bontástól eltérő meghatározása javasolt

31.

 Az EU több országában a hulladékgazdálkodási rendszerek országos szinten működnek vagy hulladékgazdálkodási térség szinten, így a NUTS2 régiós adatok nem állnak rendelkezésre.

32.

 Az EGSZB kéri annak engedélyezését, hogy az adatigénylés területi bontását tagállami szinten lehessen meghatározni.

33.   A karitatív szervezetek fennmaradásának védelme

34.

 A karitatív szervezetek gyakran az újrahasználatra előkészített ruhákat értékesítik, és a bevételből saját működésüket finanszírozzák. A szabályozási javaslat alapján ez a bevétel nem maradhatna a karitatív szervezetnél, hanem az EPR rendszerbe kellene visszaforgatni. Ez a karitatív szervezetek fennmaradását veszélyeztetheti.

35.

 A szabályozási javaslat pénzügyi elszámolást feltételez a karitatív szervezet és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek között abban az esetben, ha a karitatív szervezet számára ingyenesen átadott textilek és lábbelik nem ingyenesen kerülnek továbbadásra a karitatív szervezettől. Az EGSZB kéri, hogy határozzanak meg egyértelmű kritériumokat a gyártói felelősségi szervezetek irányítására és a szociális vállalkozások bevonására vonatkozóan.

36.   A tagállamok eszközei a célszámok időbeli eléréséhez és a kötelezettségszegési eljárás elkerüléséhez

37.

 A szemléletformálás és egyéb puha eszközök nem adnak a tagállamok kezébe kellő garanciát arra, hogy a lakosság/háztartások szintjén elérjék a célszámot és elkerüljék a kötelezettségszegési eljárást.

38.

 Csak az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minőségi minimumkövetelmények tagállami szintű megismerését és a 2020. bázisévhez eltérést biztosító európai bizottsági határozat kézhezvételét követően tudja egy tagállam a valós számszerűsíthető kiinduló adatokat megismerni és ehhez képest a 30 %-os csökkentéshez szükséges intézkedéseket meghatározni a háztartások szintjén.

39.

 A kötelezettségszegési eljárás kilátásba helyezése idő előtti, az EGSZB javasolja ennek újbóli felülvizsgálatát a 2027. évre tervezett felülvizsgálat keretében.

40.   A fogalomhasználat és a terminológia felülvizsgálata az egységes jogértelmezés érdekében

41.

 Az élelmiszer-hulladék egy része a toaletten/lefolyón keresztül kerül kidobásra (pl. levesek, joghurt stb.), mely a szennyvízbe kerülve nem fog megjelenni a hulladékos adatokban. A módszertan ismerete nélkülözhetetlen a tagállami szintű vállalásokhoz.

42.

 Fontos kiemelni, hogy a 2020-as bázisadatok a tagállami adatgyűjtésekből származnak, tartalmazzák a komposztálás (házi és közösségi), valamint a szennyvízbe kerülő hulladék mennyiségét is, vagyis semmi esetre sem tükrözik a jövőbeli hulladékos módszertan alapján gyűjtött adatok szerkezetét, hiszen a hulladék egy része nem kerül ki a háztartásból (házi komposztálás), vagy más úton távozik.

43.

 A módszertan ismerete nélkülözhetetlen a tagállami szintű vállalásokhoz. Az EGSZB javasolja, hogy a módszertanban kizárólag a települési szilárd hulladék kerüljön meghatározásra, továbbá hogy a komposztálás mint a körforgásos gazdasághoz való hozzájárulás alapvető eszköze a tagállamok javára korrekciós módszertani elemként kerüljön meghatározásra.

44.   Az élelmiszer-hulladék csökkentése kizárólag az elkerülhető hulladékra vonatkozzon, és ne számítson bele a nem elkerülhető hulladékmennyiség

45.

 A korábbi adatgyűjtés alapján a tagállamok által jelentett hulladékadatok között szerepel a nem megelőzhető élelmiszer-hulladék is.

46.

 Fontos irányelvi szinten pontosítani, hogy bizonyos típusú élelmiszer-hulladék nem elkerülhető (pl. kávézacc, gyümölcshéj, csirkecsont). Ezeknek a csökkentése nem lehetséges, ezek mindenképpen hulladékká válnak.

47.

 Az EGSZB javasolja, hogy a bázisérték meghatározásánál a kiindulópont és a csökkentési célszám is csak az elkerülhető élelmiszer-hulladékra vonatkozzon. Módosítási javaslataink célja, hogy az új jogszabály lehetőséget adjon arra, hogy azon tagállamok, amelyek rendelkeznek külön elkerülhető és nem elkerülhető élelmiszerhulladék-mérési adatokkal, tekinthessék az elkerülhető kategóriát mérési alapnak. A tagállami felmérések azt mutatják, hogy a 30 %-os csökkentési cél elérése 2030-ig a nem elkerülhető kategórián belül jóval nagyobb kihívást jelent, és egyelőre sok kérdőjelet hagy maga után.

48.

 Az EGSZB javasolja a háztartásban komposztált, állatokkal feletetett, illetve a lefolyóba öntött élelmiszer-hulladékok felmérését is, ezek nélkül az adatok nélkül lehetetlen teljes körű képet kapni a háztartási élelmiszer-hulladékok mennyiségéről és hasznosításuk, illetve megsemmisítésük útjairól.

49.

 Az EGSZB megjegyzi, hogy a fogyasztói élelmiszer-pazarlás egyik oka, hogy az emberek nem értik pontosan a lejárati idő („fogyaszthatósági idő”) és a minőségmegőrzési idő közötti különbséget. Az Európai Bizottságnak 2022 decemberéig javaslatot kellett volna közzétennie a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló jogszabály felülvizsgálatára vonatkozóan. A javaslattól azt várták, hogy módosítsa a dátumjelölésre vonatkozó szabályokat, javítva magának a dátumnak a megnevezését és megjelenítését, és ezáltal elősegítse, hogy a fogyasztók jobban megértsék és felhasználhassák ezt az információt. Az EGSZB csalódottságának ad hangot amiatt, hogy még nem tették közzé ezt a kezdeményezést, pedig az hozzájárulhatna az élelmiszer-pazarlás fogyasztói szinten történő csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez.

50.

 A fogyasztói szervezetek kulcsszerepet játszhatnak az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben azáltal, hogy növelik a fogyasztók tudatosságát, és gyakorlati tanácsokkal segítik őket abban, hogy megváltoztassák magatartásukat és kevesebb élelmiszert dobjanak ki otthon. Az EGSZB azt ajánlja, hogy ismerjék el, hogy a fogyasztói szervezetek szakértő szerepet játszanak a fogyasztók élelmiszer-pazarlással és annak csökkentésével kapcsolatos oktatásában. Ennek fényében meg kellene könnyíteni számukra a 9a. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett „finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférést”.

III.   A jogalkotási javaslat módosításai

1. módosítás

A (17) preambulumbekezdés a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében említett „szennyező fizet” elvvel összhangban alapvető fontosságú, hogy egyes textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket az Unióban forgalomba hozó gyártók felelősséget vállaljanak e termékek életciklusuk végén történő kezeléséért, valamint élettartamuk meghosszabbításáért azáltal, hogy használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket hoznak forgalomba újrahasználat céljából. „A szennyező fizet” elv alkalmazása érdekében helyénvaló meghatározni a termelők kötelezettségeit a textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik kezelésével kapcsolatban; a termelők fogalmába pedig bele kell érteni minden gyártót, importőrt vagy forgalmazót, amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül – ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződéseket is – első alkalommal bocsátja forgalomba ezeket a termékeket üzletszerűen valamely tagállam területén saját neve vagy védjegye alatt.

A kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó gyártók köréből a textilpiacon betöltött korlátozott szerepükre tekintettel ki kell zárni a személyre szabott termékeket előállító mikrovállalkozásokat és önálló vállalkozó szabókat, valamint azokat, akik használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket, vagy ilyen használt termékekből vagy azok hulladékából származó ilyen termékeket hoznak forgalomba az Unión belüli az újrahasználat támogatása érdekében, többek között javítás, felújítás és értéknövelő újrahasznosítás révén, amelynek során az eredeti termék bizonyos funkciói megváltoznak.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében említett „szennyező fizet” elvvel összhangban alapvető fontosságú, hogy egyes textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket az Unióban forgalomba hozó gyártók felelősséget vállaljanak e termékek életciklusuk végén történő kezeléséért, valamint élettartamuk meghosszabbításáért azáltal, hogy használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket hoznak forgalomba újrahasználat céljából. „A szennyező fizet” elv alkalmazása érdekében helyénvaló meghatározni a termelők kötelezettségeit a textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik kezelésével kapcsolatban; a termelők fogalmába pedig bele kell érteni minden gyártót, importőrt vagy forgalmazót, amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül – ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződéseket is – első alkalommal bocsátja forgalomba ezeket a termékeket üzletszerűen valamely tagállam területén saját neve vagy védjegye alatt.

2. módosítás

Az 1. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)

A 3. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„4b.   „a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártója”:

bármely gyártó, importőr vagy forgalmazó, illetve más természetes vagy jogi személy, kivéve azokat, akik a IVc. mellékletben felsorolt használt textil- és lábbelitermékeket, valamint az ilyen használt termékekből vagy hulladékból, illetve azok részeiből származó, a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket értékesítenek, a 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató és legfeljebb 2 millió EUR éves árbevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokat, valamint a személyre szabott termékeket előállító önálló vállalkozó szabókat, amelyek/akik  – az alkalmazott értékesítési technikától függetlenül, ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 2. cikkének 7. bekezdésében meghatározott távollevők között kötött szerződéseket – vagy: […]

(2)

A 3. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„4b.   „a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártója”:

bármely gyártó, importőr vagy forgalmazó, illetve más természetes vagy jogi személy, amely/aki  – az alkalmazott értékesítési technikától függetlenül, ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 2. cikkének 7. bekezdésében meghatározott távollevők között kötött szerződéseket – vagy: […]

Az 1. és 2. módosítás indokolása

A 2. ajánláshoz kapcsolódik. A jelenlegi szövegezés a gyártók 88 %-át nem ösztönözné a fenntarthatósági szempontokra, viszont pénzügyi terhet róna a többi 12 %-ra, ráadásul ezen gyártók esetén a pénzügyi teher nemcsak a saját termék után kerülne megfizetésre, hanem a nem fizető 88 %-nyi gyártó terméke után is. A javaslat ellentétes a szennyező fizet elvvel.

A mikrovállalkozások (pl. a szabóságok stb.) kivételi körbe helyezése versenyjogi problémákat okozhat, ami a feketegazdaság (cégek átstrukturálása) felé tolhatja az ágazatot.

Kockázatot jelenthet, hogy más EPR rendszerekben is a jövőben javaslatok fogalmazódnak meg a kiskapuk megtalálása érdekében egyes gyártók számára.

3. módosítás

A 22d. cikk a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)

A tagállamok biztosítják, hogy a 22c. cikk (5) bekezdésével összhangban elkülönítetten gyűjtött használt és hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik begyűjtéskor hulladéknak minősüljenek.

(3)

A tagállamok biztosítják, hogy a 22c. cikk (5) bekezdésével összhangban elkülönítetten gyűjtött hulladék textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik begyűjtéskor hulladéknak minősüljenek.

 

A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a használt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik ne minősüljenek hulladéknak; az ezen irányelvben foglalt nyilvántartásba vételi és engedélyezési követelmények nem vonatkoznak rájuk az újrahasználatra való előkészítés során.

A IVc. mellékletben felsorolt termékektől eltérő textíliák, valamint a IVc. mellékletben felsorolt eladatlan textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a textilanyagok és textiltermékek különböző frakcióit a hulladék keletkezésének helyén elkülönítve tartsák, amennyiben ez az elkülönítés megkönnyíti a későbbi újrahasználatot, újrahasználatra való előkészítést vagy újrafeldolgozást, beleértve a szálak szerinti újrafeldolgozást is, ha a technológiai fejlődés ezt lehetővé teszi.

A IVc. mellékletben felsorolt termékektől eltérő textíliák, valamint a IVc. mellékletben felsorolt eladatlan textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a textilanyagok és textiltermékek különböző frakcióit a hulladék keletkezésének helyén elkülönítve tartsák, amennyiben ez az elkülönítés megkönnyíti a későbbi újrahasználatot, újrahasználatra való előkészítést vagy újrafeldolgozást, beleértve a szálak szerinti újrafeldolgozást is, ha a technológiai fejlődés ezt lehetővé teszi.

Indokolás

A 3. ajánláshoz kapcsolódik. A textilhulladék esetében az újrahasználatra való előkészítés (hulladékhasznosítási művelet) engedéllyel végezhető, és teljesíteni kell a „hulladék vége” státusz kritériumait. A cél kiemelten támogatandó, hogy a meglévő karitatív szervezetek kapacitásainak fenntartása, kihasználása mellett a megelőzést mint prioritást tartsuk szem előtt, és azok a textiltermékek, melyek használhatóak, a körforgásában maradjanak és ne váljanak hulladékká.

A jogszabály szövegének pontosítása szükséges annak érdekében, hogy a textilruházat és lábbelik elsődlegesen ne váljanak hulladékká, hanem termékkörben kezelve maradjanak a körforgás részei. Ennek oka, hogy a hulladékká válás pillanatában bekerülnek a szigorúan és komplexen szabályozott hulladékos jogi rezsim alá, ahol az újrahasználatra való előkészítést (pl. varrás, mosás, vasalás) is csak hulladékgazdálkodási engedélyek birtokában lehet végezni, ami nem életszerű.

4. módosítás

A (24) preambulumbekezdés a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

[…] A gyűjtési hálózat, valamint a tájékoztató kampányok hatékonyságának ellenőrzése és javítása érdekében rendszeres, legalább NUTS II-szintű, összetételre vonatkozó felméréseket kell végezni a begyűjtött vegyes települési hulladékkal kapcsolatban, a bennük lévő, hulladékká vált textiltermék és lábbelik mennyiségének meghatározása céljából. Ezenkívül a gyártói felelősségi szervezeteknek évente ki kell számítaniuk és nyilvánosságra kell hozniuk az elkülönített gyűjtési rendszerek teljesítményére és az elért éves elkülönített gyűjtési arányra vonatkozó információkat.

[…] A gyűjtési hálózat, valamint a tájékoztató kampányok hatékonyságának ellenőrzése és javítása érdekében rendszeres, legalább NUTS II-szintű, összetételre vonatkozó felméréseket kell végezni – méghozzá egységes módszertan alapján, hogy tagállami szinten ugyanazok a szabályok legyenek életben – a begyűjtött vegyes települési hulladékkal kapcsolatban, a bennük lévő, hulladékká vált textiltermék és lábbelik mennyiségének meghatározása céljából. Ezenkívül a gyártói felelősségi szervezeteknek évente ki kell számítaniuk és nyilvánosságra kell hozniuk az elkülönített gyűjtési rendszerek teljesítményére és az elért éves elkülönített gyűjtési arányra vonatkozó információkat.

Indokolás

Az 5. ajánláshoz kapcsolódik. Az EU több országában a hulladékgazdálkodási rendszerek országos szinten működnek vagy hulladékgazdálkodási térség szinten, így a NUTS II-szintű régiós adatok nem állnak rendelkezésre.

5. módosítás

A 22c. cikk a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)

A tagállamok előírják a gyártói felelősségi szervezetek számára annak biztosítását, hogy a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártói által részükre fizetett pénzügyi hozzájárulások:

(3)

A tagállamok előírják a gyártói felelősségi szervezetek számára annak biztosítását, hogy a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártói által részükre fizetett pénzügyi hozzájárulások:

[…]

[…]

b)

kiigazításra kerüljenek oly módon, hogy figyelembe vegyék a gyártói felelősségi szervezeteknek az újrahasználatból, az újrahasználatra való előkészítésből vagy az újrafeldolgozott textilhulladékból eredő másodlagos nyersanyagok értékéből származó bevételeit;

b)

kiigazításra kerüljenek oly módon, hogy figyelembe vegyék a gyártói felelősségi szervezeteknek az újrahasználatból, az újrahasználatra való előkészítésből vagy az újrafeldolgozott textilhulladékból eredő másodlagos nyersanyagok értékéből származó bevételeit; kivételt képeznek ezalól a szociális vállalkozások, amennyiben bevételt generálnak ebből;

[…]

[…]

Indokolás

Az 5. ajánláshoz kapcsolódik. A karitatív szervezetek gyakran az újrahasználatra előkészített ruhákat értékesítik, és a bevételből saját működésüket finanszírozzák. A szabályozási javaslat alapján ezt a bevételt az EPR rendszerbe kellene visszaforgatni. Ez a karitatív szervezetek fennmaradását veszélyeztetheti.

Javasolt a karitatív (non-profit) szervezetek ilyen bevételét kivételi körbe tenni. Ne kelljen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek és a karitatív szervezetek között pénzügyi elszámolást végezni abban az esetben, ha a karitatív szervezet számára ingyenesen átadott textilek és lábbelik nem ingyenesen kerülnek továbbadásra a karitatív szervezettől.

6. módosítás

A 9a. cikk a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények megállapítása tekintetében.

(3)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények megállapítása tekintetében. A módszertan kidolgozása során az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérése érdekében a Bizottságnak figyelmet kell fordítania az irányelv tárgyi hatályának keretére, a komposztálás pedig hulladékhasznosítási műveletként a tagállamok javát szolgáló korrekciós módszertani elemként kerül meghatározásra.

Indokolás

A 7. ajánláshoz kapcsolódik. A módszertan ismerete nélkülözhetetlen a tagállami szintű vállalásokhoz. Az EGSZB javasolja, hogy a módszertanban kizárólag a települési szilárd hulladék kerüljön meghatározásra, továbbá hogy a komposztálás mint a körforgásos gazdasághoz való hozzájárulás alapvető eszköze a tagállamok javára korrekciós módszertani elemként kerüljön meghatározásra.

7. módosítás

A (9) preambulumbekezdés a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)

Az eredmények rövid távú elérése, valamint annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók, a fogyasztók és a hatóságok számára hosszú távon biztosítható legyen a szükséges perspektíva, az élelmiszer-hulladék keletkezésének csökkentésére vonatkozóan a tagállamok által 2030-ig elérendő számszerűsített célkitűzéseket kell meghatározni.

(9)

Az eredmények rövid távú elérése, valamint annak érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók, a fogyasztók és a hatóságok számára hosszú távon biztosítható legyen a szükséges perspektíva, az elkerülhető élelmiszer-hulladék keletkezésének csökkentésére vonatkozóan a tagállamok által 2030-ig elérendő számszerűsített célkitűzéseket kell meghatározni.

8. módosítás

A (13) preambulumbekezdés a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)

A demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak az elfogyasztott élelmiszerek mennyiségére és a keletkező élelmiszer-hulladékra. Ezért a népesség változásainak figyelembevétele érdekében az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó közös célértéket, amely az élelmiszerek kiskereskedelmére és egyéb forgalmazására, az éttermekre, az étkeztetésre és a háztartásokra vonatkozik, az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségének százalékos változásában kell kifejezni.

(13)

A demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak az elfogyasztott élelmiszerek mennyiségére és a keletkező elkerülhető élelmiszer-hulladékra. Ezért a népesség változásainak figyelembevétele érdekében az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó közös célértéket, amely az élelmiszerek kiskereskedelmére és egyéb forgalmazására, az éttermekre, az étkeztetésre és a háztartásokra vonatkozik, az egy főre jutó elkerülhető élelmiszer-hulladék mennyiségének százalékos változásában kell kifejezni.

9. módosítás

A (36) preambulumbekezdés a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)

A 2008/98/EK irányelv 9. cikkének (8) bekezdésében foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében – kisebb kiigazításokkal – át kell helyezni egy olyan új cikkbe, amelynek tárgya kifejezetten az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése.

(36)

A 2008/98/EK irányelv 9. cikkének (8) bekezdésében foglalt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást az elkerülhető élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények tekintetében – kisebb kiigazításokkal – át kell helyezni egy olyan új cikkbe, amelynek tárgya kifejezetten az elkerülhető élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése.

10. módosítás

A 9. ajánláshoz kapcsolódik

A 9a. cikk a következőképpen módosítandó:

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése

Az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzése

(1)

A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az étkeztetésben, valamint a háztartásokban megelőzhető legyen az élelmiszer-hulladék keletkezése. Ezen intézkedéseknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

(1)

A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az étkeztetésben, valamint a háztartásokban megelőzhető legyen az elkerülhető élelmiszer-hulladék keletkezése. Ezen intézkedéseknek az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

a)

a magatartás megváltoztatására irányuló beavatkozások kidolgozása és támogatása az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából, valamint tájékoztató kampányok az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos tudatosság növelése érdekében;

a)

a magatartás megváltoztatására irányuló beavatkozások kidolgozása és támogatása az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából, valamint tájékoztató kampányok az élelmiszer-pazarlás megelőzésével kapcsolatos tudatosság növelése érdekében;

b)

az élelmiszer-ellátási lánc működésében tapasztalható hatékonysági problémák azonosítása és kezelése, valamint az összes szereplő közötti együttműködés támogatása, biztosítva ugyanakkor a megelőző intézkedések költségeinek és hasznának méltányos elosztását;

b)

az élelmiszer-ellátási lánc működésében tapasztalható hatékonysági problémák azonosítása és kezelése, valamint az összes szereplő közötti együttműködés támogatása, biztosítva ugyanakkor a megelőző intézkedések költségeinek és hasznának méltányos elosztását;

c)

az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraosztásának ösztönzése, elsőbbséget biztosítva az emberi fogyasztásra való felhasználásnak az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;

c)

az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraosztásának ösztönzése, elsőbbséget biztosítva az emberi fogyasztásra való felhasználásnak az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;

d)

a képzés és a készségfejlesztés támogatása, valamint a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése, különösen a kis- és középvállalkozások és a szociális gazdaság szereplői számára.

d)

a képzés és a készségfejlesztés támogatása, valamint a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése, különösen a kis- és középvállalkozások és a szociális gazdaság szereplői számára.

A tagállamok biztosítják, hogy az ellátási lánc valamennyi érintett szereplőjét az élelmiszer-ellátási lánc egészében az élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzésében betöltött kapacitásukkal és szerepükkel arányosan vonják be, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt aránytalan hatás megelőzésére.

A tagállamok biztosítják, hogy az ellátási lánc valamennyi érintett szereplőjét az élelmiszer-ellátási lánc egészében az elkerülhető élelmiszer-hulladék keletkezésének megelőzésében betöltött kapacitásukkal és szerepükkel arányosan vonják be, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt aránytalan hatás megelőzésére.

(2)

A tagállamok nyomon követik és értékelik az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló intézkedéseik végrehajtását, beleértve a (4) bekezdésben említett élelmiszerhulladék-csökkentési céloknak való megfelelést is azáltal, hogy a (3) bekezdéssel összhangban megállapított módszertan alapján mérik az élelmiszer-hulladék szintjét.

(2)

A tagállamok nyomon követik és értékelik az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló intézkedéseik végrehajtását, beleértve a (4) bekezdésben említett élelmiszerhulladék-csökkentési céloknak való megfelelést is azáltal, hogy a (3) bekezdéssel összhangban megállapított módszertan alapján mérik az elkerülhető élelmiszer-hulladék szintjét.

(3)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények megállapítása tekintetében.

(3)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 38a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse ezt az irányelvet az elkerülhető élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó közös módszertan és minimális minőségi követelmények megállapítása tekintetében.

(4)

A tagállamok megteszik a szükséges és megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy 2030. december 31-ig nemzeti szinten elérjék az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó alábbi célértékeket:

(4)

A tagállamok megteszik a szükséges és megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy 2030. december 31-ig nemzeti szinten elérjék az élelmiszer-pazarlás csökkentésére vonatkozó alábbi célértékeket:

a)

a feldolgozás és a gyártás során keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségének 10 %-os csökkentése a 2020-ban keletkezett mennyiséghez képest;

a)

a feldolgozás és a gyártás során keletkező elkerülhető élelmiszer-hulladék mennyiségének 10 %-os csökkentése a 2020-ban keletkezett mennyiséghez képest;

b)

az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az étkeztetésben, valamint a háztartásokban együttesen az egy főre jutó élelmiszer-hulladék keletkezésének 30 %-os csökkentése a 2020-ban keletkezett mennyiséghez képest.

b)

az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az étkeztetésben, valamint a háztartásokban együttesen az egy főre jutó elkerülhető élelmiszer-hulladék keletkezésének 30 %-os csökkentése a 2020-ban keletkezett mennyiséghez képest.

(5)

Amennyiben egy tagállam a 2020-at megelőző referenciaévre vonatkozóan olyan adatokat tud szolgáltatni, amelyeket az (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatban meghatározott, az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére vonatkozó módszertanhoz és minimális minőségi követelményekhez hasonló módszerekkel gyűjtöttek, korábbi referenciaév is alkalmazható. A tagállam az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot arról a szándékáról, hogy egy korábbi referenciaévet kíván használni, és a Bizottság rendelkezésére bocsátja az adatokat és a gyűjtésükhöz használt mérési módszereket.

(5)

Az élelmiszer-hulladék magában foglalhat emberi fogyasztásra szánt élelmiszerrészeket, valamint nem emberi fogyasztásra szánt élelmiszerrészeket. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó élelmiszer-hulladékot elkerülhető élelmiszer-hulladéknak nevezzük. A nem emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó élelmiszer-hulladékot elkerülhetetlen élelmiszer-hulladéknak nevezzük.

Azon tagállamok esetében, amelyek bizonyítani tudják, hogy az élelmiszer-hulladék elkerülhető és elkerülhetetlen részeihez kapcsolódóan egyedi élelmiszerhulladék-mérést végeztek, lehetővé kell tenni, hogy az elkerülhető élelmiszer-hulladékot használják mérőegységként az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó célérték nyomon követésére, feltéve, hogy az adatokat az (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatban meghatározott, az élelmiszer-hulladék szintjének egységes mérésére szolgáló módszertanhoz és minőségi minimumkövetelményekhez hasonló módszerekkel gyűjtötték össze. A tagállam az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot arról a szándékáról, hogy az elkerülhető élelmiszer-hulladékot kívánja mérőegységként használni, és a Bizottság rendelkezésére bocsátja az adatokat és a gyűjtésükhöz használt mérési módszereket.

A tagállamoknak az (EU) 2019/1597 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatban meghatározott egységes mérési módszerekkel összhangban értékelniük kell a háztartásokban komposztált élelmiszer-hulladék mennyiségét, a háziállatokkal feletetett élelmiszer-hulladék mennyiségét, valamint a szennyvízként vagy szennyvízzel együtt kidobott élelmiszerek mennyiségét.

(6)

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az adatok nem felelnek meg az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az (5) bekezdéssel összhangban küldött értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül határozatot fogad el, amelyben felkéri a tagállamot, hogy a 2020-as évet vagy egy, a tagállam által javasolt évtől eltérő évet használja referenciaévként.

(6)

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az adatok nem felelnek meg az (5) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az (5) bekezdéssel összhangban küldött értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül határozatot fogad el, amelyben felkéri a tagállamot, hogy a 2020-as évet vagy egy, a tagállam által javasolt évtől eltérő évet használja referenciaévként.

(7)

A Bizottság 2027. december 31-ig felülvizsgálja a (4) bekezdésben meghatározott, 2030-ig elérendő célértékeket azzal a céllal, hogy adott esetben módosítsa és/vagy kiterjessze őket az élelmiszer-ellátási lánc más szakaszaira, és mérlegelje a 2030 utáni időszakra szóló új célértékek kitűzését. E célból a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.” 5. A 11. cikk (1) bekezdése harmadik mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A 10. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel a tagállamok elkülönített hulladékgyűjtési rendszert hoznak létre legalább a papír, a fém, a műanyag és az üveg tekintetében.” 6. A 11b. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A 9a. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontja, valamint a 11. cikk (3) bekezdése szerinti célértékek elérése terén tett előrehaladásról a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve jelentést készít legkésőbb három évvel minden egyes, az említett rendelkezésekben megállapított határidő lejárta előtt.”

(7)

A Bizottság 2027. december 31-ig felülvizsgálja a (4) bekezdésben meghatározott, 2030-ig elérendő célértékeket azzal a céllal, hogy adott esetben módosítsa és/vagy kiterjessze őket az élelmiszer-ellátási lánc más szakaszaira, és mérlegelje a 2030 utáni időszakra szóló új célértékek kitűzését. E célból a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.” 5. A 11. cikk (1) bekezdése harmadik mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A 10. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel a tagállamok elkülönített hulladékgyűjtési rendszert hoznak létre legalább a papír, a fém, a műanyag és az üveg tekintetében.” 6. A 11b. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A 9a. cikk (4) bekezdése, a 11. cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontja, valamint a 11. cikk (3) bekezdése szerinti célértékek elérése terén tett előrehaladásról a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel együttműködve jelentést készít legkésőbb három évvel minden egyes, az említett rendelkezésekben megállapított határidő lejárta előtt.”

A 7., 8., 9. és 10. módosítás indokolása

A 8. és 9. ajánláshoz kapcsolódik. A korábbi adatgyűjtés alapján a nem elkerülhető élelmiszer-hulladék is beleszámít a tagállami hulladékos adatszolgáltatásba. Az irányelv szintjén fontos leszögezni, hogy az élelmiszer-hulladék egy része nem előzhető meg (pl. gyümölcshéj, csirkecsont – ez a hulladék elkerülhetetlen, és nem előzhető meg, de természetesen felhasználható, pl. komposztálásra). Ezeknek a csökkentése nem lehetséges, ezek mindenképpen hulladékká válnak. Javasolt, hogy a bázisérték meghatározásánál a kiindulópont és a csökkentési célszám is csak az elkerülhető élelmiszer-hulladékra vonatkozzon.

Kelt Brüsszelben, 2023. október 25-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Oliver RÖPKE

(1)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégia [COM(2018) 28 final] – Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői fogadólétesítményekről, a 2000/59/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv és a 2010/65/EU irányelv módosításáról [COM(2018) 33 final – 2018/0012 (COD)](HL C 283., 2018.8.10., 61. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

MELLÉKLET

Az alábbi, a vita során elutasított módosító indítványoknál a támogató szavazatok száma elérte az összes leadott szavazat számának legalább egynegyedét (Esz. 74. cikk (3) bekezdés):

2. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

NAT/907 – A hulladékokról szóló uniós keretirányelv felülvizsgálata

3. pont

A következőképpen módosítandó

Szekcióvélemény

Módosítás

javasolja, hogy az EPR díjfizetési kötelezettsége vonatkozásában vizsgálják felül azon álláspontot, hogy a mikrovállalkozások védelme érdekében háttérbe szorítják a szennyező fizet elvet.  A kiterjesztett gyártói felelősség mint alapelv kiindulópontja, hogy a gyártó felel az általa előállított termék teljes életciklusáért, és ebbe bele kellene foglalni a szociális feltételességet is;

A kiterjesztett gyártói felelősség, mint alapelv kiindulópontja, hogy a gyártó felel az általa előállított termék teljes életciklusáért, és ebbe bele kellene foglalni a szociális feltételességet is;

Indokolás

A módosítás célja a „gondolkozz először kicsiben” elvének következetes alkalmazása, amelyet az EGSZB többször is hangsúlyozott véleményeiben, és amelyet az Európai Bizottság javaslatában figyelembe vett.

3. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

NAT/907 – A hulladékokról szóló uniós keretirányelv felülvizsgálata

23. pont

A pont törlendő.

Szekcióvélemény

Módosítás

A szennyező fizet elv egységes alkalmazása

 

Indokolás

E módosítások célja annak megakadályozása, hogy az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat méltánytalanul úgy bélyegezzék meg, mint amelyek nem veszik figyelembe a környezetvédelmi követelményeket és a fenntartható fejlődést. A javasolt módosítások célja továbbá, hogy biztosítsák az összhangot az EGSZB korábban kifejtett álláspontjával (a mikro-, kis- és középvállalkozások nem viselhetik ugyanazt a terhet, mint a nagyvállalatok), amelyet az EGSZB több véleményében is támogatott, valamint hogy figyelembe vegyék a „kkv-kat segítő csomagot”.

4. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

NAT/907 – A hulladékokról szóló uniós keretirányelv felülvizsgálata

24. pont

A pont törlendő.

Szekcióvélemény

Módosítás

A jelenlegi szövegezés a gyártók 88 %-át nem ösztönözné a fenntarthatósági szempontokra, viszont pénzügyi terhet róna a többi 12 %-ra, ráadásul ezen gyártók esetén a pénzügyi teher nemcsak a saját termék után kerülne megfizetésre, hanem a nem fizető 88 %-nyi gyártó terméke után is. A javaslat ellentétes a szennyező fizet elvvel.

 

Indokolás

E módosítások célja annak megakadályozása, hogy az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat méltánytalanul úgy bélyegezzék meg, mint amelyek nem veszik figyelembe a környezetvédelmi követelményeket és a fenntartható fejlődést. A javasolt módosítások célja továbbá, hogy biztosítsák az összhangot az EGSZB korábban kifejtett álláspontjával (a mikro-, kis- és középvállalkozások nem viselhetik ugyanazt a terhet, mint a nagyvállalatok), amelyet az EGSZB több véleményében is támogatott, valamint hogy figyelembe vegyék a „kkv-kat segítő csomagot”.

5. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

NAT/907 – A hulladékokról szóló uniós keretirányelv felülvizsgálata

25. pont

A pont törlendő.

Szekcióvélemény

Módosítás

A mikrovállalkozások (pl. a szabóságok stb.) kivételi körbe helyezése versenyjogi problémákat okozhat, ami a feketegazdaság (cégek átstrukturálása) felé tolhatja az ágazatot.

 

Indokolás

E módosítások célja annak megakadályozása, hogy az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat méltánytalanul úgy bélyegezzék meg, mint amelyek nem veszik figyelembe a környezetvédelmi követelményeket és a fenntartható fejlődést. A javasolt módosítások célja továbbá, hogy biztosítsák az összhangot az EGSZB korábban kifejtett álláspontjával (a mikro-, kis- és középvállalkozások nem viselhetik ugyanazt a terhet, mint a nagyvállalatok), amelyet az EGSZB több véleményében is támogatott, valamint hogy figyelembe vegyék a „kkv-kat segítő csomagot”.

6. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

NAT/907 – A hulladékokról szóló uniós keretirányelv felülvizsgálata

26. pont

A pont törlendő.

Szekcióvélemény

Módosítás

Kockázatot jelenthet, hogy más EPR rendszerekben is a jövőben javaslatok fogalmazódnak meg a kiskapuk megtalálása érdekében egyes gyártók számára.

 

Indokolás

E módosítások célja annak megakadályozása, hogy az európai mikro-, kis- és középvállalkozásokat méltánytalanul úgy bélyegezzék meg, mint amelyek nem veszik figyelembe a környezetvédelmi követelményeket és a fenntartható fejlődést. A javasolt módosítások célja továbbá, hogy biztosítsák az összhangot az EGSZB korábban kifejtett álláspontjával (a mikro-, kis- és középvállalkozások nem viselhetik ugyanazt a terhet, mint a nagyvállalatok), amelyet az EGSZB több véleményében is támogatott, valamint hogy figyelembe vegyék a „kkv-kat segítő csomagot”.

7. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

NAT/907 – A hulladékokról szóló uniós keretirányelv felülvizsgálata

III. fejezet, 1. módosítás

Az 1. módosítás törlendő.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében említett „szennyező fizet” elvvel összhangban alapvető fontosságú, hogy egyes textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket az Unióban forgalomba hozó gyártók felelősséget vállaljanak e termékek életciklusuk végén történő kezeléséért, valamint élettartamuk meghosszabbításáért azáltal, hogy használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket hoznak forgalomba újrahasználat céljából. „A szennyező fizet” elv alkalmazása érdekében helyénvaló meghatározni a termelők kötelezettségeit a textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik kezelésével kapcsolatban; a termelők fogalmába pedig bele kell érteni minden gyártót, importőrt vagy forgalmazót, amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül – ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződéseket is – első alkalommal bocsátja forgalomba ezeket a termékeket üzletszerűen valamely tagállam területén saját neve vagy védjegye alatt.

A kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó gyártók köréből a textilpiacon betöltött korlátozott szerepükre tekintettel ki kell zárni a személyre szabott termékeket előállító mikrovállalkozásokat és önálló vállalkozó szabókat, valamint azokat, akik használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket, vagy ilyen használt termékekből vagy azok hulladékából származó ilyen termékeket hoznak forgalomba az Unión belüli az újrahasználat támogatása érdekében, többek között javítás, felújítás és értéknövelő újrahasznosítás révén, amelynek során az eredeti termék bizonyos funkciói megváltoznak.


Szekcióvélemény

Módosítás

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 191. cikkének (2) bekezdésében említett „szennyező fizet” elvvel összhangban alapvető fontosságú, hogy egyes textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket az Unióban forgalomba hozó gyártók felelősséget vállaljanak e termékek életciklusuk végén történő kezeléséért, valamint élettartamuk meghosszabbításáért azáltal, hogy használt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket hoznak forgalomba újrahasználat céljából. „A szennyező fizet” elv alkalmazása érdekében helyénvaló meghatározni a termelők kötelezettségeit a textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik kezelésével kapcsolatban; a termelők fogalmába pedig bele kell érteni minden gyártót, importőrt vagy forgalmazót, amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül – ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv  (11) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződéseket is – első alkalommal bocsátja forgalomba ezeket a termékeket üzletszerűen valamely tagállam területén saját neve vagy védjegye alatt.

 

Indokolás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveget változatlanul kell hagyni.

8. MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

NAT/907 – A hulladékokról szóló uniós keretirányelv felülvizsgálata

III. fejezet, 2. módosítás, valamint az 1. és 2. módosítás indokolása

A 2. módosítás, valamint az 1. és 2. módosítás indokolása törlendő.

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

(2)

A 3. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„4b.

»a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártója«: bármely gyártó, importőr vagy forgalmazó, illetve más természetes vagy jogi személy, kivéve azokat, akik a IVc. mellékletben felsorolt használt textil- és lábbelitermékeket, valamint az ilyen használt termékekből vagy hulladékból, illetve azok részeiből származó, a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékeket, textilvonatkozású termékeket és lábbeliket értékesítenek, a 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató és legfeljebb 2 millió EUR éves árbevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozásokat, valamint a személyre szabott termékeket előállító önálló vállalkozó szabókat, amelyek/akik – az alkalmazott értékesítési technikától függetlenül, ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 2. cikkének 7. bekezdésében meghatározott távollevők között kötött szerződéseket – vagy: […]”


Szekcióvélemény

Módosítás

(2)

A 3. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„4b.

»a IVc. mellékletben felsorolt textiltermékek, textilvonatkozású termékek és lábbelik gyártója«: bármely gyártó, importőr vagy forgalmazó, illetve más természetes vagy jogi személy, ideértve a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 2. cikkének 7. bekezdésében meghatározott távollevők között kötött szerződéseket – vagy: […] ”

Az 1. és 2. módosítás indokolása

A 2. ajánláshoz kapcsolódik. A jelenlegi szövegezés a gyártók 88 %-át nem ösztönözné a fenntarthatósági szempontokra, viszont pénzügyi terhet róna a többi 12 %-ra, ráadásul ezen gyártók esetén a pénzügyi teher nemcsak a saját termék után kerülne megfizetésre, hanem a nem fizető 88 %-nyi gyártó terméke után is. A javaslat ellentétes a szennyező fizet elvvel.

A mikrovállalkozások (pl. a szabóságok stb.) kivételi körbe helyezése versenyjogi problémákat okozhat, ami a feketegazdaság (cégek átstrukturálása) felé tolhatja az ágazatot.

Kockázatot jelenthet, hogy más EPR rendszerekben is a jövőben javaslatok fogalmazódnak meg a kiskapuk megtalálása érdekében egyes gyártók számára.

 

Indokolás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveget változatlanul kell hagyni.

A módosító indítványokról együttesen tartott szavazás eredménye

Mellette:

72

Ellene:

113

Tartózkodott:

11

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(11)   Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/888/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)