Hivatalos Lapja |
HU Sorozat C |
C/2024/884 |
2024.2.6. |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A saját források következő generációjára vonatkozó kiigazított csomag
(COM(2023) 330 final)
Módosított javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról
(COM(2023) 331 final/2 – 2021/0430 (CNS))
(C/2024/884)
Előadó: |
Katrīna ZARIŅA |
Társelőadó: |
Philip VON BROCKDORFF |
Felkérés: |
Európai Bizottság: 2023.7.18. az Európai Unió Tanácsa: 2023.7.19. |
Jogalap: |
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke |
Illetékes szekció: |
„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció |
Elfogadás a szekcióülésen: |
2023.10.5. |
Elfogadás a plenáris ülésen: |
2023.10.25. |
Plenáris ülésszak száma: |
582. |
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) |
169/04/04 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. |
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elismeri az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy új saját forrásokat javasoljon, és garantálja a szilárd és fenntartható uniós költségvetést. Az uniós költségvetés az EU gazdasági integrációjának és társadalmi kohéziójának, valamint hosszú távú globális versenyképességének egyik fő pillére. |
1.2. |
Az EGSZB támogatja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amely szerint fokozatosan növelni kell az uniós saját forrásoknak a tagállamok GNI-alapú bevételeihez viszonyított arányát. A Covid19-világjárvány okozta gazdasági visszaesés, a NextGenerationEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott támogatás, a stratégiai autonómiára vonatkozó szakpolitikák, valamint az igazságos, zöld és digitális átállás által érintett uniós költségvetési szükségletek miatt növelni kell a tagállamok meglévő uniós saját forrásokhoz való hozzájárulását. |
1.3. |
Az EGSZB általánosságban támogatja az Európai Bizottságnak a saját források következő generációjára vonatkozó kiigazított csomagját is, mivel ez egy átmeneti csomag, amely a NextGenerationEU finanszírozására felhasznált előirányzatok visszafizetésére korlátozódik. |
1.4. |
Az EGSZB arra kéri az Európai Parlamentet és az EU Tanácsát, hogy a saját források következő generációjára vonatkozó csomagot még a következő, 2024-es európai parlamenti választások előtt, illetve a jelenlegi megbízatási időszak vége előtt fogadják el. |
1.5. |
Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy az EU saját forrásainak és költségvetési kapacitásainak kérdése nem kapta meg a szükséges figyelmet ahhoz, hogy minden aspektusával foglalkozni lehessen. A lehető leghamarabb és az uniós intézmények következő mandátumidőszakát szem előtt tartva mélyreható, de időben korlátozott vitát kellene folytatni a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonásával. Ez egy különösen sürgető vita, amelynek az ambiciózus, de szükséges uniós menetrend finanszírozására szolgáló uniós költségvetési kapacitásra is összpontosítania kell. E tekintetben az Európai Parlament által 2023. május 10-én javasolt (1) és az EGSZB által nagyrészt támogatott, saját forrásokra vonatkozó javaslatcsomag fontos hozzájárulást jelent ehhez a vitához. |
1.6. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből a NextGenerationEU visszafizetéseihez kapcsolódó kiadások nem csökkenthetik más uniós programok vagy beruházások finanszírozását a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi keretben. Ez továbbra is kulcsfontosságú az EU gazdasági integrációja és társadalmi kohéziója, valamint az EU globális versenyképessége és a világjárványt követő középtávú helyreállítása szempontjából. |
1.7. |
Az EGSZB elismeri, hogy a már javasolt új saját forrásokat sürgősen ki kell igazítani, és új kiegészítő saját forrásokat kell javasolni. Az EGSZB ugyanakkor megismétli, hogy szükség van a saját források rendszerének strukturális korszerűsítésére, amelynek támogatnia kell a digitális, zöld és fenntartható gazdasági növekedés célkitűzéseit. |
1.8. |
Az EGSZB úgy véli, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételeknek támogatniuk kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy intézkedéseket vezessenek be az azokban az ágazatokban működő vállalkozások dekarbonizációjára, amelyekben a bevételeket beszedik. Ezért az ETS-ből származó bevételeknek az uniós költségvetésbe befolyó részét szigorú értékelésnek, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok közötti konszenzus kialakításának kell alávetni. |
1.9. |
Az EGSZB úgy véli, hogy az európai vállalkozások termelékenységének és versenyképességének a prioritások között kell szerepelnie. Az EGSZB ugyanakkor elismeri, hogy az új saját forrásnak a vállalkozások versenyképességére gyakorolt lehetséges hatását, többek között a nemzeti társaságiadó-politikák lehetséges felülvizsgálatát megfelelően fel kell mérni, és a közigazgatásra és a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A forrásokat stratégiailag az EU versenyképességének és fenntarthatóságának erősítésére, valamint az innováció, a társadalmi és adóügyi méltányosság, illetve a környezetvédelmi célkitűzések előmozdítására kell felhasználni. |
1.10. |
Az EGSZB rámutat arra, hogy a vállalatok nyereségén alapuló statisztikai saját forrás adminisztratív terhet róhat a nemzeti statisztikai hivatalokra és vállalkozásokra, ami minden új saját forrás természetes velejárója. Bár ez a többletteher az alternatívákhoz képest elhanyagolhatónak tekinthető, az EGSZB hangsúlyozza, hogy el kell kerülni vagy minimalizálni kell az adminisztratív terheket – különösen a vállalkozásokra vonatkozóan. |
1.11. |
Az EGSZB úgy véli, hogy mennyiségi elemzésekkel kellene felmérni, hogy a javasolt intézkedések hogyan valósulnának meg a gyakorlatban. Az egyes új saját forrásokból származó várható bevételek volumenét és a javasolt technikai kiigazításokat átfogó előrejelzésekkel kell alátámasztani, és biztosítani kell az átláthatóságot, hogy a tagállamok elfogadják azokat. Ezért az Európai Bizottságnak országszintű és szükség esetén regionális szintű egyedi értékeléseket kell készítenie a tagállamok költségvetéséből várható hozzájárulások megállapítása érdekében. |
1.12. |
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az OECD/G20 első pillérének végrehajtását előnyben kell részesíteni a digitális ágazat egyéb intézkedéseivel szemben. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja az egyezmény ratifikálásának felgyorsítását. E tekintetben az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy az Európai Bizottságnak haladéktalanul nyomon kell követnie az OECD első pillérének végrehajtását az első pilléren alapuló saját forrásra vonatkozó uniós irányelv támogatására irányuló technikai munkával. |
1.13. |
Az EGSZB elismeri, hogy az ideiglenes statisztikai saját forrás összességében hozzájárulhat a NextGenerationEU finanszírozásához a BEFIT mechanizmus végrehajtásáig. Az EGSZB ugyanakkor kéri a már meglévő saját források hatékonyságának alapos értékelését, és rámutat arra, hogy biztosítani kell a már megállapított szabályoknak való megfelelést, valamint be kell fejezni és végre kell hajtani a megkezdett reformokat. |
2. Általános megjegyzések
2.1. |
2021 decemberében az Európai Bizottság három új saját forrást javasolt az uniós költségvetés finanszírozására: hozzájárulást az ETS-ből, hozzájárulást az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból (CBAM), valamint az OECD/G20-megállapodás értelmében a multinacionális vállalatok maradék nyereségéből való részesedésen alapuló saját forrást (első pillér). |
2.2. |
Az EGSZB teljes mértékben támogatja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatában szereplő azon javaslatot, hogy fokozatosan növeljék az uniós saját forrásoknak a tagállamok GNI-alapú bevételeihez viszonyított arányát (2). A többéves pénzügyi keret elfogadása óta új igények merültek fel az európai finanszírozás iránt a Covid19-világjárvány okozta gazdasági visszaesés, a NextGenerationEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott támogatás, valamint az EU stratégiai autonómiáját biztosító beruházások finanszírozása miatt különböző területeken, különösen a környezetbarát iparban. |
2.3. |
Az Európai Bizottság javaslata sürgősnek tekinthető, tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz finanszírozására szolgáló uniós hitelfelvétel magasabb kamatlábak mellett történő visszafizetésére. Az EGSZB egyetért a javaslat alkalmazási körével, és támogatja, hogy mielőbb, még a következő európai parlamenti választások előtt elfogadják a javaslatot. Az Európai Parlament állásfoglalásával összhangban azonban az EGSZB hangsúlyozza, hogy a jövőben több bevételt kell biztosítani az EU költségvetése számára. Az EGSZB úgy véli, hogy ezt a második lépést egy mélyreható és sürgős vitát követően kellene megtenni, melynek témája: az EU költségvetési kapacitása az európai közös célok fenntartható finanszírozása érdekében. A vitában a szervezett civil társadalomnak kulcsszerepet kellene játszania. |
2.4. |
Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy – az EUMSZ 322. cikkének (2) bekezdésével és az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat (3) 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban – új saját forrásokat javasoljon, és garantálja a szilárd és fenntartható uniós költségvetést. Az uniós költségvetés az EU gazdasági integrációjának és társadalmi kohéziójának, valamint hosszú távú globális versenyképességének egyik fő pillére. |
2.5. |
Az EGSZB elismeri, hogy olyan stabil keretre van szükség, amely rugalmas európai költségvetési választ biztosít a jövőben esetlegesen bekövetkező váratlan sokkhatásokra. Ennek a keretnek figyelembe kell vennie, hogy vissza kell fizetni a NextGenerationEU finanszírozás tőkéjét és kamatait, amiről a tagállamok a Covid19-világjárvány idején megállapodtak. |
2.6. |
Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből a NextGenerationEU visszafizetéseihez kapcsolódó kiadások nem csökkenthetik más uniós programok vagy beruházások finanszírozását a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi keretben. Ez továbbra is kulcsfontosságú az EU gazdasági integrációja és társadalmi kohéziója, valamint az EU globális versenyképessége szempontjából a világjárványt követő középtávú helyreállítás során. |
2.7. |
Amint azt a Javaslat a saját forrásokról szóló határozatra (4) és Az új saját források második csoportja (5) című két korábbi véleményében is hangsúlyozta, az EGSZB elismeri, hogy szükség van a már javasolt saját források kiigazítására és új saját források előterjesztésére. Erre azért van szükség, hogy a 2021 decemberében előterjesztett sajátforrás-csomagból származó hozzájárulások elégtelensége miatt ne növekedjen a GNI-alapú forráshoz való hozzájárulás. |
2.8. |
Az EGSZB elvben üdvözli az Európai Bizottság 2023 júniusában közzétett elemzését és javaslatát egy új, saját forrásokról szóló csomagra vonatkozóan, amely magában foglalja a 2021. decemberi eredeti javaslat felülvizsgálatát, amelynek célja három új bevételi forrás, köztük egy, a vállalati nyereségen alapuló új ideiglenes statisztikai saját forrás létrehozása az EU számára. Az EGSZB ugyanakkor megismétli, hogy szükség van a saját források rendszerének strukturális korszerűsítésére, amelynek támogatnia kell a tagállamok erőfeszítéseit a gazdaság digitális, környezetvédelmi és fenntartható növekedési céljainak elérésére. |
2.9. |
2023 májusában az Európai Parlament számos új bevételi forrást terjesztett elő az uniós költségvetés számára, beleértve a társasági adón alapuló saját forrásokat, a pénzügyi tranzakciós adót, a méltányos határmechanizmust, a kriptoeszközökre kivetett adót, a zöld saját forrásokat és a statisztikákon alapuló nemzeti hozzájárulásokat. |
2.10. |
Az új saját források második csoportjáról szóló korábbi véleményében az EGSZB üdvözölte az Európai Parlament számos javaslatát, és saját ajánlásokat fogalmazott meg a lehetséges új saját forrásokra vonatkozóan. Az EGSZB ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy a saját forrásokra vonatkozó javaslatokat a hatékonyságukra, valamint a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásukra vonatkozó hatásvizsgálatnak kell kísérnie. Az EU-nak ezért prioritásként meg kell vizsgálnia az uniós költségvetés jövőbeli bevételeinek olyan további lehetőségeit, amelyek minimálisra csökkentik az európai vállalkozásokra és polgárokra nehezedő adóterheket. |
2.11. |
Bár az Európai Bizottság elvégezte az EU költségvetésének új bevételi forrásaira vonatkozó különféle lehetőségek elemzését, az EGSZB sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Parlament és az EGSZB által javasolt számos lehetőséget végül nem találták megfelelőnek és elég szilárdnak ahhoz, hogy az Európai Bizottság javaslatában szerepeljenek. Ugyanakkor a vállalati nyereség becslésén alapuló statisztikai saját forrás „potenciálisan magas hozzáadott értékkel” rendelkező hatékony átmeneti megoldásnak tekinthető (6). |
2.12. |
Az EGSZB ismételten úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak minden, az uniós költségvetéssel kapcsolatos kérdésben hozott döntés esetében törekednie kell arra, hogy széles körű társadalmi párbeszédet indítson, és megismerje a polgárok, a nem kormányzati és civil társadalmi szervezetek, a vállalkozások, a közigazgatási szervek és valamennyi érdekelt fél véleményét. Ennek az elvnek kell vezérelnie az uniós társjogalkotókat abban, hogy olyan intézkedéseket javasoljanak, amelyek nem jelentenek kockázatot más uniós programok költségvetésére nézve, és amelyek összhangban állnak az arányosság és a társadalmi méltányosság elvével. |
2.13. |
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a potenciális saját forrásként azonosított javasolt intézkedésekre vonatkozóan végezzen további értékeléseket és vizsgálatokat, és kétségeit fejezi ki a NextGenerationEU helyreállítási eszköz finanszírozására mozgósított források visszafizetésére javasolt források hosszú távú hatékonyságát és fenntarthatóságát illetően. |
2.14. |
E tekintetben az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság által az értékelésében elfogadott kritériumok – például a bevételi potenciál, az egyszerűség és a bevételek gyors mozgósítása – viszonylag korlátozottak. A nyolc lehetséges saját forrás értékelése három olyan elven alapult, amelyek az uniós bevételekre vonatkozó korlátozott szakirodalomból származnak. Ennek eredményeként a pontozási értékelés nagyrészt minőségi jellegű (7), és további kétértelműségre ad okot az erőforrások hosszú távú hatékonyságát és fenntarthatóságát illetően. |
2.15. |
Ennek leküzdése érdekében az EGSZB szükségesnek tartja az intézkedések mennyiségi elemzését. Az egyes új saját forrásokból származó várható bevételek volumenét és a javasolt technikai kiigazításokat átfogó előrejelzésekkel kell alátámasztani, és azoknak biztosítaniuk kell az átláthatóságot, hogy a tagállamok elfogadhassák azokat. Ezért az Európai Bizottságnak országszintű, és szükség esetén regionális szintű egyedi értékeléseket kell készítenie a tagállamok költségvetésére nehezedő várható nyomás megállapítása érdekében. Az előrejelzéseknek olyan jövőbeli forgatókönyveket is figyelembe kell venniük – beleértve a gazdasági sokkokat vagy a pénzügyi instabilitás új forrásait –, amelyek további megszorításokat rónak a tagállamok költségvetésére. |
2.16. |
Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az új saját forrásokra vonatkozó javaslat előterjesztésének ütemezése miatt is. Tekintettel az EU Tanácsának spanyol elnöksége által előterjesztett prioritásokra és a közelgő, 2024 júniusában tartandó európai parlamenti választásokra, az EGSZB sürgeti az érintett feleket, hogy a jelenlegi politikai ciklus vége előtt fogadjanak el egy kiigazított sajátforrás-csomagot. |
2.17. |
Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is keressen új finanszírozási forrásokat a NextGenerationEU visszafizetésére és az uniós költségvetés finanszírozására. Amint azt korábban említettük, alapvető fontosságú, hogy az érintett érdekelt feleket bevonják a további lehetőségek feltárásába és azok közép- és hosszú távú lehetséges hatásainak kezelésébe. Az EGSZB megítélése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz visszafizetésének finanszírozására szolgáló saját források létrehozása, valamint a saját források tágabb rendszerének felülvizsgálata során elengedhetetlen a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom bevonása a hivatalos konzultációkba. Ez megkönnyítené az uniós költségvetéssel kapcsolatos európai társadalmi konszenzus elérését. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket ebbe az irányba. |
3. Részletes megjegyzések
3.1. |
Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy az OECD/G20 első pillérének végrehajtását előnyben kell részesíteni a digitális ágazat egyéb intézkedéseivel szemben. Mivel az OECD első pillére már foglalkozik a digitális szektor adózásával kapcsolatos kihívásokkal, és a végrehajtására irányuló technikai munka még mindig folyamatban van, az EGSZB úgy véli, hogy elengedhetetlen az egyezmény ratifikációjának felgyorsítása. E tekintetben az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy az Európai Bizottságnak haladéktalanul nyomon kell követnie az OECD első pillérének végrehajtását az első pilléren alapuló saját forrásra vonatkozó uniós irányelv támogatására irányuló technikai munkával. |
3.2. |
Az EGSZB elismeri, hogy a szén-dioxid-piacokon a közelmúltban bekövetkezett fejlemények növelték a kibocsátáskereskedelmi rendszer bevételi potenciálját. Annak ellenére, hogy a piaci árak az elkövetkező években várhatóan folyamatosan az 55 eurós árszint felett maradnak – amint azt az Európai Bizottság is említette (8) –, az EGSZB úgy véli, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételeknek támogatniuk kell a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy intézkedéseket vezessenek be az azon ágazatokban működő vállalkozások dekarbonizációjára, ahol bevételeket szednek. Ezért az ETS-ből származó bevételeknek az uniós költségvetésbe befolyó részét szigorú értékelésnek, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok közötti konszenzus kialakításának kell alávetni. Az EGSZB-t aggodalommal tölti el a kibocsátáskereskedelmi rendszer saját forrásának kiigazítása és az, hogy a lehívási arányt az uniós kibocsátáskereskedelemből származó összes bevétel – eredetileg javasolt 25 %-ához képest – 30 %-ára növelik. Ez azzal a kockázattal jár, hogy nemzeti szinten lelassulnak a dekarbonizációs folyamatok és általában a zöld beruházások. |
3.3. |
A klímasemlegesség eléréséhez jelentős erőfeszítésekre van szükség a tagállamoktól, ugyanakkor figyelembe kell venni a különböző országspecifikus igényeket, eszközöket és végrehajtandó intézkedéseket. Ezért meg kell könnyíteni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések elérésére irányuló kapacitásukat és erőfeszítéseiket anélkül, hogy aláásnák a NextGenerationEU visszafizetésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat. |
3.4. |
Az EGSZB üdvözli, hogy a javasolt statisztikai saját forrás ideiglenes jellegű. Az EGSZB ugyanakkor elismeri, hogy az új saját forrásnak a vállalkozások versenyképességére gyakorolt lehetséges hatását, többek között a nemzeti társaságiadó-politikák lehetséges felülvizsgálatát megfelelően fel kell mérni, és a közigazgatásra és a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket a lehető legkisebbre kell csökkenteni. |
3.5. |
Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság kijelentését, miszerint a megfelelő uniós adóharmonizáció hiánya indokolja a vállalati nyereségen alapuló statisztikai saját forrást. Ez lehetővé teszi a nagy multinacionális vállalatok számára, hogy nyereségátcsoportosítási magatartásuk, adótervezésük és a nemzeti adórendszerek közötti eltérések révén előnyre tegyenek szert. Ugyanakkor világosabb képet kell adni az Európai Bizottság javaslatával kapcsolatos problémáról, és alaposan értékelni kell a lehetséges bevételeket. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy átfogó hatásvizsgálatnak kell alátámasztania az új bevételi forrásra vonatkozó javaslatot. |
3.6. |
Az EGSZB kiemeli, hogy a pénzügyi és nem pénzügyi ágazatban működő multinacionális vállalatok meghatározását pontosítani kell. Az európai bizottsági szolgálati munkadokumentumnak (9) átláthatóbb információkra van szüksége a vállalati jövedelemre vagy vállalati nyereségre és azok összetételére vonatkozó harmonizált statisztikákhoz. Az Eurostat NFSA adatbázisából extrapolált adatokon alapuló számításokkal az Európai Bizottságnak könnyen hozzáférhető információkat kell biztosítania az egyes tagállamok uniós költségvetéshez az ideiglenes statisztikai saját forráson keresztül történő hozzájárulásának nyomon követésére. |
3.7. |
Az EGSZB elismeri, hogy az ideiglenes statisztikai saját forrás összességében hozzájárulhat a NextGenerationEU program finanszírozásához a társasági adó BEFIT mechanizmusának végrehajtásáig. |
Kelt Brüsszelben, 2023. október 25-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Oliver RÖPKE
(1) Az Európai Parlament állásfoglalása a saját forrásokról: új kezdet az EU pénzügyei számára, új kezdet Európa számára
(2) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Modern költségvetés a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára. A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (COM(2018) 321 final) – Javaslat tanácsi rendeletre a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (COM(2018) 322 final/2 – 2018/0166 (APP)) – Javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (COM(2018) 325 final – 2018/0135 (CNS)) – Javaslat tanácsi rendeletre a közös összevont társaságiadó-alapon, az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren és az újrafeldolgozatlan műanyag csomagolási hulladékon alapuló saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (COM(2018) 326 final – 2018/0131 (NLE)) – Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról (COM(2018) 327 final – 2018/0132 (APP)) – Javaslat tanácsi rendeletre a hozzáadottérték-adóból származó saját források beszedésének végleges egységes rendszeréről szóló 1553/89/EGK, Euratom tanácsi rendelet módosításáról (COM(2018) 328 final – 2018/0133 (NLE))(HL C 440., 2018.12.6., 106. o.).
(3) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
(4) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az uniós költségvetés saját forrásainak következő generációja (COM(2021) 566 final); Javaslat tanácsi rendeletre a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról (COM(2021) 569 final – 2021/0429 (APP)); Javaslat tanácsi határozatra az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról (COM(2021) 570 final – 2021/0430 (CNS)) (HL C 323., 2022.8.26., 48. o.).
(5) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az új saját források második csomagja (feltáró vélemény)(HL C 293., 2023.8.18., 13. o.).
(6) Jelentéstervezet a saját forrásokról: új kezdet az EU pénzügyei számára, új kezdet Európa számára, Költségvetési Bizottság, Európai Parlament.
(7) Módosított javaslat az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra (COM(2023) 331 final).
(8) Módosított javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról (COM(2023) 331 final).
(9) Módosított javaslat – A Tanács határozata az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló (EU, Euratom) 2020/2053 határozat módosításáról (COM(2023) 331 final.).
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/884/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)