Előadó:	Konstantinos DIAMANTOUROS
Társelőadó:	Javier DOZ ORRIT

Közgyűlési határozat:	2023.3.23.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.10.5.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.10.25.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	185/1/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) megjegyzi, hogy a legutóbbi nyári gazdasági előrejelzés szerint az Európai Bizottság 0,8 %-ra csökkentette a növekedési előrejelzéseket, ami egyre nagyobb kihívást jelentő gazdasági kilátásokra utal.

1.2.

Az EGSZB szerint ebben az összefüggésben a monetáris politikának az elkövetkező hónapokban ügyelnie kell arra, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen az infláció további csökkentésének szükségessége, a növekedés túlzott mértékű lelassításának elkerülése és az államadósság-csökkentési tervekhez való hozzájárulás szükségessége között.

1.3.

Tekintettel a tartós inflációra, az EGSZB úgy véli, hogy a szociális partnereknek és a kormányoknak nemzeti jövedelmi paktumokról kell tárgyalásokat folytatniuk és megállapodniuk, amelyek anélkül csökkentik az inflációt, hogy ez aláásná a beruházásokat és a növekedést, és hogy ezeket a paktumokat a népesség kiszolgáltatott helyzetben levő csoportjait támogató, célzott intézkedéseknek kell kísérniük.

1.4.

Az EGSZB támogatja az uniós gazdasági kormányzási keret reformjáról szóló jogalkotási csomagban szereplő európai bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy az európai és a nemzeti hatóságok által megtárgyalt kompromisszumokon alapuló költségvetési és strukturális tervek révén differenciált nemzeti pályákat alakítson ki az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Mindazonáltal úgy véli, hogy az ilyen kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás megköveteli a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb mértékű bevonását, valamint a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek részvételét a hivatalos konzultációs folyamatokban.

1.5.

Az EGSZB üdvözli, hogy az euroövezet bankrendszere ellenállónak bizonyult a közelmúltban az USA-ban és a Crédit Suisse-nél tapasztalható pénzügyi zavarokat követően. E tekintetben az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) jelentős szerepet töltött be egyedüli felügyeleti hatóságként. Az EGSZB ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus jelenleg az euroövezet banki eszközeinek mintegy 18 %-ára nem terjed ki.

1.6.

Tekintettel az EU romló globális versenyképességére, az EGSZB üdvözli a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet, amely egyes – a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú – technológiák engedélyezési folyamatának felgyorsítására törekszik. Bár ez a helyes irányba tett lépés, az EGSZB véleménye szerint a gyorsított eljárásnak ahelyett, hogy egyes technológiákra összpontosít és ennélfogva – közvetve – kiválasztja a nyerteseket, a gazdaság valamennyi ágazatára ki kellene terjednie.

1.7.

Ami az állami támogatási szabályok lazítását illeti, az EGSZB elismeri, hogy rövid távon politikai szempontból szükség van rá a stratégiai ipari beruházások EU-ban való megőrzése érdekében, de meggyőződése, hogy az veszélyt jelent a belső piacra. Ezért sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság a többéves pénzügyi keret legutóbbi félidős értékelése során nem tett javaslatot egy Európai Szuverenitási Alapra.

2.   Háttér-információk

2.1.

Az uniós gazdaság ellenállónak bizonyult; 2022-ben a vártnál nagyobb mértékben – 3,5 %-kal – nőtt, és a számítások szerint 2023-ban el fogja kerülni a recessziót. Mindazonáltal a nyári gazdasági előrejelzés szerint az EU gazdasági kilátásai romlanak, és a jelenlegi előrejelzések szerint 1 %-ról 0,8 %-ra csökken a növekedés. Ugyanakkor az euroövezet inflációja 2023-ban várhatóan kissé enyhébb lesz (5,8 % helyett 5,6 %), 2024-ben pedig az előrejelzések szerint valamivel magasabb lesz (2,8 % helyett 2,9 %). Az Európai Bizottság szerint az euroövezetben a munkanélküliség 2023 júliusában történelmi mélypontra, 6,4 %-ra csökkent.

2.2.

Szeptemberi ülésén az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa úgy határozott, hogy 0,25 %-os százalékponttal 4,50 %-ra emeli az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábát, és kifejtette, hogy véleménye szerint a jelenlegi kamatlábak megfelelőek ahhoz, hogy az inflációt a hivatalos 2 %-os célhoz közeli szintre lehessen csökkenteni. Bár az infláció egyértelműen csökkenő pályára került – az euroövezetben a 2022. decemberi 9,2 %-hoz képest 2023 májusára 6,1 %-ra mérséklődött –, az élelmiszerárak inflációja továbbra is nagyon magas: májusban 13,6 % (2022 decemberében 16 %).

2.3.

Az energiaárak Európa-szerte tovább csökkentek, nagyrészt amiatt, hogy a földgáz „Title Transfer Facility” határidős tőzsdei piacán jelentős mértékben estek a gázárak. Összehasonlításképpen a gázárak jelenleg 35 EUR/MWh körül alakulnak, míg 2022 augusztusában meghaladták a 300 EUR/MWh-t.

2.4.

A 2022. évi energiaválság miatt indokolttá vált a belső villamosenergia-piaci szabályok reformja. Március 14-én az Európai Bizottság közzétette javaslatait, amelyekkel a rövid távú piacok és a fogyasztók által fizetett villamosenergia-számlák közötti puffer létrehozása révén azt kívánja elérni, hogy a villamosenergia-számlák kevésbé függjenek a fosszilis tüzelőanyagok árától. Az Európai Bizottság szerint erre hosszabb távú szerződések (különösen beszerzési szerződések) ösztönzése, a villamosenergia-árak stabilizálása és az energiatermelők túlzott bevételeinek visszaszorítása révén kerül sor. Ehhez egyrészt kétirányú különbözeti szerződéseket írnak elő az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelésbe történő új, állami finanszírozást igénylő beruházásoknál, másrészt fejlesztik a határidős villamosenergia-piacokat.

2.5.

2023. február 1-jén az Európai Bizottság közzétette a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet is (1), amelynek célja az ipari versenyképesség fokozása, amely az elmúlt években jelentősen erodálódott a magas energiaárak, a jelentős szabályozási terhek és amiatt, hogy az Atlanti-óceán túlpartján támogatási rendszereket vezettek be a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságú értékláncok vonzása érdekében. A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv négy pilléren alapul: célja, hogy felgyorsítsa a tiszta technológiákkal és a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, az állami támogatásra vonatkozó szabályok enyhítésével megkönnyítse a finanszírozáshoz jutást, fejlessze a zöld ipari készségeket és elősegítse ellenálló ellátási láncok kialakulását.

2.6.

Az Európai Bizottság 2023. április 26-án közzétette a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjára vonatkozó, régóta várt javaslatát (2). A javasolt új szabályok célja, hogy egyensúlyt teremtsenek egyrészt a kormányoknak a költségvetési szempontból fenntartható pozíciók elérésére irányuló, célzott négyéves nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek révén történő fokozott felelősségvállalása (amelyeket egy tagállam és az Európai Bizottság közös megegyezésével legfeljebb három évvel meg lehet hosszabbítani az adósság fokozatos csökkentésének biztosítása érdekében), másrészt pedig egy hitelesebb végrehajtási rendszer létrehozása között, amely elengedhetetlen az euro hitelességének fenntartásához.

2.7.

Emellett az elmúlt hónapokban a bankszektorban jelentős nyugtalanságot okozott a kaliforniai Silicon Valley Bank 2023. márciusi összeomlása. Azóta két további regionális bank – a Signature Bank és a First Republic Bank – ment csődbe az USA-ban. A pénzügyi nyugtalanság Európára is átterjedt, ahol egy jelentős pénzügyi intézmény, a Credit Suisse omlott össze. Mindkét válság kezelésére sor került, ami rávilágít arra, hogy bankválság esetén egyaránt mérsékelni kell a fertőzés, valamint a befektetői és betétesi bizalomvesztés kockázatát. E tekintetben az euroövezet legtöbb „jelentős” pénzügyi intézményének egyedüli felügyeleti hatóságaként kulcsfontosságú szerepet játszott az EKB.

2.8.

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy az Eurostat adatai szerint az EU-ban a 2020. évi 200 milliárd EUR-t meghaladó kereskedelmi többlethez képest 2022-ben rekordméretű, 432 milliárd EUR összegű hiány keletkezett a kereskedelmi mérlegek globális szinten számottevő változásai és különösen az energiaimport értékének meredek emelkedése miatt (3). Az EU kereskedelmi egyenlege ezt követően 2023 első negyedévében javult (főként az energiaárak jelentős csökkenése miatt), és 2023 első negyedévében a hiány mindössze 2 milliárd EUR lett (4). Alaposan át kell gondolni viszont, hogy miként lehetne megerősíteni az európai gazdaság termelékenységének és versenyképességének legszilárdabb és legfenntarthatóbb tényezőit.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az EGSZB üdvözli a pozitívabb gazdasági kilátásokat. Az EU 2021–2022-ben kettős sokkhatást szenvedett el Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított háborúja és a súlyos energiaválság miatt. Ebben az időszakban az EU és a nemzeti kormányok példátlan forrásokat mozgósítottak, hogy támogassák a vállalkozásokat és a fogyasztókat a magas energiaárak kezelésében. A kedvezőbb gazdasági kilátások azt mutatják, hogy a példa nélküli kormányzati támogatásnak sikerült megvédenie Európa gazdaságát a jelentős visszaeséstől, miközben megvédte a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat a túlzottan magas számláktól.

3.2.

Az EKB határozott lépéseket tett a maginfláció csökkentése, a kamatlábak emelése és a pénzkínálat csökkentése érdekében. Bár az infláció csökkenő pályán van, továbbra is magas, ami csökkenti az emberek valódi vásárlóerejét. Ugyanakkor a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az euroövezet technikai recesszióba került. Az EGSZB álláspontja szerint a monetáris politikának az elkövetkező hónapokban ügyelnie kell arra, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen az infláció további csökkentésének szükségessége, a növekedés túlzott mértékű lelassításának elkerülése és az államadósság-csökkentési tervekhez való hozzájárulás szükségessége között. Ezzel összefüggésben az EGSZB úgy véli, hogy a szociális partnereknek és a kormányoknak nemzeti jövedelmi paktumokról kell tárgyalásokat folytatniuk és megállapodniuk, amelyek anélkül csökkentik az inflációt, hogy ez aláásná a beruházásokat és a növekedést, és hogy ezeket a paktumokat a népesség kiszolgáltatott helyzetben levő csoportjait támogató, célzott intézkedéseknek kell kísérniük. Ez különösen fontos a legfrissebb OECD-adatok fényében, amelyek szerint az átlagos reálbérek 2022-ben 3,8 %-kal csökkentek (5). Ezt össze kell kapcsolni az EU továbbra is alacsony termelékenységének növelésére irányuló erőfeszítésekkel.

3.3.

Az EGSZB ugyanakkor támogatja az EKB elnökének azon kijelentését, hogy a kormányoknak fokozatosan vissza kell állítaniuk a támogató intézkedéseket, és fokozatosan vissza kell térniük a költségvetési szempontból fenntartható pozíciókhoz. Úgy véli azonban, hogy továbbra is célzott intézkedéseket kell bevezetni egyrészt a beruházások szintjének fenntartása érdekében – ideértve az összes európai alap hatékonyabb és gyorsabb felhasználását –, másrészt pedig annak elősegítése érdekében, hogy az alacsony jövedelmű polgárok megbirkózzanak az infláció hatásával, amely őket sújtja a leginkább.

3.4.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozások finanszírozásának mintegy 70 %-a bankoktól származik, a nagyrészt fejletlen tőkepiacokból és az erős kkv-szektorból adódóan Európában a zöld és digitális finanszírozás nagy (ha nem a legnagyobb) részét a bankok képviselik majd. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező évtizedekben Európában hatalmas beruházási igények merülnek fel, az EGSZB úgy véli, hogy döntő fontosságú a tőkepiaci unió teljes kiépítésének folytatása. Időközben egy olyan gazdaság számára, amely ilyen mértékben függ a banki finanszírozástól, az értékpapírosításnak jelentősebb szerepet kell játszania a reálgazdaság tőkepiacokkal való összekapcsolásában és a bankok mérlegének felszabadításában, hogy növelni tudják a kölcsönadott pénzösszeget.

3.5.

Az EGSZB egyetért az Európai Számvevőszék azon értékelésével, hogy a jelenlegi jogszabályok még nem hozták meg az európai értékpapírosítási piac várt fellendülését, és nem segítették a bankokat hitelezési kapacitásuk növelésében, ami más szereplők mellett a kkv-k számára is előnyös lenne. Az értékpapírosítási piacot hatékony ellenőrzésekkel és felügyelettel kell javítani a rendszerszintű kockázatok újbóli megjelenésének megelőzése érdekében. Ma az európai értékpapírosítási piac mérete (az Egyesült Királyságot is beleértve) az egyesült államokbeli megfelelőjének körülbelül 6 %-a, ami a GDP mintegy 1 %-át teszi ki, szemben az USA 18 %-os arányával.

3.6.

Április 26-án az Európai Bizottság közzétette az uniós gazdasági kormányzási keret reformjáról és a Stabilitási és Növekedési Paktumot alkotó költségvetési szabályokról szóló jogalkotási csomagot. Az EGSZB-nek az Európai Bizottság javaslatával kapcsolatos álláspontját „A jövő kihívásainak megfelelő új gazdaságkormányzási szabályok” című vélemény (6) fogja tükrözni, amelynek tervezete üdvözli, hogy az európai és a nemzeti hatóságok által megtárgyalt kompromisszumokon alapuló költségvetési és strukturális tervek révén differenciált nemzeti pályákat hoznak létre az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Az EGSZB úgy véli, hogy – összhangban az EGSZB korábbi állásfoglalásaiban és véleményeiben kifejtett nézetekkel (7) – az ilyen kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás megköveteli a nemzeti parlamentek, valamint a helyi és regionális önkormányzatok nagyobb mértékű bevonását, valamint a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek részvételét a hivatalos konzultációs folyamatokban. Az EGSZB nagy jelentőséget tulajdonít az EKB gazdasági kormányzás reformjáról szóló közelmúltbeli véleményének (8), különösen az EU állandó költségvetési kapacitásával és a DSA módszertanával (9) kapcsolatos nézeteinek, amelyeket a tagállamokkal konzultálva és azok támogatásával kell meghatározni.

3.7.

Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy az uniós szintű politikai döntéshozók újra napirendre tűzik a versenyképesség kérdését. Az EU fő versenytársaival szembeni versenyképessége már az ukrajnai háború és a súlyos energiaválság előtt is romlott. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a közvetlen külföldi befektetések 2021-ben 68 %-kal csökkentek az EU-ban 2019-hez képest, amellyel egyidejűleg a közvetlen külföldi befektetés az USA-ban 2021-re 60 %-kal nőtt. Az EGSZB rámutat arra, hogy a termelékenység és a versenyképesség uniós szintű javításának a munkavállalók javát szolgáló célzott beruházásokon, K+F-en, innováción és folyamatos képzésen kell alapulnia. Ez különösen fontos az európai kkv-k számára, amelyek az uniós foglalkoztatás 70 %-át adják, és aránytalanul sújtják őket a bürokrácia, a magas adók és a tőkéhez jutás nehézségei.

3.8.

Bár az energiaárak jelentősen csökkentek, továbbra is a Covid előtti szint kétszeresénél járnak, és négyszer magasabbak, mint az USA-ban. Ugyanakkor a szabályozásból eredő, a vállalkozásokra nehezedő egyre nagyobb teher, valamint az infláció csökkentéséről szóló jogszabály (IRA) nagyvonalú támogatásai által teremtett ösztönző tényező veszélyezteti az EU azon képességét, hogy vonzza a zöld átálláshoz szükséges beruházásokat. Bár az EGSZB nem ért egyet az IRA protekcionista elemeivel, amelyek kizárják az uniós gyártókat, és összeegyeztethetetlenek a WTO szabályaival, elismeri, hogy a célzott ösztönzők fontos szerepet játszhatnak a beruházások vonzásában és fellendítésében.

3.9.

A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv pozitív első lépést jelent (10). A nettó zéró iparról szóló jogszabály révén megpróbálja felgyorsítani a zöld beruházások szempontjából kulcsfontosságú beruházási projektekre – például az akkumulátorokra, a napelemekre, az elektrolizátorokra, a szén-dioxid-leválasztásra, -tárolásra és -felhasználásra – irányuló, gyakran igen hosszadalmas eljárásokat. Konkrétabban a jogszabály határidőket vezet be a nettó zéró technológiák gyártására irányuló projektekre vonatkozó engedélyezési eljárásokra azok méretéhez és státuszához kapcsolódóan.

3.10.

Bár ez egyértelműen a helyes irányba tett lépés, az EGSZB megjegyzi, hogy az EU-ban a beruházási projektek gyakran hosszú késedelmet szenvednek amiatt, hogy a hatóságok nem tudják időben jóváhagyni a környezeti hatásvizsgálatokat, helyi közösségek pedig bírósági fellebbezéseket nyújtanak be a projektekkel szemben. Ezért kétségei vannak afelől, hogy a nettó zéró iparról szóló javasolt jogszabály valóban felgyorsíthatja-e az európai beruházásokat egy olyan időszakban, amikor a beruházások az Atlanti-óceán túlpartján fellendülnek. Érdemes megjegyezni, hogy az USA-ban a vállalatok csak 2022-ben 73 milliárd dollár értékben jelentettek be beruházást, méghozzá csak az akkumulátorágazat terén. Az EGSZB úgy véli, hogy a szervezett civil társadalom szerepet játszhat a zöld beruházások társadalmi elfogadottságának előmozdításában, ami a zöld átállás sikerének előfeltétele. Emellett az EGSZB véleménye szerint a gyorsított eljárásnak ahelyett, hogy egyes technológiákra összpontosít és ennélfogva – közvetve – kiválasztja a nyerteseket, a gazdaság valamennyi ágazatára ki kellene terjednie.

3.11.

Annak érdekében, hogy valamilyen módon igazodni tudjon az infláció csökkentéséről szóló jogszabály által nyújtott pénzügyi ösztönzőkhöz, valamint a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv célkitűzéseinek előmozdítása érdekében az Európai Bizottság enyhítette az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat az ideiglenes válság- és átállási keret révén, amely növeli a nyújtható állami támogatások maximális összegét, és első alkalommal vezeti be az állóeszköz-beruházások lehetőségét. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a tagállamok nagyon eltérő mértékben tudnak állami támogatásokat nyújtani, az Európai Bizottság lehetővé tette a tagállamok számára, hogy a nettó zéró iparról szóló jogszabály alapján megvalósuló projektek előmozdítására igénybe vegyék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és az esb-alapokat.

3.12.

Bár az EGSZB elismeri, hogy a jelentős európai beruházások elmaradásának elkerülése érdekében, rövid távon szükség van egy ilyen lépésre, úgy véli, hogy hosszú távon az állami támogatási szabályok lazítása veszélyezteti az egységes piac integritását. Amellett, hogy üdvözlendőnek tartja, hogy a tagállamok felhasználhassák a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és az esb-alapokat, megjegyzi, hogy a legtöbb kormány már kidolgozta programjait, és kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a kisebb tagállamok milyen mértékben tudnak majd megfelelő ösztönzőket kínálni a vállalatoknak.

3.13.

Ezzel összefüggésben az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keret legutóbbi félidős értékelése nem terjed ki egy uniós Szuverenitási Alap létrehozásának finanszírozására, amelynek célja, hogy Unió-szerte előmozdítsa a zöld átállásba történő beruházásokat, ugyanakkor egyenlő versenyfeltételeket teremtsen, és biztosítsa az egységes piac megfelelő működését. Bár a STEP (11) pozitív fejlemény, az EGSZB úgy véli, hogy nem megfelelő válasz az EU előtt álló kihívásra, mivel más meglévő uniós alapokból származó források felhasználását javasolja. Ez a javaslat elhalasztotta az Európai Bizottság által már beharangozott uniós szuverenitási alap elindítását. Mindenesetre az EGSZB ismételten arra kéri a tagállamokat, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervük felülvizsgálata során biztosítsanak érdemi konzultációs folyamatot a szervezett civil társadalommal egy REPowerEU-fejezet beillesztésével.

3.14.

A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt (12) illetően az EGSZB üdvözli, hogy egyszerűsíteni akarják a kiválasztott nyersanyagok engedélyezési eljárását az EU-ban annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen kiaknázni a belföldön rendelkezésre álló készleteket, és el lehessen kerülni az egyes külföldi országoktól való túlzott függőséget. Határozottan támogatja továbbá az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy megbízható partnerekkel kötendő kereskedelmi megállapodások révén diverzifikálják az ellátási láncokat. Tekintettel arra, hogy a következő évtizedben a globális növekedés 85 %-a várhatóan az EU-n kívülről fog származni, fontos megerősíteni a globális partnerekkel folytatott kereskedelmet, és új exportpiacokat találni az európai áruk számára, ami pedig új lehetőségeket kínál a kormányok számára az olyan belföldi beruházások tekintetében, amelyek a termelékenység, valamint az oktatásra szánt és a szociális kiadások növelését célozzák. E tekintetben mind a WTO-n belüli hatékony munka, mind az EU–Mercosur megállapodás régóta várt megkötése hasznosnak bizonyulhat.

3.15.

A versenyképesség növelését célzó jogalkotási javaslatok mellett az Európai Bizottság elnöke bejelentette azon szándékát is, hogy 25 %-kal csökkenti a vállalatok adatszolgáltatási terheit, és valamennyi új javaslat esetében versenyképességi ellenőrzést vezet be. Ez üdvözlendő fejlemény, amelyet konkrét intézkedéseknek kell követniük egyrészt annak érdekében, hogy segítsék a vállalkozásokat a megsokszorozódó környezetvédelmi, társadalmi és irányítási adatszolgáltatásban, amellyel a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvből (13), a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvből (14), a taxonómiarendeletből (15) és a kényszermunkával kapcsolatos jogszabályi előírásokból (16) eredően szembesülnek majd az elkövetkező években, másrészt annak érdekében, hogy a jövőbeli jogalkotási javaslatok jobban figyelembe vegyék az EU versenyképességére gyakorolt hatást, ugyanakkor a szociális jogok európai pillérével összhangban szem előtt tartsák a munkavállalók körülményeinek javítását is.

3.16.

A villamos energia belső piacának reformját illetően az EGSZB üdvözli a javaslatot, és hangsúlyozza, hogy olyan keretre van szükség, amely megfizethető és kiszámítható árakat tud biztosítani, még akkor is, ha továbbra is bizonytalan, hogy a javaslat képes lesz-e ténylegesen csökkenteni a tartósan magas árak kockázatát a jövőben.

3.17.

Végezetül az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai banki eszközök mintegy 18 %-a az EKB felügyeleti körén kívül esik. Az átláthatóság és az uniós szintű egységes felügyelet hiánya befektetési bizonytalansághoz és a pénzügyi ágazat többi részének megfertőzéséhez vezethet. Az EGSZB támogatja a banki válságkezelésre és a betétbiztosításra vonatkozó jogi keret kiteljesítésére irányuló legutóbbi átfogó európai bizottsági kezdeményezést, mivel a bankunió előmozdítása kulcsfontosságú lépés az európai egységes piac erősítéséhez a polgárok és a vállalkozások érdekében.

---

(1)  COM(2023) 62 final.

(2)  COM(2023) 242 final.

(3)  Az EU 2022-ben minden eddiginél magasabb kereskedelmi hiányt ért el, Eurostat.

(4)  Az EU kereskedelmi mérlegének hiánya csaknem nullára csökken, Eurostat.

(5)  Az OECD-országok átlaga. Lásd: https://www.oecd.org/newsroom/oecd-job-markets-remain-tight-though-inflation-is-hitting-real-wages.htm.

(6)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (COM(2023) 240 final – 2023/0138 (COD)) – Javaslat tanácsi rendeletre a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról (COM(2023) 241 final – 2023/0137 (CNS)) – Javaslat tanácsi irányelvre a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU tanácsi irányelv módosításáról (COM(2023) 242 final – 2023/0136 (NLE)) (HL C, C/2023/880, 2023.12.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/880/oj).

(7)   HL C 323., 2022.8.26., 1. o. és HL C 228., 2023.6.29., 1. o.

(8)   HL C 290., 2023.8.18., 17. o.

(9)  DSA: adósságfenntarthatósági elemzés.

(10)  Az EGSZB jelenleg két vélemény elfogadásán dolgozik ebben a témában, A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv, HL C 349., 2023.9.29., 179. o., és Az iparpolitika mint a függőségek csökkentését és a környezetbarát termékek uniós piacának fellendítését szolgáló eszköz az erőforrás- és energiaigényes iparágakban címmel (ez utóbbit még nem tették közzé).

(11)  Stratégiai Technológiák Európai Platformja (europa.eu).

(12)   HL C 220., 2021.6.9., 118. o.

(13)   HL L 322., 2022.12.16., 15. o.

(14)  COM(2022) 71 final.

(15)   HL L 198., 2020.6.22., 13. o.

(16)  COM(2022) 453 final.