Előadó:

Mira-Maria DANISMAN

Közgyűlési határozat:	2023.1.25.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 52. cikkének (2) bekezdése
	saját kezdeményezésű vélemény
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2023.10.3.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2023.10.25.
Plenáris ülésszak száma:	582.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	205/0/5

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

A közelmúltbeli válságok rávilágítottak, hogy meg kell erősíteni az mkkv-k pénzügyi rezilienciáját. Az energiaárak meredek emelkedése, a magas infláció és kamatlábak, valamint az ellátási láncokon belüli fennakadások miatt a csődesetek száma 2015 óta a legmagasabb szintet érte el. Ez nagymértékben érintette az mkkv-kat, amelyek általában korlátozott tartalékokkal rendelkeznek a pénzügyi kihívások átvészelésére, és nagyobb mértékben támaszkodnak külső finanszírozásra, különösen bankhitelekre.

1.2.

Az EGSZB komoly aggodalmának ad hangot az mkkv-k alacsony beruházási rátái és az mkkv-k innováció, valamint zöld és digitális átállás finanszírozására való képességének gyengülése miatt.

1.3.

A pénzügyi szabályozások szigorítása olyan helyzetet teremtett, amelyben az mkkv-k banki finanszírozáshoz való hozzáférése egyre inkább garanciaintézethez vagy fejlesztési bankhoz hasonló állami szereplők bevonásától függ. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy minden pénzügyi szabályozás tekintetében szorosan kövesse nyomon annak mkkv-ügyfelekre gyakorolt általános hatását.

1.4.

Az uniós finanszírozási eszközök szerepet játszanak az mkkv-k pénzügyi rezilienciájának támogatásában. Az InvestEU kkv-keretén keresztül elegendő forrást kell biztosítani. Emellett több uniós regionális forrást kell az mkkv-k tevékenységeire fordítani. Az mkkv-k uniós forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében az EGSZB korábban azt javasolta, hogy a kkv-k számára vezessenek be egyszerű pályázati eljárást (1).

1.5.

A kiteljesített európai tőkepiaci unió szélesebb körű és rugalmasabb finanszírozási lehetőségeket kínálna az mkkv-k számára. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e téren csak korlátozott előrelépés történt, és további intézkedéseket szorgalmaz a tőkepiaci unió elmélyítése érdekében.

1.6.

Az EGSZB üdvözli a késedelmes fizetésekről szóló irányelv tervezett felülvizsgálatát, és arra ösztönzi az uniós jogalkotókat, hogy gondoskodjanak annak mielőbbi elfogadásáról. A felülvizsgálat keretében nemcsak méltányos fizetési határidőket kell megállapítani, hanem egy független és hatékony nyomonkövetési és végrehajtási rendszert is be kell vezetni.

1.7.

A pénzügyi nehézségekre utaló korai jelek felismerése lehetővé teszi az mkkv-k számára, hogy proaktív intézkedéseket hozzanak a kockázatok mérséklése, az árbevételi stratégiák végrehajtása, valamint a szükséges mentorálás és támogatás igénybevétele érdekében. Annak érdekében, hogy jobban működjön az mkkv-k pénzügyi nehézségeinek korai felismerése, az Uniónak ösztönöznie kell az adatelemzésen, a mesterséges intelligencián és a gépi tanuláson alapuló digitális eszközök fejlesztését és elterjedését.

1.8.

Az EGSZB kiemeli, hogy fontos hatékonyan nyomon követni a közelmúltban elfogadott szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv végrehajtását. Hozzáférést kell biztosítani a puszta információs weboldalakon túlmutató, a pénzügyi nehézségekkel küzdő mkkv-k sajátos szükségleteihez igazodó, szilárd támogatási mechanizmusokhoz.

1.9.

A vállalkozók második esélyének támogatása és az üzleti kudarc miatti megbélyegzés csökkentése érdekében az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy átfogóan értékelje, milyen akadályokba ütköznek az európai vállalkozók az üzleti kudarcot követően, ha második esélyt szeretnének kapni.

1.10.

Az EGSZB elismeri, hogy a szabályozási környezet jelentős hatással van az mkkv-k pénzügyi rezilienciájára. Támogatja az Európai Bizottság azon tervét, hogy 25 %-kal csökkentse a kkv-k beszámolási kötelezettségét, és javasolja, hogy a jövőben ambiciózusabb célokat tűzzön ki, amelyekhez rendszeres nyomon követés és értékelés is társul. Az EGSZB emellett aggodalmát fejezi ki a nemzeti túlszabályozási gyakorlatokból eredő megfelelési többletköltségek miatt, amelyek nemcsak terhet rónak az mkkv-kra, hanem tisztességtelen versenyt is teremtenek az egységes piacon belül.

1.11.

Az EGSZB felhívja a figyelmet azokra a hatásokra, amelyeket a tagállami adószabályok és -politikák az mkkv-k pénzügyi rezilienciájára gyakorolnak. Az összetett adórendszerek, a magas adókulcsok és az adminisztratív terhek nehézségeket okozhatnak az mkkv-k, és közülük is különösen azok számára, amelyek korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek az adótervezéshez és az adózási fegyelemhez. Másrészt az adókedvezmények és az egyszerűsített adórendszerek enyhíthetik az mkkv-k adóterheit, és hozzájárulhatnak pénzügyi stabilitásukhoz.

1.12.

Az ellátási láncok diverzifikálása nagy jelentőséggel bír az európai mkkv-k pénzügyi rezilienciája szempontjából. Az egyetlen beszállítótól vagy piactól való függőségük csökkentésével mérsékelhetők a pénzügyi kockázatok, és lehetővé válik az mkkv-k számára, hogy hatékonyabban alkalmazkodjanak a változó piaci feltételekhez, az áringadozásokhoz vagy az ellátási láncokon belüli zavarokhoz. Az EGSZB kéri, hogy támogassák az mkkv-k nemzetköziesedését és a külföldi piacokhoz való hozzáférését, hogy diverzifikálni tudják kínálatukat, nagyobb likviditásról gondoskodhassanak és részt tudjanak venni a globális kereskedelemben.

1.13.

A vállalkozások átruházása döntő szerepet játszik az üzletmenet-folytonosság és a reziliencia biztosításában. Az EGSZB a vállalkozások átruházásáról szóló közelmúltbeli véleményében uniós intézkedéseket szorgalmaz a vállalkozások átruházásának Európán belüli megkönnyítése érdekében (2).

2.   Bevezetés

2.1.

A mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) jelentős többséget alkotnak: ők teszik ki az európai vállalkozások mintegy 99 %-át. Az Eurostat adatai szerint ők adják az európai foglalkoztatás kétharmadát, és 2022-ben 3,9 billió EUR értékben járultak hozzá az európai gazdasághoz. Az mkkv-k között a 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozások vannak túlsúlyban, amelyek az európai mkkv-k mintegy 92 %-át teszik ki. Az mkkv-k létfontosságú szerepet töltenek be az európai társadalmakban, mivel munkahelyeket teremtenek, árukat állítanak elő és szolgáltatásokat nyújtanak, valamint a gazdaságon belül hozzáadott értéket hoznak létre.

2.2.

Az elmúlt években az európai mkkv-k váratlan válságokkal kerültek szembe, amelyek próbára tették pénzügyi stabilitásukat, rávilágítva, hogy meg kell erősíteni pénzügyi rezilienciájukat. A Covid19-könnyítések kifutása, az energiaárak hirtelen emelkedése, a magas infláció és kamatlábak, valamint az ellátási láncon belüli fennakadások miatt a csődesetek száma 2015 óta a legmagasabb szintet érte el. Ez nagymértékben érintette az mkkv-kat (3). A nagyobb vállalkozásokhoz képest az mkkv-k általában korlátozott pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek a pénzügyi kihívások átvészelésére, és nagyobb mértékben támaszkodnak külső finanszírozásra, különösen bankhitelekre. Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szakpolitikai intézkedésekkel támogassa az mkkv-kat. A közelmúltban közzétett kkv-segélycsomag olyan intézkedéseket tartalmaz, mint a határokon átnyúló adózási eljárások egyszerűsítése, szigorúbb fizetési feltételek bevezetése a kereskedelmi ügyletekben, valamint egy uniós kkv-követ kinevezése a kkv-k aggályainak tolmácsolására. Ezek az intézkedések részleges megoldásokat kínálnak az mkkv-k problémáira.

2.3.

E saját kezdeményezésű vélemény célja, hogy megvizsgálja azokat a stratégiákat, amelyek célja, hogy európai és tagállami szintű intézkedések révén fokozzák az mkkv-k pénzügyi rezilienciáját. A vélemény megvizsgálja az mkkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, a késedelmes fizetéseket, a pénzügyi műveltséget és a pénzgazdálkodást, a korai előrejelzést és a második esélyt, a szabályozási keret hatását, az ellátási láncok diverzifikálását és az üzletmenet-folytonosságot. E vélemény keretében a pénzügyi reziliencia azt jelenti, hogy az mkkv-k képesek ellenállni a pénzügyi sokkhatásoknak és nehézségeknek, valamint ki tudnak lábalni belőlük. E vélemény az EGSZB mkkv-kkal kapcsolatos korábbi munkájára épül, tovább segítve az mkkv-k pénzügyi rezilienciájának megértését.

3.   Finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés

3.1.

A Covid19-világjárvány jelentős hatással volt az mkkv-k pénzügyi helyzetére. Sok vállalkozás a fogyasztói kereslet csökkenésével szembesült, ami a bevételek és a pénzforgalom csökkenéséhez vezetett. Az ügyfelek fizetési késedelmei likviditáshiányhoz vezettek, ami megnehezítette az mkkv-k számára, hogy eleget tegyenek pénzügyi kötelezettségeiknek. Ezenkívül az áremelkedések és az ellátási láncon belüli fennakadások miatt még nagyobb nyomás nehezedett a pénzügyi tartalékaikra. Ennek következtében e nehéz időkben sok mkkv szembesült megnövekedett adósságteherrel és pénzügyi bizonytalansággal. A banki hitelezés és a kormányzati beavatkozások révén sikerült ugyan némileg enyhíteni az mkkv-k helyzetén, de az OECD szerint csökkentek az egyéb finanszírozási források, különösen a korai szakaszban történő tőkefinanszírozás (4). Sok mkkv-t terhel még mindig adósság, hiszen továbbra is azokat a kölcsönöket törlesztik, amelyeket a világjárvány okozta pénzügyi kihívások leküzdése érdekében vettek fel.

3.2.

A világjárvány és az ukrajnai háború kitörése óta az mkkv-k világszerte jelentős pénzügyi kihívásokkal szembesültek, többek között a magas infláció és a sorozatos kamatemelések miatt (5). E tényezők szigorúbb pénzügyi feltételeket teremtettek, ami megnehezítette és megdrágította az mkkv-k számára a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést. Ezen túlmenően a részvénypiacokhoz való hozzáférés romlása további nehézségekhez vezetett, mivel a befektetők inkább az alacsonyabb kockázatot jelentő befektetéseket részesítik előnyben.

3.3.

Jóllehet az EGSZB támogatja az európai intézmények azon szándékát, hogy fokozzák a pénzügyi rendszer rezilienciáját és fenntarthatóságát, aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a szabályozás szigorítása esetleg kedvezőtlen hatást gyakorolhat az mkkv-k banki finanszírozáshoz való hozzáférésére, és az a helyzet alakul ki, hogy az mkkv-k banki finanszírozáshoz való hozzáférése egyre inkább garanciaintézetek, fejlesztési bankok és hasonló állami szereplők bevonásától függ. Miközben elismeri, hogy a fejlesztési bankok fontos szerepet játszanak az mkkv-k finanszírozásában, az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy minden pénzügyi szabályozás tekintetében szorosan kövesse nyomon annak mkkv-ügyfelekre gyakorolt általános hatását. Az EGSZB komoly aggodalmának ad hangot továbbá az mkkv-k alacsony beruházási rátái és az mkkv-k innováció és kettős átállás finanszírozására való képességének gyengülése miatt is, valamint hangsúlyozza, hogy az mkkv-k számára továbbra is észszerű áron kell biztosítani a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést.

3.4.

Az alternatív finanszírozás, például a közösségi finanszírozás és az üzleti angyalok jó lehetőségnek tekinthetők egyes, a hagyományos hitelezőktől nehezen finanszírozást szerző mkkv-k számára. Az EU támogató szabályozási keret létrehozásával, az adatmegosztás és a nyílt banki kezdeményezések előmozdításával, valamint az mkkv-knak szóló célzott pénzügyi oktatási programokba irányuló beruházásokkal elősegítheti az alternatív finanszírozás igénybevételét. A kockázatitőke-, részvény- és kötvénypiacokat is fejleszteni kell, hogy vonzóbbá váljanak az mkkv-k számára.

3.5.

Az EU maga is fontos szerepet játszik az mkkv-k pénzügyi rezilienciájának finanszírozási eszközök segítségével történő megerősítésében. Ezek az eszközök hozzáférést biztosítanak az mkkv-k számára a hagyományos forrásokból nehezen megszerezhető tőkéhez, valamint az érzékelt hitelezési kockázatok mérséklését elősegíteni hivatott garanciaeszközökhöz. Az InvestEU kkv-keretén keresztül elegendő forrást kell biztosítani az mkkv-k támogatásához. Ami az Európai Innovációs Tanácsot (EIC) illeti, az EGSZB támogatja az Európai Parlament azon felhívását (6), hogy az Európai Bizottság javítsa a kkv-k Európai Innovációs Tanácson belüli részvételét, és a kis- és mikrovállalkozások számára hozzáférhetőbb finanszírozási eszközöket alakítson ki. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy több uniós regionális forrást kell az mkkv-k tevékenységeire fordítani. Az mkkv-k uniós forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében az EGSZB korábban azt javasolta, hogy a kkv-k számára vezessenek be egyszerű pályázati eljárást (7).

3.6.

Végezetül, a teljeskörű európai tőkepiaci unió szélesebb körű és rugalmasabb finanszírozási lehetőségeket kínálna az mkkv-k számára. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e téren csak korlátozott előrelépés történt, és további intézkedéseket szorgalmaz a tőkepiaci unió elmélyítése érdekében.

4.   A késedelmes fizetések kezelése

4.1.

A késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelv (8) jogi keretet hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások számára időben kifizessék áruik és szolgáltatásaik ellenértékét. A késedelmes fizetésekre vonatkozó uniós szabályok javulást értek el a fizetési késedelmek terén, azonban az uniós vállalkozások több mint 60 %-ának még mindig nem fizetnek időben, és ez leginkább a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) érinti, még a közbeszerzések kapcsán is.

4.2.

A pontos fizetés kultúrája erősítheti az mkkv-k pénzügyi rezilienciáját, és segíthet elkerülni a szükségtelen csődöket. Az EGSZB üdvözli a késedelmes fizetésekről szóló irányelv folyamatban lévő felülvizsgálatát, és arra ösztönzi az uniós jogalkotókat, hogy a javaslatot mielőbb, még a jelenlegi politikai megbízatás lejárta előtt fogadják el.

4.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy a felülvizsgálat keretében nemcsak méltányos fizetési határidőket kell megállapítani, hanem egy független és hatékony nyomonkövetési és végrehajtási rendszert is létre kell hozni. Ezért minden tagállamot arra kell kötelezni, hogy jelöljön ki egy, a megfelelés felügyeletéért felelős hatóságot, amely a kisvállalkozások vagy szervezeteik kérésére beavatkozhat. Emellett a hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy meg nem felelés esetén szankciókat szabjanak ki.

4.4.

Az EGSZB továbbá az európai projektfinanszírozás keretében azonnali fizetést szorgalmaz a kkv-k számára, és javasolja, hogy a késedelmes fizetésekre vonatkozó szabályokat alkalmazzák rájuk.

5.   A pénzügyi műveltség és a pénzgazdálkodás megerősítése

5.1.

Az mkkv-k pénzgazdálkodási készségei igen eltérőek: míg egyesek kiváló pénzügyi készségekkel rendelkeznek, addig mások nem rendelkeznek a pénzgazdálkodás terén szükséges ismeretekkel és szakértelemmel, ami nehézségekhez vezethet a költségvetés-tervezés, a pénzforgalmi gazdálkodás, a pénzügyi elemzés, valamint a megfelelő finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférés terén. Az mkkv-k pénzügyi műveltségének és készségeinek javítása lehetővé teszi a hatékony pénzgazdálkodást, javítja a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésüket, és ellenállóbbá teszi őket a válságokkal szemben.

5.2.

Az EGSZB határozottan támogatja, hogy az oktatásba minden szinten építsék be a vállalkozásoktatást, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy az egyéneket felvértezzék a szükséges vállalkozói készségekkel. Ezenkívül a vállalkozók számára elérhető és könnyen hozzáférhető pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokra van szükség, amelyek a kezdetektől fogva támogatják a pénzügyileg reziliens üzleti modellek kialakítását. Az üzleti szervezetek döntő szerepet játszanak az mkkv-k pénzügyi műveltségének javításában, ezért fontos, hogy az EU és a tagállamok támogassák ezeket a szervezeteket.

5.3.

Az Uniónak be kell ruháznia olyan képzési programokba, amelyek javítják az mkkv-k pénzgazdálkodási és beruházási készségeit. Az „Entrepreneurship4all” platform célja például, hogy digitális oktatás és képzés révén növelje Európában a sikeres vállalkozók számát, valamint vállalkozói pénzügyi műveltséggel kapcsolatos képzést nyújtson. Az EU az mkkv-k számára a pénzügyi szakértelemhez és tanácsadáshoz való hozzáférést is megkönnyítheti, például mentorprogramokon vagy az mkkv-kat tapasztalt szakemberekkel összekötő hálózatépítési platformokon keresztül. Fontos, hogy a vállalkozók a saját nyelvükön is hozzáférhessenek ezekhez a támogatási eszközökhöz.

6.   A korai előrejelzésbe és a második esélybe való beruházás

6.1.

A pénzügyi nehézségek korai felismerése elengedhetetlen az mkkv-k pénzügyi rezilienciájának javításához. A pénzügyi nehézségekre utaló korai jelek felismerése lehetővé teszi az mkkv-k számára, hogy proaktív intézkedéseket hozzanak a kockázatok mérséklése, az árbevételi stratégiák végrehajtása, valamint a szükséges mentorálás és támogatás igénybevétele érdekében. A korai előrejelző rendszerek lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy időben meghozzák például a működésük kiigazításával, a további finanszírozás igénylésével vagy a költségcsökkentési intézkedések végrehajtásával kapcsolatos döntéseket, amelyek segíthetnek a fizetésképtelenség megelőzésében és a vállalkozás hosszú távú életképességének biztosításában.

6.2.

Az EU proaktív lépéseket tett a pénzügyi nehézségek korai felismerésének előmozdítása, valamint az mkkv-kat érintő csődeljárási és szerkezetátalakítási folyamatok megkönnyítése érdekében. A szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv (9) egyszerűsített és hatékony eljárásokat kíván létrehozni a korai szerkezetátalakításhoz, és második esélyt kíván biztosítani a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozók számára. A tagállamoknak hozzáférést kell biztosítaniuk a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak segítséget nyújtó támogatási mechanizmusokhoz, például az európai korai előrejelzési projekt („Early Warning Europe”) (10) keretében kidolgozott támogatási programokhoz. Az EGSZB az irányelv végrehajtásának hatékony nyomon követését szorgalmazza, és kiemeli, hogy a nehézségekkel küzdő mkkv-k számára biztosítani kell a puszta információs weboldalakon túlmutató szilárd támogatási mechanizmusokhoz való hozzáférést.

6.3.

Annak érdekében, hogy jobban működjön az mkkv-k pénzügyi nehézségeinek korai felismerése, az Uniónak ösztönöznie kell az adatelemzésen, a mesterséges intelligencián és a gépi tanuláson alapuló digitális eszközök fejlesztését és elterjedését. Ezek az eszközök a következőket kínálhatják: valós idejű nyomon követés, a kockázatok azonosítása és időben történő riasztás. Ily módon lehetővé teszik a pénzügyi nehézségek megelőzésére és enyhítésére irányuló proaktív beavatkozásokat, ennélfogva erősítik a vállalkozások pénzügyi rezilienciáját.

6.4.

Ha az mkkv-k tulajdonosai lehetőséget kapnak arra, hogy kilábaljanak a pénzügyi nehézségekből vagy az üzleti kudarcokból, és vállalkozóként „másodszor is nekifussanak”, nagyobb valószínűséggel lesznek sikeresek és nagyobb rezilienciáról fognak tanúskodni. A második esély lehetővé teszi a vállalkozók számára, hogy tanuljanak múltbeli hibáikból, alkalmazzák az újonnan megszerzett ismereteiket és tapasztalataikat, valamint nagyobb magabiztossággal és alkalmazkodóképességgel nézzenek szembe a jövőbeli kihívásokkal. A második esélyt támogató és ösztönző európai környezet előmozdításával az mkkv-k a javukra fordíthatják a korábbi tapasztalataikból tanuló vállalkozók rezilienciáját és növekedési potenciálját.

6.5.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy átfogóan értékelje, milyen akadályokba ütköznek az európai vállalkozók az üzleti kudarcot követően, ha második esélyt szeretnének kapni. Ezek a jogalkotási és nem jogalkotási jellegű akadályok gátolhatják a becsületes vállalkozókat, hogy új vállalkozásba kezdjenek. Ezen akadályok közé tartozhatnak például a bankszámlanyitással vagy a szükséges biztosítások megkötésével kapcsolatos nehézségek. Bár ezek az akadályok tagállamonként és üzleti kultúránként eltérőek lehetnek, azok átfogó feltérképezése lehetővé tenné a bevált gyakorlatok azonosítását és a közös kihívások kezelésére szolgáló közös megoldások kidolgozását. Az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak aktív szerepet kell vállalnia az üzleti kudarccal kapcsolatos megbélyegzés csökkentésében, és a vállalkozókat támogató környezet megteremtésében.

7.   Szabályozási keret és adózás

7.1.

Az EGSZB elismeri, hogy a szabályozási környezet jelentős hatással van az mkkv-k pénzügyi rezilienciájára, figyelembe véve, hogy a korlátozott erőforrásaikat megfelelési költségek terhelhetik, ami korlátozhatja a növekedési és innovációs beruházási kapacitásukat. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon tervét, hogy 25 %-kal csökkentse a kkv-k beszámolási kötelezettségét, és javasolja, hogy a jövőben ambiciózusabb célokat tűzzön ki, amelyekhez rendszeres nyomon követés és értékelés is társul. Az EGSZB emellett aggodalmát fejezi ki a nemzeti túlszabályozási gyakorlatokból eredő megfelelési többletköltségek miatt, amelyek nemcsak terhet rónak az mkkv-kra, hanem tisztességtelen versenyt is teremtenek az egységes piacon belül.

7.2.

Az engedélyezési eljárások észszerűsítése és egyszerűsítése növelheti az mkkv-k pénzügyi rezilienciáját, mivel csökkenti az adminisztratív terheket, megkönnyíti a gyorsabb vállalkozásalapítást és támogatja a vállalkozások bővülését. Az EGSZB ezért hangsúlyozza, hogy egyszerűsíteni kell a szabályozást és fel kell gyorsítani a beruházási és egyéb üzleti tevékenységekhez kapcsolódó engedélyezési eljárásokat.

7.3.

Az EGSZB felhívja a figyelmet a tagállami adószabályok és -politikák által az mkkv-k pénzügyi rezilienciájára gyakorolt hatásokra. Az összetett adórendszerek, a magas adókulcsok és az adminisztratív terhek nehézségeket okozhatnak az mkkv-k, és közülük is különösen azok számára, amelyek korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek az adótervezéshez és az adózási fegyelemhez. Másrészt az adókedvezmények és az egyszerűsített adórendszerek enyhíthetik az mkkv-k adóterheit, és hozzájárulhatnak pénzügyi stabilitásukhoz. Mivel az adóhatóságok gyakran hitelezőként lépnek fel az mkkv-kkal szemben, döntő szerepet játszanak pénzügyi rezilienciájuk megerősítésében. Ez olyan intézkedésekkel érhető el, mint a fizetési könnyítések biztosítása, megfelelési támogatás nyújtása, valamint az adózási folyamatok egyszerűsítése és digitalizálása. Ezek az intézkedések segíthetnek az mkkv-knak abban, hogy hatékonyabban kezeljék adókötelezettségeiket és javítsák általános pénzügyi jóllétüket.

8.   Az ellátási láncok diverzifikálása és az üzletmenet-folytonosság biztosítása

8.1.

Az ellátási láncok diverzifikálása nagy jelentőséggel bír az európai mkkv-k pénzügyi rezilienciája szempontjából. Az egyetlen beszállítótól vagy piactól való függőségük csökkentésével mérsékelhetők a pénzügyi kockázatok, és lehetővé válik az mkkv-k számára, hogy hatékonyabban alkalmazkodjanak a változó piaci feltételekhez, az áringadozásokhoz vagy az ellátási láncon belüli zavarokhoz.

8.2.

Az mkkv-k azonban korlátozott kapacitásuk, ismereteik és erőforrásaik miatt kihívásokkal szembesülnek a diverzifikált ellátási láncok kiépítése során. Ráadásul az mkkv-k a nagyvállalatokhoz képest gyakran rosszabb tárgyalási pozícióval rendelkeznek az ellátási szerződések terén, ami tovább rontja az ellátási láncon belüli tájékozódási és tárgyalási képességüket. Az EGSZB kéri, hogy támogassák az mkkv-k nemzetköziesedését és külföldi piacokhoz való hozzáférését, hogy diverzifikálni tudják kínálatukat, nagyobb likviditásról gondoskodhassanak és részt tudjanak venni a globális kereskedelemben.

8.3.

A vállalkozások átruházása döntő szerepet játszik az üzletmenet-folytonosság és a reziliencia biztosításában. A vállalkozások új tulajdonos vagy vezetés részére történő átruházásakor az üzleti tevékenység folytatódik, megmaradnak a munkahelyek, valamint tovább ápolják az ügyfelekkel, beszállítókkal és más érdekelt felekkel kialakított kapcsolatokat, ami biztosítja a fennakadások minimalizálását és a vállalkozás értékének megőrzését. Az EGSZB a vállalkozások átruházásáról szóló közelmúltbeli véleményében uniós intézkedéseket szorgalmaz a vállalkozások átruházásának Európán belüli megkönnyítése érdekében (11).

---

(1)   HL C 194., 2022.5.12., 7. o.

(2)   HL C 486., 2022.12.21., 9. o.

(3)  Az Eurostat cégbejegyzésekre és csődökre vonatkozó 2022. évi adatai, https://ec.europa.eu/eurostat/en/web/products-eurostat-news/w/DDN-20220217-2.

(4)  OECD (2020), „The impact of COVID-19 on SME financing: A special edition of the OECD Financing SMEs and Entrepreneurs Scoreboard”, OECD SME and Entrepreneurship Papers, 22. szám, OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/ecd81a65-en.

(5)  Lásd pl.: OECD (2023), „OECD Financing SMEs and Entrepreneurs Scoreboard: 2023 Highlights”, OECD SME and Entrepreneurship Papers, 36. szám, OECD Publishing, Párizs, https://doi.org/10.1787/a8d13e55-en.

(6)  EP 2022/2063/(INI).

(7)   HL C 194., 2022.5.12., 7. o.

(8)  z Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (HL L 48., 2011.2.23., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv)(HL L 172., 2019.6.26., 18. o.).

(10)  Az európai korai előrejelzési projekt („Early Warning Europe”) keretében nemzeti tanácsadó és támogató hálózatokat hoztak létre a nehézségekkel küzdő vállalkozások számára, lásd: https://www.earlywarningeurope.eu/.

(11)   HL C 486., 2022.12.21., 9. o.