Ez a dokumentum technikai válaszokat ad a borok alkoholmentesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban a Bizottság szolgálataihoz beérkezett és tagállami szakértőkkel megvitatott kérdésekre.

E közlemény célja, hogy segítséget nyújtson a nemzeti hatóságoknak és a vállalkozásoknak ezen uniós jogszabály alkalmazásában. Az uniós jog hitelt érdemlő értelmezése az Európai Unió Bíróságának kizárólagos hatáskörébe tartozik.

1.    Az alábbi rendelkezés második mondatát korlátozásként értelmezzük: „Az alkalmazott alkoholmentesítési eljárások nem eredményezhetik a szőlőből készült termék érzékszervi jellemzőinek elváltozását. A szőlőből készült termékekben található etanoltartalom kivonása nem végezhető együttesen a szőlőmust cukortartalmának növelésével” (az 1308/2013/EU rendelet  (1) VIII. melléklete I. részének E. szakasza).

Egyetértünk. A társjogalkotók azért vezették be ezt a rendelkezést, mert következetlennek tűnt elkezdeni a bor alkoholtartalmának növelését a mustok sűrítésével, majd kivonni az alkoholt alkoholmentesítéssel. Ez összhangban van az OIV borászati eljárásokra vonatkozó kódexének 3.5.16. adatlapjával is.

2.    Első ránézésre logikusnak tűnik, hogy a szőlőből készült termékekben található etanoltartalom kivonása nem végezhető együttesen a szőlőmust cukortartalmának növelésével. Ezeknek a boroknak azonban (2022 elején) még nincs piaca. Következésképpen a termelőknek meg kellene várniuk a következő szüretet, mivel a Németországban előállított alapborok nagy része sűrítéssel készül.

A kérdésben ismertetett konkrét esetet tekintve egyetértünk ezzel az elemzéssel. Ha a 2021. évi szüretből nem áll rendelkezésre sűrítés nélkül előállított alapbor, 2021–2022-ben nem lehetne alkoholmentesített borokat előállítani. Ez a lehetőség csak a 2022. évi szürettől kezdődően állna fenn. A bortermelők felelőssége, hogy termelésüket minden évben a piaci keresletre reagálva tervezzék meg.

3.    Lehetséges azonban, hogy a rendelkezést a következőképpen kell olvasnunk: „A szőlőből készült termékekben található etanoltartalom kivonása nem végezhető együttesen a szőlőmust cukortartalmának növelésével”, de végezhető együttesen a szőlő vagy a még erjedésben lévő újbor cukortartalmának növelésével. (Indokolás: a) a szőlőmust és a még erjedésben lévő újbor a közös piacszervezésről szóló rendelet VII. mellékletének II. része értelmében a szőlőből készült termékek különböző kategóriái, továbbá b) a szőlőmust és a szőlő az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet  (2) I. melléklete értelmében a borászati termékek különböző kategóriái.)

Az 1308/2013/EU rendelet VIII. mellékletének I. része E. szakaszának második albekezdése abban az esetben tiltja az alkoholmentesítést, ha a szőlőmustot sűrítették. Valóban nem vonatkozik a cukor (vagy mustok) szőlőhöz vagy még erjedésben lévő újborhoz történő, sűrítés céljából történő hozzáadására.

E tekintetben azonban felmerül a kérdés, hogy a szőlő vagy a még erjedésben lévő újborok sűrítése összhangban lenne-e a fenti jogszabály szellemével.

A Bizottság szolgálatainak véleménye szerint nem ez a helyzet, mivel a fenti rendelkezés logikája, vagyis az, hogy az egymással ellentétes célú borászati eljárásokat ki kell zárni, nem támasztja alá ezt az értelmezést.

4.    A Bizottság jelezte, hogy nem engedélyezett a borok alkoholmentesített borral való keverése részlegesen alkoholmentesített bor előállítása céljából, mivel nem szerepel az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet VIII. mellékletének E. szakaszában. Ugyanakkor tekinthető-e ez a folyamat házasításnak? Az (EU) 2019/934 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „házasítás” alatt különböző eredetű, különböző szőlőfajtákból nyert, különböző szüreti évből származó vagy különböző bor- vagy mustkategóriákhoz tartozó borok vagy mustok összekeverése értendő. Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet rendelkezései az alkoholmentesített és a részlegesen alkoholmentesített borokat a borok általános kategóriájába sorolják. Ezért elképzelhetőnek tűnik, hogy egy bor alkoholmentesített (például egy másik szüreti évből származó) borral való keverése a házasítással egyenértékűnek tekinthető. Megerősítené vagy cáfolná-e a Bizottság ezt az értelmezést?

Az 1308/2013/EU rendeletnek megfelelően a következő feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy bort „részlegesen alkoholmentesítettként” lehessen forgalomba hozni:

1.	Az alapbornak (az alkoholmentesítés előtt) meg kell felelnie az ugyanazon rendelet VII. melléklete II. részének 1. és 4–9. pontjában meghatározott, szőlőből készült termékek valamely kategóriájára vonatkozó valamennyi jellemzőnek.

2.	Az ugyanazon rendelet VII. melléklete II. részének 1. pontjában említett borok esetében a végtermék alkoholtartalmának 0,5 térfogatszázaléknál nagyobbnak, illetve 8,5 vagy 9 térfogatszázaléknál alacsonyabbnak kell lennie.

3.	Az alapbor alkoholtartalmának csökkentéséhez alkoholmentesítési eljárást kell végezni.

4.	A címkén a termék megnevezését a „részlegesen alkoholmentesített” kifejezésnek kell kísérnie.

Ha egy teljesen alkoholmentesített bortételt nem alkoholmentesített bortétellel kevernek, az így kapott alkoholtartalmú italt akkor lehet „bornak” nevezni, ha alkoholtartalma legalább 8,5–9 térfogatszázalék, mivel ez keverésnek vagy házasításnak tekinthető.

Ha viszont az előállított ital alkoholtartalma nem éri el a 8,5–9 %-ot, az italt nem lehet „bornak” nevezni, mivel nem éri el a bor minimális alkoholtartalmát. Nem nevezhető továbbá „részlegesen alkoholmentesített bornak” sem, mivel az alkoholtartalom csökkenése a keverésnek tudható be, nem pedig a részleges alkoholmentesítési eljárásnak (lásd a fenti 3. feltételt).

A keverés és a házasítás nem használható fel az alkoholmentesítéssel kapcsolatos szabályok megkerülésére és ezáltal bor és alkoholmentesített bor olyan keverékének „részlegesen alkoholmentesített borként” történő forgalomba hozatalára, amelyet részlegesen alkoholmentesített bor előállítása céljából készítenek, alkoholmentesítési eljárás nélkül. A fent említettek szerint az alkalmazandó uniós jogszabályok nem teszik lehetővé ilyen művelet végzését. Az ilyen keverékből származó termék csak akkor hozható forgalomba, ha nem jelölik meg „részlegesen alkoholmentesített borként”, és a fogyasztót megfelelően tájékoztatják e termék jellemzőiről, összhangban a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelettel (3) (FIC-rendelet) és különösen annak 7. cikkével.

Másrészről egy részlegesen alkoholmentesített bortételnek egy másik, részlegesen alkoholmentesített bortétellel való keverésével nyert terméket „részlegesen alkoholmentesített bornak” lehet nevezni, mivel olyan borok keverékének felel meg, amelyek mindegyikét részlegesen alkoholmentesítették.

5.    Pezsgők esetében:

a)    Miért nem lehet alacsony alkoholtartalmú pezsgőt előállítani alkoholmentesített bor második alkoholos erjesztésével?

A második alkoholos erjedés nemcsak szén-dioxid, hanem etanol képződéséhez is vezet. Az élesztők jelenlegi típusai esetében a tirázslikőr teljesen alkoholmentesített pezsgőhöz való hozzáadása ezért valószínűleg olyan pezsgőt eredményezne, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 %-ot, és így nem felelne meg az „alkoholmentesített bor” fogalommeghatározásának. A végterméket ezért nem lehetne „alkoholmentesített borként” címkézni, hanem nagy valószínűséggel a „részlegesen alkoholmentesített bor” fogalommeghatározása alá tartozna, és ekként kellene jelölni.

b)    Miért jogszerű „alkoholmentesített pezsgőnek” nevezni egy terméket, még akkor is, ha a pezsgő alkoholmentesítése nem lehetséges?

A hatályos jogi keret szerint előállítható szén-dioxid hozzáadásával készült alkoholmentesített habzóbor, alkoholmentesített alapbor felhasználásával, amelyhez külső szén-dioxidot adnak hozzá.

Ugyanakkor az elérhető alkoholmentesítési technikák jelenleg nem biztosítják, hogy a szén-dioxid-tartalom megtartása mellett lehessen kivonni a pezsgőkből az etanolt. Emellett a jelenlegi erjesztési technikák nem teszik lehetővé az alkoholképződés nélküli második erjedést. Az innovációval azonban a helyzet a jövőben változhat. A jogi keret már létezik annak érdekében, hogy ösztönözze a borágazatot az alkoholmentesítési technikákhoz szükséges innovációk kifejlesztésére. Lásd még az 5a. kérdésre adott választ.

6.    Nem világos számunkra, hogy az (EU) 2021/2117 rendelettel  (4) létrehozott jogi keret elegendő-e, vagy a Bizottság az elkövetkező hónapokban dolgozni fog a másodlagos jogszabály ((EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet  (5) ) módosításán.

A vállalkozások visszatérő kérdése különösen az, hogy feltüntethető-e az alkoholmentesített bor címkéjén opcionálisan az évjárat és/vagy a fajta.

Másként fogalmazva, a címkézésre vonatkozó szabály szempontjából az lenne az elv, hogy az előállított (alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített) termék „magában hordozza” az alapbor valamennyi jellemzőjét/feltételét (pl. „2020-as évjárat”, „Pinot Grigio” fajta?), a hatályos (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezéseit alkalmazva, vagy ezen elemek alkoholmentesített termékeken történő feltüntetésének módját a másodlagos jogszabályban fogják részletesen meghatározni?

A Bizottság nem készít elő másodlagos jogszabályt az alkoholmentesített borokra vonatkozóan, többek között a címkézéssel kapcsolatban sem. Az (EU) 2021/2117 rendelettel módosított 1308/2013/EU rendelettel összhangban a részlegesen alkoholmentesített és a teljesen alkoholmentesített borok címkéjén fel kell tüntetni a borkategóriát, valamint a „részlegesen alkoholmentesített”, illetve az „alkoholmentesített” kifejezést. Az 1308/2013/EU rendelet és az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet szerinti egyéb címkézési szabályok továbbra is érvényesek és alkalmazandók az alkoholmentesített borászati termékekre. Ezért a címkén feltüntethetőek lesznek az olyan adatok, mint az évjárat vagy a fajtanév, amennyiben az ezekre az adatokra vonatkozó feltételek teljesülnek. Megjegyzendő, hogy a borágazati jogszabályokban meghatározott külön szabályok hiányában az 1169/2011/EU rendeletben meghatározott általános címkézési és kiszerelési szabályok alkalmazandók.

7.    A rendelet előírja, hogy a szőlőből készült termékek bizonyos kategóriáinak (pl. bor, pezsgő, gyöngyözőbor stb.) nevét az „alkoholmentesített” és a „részlegesen alkoholmentesített” kifejezések kísérik, amennyiben azok megfelelnek bizonyos jellemzőknek.

A borpiaci szereplők azt kérdezik, hogy amennyiben más kereskedelmi megnevezések szükségesek (pl. „wine without alcohol”, „alcohol free wine” angol nyelven, „alkoholfreier Wein” németül), használhatók-e a rendeletben meghatározott kifejezések mellett (vagy helyett), vagy ezeket még másodlagos jogszabályban kell szabályozni?

Az 1308/2013/EU rendelet 118. cikkének második albekezdésével összhangban az ugyanazon rendelet VII. melléklete II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéjén csak akkor szerepelhet az e rendeletben előírt adatokon kívül más adat is, ha az megfelel az 1169/2011/EU rendelet előírásainak. Elvben úgy tekinthető, hogy az „alkoholmentes”, az „alcohol free” vagy az „alkoholfrei” kifejezéseknek egy 0 % alkoholt tartalmazó, teljesen alkoholmentesített bor esetében kiegészítő információként történő használata összhangban áll az 1169/2011/EU rendelet 7. cikkével, valamint az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet (6) 4. cikkének (4) bekezdése (7) szerint alkalmazható esetleges vonatkozó nemzeti szabályokkal. Hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági szereplők által a címkén önkéntes alapon feltüntetett kiegészítő információnak mindenkor meg kell felelnie az 1169/2011/EU rendelet követelményeinek, különösen a rendelet 36. és 37. cikkében meghatározott követelményeknek. A címkén önkéntes alapon megadott kiegészítő adatok egyebek mellett nem lehetnek megtévesztők a fogyasztók számára, valamint nem lehetnek bizonytalan értelműek vagy zavart keltőek; és adott esetben a vonatkozó tudományos adatokon kell alapulniuk. Továbbá nem tüntethetők fel az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatáshoz rendelkezésre álló hely rovására. E feltételek mellett tehát úgy tekinthető, hogy az ilyen kifejezések szerepeltethetők a teljesen alkoholmentesített borok címkéjén (0 % alkohol), de nem helyettesíthetik az „alkoholmentesített” kifejezést, amely az ilyen borok esetében kötelező.

8.    A borászati eljárásokat illetően a Bizottság tisztázta, hogy jelenleg csak a hatályos uniós jogszabályokban (az 1308/2013/EU rendeletben és az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendeletben) előírt borászati eljárások engedélyezettek.

Azt jelenti-e ez, hogy ezeket az eljárásokat nemcsak az alkoholmentesítésre használt „alapboron” lehet elvégezni, hanem akkor is, ha az alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített terméket előállították?

Például: az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. függelékének D. része szabályozza a borok édesítésére vonatkozó határértékeket és feltételeket. Ha a rendelet úgy rendelkezik, hogy a borok édesítése bizonyos módokon engedélyezett, megállapíthatjuk-e, hogy ez a gyakorlat – a 10. függelék D. részében meghatározottakkal azonos feltételek mellett – alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített terméken is elvégezhető?

Az alkoholmentesítésre vonatkozó új szabályok nem tiltják a meglévő engedélyezett borászati eljárások alkoholmentesítést követő alkalmazását. Ezek némelyike (pl. édesítés, CO2 hozzáadása) hasznos lehet a részlegesen vagy teljesen alkoholmentesített borok minőségének javításához.

Ezenkívül az új szabályozás egyetlen rendelkezése sem zárja ki az olyan borászati termékek alkoholmentesítésének lehetőségét, amelyek az alkoholmentesítés előtt még tartalmaznak bizonyos mennyiségű el nem erjedt cukrot, amennyiben ezek az alapbortermékek megfelelnek a kategóriájukra alkalmazandó követelményeknek. Más szóval édes vagy félédes bor (sűrítés nélkül) előállítható az erjedés leállításával. Ha ezt a bort később alkoholmentesítik, a benne maradó természetes cukrok ellensúlyozhatják az alkoholmentesítésből eredően megnövekedett savtartalmat.

9.    Milyen kapcsolat áll fenn a tényleges alkoholtartalom feltüntetésénél engedélyezett tűréshatár, azaz 0,5 térfogatszázalék (illetve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott, három évnél hosszabb ideig palackban tárolt, szőlőből készült termékek, valamint a pezsgők, a minőségi pezsgők, a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóborok, a gyöngyözőborok, a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborok, a likőrborok és a túlérett szőlőből készült borok esetében 0,8 térfogatszázalék) és az alkoholmentesített és részlegesen alkoholmentesített borok alkoholtartalmára vonatkozóan meghatározott határértékek között?

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 44. cikkének harmadik albekezdése úgy rendelkezik, hogy a címkén feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 térfogatszázaléknál (vagy 0,8 térfogatszázaléknál) nagyobb mértékben az elemzéssel kapott értéktől. Ez a tűréshatár csak a címkén feltüntetett alkoholtartalom és az elemzéssel meghatározott tényleges alkoholtartalom közötti különbségre vonatkozik. Ez a címkén feltüntetett értékekhez viszonyított tűréshatárra vonatkozó rendelkezés valamennyi bortípus címkézésére alkalmazandó, beleértve az alkoholmentesített és a részlegesen alkoholmentesített borokat is, az egyes borkategóriákra vagy bortípusokra megállapított határokon belül. Következésképpen a tűréshatár nem használható fel az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1. és 4–9. pontjában, valamint 119. cikkének (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott egyes borászati termékkategóriákra vagy -típusokra alkalmazandó alkoholtartalom-határértékek megkerülésére.

Például az olyan alkoholmentesített bor, amely elemzéssel meghatározva 0,2 % alkoholt tartalmaz, de lefelé kerekítés esetén „0 %”-osként, felfelé kerekítés esetén pedig „0,5 %”-osként van címkézve, a fenti címkézési tűréshatárra vonatkozó szabály hatálya alá tartozna, és nem lenne szükség újracímkézésre. Ha azonban az elemzés azt mutatja, hogy a termék legalább 0,6 % alkoholt tartalmaz, akkor azt „részlegesen alkoholmentesített borként” kell újracímkézni, mivel a mért tényleges alkoholtartalom meghaladja az alkoholmentesített borok esetében megengedett maximális értéket, és a címkén feltüntetett alkoholtartalomnak is meg kell haladnia a 0,5 %-ot.

Valójában, tekintettel a címkézési követelmény (százalékos egység vagy félegység), a címkézési tűréshatár (plusz vagy mínusz 0,5 %) és a részlegesen alkoholmentesített borok esetében előírt minimális tényleges alkoholtartalom közötti kapcsolatra, a 0,5 % feletti, de 1 %-nál alacsonyabb alkoholtartalommal rendelkező, részlegesen alkoholmentesített bor címkéjén mindig 1 % alkoholtartalomnak kell szerepelnie, míg a 0,5 % alkoholtartalom mindig alkoholmentesített bornak felelne meg.

Megjegyzendő, hogy ez a címkézési tűréshatár az 1169/2011/EU rendelet és különösen annak 7. cikke sérelme nélkül alkalmazandó, amely kimondja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet félrevezető.

10.    Mi a helyes értelmezése az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontja ii. alpontjának az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott, részlegesen alkoholmentesített borok esetében?

E cikk kimondja, hogy a kategória megnevezését a „részlegesen alkoholmentesített” kifejezés kíséri, „ha a termék tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, és alacsonyabb az alkoholmentesítés előtti kategóriára vonatkozó minimális tényleges alkoholtartalomnál”.

Az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében egyértelműnek tűnik: a részlegesen alkoholmentesített borok alkoholtartalma 0,5 % és 8,5 % (vagy a szőlőtermő területtől függően 9 %) közötti.

De mi a helyzet az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknál, amelyek esetében a termékleírásban néha feltüntetik a minimális természetes alkoholtartalmat? Például a francia Bourgueil eredetmegjelölés esetében előírás, hogy a térfogatszázalékban kifejezett természetes alkoholtartalom legalább 10,5 %. Ebben az esetben mi úgy értelmezzük a szabályokat, hogy a részlegesen alkoholmentesített Bourgueil bor tényleges alkoholtartalma 0,5 % és 10,5 % (nem pedig 8,5 % vagy 9 %) közötti. Meg tudják ezt erősíteni?

A 119. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában szereplő „kategória” kifejezés alatt a szőlőből készült termékeknek a VII. melléklet II. része 1. és 4–9. pontjában meghatározott kategóriái értendők, a 119. cikk (1) bekezdése a) pontjának második bevezető mondatában említettek szerint.

Az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. része az alábbiak szerint határozza meg a borászati termékek kategóriánkénti tényleges alkoholtartalmának különböző minimális szintjeit:

—	1. kategória: 8,5 % (az A. és B. szőlőtermő övezetben), 9 % (más területeken),

—	4. és 5. kategória: az alkoholtartalom nincs meghatározva, így hallgatólagosan azonos az 1. kategóriával,

—	6. kategória: 6 %,

—	7. kategória: az alkoholtartalom nincs meghatározva, így hallgatólagosan azonos az 1. kategóriával,

—	8. és 9. kategória: 7 %.

A kategóriánkénti tényleges alkoholtartalom e minimális szintjei a tényleges alkoholtartalom felső határát jelentik a részlegesen alkoholmentesített borok esetében, függetlenül attól, hogy azok OEM vagy OFJ hatálya alá tartoznak-e, vagy sem.

Ezzel szemben az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének a) pontja nem hivatkozik az OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott borok leírásában meghatározott minimális alkoholtartalomra. Ezek tehát nem jelenthetik a részlegesen alkoholmentesített borok esetében a tényleges alkoholtartalom tartományának felső határát.

11.    Lehet-e olyan alkoholmentesített és részlegesen alkoholmentesített borokat boroknak nevezni, amelyek nem felelnek meg az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1. és 4–9. pontjában említett minimális tényleges alkoholtartalomnak?

A borokra, a részlegesen alkoholmentesített borokra és az alkoholmentesített borokra mind a közös nómenklatúra boroknak megfelelő kódjai vonatkoznak, azaz a borok és a részlegesen alkoholmentesített borok esetében az „ ex 2204 ” KN-kód, a 0,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú alkoholmentesített borok esetében pedig az „ ex 2202 99 19 ” KN-kód.

Emellett az (EU) 2021/2117 rendelet által az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkének (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában bevezetett módosítás egyértelműsíti, hogy a szőlőből készült termékek különböző kategóriái esetében – amennyiben az adott termékek alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül – a megnevezésükhöz a kategória megnevezését ki kell egészíteni:

„i.	az »alkoholmentesített« kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék; vagy

ii.	a »részlegesen alkoholmentesített« kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, és alacsonyabb az alkoholmentesítés előtti kategóriára vonatkozó minimális tényleges alkoholtartalomnál”.

Ezt a rendelkezést továbbá az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részébe az (EU) 2021/2117 rendelet által beillesztett bevezető bekezdéssel együtt kell értelmezni, amely kimondja, hogy „a szőlőből készült termékek 1. és 4–9. pontban meghatározott kategóriái teljes vagy részleges alkoholmentesítési eljáráson mehetnek keresztül a VIII. melléklet I. része E. szakaszának megfelelően, miután teljes mértékben kialakultak az említett pontokban leírt saját jellemzőik”.

E rendelkezések szerint egy adott borkategórián belül különböző tartományok alkalmazhatók az alkoholtartalomra vonatkozóan: pl. az 1. kategória esetében több mint 8,5/9 % alkoholtartalom az alkoholt tartalmazó borok esetében, legfeljebb 0,5 % az alkoholmentesített borok esetében, valamint 0,5 % feletti és 8,5/9 % alatti a részlegesen alkoholmentesített borok esetében.

E rendelkezések alapján a részlegesen alkoholmentesített és az alkoholmentesített borok csak akkor tekinthetők bornak, ha előállítási feltételeik teljesülnek, többek között ha az alkoholmentesítésre azt követően kerül sor, hogy a bornak teljes mértékben kialakultak a borként jellemző tulajdonságai, és az engedélyezett alkoholmentesítési eljárásokat alkalmazzák.

12.    Nem gazdaságtalan-e a pezsgők alkoholmentesítése, és nem lenne-e szükség különleges ellenőrzési eljárások bevezetésére?

Az előállítás tekintetében egyértelmű, hogy az elérhető alkoholmentesítési eljárások jelenleg nem biztosítják, hogy a szén-dioxid-tartalom megtartása mellett lehessen kivonni a pezsgőkből az etanolt. Emellett a jelenlegi erjesztési technikák nem teszik lehetővé az alkoholképződés nélküli második erjedést (a sörtől eltérően). A tirázslikőr teljesen alkoholmentesített pezsgőhöz való hozzáadása valószínűleg olyan pezsgőt eredményezne, amelynek tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 %-ot, így nem felelne meg az „alkoholmentesített bor” fogalommeghatározásának. A végterméket ezért nem lehetne „alkoholmentesített borként” címkézni, hanem nagy valószínűséggel a „részlegesen alkoholmentesített bor” fogalommeghatározása alá tartozna, és ekként kellene jelölni.

Az innovációval azonban a helyzet a jövőben változhat. A jogi keret már létezik annak érdekében, hogy ösztönözze a borágazatot az alkoholmentesítési eljárásokhoz szükséges innovációk kifejlesztésére.

Az ellenőrzéseket minden bizonnyal hozzá kellene igazítani az ilyen termékekhez.

13.    Nincs-e ellentmondás az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének k) pontja és az 1308/2013/EU rendelet között a tényleges alkoholtartalom feltüntetése tekintetében?

Az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének k) pontja előírja, hogy az 1,2 térfogatszázaléknál magasabb alkoholtartalmú italok címkéjén fel kell tüntetni a tényleges alkoholtartalmat. Másfelől az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének c) pontja előírja, hogy a borok címkéjén fel kell tüntetni a tényleges alkoholtartalmat, függetlenül azok alkoholtartalmától. Az 1169/2011/EU rendelet 1. cikkének (4) bekezdése szerint az a rendelet a külön uniós rendelkezésekben előírt jelölési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó. Ezért a borokra lex specialisként az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének c) pontja alkalmazandó, nem pedig az 1169/2011/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének k) pontjában foglalt általános szabály. Következésképpen a részlegesen vagy teljesen alkoholmentesített borok tényleges alkoholtartalmát mindig fel kell tüntetni a címkén, még az 1,2 % alatti alkoholtartalmú italok esetében is.

14.    Hogyan kell meghatároznia a termelőnek a minőségmegőrzési időt? Készül-e iránymutatás arra vonatkozóan, hogy miként kell meghatározni az alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített termékek minőségmegőrzési idejét?

Az alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített borok minőségmegőrzési idejét illetően az (EU) 2021/2117 rendelet 1. cikkének 32. pontja a) alpontjának ii. alpontja módosítja az 1308/2013/EU rendelet 119. cikkének (1) bekezdését azon kötelezettség bevezetésével, hogy ezt a dátumot fel kell tüntetni az alkoholmentesítési eljáráson keresztülment és 10 térfogatszázaléknál alacsonyabb tényleges alkoholtartalommal rendelkező borok címkéjén. A minőségmegőrzési időt az 1169/2011/EU rendeletben előírt szabályokkal összhangban kell feltüntetni. Az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének f) pontja előírja, hogy az élelmiszeren fel kell tüntetni a minőségmegőrzési időt vagy a fogyaszthatósági időt. Ugyanezen rendelet 24. cikke meghatározza, hogy az élelmiszeren mely esetekben kell feltüntetni a fogyaszthatósági időt. Az eltarthatósági idő hosszára és az alkalmazandó időpont típusára vonatkozó döntés az élelmiszer-vállalkozó felelősségi körébe tartozik. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelet X. melléklete meghatározza, hogy a minőségmegőrzési időt adott időpontig tartó minőségmegőrzési időként kell kifejezni, és hogy miként kell a dátumot megjeleníteni.

Megjegyzendő, hogy a piaci dátumjelölési gyakorlatok következetességének támogatása érdekében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a Bizottság kérésére iránymutatást fogadott el a dátumjelöléssel kapcsolatban (8). Ebben az iránymutatásban az EFSA kockázatalapú megközelítést dolgozott ki, amelyet az élelmiszer-vállalkozóknak követniük kell a dátumjelölés típusának (azaz minőségmegőrzési idő vagy fogyaszthatósági idő), az eltarthatósági idő meghatározásának és a címkén szereplő kapcsolódó információknak az élelmiszer-biztonság biztosítása érdekében történő meghatározása során.

15.    Kétségeink vannak azzal kapcsolatban, hogy miként címkézhetjük az olyan bort, amelyben az alkoholtartalom több mint 20 %-kal csökkent, de az alkoholtartalom továbbra is meghaladja a végtermékben a „bor” kategóriára engedélyezett minimális mennyiséget. Megállapíthatjuk-e, hogy ez a fajta termék egyáltalán nem hozható forgalomba az európai piacon?

Azokat a borokat, amelyek alkoholtartalmát több mint 20 %-kal csökkentették, de még mindig az adott borkategóriára előírt minimumot meghaladó alkoholszintet tartalmaznak, nem lehet borként címkézni, mert nem felelnek meg sem a bor, sem az alkoholmentesített/részlegesen alkoholmentesített bor feltételeinek. Ugyanakkor forgalomba hozhatók az EU piacán, de más, nem borra utaló kereskedelmi megnevezés alatt, feltéve, hogy ez nem vezeti félre a fogyasztókat a termék valódi jellegét illetően.

16.    Ami a földrajzi jelzéssel ellátott borok alkoholmentesítését illeti, nem vagyunk biztosak abban, hogy a termelők kötelesek-e feltüntetni a termékleírásban, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott boraik esetében megengedett a részleges alkoholmentesítés, ha azt használni kívánják. Kérjük annak megerősítését, hogy ez a helyes értelmezés, és hogy a termelők kötelesek módosítani földrajzi árujelzőik termékleírását.

Különbséget kell tenni a borok alkoholtartalmának kiigazítására irányuló borászati kezelés és az alkoholmentesített vagy részlegesen alkoholmentesített borokhoz vezető eljárás között.

Az előbbi eljárást 2013-tól az EU-ban az ökológiai borok kivételével valamennyi bortípus esetében engedélyezték. Célja a borok ízharmóniájának javítása, és legfeljebb 20 %-ban korlátozza az alkoholtartalom csökkentését (9). Az utóbbi eljárás, amelyet az EU-ban nemrégiben engedélyeztek, eltérő típusú borok, azaz teljesen és részlegesen alkoholmentesített borok létrehozására irányul. Az ilyen eljárás tekintetében az 1308/2013/EU rendelet nem határozza meg az alkoholtartalom csökkentésének maximális százalékos arányát. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok esetében azonban nem lehetséges a teljes körű alkoholmentesítés, és ezért csak részlegesen lehet alkoholmentesíteni őket (10). Az 1308/2013/EU rendelet 94. cikkének (2) bekezdése azt is kimondja, hogy „ amennyiben a bor vagy borok részlegesen alkoholmentesítettek lehetnek, a termékleírásnak a második albekezdés b) pontjával összhangban értelemszerűen a részlegesen alkoholmentesített bor vagy borok leírását, továbbá adott esetben a részlegesen alkoholmentesített bor vagy borok készítéséhez használt konkrét borászati eljárások, valamint a készítésükre vonatkozó releváns korlátozások leírását is tartalmaznia kell ”. Ezért a termelőknek módosítaniuk kell az OEM-mel vagy OFJ-vel ellátott boraik termékleírását, ha elő kívánják állítani azok részlegesen alkoholmentesített változatát.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1308/oj).

(2)  A Bizottság (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 149., 2019.6.7., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/934/oj).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 304., 2011.11.22., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/1169/oj).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2117 rendelete (2021. december 2.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet és az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 435., 2021.12.6., 262. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2117/oj).

(5)  A Bizottság (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 9., 2019.1.11., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2019/33/oj).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról (HL L 404., 2006.12.30., 9. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1924/oj).

(7)   „A szokásosan alkoholt tartalmazó italok alacsony alkoholszintjével, illetve alkohol- vagy energiatartalmának csökkentésével vagy hiányával kapcsolatos, tápanyag-összetételre vonatkozó állításokra vonatkozó egyedi közösségi szabályok hiányában a vonatkozó nemzeti szabályokat lehet alkalmazni a Szerződés rendelkezéseivel összhangban.”

(8)  https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2020.6306

(9)  Az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletének A. része 1. táblázatának 12. sora, valamint 8. függeléke.

(10)  Az 1308/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének második albekezdése.