—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkének (1) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/937 európai tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel az Európai Parlament összetételéről szóló, 2018. február 7-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról, a 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozat és az e határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány hatályon kívül helyezéséről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2022. május 3-i jogalkotási állásfoglalására (3) (az európai választójog reformjáról szóló, 2022. május 3-i jogalkotási állásfoglalás),

—

tekintettel az Európa Tanács Velencei Bizottságának választási magatartási kódexére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 46., 54. és 90. cikkére,

—

tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0214/2023),

A.

mivel az Európai Parlament összetételének meg kell felelnie az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételeknek, vagyis az Unió polgárait képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet, e képviselet arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti legalsó küszöbérték legalább hat tag, és egyik tagállamnak sem lehet több mint kilencvenhat képviselői helye;

B.

mivel a Parlamentnek kezdeményezési joga van az Európai Parlament összetétele tekintetében;

C.

mivel az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll;

D.

mivel az EUSZ 10. cikke többek között kimondja, hogy az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul, és az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg;

E.

mivel a Parlamentnek az európai választójog reformjáról szóló, 2022. május 3-i jogalkotási állásfoglalása uniós szintű választókerület létrehozását javasolja;

F.

mivel egy lehetséges uniós szintű választókerület létrehozásához az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására van szükség;

G.

mivel egy lehetséges uniós szintű választókerülethez tartozó képviselői helyek számát az Európai Parlament összetételéről szóló, az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésén alapuló európai tanácsi határozattal kell meghatározni, míg a létrehozásához szükséges rendelkezések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 223. cikkének (1) bekezdésén alapulnak;

H.

mivel a jelenlegi és a korábbi jogalkotási ciklusokban a képviselői helyek tagállamok közötti elosztása nem állandó számítási rendszer, hanem politikai tárgyalások eredményeként jött létre; mivel ennek következtében a képviselői helyek tagállamok közötti elosztásának jelenlegi módszere nem felel meg automatikusan a csökkenő arányosság elvének; mivel az uniós tagállamok népességi adatait tükröző állandó számítási mechanizmus biztosítaná ezen elv tiszteletben tartását a jövőben;

I.

mivel az Európai Parlament összetételének meghatározásáról szóló európai tanácsi határozatnak a választások napja előtt megfelelő időben el kell készülnie annak érdekében, hogy a tagállamok hatályba léptethessék a 2024–2029-es parlamenti ciklusra vonatkozó európai parlamenti választások megszervezéséhez szükséges jogi rendelkezéseket;