1)

Az EUMSZ 63. cikk szerinti szabad tőkemozgás korlátozását képezi-e az Investmentfondsgesetz (InvFG 2011) (1) 188. § -ához hasonló olyan rendelkezés, amelynek az a hatása, hogy a belföldi társasággal összehasonlítható külföldi szervezetek Ausztriában ki vannak zárva a tőkejövedelem-adó visszatérítéséből, ha anyagi szempontból a 2009/65/EK irányelv (2) értelmében vett ÁÉKBV-nek (3) felelnek meg, és ezért belföldön nem működhetnek társaságként, mert az ilyen szervezetek Ausztriában csak „átlátható elkülönített vagyontömeg” jogi formában működhetnek?

2)

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén: Objektíve összehasonlítható helyzetben van-e egyrészt az olyan belföldi társaság, amely a kockázatmegosztás elvének megfelelően fekteti be eszközeit, de a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke hiányában nem minősül ÁÉKBV-nek, és ezért belföldön is működhet társaságként, másrészt az olyan külföldi befektetésialapkezelő-társaság, amely a befektetőktől nyilvánosan bevont tőke miatt ÁÉKBV-nek minősülne a belföldi elvek szerint, és ezért belföldön nem működhetne társaságként?

3)

Az előző kérdésre adott igenlő válasz esetén: Igazolja-e a tőke szabad mozgásának korlátozását az adóztatási joghatóság kiegyensúlyozott megosztásának megőrzése, mert a 2011. évi InvFG 186. és 188. § -a azt kívánja biztosítani, hogy se belföldi, se külföldi nyilvános alap ne fejthessen ki adózáselhárító hatást a befektetők tekintetében, és így a befektetők csak azon esetekben mentesüljenek a tőkejövedelem-adó alól, amelyekben Ausztria a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben lemondott adóztatási jogáról?