1.   

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke értelmében az Unió alapját képező „értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában”, továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikke szerint az Európai Unió „tevékenységeinek folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására”, az EUMSZ 19. cikke alapján pedig megfelelő intézkedéseket tesz „a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére”.

2.   

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke kimondja, hogy„tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés”. Emellett az Európai Unió Alapjogi Chartájának 23. cikke szerint „a nők és férfiak közötti egyenlőséget minden területen (...) biztosítani kell.”

3.   

A Tanács a nemek közötti egyenlőségnek a sport területén való érvényesítéséről szóló következtetéseiben (1) felkéri a tagállamokat, hogy a sportmozgalommal szoros együttműködésben dolgozzanak ki általános megállapodásokat vagy stratégiákat a nemek közötti egyenlőségnek a sport területén való érvényesüléséről (2).

4.   

A Tanács az európai sportmodell fő jellemzőiről szóló állásfoglalásában elismeri, hogy Európában a sport szervezésének alapját olyan értékek képezik, mint például a nemek közötti egyenlőség (3).

5.   

Az Európa Tanács által elfogadott átdolgozott Európai Sport Charta (4) bevonja az érdekelt feleket az emberi jogok védelmébe, és előmozdítja a nemek közötti egyenlőséget „a sportban és a sporton keresztül, különösen a nemek közötti egyenlőségnek a sportban történő általános érvényesítésére irányuló stratégia végrehajtásával”.

6.   

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a nemek közötti egyenlőségnek a sportban történő általános érvényesítéséről szóló, a tagállamokhoz intézett ajánlásában (CM/Rec (2015)2) támogatja a nemek közötti egyenlőségnek a sport minden területén és minden szintjén történő általános érvényesítésének biztosítását célzó szakpolitikák előmozdítását.

7.   

A Tanács a sportra vonatkozó uniós munkatervről szóló állásfoglalásában (5) kiemelt kérdéskörnek tekinti a nemek közötti egyenlőséget „Az integritás és az értékek védelme a sportban” elnevezésű kiemelt területen belül.

8.   

Az Európai Bizottság 2020-ban az egyenlőségközpontú Unió megteremtésére törekedve elfogadta a 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiáját.

9.   

A Tanács a sportról mint az aktív társadalmi befogadás eszközéről és ösztönzőjéről szóló következtetéseiben (6) elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség az egyik olyan közös kiemelt cél, amelynek az egész Európai Unióban nagyobb támogatásra van szüksége, többek között a sport területén is, és ösztönzi a nemek közötti egyenlőség érvényesítését a sport területén, különös tekintettel a sporthoz való hozzáférésre és a döntéshozatali szervekben való képviseletre, a nemi sztereotípiák elleni aktív intézkedéseket is beleértve.

10.   

A Tanács az Európai Unió közös értékeinek a sport segítségével történő közvetítéséről szóló következtetéseiben (7) elismeri, hogy a sport – mivel annak egyetemes nyelve mindenki számára érthető – hozzájárulhat az intolerancia és a társadalmi kirekesztés, ezen belül pedig a nemi sztereotipizálás és a nőgyűlölet, a rasszizmus, az idegengyűlölet és a marginalizálódás megelőzéséhez.

11.   

A Tanács a sportinnovációról szóló következtetésekben (8) elismeri, hogy az innovatív technológiai, valamint digitális kommunikációs és műsorszórási módszerek, továbbá a nem formális és informális tanulás támogathatják a sportszervezeteket abban, hogy felhívják a figyelmet többek között a nemi sztereotipizálásra, a nőgyűlöletre, a homofóbiára, a zaklatásra, a bántalmazásra és az erőszakra, ezen belül a szexuális erőszakra és a megkülönböztetés bármely formájára, valamint hogy megelőzzék azokat.

12.   

A nemek sporton belüli egyenlőségével foglalkozó magas szintű munkacsoport a 2022. évi kiadványában (9) olyan cselekvési tervet és ajánlásokat fogalmaz meg az Európai Bizottság, a tagállamok, a nemzeti és nemzetközi sportszervek és önszerveződő szervezetek részére, amelyekkel javítható a nemek egyensúlya a sportban, rávilágítva a szerepvállalás hat fontos tematikus területére (részvétel; edzőség és bíráskodás; vezető szerep; a sport szociális és gazdasági vetületei; médiafigyelem; és nemi alapú erőszak).

13.   

Az eddig elért eredmények ellenére és figyelembe véve a tagállamokban tapasztalható eltérő helyzetet, a nőknek a sportban és a testmozgásban való részvétele gyakorlati, személyes, szociokulturális és strukturális akadályok következtében még mindig alacsonyabb, mint a férfiaké (10), ami negatívan befolyásolja a nők jelenlétét az edzői, bírói és vezetői pozíciókban.

14.   

A nők még mindig akadályokba ütköznek a sport munkaerőpiacán, például az egyenlő hozzáférés, az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, a döntéshozói pozíciókban való képviselet, a nemi sztereotípiák, valamint a munkájuk egyenlő megbecsülése és elismerése tekintetében.

15.   

Jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes sportágak és az egyes tagállamok között, a nők egyenlő hozzáférésének és részvételének, a vezetői és döntéshozói pozíciókban való részvételének, valamint a sport területén való láthatóságának hiánya pedig hozzájárul a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek állandósulásához (11).

16.   

A nők és a lányok bántalmazása, szexuális zaklatása és a velük szembeni erőszak – a digitális térben is –, valamint a nemi sztereotipizálás és a szexizmus továbbra is súlyos problémát jelent a sportágazatban.

17.   

A nemi alapú megkülönböztetés – különösen a nők, valamint a kiszolgáltatott és marginalizált helyzetben levő személyek esetében – a sportban való részvételből történő kirekesztődéshez vezethet.

18.   

A sport médiabeli megjelenítése jellemzően a sportban részt vevő férfiakra összpontosít, ezzel szemben a sportban részt vevő nők általában a férfiakénál kevesebb média- vagy online megjelenést kapnak. A sportban részt vevő nőkkel szembeni bánásmód gyakran alapul nemi sztereotípiákon, illetve szexualizált és szexista.

19.   

Fontos szempont, hogy a sport az önrendelkezés, a figyelemfelkeltés, valamint az uralkodó nemi sztereotípiák ellen aktív részvétellel folytatott küzdelem révén képes lehet előmozdítani az egyenlőséget.

20.   

Az európai összetartozás érzése és Európa jövőbeli jóléte függ attól, hogy a társadalmak aktívan megakadályozzák a nemi alapú megkülönböztetést, és küzdjenek ellene.

21.   

A sport fontos szerepet játszik az EU lakosságának életében, és a sporttevékenységek fontos társadalmi, oktatási, gazdasági, kulturális és egyesítő szereppel járulnak hozzá az Európai Unió társadalmaihoz, valamint stratégiai célkitűzéseihez és társadalmi értékeihez.

22.   

Bár jól ismertek azok az előnyök, amelyeket a sporthoz való hozzáférés és az abban való részvétel nyújt az emberek számára – úgymint a személyes fejlődéssel, az identitás és a hovatartozás érzésével, az önhatékonysággal, az önbizalommal, a fizikai és mentális jólléttel összefüggő előnyök –, ezek teljes eléréséhez elengedhetetlen, hogy a résztvevőknek biztonságos, befogadó és az egyenlőségen alapuló környezet álljon a rendelkezésére, amely mentes az egyenlőtlenség, a megkülönböztetés vagy az erőszak bármilyen formájától.

23.   

A női sportversenyek nagyobb láthatósága és jobb médiamegjelenítése befolyásolhatná a közvéleményt a női sport értékének és társadalmi jelentőségének megítélésében.

24.   

A sportba irányuló közberuházásoknak igazságosan kell megoszlaniuk a nők és a férfiak között, hozzájárulva a jelenlegi egyenlőtlenségek korrigálásához és támogatva az egyenlőbb sport fejlődését.

25.   

E tanácsi következtetések hatálya valamennyi sportpolitikai intézkedésre kiterjed.

26.   

A nemek közötti egyenlőség uniós szintű sportpolitikai célkitűzés, amint azt a 2021–2024-es időszakra szóló, sportra vonatkozó munkaterv is megerősíti.

27.   

A nemek közötti egyenlőséget támogató és előmozdító intézkedések megerősítik az e következtetések mellékletében említett nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfelelést.

28.   

Törekedjenek annak biztosítására, hogy mindenki egyenlő eséllyel férjen hozzá a sporthoz, és teljes mértékben részt tudjon venni abban minden szinten és funkcióban, nemi alapú megkülönböztetés nélkül.

29.   

Erősítsék meg és általánosan érvényesítsék a nemek közötti egyenlőséget a sportpolitikában, valamint a sportpolitikán és egyéb kapcsolódó szakpolitikákon keresztül mozdítsanak elő pozitív példaképeket.

30.   

Ösztönözzék a nők és férfiak egyenlő részvételét a hivatásos sportban a foglalkoztatási feltételek javítása, az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő bért elvének előmozdítása, valamint a munka és a magánélet egyensúlyát támogató intézkedések előmozdítása révén.

31.   

Szorgalmazzák és ösztönözzék, hogy a sportágazat növelje a nők arányát a vezetői pozíciókban, valamint a sport területén tevékeny személyzet és tisztviselők körében.

32.   

A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának sérelme nélkül mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőséget azáltal, hogy felkérik a médiát, különösen a közszolgálati médiát, hogy javítsa a női sportversenyek láthatóságát és a médiában való megjelenését, azt is fontolóra véve, hogy a társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségű események vonatkozásában éljenek az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (12) 14. cikke által biztosított előjoggal.

33.   

Ösztönözzék és aktívan támogassák a sportágazatot a nők és lányok, különösen a kiszolgáltatott és marginalizált helyzetben levő személyek, valamint a kiskorúak elleni zaklatás, szexista gyűlöletbeszéd, szexuális bántalmazás és erőszak megelőzése és leküzdése érdekében minden szinten.

34.   

Javítsák a tanúk, a visszaélést bejelentő személyek, valamint a szexuális és a nemi alapú erőszak áldozatainak védelmét.

35.   

Fontolják meg a sport területén a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kutatások és tanulmányok, statisztikák és elemzések előmozdítását, továbbá a sport területén a nőkre és férfiakra vonatkozó interszekcionális és lebontott adatok összeállítását, a nemi sztereotípiák hatásaira vonatkozóan is.

36.   

Fontolják meg, hogy a közpénzek odaítélését az alapvető jogok és a jó kormányzásra vonatkozó elvek (a nemek közötti egyenlőséget is beleértve) betartásától tegyék függővé.

37.   

A sportinfrastruktúra építése és felújítása során vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontját, valamint a nők és lányok sajátos szükségleteit.

38.   

A nemek közötti egyenlőségnek a sport területén történő előmozdítása érdekében mozdítsanak elő a bevált gyakorlatok rendszeres cseréjére irányuló intézkedéseket, pl. az Európai Unió és az Európa Tanács közös „All In Plus” projektjében való részvétel révén.

39.   

Segítsék elő az arra vonatkozó bevált gyakorlatok és iránymutatások cseréjét, hogy a sportintézmények hogyan tudnának szervezeti struktúrákat és intézkedéseket kialakítani a bántalmazás valamennyi formájának megelőzésére, különös tekintettel a nemi alapú erőszakra.

40.   

Ösztönözzék az információcserét minden olyan kezdeményezésre és gyakorlatra vonatkozóan, amelyek hozzájárulhatnak a nők sportágazatban való részvételének növeléséhez általában, valamint a nemi alapú megkülönböztetés és a nemi sztereotípiák elleni küzdelemhez.

41.   

Mozdítsák elő az aktív együttműködést az érintett szociális partnerek között a szociális párbeszéd keretében, valamint a sportmozgalommal a strukturált párbeszéd keretében, mégpedig olyan megközelítést követve, amely többszintű, többszereplős, multidiszciplináris, az emberi jogokon alapul és érvényesíti a nemek közötti egyenlőség szempontját.

42.   

Vegye fontolóra, hogy a sportágazatot bevonja a nemek közötti egyenlőséget célzó jövőbeli stratégiákba, tiszteletben tartva eközben a tagállamok nemzeti hatásköreit.

43.   

Rendszeresen tegyen jelentést a Tanácsnak a nemek közötti egyenlőség előmozdításával kapcsolatban hozott, a sportágazatot érintő intézkedésekről.

44.   

Támogassa továbbra is a sport területén a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos transznacionális kezdeményezéseket, úgymint a figyelemfelhívást, az oktatási kampányokat, a bevált gyakorlatok cseréjét, a tanulmányokat, hálózatokat és projekteket, például az Európai Unió és az Európa Tanács közös „All In Plus” projektjét (13).

45.   

Segítse elő a sportágazat és a sportipar által a nők és a férfiak értékeinek, attitűdjeinek, szükségleteinek és érdekeinek alakításában játszott szerepre vonatkozó kutatást, amely elemzi az olyan vonatkozásokat, mint az egyenlő hozzáférés, a láthatóság és a részvétel a sport területén.

46.   

Vegye figyelembe a nemek közötti egyenlőség dimenzióját az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 14. cikke értelmében a sportesemények társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőségűnek minősítéséhez szükséges feltételek értékelése során.

47.   

Tegyék a nemek közötti egyenlőséget a sportszervezetek jó irányításának sarokkövévé, például az egyenlő és átlátható finanszírozási rendszer, az egyenlő finanszírozási lehetőségek és az egyenlő bérek előmozdítása révén. A sokféleség minden szinten történő előmozdítása mellett minden releváns szempontot elemezni kell, különös hangsúlyt helyezve az interszekcionalitásra, valamint a strukturális és intézményi megkülönböztetésre.

48.   

Mozdítsák elő a nemek közötti egyenlőségnek a sporton belüli jó kormányzás egyik pilléreként való általános érvényesítését célzó eszközök – például a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés, a nemi szempontú hatásvizsgálatok, a nemi esélyegyenlőségi képzés és a nemi szempontokra érzékeny értékelés – fejlesztésére, terjesztésére és az ezekkel kapcsolatos kapacitásépítésre irányuló kezdeményezéseket.

49.   

Érvényesítsék általánosan a nemek közötti egyenlőséget valamennyi sportstratégiában, sportpolitikában és sportügyi intézkedésben, például a nemek közötti egyenlőségért felelős koordinátorral és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel rendelkező belső stratégia bevezetésével, valamint a nemek közötti egyenlőség elősegítésével valamennyi eljárásban, továbbá a munkavállalók és az önkéntesek képzésében is.

50.   

Tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy növekedjen a nők aránya a sportszervezetek, -intézmények és -klubok vezetői, edzői és bírói pozícióiban, különösen azzal, hogy az ilyen pozíciók betöltésére motiválják a nőket, és támogatják őket abban.

51.   

Tűzzenek ki a nemek egyenlő részvételére irányuló célokat a sport területén tevékeny személyzet és tisztviselők képzése tekintetében, például az edzőség és a játékvezetés iránt érdeklődő fiatal lányokat és nőket célzó mentori program támogatásával.

52.   

Dolgozzanak ki és tegyenek elérhetővé a nemek közötti egyenlőséggel, valamint a zaklatás, a gyűlöletbeszéd és a bántalmazás és a nemi alapú erőszak valamennyi formája elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatási és megelőzési programokat, hozzanak létre a nemi alapú erőszak áldozatainak meghallgatását lehetővé tevő kommunikációs mechanizmusokat, és nyújtsanak hatékonyabb védelmet az áldozatoknak, a visszaélést bejelentő személyeknek és a tanúknak.

53.   

Törekedjenek arra, hogy a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező nőket és lányokat rávegyék a sportban való részvételre.

54.   

Gyűjtsék össze és terjesszék a nemek közötti egyenlőséget elősegítő bevált gyakorlatokat a sport területén, valamint hívják fel a figyelmet azokra, miközben előmozdítják és megkönnyítik a tapasztalatcserét.

55.   

Biztosítsák a nemi szempontból kiegyensúlyozott megjelenítést a belső és külső kommunikációban, a közösségi hálózatokon való megjelenítést is beleértve, valamint biztosítsák a sporttevékenységekkel kapcsolatos megkülönböztetésmentes tudósításokat, kommentárokat és megjelenítéseket.

56.   

Biztosítsák a sportban részt vevő nők és lányok hozzáférését a megfelelő felszerelésekhez és öltözékhez a biztonságos részvételük garantálása érdekében.

57.   

Biztosítsanak egyenlő hozzáférést a sportinfrastruktúrához az egyes személyek igényei és szükségletei alapján, és teremtsenek megfelelő és biztonságos létesítményeket a nők és lányok számára.