![]() |
Hivatalos Lapja |
HU Sorozat C |
C/2023/1331 |
2023.12.22. |
A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret áttekintése és az annak felülvizsgálatára irányuló javaslat
(C/2023/1331)
|
I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Javaslat tanácsi rendeletre a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról
1. módosítás
1. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
„(2) A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék éves összege nem haladhatja meg a (2018-as árakon számított) 1 739 millió EUR-t. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt bármely része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg bármely azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.”; |
„(2) A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék éves összege nem haladhatja meg a (2018-as árakon számított) 2 665 millió EUR-t. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt bármely része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg bármely azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.”; |
Indokolás
A NAT szakbizottság észrevételei alapján: a sok egymást követő – különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos – válság miatt jelentősen növelni kell a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék költségvetését.
2. módosítás
10. cikk b) pont (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
(2) Az Ukrajna-tartalék összege a 2024–2027-es időszakban folyó árakon nem haladhatja meg az 50 000 millió EUR -t. Az Ukrajna-tartalék keretében egy adott évben igénybe vett éves összeg folyó árakon nem haladhatja meg a 16 700 millió EUR -t. |
(2) Az Ukrajna-tartalék összege a 2024–2027-es időszakban folyó árakon nem haladhatja meg a 60 000 millió EUR -t. Az Ukrajna-tartalék keretében egy adott évben igénybe vett éves összeg folyó árakon nem haladhatja meg a 20 000 millió EUR -t. |
Indokolás
Az összegnek legalább meg kell egyeznie a jelenlegi támogatással, így azt 60 milliárd euróra kell növelni. A módosítás összhangban van azzal a kéréssel, amelyet Dario Nardella az Ukrajna-eszközről szóló véleményében fogalmazott meg.
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Stratégiai Technológiák Európai Platformjának (STEP) létrehozásáról és a 2003/87/EK irányelv, valamint az (EU) 2021/1058, az (EU) 2021/1056, az (EU) 2021/1057, az 1303/2013/EU, a 223/2014/EU, az (EU) 2021/1060, az (EU) 2021/523, az (EU) 2021/695, az (EU) 2021/697 és az (EU) 2021/241 rendelet módosításáról
3. módosítás
2. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
(1) A platform az európai szuverenitás és biztonság megerősítése, az Unió zöld és digitális átállásának felgyorsítása, versenyképességének fokozása, stratégiai függőségeinek csökkentése, az egységes piacon a beruházások számára Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a vonzó, minőségi munkahelyekhez való inkluzív hozzáférés előmozdítása érdekében a következő célkitűzéseket követi: |
(1) A platform az európai szuverenitás és biztonság megerősítése, az Unió zöld és digitális átállásának felgyorsítása, versenyképességének fokozása, stratégiai függőségeinek csökkentése, az egységes piacon a beruházások számára Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek biztosítása, a tagállamok közötti társadalmi, területi és gazdasági kohézió és szolidaritás elősegítése, valamint a vonzó, minőségi munkahelyekhez való inkluzív hozzáférés előmozdítása érdekében a következő célkitűzéseket követi: |
Indokolás
Alapvető fontosságú, hogy a platform egyik fő célkitűzéseként kifejezetten hivatkozzunk a társadalmi, gazdasági és területi kohézió és a tagállamok közötti szolidaritás elvére (EUSZ 3. cikk (3) bekezdés).
4. módosítás
2. cikk (1) bekezdés c) pont (új)
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||
|
|
Indokolás
Az Európai Bizottság a 8. kohéziós jelentésben bevezette a „ne árts a kohéziónak” elvet. Azért, hogy ez a gyakorlatban is működhessen, az EUMSZ 174. cikkében meghatározott gazdasági, társadalmi és területi kohézióra való törekvést ugyanolyan helyiértéken kell kezelni ebben a rendeletben, mint a 2. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett másik két célkitűzést.
5. módosítás
2. cikk (2) bekezdés a) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
|
|
Indokolás
Fontos meghatározni, hogy mit jelent a „jelentős gazdasági potenciál”.
6. módosítás
5. cikk (3) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
(3) A Bizottság jelentést tesz a platform által finanszírozott kiadásokról. Adott esetben jelentést tesz a platform egyes konkrét célkitűzéseinek megvalósításáról is. |
(3) A Bizottság jelentést tesz a platform által finanszírozott kiadásokról. Adott esetben jelentést tesz a platform egyes konkrét célkitűzéseinek megvalósításáról is , különös tekintettel a 2. cikk (1) bekezdésének (új) c) pontjában megfogalmazott célkitűzésre annak biztosítása érdekében, hogy a platform végrehajtása ne ártson a kohéziónak . |
Indokolás
Biztosítani kell, hogy érvényesüljön a „ne árts a kohéziónak” elv.
7. módosítás
7. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
(2) Az éves jelentés konszolidált tájékoztatást ad az egyes programok és alapok keretében a platform célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladásról. |
(2) Az éves jelentés konszolidált tájékoztatást ad az egyes programok és alapok keretében a platform célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladásról. Minőségi és mennyiségi információkat szolgáltat Európa társadalmi, gazdasági és területi kohéziójának megerősítéséről. |
Indokolás
Biztosítani kell, hogy érvényesüljön a „ne árts a kohéziónak” elv.
8. módosítás
8. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
(2) Az értékelő jelentésben a Bizottság megvizsgálja különösen a célkitűzések megvalósításának mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az európai hozzáadott értéket. A célkitűzések és az intézkedések potenciális kiterjesztése céljából megvizsgálja azok relevanciájának további fennállását is. |
(2) Az értékelő jelentésben a Bizottság áttekintést nyújt azokról a régiókról, amelyek tekintetében a programokat módosították (kitérve a partnerségi elv releváns szempontjaira vonatkozó információkra) és megvizsgálja különösen a célkitűzések megvalósításának mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az európai hozzáadott értéket. A célkitűzések és az intézkedések potenciális kiterjesztése céljából megvizsgálja azok relevanciájának további fennállását is. A jelentés emellett alaposan értékeli azokat a különböző területi, illetve kohézióra gyakorolt hatásokat, amelyek a platform végrehajtása során jelentkeznek. |
Indokolás
A Stratégiai Technológiák Európai Platformjának utólagos értékelésében ki kell térni a program területi hatásaira annak érdekében, hogy a Rijsberman-véleményben (COTER-VII/026) foglaltaknak megfelelően érvényesüljön a „ne árts a kohéziónak” elv.
9. módosítás
10. cikk (1) (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
Az (EU) 2021/1058 rendelet [ERFA és KA] módosításai Az (EU) 2021/1060 rendelet a következőképpen módosul:
|
Az (EU) 2021/1058 rendelet [ERFA és KA] módosításai Az (EU) 2021/1060 rendelet a következőképpen módosul: „ különösen az …/… rendelet [STEP-rendelet] 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló beruházások támogatása” szövegrésszel egészül ki: a) az ERFA-rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, a 3. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja . |
Indokolás
Így a STEP az 1. szakpolitikai célkitűzés alá tartozó új művelettípussá válik, nem pedig az ERFA-program kötelező új egyedi prioritásává.
10. módosítás
10. cikk (3) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
[…] Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási aránya 100 % . […] |
[…] Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási arányát 15 százalékponttal kell növelni . […] |
Indokolás
A 100 %-ra tervezett általános növelés leginkább a legfejlettebb régiókat fogja segíteni (ahol a társfinanszírozási arány jelenleg 40–50 %-os), ezeket követik az átmeneti régiók, majd a kevésbé fejlett régiók, így versenyelőnyhöz juttatva a legfejlettebb régiókat a többi régióval és különösen a kevésbé fejlett régiókkal szemben.
11. módosítás
10. cikk (4) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
||||
[…]
[…] |
[…]
[…] |
Indokolás
A STEP keretében ez biztosítani fogja, hogy csak a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban kapjanak ERFA támogatást a nem a kkv kategóriába eső termelő vállalkozások. Így elkerülhető a kkv-knak a kohéziós politikából nyújtott támogatás csökkenése azokban a fejlettebb régiókban, ahol a nagyvállalatok és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok nagyobb valószínűséggel kapnak támogatást más forrásokból, többek között a STEP révén megerősítendő egyéb uniós finanszírozási eszközökből, például a Horizontból, az Invest EU-ból stb.
12. módosítás
10. cikk (4) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
[…] Az e) pont Interreg programokra alkalmazható, amennyiben a program Unión belüli földrajzi lefedettsége kizárólag az említett pontban meghatározott régiókategóriákból áll.” |
[…] |
Indokolás
Fenn kell tartani az Interreg keretének és keretösszegének integritását.
13. módosítás
11. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
(2) A 8. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki: „Az IÁA az …/… rendelet [STEP-rendelet]65 2. cikkében említett STEP-célkitűzésekhez hozzájáruló, a kkv-któl eltérő vállalkozások termelőberuházásait is támogathatja. Ez a támogatás attól függetlenül nyújtható, hogy a 11. cikk (2) bekezdésének h) pontjával összhangban elvégezték-e a hiányelemzést, és függetlenül attól, hogy mi lett annak az eredménye. Az ilyen beruházások csak akkor támogathatók, ha nem vezetnek az (EU) 2021/1060 rendelet 2. cikkének 27. pontjában meghatározott áttelepítéshez. Az ilyen támogatás nyújtása nem teheti szükségessé az igazságos átmenetre vonatkozó területi terv felülvizsgálatát, amennyiben ez a felülvizsgálat kizárólag a hiányelemzéshez kapcsolódna.” |
|
Indokolás
Elkerülendő, hogy a kohéziós politika keretében az érintett prioritási tengely esetében kedvezményes feltételek mellett támogatást nyújtsanak a nagyvállalatoknak (30 %-os előfinanszírozás, magasabb társfinanszírozás), miközben a kkv-k kevésbé kedvező feltételek mellett kapnának támogatást.
14. módosítás
11. cikk (3) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
[…] Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási aránya 100 % . |
[…] Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási arányát 15 százalékponttal kell növelni . |
Indokolás
A 100 %-ra tervezett általános növelés leginkább a legfejlettebb régiókat fogja segíteni (ahol a társfinanszírozási arány jelenleg 50 %-os), ezeket követik az átmeneti régiók, majd a kevésbé fejlett régiók, így versenyelőnyhöz juttatva a legfejlettebb régiókat a többi régióval és különösen a kevésbé fejlett régiókkal szemben.
15. módosítás
12 cikk a) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg |
Az RB módosítása |
[…] Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási aránya 100 % . |
[…] Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkétől eltérve a STEP-célkitűzések támogatása érdekében meghatározott célzott prioritások maximális társfinanszírozási arányát 15 százalékponttal kell növelni . |
Indokolás
A 100 %-ra tervezett általános növelés leginkább a legfejlettebb régiókat fogja segíteni (ahol a társfinanszírozási arány jelenleg 40 %-os), ezeket követik az átmeneti régiók, majd a kevésbé fejlett régiók, így versenyelőnyhöz juttatva a legfejlettebb régiókat a többi régióval és különösen a kevésbé fejlett régiókkal szemben.
II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret áttekintése és az annak felülvizsgálatára irányuló javaslat kapcsán
1. |
üdvözli, hogy az Európai Bizottság osztja az RB azon véleményét, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret nem kínál elegendő pénzügyi forrást a jelenlegi válságokra és az azokból eredő új politikai kihívásokra (az Ukrajna ellen indított agresszív háború, magas infláció, magas energiaárak, éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség veszélyeztetése stb.), valamint az új uniós politikai prioritásokra (például az EU stratégiai autonómiájára, a zöld megállapodáshoz kapcsolódó iparpolitikára, a Digitális Európára, a menekültügyi és migrációs paktumra stb.) való reagálásra; |
2. |
rávilágít arra, hogy maga az Európai Bizottság is elismeri, hogy a zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges éves beruházási hiány meghaladja a 620 milliárd eurót; hangsúlyozza, hogy ez az adat ismét azt mutatja, hogy a 2021 és 2027 közötti teljes időszakra vonatkozó kötelezettségvállalások általános felső határa (a bruttó nemzeti jövedelem mintegy 1,03 %-a, az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz nélkül) nem elegendő az EU politikai törekvéseinek teljesítéséhez, és hogy az új feladatok mellé mindig új, friss forrásokat kell rendelni; |
3. |
üdvözli az új EURI-eszköz létrehozására irányuló javaslatot, amely jóval meghaladja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felső határait, és amely eszköz azokat az NGEU hitelfelvételhez kapcsolódó, előre nem látható és pótlólagosan felmerülő költségeket hivatott finanszírozni, amelyeket a magas kamatlábak és az infláció okoznak; arra kéri a Tanácsot, hogy támogassa ezt a javaslatot, egyrészt ezáltal is tiszteletben tartva az EU jogi kötelezettségvállalásait, másrészt pedig elkerülve, hogy még nagyobb nyomás nehezedjen a jelenlegi uniós költségvetésre és más fontos uniós programokra; hangsúlyozza, hogy a hatékonyságnövelés biztosítása érdekében jelentősen meg kell erősíteni a többéves pénzügyi keretet, ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív költségeit a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani; |
4. |
üdvözli a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék javasolt növelését, mivel az megerősíti az Európai Unió természeti katasztrófákra és egyéb vészhelyzetekre való reagálási képességét; hangsúlyozza ennek jelentőségét a helyi és regionális önkormányzatok számára, mivel a szélsőséges természeti események gyakoribbak: ugyanígy üdvözli a Rugalmassági Eszköz javasolt növelését, amely nagyon hasznosnak bizonyult az előre nem látható eseményekkel szemben, és enyhíti a többéves pénzügyi keretből eredő korlátokat az éves költségvetési eljárás során; |
5. |
üdvözli a migráció és a határigazgatás finanszírozásának növelését annak biztosítása érdekében, hogy az EU valamennyi menekültügyi, bevándorlási és határpolitikája jól felszerelt legyen; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára elegendő, kifejezetten a kihívások kezelésére és enyhítésére szánt forrást különítsenek el; üdvözli a külkapcsolatok finanszírozásának növelését és az Ukrajna-eszköz (1) bevezetését, amelyet egy Ukrajna számára létrehozott tartalékból kell finanszírozni, a többéves pénzügyi keret felső határán felül; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az Ukrajna-eszköz számára biztosított pénzügyi eszközök elmaradnak a jelenlegi pénzügyi támogatástól, és ezért kéri a keret 60 000 millió euróra történő növelését; |
6. |
sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keret javasolt felülvizsgálata nem tartalmaz több közvetlen forrást a városok és régiók számára – például a klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetésen, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos küldetésen és a Polgármesterek Szövetségén keresztül – a zöld megállapodással kapcsolatos projektek helyi szintű végrehajtásának előmozdítására. Hangsúlyozza, hogy még mindig nincsenek gyorsított finanszírozási rendelkezések az uniós kezdeményezésekben részt vevő és a zöld megállapodás céljainak elérése iránt politikailag elkötelezett városok és régiók számára; |
7. |
tudomásul veszi, hogy javasolják a 7. fejezethez tartozó előirányzatok növelését, hogy megerősítsék az összes uniós intézmény adminisztratív kapacitását, hogy azok teljesíteni tudják a rájuk bízott új feladatokat; |
8. |
leszögezi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepet játszanak az uniós politikák végrehajtásában, és hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokat kell elkülöníteni annak érdekében, hogy ezek a hatóságok képesek legyenek kezelni a kevésbé fejlett régiók előtt álló egyedi kihívásokat. Kéri, hogy átfogó módon vizsgálják felül a helyi és regionális önkormányzatoknak nyújtott pénzügyi támogatásokat, hogy biztosított legyen az uniós stratégiai kezdeményezésekben való hatékony részvételük; |
9. |
megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok Európai Bizottság által javasolt növelésének jelentős része a többéves pénzügyi keret rugalmasságának és az uniós költségvetés agilitásának növelését célozza az előre nem látható eseményekre és körülményekre való reagálás érdekében; üdvözli az Európai Bizottság „taktikai” megközelítését, de hangsúlyozza, hogy az inkább rövid távú megoldásnak tűnik, semmint egy strukturális válasznak a többéves pénzügyi keret szerkezetéhez kapcsolódó visszatérő problémák kezelésére; felkéri az Európai Bizottságot, hogy a 2027 utáni többéves pénzügyi keret kapcsán majd foglalkozzon ezzel a strukturális kérdéssel; |
10. |
hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika nem használható fel a kohéziós politikai programok által meghatározott prioritásoktól eltérő prioritások finanszírozására (beleértve a STEP prioritásait is), főleg, ha nem születik megállapodás a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslatban meghatározott kiegészítő forrásokról; |
11. |
megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet jogalapjaként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke nem írja elő az RB-vel való konzultációt, és ezért korlátozza a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának elemzésére vonatkozó RB-s előjogokat, különös tekintettel a szubszidiaritás elvével való összeegyeztethetőségre. Az RB ezért azt kéri, hogy a szerződések reformja esetén azokba vegyék bele az RB-vel való kötelező konzultációt. Mindezek ellenére az RB elismeri, hogy a félidős felülvizsgálatról szóló európai bizottsági közlemény címzettjei között van. Emellett az RB úgy véli, hogy az Európai Bizottság javaslata európai hozzáadott értéket képvisel, és megfelel a szubszidiaritás elvének (különösen az Ukrajna-eszköz kapcsán), mivel az Ukrajnának okozott károk olyan mértékűek, hogy egyetlen tagállam sem tudná fedezni a költségeket. Az Unió van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy hitelfelvételi kapacitását kihasználva kedvező feltételekkel nyújtson kölcsönt Ukrajnának; |
Kifizetési előirányzatok és saját források
12. |
rámutat arra, hogy az EUMSZ 311. cikke szerint „az egyéb bevételek sérelme nélkül, az [uniós] költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni”; sürgeti a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb hozzanak határozatot azoknak a javaslatoknak a tekintetében, amelyek a saját források következő generációjára vonatkozó kiigazított csomaggal kapcsolatosak; rámutat, hogy az új saját forrásokból származó elegendő bevétel elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani lehessen az Európai Unió megfelelő működését más uniós programok veszélyeztetése nélkül vissza lehessen fizetni az NGEU-adósságot; kiemeli, hogy további késlekedés nélkül végre kell hajtani az uniós költségvetés új saját forrásainak bevezetésére vonatkozó elfogadott ütemtervet; |
A STEP-pel kapcsolatban
13. |
rámutat, hogy az Európai Unióban a helyi és regionális önkormányzatok különböző intézményi hatáskörökkel rendelkeznek, és a döntéseket azon a kormányzati szinten kell meghozni, ahol az a leghatékonyabb; úgy véli, hogy a javaslat a további nemzeti szintű központosítás kockázatát hordozza magában, és nem felel meg a szubszidiaritás és az arányosság elvének. Arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a régiókat érintő politikák kidolgozása és végrehajtása során szorosan konzultáljon a helyi és regionális önkormányzatokkal; |
14. |
mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem végzett területi hatásvizsgálatot a STEP-javaslattal kapcsolatban; üdvözli, hogy az RB területi hatásvizsgálatot szervezett, amely igazolta, hogy a STEP által megerősített programok keretében nyújtott finanszírozás egyes régiókban és tagállamokban koncentrálódhat, és hogy a célzott kritikus technológiák esetleg ugyanazokra a területekre koncentrálódnak; megjegyzi továbbá, hogy a „beruházási igények felmérése”, amelyet referenciadokumentumként használnak a STEP indoklására, és amelyet 2023 márciusában tettek közzé, semmilyen módon nem foglalkozik a beruházási igények területi dimenziójával, és nem próbálja értékelni azok gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatását; ezért határozottan kétli, hogy a STEP-javaslat összhangban van a „ne árts a kohéziónak” elvvel; arra kéri a tagállamokat és az Európai Parlamentet, hogy a tárgyalások során vegyék figyelembe a területi hatásvizsgálat eredményeit; |
15. |
mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a STEP keretében nem irányoztak elő külön mechanizmust annak biztosítására, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat ténylegesen bevonják az olyan projektek kiválasztási folyamatába, amelyek megkapnák a „szuverenitási pecsétet”; szorgalmazza, hogy hozzanak létre külön mechanizmust e részvétel biztosítására; attól tart, hogy a szuverenitási pecséttel rendelkező projektek kiválasztására javasolt mechanizmusok a hatalom további központosításához vezetnek, és súlyosbítják az uniós régiók közötti versenyt, ahelyett, hogy megerősítenék az EU egészének kohézióját; |
16. |
hangsúlyozza, hogy a jelenlegi programozási időszak kezdete óta a tagállamokat többször is arra ösztönözték (2), hogy módosítsák operatív programjaikat az eredetileg be nem tervezett politikai prioritások figyelembevétele érdekében; hangsúlyozza, hogy ez eltérítheti a szakpolitikát annak hosszú távú céljaitól, ugyanakkor súlyos adminisztratív terhet róhat az irányító hatóságokra; komolyan aggódik amiatt, hogy a STEP esetében ez a programmódosítási gyakorlat számos esetben azt eredményezheti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jegelnek olyan hosszú távú beruházási projekteket, amelyeket gondos tervezés és kialakítás előzött meg a partnerségi elv szellemében, és ezek helyett olyan új beruházási projekteket részesítenek előnyben, amelyeket központilag kezelt uniós programok keretében választanak ki; határozottan elítéli ezt a tendenciát, amely a kohéziós politika középpontjában álló többszintű kormányzás elvének egyértelmű megsértése; megismétli korábbi álláspontját, amely szerint a kohéziós politikai eszközöket nem szabad a sürgős és előre nem látható szükségletek kielégítésére felhasználni; |
17. |
hangsúlyozza az átalakulás kihívásait valamennyi régió számára; megítélése szerint azonban az nem fogja erősíteni a kohéziót, ha a kohéziós politikai eszközöket olyan nagyvállalatok rendelkezésére bocsátják, amelyek olyan tagállamok fejlettebb régióiban működnek, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag alatt van; megjegyzi, hogy ez a javaslat éles ellentétben áll a 8. kohéziós jelentés megállapításaival, valamint egyes uniós régiók „fejlesztési csapdáját” és „az uniós régiók kutatási és innovációs szakadékának elmélyülését” többszörösen alátámasztó adatokkal, amelyek a jelentésben is szerepelnek; ezért azt javasolja, hogy töröljék ezeket a rendelkezéseket a 10. cikk (4) bekezdéséből; |
18. |
üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a kritikus technológiák fejlesztésére, gyártására és értékláncaira irányuló beruházások előmozdítása és megerősítése révén fokozza az uniós gazdaság versenyképességét a globális piacon; úgy véli azonban, hogy nem minden javasolt intézkedés alkalmas egyes régiók, különösen a legkevésbé fejlett régiók jelenlegi versenyhátrányainak ellensúlyozására; nagyon meglepőnek tartja, hogy az Európai Bizottság nem állt elő átfogó előzetes elemzéssel arra nézve, hogy az állami támogatási szabályok közelmúltbeli enyhítése és a STEP-javaslat milyen összesített hatással járna az egyenlő versenyfeltételekre az egységes piacon; |
19. |
érti a beruházások ösztönzésére irányuló szándékot, mégis hangsúlyozza, hogy a STEP-prioritások társfinanszírozásának 100 %-ra történő növelése leginkább a legfejlettebb régiókat fogja segíteni, a kohéziós politika összesített hatását pedig csökkenteni fogja; |
20. |
úgy véli, hogy a STEP-prioritások társfinanszírozásának 100 %-ra történő növelése akaratlanul is a legfejlettebb régióknak kedvezhet, ami csökkentheti a kohéziós politika általános hatását. Árnyalt megközelítést szorgalmaz, amely biztosítja, hogy a társfinanszírozási arányokat a különböző régiók sajátos szükségleteihez és fejlettségi szintjéhez igazítsák, ezáltal növelve a kohéziós politika hatékonyságát a kevésbé fejlett területek támogatásában; |
További rugalmassági mechanizmusok a 2014–2020-as kohéziós politikai programok végrehajtásához
21. |
melegen üdvözli azt a javaslatot, hogy 12 hónappal meghosszabbítják a 2014 és 2020 közötti programozási időszakot felölelő lezárási dokumentáció benyújtási határidejét, mind a közös rendelkezésekről szóló rendelet, mind pedig a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap esetében, ami időt biztosít a 2014–2020-as időszak lezárására, miközben felgyorsítja a 2021–2027-es programozási időszak végrehajtását; sürgeti a társjogalkotókat, hogy a lehető leghamarabb állapodjanak meg ezekről a módosításokról annak érdekében, hogy kiszámíthatóságot biztosítsanak az irányító hatóságok számára; e tekintetben javasolja, hogy a javasolt rugalmassági mechanizmusokat a STEP-rendelettől független, önálló ad hoc eljárás keretében hagyják jóvá; hangsúlyozza továbbá, hogy ez a meghosszabbítás több időt adna a regionális és helyi önkormányzatoknak arra, hogy az EU klímasemlegességi céljainak elérése érdekében a gazdaságok dekarbonizációjára és diverzifikálására fordítsák a forrásokat; |
22. |
javasolja továbbá, hogy az Európai Bizottság kezdjen el arról gondolkodni, hogy részvételen alapuló költségvetés-tervezést vezet be a következő kohéziós politikában: a regionális programok keretösszegeinek 1 %-át részvételen alapuló költségvetés-tervezésre lehetne fordítani, hogy növeljék a polgárok szerepvállalását és láthatóbbá tegyék az uniós szakpolitikákat az európaiak számára. |
Kelt Brüsszelben, 2023. október 10-én.
a Régiók Európai Bizottsága elnöke
Vasco ALVES CORDEIRO
(1) Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Ukrajna-eszköz létrehozásáról (COM(2023) 338 final, Brüsszel, 2023.6.20.).
(2) Repower EU, a FAST-CARE (területeknek nyújtott rugalmas támogatás) és a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály.
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1331/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)