|
Hivatalos Lapja |
HU Sorozat C |
|
C/2023/1277 |
2023.12.11. |
A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2023. július 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – G. T. kontra T. S. A.
(C-455/23. sz. ügy, Garera (1))
(C/2023/1277)
Az eljárás nyelve: lengyel
A kérdést előterjesztő bíróság
Sąd Najwyższy
Az alapeljárás felei
Felperes: G. T.
Alperes: T. S. A.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1) |
Úgy kell-e értelmezni a Bíróság által a C-487/19. sz. W. Ż. ügyben hozott ítéletben adott értelmezés fényében az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság, Lengyelország) bírájának a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) másik tanácsába ideiglenes határozathozatalra való kijelölése e bíró hozzájárulása nélkül – a rendes bíróság bírájának ugyanazon bíróság két osztálya közötti áthelyezéséhez hasonlóan – sérti a bírák elmozdíthatatlanságának és függetlenségének elvét, ha:
|
|
2) |
Az első kérdésre adott választól függetlenül úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, hogy nem „törvény által létrehozott bíróság” az a bíróság, amelynek ítélkező testülete annak eredményeképpen jött létre, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) első elnökének a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) másik tanácsába határozathozatalra való kijelöléssel kapcsolatos döntését és a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) polgári tanácsa elnökének a konkrét ügyek elosztására vonatkozó döntését a Sąd Najwyższyn (legfelsőbb bíróság) belüli bírói tisztségre a C-487/19. sz. W. Ż. ügyben szereplőkkel azonos körülmények között kinevezett személyek hozták meg, mivel az eddigi ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az ilyen személyek részvételével lefolytatott bírósági eljárások érvénytelenek, vagy sértik a félnek az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikke szerinti tisztességes eljáráshoz való jogát? |
|
3) |
Az első kérdésre adott igenlő válasz esetében vagy ha a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az így létrehozott bíróság nem „törvény által létrehozott” bíróság, akkor úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését és az uniós jog elsőbbségének elvét, hogy az első és második kérdésben ismertetett módon létrehozott bíróság tagjává kinevezett bírák megtagadhatják a részükre kiosztott ügyekben való eljárást, beleértve a határozathozatalt is – figyelmen kívül hagyva a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) másik tanácsába határozathozatalra való kijelöléssel és a konkrét ügyek kiosztásával kapcsolatos döntést –, vagy pedig határozatot kell hozniuk, a felekre bízva annak eldöntését, hogy megtámadják-e azt amiatt, hogy az sérti valamely félnek azt a jogát, hogy az ügyét az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében foglalt követelményeknek megfelelő bíróság bírálja el? |
(1) A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.
(2) HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.; helyesbítés: HL 2020. L 92., 22. o.
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1277/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)