(1)

Az európai zöld megállapodás (22) az uniós gazdaságnak a fenntartható jövő érdekében történő átalakítását célzó szakpolitikák közé sorolta a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer („a termelőtől a fogyasztóig”) kialakítását.

(1)

Az európai zöld megállapodás (22) az uniós gazdaságnak a fenntartható jövő érdekében történő átalakítását célzó szakpolitikák közé sorolta a  mindenki számára hozzáférhető, méltányos, fenntartható, egészségesebb és környezetbarátabb élelmiszerrendszer („a termelőtől a fogyasztóig”) kialakítását.

(1a)

A földrajzi jelzések fontos szerepet játszhatnak a fenntarthatóság szempontjából, többek között a körforgásos gazdaság területén, ami növelheti örökségi értéküket, és ezáltal erősítheti súlyukat a nemzeti és regionális politikák keretében az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében.

(2)

„A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közlemény, amely a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállást szorgalmazta, a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi keret megerősítésére és adott esetben konkrét fenntarthatósági kritériumok beillesztésére szólít fel. A közleményben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy más szereplők mellett a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőinek, valamint azok szövetkezeteinek és termelői szervezeteinek pozícióját is megerősíti az élelmiszer-ellátási láncban.

(2)

„A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közlemény, amely a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállást szorgalmazta, a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi keret megerősítésére és konkrét fenntarthatósági kritériumok beillesztésére szólít fel. A közleményben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy más szereplők mellett a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőinek, valamint azok szövetkezeteinek és termelői szervezeteinek pozícióját is megerősíti az élelmiszer-ellátási láncban. Középpontba kell állítani a kistermelőket, különösen azokat, akik a legjobban megőrzik a hagyományos készségeket és know-how-t.

(4)

Az Unió bor-, szeszesital- és mezőgazdasági termelésének minősége és változatossága komoly erősség, amely versenyelőnyt biztosít az Unió termelői számára, és jelentősen hozzájárul az Unió eleven kulturális és gasztronómiai örökségéhez. Mindez annak a szakértelemnek és elkötelezettségnek köszönhető, amellyel az uniós termelőknek sikerült életben tartaniuk a hagyományokat úgy, hogy eközben figyelembe vették az előállítási módszerek és az anyagok terén végbement fejlődést is.

(4)

Az Unió bor-, szeszesital- és mezőgazdasági termelésének minősége , hozzáférhetősége és változatossága komoly erősség, amely versenyelőnyt biztosít az Unió termelői számára, és jelentősen hozzájárul az Unió eleven kulturális és gasztronómiai örökségéhez. Mindez annak a szakértelemnek és elkötelezettségnek köszönhető, amellyel az uniós termelőknek sikerült életben tartaniuk a hagyományokat és kulturális identitást úgy, hogy eközben figyelembe vették az előállítási módszerek és az anyagok terén végbement fejlődést is , ami a minőség jelképévé tette a hagyományos uniós termékeket .

(5)

Az Unióban a polgárok és a fogyasztók részéről egyre fokozódó igény mutatkozik a kiváló minőség és a hagyományos termékek iránt. A polgárok emellett az uniós mezőgazdasági termelés változatosságának fennmaradását is rendkívül fontosnak tartják. Mindez növekvő keresletet támaszt bizonyos jól meghatározható – és különösen a földrajzi eredetükhöz kapcsolódó – tulajdonságokkal rendelkező borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek iránt.

(5)

Az Unióban a polgárok és a fogyasztók részéről egyre fokozódó igény mutatkozik a kiváló minőségű, hagyományos és hozzáférhető termékek iránt , amelyek az eredetüknek és előállításuk módjának egyaránt betudható, különleges tulajdonságokkal rendelkeznek . A polgárok emellett az uniós mezőgazdasági termelés változatosságának és az ellátás biztonságának fennmaradását is rendkívül fontosnak tartják. Mindez növekvő keresletet támaszt bizonyos jól meghatározható – és különösen a földrajzi eredetükhöz kapcsolódó – tulajdonságokkal rendelkező borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek iránt, valamint az ilyen termékek hírnevét és identitását meghatározó előállítási feltételek biztosítása iránt.

(5a)

Az Unió egyik legnagyobb értékét a kiváló minőségű termékek jelentik gazdaságunk és kulturális identitásunk szempontjából egyaránt. Ezek a termékek képviselik a leghatározottabb módon a „Made in the EU” márkát, amely az egész világon felismerhető, növekedést generál, és megőrzi örökségünket. A borok, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek európai értékeket képviselnek, amelyeket tovább kell erősíteni és védeni kell.

(5b)

A polgárok és a fogyasztók joggal várhatják el, hogy a földrajzi árujelzőket és minőségrendszereket megbízható hitelesítési és ellenőrzési rendszerrel támasszák alá, függetlenül attól, hogy a termék az Unióból vagy egy harmadik országból származik-e.

(9)

Az uniós oltalmat élvező elnevezésekhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok Unió-szerte való egységes elismerésének és védelmének biztosítása olyan prioritás, amelyet kizárólag uniós szinten lehet eredményesen megvalósítani. Az előállítás helyéhez kapcsolódó jellemzőkkel, sajátosságokkal vagy hírnévvel rendelkező borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek elnevezéseinek oltalmát biztosító földrajzi árujelzők az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ezért biztosítani kell a földrajzi árujelzők egységes és kizárólagos rendszerét. A földrajzi árujelzők olyan kollektív jogot jelentenek, amely egy meghatározott területen működő valamennyi jogosult termelőt megilleti, amennyiben kész betartani a termékleírást. A kollektíven eljáró termelők több hatáskörrel rendelkeznek, mint az egyéni termelők, és kollektív felelősséget vállalnak földrajzi árujelzőik kezeléséért, ideértve a fenntartható termelésből származó termékek iránti társadalmi igények kielégítését is. A földrajzi árujelzők rendszerének működtetése méltányos ellentételezést biztosít a termelőknek a minőségi termékek széles skálájának előállítására irányuló erőfeszítéseikért. Ez egyúttal a vidéki gazdaság számára is előnyös lehet, ami különösen igaz a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken, például a hegyvidéki területeken és a legtávolabbi területeken, ahol az agrárágazat a gazdaság jelentős részét teszi ki, és magasak a termelési költségek. Ily módon a minőségrendszerek hozzájárulhatnak a vidékfejlesztési politikához, valamint a KAP piac- és jövedelemtámogatási politikáihoz és kiegészíthetik azokat. Különösen a mezőgazdaság, illetve a hátrányos helyzetű térségek fejlődését segíthetik elő. A földrajzi árujelzők oltalmát biztosító uniós keret az ezen árujelzők uniós szintű nyilvántartásba való felvételének előírása révén előmozdítja a mezőgazdaság fejlesztését, hiszen egységesebb megközelítést eredményezve egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői számára, valamint erősíti az e termékek iránti fogyasztói bizalmat. A földrajzi árujelzők rendszerének célja, hogy lehetővé tegye a fogyasztók számára, hogy megalapozottabb vásárlási döntéseket hozzanak, és jelöléssel és reklámozással segítse őket abban, hogy helyesen azonosítsák a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket a piacon. A szellemitulajdon-jogok egyik típusaként a földrajzi árujelzők segítik a gazdasági szereplőket és a vállalatokat immateriális javaik hasznosításában. A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése és a belső piac működésének fenntartása érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy bejegyzett terméknevet használhasson és földrajzi árujelzővel ellátott termékeket forgalmazhasson az egész Unióban és az elektronikus kereskedelemben, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik. Az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az 1151/2012/EU (27) európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében foglalkozni kell bizonyos jogi kérdésekkel, egyértelművé kell tenni és egyszerűsíteni kell egyes szabályokat, valamint egyszerűsíteni kell az eljárásokat.

(9)

Az uniós oltalmat élvező elnevezésekhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok Unió-szerte való egységes elismerésének és védelmének biztosítása olyan prioritás, amelyet kizárólag uniós szinten lehet eredményesen megvalósítani. Az előállítás helyéhez kapcsolódó jellemzőkkel, sajátosságokkal vagy hírnévvel rendelkező borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek elnevezéseinek oltalmát biztosító földrajzi árujelzők az Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ezért biztosítani kell a földrajzi árujelzők következetes és kizárólagos rendszerét. A földrajzi árujelzők olyan kollektív jogot jelentenek, amely egy meghatározott területen működő valamennyi jogosult termelőt megilleti, amennyiben kész betartani a termékleírást. A kollektíven eljáró termelők több hatáskörrel rendelkeznek, mint az egyéni termelők, és kollektív felelősséget vállalnak földrajzi árujelzőik kezeléséért, ideértve a fenntartható termelésből származó termékek iránti társadalmi igények kielégítését is. A földrajzi árujelzőt használó előállítók kollektív szerveződése ugyanígy képes arra, hogy jobban biztosítsa a hozzáadott érték igazságos elosztását az ellátási lánc szereplői között, olyan méltányos jövedelmet biztosítva a termelők számára, amely fedezi költségeiket, és lehetővé teszi számukra, hogy további beruházásokat hajtsanak végre termékeik minőségébe és fenntarthatóságába. A földrajzi árujelzők rendszerének működtetése méltányos ellentételezést biztosít a termelőknek a minőségi termékek széles skálájának előállítására irányuló erőfeszítéseikért. Ez egyúttal a vidéki gazdaság számára is előnyös lehet, ami különösen igaz a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken, például a hegyvidéki területeken és a legtávolabbi területeken , többek között a legkülső régiókban , ahol az agrárágazat a gazdaság jelentős részét teszi ki, és magasak a termelési költségek. Ily módon a minőségrendszerek hozzájárulhatnak a vidékfejlesztési politikához, valamint a KAP piac- és jövedelemtámogatási politikáihoz és kiegészíthetik azokat. Különösen a mezőgazdaság, illetve a hátrányos helyzetű térségek fejlődését segíthetik elő . 2021. június 30-i„Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára – Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé” című közleményében a Bizottság elismerte, hogy a földrajzi árujelzőknek központi szerepük van a vidéki térségek előmozdítását célzó kiemelt kezdeményezések között, mivel hozzájárulnak a vidéki térségek jólétéhez, gazdasági diverzifikációjához és fejlődéséhez, valamint a termék és annak származási helye közötti szoros kapcsolat kialakításához . A földrajzi árujelzők oltalmát biztosító uniós keret az ezen árujelzők uniós szintű nyilvántartásba való felvételének előírása révén előmozdítja a mezőgazdaság fejlesztését, hiszen egységesebb megközelítést eredményezve egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői számára, valamint erősíti az e termékek iránti fogyasztói bizalmat. A földrajzi árujelzők rendszerének célja, hogy lehetővé tegye a fogyasztók számára, hogy megalapozottabb vásárlási döntéseket hozzanak, és jelöléssel és reklámozással segítse őket abban, hogy helyesen azonosítsák a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket a piacon. A szellemitulajdon-jogok egyik típusaként a földrajzi árujelzők segítik a gazdasági szereplőket és a vállalatokat immateriális javaik hasznosításában. A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése és a belső piac működésének fenntartása érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy bejegyzett terméknevet használhasson és földrajzi árujelzővel ellátott termékeket forgalmazhasson az egész Unióban és az elektronikus kereskedelemben, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik. Az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az 1151/2012/EU (27) európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében foglalkozni kell bizonyos jogi kérdésekkel, egyértelművé kell tenni és egyszerűsíteni kell egyes szabályokat, valamint egyszerűsíteni kell az eljárásokat.

(9a)

Az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet  (1a) kiegészítve a földrajzi árujelzők egységes és kizárólagos rendszerének jelentősen hozzá kell járulnia az európai minőségrendszerekben való részvételt és azok hozzáadott értékét igazoló szimbólumok, jelzések és rövidítések ismertségének, felismerésének és a fogyasztók általi megértésének növeléséhez mind az Unióban, mind a harmadik országokban.

(11)

Az Unió egy ideje a közös agrárpolitika szabályozási keretének egyszerűsítésére törekszik. Ezt a  megközelítést a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szakpolitika területére vonatkozó rendeletekre is ki kell terjeszteni anélkül, hogy ezzel kétségbe vonnánk az egyes ágazatok sajátos jellemzőit . A hosszadalmas bejegyzési és módosítási eljárások egyszerűsítése érdekében a borok, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó harmonizált eljárási szabályokat egyetlen jogi eszközben kell meghatározni, fenntartva ugyanakkor az 1308/2013/EU rendeletben a borra, az (EU) 2019/787 rendeletben a szeszes italokra és e rendeletben a mezőgazdasági termékekre vonatkozó termékspecifikus rendelkezéseket. Az unióbeli földrajzi árujelzők bejegyzésére, a termékleírás módosítására és a bejegyzés törlésére vonatkozó eljárásokat – beleértve a felszólalási eljárásokat is – a tagállamoknak és a Bizottságnak kell lefolytatnia. A tagállamoknak és a Bizottságnak az eljárások más-más szakaszaiért kell felelősséget vállalniuk. A tagállamok felelősségi körébe kell, hogy tartozzon az eljárás első szakasza, amely a termelői csoporttól származó kérelem kézhezvételéből, értékeléséből – ezen belül a nemzeti felszólalási eljárás lefolytatásából –, valamint – az értékelés eredménye után – a kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtásából áll. A Bizottságnak kell felelnie a kérelemnek az eljárás második szakaszában történő vizsgálatáért, beleértve az egész világra kiterjedő felszólalási eljárás lefolytatását, valamint a földrajzi árujelző oltalmának megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatalát. A földrajzi árujelzőket csak uniós szinten szabad bejegyezni. Azonban a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy – a belső piaci és a nemzetközi kereskedelmet nem sértve – átmeneti jelleggel nemzeti oltalmat nyújtsanak az uniós szintű oltalom iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal. A bejegyzésből eredő, e rendelet által biztosított oltalmat biztosítani kell olyan harmadik országbeli földrajzi árujelzők számára is, amelyek teljesítik a vonatkozó előírásokat, és a származási országban oltalom alatt állnak. A Bizottságnak kell lefolytatnia a harmadik országból származó földrajzi árujelzőkre vonatkozó megfelelő eljárásokat is.

(11)

Az Unió egy ideje a közös agrárpolitika szabályozási keretének egyszerűsítésére törekszik. A  földrajzi árujelzővel ellátott termékekre vonatkozó termékleírások módosítására alkalmazandó eljárásokat a borok és az agrár-élelmiszeripari termékek esetében már egyszerűsítették és hatékonyabbá tették a közös agrárpolitika felülvizsgálatának részeként . A hosszadalmas bejegyzési és módosítási eljárások további egyszerűsítése érdekében a borok, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó harmonizált eljárási szabályokat egyetlen jogi eszközben kell meghatározni, fenntartva ugyanakkor az (EU) 2019/787 rendeletben a szeszes italokra és e rendeletben a mezőgazdasági termékekre vonatkozó termékspecifikus rendelkezéseket. Ezt a rendeletet ki kell egészíteni számos olyan eszközzel – például a bevezetett változásokról szóló, a nemzeti hatóságok és a Bizottság által szervezendő, személyre szabott képzésekkel –, amelyek megfelelő támogatást nyújtanak a kistermelőknek és a kistermelői csoportoknak. Az unióbeli földrajzi árujelzők bejegyzésére, a termékleírás módosítására és a bejegyzés törlésére vonatkozó eljárásokat – beleértve a felszólalási eljárásokat is – a tagállamoknak és a Bizottságnak kell lefolytatnia. A tagállamoknak és a Bizottságnak az eljárások más-más szakaszaiért kell felelősséget vállalniuk. A tagállamok felelősségi körébe kell, hogy tartozzon az eljárás első szakasza, amely a termelői csoporttól származó kérelem kézhezvételéből, értékeléséből – ezen belül a nemzeti felszólalási eljárás lefolytatásából –, valamint – az értékelés eredménye után – a kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtásából áll. A Bizottságnak kell felelnie a kérelemnek az eljárás második szakaszában történő vizsgálatáért, beleértve az egész világra kiterjedő felszólalási eljárás lefolytatását, valamint a földrajzi árujelző oltalmának megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatalát. A földrajzi árujelzőket csak uniós szinten szabad bejegyezni. Azonban a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy – a belső piaci és a nemzetközi kereskedelmet nem sértve – átmeneti jelleggel nemzeti oltalmat nyújtsanak az uniós szintű oltalom iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal. A bejegyzésből eredő, e rendelet által biztosított oltalmat biztosítani kell olyan harmadik országbeli földrajzi árujelzők számára is, amelyek teljesítik a vonatkozó előírásokat, és a származási országban oltalom alatt állnak. A Bizottságnak kell lefolytatnia a harmadik országból származó földrajzi árujelzőkre vonatkozó megfelelő eljárásokat is.

(11a)

Az Unió minőségpolitikája a közjavak előállításához kapcsolódó közpolitika, amelynek hozzá kell járulnia az igazságos és méltányos, fenntartható élelmiszerrendszerre való átálláshoz. A földrajzi árujelzők olyan eszközök, amelyek képesek hozzájárulni a következőkhöz: fenntartható vidékfejlesztés; a vidéki gazdaság diverzifikációja; a külföldre történő kiszervezés és az elnéptelenedés megelőzése munkahelyek létrehozásával és megőrzésével az európai vidéki térségekben, valamint a kis méretű, helyi és hagyományos termelők megtartásával; a kulturális és társadalmi-gazdasági sokszínűség megőrzése; a vidéki táj védelme; a természeti erőforrások fenntartható kezelése és gyarapítása; a biológiai sokféleség megőrzése; állatjólét; az élelmiszer-biztonság és az élelmezésbiztonság, valamint a nyomonkövethetőség.

(12)

A fenntartható élelmiszerrendszerre történő átálláshoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható, környezet- és éghajlatbarát, az állatjólétet biztosító, erőforrás-hatékony, társadalmilag és etikailag felelős termelési módszerek iránti társadalmi igények kielégítése érdekében a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőit arra kell ösztönözni, hogy a kötelező előírásoknál szigorúbb és a bevált gyakorlatokon túlmutató fenntarthatósági normákat alkalmazzanak. Ilyen egyedi követelményeket a termékleírásban lehetne meghatározni.

(12)

A fenntartható élelmiszerrendszerre történő átálláshoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható, környezet- és éghajlatbarát, az állatjólétet biztosító, erőforrás-hatékony, társadalmilag és etikailag felelős termelési módszerek iránti társadalmi igények kielégítése érdekében a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőit arra kell ösztönözni, hogy a kötelező előírásoknál szigorúbb környezeti, társadalmi és gazdasági célkitűzéseket felölelő fenntarthatósági normákat alkalmazzanak. Ilyen egyedi követelményeket a termékleírásban vagy külön kezdeményezésben kell meghatározni. A fenntarthatósági kötelezettségvállalások betartásának lehetővé tétele érdekében a termelőknek előre meghatározott, egyedi és könnyen hozzáférhető finanszírozás révén pénzügyi támogatásban kell részesülniük, és megfelelő tájékoztatást kell kapniuk a fenntarthatósági kötelezettségvállalások betartásából eredő lehetőségekről, többek között tájékoztató előadások és tanácsadó rendszerek révén arról, hogy hogyan szerezhetik meg könnyen a saját termékeik hozzáadott értéket képviselő tulajdonságaira vonatkozó szükséges ismereteket, amelyeket ezt követően a fogyasztók felé is továbbadnak. A termékleírásba foglalt fenntarthatósági kötelezettségvállalásoknak a fenntarthatóság három fő típusához: a gazdasági, a társadalmi és a környezeti fenntarthatósághoz kell kapcsolódnia.

(12a)

A fenntarthatósági kötelezettségvállalásoknak hozzá kell járulniuk egy vagy több környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági célkitűzés teljesítéséhez. Az ilyen környezetvédelmi célkitűzéseknek magukban kell foglalniuk az éghajlatváltozás mérséklését, a talaj, a táj és a természeti erőforrások megőrzését és fenntartható használatát, a biológiai sokféleség megőrzését és a ritka vetőmagok, helyi fajták és növényfajták megőrzését, a rövid ellátási láncok előmozdítását, illetve az állategészségügy és az állatjólét kezelését és előmozdítását. Ami a társadalmi célkitűzéseket illeti, ezeknek magukban kell foglalniuk a munka- és foglalkoztatási feltételek javítását, valamint a kollektív tárgyalásokat, a szociális védelmi és biztonsági normákat, a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket előállító fiatal és új termelők bevonzását és támogatását a generációs megújulás megkönnyítése, a szolidaritás és a nemzedékek közötti tudásátadás megkönnyítése, illetve az egészségesebb étrend előmozdítása érdekében. A gazdasági célkitűzéseknek magukban kell foglalniuk a stabil és méltányos jövedelem és erős pozíció biztosítását a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői számára az értéklánc egészében, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek gazdasági értékének növelését és a hozzáadott érték újraelosztását az értéklánc mentén, a vidéki gazdaság diverzifikációjához való hozzájárulást, illetve a vidéki területek és a helyi fejlesztés – többek között a mezőgazdasági foglalkoztatás – megőrzését.

(12b)

A közbeszerzési kritériumoknak magukban kell foglalniuk a földrajzi árujelzőket és más minőségrendszereket, amennyiben azok hozzájárulnak a fenntartható élelmiszer-termeléshez.

(13)

Az oltalom iránti kérelmekkel és az ellenük irányuló, nemzeti eljárás keretében benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos következetes döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot időben és rendszeresen tájékoztatni kell a tagállam által a Bizottsághoz továbbított bejegyzési kérelemmel kapcsolatban a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt indított eljárásokról és azok végeredményéről. Ugyanezen okból, amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg , hogy az oltalom iránti kérelem alapjául szolgáló nemzeti határozat egy nemzeti bírósági eljárás eredményeként valószínűleg érvénytelenné válik, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. Amennyiben a tagállam a kérelem uniós szintű vizsgálatának felfüggesztését kéri, a Bizottságot mentesíteni kell az abban meghatározott vizsgálati határidő betartására vonatkozó kötelezettség alól. A kérelmezőnek a rosszhiszemű keresetektől való megvédése érdekében, és a kérelmező azon jogának megőrzése érdekében, hogy a földrajzi árujelző oltalmát észszerű határidőn belül elnyerje, a mentességet azon esetekre kell korlátozni, amelyekben a bejegyzés iránti kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették, vagy amelyekben a tagállamok úgy ítélik meg , hogy a kérelem érvényességének megtámadására irányuló kereset megalapozott indokokon alapul.

(13)

Az oltalom iránti kérelmekkel és az ellenük irányuló, nemzeti eljárás keretében benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos következetes és hatékony döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot azonnal és rendszeresen tájékoztatni kell a tagállam által a Bizottsághoz továbbított bejegyzési kérelemmel kapcsolatban a nemzeti bíróságok vagy más illetékes szervek előtt indított eljárásokról és azok végeredményéről. Ugyanezen okból, amennyiben egy tagállam okkal feltételezi , hogy az oltalom iránti kérelem alapjául szolgáló nemzeti határozat egy nemzeti bírósági eljárás eredményeként valószínűleg érvénytelenné válik, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot , megfelelően indokolva feltételezését . Amennyiben a tagállam a kérelem uniós szintű vizsgálatának felfüggesztését kéri, a Bizottságot mentesíteni kell az abban meghatározott vizsgálati határidő betartására vonatkozó kötelezettség alól. A kérelmezőnek a rosszhiszemű keresetektől való megvédése érdekében és a kérelmező azon jogának megőrzése érdekében, hogy a földrajzi árujelző oltalmát észszerű határidőn belül elnyerje, a mentességet azon esetekre kell korlátozni, amelyekben a bejegyzés iránti kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem szükségszerűen jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették, vagy amelyekben a tagállamok okkal feltételezik , hogy a kérelem érvényességének megtámadására irányuló kereset megalapozott indokokon alapul.

(14a)

Ami a termékleírások módosítási folyamatát illeti, az átmeneti módosítást standard módosításnak kell tekinteni, ha kötelező egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések közjogi hatóságok általi elrendeléséből fakadó átmeneti változást érint, vagy az illetékes hatóságok által elismert természeti katasztrófák vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok, vagy ember okozta katasztrófa, így például háború miatt szükséges átmeneti módosításról van szó.

(15)

Az átláthatóság és a tagállamok általi egységes alkalmazás biztosítása érdekében létre kell hozni és fenn kell tartani az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyzett földrajzi árujelzők uniós elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartásnak a fogyasztók és a  gazdasági szereplők számára egyaránt tájékoztatással kell szolgálnia . A nyilvántartásnak információs rendszerben tárolt elektronikus adatbázisnak kell lennie, és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(15)

Az átláthatóság és a tagállamok általi egységes alkalmazás biztosítása érdekében létre kell hozni és fenn kell tartani az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyzett földrajzi árujelzők egységes uniós elektronikus nyilvántartását. A  rendszeresen frissített nyilvántartásnak – a know-how és az üzleti titkok védelmére vonatkozó hatályos uniós szabályok betartása mellett – tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztók és a  kereskedelemben részt vevő személyek számára minden olyan földrajzi árujelzőről, amelyet a tagállamban történő bejegyzésük alapján, harmadik országbeli bejelentéssel, megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodás vagy a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéből eredő nemzetközi lajstromozás eredményeként jegyeztek be a nyilvántartásba . A nyilvántartásnak információs rendszerben tárolt elektronikus adatbázisnak kell lennie, és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie. E nyilvántartásnak lehetővé kell tennie az egyes földrajzi árujelzők és minőségrendszerek mögött meghúzódó termékleírásokhoz való könnyű hozzáférést, függetlenül attól, hogy azok az Unióból vagy harmadik országokból származnak-e, beleértve azokat is, amelyeket kereskedelmi megállapodások vagy a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegében előírt mechanizmus révén ismernek el.

(15)

Az átláthatóság és a tagállamok általi egységes alkalmazás biztosítása érdekében létre kell hozni és fenn kell tartani az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyzett földrajzi árujelzők uniós elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartásnak a fogyasztók és a gazdasági szereplők számára egyaránt tájékoztatással kell szolgálnia. A nyilvántartásnak információs rendszerben tárolt elektronikus adatbázisnak kell lennie, és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie.

(15)

Az átláthatóság és a tagállamok általi egységes alkalmazás biztosítása érdekében létre kell hozni és fenn kell tartani az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyzett földrajzi árujelzők uniós elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartásnak a fogyasztók és a gazdasági szereplők számára egyaránt tájékoztatással kell szolgálnia. A nyilvántartásnak biztonságos információs rendszerben tárolt elektronikus adatbázisnak kell lennie, és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A nyilvántartást az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) kell naprakészen tartania és fenntartania. E nyilvántartásnak lehetővé kell tennie az egyes földrajzi árujelzők és minőségrendszerek mögött meghúzódó termékleírásokhoz való könnyű hozzáférést, függetlenül attól, hogy azok az Unióból vagy harmadik országokból származnak-e, beleértve azokat is, amelyeket kereskedelmi megállapodások vagy a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegében előírt mechanizmus révén ismernek el.

(16)

Az Unió kereskedelmi partnereivel többek között az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmára vonatkozóan is törekszik nemzetközi megállapodások megkötésére . Annak megkönnyítése érdekében, hogy a fogyasztók információkhoz jussanak az e nemzetközi megállapodások alapján oltalmat élvező elnevezésekről, különösen pedig annak biztosítása érdekében, hogy oltalomban lehessen részesíteni ezeket az elnevezéseket és ellenőrizni lehessen azok használatát, az elnevezéseket be lehet jegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába. Az elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az említett nemzetközi megállapodások kifejezetten rögzítik, hogy oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

(16)

Tekintettel a gazdasági értékteremtésben és a munkahelyteremtésben, a helyi hagyományok és ismeretek megőrzésében és a természeti erőforrások védelmében betöltött elismert szerepükre, az uniós rendszer egészének elismerése révén valamennyi uniós földrajzi árujelzőt kétoldalú és többoldalú kereskedelmi és egyéb nemzetközi megállapodások keretében kell védeni. E tekintetben az Uniónak jelentős kereskedelmi és diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie a történelmi, kulturális és gasztronómiai örökséget egyesítő hagyományos gyakorlatok védelmének biztosítása érdekében, biztosítva ugyanakkor a fenntartható termelést is. Különösen fontosak továbbá az eredetmegjelölések és földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó különös rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi kereskedelmi megállapodások, mivel piacra jutást, valamint gazdasági növekedési és foglalkoztatási lehetőségeket biztosítanak mind az uniós, mind a harmadik országbeli jogosultak számára, miközben védelmet nyújtanak a tisztességtelen gyakorlatokkal szemben, és védik a fogyasztók biztonságát és egészségét. Annak megkönnyítése érdekében, hogy a fogyasztók információkhoz jussanak az e nemzetközi megállapodások alapján oltalmat élvező elnevezésekről, különösen pedig annak biztosítása érdekében, hogy oltalomban lehessen részesíteni ezeket az elnevezéseket és ellenőrizni lehessen azok használatát, az elnevezéseket be lehet jegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába. Az elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az említett nemzetközi megállapodások kifejezetten rögzítik, hogy oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

(16a)

Annak érdekében, hogy az eredetmegjelölésekben és a földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatók legyenek a nemzetközi kereskedelemben, ezt a rendeletet a harmadik országokkal a kereskedelempolitika keretében folytatott további együttműködéssel és elkötelezettséggel kell kiegészíteni az eredetmegjelölések és földrajzi árujelzők harmadik országok piacain való oltalmára és érvényesítésére vonatkozó jogi keretek megerősítése céljából, kellően figyelembe véve a harmadik országok fejlettségi szintjét.

(17)

A belső piac optimális működése érdekében fontos, hogy a termelők és más érintett gazdasági szereplők, a hatóságok és a fogyasztók gyorsan és könnyen hozzáférjenek a bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel kapcsolatos releváns információkhoz. Ennek az információnak adott esetben tartalmaznia kell a nemzeti szinten elismert termelői csoport kilétére vonatkozó információkat is.

(17)

A belső piac optimális működése érdekében fontos, hogy a termelők és más érintett gazdasági szereplők, a hatóságok és a fogyasztók az Unió összes hivatalos nyelvén gyorsan és könnyen hozzáférjenek a bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel kapcsolatos releváns információkhoz. Ennek az információnak adott esetben tartalmaznia kell a nemzeti szinten elismert termelői csoport kilétére vonatkozó információkat is.

(17a)

A kereskedelmi megállapodásokról vagy a földrajzi árujelzőkről szóló egyedi kétoldalú megállapodásokról folytatott tárgyalások során a feleknek mindig szem előtt kell tartaniuk azok sajátosságait és az oltalom alatt álló termékek hatálya alá tartozó termelők összetett együttesét. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a mikro-, kis- és középtermelőkre, elkerülve az aránytalan terheket és többletköltségeket, mivel ők a rendszer kulcsszereplői és fenntartói. A tisztességes verseny biztosítása és a nemzetközi kereskedelem előmozdítása érdekében ez a rendelet ezért nem teremthet megkülönböztetést, és nem jelenthet akadályt a potenciális kérelmezők, különösen az Unióban és a harmadik országokban működő, mikro-, kis- vagy közepes méretű vállalkozásnak minősülő termelők számára.

(23)

A termelői csoportok alapvető szerepet játszanak a földrajzi árujelzők bejegyzésére irányuló kérelmezési folyamatban, valamint a termékleírás módosítására és a bejegyzés törlésére irányuló kérelmek esetében. Rendelkezniük kell az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy a termékeik sajátos jellemzőit pontosabban tudják azonosítani az eredményesebb forgalmazás érdekében. Ezért tisztázni kell a termelői csoport szerepét.

(23)

A termelői csoportok , köztük a tagállamok nemzeti jogszabályaiban meghatározott termelői csoportok, alapvető szerepet játszanak saját földrajzi árujelzőik kezelésében, többek között a bejegyzésükre irányuló kérelmezési folyamatban, valamint a termékleírás módosítására és a bejegyzés törlésére irányuló kérelmek esetében. Rendelkezniük kell az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy a termékeik sajátos jellemzőit pontosabban tudják azonosítani az eredményesebb forgalmazás érdekében , és megfelelő erőforrásokkal kell rendelkezniük hatásköreik és felelősségi körük ellátásához . Ezért tisztázni kell a termelői csoport szerepét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az elismert termelői csoport hatásköreinek és felelősségi köreinek gyakorlásával kapcsolatos költségekhez való hozzájárulás kötelező legyen az adott földrajzi árujelzővel ellátott termékek valamennyi termelője számára. Egyéb érdekelt felek, köztük szakosodott szervezetek, nem kormányzati szervezetek, például fogyasztói csoportok, vagy közjogi szervek technikai tanácsadást nyújthatnak és segíthetnek a kérelem előkészítésében és a kapcsolódó eljárásban.

(25a)

A szerzett jogok elismerése és védelme nemzetközi szinten a doménnevek ágazatában alapvető fontosságú a földrajzi árujelzők jó hírnevével való – az internetes kereskedelem erőteljes fejlődése miatti – visszaélések megelőzése érdekében. Jelenleg az Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásai jelentik a legmegfelelőbb keretet a védelem nemzetközi szintű megerősítésére. A Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok védelmét a doménnevek szintjén is meg kell említenie a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban és más nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon, és meg kell erősítenie a doménnevek kiosztásáért felelős szervekkel és leginkább a Bejegyzett Nevek és Számok Internetszervezetével (ICANN) folytatott közvetítési munkáját azzal a céllal, hogy a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogok bekerüljenek a doménnevekre vonatkozó egységes vitarendezési politikába (UDRP).

(26)

A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolatot tisztázni kell a védjegybejelentések elutasításának kritériumaival, a védjegyek érvénytelenítésével, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők egyidejű létezésével kapcsolatban.

(26)

A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolatot átláthatóbbá kell tenni és tisztázni kell a védjegybejelentések elutasításának kritériumaival, a védjegyek érvénytelenítésével, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők egyidejű létezésével kapcsolatban.

(27)

A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni a bejegyzett földrajzi árujelzők használatát, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás vagy egységes dokumentum, vagy ez utóbbival egyenértékű dokumentum – azaz a termékleírás teljes körű összefoglalója – követelményeinek. A tagállamok által létrehozott rendszernek azt is garantálnia kell, hogy a szabályoknak megfelelő termelők jogosultak legyenek a termékleírás megfelelőségének ellenőrzésére.

(27)

A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni a bejegyzett földrajzi árujelzők használatát, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás vagy egységes dokumentum, vagy ez utóbbival egyenértékű dokumentum – azaz a termékleírás teljes körű összefoglalója – követelményeinek. A tagállamok által létrehozott rendszernek azt is garantálnia kell, hogy a szabályoknak megfelelő termelők jogosultak legyenek a termékleírás megfelelőségének ellenőrzésére. A harmadik országbeli termelőket a saját felügyeleti hatóságaik által létrehozott, az Unióban alkalmazottakhoz hasonlítható hitelesítési eljárásoknak kell alávetni.

(29)

A borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek jelölésére alkalmazni kell az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (29) foglalt általános szabályokat, különösen a fogyasztók félrevezetésére és megtévesztésére alkalmas jelölés kizárását szolgáló rendelkezéseket.

(29)

A szeszes italok és mezőgazdasági termékek jelölésére alkalmazni kell az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (29) foglalt általános szabályokat, különösen a fogyasztók félrevezetésére és megtévesztésére alkalmas jelölés kizárását szolgáló rendelkezéseket.

(30)

Az uniós szimbólumoknak vagy megjelöléseknek a földrajzi árujelzővel ellátott termékek csomagolásán történő használatát kötelezővé tenni, egyrészről azért, hogy a fogyasztók így jobban ismerjék ezt a termékcsoportot és a hozzá kapcsolódó garanciákat, másrészről azért, hogy e termékek a piacon könnyebben azonosíthatóak, ezáltal pedig könnyebben ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel azonban az e rendelet hatálya alá tartozó termékek sajátos jellegére, a borok és a szeszes italok jelölésére vonatkozó különleges rendelkezéseket fenn kell tartani. A harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései esetében az ilyen szimbólumok vagy megjelölések használatának továbbra is önkéntesnek kell lennie.

(30)

Az uniós szimbólumoknak vagy megjelöléseknek a földrajzi árujelzővel ellátott termékek csomagolásán és e termékek kiskereskedelmi honlapjainak termékismertető oldalain történő használatát kötelezővé tenni, egyrészről azért, hogy a fogyasztók így jobban ismerjék ezt a termékcsoportot és a hozzá kapcsolódó garanciákat, másrészről azért, hogy e termékek a piacon könnyebben azonosíthatóak, ezáltal pedig könnyebben ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel azonban az e rendelet hatálya alá tartozó termékek sajátos jellegére, a szeszes italok jelölésére vonatkozó különleges rendelkezéseket fenn kell tartani. A harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései esetében az ilyen szimbólumok vagy megjelölések használatának továbbra is önkéntesnek kell lennie.

(31)

A földrajzi árujelzők hozzáadott értéke a fogyasztói bizalmon alapul. A földrajzi árujelzők rendszere jelentős mértékben a termelők önellenőrzésére, kellő gondosságára és egyéni felelősségére épül, míg a tagállamok illetékes hatóságainak az a feladata, hogy megtegyék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályokat sértő terméknevek használatát. A Bizottság feladata az, hogy beavatkozzon az uniós jog alkalmazásának rendszerszintű elmulasztása esetén. A földrajzi árujelzőkre az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (30) meghatározott elvekkel összhangban hatósági ellenőrzési rendszert kell alkalmazni, amelynek a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjedő ellenőrzési rendszert kell magában foglalnia. Minden gazdasági szereplőt olyan ellenőrzési rendszernek kell alávetni, amely ellenőrzi a termékleírásnak való megfelelést. Figyelembe véve, hogy a borra az ágazati jogszabályokban meghatározott különleges ellenőrzések vonatkoznak, e rendeletnek kizárólag a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek ellenőrzését kell meghatároznia.

(31)

A földrajzi árujelzők hozzáadott értéke a fogyasztói bizalmon alapul. A földrajzi árujelzők rendszere jelentős mértékben a termelők önellenőrzésére, kellő gondosságára és egyéni felelősségére épül, míg a tagállamok illetékes hatóságainak az a feladata, hogy megtegyék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályokat sértő terméknevek használatát. A Bizottság feladata az, hogy beavatkozzon az uniós jog alkalmazásának rendszerszintű elmulasztása esetén. A földrajzi árujelzőkre az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (30) meghatározott elvekkel összhangban hatósági ellenőrzési rendszert kell alkalmazni, amelynek a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjedő ellenőrzési rendszert kell magában foglalnia. Minden gazdasági szereplőt olyan ellenőrzési rendszernek kell alávetni, amely ellenőrzi a termékleírásnak való megfelelést.

(31a)

A bejegyzett védjegynek minősülő földrajzi árujelzők eszközértéke független harmadik fél által végzett egyértelmű és objektív elemzés alapján határozható meg. Ez az érték feltüntethető mind a termelői csoportok, mind az egyéni termelők éves mérlegében.

(32)

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére kijelölt illetékes hatóságoknak – pártatlanságuk és eredményességük biztosítása érdekében – egy sor működési kritériumot kell teljesíteniük. Az ellenőrző hatóságok feladatainak megkönnyítése és a rendszer eredményesebb működése érdekében mérlegelni kell annak előírását, hogy bizonyos, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésével kapcsolatos hatásköröket terméktanúsító szervekre kell átruházni.

(32)

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére kijelölt illetékes hatóságoknak – pártatlanságuk és eredményességük biztosítása érdekében – egy sor működési kritériumot kell teljesíteniük. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében szükséges megfelelő igazgatási és jogi lépések megtételéért felelős hatóságok kijelölésekor a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy e hatóságok megfelelő garanciákat nyújtsanak a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezzenek a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal. Az ellenőrző hatóságok feladatainak megkönnyítése és a rendszer eredményesebb működése érdekében mérlegelni kell annak előírását, hogy bizonyos, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésével kapcsolatos hatásköröket terméktanúsító szervekre kell átruházni.

(35)

A földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogoknak a piacon történő érvényesítése fontos a csalárd és megtévesztő gyakorlatok megelőzése érdekében, biztosítva ezáltal, hogy a termelők megfelelő ellentételezésben részesüljenek a földrajzi árujelzővel ellátott termékeik hozzáadott értékéért, és hogy e földrajzi árujelzők illegális felhasználói ne értékesíthessék termékeiket. Az ellenőrzéseket kockázatértékelés vagy a piaci szereplőktől származó értesítések alapján kell elvégezni, és megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket kell tenni az elnevezéseknek az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket sértő termékeken vagy szolgáltatásokon történő használatának megakadályozása vagy megszüntetése érdekében.

(35)

A földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogoknak a piacon történő érvényesítése fontos a csalárd és megtévesztő gyakorlatok megelőzése és a hamisítás elleni tényleges küzdelem érdekében, biztosítva ezáltal, hogy a termelők megfelelő ellentételezésben részesüljenek a földrajzi árujelzővel ellátott termékeik hozzáadott értékéért, és hogy e földrajzi árujelzők illegális felhasználói ne értékesíthessék termékeiket. Az ellenőrzéseket kockázatértékelés vagy a piaci szereplőktől származó értesítések alapján kell elvégezni, és megfelelő , hatékony és arányos közigazgatási és jogi lépéseket kell tenni az elnevezéseknek az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket tiszteletben nem tartó vagy sértő termékeken vagy szolgáltatásokon történő használatának megakadályozása vagy megszüntetése érdekében.

(37)

Figyelembe véve, hogy az egyik tagállamban előállított, földrajzi árujelzővel ellátott termék értékesíthető egy másik tagállamban, a hatékony ellenőrzések lehetővé tétele érdekében biztosítani kell a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtást, és meg kell határozni annak gyakorlati vonatkozásait.

(37)

Figyelembe véve, hogy az egyik tagállamban előállított, földrajzi árujelzővel ellátott termék értékesíthető egy másik tagállamban, a hatékony ellenőrzések lehetővé tétele érdekében biztosítani kell a tagállamok közötti és a harmadik országokkal a kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást, és meg kell határozni annak gyakorlati vonatkozásait.

(39)

A földrajzi árujelzők bejegyzésére, módosítására és törlésére vonatkozó eljárásokat, beleértve a vizsgálatot és a felszólalási eljárást, a leghatékonyabb módon kell végrehajtani. Ez az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala ( EUIPO ) által a  kérelmek vizsgálatához nyújtott segítség igénybevételével érhető el. Bár szóba került az EUIPO-hoz történő részleges kiszervezés , a közös agrárpolitikával való szoros kapcsolat, valamint a bor, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek sajátosságainak megfelelő értékeléséhez szükséges szakértelem miatt továbbra is a Bizottság lenne felelős a bejegyzésért, a módosításért és a törlésért.

(39)

A földrajzi árujelzők bejegyzésére, módosítására és törlésére vonatkozó eljárásokat, beleértve a vizsgálatot és a felszólalási eljárást, a leghatékonyabb módon kell végrehajtani. Az Európai Számvevőszék különjelentése szerint a Bizottság és az EUIPO közötti egyetértési megállapodás 2018. évi aláírása óta nem történt javulás különösen a  földrajzi árujelzővel ellátott termékek bejegyzésére irányuló kérelmek elemzésére és a termékleírások módosítására irányuló eljárások hossza terén. Célszerű , hogy a közös agrárpolitikával való szoros kapcsolat, valamint a bor, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek sajátosságainak megfelelő értékeléséhez szükséges szakértelem miatt továbbra is a Bizottság legyen a felelős a bejegyzésért, a módosításért és a törlésért.

(44)

A hagyományos különleges termékek rendszerének kifejezett célja a hagyományos termékek előállítói számára segítséget nyújtani abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék termékeik értéknövelő tulajdonságait. A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy a hagyományos különleges termék bejegyzett terméknevét használhassa, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik.

(44)

A hagyományos különleges termékek rendszerének kifejezett célja a hagyományos termékek előállítói számára segítséget nyújtani abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék termékeik értéknövelő tulajdonságait. A  belső piaci egyensúlyhiányok vagy a tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy a hagyományos különleges termék bejegyzett terméknevét használhassa, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik.

(46)

Annak érdekében, hogy a hagyományos különleges termékek megfeleljenek a termékleírásukban foglaltaknak, és minőségük állandó legyen, a termelői csoportoknak saját maguknak kell rögzíteniük a termék jellemzőit egy termékleírásban. Célszerű, hogy az elnevezések hagyományos különleges termékként való bejegyzésének lehetősége harmadik országok termelői előtt is nyitva álljon.

(46)

Annak érdekében, hogy a hagyományos különleges termékek megfeleljenek a termékleírásukban foglaltaknak, és minőségük állandó legyen, a termelői csoportoknak saját maguknak kell rögzíteniük a termék jellemzőit egy termékleírásban. Célszerű, hogy az elnevezések hagyományos különleges termékként való bejegyzésének lehetősége az ellenőrzési rendszerrel vagy egyenértékű rendszerrel rendelkező harmadik országok termelői előtt is nyitva álljon.

(47)

Az átláthatóság biztosítása érdekében a hagyományos különleges termékeket be kell jegyezni a nyilvántartásba.

(47)

Az átláthatóság biztosítása érdekében a hagyományos különleges termékeket be kell jegyezni az e rendeletben előírt egységes nyilvántartásba.

(48)

A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy a hagyományos különleges termék bejegyzett terméknevét használhassa, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik. Az Unión belül előállított hagyományos különleges termékek esetében az uniós szimbólumot fel kell tüntetni a jelölésen, és lehetővé kell tenni annak a „hagyományos különleges termék” megjelöléshez való társítását. A belső piacon alkalmazandó egységes megközelítés biztosítása érdekében szabályozni kell az elnevezések, az uniós szimbólum és a megjelölés használatát.

(48)

A belső piaci egyensúlyhiányok vagy a tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy a hagyományos különleges termék bejegyzett terméknevét használhassa, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő az ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik. Az Unión belül előállított hagyományos különleges termékek esetében az uniós szimbólumot fel kell tüntetni a jelölésen, és lehetővé kell tenni annak a „hagyományos különleges termék” megjelöléshez való társítását. A belső piacon alkalmazandó egységes megközelítés biztosítása érdekében ennek megfelelően szabályozni kell az elnevezések, az uniós szimbólum és a megjelölés használatát.

(50)

A fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében a bejegyzett hagyományos különleges termékeket oltalmazni kell bármely visszaéléssel vagy utánzással szemben, többek között az összetevőként felhasznált termékek tekintetében, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb gyakorlattal szemben. Ugyanezen célból szabályokat kell megállapítani a hagyományos különleges termékek egyedi használatára vonatkozóan, különösen az Unióban köznevesült elnevezések használatára, a növény- vagy állatfajta megnevezését tartalmazó jelölésre, valamint a védjegyekre vonatkozóan.

(50)

A fogyasztók megtévesztésének elkerülése és pontos tájékoztatása érdekében a bejegyzett hagyományos különleges termékeket oltalmazni kell bármely visszaéléssel , utánzással vagy hamisítással szemben, többek között az összetevőként felhasznált termékek tekintetében, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas és a nekik nyújtott tájékoztatást esetlegesen torzító bármely egyéb gyakorlattal szemben. Ugyanezen célból szabályokat kell megállapítani a hagyományos különleges termékek egyedi használatára vonatkozóan, különösen az Unióban köznevesült elnevezések használatára, a növény- vagy állatfajta megnevezését tartalmazó jelölésre, valamint a védjegyekre vonatkozóan.

(53а)

A különböző termékek – köztük az egyéni gazdálkodók által előállított, semmilyen más kategóriába be nem sorolható, de valamilyen minőségrendszer ismertetőjegyeit viselő termékek – termelői részéről jelentkező növekvő igényt figyelembe véve, valamint szem előtt tartva azon egyéni mezőgazdasági termelők gyengébb versenyképességét, akik mindazonáltal közvetlenül a végső fogyasztók felé kívánnak értékesíteni, be kell vezetni egy új, választható, minőségre utaló „mezőgazdasági termelői termék” kifejezést azzal a céllal, hogy a fogyasztók tájékoztatást kapjanak egy adott különleges termékjellemzőről. A tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a kritériumokat, amelyeket a termékeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy használhassák a „mezőgazdasági termelői termék” minőségre utaló, választható kifejezést.

(56)

E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el fenntarthatósági normák meghatározásáról és a  már meglévő fenntarthatósági normák elismerési kritériumainak meghatározásáról, valamint az alábbiakról : a kísérő dokumentációra vonatkozó követelmények pontosítása vagy a dokumentációban feltüntetendő további információk; az EUIPO megbízása a  felszólalás vizsgálatával és a felszólalási eljárással, a nyilvántartás működtetésével, a termékleírás standard módosításainak közzétételével , a  törlési eljárás keretében folytatott konzultációval, a kérelmezőket a földrajzi árujelzőjük doménnévként való elérhetőségéről tájékoztató rendszer létrehozásával és irányításával , a  nemzetközi tárgyalások vagy nemzetközi megállapodások alapján oltalomra javasolt, a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövege  (34) szerinti földrajzi árujelzőktől eltérő harmadik országbeli földrajzi árujelzők vizsgálatával kapcsolatos feladatokkal; az EUIPO-nak a rábízott feladatok végrehajtása során nyújtott teljesítménye nyomon követésére vonatkozó megfelelő kritériumok megállapítása; a földrajzi árujelzők feldolgozott termékek összetevőinek azonosítására szolgáló használatára vonatkozó további szabályok megállapítása; kifejezések köznévi státuszának meghatározására vonatkozó további szabályok megállapítása; az eredetmegjelölések esetében a takarmány származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; a növény- vagy állatfajta-megnevezések használati feltételeinek meghatározására vonatkozó szabályok megállapítása; olyan szabályok megállapítása, amelyek korlátozzák a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek termékleírásába belefoglalható információk körét; a hagyományos különleges termékként való bejegyzésre való jogosultságra vonatkozó kritériumok további részleteinek meghatározása; további szabályok megállapítása a terméktanúsító szervek tekintetében alkalmazandó megfelelő tanúsítási és akkreditációs eljárások biztosítására; a hagyományos különleges termékek oltalmára vonatkozó további részletszabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékekre vonatkozóan kiegészítő szabályok megállapítása az elnevezések köznevesült státuszának, a növény- és állatfajta-elnevezések használati feltételeinek, valamint a szellemi tulajdonjogokkal való kapcsolatnak a meghatározására; az egynél több nemzeti területet érintő közös kérelmekre vonatkozó további szabályok meghatározása és a hagyományos különleges termékek bejegyzésére irányuló kérelmezési eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése; a hagyományos különleges termékekre vonatkozó felszólalási eljárás szabályainak kiegészítése a részletes eljárások és határidők megállapítása érdekében; a hagyományos különleges termékek módosításának kérelmezési eljárására vonatkozó szabályok kiegészítése; a hagyományos különleges termékek törlési eljárására vonatkozó szabályok kiegészítése; a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítása; egy további fakultatív minőségi jelölés fenntartása, megállapítva annak használati feltételeit; a „hegyvidéki termék” kifejezés használati feltételeitől való eltérés megállapítása, valamint a termelési módszerek és egyéb, a minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumok megállapítása, különösen azon feltételek megállapítása, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki térségeken kívülről is származhat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (35) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(56)

E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a  következők tekintetében : az EUIPO megbízása a  földrajzi árujelzők online hamisítása elleni küzdelmet szolgáló uniós riasztórendszer kifejlesztésével , a  kérelmezőknek a földrajzi árujelzőjük domainnévként való elérhetőségéről való tájékoztatásával , a  földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásában szereplő elnevezésekkel össze nem egyeztethető domainnevek Unión belüli bejegyzésének nyomon követésével kapcsolatos feladatokkal; az EUIPO-nak a rábízott feladatok végrehajtása során nyújtott teljesítménye nyomon követésére vonatkozó megfelelő kritériumok megállapítása; az eredetmegjelölések esetében a takarmány származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; a növény- vagy állatfajta-megnevezések használati feltételeinek meghatározására vonatkozó szabályok megállapítása; olyan szabályok megállapítása, amelyek korlátozzák a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek termékleírásába belefoglalható információk körét; a hagyományos különleges termékként való bejegyzésre való jogosultságra vonatkozó kritériumok további részleteinek meghatározása; további szabályok megállapítása a terméktanúsító szervek tekintetében alkalmazandó megfelelő tanúsítási és akkreditációs eljárások biztosítására; a hagyományos különleges termékek oltalmára vonatkozó további részletszabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékekre vonatkozóan kiegészítő szabályok megállapítása az elnevezések köznevesült státuszának, a növény- és állatfajta-elnevezések használati feltételeinek, valamint a szellemi tulajdonjogokkal való kapcsolatnak a meghatározására; az egynél több nemzeti területet érintő közös kérelmekre vonatkozó további szabályok meghatározása és a hagyományos különleges termékek bejegyzésére irányuló kérelmezési eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése; a hagyományos különleges termékekre vonatkozó felszólalási eljárás szabályainak kiegészítése a részletes eljárások és határidők megállapítása érdekében; a hagyományos különleges termékek módosításának kérelmezési eljárására vonatkozó szabályok kiegészítése; a hagyományos különleges termékek törlési eljárására vonatkozó szabályok kiegészítése; a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítása; egy további fakultatív minőségi jelölés fenntartása, megállapítva annak használati feltételeit; a „hegyvidéki termék” kifejezés használati feltételeitől való eltérés megállapítása, valamint a termelési módszerek és egyéb, a minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumok megállapítása, különösen azon feltételek megállapítása, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki térségeken kívülről is származhat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (35) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(60а)

Azon termékek esetében, amelyek tekintetében e rendelet hatálybalépését megelőzően a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályainak és követelményeinek megfelelően uniós oltalmi eljárást – például „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” vagy „hagyományos különleges termék” – indítottak, az oltalom kérelmezőinek jogosultnak kell lennie arra, hogy folytassák és befejezzék az általuk megkezdett eljárást.

a)

a borokra, szeszes italokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők;

a)

a borokra, mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM)és oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ), valamint a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők;

b)

hagyományos különleges termékek és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó, minőségre utaló választható kifejezések.

b)

hagyományos különleges termékek (HKT); és

ba)

a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezések.

-a)

a)

„termelői csoport”: bármely társulás, annak jogi formájától függetlenül, amelyet főként ugyanazon termék termelői vagy feldolgozói alkotnak;

a)

„termelői csoport”: bármely társulás, annak jogi formájától függetlenül, amelyet ugyanazon termék nyersanyagának termelői , a termék feldolgozói vagy előállításában részt vevő szereplők alkotnak;

b)

„hagyományos” és „hagyomány”: meghatározott földrajzi területről származó termékhez kapcsolódóan a termelők által valamely közösségen belül alkalmazott gyakorlat , amely bizonyítottan olyan hosszúságú időtartamra tekint vissza, amely lehetővé teszi a generációról generációra történő átadást; ez az időtartam legalább 30 év, és az említett gyakorlat magában foglalhatja a higiéniai és biztonsági gyakorlatok megváltozása miatt szükségessé váló módosításokat is;

b)

„hagyományos” és „hagyomány”: egy termékhez kapcsolódóan a termelők általi, valamely közösségen belüli névhasználat , amely bizonyítottan olyan hosszúságú időtartamra tekint vissza, amely lehetővé teszi a generációról generációra történő átadást; ez az időtartam legalább 30 év, és az ilyen névhasználat magában foglalhatja a higiéniai , biztonsági és más releváns – például a fenntarthatósággal, az állategészségüggyel és az állatjóléttel kapcsolatos – gyakorlatok megváltozása miatt szükségessé váló módosításokat is;

d)

„előállítási szakasz”: a termelés, a feldolgozás, az elkészítés vagy az érlelés bármely szakasza, egészen addig a pontig, amikor a termék eléri a belső piacon való forgalomba hozatalra szánt formáját ;

d)

„előállítási szakasz”: az ellátás, a termelés, a feldolgozás, az elkészítés vagy az érlelés bármely szakasza, amelyet egészen addig a pontig végeznek , amíg a termék meg nem felel a belső piacon való forgalomba hozatalhoz szükséges követelményeknek ;

f)

„terméktanúsító szervek”: az (EU) 2017/625 rendelet II. címének III. fejezete szerinti szervek, amelyek tanúsítják, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott vagy hagyományos különleges termékként megjelölt termékek megfelelnek a termékleírásnak;

f)

„terméktanúsító szervek”: az (EU) 2017/625 rendelet II. címének III. fejezete szerinti , felhatalmazással rendelkező szervek, amelyek tanúsítják, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott vagy hagyományos különleges termékként megjelölt termékek megfelelnek a termékleírásnak;

g)

„köznevesült kifejezés”:

g)

„köznevesült kifejezés”: olyan terméknév, amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék közismert elnevezésévé vált;

i.

olyan terméknév, amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék általánosan elterjedt elnevezésévé vált; valamint

ii.

terméktípusokat, termékjellemzőket leíró vagy más, nem egy adott termékre utaló általános kifejezés;

-a)

-aa)

hozzájárul a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek eléréséhez a kiváló minőségű termékekhez kapcsolódó mezőgazdasági és feldolgozási tevékenységek, valamint gazdálkodási rendszerek támogatása révén;

a)

az együttesen eljáró termelők felruházása a földrajzi árujelzőjük kezeléséhez szükséges hatáskörökkel és felelősséggel, beleértve a fenntartható termelésből származó termékek iránti társadalmi igények kielégítését a gazdasági, környezeti és társadalmi érték három dimenziójában, valamint a  piaci működést;

a)

biztosítja az együttesen eljáró termelők felruházását a földrajzi árujelzőjük kezeléséhez szükséges hatáskörökkel és felelősséggel, beleértve az értékteremtést és a fenntartható termelésből származó termékek iránti társadalmi igények kielégítését a gazdasági, környezeti és társadalmi érték három dimenziójában, az állategészségügyet és állatjólétet, valamint az uniós belső piacon és a  nemzetközi piacokon való működést;

b)

tisztességes versenyfeltételek a  termelők számára a forgalmazási láncban;

b)

biztosítja a tisztességes versenyfeltételeket a  mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelői és előállítói számára , hogy hozzáadott értéket hozhassanak létre a forgalmazási láncban;

ba)

hozzájárul e hozzáadott értéknek az ellátási lánc egészében történő megosztásához annak biztosítása érdekében, hogy a termelők képesek legyenek beruházni termékeik minőségébe, hírnevébe és fenntarthatóságába;

c)

a fogyasztók megbízható tájékoztatást és garanciát kapjanak az ilyen termékek eredetiségével kapcsolatban, és könnyen azonosítani tudják őket a piacon, beleértve az elektronikus kereskedelmet is;

c)

biztosítja, hogy a fogyasztók megbízható tájékoztatást és garanciát kapjanak az ilyen termékek minőségének eredetiségével és nyomonkövethetőségével, hírnevével vagy a gyártás helyéhez kapcsolódó egyéb jellemzőkkel kapcsolatban, és könnyen azonosítani tudják őket a piacon, beleértve a doménnévrendszert és az elektronikus kereskedelmet is;

d)

a földrajzi árujelzők hatékony bejegyzése , figyelembe véve a  szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét; and

d)

biztosítja a földrajzi árujelzők egyszerű, hatékony és felhasználóbarát bejegyzését , figyelembe véve a  szellemitulajdon-jogok egységes, megfelelő és hatékony védelmét a belső piacon, beleértve az uniós digitális piacokat Unió-szerte;

e)

hatékony végrehajtás és forgalmazás az egész Unióban és az elektronikus kereskedelemben, biztosítva a belső piac integritását.

e)

biztosítja a hatékony ellenőrzést, végrehajtás , használatot és forgalmazást az egész Unióban és a doménnévrendszerben, valamint az elektronikus kereskedelemben, ekképpen biztosítva a belső piac integritását;

ea)

megőrzi a know-howt, valamint népszerűsíti és támogatja a helyi és regionális termékeket;

eb)

biztosítja az ilyen termékek gyártói szellemitulajdon-jogainak hatékony védelmét harmadik országok piacain, a nemzetközi megállapodásokkal, szabványokkal, bevált gyakorlatokkal és a harmadik országokkal kötött megállapodásokkal összhangban.

f)

„elismert termelői csoport”: jogi személyiséggel rendelkező hivatalos szervezet , amelyet az illetékes nemzeti hatóságok az egyetlen olyan csoportként ismernek el, amely jogosult valamennyi termelő nevében eljárni;

f)

„elismert termelői csoport”: termelők hivatalos szervezete , amelyet az illetékes nemzeti hatóságok az egyetlen olyan csoportként ismernek el, amely jogosult valamennyi termelőt képviselni és a nevében eljárni , és amely megfelel a 33. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt követelményeknek ;

a)

az érintett személy az egyetlen olyan termelő, aki kérelmet szándékozik benyújtani a földrajzi árujelző bejegyzésére vonatkozóan ; valamint

a)

az érintett személy a szóban forgó termék egyetlen termelője a földrajzi árujelző bejegyzésére vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában ; valamint

b)

az érintett földrajzi területet a birtokhatároktól függetlenül olyan természeti jellemzők határozzák meg, amelyek jelentősen eltérnek a szomszédos területek jellemzőitől, vagy a termék jellemzői eltérnek a szomszédos területeken előállított termékek jellemzőitől.

b)

az érintett földrajzi területet természetes környezet határozza meg, és jellemzői jelentősen eltérnek a szomszédos területek jellemzőitől, vagy a termék jellemzői eltérnek a szomszédos területeken előállított termékek jellemzőitől , illetve szeszes italok esetében, ha a szeszes ital egyértelműen a földrajzi eredetének tulajdonítható különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzővel rendelkezik .

ca)

az érintett ellátási lánc gazdasági fenntarthatóságáról szóló tanulmány.

a)

az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, beleértve az energiahatékonyságot és a vízfogyasztás csökkentését;

b)

a talaj, a tájak és a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata;

c)

a talaj termékenységének javítása;

d)

a biológiai sokféleség és a növényfajták megőrzése;

e)

a körforgásos gazdaságra való áttérés;

f)

a peszticidek felhasználásának csökkentése;

g)

az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentése;

h)

az antimikrobiális szerek használatának csökkentése;

i)

az állatok egészségének és jólétének javítása;

j)

életképes jövedelem biztosítása és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek termelői ellenálló képességének javítása;

k)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének és gazdasági értékének javítása, valamint a hozzáadott érték újraelosztása az ellátási láncban;

l)

hozzájárulás a vidéki gazdaságot előmozdító tevékenységek diverzifikálásához;

m)

a helyi mezőgazdasági termelés előmozdítása, valamint a vidéki szerkezet és a helyi fejlődés megőrzése, beleértve a mezőgazdasági foglalkoztatást is;

n)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek fiatal termelőinek, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek új termelőinek vonzása és fenntartása, valamint a know-how és a kultúra generációk közötti átadásának elősegítése;

o)

a mezőgazdasági és feldolgozási tevékenységek munka- és biztonsági feltételeinek javítása;

p)

hozzájárulás a vidéki területek, valamint a kulturális és gasztronómiai örökség hasznosításához a minőségbiztosítási rendszerrel, az élelmiszer-biztonsággal, valamint a kiegyensúlyozott és változatos étrendekkel kapcsolatos témákra vonatkozó oktatás előmozdítása érdekében;

q)

a termelők közötti koordináció javítása az irányítási eszközök hatékonyságának javítása révén.

-a)

b)

a vizsgálat felfüggesztésére kéri a Bizottságot, mivel nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam megítélése szerint az említett eljárás megalapozott indokokon alapul.

b)

a vizsgálat felfüggesztésére kéri a Bizottságot, mivel nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam megítélése szerint az említett eljárás megalapozott indokokon alapul.

a)

megváltoztatja az elnevezést vagy az elnevezés használatát, bor és szeszes italok esetében a földrajzi árujelzővel ellátott termék vagy termékek kategóriáját, illetve szeszes italok esetében az előírt nevet ; vagy

a)

megváltoztatja az elnevezést; vagy

b)

fennáll a  veszélye annak , hogy érvénytelenné válik az egységes dokumentumban említett földrajzi területtel való kapcsolat ; vagy

b)

amennyiben az érintett tagállam által a (2) bekezdés b) pontja alapján végzett vizsgálat arra a  következtetésre jutott , hogy a módosítás érvénytelenné teheti az egységes dokumentumban említett földrajzi területtel való kapcsolatot ; vagy

b)

ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét egymást követő éve nem hoztak forgalomba.

b)

ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket a megelőző hét egymást követő évben nem hozták forgalomba.

a)

a földrajzi árujelző bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó termékek esetében, amennyiben az említett termékek az említett elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználja, gyengíti vagy csorbítja;

a)

a földrajzi árujelző bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó termékek esetében, amennyiben az említett termékek az említett elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználja, gyengíti vagy csorbítja , abban az esetben is, amikor e termékeket összetevőként használják ;

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a  termék vagy szolgáltatás valós eredetét , vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják vagy azt olyan típusú kifejezések egészítik ki , mint a  „féle” , „fajta” , „módszer” , „mint ahogyan … készül” , „utánzat” , „íz” , „mint” és hasonlók ;

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha a  termékek vagy a szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve , vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását, kiejtés szerinti átiratát vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átiratát használják , vagy azt a  „jellegű” , „típusú” , „módszerrel készített” , „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű” , „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik , abban az esetben is , amikor e termékeket összetevőként használják ;

c)

bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon, dokumentumon vagy webhelyen található tájékoztatásban elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

c)

bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon, dokumentumon, webhelyen vagy doménnéven található tájékoztatásban elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

a)

az Unió vámterületére belépő, de azon belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk; valamint

a)

az Unió vámterületére belépő, de azon belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk;

aa)

az Unióban előállított, harmadik országokba történő kivitelre és ottani forgalmazásra szánt áruk; valamint

a)

a termékleírás kidolgozása és olyan belső ellenőrzések irányítása, amelyek biztosítják , hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállításának lépései megfeleljenek az említett termékleírásnak;

a)

a termékleírás kidolgozása és olyan tevékenységek irányítása, amelyek annak ellenőrzéséhez és biztosításához kapcsolódnak , hogy a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállításának lépései megfeleljenek az említett termékleírásnak;

b)

jogi lépések megtétele az oltalom alatt álló földrajzi árujelző , illetve a hozzá közvetlenül kapcsolódó szellemtulajdon-jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében;

b)

jogi lépések megtétele , beleértve a polgári és büntetőbíróságok előtti eljárást is, a földrajzi árujelző és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szellemi tulajdonjogok offline és online védelmének biztosítása érdekében , ideértve a weboldalakat, a domainneveket és az elektronikus kereskedelmet is, és kártérítés igénylése ;

c)

fenntarthatósági kötelezettségvállalásokról történő megállapodás, függetlenül attól, hogy azokat belefoglalják-e a termékleírásba vagy külön kezdeményezésként állapodnak meg róluk, beleértve az e kötelezettségvállalásoknak való megfelelés ellenőrzésére és a  kötelezettségvállalások nagyközönség előtt kellően ismertté tételére vonatkozó szabályokat , különösen a Bizottság által biztosított információs rendszerben;

c)

fenntarthatósági kötelezettségvállalásokról történő megállapodás, beleértve azokat a vállalkozásokat is, amelyek kiegészítik és hozzájárulnak a termelők éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló agroökológiai stratégiáihoz, függetlenül attól, hogy azok szerepelnek-e a  termékleírásban vagy másutt, biztosítva számukra a megfelelő nyilvánosságot , különösen a Bizottság által biztosított információs rendszerben;

d)

intézkedések meghozatala a földrajzi árujelző teljesítményének javítása érdekében, beleértve a következőket:

d)

intézkedések meghozatala a földrajzi árujelző teljesítményének gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjából való javítása érdekében, beleértve a következőket:

-i.

ii.

olyan tájékoztatás és promóciós tevékenységek, amelyek célja a földrajzi árujelzővel ellátott termék jellemzőinek megismertetése a fogyasztókkal;

ii.

olyan tájékoztatás és promóciós tevékenységek, amelyek célja a földrajzi árujelzővel ellátott termék jellemzőinek megismertetése a fogyasztókkal , beleértve a fenntartható és felelős falusi turizmushoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások fejlesztését a termékleírásban említett földrajzi területen ;

iii.

elemzések készítése a földrajzi árujelzővel ellátott termék gazdasági teljesítményéről, termelésének fenntarthatóságáról , tápértékéről és érzékszervi profiljáról;

iii.

elemzések készítése a földrajzi árujelzővel ellátott termék gazdasági , társadalmi vagy környezeti teljesítményéről, előállításáról , tápértékéről és érzékszervi profiljáról;

e)

a hamisítás és a földrajzi árujelző termékleírásnak meg nem felelő termékek jelölésére történő feltételezett, a belső piacon történő csalárd használata elleni küzdelem, a földrajzi árujelző használatának a belső piacon és a földrajzi árujelzőket oltalomban részesítő harmadik országbeli piacokon – többek között az interneten – történő nyomon követésével és szükség esetén a jogérvényesítésért felelős hatóságok tájékoztatása a rendelkezésre álló bizalmas rendszerek felhasználásával.

e)

a hamisítás és a földrajzi árujelző termékleírásnak meg nem felelő termékek jelölésére történő feltételezett, a belső piacon , többek között az uniós digitális piacon történő csalárd használata elleni küzdelem, a földrajzi árujelző használatának a belső piacon és a földrajzi árujelzőket oltalomban részesítő harmadik országbeli piacokon – többek között az interneten – történő nyomon követésével és szükség esetén a jogérvényesítésért felelős hatóságok tájékoztatása a rendelkezésre álló bizalmas rendszerek felhasználásával;

ea)

intézkedések hozatala a termékek értékének növelése érdekében, és szükséges esetén lépések megtétele olyan intézkedések vagy üzleti gyakorlatok elkerülésére vagy megakadályozására, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik az e termékekről kialakult képet és a termék értékét, beleértve a leértékelő értékesítési gyakorlatokat és az árcsökkentést;

eb)

intézkedések hozatala a bevált gyakorlatok terjesztése, valamint a termelők és a fogyasztók körében a 12. cikkben előírt fenntarthatósági kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos tudatosság növelése érdekében;

ec)

megállapítja a 28. cikk (2) bekezdésében említett, a földrajzi árujelző elnevezésének a feldolgozott termék összetevőjeként való tisztességes használatára vonatkozó minimumfeltételeket, és meghatározza az ilyen használathoz a feldolgozótól pénzügyi hozzájárulás igénylésére vonatkozó szabályokat.

b)

jogérvényesítési intézkedések meghozatala, beleértve az intézkedés iránti kérelmek vámhatóságokhoz történő benyújtását az olyan intézkedések megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek károsak vagy károsak lehetnek a termékeikről kialakult képre nézve;

b)

jogérvényesítési intézkedések meghozatala, beleértve az intézkedés iránti kérelmek vámhatóságokhoz történő benyújtását az olyan intézkedések vagy kereskedelmi gyakorlatok megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek károsak vagy károsak lehetnek a termékeikről kialakult képre és a termékeik értékére nézve , beleértve a leértékelő értékesítési gyakorlatokat és árcsökkentést ;

ba)

felügyeleti tevékenységek végzése és a csalás megelőzése;

ca)

megállapodás a downstream gazdasági szereplőkkel az 1308/2013/EU rendelet 172a. cikke szerinti értékmegosztási záradékokról, többek között a piaci bónuszokkal és veszteségekkel kapcsolatban, valamint annak meghatározásáról, hogy az érintett termékek vagy más érintett áruk piaci árának alakulását hogyan kell elosztani közöttük;

cb)

kapcsolattartás a Bizottsággal a földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalások keretében.

a)

konzultatív testületekben való részvétel;

b)

információcsere a hatóságokkal a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szakpolitikai témákról;

c)

ajánlások megfogalmazása a földrajzi árujelzőkre vonatkozó politikák fejlesztésének javítására, különös tekintettel a fenntarthatóságra, a csalás és a hamisítás elleni küzdelemre, a gazdasági szereplők körében történő értékteremtésre, a versenyszabályokra és a vidékfejlesztésre;

d)

a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok előmozdítása és terjesztése a termelők körében;

e)

részvétel az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott promóciós intézkedésekben.

a)

tájékoztatás nyújtása jogaik védelmében és a külföldi piacok különböző szabályozási kereteinek való megfelelésben;

b)

jogi tanácsadás a földrajzi jelzések oltalmára vonatkozó nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalások keretében.

a)

a bor és a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló eredetmegjelölését jelölő szimbólum; valamint

a)

a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló eredetmegjelölését jelölő szimbólum; valamint

b)

a bor és a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló földrajzi jelzését és a szeszes italok földrajzi jelzését jelölő szimbólum.

b)

a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló földrajzi jelzését és a szeszes italok földrajzi jelzését jelölő szimbólum.