(1)

A metánt – a földgáz fő alkotóelemét – csak a szén-dioxid előzi meg az éghajlatváltozáshoz való teljes hozzájárulás tekintetében, valamint megközelítőleg harmadrészben a metán felelős a jelenlegi felmelegedésért.

(1)

A metánt csak a szén-dioxid előzi meg az éghajlatváltozáshoz való teljes hozzájárulás tekintetében, valamint megközelítőleg harmadrészben a metán felelős a jelenlegi felmelegedésért. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentésében azt a megállapítást tette közzé, hogy 2030-ig az emberi eredetű metánkibocsátás nagymértékű csökkentésére van szükség ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fok alatt maradhassunk.

(2)

Jóllehet molekuláris szinten a metán rövidebb ideig marad a légkörben (10–12 évig), mint a szén-dioxid (több száz évig), az éghajlatra nézve azonban erősebb üvegházhatást gyakorol, valamint hozzájárul az ózon – egy erős légszennyező anyag – képződéséhez, amely súlyos egészségügyi problémákat okoz . Az elmúlt évtizedben világszerte jelentősen megnőtt a légkörben lévő metán mennyisége.

(2)

Jóllehet a metán átlagosan rövidebb ideig marad a légkörben (10–12 évig), mint a szén-dioxid (több száz évig), az éghajlatra gyakorolt üvegházhatása 20 éves időszakra vetítve több mint 80-szorosa  (1a) a szén-dioxidénak (CO2) . Az elmúlt évtizedben világszerte jelentősen megnőtt a légkörben lévő metán mennyisége.

(2a)

(3a)

A metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiáról szóló, 2021. október 21-i európai parlamenti állásfoglalás  (1a) felhívja a Bizottságot, hogy elemezze, hogy a globális felmelegedési potenciál esetében a 20 éves időhorizont alkalmazása milyen következményekkel jár a szakpolitikákra és intézkedésekre nézve, kiegészítve az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) üvegházhatást okozó gázok leltárára vonatkozó iránymutatásai szerint jelenleg használt 100 éves időtávot. Továbbá a Parlament megjegyzi, hogy a metánkibocsátás rövid távú globális felmelegedési hatásainak nagyobb átláthatósága hozzájárulna az EU éghajlat-politikájának jobb megalapozottságához, és hangsúlyozza, hogy az ilyen kiegészítő mérőszámok használata semmiképpen sem szolgálhat a CO2-kibocsátás drasztikus és gyors csökkentéséhez szükséges intézkedések késleltetésére.

(4)

Az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátási jegyzékekben szereplő adatok alapján az energiaágazat a becslések szerint az Unión belüli metánkibocsátás 19 %-áért felelős. Ez nem tartalmazza a fosszilis energia uniós felhasználásához kapcsolódó, az Unión kívül keletkező metánkibocsátást.

(4)

Az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátási jegyzékekben szereplő adatok alapján az emberi eredetű metánkibocsátás 53 %-a a mezőgazdaságból, 26 %-a a hulladékokból származik, az energiaágazat pedig a becslések szerint az Unión belüli metánkibocsátás 19 %-áért felelős. Ez nem tartalmazza a fosszilis energia uniós felhasználásához kapcsolódó, az Unión kívül keletkező metánkibocsátást. Az Unió a világ legnagyobb fosszilisgáz-importőre, így fontos tényező a globális metánkibocsátás tekintetében.

(5)

Az európai zöld megállapodás egymást kölcsönösen erősítő, átfogó intézkedéseket és kezdeményezéseket foglal magában, amelyek célja, hogy az Unióban 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény (14) kiemeli, hogy a Bizottság meg fogja könnyíteni a gázágazat dekarbonizációját, többek között az energetikai metánkibocsátás kérdésének kezelésével. A Bizottság 2020 októberében elfogadta a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiát (a továbbiakban: metánstratégia), amely intézkedéseket határoz meg a metánkibocsátás Unión belüli – többek között az energiaágazaton belüli –, valamint nemzetközi szintű csökkentése céljából. Az Unió az (EU) 2021/1119 rendelettel (15) (a továbbiakban: európai klímarendelet) jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, 2050-re megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzést, és 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os Unión belüli kötelező csökkentési kötelezettségvállalást is megállapított a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az elnyelések levonása utáni kibocsátás) tekintetében. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás ilyen mértékű csökkentése érdekében az energiaágazatból származó metánkibocsátásnak 2020-hoz képest 2030-ig mintegy 58 %-kal kell csökkennie .

(5)

Az európai zöld megállapodás egymást kölcsönösen erősítő, átfogó intézkedéseket és kezdeményezéseket foglal magában, amelyek célja, hogy az Unióban 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény (14) kiemeli, hogy a Bizottság meg fogja könnyíteni a gázágazat dekarbonizációját, többek között az energetikai metánkibocsátás kérdésének kezelésével. A Bizottság 2020 októberében elfogadta a metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégiát (a továbbiakban: metánstratégia), amely intézkedéseket határoz meg a metánkibocsátás Unión belüli – többek között az energiaágazaton belüli –, valamint nemzetközi szintű csökkentése céljából. Az Unió az (EU) 2021/1119 rendelettel (15) (a továbbiakban: európai klímarendelet) jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, 2050-re megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzést, és 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-os Unión belüli kötelező csökkentési kötelezettségvállalást is megállapított a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az elnyelések levonása utáni kibocsátás) tekintetében. A Bizottság az e rendeletet kísérő hatásvizsgálatában jelzi, hogy 2030-ra a kibocsátási alapértéken felüli teljes tervezett metánkibocsátás 77 %-a a társadalmi és környezeti előnyök összegénél kisebb mértékben csökkenthető  (15a) . Ez pozitívan járul hozzá a globális felmelegedés 1,5  oC-ra való korlátozásához, és lehetővé teszi az Unió számára, hogy ténylegesen vezető szerepet töltsön be a metánkibocsátás elleni küzdelemben és az energiabiztonság megerősítésében .

(6)

A metánkibocsátás az európai klímarendeletben meghatározott, 2030-ra kitűzött uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célok és az (EU) 2018/842 rendelet (16) szerinti kötelező nemzeti kibocsátáscsökkentési célok hatálya alá tartozik. Jelenleg azonban nem létezik olyan uniós szintű jogi keret, amely konkrét intézkedéseket határozna meg az energiaágazaton belüli , emberi eredetű metánkibocsátás csökkentésére . Ezenkívül az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EK irányelv (17) az ásványolaj és a gáz finomításából származó metánkibocsátásra kiterjed ugyan, az energiaágazat egyéb tevékenységeire azonban nem terjed ki.

(6)

A metánkibocsátás számos különféle ágazatból származik, többek között a mezőgazdaságból, a hulladékokból, a szennyvízből és az energiaágazatból.  A metánkibocsátás az európai klímarendeletben meghatározott, 2030-ra kitűzött uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célok és az (EU) 2018/842 rendelet (16) szerinti kötelező nemzeti kibocsátáscsökkentési célok hatálya alá tartozik. Jelenleg azonban nem létezik olyan uniós szintű jogi keret, amely az összes ágazatot lefedő konkrét célokat és intézkedéseket határozna meg az emberi eredetű metánkibocsátás csökkentésére , amely a Párizsi Megállapodással összhangban 2030-ig a metánkibocsátás jelentős csökkenéséhez vezetne az Unióban . Ezenkívül az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EK irányelv (17) az ásványolaj és a gáz finomításából származó metánkibocsátásra kiterjed ugyan, az energiaágazat egyéb tevékenységeire azonban nem terjed ki.

(7)

Ezzel összefüggésben e rendelet az olaj és a fosszilis gáz upstream feltárása és kitermelése, a fosszilis gáz gyűjtése és feldolgozása, a gáz szállítása, elosztása, föld alatti tárolása és a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok ( LNG-terminálok ), valamint a működő föld alatti és külszíni szénbányák, a bezárt és felhagyott föld alatti szénbányák esetében a metánkibocsátás csökkentésére alkalmazandó.

(7)

Ezzel összefüggésben e rendelet az olaj és a fosszilis gáz upstream feltárása és kitermelése, a fosszilis gáz gyűjtése és feldolgozása, a gáz szállítása, elosztása, föld alatti tárolása és a cseppfolyósítottföldgáz- ( LNG- ) terminálok , a petrolkémiai termékek, a működő föld alatti és külszíni szénbányák, valamint a bezárt és felhagyott föld alatti szénbányák esetében a metánkibocsátás csökkentésére alkalmazandó.

(7a)

Tekintettel arra, hogy az upstream feltárás és kitermelés, valamint az olaj és a fosszilis gáz gyűjtése és feldolgozása a petrolkémiai ágazatban való felhasználásra szánt naftát és cseppfolyósított földgázt is eredményez, szintén metánkibocsátáshoz vezet. A petrolkémiai ágazatra az energiaágazatban alkalmazottakhoz hasonló, a nyomon követésre, a jelentéstételre, a szivárgásészlelésre és -javításra, valamint a lefúvatás és a fáklyázás korlátozására vonatkozó intézkedéseket kell alkalmazni.

(8)

Az olaj-, gáz- és szénágazatban a metánkibocsátások pontos nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére , valamint e kibocsátások – többek között a szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatok, valamint a lefúvatás és fáklyázás korlátozása révén történő – csökkentésére vonatkozó szabályokat megfelelő uniós jogi keretbe kell foglalni. E keretnek olyan szabályokat kell tartalmaznia, amelyek a fosszilis energia Unióba irányuló importja esetében fokozzák az átláthatóságot, és ezáltal az egész világon jobban ösztönzik a metánkibocsátás-csökkentési megoldások szélesebb körű elterjedését .

(8)

Az olaj-, gáz- és szénágazatban a metánkibocsátások pontos nyomon követésére, jelentésére és hitelesítésére , valamint e kibocsátások – többek között a szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatok, valamint a lefúvatás és fáklyázás korlátozása révén történő – csökkentésére vonatkozó szabályokat megfelelő uniós jogi keretbe kell foglalni , biztosítva ugyanakkor a munkavállalók metánkibocsátással szembeni védelmét . Az e rendeletben rögzített szabályoknak fokozniuk kell a fosszilis energia Unióba irányuló importjával kapcsolatos átláthatóságot, és az egész világon a metánkibocsátás-csökkentési megoldások szélesebb körű elterjedéséhez kell vezetniük .

(9)

Az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés valószínűleg beruházásokat igényel a szabályozott üzemeltetők részéről, és az ilyen beruházásokhoz kapcsolódó költségeket a hatékonysági elvekre is tekintettel kell figyelembe venni a díjak megállapításánál.

(9)

Az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelés valószínűleg beruházásokat igényel a szabályozott üzemeltetők részéről, és az ilyen beruházásokhoz kapcsolódó járulékos költségeket a hatékonysági elvekre is tekintettel kell figyelembe venni a díjak megállapításánál. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a metánkibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedések igen költséghatékonyak az olaj- és gázágazatban, aminek oka különösen a gáz megnövekedett piaci ára, valamint az, hogy az ilyen intézkedésekhez korlátozott mértékű beruházásra lenne szükség, rövid megtérülési idővel  (1a) . A szükséges költségek nem róhatnak aránytalan pénzügyi terhet a végfelhasználókra és a fogyasztókra. A nulla nettó költséget meghaladó metánkibocsátás-csökkentési intézkedésekbe történő beruházások költségeit ezért figyelembe kell venni a díjak megállapításánál. A kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat védeni kell a rendeletből eredő aránytalan pénzügyi terhekkel szemben. Az üzemeltetők által a metánkibocsátás megelőzése és minimalizálása érdekében hozott megfelelő intézkedéseknek olyanoknak kell lenniük, amelyek esetében a kibocsátásból eredő társadalmi hatás meghaladja a mérséklési intézkedés társadalmi hatását.

(10)

Minden tagállamnak ki kell jelölnie legalább egy illetékes hatóságot, amely felügyeli, hogy az üzemeltetők ténylegesen eleget tesznek-e az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek, és értesítenie kell a Bizottságot az illetékes hatóság kijelöléséről és az abban bekövetkező bármilyen változásról. A kijelölt illetékes hatóságoknak meg kell tenniük minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsák az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést . Figyelembe véve az energiaágazati műveletek és a metánkibocsátás határokon átnyúló jellegét, az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal. Ezzel összefüggésben a szoros együttműködés elősegítése érdekében a Bizottságnak és az illetékes tagállami hatóságoknak közösen létre kell hozniuk az e rendeletet alkalmazó hatóságok hálózatát, amelyhez az információcseréhez és a bevált gyakorlatok megosztásához szükséges intézkedések társulnak, és amely lehetőséget biztosít a konzultációkra is.

(10)

Minden tagállamnak ki kell jelölnie legalább egy illetékes hatóságot, amely felügyeli, hogy az üzemeltetők ténylegesen eleget tesznek-e az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek, és értesítenie kell a Bizottságot az illetékes hatóság kijelöléséről és az abban bekövetkező bármilyen változásról. A tagállamoknak elegendő pénzügyi és emberi erőforrást kell biztosítaniuk a kijelölt illetékes hatóságok számára, amelyeknek meg kell tenniük minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsák az e rendeletnek való megfelelést. Az illetékes hatóságnak kapcsolattartó pontot kell létrehoznia . Figyelembe véve az energiaágazati műveletek és a metánkibocsátás határokon átnyúló jellegét, az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal. Ezzel összefüggésben a szoros együttműködés elősegítése érdekében a Bizottságnak és az illetékes tagállami hatóságoknak közösen létre kell hozniuk az e rendeletet alkalmazó hatóságok hálózatát, amelyhez az információcseréhez és a bevált gyakorlatok megosztásához szükséges intézkedések társulnak, és amely lehetőséget biztosít a konzultációkra is.

(12)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok elláthassák feladataikat, az üzemeltetőknek minden szükséges segítséget meg kell adniuk számukra. Ezen túlmenően az üzemeltetőknek az illetékes hatóságok által meghatározott határidőn belül vagy az illetékes hatóságokkal egyeztetett bármely más határidőn belül meg kell tenniük az illetékes hatóságok által meghatározott valamennyi szükséges intézkedést.

(12)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok elláthassák feladataikat, az üzemeltetőknek minden szükséges segítséget meg kell adniuk számukra. Ezen túlmenően az üzemeltetőknek az illetékes hatóságok által meghatározott határidőn belül vagy az illetékes hatóságokkal egyeztetett bármely más határidőn belül meg kell tenniük az illetékes hatóságok által meghatározott valamennyi szükséges intézkedést. A tagállamoknak rendszeresen nyomon kell követniük az ágazat helyzetét, hogy feltárják az e rendelet alkalmazásában a szakképzett munkaerő és a technológiák hiánya miatt jelentkező esetleges késedelmeket.

(12a)

Az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (1a) és a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv  (1b) szerint a környezetbe történő kibocsátás környezeti információnak minősül. A tagállami hatóságok vagy az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által az információhoz való hozzáférés tekintetében az információ megtagadására vonatkozó okokat ezért megszorítóan kell értelmezni, figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket, valamint azt, hogy a kért információ a környezetbe történő kibocsátásra vonatkozik-e.

(13)

Az illetékes hatóságok rendelkezésére álló fő mechanizmusnak az ellenőrzésnek kell lennie, beleértve a dokumentáció és a nyilvántartások vizsgálatát, a kibocsátásméréseket és a helyszíni ellenőrzéseket is. Az illetékes hatóságok által végzett környezeti kockázatértékelés alapján rendszeresen ellenőrzéseket kell végezni. Ezenkívül ellenőrzéseket kell végezni a megalapozott panaszok és a meg nem felelés eseteinek kivizsgálása, valamint annak biztosítása érdekében is, hogy a szerkezeti elemek javítására vagy cseréjére e rendeletnek megfelelően kerüljön sor. Amennyiben az illetékes hatóságok megállapítják, hogy súlyosan megsértették e rendelet követelményeit, az üzemeltető által meghozandó korrekciós intézkedésekre vonatkozó értesítést adnak ki. Az illetékes hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük az ellenőrzésekről, a releváns információkat pedig a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (19) összhangban elérhetővé kell tenni.

(13)

Az illetékes hatóságok rendelkezésére álló fő mechanizmusnak az ellenőrzésnek kell lennie, beleértve a dokumentáció és a nyilvántartások vizsgálatát, a kibocsátásméréseket és a helyszíni ellenőrzéseket is. Az illetékes hatóságok által végzett környezeti kockázatértékelés alapján rendszeresen ellenőrzéseket kell végezni. Az illetékes hatóságok rendelkezésére álló, már kialakított ellenőrzési mechanizmusokat figyelembe kell venni. Az illetékes hatóságoknak azonosítaniuk kell a bevált gyakorlatokra vonatkozó példákat. Ezenkívül ellenőrzéseket kell végezni a megalapozott panaszok és a meg nem felelés eseteinek kivizsgálása, valamint annak biztosítása érdekében is, hogy a szerkezeti elemek javítására vagy cseréjére e rendeletnek megfelelően kerüljön sor. Amennyiben az illetékes hatóságok megállapítják, hogy e rendelet követelményeit megsértették , az üzemeltető által meghozandó korrekciós intézkedésekre vonatkozó értesítést adnak ki. Az illetékes hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük az ellenőrzésekről, a releváns információkat pedig a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (19) összhangban elérhetővé kell tenni.

(14)

Az egyes metánkibocsátó források városi vagy lakott területekhez való közelségére tekintettel az e rendelet megsértése miatt kárt szenvedett természetes vagy jogi személyek részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kellően megalapozott panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz. A panaszosokat folyamatosan tájékoztatni kell az eljárásról és a meghozott határozatokról, valamint a panasz benyújtásától számított észszerű időn belül jogerős határozatot kell kapniuk.

(14)

Az egyes metánkibocsátó források városi vagy lakott területekhez való közelségére , valamint az egészségre, a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatásukra tekintettel a természetes vagy jogi személyek részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kellően megalapozott panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz e rendelet lehetséges megsértésével kapcsolatban. Ebben az összefüggésben az európai igazságügyi portálnak lehetővé kell tennie a panaszok benyújtását, és hozzáférést, valamint információkat kell biztosítania az illetékes hatóságok számára . A panaszosokat folyamatosan tájékoztatni kell az eljárásról és a meghozott határozatokról, valamint a panasz benyújtásától számított észszerű időn belül jogerős határozatot kell kapniuk.

(15)

A megbízható hitelesítési keretrendszer javíthatja a bejelentett adatok hitelességét. Ráadásul a metánkibocsátási mérések részletezettsége és technikai összetettsége is megkívánja az üzemeltetők és a bányaüzemeltetők által bejelentett metánkibocsátási adatok megfelelő hitelesítését. Bár van lehetőség az önhitelesítésre, a harmadik fél általi hitelesítés nagyobb függetlenséget és átláthatóságot biztosít. Ezenkívül olyan összehangolt kompetenciákat és olyan szintű szakértelmet tesz elérhetővé, amely nem feltétlenül áll minden állami szerv rendelkezésére. A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) összhangban a hitelesítőket akkreditáló testületek akkreditálják. A független akkreditált hitelesítőknek tehát biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetők és bányaüzemeltetők által készített kibocsátási jelentések helyesek legyenek és megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Felül kell vizsgálniuk a kibocsátási jelentésekben szereplő adatokat, hogy a független szervek által kidolgozott és a Bizottság által alkalmazandóvá tett, díjmentesen és nyilvánosan hozzáférhető európai vagy nemzetközi szabványok alapján értékeljék azok megbízhatóságát, hitelességét és pontosságát. A Bizottságot ennélfogva fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen európai vagy nemzetközi szabványok beépítése és alkalmazhatóságának meghatározása céljából. A hitelesítők elkülönülnek az illetékes hatóságoktól, és függetlennek kell lenniük az üzemeltetőktől és a bányaüzemeltetőktől, akiknek minden szükséges segítséget meg kell adniuk a hitelesítők számára a hitelesítési tevékenységek elvégzésének lehetővé tételéhez vagy megkönnyítéséhez, különösen a telephelyekre való bejutást és a dokumentáció vagy nyilvántartások bemutatását illetően.

(15)

A megbízható hitelesítési keretrendszer javíthatja a bejelentett adatok hitelességét. Ráadásul a metánkibocsátási mérések részletezettsége és technikai összetettsége is megkívánja az üzemeltetők és a bányaüzemeltetők által bejelentett metánkibocsátási adatok megfelelő hitelesítését. Bár van lehetőség az önhitelesítésre, a harmadik fél általi hitelesítés nagyobb függetlenséget és átláthatóságot biztosít. Ezenkívül olyan összehangolt kompetenciákat és olyan szintű szakértelmet tesz elérhetővé, amely nem feltétlenül áll minden állami szerv rendelkezésére. A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) összhangban a hitelesítőket akkreditáló testületek akkreditálják. A független akkreditált hitelesítőknek tehát biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetők és bányaüzemeltetők által készített kibocsátási jelentések helyesek legyenek és megfeleljenek az e rendeletben meghatározott követelményeknek. A hitelesítési tevékenységeket a jelenlegi európai vagy nemzetközi szabványokkal és módszertanokkal összhangban kell végezni, kellően figyelembe véve az üzemeltető tevékenységeinek jellegét. A hitelesítőknek felül kell vizsgálniuk a kibocsátási jelentésekben szereplő adatokat, hogy a független szervek által kidolgozott és a Bizottság által alkalmazandóvá tett, díjmentesen és nyilvánosan hozzáférhető európai vagy nemzetközi szabványok alapján értékeljék azok megbízhatóságát, hitelességét és pontosságát . Az adatok pontosságának biztosítása érdekében a hitelesítőknek előre bejelentett, illetve előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket kell végezniük . A Bizottságot ennélfogva fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen európai vagy nemzetközi szabványok beépítése és alkalmazhatóságának meghatározása céljából. A hitelesítők elkülönülnek az illetékes hatóságoktól, és függetlennek kell lenniük az üzemeltetőktől és a bányaüzemeltetőktől, akiknek minden szükséges segítséget meg kell adniuk a hitelesítők számára a hitelesítési tevékenységek elvégzésének lehetővé tételéhez vagy megkönnyítéséhez, különösen a telephelyekre való bejutást és a dokumentáció vagy nyilvántartások bemutatását illetően.

(16)

Az illetékes hatóságok részére benyújtott kibocsátási jelentésekben szereplő információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a nemzetközi metánkibocsátási megfigyelőközpont (IMEO) ellenőrzési szerepét, különös tekintettel az adatok összesítésére és elemzésére vonatkozó módszerekre , valamint a vállalatok által a bejelentett kibocsátási adatok számszerűsítésére alkalmazott módszerek és statisztikai eljárások hitelesítésére . E tekintetben a referenciakritériumok közé tartozhatnak az OGMP-szabványok és az iránymutatásokat tartalmazó dokumentumok. Az IMEO által előállított információkat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és a Bizottságnak fel kell használnia ezeket az információkat a metánkibocsátási adatok nyomon követése, jelentése és ellenőrzése kapcsán feltárt hiányosságok orvoslására.

(16)

Az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése és hatáskörük gyakorlása során a hitelesítőknek, az illetékes hatóságoknak és a Bizottságnak figyelembe kell venniük a nemzetközi szinten – például a Nemzetközi Metánkibocsátási Megfigyelőközpont (IMEO) által – rendelkezésre bocsátott információkat, különösen az adatok összesítése és elemzése , valamint az üzemeltetők vagy bányaüzemeltetők által a bejelentett kibocsátási adataik számszerűsítésére alkalmazott módszerek és statisztikai folyamatok elemzése és hitelesítése tekintetében . E tekintetben a referenciakritériumok közé tartozhatnak az olaj- és gáziparból származó metánkibocsátással foglalkozó partnerség (OGMP) jelentéstételi kerete , sablonjai és útmutatói .

(17)

Az Unió az ENSZ Környezetvédelmi Programjával, az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalícióval és a Nemzetközi Energia Ügynökséggel partnerségben 2020 októberében hozta létre, és a G20-ak 2021. októberi csúcstalálkozóján indította el az IMEO-t. Az IMEO feladatai közé tartozik a globális antropogén metánkibocsátási adatok összegyűjtése, egyeztetése, ellenőrzése és közzététele. Az IMEO az ENSZ Környezetvédelmi Programjának részét képezi, amely egyetértési megállapodást kötött az Európai Unióval. Döntő szerepet játszik az energiaágazat metánkibocsátási adatainak hitelesítésében, és megfelelő kapcsolatokat kell kialakítania annak érdekében, hogy elláthassa a rá ruházott hitelesítési feladatokat. Mivel az IMEO nem uniós szerv és nem tartozik az uniós jog hatálya alá, ezért elengedhetetlen biztosítani, hogy az IMEO megfelelő intézkedéseket hozzon az Unió és az uniós tagállamok érdekeinek védelme érdekében .

(17)

Az Unió az ENSZ Környezetvédelmi Programjával, az Éghajlat és Tiszta Levegő Koalícióval és a Nemzetközi Energia Ügynökséggel partnerségben 2020 októberében hozta létre, és a G20-ak 2021. októberi csúcstalálkozóján indította el az IMEO-t. Az IMEO feladatai közé tartozik a globális antropogén metánkibocsátási adatok összegyűjtése, egyeztetése, ellenőrzése és közzététele. Az IMEO-nak szerepet kell játszania a szuperkibocsátók korai felismerési és figyelmeztető rendszer segítségével történő azonosításában .

(25)

A nyomon követés és a jelentéstétel hatékonyságának biztosítása céljából arra kell kötelezni az olaj- és gázipari vállalatokat, hogy forrásonként kövessék nyomon a metánkibocsátást, illetve forrásonként tegyenek jelentést a metánkibocsátásról, valamint bocsássák a tagállamok rendelkezésére az összesített adatokat annak érdekében, hogy a tagállamok javítani tudják a kibocsátási jegyzékükről szóló jelentések pontosságát. Ezen túlmenően a vállalatok által bejelentett adatok hatékony ellenőrzésére is szükség van, és az üzemeltetők adminisztratív terheinek minimalizálása érdekében a jelentéstételt éves alapon kell megszervezni.

(25)

A számszerűsítés és a jelentéstétel hatékonyságának biztosítása céljából arra kell kötelezni az olaj- és gázipari vállalatokat, hogy forrásonként számszerűsítsék a metánkibocsátást, illetve forrásonként tegyenek jelentést a metánkibocsátásról, valamint bocsássák a tagállamok rendelkezésére az összesített adatokat annak érdekében, hogy a tagállamok javítani tudják a kibocsátási jegyzékükről szóló jelentések pontosságát. Ezen túlmenően a vállalatok által bejelentett adatok hatékony ellenőrzésére is szükség van, és az üzemeltetők adminisztratív terheinek minimalizálása érdekében a jelentéstételt éves alapon kell megszervezni.

(27)

Az OGMP 2.0 keretrendszer öt jelentési szintet tartalmaz. A forrásszintű jelentéstétel a 3. szinten kezdődik, amely az UNFCCC 3. szintjéhez hasonlónak tekinthető. Ez lehetővé teszi általános kibocsátási tényezők használatát. Az OGMP 2.0 keretrendszer 4. jelentési szintje a forrásszintű metánkibocsátás közvetlen mérését írja elő. Ez lehetővé teszi egyedi kibocsátási tényezők használatát. Az OGMP 2.0 keretrendszer 5. jelentési szintje kiegészítésképpen telephelyi szintű mérést ír elő. Ezen túlmenően az OGMP 2.0 keretrendszer előírja a vállalatok számára, hogy az üzemeltetett eszközök esetében az OGMP 2.0-hoz való csatlakozástól számított három éven belül, a nem üzemeltetett eszközök esetében pedig öt éven belül tegyenek jelentést a metánkibocsátással kapcsolatos közvetlen mérésekről. Az OGMP 2.0 keretében a forrásszintű jelentéstétel tekintetében alkalmazott megközelítésre építve, és figyelembe véve, hogy 2021-ben már számos uniós vállalat csatlakozott az OGMP 2.0-hoz, az uniós üzemeltetőknek az üzemeltetett eszközök esetében 24 hónapon belül, a nem üzemeltetett eszközök esetében pedig 36 hónapon belül közvetlen forrásszintű mérési adatokat kell benyújtaniuk kibocsátásaikról. A kibocsátás – forrásszintű számszerűsítésén felüli – telephelyi szintű számszerűsítése lehetővé teszi a telephelyenként összesített forrásszintű becslések értékelését, hitelesítését és egyeztetését, ami javítja a bejelentett kibocsátási adatok megbízhatóságát. Az OGMP 2.0-hoz hasonlóan ez a rendelet is előírja, hogy a telephelyi szintű méréseket egyeztetni kell a forrásszintű mérésekkel .

(27)

A legfrissebb OGMP 2.0 keretrendszer öt jelentési szintet tartalmaz. A forrásszintű jelentéstétel a 3. szinten kezdődik, amely az UNFCCC 3. szintjéhez hasonlónak tekinthető. Ez lehetővé teszi általános kibocsátási tényezők használatát. Az OGMP 2.0 keretrendszer 4. jelentési szintje a forrásszintű metánkibocsátás közvetlen mérését írja elő. Ez lehetővé teszi egyedi kibocsátási tényezők használatát. Az OGMP 2.0 keretrendszer 5. jelentési szintje kiegészítésképpen telephelyi szintű mérést ír elő. Ezen túlmenően az OGMP 2.0 keretrendszer előírja a vállalatok számára, hogy az üzemeltetett eszközök esetében az OGMP 2.0-hoz való csatlakozástól számított három éven belül, a nem üzemeltetett eszközök esetében pedig öt éven belül tegyenek jelentést a metánkibocsátással kapcsolatos közvetlen mérésekről. Az OGMP 2.0 keretében a forrásszintű jelentéstétel tekintetében alkalmazott megközelítésre építve, és figyelembe véve, hogy 2021-ben már számos uniós vállalat csatlakozott az OGMP 2.0-hoz, az uniós üzemeltetőknek az üzemeltetett eszközök esetében 12 hónapon belül, a nem üzemeltetett eszközök esetében pedig 24 hónapon belül közvetlen forrásszintű mérési adatokat kell benyújtaniuk kibocsátásaikról. A kibocsátás – forrásszintű számszerűsítésén felüli – telephelyi szintű számszerűsítése lehetővé teszi a telephelyenként összesített forrásszintű becslések értékelését, hitelesítését és egyeztetését, ami javítja a bejelentett kibocsátási adatok megbízhatóságát. Az OGMP 2.0-hoz hasonlóan ez a rendelet is előírja, hogy a telephelyi szintű méréseket egyeztetni kell a forrásszintű számszerűsítéssel .

(30)

Habár a metán lefúvatása jellemzően szándékos, és az erre a célra tervezett folyamatokból vagy tevékenységekből és eszközökből ered , azonban olykor akaratlanul is előfordulhat, például üzemzavar esetén .

(30)

A metán fáklyázása és lefúvatása szándékos, és az erre a célra tervezett folyamatokból vagy tevékenységekből és eszközökből ered.

(31a)

Az olaj és gáz klímakezdeményezés (OGCI) tagvállalatai, köztük sok európai székhellyel rendelkező vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 2025-ig 0,2  %-ra csökkenti a metánkibocsátás-intenzitást, és megkezdte az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítések végrehajtását. Az OGCI-tagvállalatok már 2020-ban teljesítették eredeti, 2025. évi upstream metánkibocsátás-intenzitási szintjüket, és 2021-ben 0,17  %-ot értek el. Számos nagy európai gyártó számolt be arról, hogy az általuk elért metánkibocsátás-intenzitás jóval a szint alatt volt az upstream és a midstream szint tekintetében. A Bizottságnak ezért meg kell vizsgálnia egy ambiciózus, 0,2  % alatti vagy azzal egyenlő upstream metánkibocsátás-intenzitási teljesítményelőírás bevezetésének lehetőségét, és javaslatot kell tennie egy mérőszámra és a megfelelő teljesítményelőírás végrehajtására vonatkozó rendelkezésekre.

(32)

Egész pontosan, a szivárgásokból származó metánkibocsátást leggyakrabban a szivárgások azonosítása céljából végzett metánszivárgás-észlelési és -javítási (a továbbiakban: LDAR) vizsgálatok , majd a szivárgások azt követő kijavítása útján csökkentik. Az üzemeltetőknek tehát a metán nem szándékos kibocsátásának szemrevételezése céljából legalább időszakosan szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatokat kell végezniük, amelyeknek ki kell terjedniük a metánt kibocsátó szerkezeti elemek vizsgálatára is.

(32)

Egész pontosan, a szivárgásokból származó metánkibocsátást leggyakrabban a szivárgások azonosítása , majd javítása vagy a szivárgó szerkezeti elemek cseréje céljából végzett metánszivárgás-észlelési és -javítási (a továbbiakban: LDAR) vizsgálatok útján csökkentik. Az üzemeltetőknek tehát legalább időszakosan szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatokat kell végezniük, amelyeknek ki kell terjedniük a metánt kibocsátó szerkezeti elemek vizsgálatára is , hogy ellenőrizzék a berendezések esetleges hibás működését .

(33)

E célból harmonizált megközelítést kell kidolgozni annak érdekében, hogy minden uniós üzemeltető számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak. E megközelítésnek a szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatokra vonatkozó minimumkövetelményeket is magában kell foglalnia, ugyanakkor megfelelő mértékű rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok és az üzemeltetők számára. Ez elengedhetetlen az innováció, valamint az új szivárgásészlelési és -javítási technológiák és módszerek kifejlesztésének lehetővé tételéhez, ily módon megakadályozva, hogy a környezetvédelem rovására technológiai bezáródásra kerüljön sor. Folyamatosan jelennek meg új technológiák és észlelési módszerek, és a tagállamoknak ösztönözniük kell az innovációt ebben az ágazatban, hogy a legpontosabb és leginkább költséghatékony módszereket lehessen alkalmazni.

(33)

E célból harmonizált megközelítést kell kidolgozni annak érdekében, hogy minden uniós üzemeltető számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak. E megközelítésnek a szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatokra vonatkozó minimumkövetelményeket is magában kell foglalnia, ugyanakkor megfelelő mértékű rugalmasságot kell biztosítania a tagállamok és az üzemeltetők számára. Ez elengedhetetlen az innováció, valamint az új szerkezeti elemek, szivárgásészlelési és -javítási technológiák és módszerek kifejlesztésének lehetővé tételéhez, ily módon megakadályozva, hogy a környezetvédelem rovására technológiai bezáródásra kerüljön sor. Folyamatosan jelennek meg új technológiák és észlelési módszerek, és a tagállamoknak ösztönözniük kell az innovációt ebben az ágazatban, hogy a leginkább szivárgásmentes, legpontosabb és leginkább költséghatékony szerkezeti elemeket, szivárgásészlelési és -javítási technológiákat és módszereket lehessen alkalmazni.

(33a)

A harmonizált megközelítés a metánkibocsátás különböző eszközök és technológiák felhasználásával történő azonosítását vagy kimutatását szolgáló szabványosított előírásokon alapul, amelyeket európai szabványok vagy – ilyen szabványok hiányában – nemzetközi szabványok alapján vagy által is meg lehet határozni. Megfelelő európai szabványok hiányában a Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy felkéri az érintett európai szabványügyi szervezeteket, hogy az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban ilyen szabványokat fogadjanak el. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen előírások megállapítása céljából.

(34)

A szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatokra vonatkozó kötelezettségeknek számos bevált gyakorlatot kell tükrözniük. A szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatoknak elsősorban a szivárgások feltárására és kijavítására kell irányulniuk , nem pedig azok számszerűsítésére, és a szivárgás szempontjából nagyobb kockázatot jelentő területeket gyakrabban kell ellenőrizni ; fontos, hogy a vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál ne csupán az olyan szerkezeti elemek javításának szükségességét vegyék figyelembe , amelyekből a metánkibocsátási küszöbértéket meghaladó mennyiségű metán szivárog , hanem – a biztonsági kockázatok figyelembevétele mellett – az üzemeltetési szempontokat is számításba vegyék. Tehát, ha a biztonságot vagy a metánveszteséget illetően nagyobb kockázatot állapítanak meg, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett szerkezeti elemek esetében gyakoribb vizsgálatokat javasoljanak ; mértékétől függetlenül minden szivárgást fel kell jegyezni és nyomon kell követni , mivel a kisebb szivárgások nagyobbakká válhatnak; a szivárgások javítását követően meg kell erősíteni, hogy az eredményes volt; annak érdekében, hogy a jövőben fejlettebb metánkibocsátás-érzékelő technológiákat lehessen alkalmazni, meg kell határozni a metánveszteség azon mértékét, amelynél vagy amely felett indokolt a javítás, ugyanakkor az üzemeltetők számára lehetővé kell tenni, hogy kiválasszák az érzékelőeszközt. Adott esetben e rendelet keretében folyamatos nyomon követés is alkalmazható.

(34)

A szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatokra vonatkozó kötelezettségeknek számos bevált gyakorlatot kell tükrözniük. A szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatoknak elsősorban  az esetleges szivárgások lehető leggyorsabb feltárására és megszüntetésére kell irányulniuk a szivárgó szerkezeti elem javítása vagy cseréje révén, nem pedig azok számszerűsítésére ; a vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál annak szükségességét kell figyelembe venni , hogy a szerkezeti elemek javítása vagy cseréje szivárgásmentesebb technológiával történjen ; mértékétől függetlenül minden szivárgást javítani kell, mivel a kisebb szivárgások nagyobbakká válhatnak; a szivárgások javítását követően meg kell erősíteni, hogy az eredményes volt; annak érdekében, hogy a jövőben fejlettebb szerkezeti elemeket vagy metánkibocsátás-érzékelő technológiákat lehessen alkalmazni, meg kell határozni a szivárgásészlelő eszközre és módszertanra vonatkozó minimumkövetelményeket azok bizonyított hatékonysága alapján .

(34a)

Napjainkban a szivárgás sokszor a régi technológiáknak és a nem megfelelő karbantartásnak tudható be. Ezeket a technológiákat gyorsan fel kell váltani új, innovatív megoldásokkal. A szivárgásészlelési és -javítási programnak ezért fel kell vázolnia, hogy az üzemeltető hogyan kívánja feltérképezni azokat a szerkezeti elemeket, amelyek esetében nagy a metánszivárgás kockázata, és meg kell határoznia, miként tervezi az összes ilyen szerkezeti elemet olyan új, innovatív technológiákkal helyettesíteni, amelyek hosszú távú védelmet biztosítanak a jövőbeli szivárgásokkal szemben.

(35)

A lefúvatás nem más, mint a metán elégetés nélküli kibocsátása a légkörbe , amelyre sor kerülhet akár szándékosan az erre tervezett folyamatokból, tevékenységekből vagy eszközökből , akár nem szándékosan, üzemzavar vagy geológiai korlátok esetén . Az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos jelentős hatására tekintettel be kell tiltani a lefúvatást, kivéve vészhelyzet, üzemzavar vagy bizonyos különleges események esetén, amikor bizonyos mértékű lefúvatás elkerülhetetlen.

(35)

A lefúvatás a metán elégetés nélküli, az erre tervezett folyamatokból, tevékenységekből vagy eszközökből való szándékos kibocsátása a légkörbe . Az üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos jelentős hatására tekintettel be kell tiltani a lefúvatást, kivéve vészhelyzet, üzemzavar vagy bizonyos különleges események esetén, amikor bizonyos mértékű lefúvatás elkerülhetetlen. Annak biztosítása érdekében, hogy az üzemeltetők ne használjanak lefúvatásra tervezett berendezéseket, olyan technológiai szabványokat kell elfogadni, amelyek lehetővé teszik a nulla kibocsátású alternatívák használatát.

(36)

A fáklyázás a metán ártalmatlanítás céljából az erre tervezett berendezésben történő ellenőrzött elégetését jelenti. Rutinszerű fáklyázásnak minősül, ha az olaj vagy fosszilis gáz szokásos kitermelése során olyan esetben végeznek fáklyázást, ha nincs elegendő létesítmény, illetve a geológiai körülmények nem alkalmasak a metán visszasajtolására, helyszíni hasznosítására vagy piacra juttatására. A rutinszerű fáklyázást be kell tiltani. A fáklyázást csak akkor szabad megengedni, ha ez a lefúvatás egyetlen alternatívája, és ha nem tiltott a lefúvatás. A lefúvatás károsabb a környezetre, mint a fáklyázás, mert a kibocsátott gáz általában nagy mennyiségű metánt tartalmaz, ellenben a fáklyázás során a metán oxidáció útján szén-dioxiddá alakul.

(36)

A fáklyázás a metán ártalmatlanítás céljából az erre tervezett berendezésben történő ellenőrzött elégetését jelenti. Rutinszerű fáklyázásnak minősül, ha az olaj vagy fosszilis gáz szokásos kitermelése során olyan esetben végeznek fáklyázást, ha nincs elegendő létesítmény, illetve a geológiai körülmények nem alkalmasak a metán visszasajtolására, helyszíni hasznosítására vagy piacra juttatására. A rutinszerű fáklyázást be kell tiltani. A fáklyázást csak akkor szabad megengedni, ha ez a lefúvatás egyetlen alternatívája, és ha nem tiltott a lefúvatás , tehát ha nincs más választási lehetőség, a fáklyázást mindig előnyben kell részesíteni a lefúvatással szemben. Az IEA szerint  (1a) azonban 2021-ben világszerte 143 milliárd m3 fosszilis gázt fáklyáztak, ami nagyjából megfelel a Németországba, Franciaországba és Hollandiába importált teljes földgázmennyiségnek. Ez 270 millió tonna CO2 és közel 8 millió tonna metán (240 millió tonna CO2-egyenérték) közvetlen kibocsátásához vezetett . A lefúvatás károsabb a környezetre, mint a fáklyázás, mert a kibocsátott gáz általában nagy mennyiségű metánt tartalmaz, ellenben a fáklyázás során a metán oxidáció útján szén-dioxiddá alakul. Az IEA szerint a fáklyázás, a lefúvatás és a metánszivárgás csökkentése gyorsabb enyhülést eredményezne a gázpiacok számára, mint az új ellátásba való beruházás. Az IEA becslése  (1b) szerint közel 210 milliárd köbméter földgázt lehetne a gázpiacok rendelkezésére bocsátani egy olyan globális erőfeszítés révén, amely a nem vészhelyzeti fáklyázás megszüntetésére, valamint az olaj- és gázipari tevékenységekből származó metánkibocsátás csökkentésére irányul.

(37)

Ha a lefúvatás alternatívájaként alkalmazzák a fáklyázást, biztosítani kell, hogy a fáklyák hatékonyan égessék el a metánt. Ezért az égés hatékonyságára vonatkozó követelményt is be kell vezetni azokra az esetekre, amikor a fáklyázás megengedett. A szél által nem befolyásolt, megbízhatóbb gyújtást biztosító gyújtóégők használatát is elő kell írni.

(37)

Ha a lefúvatás alternatívájaként alkalmazzák a fáklyázást, biztosítani kell, hogy a fáklyák hatékonyan égessék el a metánt. Ezért az égés hatékonyságára vonatkozó követelményt is be kell vezetni azokra az esetekre, amikor a fáklyázás megengedett. A szél által nem befolyásolt, megbízhatóbb gyújtást biztosító automatikus gyújtószerkezet vagy folyamatos gyújtóégők használatát is elő kell írni.

(40)

Az inaktív olaj- és gázkutakból származó metánkibocsátás közegészségügyi, biztonsági és környezeti kockázatot jelent. Ezért a nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségeket továbbra is alkalmazni kell, és ezeket a kutakat és a kútfúrás által érintett területeket helyre kell állítani és kármentesíteni kell. Ilyen esetekben a tagállamoknak kiemelt szerepet kell játszaniuk, különösen a kibocsátási jegyzékek és a kibocsátáscsökkentési tervek kidolgozásában .

(40)

Az inaktív olaj- és gázkutakból származó metánkibocsátás közegészségügyi, biztonsági és környezeti kockázatot jelent. Ezért a nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségeket továbbra is alkalmazni kell, és ezeket a kutakat és a kútfúrás által érintett területeket helyre kell állítani és kármentesíteni kell. Ilyen esetekben a tagállamoknak kiemelt szerepet kell játszaniuk, különösen a kibocsátási jegyzékek és a kibocsátáscsökkentési tervek egyértelmű határidőn belüli kidolgozása érdekében .

(44)

A bánya a kitermelés leállítása és a bánya bezárása vagy felhagyása után is bocsát ki metánt, amelyet felhagyottbánya-metánnak nevezünk. Az ilyen kibocsátások jellemzően jól meghatározott pontforrásoknál, például szellőzőaknáknál vagy nyomáscsökkentő szellőzőnyílásoknál fordulnak elő. A fokozott éghajlatvédelmi törekvések és az energiatermelés kevésbé karbonintenzív energiaforrásokra való átállása miatt valószínűleg növekedni fog az Unióban a felhagyottbánya-metán kibocsátása. Becslések szerint az el nem árasztott bányák által kibocsátott metán mennyisége még 10 évvel a bányászat beszüntetése után is a bezáráskor feljegyzett kibocsátások mintegy 40 %-át teszi ki25. Ráadásul az Unió-szerte eltérő tulajdonjogok és kitermelési jogok miatt a felhagyottbánya-metán kezelése továbbra sem egységes. A tagállamoknak ezért létre kell hozniuk a bezárt és felhagyott széneszközök jegyzékekét, és vagy azokat, vagy a felelős felet a metánkibocsátás mérésére szolgáló eszközök telepítésére kell kötelezniük.

(44)

A bánya a kitermelés leállítása és a bánya bezárása vagy felhagyása után is bocsát ki metánt, amelyet felhagyottbánya-metánnak nevezünk. Az ilyen kibocsátások jellemzően jól meghatározott pontforrásoknál, például szellőzőaknáknál vagy nyomáscsökkentő szellőzőnyílásoknál fordulnak elő. A fokozott éghajlatvédelmi törekvések és az energiatermelés kevésbé karbonintenzív energiaforrásokra való átállása miatt valószínűleg növekedni fog az Unióban a felhagyottbánya-metán kibocsátása. Becslések szerint az el nem árasztott bányák által kibocsátott metán mennyisége még 10 évvel a bányászat beszüntetése után is a bezáráskor feljegyzett kibocsátások mintegy 40 %-át teszi ki25. Ráadásul az Unió-szerte eltérő tulajdonjogok és kitermelési jogok miatt a felhagyottbánya-metán kezelése továbbra sem egységes. A tagállamoknak ezért létre kell hozniuk a bezárt és felhagyott széneszközök jegyzékekét, és vagy azokat, vagy a felelős felet a metánkibocsátás mérésére szolgáló eszközök telepítésére kell kötelezniük. Meg kell határozni a bevált gyakorlatok példáit, és azokat be kell építeni a felhagyottbánya-metán kezelésére vonatkozó lehetséges iránymutatásokba.

(48)

A föld alatti bányák vagy termikusszénbányák, vagy kokszszénbányák. A termikus szenet elsősorban energiaforrásként használják, a kokszszenet pedig tüzelőanyagként és az acélgyártási folyamatban reagensként használják. A kokszszén- és a termikusszénbányák esetében egyaránt gondoskodni kell a metánkibocsátás nyomon követéséről, jelentéséről és ellenőrzéséről .

(48)

A föld alatti bányák vagy termikusszénbányák, vagy kokszszénbányák. A termikus szenet elsősorban energiaforrásként használják, a kokszszenet pedig tüzelőanyagként és az acélgyártási folyamatban reagensként használják. A kokszszén- és a termikusszénbányák esetében egyaránt gondoskodni kell a metánkibocsátás nyomon követéséről, jelentéséről , ellenőrzéséről és csökkentéséről .

(49)

A működő föld alatti szénbányák esetében a metánkibocsátást a lefúvatás és a fáklyázás fokozatos megszüntetésével kell csökkenteni. A bezárt vagy felhagyott föld alatti szénbányák esetében a bánya elárasztása ugyan megakadályozhatja a metánkibocsátást, de ezt nem alkalmazzák szisztematikusan, ráadásul környezeti kockázatokkal jár. A lefúvatást és a fáklyázást az ilyen bányákban is fokozatosan meg kell szüntetni. Mivel a geológiai korlátok és a környezetvédelmi megfontolások a felhagyott föld alatti szénbányákból (31) származó metánkibocsátás csökkentése tekintetében nem teszik lehetővé egyenmegoldások alkalmazását, a tagállamoknak saját kibocsátáscsökkentési tervet kell kidolgozniuk, figyelembe véve ezeket a korlátokat és a felhagyottbányametán-kibocsátás csökkentésének technikai megvalósíthatóságát.

(49)

A működő föld alatti szénbányák esetében a metánkibocsátást a 99 % alatti hatékonyságú lefúvatás és fáklyázás fokozatos megszüntetésével kell csökkenteni. A bezárt vagy felhagyott föld alatti szénbányák esetében a bánya elárasztása ugyan megakadályozhatja a metánkibocsátást, de ezt nem alkalmazzák szisztematikusan, ráadásul környezeti kockázatokkal jár. A 99 % alatti hatékonyságú lefúvatást és a fáklyázást az ilyen bányákban is fokozatosan meg kell szüntetni. Mivel a geológiai korlátok és a környezetvédelmi megfontolások a felhagyott föld alatti szénbányákból (31) származó metánkibocsátás csökkentése tekintetében nem teszik lehetővé egyenmegoldások alkalmazását, a tagállamoknak saját kibocsátáscsökkentési tervet kell kidolgozniuk, figyelembe véve ezeket a korlátokat és a felhagyottbányametán-kibocsátás csökkentésének technikai megvalósíthatóságát.

(49a)

A működő szénbányákból származó metánkibocsátás csökkentése érdekében az Uniónak támogatnia kell a metánkibocsátás csökkentésére irányuló ösztönzőrendszereket. Ezek a rendszerek ösztönözhetik különösen a metán leválasztására és a hálózatba történő betáplálásra, valamint a szellőzőaknákból és a fáklyázásból származó metánkibocsátás csökkentésére irányuló beruházásokat. Az Uniónak határozott lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy uniós pénzügyi forrásokat mozgósítson a metáncsökkentési technológiákba történő beruházások céljára valamennyi működő és felhagyott bányában. Amennyiben az uniós támogatás nem elegendő e cél támogatásához, ösztönözni kell a célzott díj- és illetékrendszereket, amelyek egyértelműen úgy vannak kialakítva, hogy megkönnyítsék a metáncsökkentésbe történő beruházásokat, többek között a széntermelési kapacitások leszerelését célzó állami támogatási programok részeként.

(51)

Az Unió kőszénfogyasztásának 70 %-a, olajfogyasztásának 97 %-a és fosszilis gázfogyasztásának 90 %-a tekintetében behozatalra szorul. Nem rendelkezünk pontos ismeretekkel az Unióban felhasznált fosszilis energiához kapcsolódó, de harmadik országokban keletkező metánkibocsátás nagyságrendjéről , eredetéről és jellegéről .

(51)

Az Unió kőszénfogyasztásának 70 %-a, olajfogyasztásának 97 %-a és fosszilis gázfogyasztásának 90 %-a tekintetében behozatalra szorul. Az IEA becslései szerint 2020-ban az Unióba importált olajhoz és gázhoz kapcsolódó metánkibocsátás mintegy 9 000 kilotonna metánt tett ki  (1a) . Ezzel szemben a becslések szerint 2019-ben 1 033 kilotonna , olajból és gázból származó metánt bocsátottak ki az Unióban  (1b) . Míg a becslések szerint az Európában kibocsátott teljes globális, emberi eredetű metánkibocsátás aránya körülbelül 6 %  (1c) , az Unión kívül előállított fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása és a behozataluktól való függőség jelentős mértékben növeli az Unión belüli fogyasztás miatt keletkező metánkibocsátást .

(52)

A metánkibocsátás globális felmelegedéssel kapcsolatos hatásai határokon átnyúlóak. Bár néhány fosszilisenergia-termelő ország elkezdett belföldön fellépni az energiaágazatukból származó metánkibocsátás csökkentése érdekében, számos exportőrre egyáltalán nem vonatkoznak a saját nemzeti piacán érvényes szabályozások. Az ilyen üzemeltetőknek egyértelmű ösztönzőkre van szükségük ahhoz, hogy fellépjenek metánkibocsátásuk ellen, ezért a metánkibocsátásra vonatkozó átlátható információkat hozzáférhetővé kell tenni a piacok számára .

(52)

A metánkibocsátás globális felmelegedéssel kapcsolatos hatásai határokon átnyúlóak. Bár néhány fosszilisenergia-termelő ország elkezdett belföldön fellépni az energiaágazatukból származó metánkibocsátás csökkentése érdekében, számos exportőrre egyáltalán nem vonatkoznak a saját nemzeti piacán érvényes szabályozások. Az ilyen üzemeltetőknek egyértelmű ösztönzőkre van szükségük ahhoz, hogy fellépjenek metánkibocsátásuk ellen, ezért e rendeletnek a teljes ellátási láncra ki kell terjednie .

(54)

Az uniós metánstratégiáról szóló közleményben (34) bejelentetteknek megfelelően az Unió elkötelezett amellett, hogy a metánkibocsátás globális kezelése érdekében együttműködjön energiapartnereivel és más kulcsfontosságú fosszilisenergia-importőr országokkal. A metánkibocsátással kapcsolatos energiadiplomácia már eddig is jelentős eredményeket hozott. 2021 szeptemberében az Unió és az Egyesült Államok bejelentette a metánra vonatkozó globális kötelezettségvállalást, amely az ENSZ 2021 novemberében Glasgow-ban megrendezett éghajlatváltozási konferenciáján (COP 26) bevezetett arra irányuló politikai kötelezettségvállalást jelent, hogy 2030-ig (a 2020-as szinthez képest) 30 %-kal csökkentik a globális metánkibocsátást. Több mint száz ország kötelezte el magát ezek támogatása mellett, ami az emberi eredetű globális metánkibocsátás közel felét teszi ki. A metánra vonatkozó globális kötelezettségvállalás magában foglalja az arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy elmozdulnak a metánkibocsátás számszerűsítésére szolgáló, elérhető legjobb nyilvántartási módszertanok alkalmazása felé , különös hangsúlyt helyezve a jelentős kibocsátási forrásokra .

(54)

Az uniós metánstratégiáról szóló közleményben (34) bejelentetteknek megfelelően az Unió elkötelezett amellett, hogy a metánkibocsátás globális kezelése érdekében együttműködjön energiapartnereivel és más kulcsfontosságú fosszilisenergia-importőr országokkal. A metánkibocsátással kapcsolatos energiadiplomácia már eddig is jelentős eredményeket hozott. 2021 szeptemberében az Unió és az Egyesült Államok bejelentette a metánra vonatkozó globális kötelezettségvállalást, amely az ENSZ 2021 novemberében Glasgow-ban megrendezett éghajlatváltozási konferenciáján (COP 26) bevezetett arra irányuló politikai kötelezettségvállalást jelent, hogy önkéntes fellépést tesznek az arra irányuló közös erőfeszítés érdekében, hogy 2030-ig (a 2020-as szinthez képest) 30 %-kal csökkentik a globális metánkibocsátást. Több mint száz ország kötelezte el magát ezek támogatása mellett, ami az emberi eredetű globális metánkibocsátás közel felét teszi ki. A metánra vonatkozó globális kötelezettségvállalás magában foglalja az arra irányuló kötelezettségvállalást, hogy elmozdulnak a metánkibocsátás számszerűsítésére szolgáló, elérhető legjobb nyilvántartási módszertanok alkalmazása felé.

(57)

Az Unió  – amellett, hogy folytatja az ilyen globális kötelezettségvállalások elérését célzó sikeres diplomáciai munkáját – világszerte és különösen az Uniót fosszilis energiával ellátó országokban tovább ösztönzi a metánkibocsátás jelentős csökkentését .

(57)

Az Uniónak  – amellett, hogy folytatja a metánkibocsátás jelentős csökkentésével kapcsolatos globális kötelezettségvállalások elérését célzó diplomáciai munkáját – világszerte és különösen az Uniót fosszilis energiával ellátó országokban az import szabályozása révén még inkább elő kell mozdítania a metánkibocsátás jelentős csökkentéséhez kapcsolódó valamennyi erőfeszítést .

(58)

Ezért az uniós fosszilisenergia-importőrök számára elő kell írni , hogy tájékoztassák a tagállamokat az exportőrök által a metánkibocsátás nyomon követésével , jelentésével és csökkentésével kapcsolatban hozott intézkedésekről, különösen a metánkibocsátásuk ellenőrzésére irányuló szabályozási vagy önkéntes intézkedések alkalmazásáról, beleértve az olyan intézkedéseket is, mint a szivárgásészlelési és -javítási vizsgálatok vagy a metán lefúvatásának és fáklyázásának ellenőrzésére és korlátozására irányuló intézkedések. Az importőrökre vonatkozó tájékoztatási követelményekben meghatározott nyomonkövetési és jelentéstételi szintek megfelelnek az e rendeletben az uniós üzemeltetőktől megkövetelt, a (24)–(26) és (46) preambulumbekezdésben meghatározott szinteknek. A metánkibocsátás ellenőrzésére irányuló intézkedésekről való tájékoztatás nem jelent nagyobb terhet, mint az, amelyet az uniós üzemeltetőktől megkövetelnek.

(58)

Ezért az uniós fosszilisenergia-importőrökre hasonló szabályoknak kell vonatkozniuk , mint amelyek az uniós gyártókra vonatkoznak a nyomon követés , a jelentéstétel és ellenőrzés , a szivárgásészlelés és -javítás , valamint a lefúvatás és fáklyázás korlátozása tekintetében .

(58a)

Amennyiben egy importőr bizonyítja, hogy az ellátási lánc egészében az e rendeletben meghatározott követelményekkel összehasonlítható hatékonyságú intézkedéseket hajtott végre, illetve garanciát nyújt a szabályozási szempontból egyenértékűnek tekintett országokból történő beszerzésre és szállításra, akkor az importőr jogosult az eltérésre. Az eltérést a Bizottság értékeli és engedélyezi, szem előtt tartva annak a kereskedelmi joggal való összeegyeztethetőségét.

(59)

A tagállamok ezeket az információkat továbbítják a Bizottságnak. Ezen információk alapján az Uniónak az Unióba irányuló fosszilis energiaforrások behozatalával kapcsolatban átláthatósági adatbázist kell létrehoznia és kezelnie, amely részletes adatokat tartalmaz egyrészt arra vonatkozóan, hogy az exportáló vállalatok csatlakoztak-e az olaj- és gázipari vállalatokra vonatkozó OGMP-hez, másrészt – amennyiben van ilyen – a szénipari vállalatokra vonatkozó, ezzel egyenértékű, nemzetközileg vagy az uniós szinten elismert szabvánnyal kapcsolatban. Ezekből az információkból ki kell derülnie, hogy az exportáló országok vállalatai mennyire elkötelezettek a metánkibocsátásuknak az UNFCCC 3. szintű jelentési módszerei szerinti nyomon követése, jelentése és ellenőrzése iránt. Egy ilyen átláthatósági adatbázis információforrásként szolgálna az uniós fosszilisenergia-importőrök vásárlási döntéseihez, valamint más érdekelt felek és a nyilvánosság számára is. Az átláthatósági adatbázisnak az uniós vállalatok és az Unióba fosszilis energiát exportáló vállalatok által a metánkibocsátás nyomon követése és jelentése, valamint csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket is tükröznie kell. Az adatbázisnak tartalmaznia kell továbbá a fosszilisenergia-termelő országok nyomon követésre, jelentésre és csökkentésre vonatkozó szabályozási intézkedéseivel kapcsolatos információkat is.

(59)

A tagállamok ezeket az információkat továbbítják a Bizottságnak. Ezen információk alapján az Uniónak az Unióba irányuló fosszilis energiaforrások behozatalával kapcsolatban átláthatósági adatbázist kell létrehoznia és kezelnie, amely részletes adatokat tartalmaz egyrészt arra vonatkozóan, hogy az exportáló vállalatok csatlakoztak-e az olaj- és gázipari vállalatokra vonatkozó OGMP-hez, másrészt – amennyiben van ilyen – a szénipari vállalatokra vonatkozó, ezzel egyenértékű, nemzetközileg vagy az uniós szinten elismert szabvánnyal kapcsolatban. Ezekből az információkból ki kell derülnie, hogy az exportáló országok vállalatai mennyire elkötelezettek a metánkibocsátásuknak az UNFCCC 3. szintű jelentési módszerei szerinti nyomon követése, jelentése és ellenőrzése iránt. Egy ilyen átláthatósági adatbázis információforrásként szolgálna az uniós fosszilisenergia-importőrök vásárlási döntéseihez, valamint más érdekelt felek és a nyilvánosság számára is. Az átláthatósági adatbázisnak az uniós vállalatok és az Unióba fosszilis energiát exportáló vállalatok által a metánkibocsátás nyomon követése és jelentése, valamint csökkentése érdekében hozott intézkedéseket is tükröznie kell. Az adatbázisnak tartalmaznia kell továbbá a fosszilisenergia-termelő országok nyomon követésre, jelentésre és csökkentésre vonatkozó szabályozási intézkedéseivel kapcsolatos információkat is.

(61)

Az (58)–(60) preambulumbekezdésben említett intézkedéseknek együttesen fokozniuk kell az átláthatóságot a vásárlók számára, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott beszerzési döntéseket hozzanak, és az egész világon javítva a metánkibocsátás-csökkentési megoldások szélesebb körű elterjedésének lehetőségét . Ezen túlmenően az intézkedéseknek fokozottabban ösztönözniük kell a nemzetközi vállalatokat arra, hogy csatlakozzanak a metán nyomon követésére és jelentésére vonatkozó olyan nemzetközi szabványokhoz, mint az OGMP, vagy hatékony nyomonkövetési, jelentési és kibocsátáscsökkentési intézkedéseket fogadjanak el. Ezek az intézkedések egy olyan fokozatos megközelítés alapjául szolgálnak, amelynek célja a behozatalra alkalmazandó intézkedések szigorítása.  A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa vagy kiegészítse az importőrökre vonatkozó jelentéstételi követelményeket. A Bizottságnak továbbá értékelnie kell ezen intézkedések végrehajtását, és amennyiben szükségesnek ítéli, felülvizsgálati javaslatokat nyújt be az importőrökre vonatkozó szigorúbb intézkedések bevezetése , valamint a harmadik országokban a metánkibocsátás nyomon követésére, jelentésére, ellenőrzésére és csökkentésére alkalmazandó intézkedések hasonló szintű hatékonyságának biztosítása érdekében. Az értékelés során figyelembe kell vennie az IMEO által végzett munkát, beleértve a metánkibocsátási mutatót, az átláthatósági adatbázist és a metánkibocsátók nyomon követésére szolgáló globális eszközt. Amennyiben a Bizottság helyénvalónak találja a behozatalra alkalmazandó intézkedések szigorítását, különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között konzultáljon az érintett harmadik országokkal.

(61)

Az (58)–(60) preambulumbekezdésben említett intézkedéseknek együttesen fokozniuk kell az átláthatóságot a vásárlók számára, és meg kell könnyíteniük a behozatalra vonatkozó uniós rendeletnek való teljes megfelelés vizsgálatát . Ezen túlmenően az intézkedéseknek fokozottabban ösztönözniük kell a nemzetközi vállalatokat arra, hogy csatlakozzanak a metán nyomon követésére és jelentésére vonatkozó olyan nemzetközi szabványokhoz, mint az OGMP, vagy hatékony nyomonkövetési, jelentési és kibocsátáscsökkentési intézkedéseket fogadjanak el. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa vagy kiegészítse az importőrökre vonatkozó jelentéstételi követelményeket. A Bizottságnak továbbá értékelnie kell ezen intézkedések végrehajtását, és amennyiben szükségesnek ítéli, felülvizsgálati javaslatokat kell benyújtania az importőrökre vonatkozó szigorúbb intézkedések bevezetése érdekében. Az értékelés során figyelembe kell vennie az IMEO által végzett munkát, beleértve a metánkibocsátási mutatót, az átláthatósági adatbázist és a metánkibocsátók nyomon követésére szolgáló globális eszközt. Amennyiben a Bizottság helyénvalónak találja a behozatalra alkalmazandó intézkedések szigorítását, különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között konzultáljon az érintett harmadik országokkal.

b)

fosszilis és/vagy megújuló (bio- vagy szintetikus) metánnal működő gázszállító, -elosztó, föld alatti gáztároló és cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) ;

b)

fosszilis és/vagy megújuló (bio- vagy szintetikus) metánnal működő gázszállító, -elosztó (kivéve a végfogyasztási pontokon található mérőrendszereket) , föld alatti gáztároló és cseppfolyósítottföldgáz-terminálok ;

(ca)

petrolkémiai termékek.

1.

„metánkibocsátás”: a lehetséges metánkibocsátási forrást jelentő valamennyi szerkezeti elemből származó összes közvetlen kibocsátás, függetlenül attól, hogy az szándékos vagy nem szándékos lefúvatás vagy fáklyákon belüli tökéletlen égés eredménye, illetve más szerkezeti elemekből vagy véletlen szivárgásból származik;

1.

„metánkibocsátás”: a lehetséges metánkibocsátási forrást jelentő valamennyi szerkezeti elemből származó összes közvetlen kibocsátás, függetlenül attól, hogy az lefúvatás vagy fáklyákon belüli tökéletlen égés eredménye, illetve más szerkezeti elemekből vagy szivárgásból származik;

1a.

1b.

7.

„hitelesítő”: az e rendelet 4. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságoktól eltérő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely hitelesítési tevékenységeket végez, és amelyet a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület akkreditált, vagy az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a hitelesítési nyilatkozat kiállításának időpontjában más módon felhatalmazott természetes személy;

7.

„hitelesítő”: olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely hitelesítési tevékenységeket végez, és amelyet a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület akkreditált, vagy az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a hitelesítési nyilatkozat kiállításának időpontjában más módon felhatalmazott természetes személy;

9a.

9b.

10.

„kibocsátási tényező”: valamely gáz egységnyi tevékenységre jutó kibocsátását vagy elnyelését számszerűsítő együttható, amely gyakran olyan mérési adatokból vett mintán alapul, amelyeket azzal a céllal átlagolnak, hogy adott működési feltételek mellett egy adott tevékenységi szintre vonatkozóan reprezentatív kibocsátási arányt állapítsanak meg;

10.

„kibocsátási tényező”: valamely gáz egységnyi tevékenységre jutó kibocsátását számszerűsítő együttható, amely gyakran olyan mérési adatokból vett mintán alapul, amelyeket azzal a céllal átlagolnak, hogy adott működési feltételek mellett egy adott tevékenységi szintre vonatkozóan reprezentatív kibocsátási arányt állapítsanak meg;

12.

„fajlagos kibocsátási tényező”: közvetlen mérésekből származó kibocsátási tényező;

12.

„fajlagos kibocsátási tényező”: egy adott kibocsátóforrás-típusra vonatkozó, közvetlen mérésekből származó kibocsátási tényező;

13.

„közvetlen mérés”: a metánkibocsátás mennyiségének metánmérő készülékkel történő közvetlen, forrásszintű meghatározása ;

13.

„közvetlen mérés”: a metánkibocsátásnak az ilyen mérést lehetővé tévő mérőkészülékkel történő forrásszintű mérése ;

13a.

14.

„telephelyi szintű metánkibocsátás”: egy eszközön belüli összes kibocsátási forrás;

14.

„telephelyi szintű metánkibocsátás”: egy egész telephelyen belüli összes kibocsátási forrás;

15.

„telephelyi szintű mérés”: felülről lefelé irányuló mérés, amelyhez jellemzően mobil platformra – például járművekre, drónokra, légi járművekre, hajókra, műholdakra vagy más eszközökre – szerelt érzékelőket használnak, amelyek segítségével teljes kép kapható az egész telephely kibocsátásáról;

15.

„telephelyi szintű mérés”: felülről lefelé irányuló mérés, amelyhez jellemzően mobil platformra – például járművekre, drónokra, légi járművekre, hajókra, műholdakra vagy más eszközökre – szerelt érzékelőket , illetve helyhez kötött érzékelőket, például folyamatos pontérzékelő-hálózatokat vagy egyéb eszközöket használnak, amelyek segítségével teljes kép kapható az egész telephely kibocsátásáról;

17.

„szivárgásészlelési és -javítási vizsgálat”: a metánkibocsátás forrásainak – a szivárgásokat és a nem szándékos lefúvatást is ideértve – azonosítása céljából végzett vizsgálat ;

17.

„szivárgásészlelési és -javítási vizsgálat”: műszerrel vagy más fejlett technológiával, minimális észlelési határértékkel és konfidenciahatárokkal végzett vizsgálat, amelynek célja a metánkibocsátási szivárgások és egyéb, nem szándékos metánkibocsátások forrásainak azonosítása, valamint a szivárgó szerkezeti elemek javítása vagy cseréje ;

18.

„lefúvatás”: a metán elégetés nélküli kibocsátása a légkörbe , akár szándékosan az erre a célra tervezett folyamatokból, tevékenységekből vagy eszközökből , akár nem szándékosan, üzemzavar vagy geológiai korlátok esetén ;

18.

„lefúvatás”: a metán elégetés nélküli , szándékos kibocsátása a légkörbe erre a célra tervezett folyamatokból, tevékenységekből vagy eszközökből;

22.

„rutinszerű fáklyázás”: az olaj vagy fosszilis gáz szokásos kitermelése során abban az esetben végzett fáklyázás, ha nincs elegendő létesítmény vagy a geológiai körülmények nem alkalmasak a metán visszasajtolására, helyszíni hasznosítására vagy piacra juttatására;

22.

„rutinszerű fáklyázás”: az olaj vagy fosszilis gáz szokásos kitermelése során abban az esetben végzett fáklyázás, ha nincs elegendő létesítmény vagy a geológiai körülmények nem alkalmasak a metán visszasajtolására, helyszíni hasznosítására , feldolgozására vagy piacra juttatására , kivéve a sürgősségi helyzet miatti fáklyázást ;

24.

„inaktív kút”: olyan olaj- vagy gázkút vagy kútfúrás által érintett terület, ahol a feltárási vagy kitermelési tevékenység legalább egy éve szünetel;

24.

„inaktív kút”: olyan olaj- vagy gázkút vagy kútfúrás által érintett szárazföldi vagy tengeri terület, ahol a feltárási vagy kitermelési tevékenység legalább egy éve szünetel; nem tartoznak ide a véglegesen lezárt és termelésből kivont kutak.

24a.

39a.

41.

„importőr”: az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi tevékenység keretében harmadik országból származó fosszilis energiaforrást hoz forgalomba az uniós piacon.

41.

„importőr”: olyan természetes vagy jogi személy, aki kereskedelmi tevékenység keretében harmadik országból származó gázt, olajat vagy szenet hoz forgalomba az uniós piacon , beleértve az Unióban letelepedett minden olyan természetes személyt, akit a 27. cikkben előírt cselekmények végrehajtására jelöltek ki .

a)

a 7. cikkben említett megalapozott panaszok és a meg nem felelés eseteinek lehető legrövidebb időn belüli kivizsgálása azt követően, hogy az illetékes hatóságok tudomást szereztek a panaszokról vagy a meg nem felelésről;

a)

a 7. cikkben említett megalapozott panaszok és a meg nem felelés eseteinek lehető legrövidebb időn belüli kivizsgálása azt követően, hogy az illetékes hatóságok tudomást szereztek a panaszokról vagy a meg nem felelésről , de legkésőbb 6 hónappal ezen időpont után ;

d)

az üzemeltetők vagy a bányaüzemeltetők által alkalmazott minőség-ellenőrzési vagy minőségbiztosítási rendszerek.

d)

az üzemeltetők, bányaüzemeltetők vagy – amennyiben a 27. cikk értelmében ez kötelességük – importőrök által alkalmazott minőség-ellenőrzési vagy minőségbiztosítási rendszerek.

e)

az adatforrások közötti jelentős eltérésekkel kapcsolatos megállapítások jelentése.

e)

az adatforrások közötti jelentős eltérésekkel kapcsolatos megállapítások jelentése , hozzájárulva a megbízhatóbb tudományos módszerek kialakításához;

ea)

korai felismerési és figyelmeztető rendszer segítségével azonosított szuperkibocsátók bejelentése.

a)

az üzemeltetett eszközök tekintetében [12 hónappal e rendelet hatálybalépése után]-ig, és

b)

a nem üzemeltetett eszközök tekintetében [24 hónappal e rendelet hatálybalépése után]-ig, feltéve, hogy ezeket az eszközöket az a) pont szerinti kötelezettségnek megfelelően az üzemeltető nem jelentette be.

a)

az üzemeltetett eszközök tekintetében [24 hónappal e rendelet hatálybalépése után]-ig, ezt követően pedig minden év május 31-ig, és

b)

a nem üzemeltetett eszközök tekintetében [42 hónappal e rendelet hatálybalépése után]-ig, ezt követően pedig minden év május 31-ig, feltéve, hogy ezeket az eszközöket az a) pont szerinti kötelezettségnek megfelelően az üzemeltető nem jelentette be.

c)

a metánkibocsátás méréséhez használt számszerűsítési módszerekre vonatkozó részletes információk;

c)

a számszerűsítési módszerekre vonatkozó részletes információk;

a)

amennyiben a telephelyi szintű mérés statisztikailag szignifikáns mértékben meghaladja a forrásszintű jegyzéket, az üzemeltetőnek dokumentációt kell benyújtania a forrásszintű jegyzék és a telephelyi szintű mérések egyeztetése érdekében, és a telephelyi szintű mérések magasabb értékeinek figyelembevétele érdekében frissítenie kell a forrásszintű jegyzéket;

b)

amennyiben a telephelyi szintű mérés statisztikailag szignifikáns mértékben alacsonyabb, mint a forrásszintű jegyzék, az üzemeltetőnek felül kell vizsgálnia a telephelyi mérőeszközök alsó észlelési küszöbértékét annak megerősítése érdekében, hogy az alsó észlelési küszöbérték elég alacsony az egyes alkotóelemektől várható szintű kibocsátás észleléséhez; amennyiben az alsó észlelési küszöbérték nem elég alacsony, az üzemeltetőnek ugyanazon naptári éven belül meg kell ismételnie a mérést egy kellően alacsony alsó észlelési küszöbértékkel rendelkező eszközzel, és ezt az eredményt össze kell hasonlítania a forrásszintű jegyzékkel; amennyiben az alsó észlelési küszöbérték megfelelőnek bizonyul, az üzemeltetőnek dokumentációt kell csatolnia a jelentéshez, amely tartalmazza az eltérés okait.

a)

a (3) bekezdés a) pontjában említett észlelési minimum-határértékeket észlelő eszközöket használó földfelszín feletti komponensek esetében kéthavonta egyszer;

b)

a (3) bekezdés b) pontjában említett észlelési minimum-határértékeket észlelő eszközöket használó földfelszín feletti komponensek esetében négyhavonta egyszer;

c)

a (3) bekezdés c) pontjában említett észlelési minimum-határértékeket észlelő eszközöket használó földfelszín alatti komponensek esetében ötévente egyszer, vagy az I. melléklet 1. részében meghatározott időszakonként;

a)

17 g/óra metán standard hőmérsékleten és nyomáson; a vizsgálatot minden egyes lehetséges kibocsátási forrás szintjén el kell végezni;

b)

50 ppm térfogatrész metán vagy 1 gramm/óra; a vizsgálatot minden egyes földfelszín feletti komponens lehetséges kibocsátási forrásának érintkezésénél el kell végezni;

c)

500 ppm vagy 5 gramm/óra metán a föld alatti szerkezeti elemek esetében.

a)

az alkalmazottak és az emberek biztonsága az észlelt szivárgás közelében;

b)

az intézkedés esetleges káros környezeti hatásai, ha bizonyítható, hogy ezek a hatások meghaladnák az intézkedés környezeti előnyeit, például ha a javítás összességében magasabb metánkibocsátáshoz vezetne, mint ha nem kerülne sor a javításra;

c)

egy szerkezeti elem hozzáférhetősége, beleértve a hozzáférési engedélyeket; valamint

d)

a szerkezeti elem javításához szükséges tartalék alkatrészek vagy a cseréhez szükséges szerkezeti elemek hiánya.

a)

vészhelyzet vagy üzemzavar esetén ; valamint

a)

vészhelyzet vagy üzemzavar esetén.

b)

ha az a szerkezeti elemek vagy berendezések működéséhez, javításához, karbantartásához vagy teszteléséhez elkerülhetetlen és feltétlenül szükséges, a 16. cikkben meghatározott jelentési kötelezettségekre is figyelemmel.

a)

bizonyos szerkezeti elemek normál működése során, feltéve, hogy a berendezés megfelel a berendezésre vonatkozó összes előírt szabványnak, és azt a metánveszteségek minimalizálása érdekében megfelelően karbantartják és rendszeresen ellenőrzik;

a)

pneumatikus eszközök és szivattyúk, valamint szárazgáz-tömítések, kompresszorok, légköri nyomástároló tartályok vagy más, szellőztetésre tervezett szerkezeti elemek normál működése során, feltéve, hogy a berendezés megfelel az e cikk (5b) bekezdése alapján meghatározott összes berendezési szabványnak, és azt a metánveszteségek minimalizálása érdekében megfelelően karbantartják és rendszeresen ellenőrzik;

c)

tárolótartály vagy más alacsony nyomású tartály esetében végzett mérés vagy mintavétel során;

c)

tárolótartály vagy más alacsony nyomású tartály esetében végzett mérés vagy mintavétel során , feltéve, hogy az adott tároló- vagy egyéb tartály megfelel az (5b) bekezdés alapján meghatározott szabványoknak ;

d)

a folyadékoknak az alkalmazandó szabványokkal összhangban a tárolótartályból vagy más alacsony nyomású tartályból egy szállítójárműbe történő áttöltése során;

d)

a folyadékoknak az alkalmazandó szabványokkal összhangban a tárolótartályból vagy más alacsony nyomású tartályból egy szállítójárműbe történő áttöltése során , feltéve, hogy az adott tartály megfelel az (5b) bekezdés alapján meghatározott szabványoknak ;

e)

javítás és karbantartás során, beleértve a berendezés javítás és karbantartás céljából történő kifúvatását és nyomásmentesítését;

e)

javítás, karbantartás, vizsgálati eljárások és leszerelés során, beleértve a berendezés javítás és karbantartás céljából történő kifúvatását és nyomásmentesítését;

a)

vészhelyzet vagy üzemzavar miatti lefúvatás vagy fáklyázás;

a)

vészhelyzet és üzemzavar miatti lefúvatás vagy fáklyázás , vagy ;

c)

a bányászat utáni tevékenységek során keletkező metánkibocsátás.

c)

a bányászat utáni tevékenység során és a bánya területén belül keletkező metánkibocsátás.

a)

vészhelyzet vagy üzemzavar miatt volt szükség;

a)

vészhelyzet miatt volt szükség;

a)

lehetővé kell tenni a metán gáztalanítással történő befogását;

b)

a biztonság szempontjából fontos gáztalanító eszközök, pl. szellőzőelszívók (Protegohaube) továbbra is üzemeltethetők;

c)

a bányagáz energiaforrásként való felhasználását nem érinti a rendelet alkalmazásának hatálya;

d)

a rendelet értelmében a metánkibocsátás csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a bányavíz duzzasztását;

a)

az intézkedések vagy szabályozási követelmények hatékonysága az Unióban alkalmazandókkal összehasonlítva;

b)

az importőrök által szolgáltatott adatok pontossága; valamint

c)

a szabályok be nem tartása esetén alkalmazandó szankciók és a végrehajtás hatékonysága azokban az érintett országokban, ahol a szabályozási egyenértékűséget vizsgálják.