P9_TA(2023)0192

A Szerbiáról szóló 2022. évi jelentés

Az Európai Parlament 2023. május 10-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2022. évi jelentéséről (2022/2204(INI))

(C/2023/1065)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Szerb Köztársaság között létrejött, 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett stabilizációs és társulási megállapodásra (1),

—	tekintettel a 2023. február 27-i brüsszeli megállapodásra és a 2023. március 18-i ohridi megállapodásra, valamint annak végrehajtási mellékletére,

—	tekintettel Szerbia európai uniós tagságra irányuló, 2009. december 19-i kérelmére,

—

tekintettel a Bizottság 2011. október 12-i véleményére Szerbia európai uniós tagság iránti kérelméről (COM(2011)0668), az Európai Tanács 2012. március 1-jei határozatára a tagjelölti státusz Szerbia részére történő megadásáról és az Európai Tanács 2013. június 27–28-i határozatára a Szerbiával való uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről,

—	tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-án, Szalonikiben tartott ülésének elnökségi következtetéseire,

—	tekintettel a 2019. május 17-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott szófiai nyilatkozatra,

—	tekintettel a 2020. május 6-i EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott zágrábi nyilatkozatra,

—	tekintettel a 2022. december 6-i EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón elfogadott tiranai nyilatkozatra,

—	tekintettel a 2014. augusztus 28-án elindított berlini folyamatra és a berlini folyamat keretében 2021. július 5-én tartott nyolcadik csúcstalálkozóra,

—	tekintettel a 2020. november 10-i szófiai csúcstalálkozóra, beleértve a közös regionális piacról szóló nyilatkozatot és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrendről szóló nyilatkozatot,

—	tekintettel az Energiaközösség létrehozásáról szóló, 2006. július 20-i szerződésre (2) és az Energiaközösséget létrehozó szerződés Európai Közösség általi megkötéséről szóló, 2006. május 29-i tanácsi határozatra (3),

—

tekintettel a Nyugat-Balkán energiabiztonságáról és zöld átállásáról szóló nyilatkozatra, valamint a Nyugat-Balkán berlini folyamatával kapcsolatos csúcstalálkozón 2022. november 3-án elfogadott, a mozgás szabadságáról, valamint a szakmai és felsőfokú képesítések elismeréséről szóló megállapodásokra,

—

tekintettel az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az „Európai környezetért” folyamat negyedik miniszteri konferenciáján, 1998. június 25-én elfogadott, az Európai Közösség által 2005. február 17-én, a Szerb Köztársaság által pedig 2009. július 31-én ratifikált, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményére,

—	tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való emberi jogról szóló, 2022. július 26-i határozatára,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244 (1999). sz. határozatára, a Nemzetközi Bíróság (NB) Koszovó függetlensége egyoldalú kinyilvánításának a nemzetközi joggal való összhangjáról szóló, 2010. július 22-i tanácsadó véleményére és az ENSZ Közgyűlésének 2010. szeptember 9-i 64/298. számú határozatára, amely elismerte az NB véleményének tartalmát, és üdvözölte az Unió készségét a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd elősegítésére,

—	tekintettel a Szerbia és Koszovó kormánya közötti kapcsolatok normalizálására vonatkozó alapelvekről szóló, 2013. április 19-i első megállapodásra, a 2015. augusztus 25-i megállapodásokra és az Unió közreműködésével zajló, a kapcsolatok normalizálására irányuló párbeszédre,

—

tekintettel a Szerbia és Koszovó kormánya közötti, a szabad mozgásról szóló, 2022. augusztus 27-i megállapodásra és a rendszámtáblákról szóló, 2022. november 23-i megállapodásra, valamint az energiaügyi megállapodásoknak az EU által támogatott 2022. június 21-i párbeszéd keretében elfogadott végrehajtási ütemtervére,

—	tekintettel a Belgrád és Pristina között az EU közvetítésével zajló párbeszédről szóló, 2023. február 9-i európai tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

—	tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló, 2021. szeptember 15-i (EU) 2021/1529 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (4),,

—

tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641), valamint a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend végrehajtásával kapcsolatos iránymutatásokról szóló, 2020. október 6-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0223),

—

tekintettel a Szerbia 2021–2023 közötti gazdasági reformprogramjáról szóló, 2022. április 22-i bizottsági értékelésre (SWD(2021)0096), továbbá az EU, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd keretében a Tanács által, 2022. május 24-én elfogadott együttes következtetésekre,

—	tekintettel a „2022. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2022. október 12-i bizottsági közleményre (COM(2022)0528) és az azt kísérő, „Szerbiáról szóló 2022. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2022)0338),

—	tekintettel Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról szóló, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

—	tekintettel a Szerbia csatlakozását tárgyaló konferencia 2021. június 22-én tartott tizenkettedik, illetve 2021. december 14-én tartott tizenharmadik miniszteri szintű ülésére és az ezek eredményeként megnyílt „Zöld menetrend és fenntartható összeköttetések” című 4. témakörre,

—	tekintettel az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Tanács 2022. január 25-én Brüsszelben megrendezett hatodik ülésére,

—	tekintettel a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2022. december 13-i tanácsi következtetésekre,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék 01/2022. számú, „A nyugat-balkáni országok jogállamiságához nyújtott uniós támogatás: a törekvések ellenére nem szűntek meg egyes alapvető problémák” című, 2022. január 10-i különjelentésére,

—	tekintettel az Európai Számvevőszék „Az Uniót érintő dezinformáció: korlátozottan, de továbbra is árt” című, 2021. június 3-i 09/2021. számú különjelentésére,

—	tekintettel a Szerbiáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—	tekintettel a 2020. évi csúcstalálkozót követően a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó, 2020. június 19-i ajánlására (5),

—	tekintettel a Bizottság Szerbiáról szóló 2021. évi jelentéséről szóló, 2022. július 6-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén a Nyugat-Balkánon folytatott együttműködésről szóló, 2021. december 15-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel a szerbiai Linglong gyárban alkalmazott kényszermunkáról és a környezetvédelmi tiltakozásokról szóló, 2021. december 16-i állásfoglalására (8),,

—	tekintettel „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozásról, beleértve a dezinformációt is” című, 2022. március 9-i állásfoglalására (9),

—	tekintettel az Európai Tanács Ukrajnáról, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia tagsági kérelméről, a Nyugat-Balkánról és a külkapcsolatokról szóló, 2022. június 23. és 24-i következtetéseire,

—	tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választási megfigyelő missziójának a 2022. április 3-án Szerbiában megtartott előrehozott parlamenti és elnökválasztásokról szóló, 2022. augusztus 19-én közzétett zárójelentésére,

—	tekintettel az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) Szerbiára vonatkozó öt értékelési körére,

—	tekintettel a Transparency International által 2023. január 31-én közzétett 2022. évi globális korrupcióérzékelési indexre,

—	tekintettel a parlamenti választások megrendezése feltételeinek javításáról a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésében az Európai Parlament közvetítésével zajló, pártok közötti párbeszédre,

—	tekintettel a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, az új uniós bővítési stratégiára vonatkozó, 2022. november 23-i ajánlására (10),

—	tekintettel az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság 2022. november 23–24-i 14. ülésén elfogadott nyilatkozatra és ajánlásokra,

—	tekintettel az Oroszországi Föderációnak a terrorizmus állami támogatójaként való elismeréséről szóló, 2022. november 23-i állásfoglalására (11),

—	tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Ukrajna elleni agresszióról szóló, 2022. március 2-án elfogadott határozatára,

—	tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

—	tekintettel az Európai Parlament és a nyugat-balkáni parlamentek elnökeinek az Európai Parlament elnöke által a nyugat-balkáni parlamentek vezetésével közösen kezdeményezett, 2021. június 28-i második csúcstalálkozóján megfogalmazott közös nyilatkozatra,

—	tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

—	tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0172/2023),

mivel a bővítés történelmileg az EU egyik leghatékonyabb külpolitikai eszköze, az alapvető reformok ösztönzése és bátorítása szempontjából – többek között a jogállamiság területén – az EU egyik legsikeresebb politikája, valamint az egész kontinensre kiterjedő, tartós békét, stabilitást és biztonságot célzó geostratégiai befektetés;

mivel az Európai Unió jelenti a nyugat-balkáni országok jövőjét; mivel a keleti partnerség országainak uniós tagság iránti kérelme új lendületet adott a bővítésnek, ami arra késztette az Uniót, hogy felgyorsítsa a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos ígéretek régóta esedékes teljesítését, és döntést hozzon a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Észak-Macedóniával és Albániával, valamint a tagjelölt státusz Bosznia-Hercegovina részére történő megadásáról;

C.	mivel az EU bővítésének lassú üteme táptalajként szolgált a rosszindulatú harmadik szereplők, különösen Oroszország és Kína számára a nyugat-balkáni térségben;

mivel Szerbiát mint tagjelölt országot saját érdemei alapján kell megítélni, ami a Szerbia által elfogadott tárgyalási folyamat részeként magában foglalja a közös európai jogok és értékek tiszteletben tartását és az azok melletti megingathatatlan elkötelezettséget, valamint az uniós kül- és biztonságpolitikához való igazodást; mivel Szerbia uniós tagság felé vezető útja a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálásától is függ;

mivel az alapvető reformok előmozdításához a bővítési országok politikai vezetőinek valódi politikai akaratára van szükség; mivel az EU-nak és politikai vezetőinek mind a tagállamokban, mind a csatlakozásra váró országokban konkrét lépésekkel és eredményekkel kell bizonyítaniuk a bővítés iránti valódi elkötelezettségüket (és ígéreteiket), biztosítva annak folytonosságát, következetességét, hitelességét és hatását;

F.	mivel időközben a kormánytöbbség folyamatosan aláásott egyes politikai jogokat és polgári szabadságjogokat, nyomást gyakorolva a független médiára, a politikai ellenzékre és a civil társadalmi szervezetekre;

G.	mivel Szerbia az EU nyugat-balkáni előcsatlakozási támogatásának legnagyobb kedvezményezettje, és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretében 2014 óta 1,404 milliárd EUR összegű támogatásban részesült;

H.	mivel az EU Szerbia legnagyobb befektetője, kereskedelmi partnere és legjelentősebb adományozója, amely 2021-ben 1,85 milliárd EUR összegű közvetlen befektetést hajtott végre;

I.	mivel a következő hét év során az EU a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együttműködve akár 30 milliárd EUR-t fog mozgósítani a 2020-ban indított, Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében;

J.	mivel Szerbia a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet mindegyik alapvető egyezményét ratifikálta;

K.	mivel Oroszország Ukrajnával szembeni agressziós háborúja és az európai biztonságot érintő orosz fenyegetés még inkább kiemeli a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) összehangolásának fontosságát a bővítési folyamaton belül;

L.	mivel az ENSZ Közgyűlésében Szerbia megszavazta az ukrajnai orosz agressziót elítélő határozatokat, és egyúttal támogatta Ukrajna területi sérthetetlenségének és szuverenitásának a nemzetközi joggal összhangban történő tiszteletben tartását;

M.	mivel Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, jogellenes orosz inváziót követően; mivel Szerbia uniós közös kül- és biztonságpolitikához való igazodásának aránya 64 %-ról (2021) 45 %-ra (2022) esett vissza;

mivel Oroszország arra használja szerbiai befolyását, hogy megpróbálja destabilizálni és fenyegetni a szomszédos szuverén államokat, és beavatkozni ügyeikbe; mivel Szerbia biztonságos menedékhellyé vált az orosz vállalatok, például a nagyobb kommunikációs és médiavállalatok, köztük a Russia Today (RT) számára; mivel a közösségimédia-platformok antidemokratikus politikai mozgalmak népszerűsítésének eszközeivé váltak a Nyugat-Balkánon;

mivel a Balkan Free Media kezdeményezés jelentése szerint Szerbiában a dezinformáció sokkal gyorsabban terjed, mint ahogy azt a független tényellenőrzők dokumentálni tudják, ami szítja a megosztottságot és az EU-ellenes érzéseket, növekvő biztonsági aggályokat vetve fel a régióban; mivel a dezinformáció gyakran valamely politikai személyiség hamis vagy félrevezető kijelentéséből ered, amelyet aztán az állami érdekeltségű média közöl, majd megoszt a közösségi médiában;

Csatlakozás iránti elkötelezettség

üdvözli, hogy Szerbia továbbra is stratégiai céljának tekinti az uniós tagság elérését, és ezzel összefüggésben üdvözli az új európai integrációs miniszter kinevezését; hangsúlyozza, hogy a tárgyalási keretben meghatározottak szerint a csatlakozási folyamat dinamikáját a jogállamiság és az alapvető jogok terén elért eredmények, a demokratikus intézmények működése, a közös európai jogok és értékek iránti elkötelezettség, valamint a Koszovóval való viszony rendezése és dezeszkalációja fogja meghatározni; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájához (KKBP) való igazodás – különösen Oroszország Ukrajnával szembeni agresszív háborúja tekintetében – továbbra is alapvető fontosságú;

elvárja szilárd új uniós csatlakozási tárgyalócsoport alakítását Szerbiában; felkéri a hatóságokat, hogy dolgozzanak ki kapacitásépítési terveket annak érdekében, hogy erősítsék Szerbia kapacitásait az uniós csatlakozási folyamat végrehajtása során;

sajnálatosnak tartja Szerbia folytatódó csekély igazodását a KKBP-hez, amely a 2021-es 64 %-ról 2022-re 45 %-ra csökkent, különösen Oroszország Ukrajnával szembeni agressziós háborúja összefüggésében; hangsúlyozza, hogy Szerbia egyike azon nagyon kevés európai országnak, amelyek nem csatlakoztak az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy mutassanak egyértelmű elkötelezettséget a nemzetközi jog és az uniós értékek iránt, és igazodjanak az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez; megismétli azon álláspontját, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások csak akkor folytatódhatnak, ha az ország csatlakozik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, és jelentős eredményeket ér el az Unióval kapcsolatos reformok terén; sürgeti Szerbiát, hogy biztosítsa az EU által Oroszországgal és Belarusszal szemben hozott szankciók hatékony alkalmazását azáltal, hogy fellép az intézkedések kijátszása vagy a kijátszási kísérletek ellen;

sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság 2022-ben visszalépést állapított meg a tárgyalási fejezetek egyike, nevezetesen a kül-, biztonság- és védelempolitikáról szóló 31. fejezet területén; hangsúlyozza, hogy tagjelölt országként Szerbiának be kell tartania az EU elveit és politikáit, és meg kell szüntetnie mindennemű igazodást egy háborús uszítást folytató, autokratikus rezsimhez;

tudomásul veszi, hogy Szerbia az ENSZ Közgyűlésének vonatkozó határozatairól, valamint Oroszországnak az Emberi Jogi Tanácsból való felfüggesztéséről szóló szavazáskor igazodott az EU-hoz; üdvözli, hogy Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy Szerbia következetesen elmulasztotta, hogy igazodjon az EU Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseihez és az Európai Bizottság főképviselője/alelnöke által az Ukrajna ellen agresszorként fellépő Oroszországgal szemben tett legtöbb nyilatkozathoz; üdvözli Szerbia csatlakozását a Belarusszal szemben Ukrajna orosz megszállásában játszott szerepe és a volt ukrán vezetés elleni intézkedések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedésekhez, valamint a Szerbia által nyújtott energiaügyi segítségnyújtást, újjáépítési erőfeszítéseket és az Ukrajnának biztosított humanitárius segítségnyújtás érdekében tett lépéseket; sajnálja azonban, hogy a szerb kormány gyakran úgy dönt, hogy nem jelenti be nyilvánosan csatlakozását ezekhez az intézkedésekhez;

sajnálatosnak tartja, hogy Szerbia továbbra is szoros kapcsolatokat és partnerséget tart fenn Oroszországgal, ami kérdéseket vet fel a Szerbia által követett stratégiai iránnyal kapcsolatban, és akadályozza a gazdasági és politikai fejlődést; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy milyen mértékben befolyásolják orosz tisztviselők a szerb közintézmények bizonyos döntéseit; elítéli, hogy állami tisztviselők és befolyásos médiaorgánumok kampányt folytatnak azzal a céllal, hogy megkíséreljék aláásni az EU-integráció folyamatát;

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szerb külpolitika kulcsfontosságú elemei – többek között a Szerbia külügyminisztériuma és Oroszország külügyminisztériuma közötti, 2023–2024-re vonatkozó konzultációs terv aláírása, valamint az EU szankciós listáján szereplő magas rangú oroszországi tisztviselőkkel való találkozók – szöges ellentétben állnak az EU álláspontjával; aggodalmát fejezi ki Aleksandar Vulin, a Biztonsági Hírszerző Ügynökség (BIA) igazgatójának kinevezése miatt, aki EU-ellenes és Kreml-barát retorikájáról ismert, és a múltban információkat osztott meg az orosz hatóságokkal a száműzetésben élő orosz ellenzék találkozóiról, többek között a orosz bíróság által később 25 év börtönbüntetésre ítélt Vlagyimir Kara-Murza részvételével zajlókról; aggodalmát fejezi ki az orosz ellenzék Belgrádban élő tagjainak a szerb hatóságok általi lehallgatásával kapcsolatos állítások miatt;

hangsúlyozza, hogy az önkényuralmi és antidemokratikus gyakorlatokhoz hozzájáruló bármilyen együttműködés – akár Oroszországban, akár Szerbiában – káros lenne az EU és Szerbia közötti kapcsolatok jövőjére nézve, és hangsúlyozza, hogy a Szerbia és az EU közötti kölcsönös bizalom, valamint Szerbia uniós integráció iránti őszinte elkötelezettsége alapvető fontosságú az Ukrajna ellen jelenleg is zajló orosz agresszió összefüggésében; ismételten felhívja a szerb hatóságokat, hogy biztosítsanak nagyobb átláthatóságot a Nišben létrehozott „Orosz–Szerb Humanitárius Központ” szerepe és tevékenysége tekintetében, és haladéktalanul szüntessenek meg minden – különösen katonai – együttműködést Oroszországgal;

sajnálja, hogy Szerbia kapcsolatot tart fenn az iráni autoriter rezsimmel, és fogadja annak magas rangú képviselőit Belgrádban, miközben az iráni rezsim brutálisan elnyomja polgárainak tömeges tiltakozásait; felhívja Szerbiát, hogy hitelt érdemlően határolódjon el az antidemokratikus ideológiáktól;

10.

emlékeztet arra, hogy az uniós csatlakozási folyamat elsősorban azon alapul, hogy a tagjelölt ország valóban hajlandó csatlakozni az uniós értékekhez és elvekhez; aggodalmát fejezi ki az EU-tagság támogatottságának történelmi mélypontra süllyedő közelmúltbeli csökkenése és az orosz rezsim támogatottságának növekedése miatt Szerbiában, ami a kormány által ellenőrzött médián keresztül és a kormánytisztviselők által széles körben terjesztett, hosszú múltra visszatekintő EU-ellenes/oroszbarát propagandának, valamint annak a közvetlen következménye, hogy a tisztségviselők nem néznek szembe és képtelenek megbirkózni Szerbia múltjával; elítéli a politikusok és köztisztviselők EU és egyes tagállamok, különösen Franciaország és Németország elleni támadásait; megjegyzi, hogy a támogatottság említett csökkenése közvetlenül összefügg más nemzetközi szereplők jelenlétének növekedésével; felhívja a szerb hatóságokat, hogy mozdítsák elő a tényeken alapuló és nyílt vitát az Európai Unióhoz való csatlakozásról; sajnálja, hogy a legmagasrangúbb szerb tisztviselők zsarolásnak minősítették azt, hogy az EU arra kérte Szerbiát, hogy tartsa tiszteletben a tagjelölt országként vállalt kötelezettségeket; a szerb és az uniós tisztviselőket egyaránt sürgeti, hogy kiemelt feladatként aktívan kommunikálják az uniós tagság előnyeit;

11.

aggasztónak tartja, hogy Szerbiában az uniós tagság közvélemény általi támogatottsága jóval alacsonyabb, mint a régió többi részében, és egyes közvélemény-kutatások szerint előfordulhat, hogy a szerb állampolgárok többsége ellenzi az Európai Unióhoz való csatlakozást; sajnálatosnak tartja, hogy számos médiaorgánum tudósításai erősen elfogultak az Unióval szemben és Oroszország javára; továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az állami finanszírozású médiaorgánumok – gyakran tisztségviselőket idézve – hozzájárulnak az EU-ellenes retorika terjesztéséhez Szerbiában;

12.

emlékeztet arra, hogy az EU Szerbia legfontosabb politikai és gazdasági partnere, és messze a legnagyobb támogatója; felhívja az EU-t, hogy vizsgálja felül az EU által Szerbiának nyújtott pénzügyi támogatás mértékét, amennyiben az ország továbbra is demokráciaellenes rezsimeket támogat, és nem igazodik az EU korlátozó intézkedéseihez és a KKBP-hez; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden uniós kiadás teljes mértékben összhangban legyen az EU saját stratégiai céljaival és érdekeivel;

13.

felhívja a szerb kormányt, a Bizottságot, az uniós tagállamokat és az EU szerbiai küldöttségét, hogy folytassanak aktívabb és hatékonyabb kommunikációs stratégiát annak érdekében, hogy népszerűsítsék Szerbia lakossága körében – a nagyobb városokon kívül is – az uniós csatlakozás, valamint az EU által finanszírozott projektek és reformok szerepét és előnyeit, és hozzanak intézkedéseket az Unióval kapcsolatos dezinformációval szemben; felhívja a szerb politikai vezetőket, hogy kommunikáljanak világosan és egyértelműen Szerbia európai útjáról és az EU-hoz fűződő szoros kapcsolatáról; felkéri a nemzetgyűlést, hogy támogassa Szerbia európai jövőjét; megismétli, hogy az Európai Parlament kész a szerb parlamenti képviselőkkel közösen részt venni a kommunikációs tevékenységekben annak érdekében, hogy az Uniót és Szerbiát közelebb hozzák egymáshoz;

14.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság Szerbiáról szóló 2020. évi jelentésének megjelenése óta nem történt javulás az aktuális helyzet értékelésében 33 tárgyalási fejezetben, és hogy 2022-ben a Bizottság egyetlen fejezet tekintetében sem észlelt „megfelelő előrehaladást”;

Demokrácia és jogállamiság

15.

üdvözli a Szerbia által annak érdekében tett lépéseket, hogy igazodjon azon nem uniós országok EU-s listájához, amelyek állampolgárainak vízumot kell kérniük az EU-ba való belépéshez, és szorgalmazza a haladéktalan további igazodást, különösen azon harmadik országok tekintetében, amelyekből irreguláris migráció áramlik az EU-ba, vagy amelyek biztonsági kockázatot jelentenek az EU számára; emlékeztet arra, hogy a migráció kezelését és a vízummentességi rendszer fenntarthatóságát is beleértve az igazodás alapvető fontosságú az EU és Szerbia általános kapcsolata szempontjából; megállapítja, hogy 2022 ősze óta Szerbia hat országgal – köztük a prioritásként azonosított országokkal (India, Tunézia, Burundi és Kuba) – törölte a vízummentességi rendszert, ami az uniós tagállamokba szabálytalanul belépő és menedékjogot kérelmező polgárok számának csökkenéséhez vezetett; felhívja Szerbiát, hogy a szomszédos országokkal – Koszovót is beleértve – és az uniós tagállamokkal való hatékony együttműködés révén az emberi jogok és a nemzetközi normák maradéktalan tiszteletben tartásával továbbra is járuljon hozzá az EU-ba irányuló vegyes migrációs áramlások kezeléséhez;

16.

elismerését fejezi ki Szerbiának az irreguláris migráció kezelése terén az Unióval folytatott jó együttműködésért, ezen belül a Frontexszel folytatódó jó együttműködésért és a szélesebb körű megállapodás megkötését célzó tárgyalások megnyitásáért;

17.

üdvözli, hogy Szerbia továbbra is aktívan részt vesz a KBVP keretében megvalósuló uniós missziókban és műveletekben, és azokhoz pozitívan járul hozzá;

18.

tudomásul veszi a szerb alkotmány módosításainak a 2022. januári népszavazást követő jóváhagyását, amelyek célja az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése, valamint a szerb jogállamisági intézmények átláthatóságának és hatékonyságának fokozása; üdvözli, hogy a szerb nemzetgyűlés 2023. február 9-én elfogadta az új igazságügyi jogszabályokat; hangsúlyozza, hogy a reformfolyamatot tovább kell vinni a vonatkozó végrehajtási jogszabályok európai bevált gyakorlatokkal összhangban történő elfogadásával, a Velencei Bizottság ajánlásainak teljes körű végrehajtásával és az alkotmányos határidőkkel összhangban; megjegyzi, hogy a demokratikus legitimitás növelése érdekében a lakosságot szorosan be kell vonni a reformfolyamatba; aggodalmát fejezi ki az Elektroprivreda Srbije-ügy miatt, amelyben eltávolították az ügyészeket, miután megkezdték vizsgálatukat egy korrupciós ügyben;

19.

megállapítja, hogy több civil társadalmi szervezet és független jogi szakértő szerint az igazságszolgáltatásról szóló jogszabályok továbbra is teret hagynak arra, hogy a végrehajtó hatalom jogtalan befolyást gyakoroljon az igazságszolgáltatás munkájára, míg az EU-val kapcsolatos nemzeti konvent megállapítása szerint fennáll annak lehetősége, hogy a civil társadalom véleményét nem vették kellőképpen figyelembe; kéri Szerbia közintézményeit, hogy elsődleges fontosságú feladatként erősítsék meg az igazságszolgáltatás függetlenségének és hatékonyságának biztosítékait; felhív a Velencei Bizottság által az igazságügyi jogszabályokról kiadott véleményekhez való teljes igazodásra és az olyan megoldások bevezetésének biztosítására, amelyek maradéktalanul megszüntetik az igazságszolgáltatás jogtalan befolyásolását; emlékezteti a szerb hatóságokat, hogy jelentős és konkrét előrelépésre van szükség, amelyet a jogállamisági reformok terén elért eredmények és a reformok tényleges végrehajtása, az igazságszolgáltatási gyakorlat, az alapvető jogok tiszteletben tartása és az ügyészség munkája alapján kell lemérni;

20.

üdvözli az Európai Parlament közvetítésével zajló, pártok közötti párbeszéd eredményeként a 2022. áprilisi választások előtt elfogadott, a választási feltételek javítására irányuló intézkedéseket; sajnálattal veszi tudomásul a választási feltételekről „külső közvetítés nélkül” folytatott párhuzamos párbeszédet, amely az Európai Parlament közvetítésével zajló, pártok közötti párbeszéd aláásásával fenyeget;

21.

üdvözli, hogy minden konstruktív erő, különösen az ellenzék kész részt venni a nemzetgyűlés munkájában, és hogy a nemzetgyűlés kész folytatni ezt a párbeszédet; támogatja az Európai Parlament által társfacilitált parlamenti párbeszéd létrehozását Szerbiában; hangsúlyozza, hogy a párbeszéd célja a szerb nemzetgyűlés munkájának javítása, és hogy minden párt felkérést kap arra, hogy hozzájáruljon e cél eléréséhez;

22.

emlékeztet annak fontosságára, hogy a nemzetgyűlésben tartsák be az eljárási szabályzatot, beleértve a parlamenti viták időben történő megszervezését és a kulcsfontosságú politikai viták – többek között a Koszovóval foglalkozó ülés – során a nemzetgyűlés rendjének fenntartását; sajnálatosnak tartja a politikai ellenfelekkel, a civil társadalommal, a médiával és más intézmények képviselőivel szemben a parlamenti viták során – többek között a kormánytisztviselők által – alkalmazott uszító hangnemet; ismételten kéri az új nemzetgyűlést, hogy ne tűrje az ilyen gyakorlatokat, és ténylegesen tartassa be saját magatartási kódexét; megismétli annak fontosságát, hogy kövessék a nemzetgyűlés eljárásait, valamint fenntartsák a legmagasabb szintű képviselőház hírnevét; felhívja a nemzetgyűlés elnökét, hogy tartsa be a nemzetgyűlés eljárási szabályait;

23.

tudomásul veszi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala választási megfigyelő missziója zárójelentésének következtetéseit, amelyek szerint a 2022. április 3-án megtartott parlamenti választások különböző politikai lehetőségeket kínáltak, azonban számos hiányosság miatt egyenlőtlenek voltak a versenyfeltételek, amelyek előnyben részesítették a hivatalban lévőket; sajnálatosnak tartja, hogy a kiegyensúlyozatlan médiatudósítások, a szavazókra, köztük a szociális juttatások és támogatások kedvezményezettjeire való nyomásgyakorlás és a közhivatalokkal való visszaélés régóta fennálló problémái a választási kampány során végig fennmaradtak; sajnálatosnak tartja a választói névjegyzék manipulálásával kapcsolatos súlyos vádakat és a megfelelő intézményi válasz hiányát; politikai szempontból aggasztónak tartja, hogy az előrehozott parlamenti választások végeredményének megállapítása 93 napot vett igénybe; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy a jövőben biztosítsák a választási eredmények hatékony és átlátható megállapítását;

24.

üdvözli a választási kampányok finanszírozására vonatkozó jogi keretnek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi ajánlásaival összhangban elfogadott módosításait, és felhívja a szerb hatóságokat, hogy a szabálytalanságok és a csalások megelőzése, valamint az ország demokratikus működésének garantálása érdekében a civil társadalmi szervezetekkel konzultálva és jóval a következő választások előtt teljeskörűen foglalkozzanak a lezáratlan ajánlásokkal, különösen a versengő jelöltek médiához való hozzáférésével, a kampányfinanszírozás fokozott átláthatóságával és elszámoltathatóságával, valamint a szavazókra való nyomásgyakorlás és az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélés felszámolására irányuló intézkedésekkel;

25.

üdvözli az összes érintett politikai szereplő részvételét az előrehozott parlamenti választásokon, ami plurálisabb parlamentet eredményezett; sajnálatát fejezi ki azonban a választási eredmények véglegesítésének, valamint az új parlament és kormány megalakulásának késedelme miatt, ami fontos döntések meghozatalában eredményezett késedelmet, többek között az EU-val kapcsolatos reformok tekintetében;

26.

üdvözli az alelnöki és a bizottsági elnöki tisztségek méltányos, az összetételt tükröző elosztását az új nemzetgyűlésben; sajnálatosnak tartja ugyanakkor a nemkívánatos gyakorlatok visszatérését a parlament munkájába, ideértve az azonnali kérdések órájának elmaradását, a független intézmények jelentéseiről folytatott vita hiányát és a sürgősségi eljárások gyakoribb alkalmazását, amelyek semmissé teszik az elmúlt évek parlamenti reformja során elért eredményeket; aggodalmát fejezi ki a parlamentben alkalmanként felforrósodó hangulat, valamint egyes parlamenti bizottságok munkájának akadályozása miatt; felszólít az ellenzéki képviselőkkel szembeni egyenlő bánásmódra, a parlamenti magatartási kódex következetes és hatékony végrehajtására, valamint a parlamenti feddhetetlenség megsértésének pártatlan szankcionálására;

27.

ismételten felhívja a nemzetgyűlést, hogy a parlamenti viták során hagyjon fel a sértő, uszító hangnem alkalmazásával, és lépjen fel a gyűlöletbeszéd és a nőkkel szembeni szexizmus ellen; felhívja a szerb parlament vezetését, ezen belül a nemzetgyűlés női parlamenti hálózatát, hogy vállaljon proaktív szerepet e tekintetben;

28.

üdvözli az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba delegált új szerb küldöttség kinevezését; ösztönzi a szerb parlamenti képviselőket és az európai parlamenti képviselőket, hogy folytassák konstruktív együttműködésüket;

29.

megjegyzi, hogy az elmúlt 10 évben egy kivételével az összes szerb parlamentet idő előtt feloszlatták, és a politikai stabilitást semmilyen további szükségtelen előrehozott választás nem segítené elő; megjegyzi, hogy az állandó előrehozott választások, az örökös kampányüzem és a kormányalakítás terén tapasztalható jelentős késedelmek nem járulnak hozzá az ország hatékony demokratikus kormányzásához, hanem gyengítik a parlamentet, és a parlamenti felügyelet és legitimitás hiányához vezetnek;

30.

megállapítja, hogy némi előrelépés történt a korrupció elleni küzdelem terén; ismételten felszólítja Szerbiát, hogy mutasson fel meggyőző eredményeket a nagy közérdeklődésre számot tartó ügyekben, többek között a Krušik-, a Jovanjica- és a Belivuk-ügyben; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tavalyi jelentés óta ezekben az ügyekben csekély előrelépés történt, és azon állítások miatt, hogy Darko Saric nemzetközi bűnszervezetet működtet, miközben börtönbüntetését tölti Szerbiában; hangsúlyozza, hogy több bizonyítható erőfeszítésre és politikai akaratra van szükség a kézzelfogható eredmények eléréséhez, különösen a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés tekintetében, valamint a meggyőző eredmények felmutatásához az eredményes nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek terén, beleértve a bűncselekményből származó vagyon zár alá vételét és elkobzását;

31.

megismétli azon felhívását, hogy igazságot kell szolgáltatni a belgrádi Savamala városrészben található, magántulajdonban lévő ingatlanok jogellenes lebontásával kapcsolatban; megállapítja, hogy az elítélt rendőr kizárólagos felelősséget vállalt az ügy egészéért; sürgeti a hatóságokat, hogy teljeskörűen vizsgálják ki az ügyet, és haladéktalanul indítsanak büntetőeljárást minden felelős személy ellen sajnálatosnak tartja, hogy magas rangú szerb kormánytisztviselők a jogállamiságot sértő cselekmények súlyossága ellenére továbbra is nyilvánosan bagatellizálják a Savamala-ügyet, és gúnyt űznek abból;

32.

aggodalommal állapítja meg, hogy az új ombudsmant csak ötéves hivatali idejének lejárta után választották újra; sajnálja, hogy Szerbia kormánya nem töltötte be a Korrupcióellenes Tanácsban megüresedett helyeket; felhívja Szerbiát, hogy hajtsa végre a GRECO ötödik értékelési körének ajánlásait a korrupció megelőzésével, valamint a központi kormányzaton és a bűnüldöző szerveken belüli feddhetetlenség előmozdításával kapcsolatban, különös tekintettel egy állami korrupciómegelőzési stratégia bevezetésére;

33.

hangsúlyozza, hogy az IPA III a források modulációjáról vagy akár felfüggesztéséről rendelkezik, amennyiben jelentős visszalépés vagy az előrehaladás tartós hiánya tapasztalható alapvető területeken, beleértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát; ebben az összefüggésben kéri az Uniót és a nyugat-balkáni országokat, hogy hozzanak létre gyümölcsöző együttműködési keretet az Európai Ügyészség (EPPO) és a nyugat-balkáni partnerek között annak érdekében, hogy biztosítsák az EPPO számára, hogy hatékonyan gyakorolhassa az IPA III-forrásokra vonatkozó hatáskörét a nyugat-balkáni országokban; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy elsősorban az IPA III modulációra/feltételrendszerre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos iránymutatások kidolgozása révén hajtsa végre az Európai Számvevőszék 01/2022. sz. különjelentésében foglalt ajánlásokat;

34.

felhívja a hatóságokat, hogy a 2022. december 6-i tiranai nyilatkozattal összhangban tartsák tiszteletben az alapvető európai értékeket és elveket, biztosítva a demokrácia, az alapvető jogok, értékek és a jogállamiság elsőbbségét, beleértve a demokratikus intézmények működését és a hatalmi ágak szétválasztását;

35.

tudomásul veszi a helyi önkormányzati rendszer 2021–2025 közötti reformjára vonatkozó program elfogadását, amelynek célja a helyi önkormányzatok működésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése, és hangsúlyozza, hogy a végrehajtás kulcsfontosságú; sajnálja, hogy a helyi önkormányzatok továbbra is gyengék; sajnálja, hogy a Vajdaság finanszírozási forrásairól szóló törvényt még mindig nem fogadták el, annak ellenére, hogy az Alkotmány rendelkezik erről;

Alapvető szabadságok és emberi jogok

36.

hangsúlyozza, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása a demokrácia és az európai úton történő előrehaladás alapvető eleme; megállapítja, hogy Szerbia alapvető jogok védelmére vonatkozó megfelelő jogalkotási és intézményi keretét át kell ültetni a gyakorlatba; felhívja a szerb hatóságokat, hogy fokozzák az emberi jogok védelme és előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseiket, különösen egyes veszélyeztetett csoportok tekintetében, többek között az emberi jogi intézmények megerősítése, valamint az emberi jogi jogsértések elkövetőivel szemben a nyomozás és a büntetőeljárás lefolytatása révén; ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy teremtsenek olyan környezetet, amelyben az európai értékek és megközelítések virágozhatnak, és amely következetes szemléletmóddá válhat a szélesebb szerb társadalomban, valamint hozzájárulhat a nemzet európai törekvéseinek megvalósításához;

37.

a lehető leghatározottabban elítéli a 2023 májusában Szerbiában elkövetett tömeges lövöldözéseket, osztozik a gyászban és a szolidaritást vállal áll az áldozatok családjával és a szerb néppel, és felszólít valamennyi gyilkosság alapos kivizsgálására és teljes körű igazságszolgáltatásra;

38.

elismerését fejezi ki a kormánynak a belügyekről szóló törvénytervezet 2022. decemberi – a közvélemény határozott reakcióját követő – visszavonása kapcsán a civil társadalmi és emberi jogi szervezetekkel folytatott konstruktív nyilvános konzultációs folyamatért; megjegyzi, hogy ez volt a második alkalom, hogy a kormány rendkívül vitatott rendelkezéseket vezetett be, beleértve a Kínából vásárolt biometrikus arcfelismerő kamerák használatának legalizálását is; sürgeti Szerbia kormányát, hogy e kérdés uniós szintű harmonizációjáig vezessen be moratóriumot a közterületeken történő biometrikus megfigyelésre és a polgárok biometrikus adatainak tömeges kezelésére vonatkozóan;

39.

sajnálatát fejezi ki a véleménynyilvánítás szabadságának további romló helyzete, a gyűlöletbeszéd és a lejárató kampányok esetei, valamint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereknek az országban tapasztalható növekvő száma miatt; megismétli, hogy az aktivistákkal, újságírókkal és médiaorgánumokkal szembeni nyomásgyakorlás, megfélemlítés, zaklatás, gyűlöletbeszéd és támadások elfogadhatatlanok; sürgeti a hatóságokat, hogy nyomozzanak ki és vonjanak büntetőeljárás alá minden ilyen bűncselekményt, beleértve a KRIK oknyomozó szervezet és a Danas napilap elleni bűncselekményeket is, és teremtsenek olyan környezetet, amelyben a véleménynyilvánítás szabadsága valóban kibontakozhat;

40.

megjegyzi, hogy Slavko Ćuruvija meggyilkolása, a Milan Jovanović elleni támadás, a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó televíziós forgatócsoport és újságírók elleni támadások, valamint a helyi média elleni támadások olyan ügyek, amelyek továbbra is büntetlenül maradnak; aggodalmát fejezi ki a közpénzekkel való, a sajtóorgánumokban való tulajdonszerzés céljából történő visszaélések és a közpénzeknek a média elfoglalásának eszközeként való állítólagos felhasználása miatt;

41.

megismétli, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a média függetlensége terén fennálló helyzet továbbra is komoly aggodalomra ad okot, és abszolút prioritásként kell kezelni; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti televíziós csatornák tudósításaiban a választási kampányon kívüli időszakban a kormány és az ellenzék tagjai nem egyenlő arányban szerepelnek; sürgeti Szerbiát, hogy javítsa és védje a média szakmaiságát, sokszínűségét és pluralizmusát, valamint támogassa a minőségi oknyomozó újságírást és a médiatudatosságot; felszólít a médiára fordított közpénzek átláthatóságának növelésére és érdemeken alapuló elosztására; szorgalmazza, hogy azonnali hatállyal szüntessék meg a dezinformációt terjesztő médiaorgánumok állami támogatását;

42.

sajnálja, hogy a kormányzó többség a médiát rossz célokra, azaz tisztességtelen politikai előnyök szerzésére, politikai ellenfelek elleni támadásokra és dezinformáció terjesztésére használja; felszólít arra, hogy növeljék a média tulajdonviszonyainak és finanszírozásának átláthatóságát, többek között azzal, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik az ezzel kapcsolatos információkat, valamint hogy alakítsanak ki olyan környezetet, amely lehetővé teszi a független és oknyomozó média számára a finanszírozáshoz való hozzáférést és a biztonságos működést;

43.

elítéli az RT (korábban Russia Today) belgrádi irodájának megnyitását, valamint online hírszolgáltatásának szerb nyelvű elindítását a már elérhető nemzetközi angol nyelvű műsorszolgáltatás mellett; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy lépjenek fel a hibrid fenyegetésekkel szemben, és teljes mértékben igazodjanak a Szputnyik és az RT műsorszórási tevékenységének felfüggesztéséről szóló tanácsi határozathoz; szorgalmazza, hogy – Szerbia uniós integráció iránti elkötelezettségének szellemében – minden médiában hagyjanak fel az oroszbarát tudósításokkal;

44.

mélységes aggodalmát fejezi ki az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúról szóló dezinformációk terjedése miatt; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy aktívan lépjenek fel a dezinformáció ellen, és ne járuljanak hozzá annak terjesztéséhez, valamint szorítsák vissza a legszélesebb körben elterjedt álhíreket; rendkívül aggasztónak tartja, hogy az Unióhoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országokat különösen súlyosan érintik az Oroszországból és Kínából kiinduló külföldi beavatkozás és félretájékoztatási kampányok formájában elkövetett támadások; riasztónak tartja, hogy Magyarország és Szerbia segíti Kínát és Oroszországot geopolitikai céljaik elérésében; felhívja Szerbiát, hogy küzdjön a dezinformáció ellen, beleértve a manipulatív Unióellenes narratívákat és az állam által támogatott, a politikai preferenciák megváltoztatását célzó dezinformációs kampányokat; felhívja az Uniót, hogy fokozza a Szerbiával folytatott együttműködést a demokratikus reziliencia megerősítése és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés érdekében, többek között a kiberbiztonság, a kritikus infrastruktúra védelme, valamint az élelmezés- és energiabiztonság tekintetében;

45.

megjegyzi, hogy Szerbiában bizonyos sajtóorgánumok, különösen a kormányhoz közelálló, magántulajdonú műsorszolgáltatók tekinthetők az Unióellenes és oroszbarát narratívák fő forrásának, és hozzájárultak ahhoz, hogy csökkenjen Szerbia uniós csatlakozásának közvélemény általi támogatottsága; hangsúlyozza, hogy a rosszindulatú külső befolyással szembeni toleráns hozzáállás súlyos negatív következményekkel járhat Szerbia uniós integrációs kilátásaira nézve; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy erősítse meg szerepvállalását a külföldi beavatkozással és az információmanipulációval kapcsolatos fenyegetések kezelése terén, és erősítse tovább a régió rezilienciájának kiépítésére irányuló munkáját a média szakmaisága és a médiaműveltség előmozdítása révén, ami hozzájárulna az Unió és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatokra és különösen a bővítési folyamatra vonatkozó stratégiai kommunikáció hatásának növeléséhez is; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy csatlakozzanak ezekhez az Unió által vezetett erőfeszítésekhez;

46.

mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes jelentések szerint a Wagner-csoport toborzási kampányokat kísérel meg folytatni Szerbiában; megjegyzi, hogy Szerbia büntető törvénykönyve tiltja a polgárok külföldön folyó háborúkban való részvételét; tudomásul veszi, hogy a szerb hatóságok elítélik ezeket a próbálkozásokat, és felszólítja a szerb hatóságokat, hogy kövessék nyomon és akadályozzák meg, hogy szerb állampolgárok csatlakozzanak a Wagner csoporthoz és részt vegyenek Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújában;

47.

sürgeti a hatóságokat, hogy foglalkozzanak a politikai pluralizmus hiányával a közszolgálati műsorszolgáltató, valamint a teljes médiaspektrum tekintetében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy e pluralizmus csak a választási kampány során volt jelen; aggodalmát fejezi ki a médiastratégia és a kapcsolódó cselekvési terv késedelmes végrehajtása miatt; ösztönzi ezek gyors végrehajtását; sürgeti a kormányt, hogy növelje a média tulajdonviszonyainak és finanszírozásának átláthatóságát, és biztosítsa az Elektronikusmédia-szabályozó Hatóság (REM) függetlenségét; emlékeztet arra, hogy a média tulajdonviszonyait nyilvános ellenőrzésnek kell alávetni, és felszólít a média finanszírozásának független kivizsgálására;

48.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a pártok közötti párbeszédnek megfelelően javítsák a REM működését és függetlenségét; felszólítja a szerb nemzetgyűlést annak biztosítására, hogy a független szabályozó szervek jogosultak legyenek felügyeleti jogkörük tényleges gyakorlására, azáltal, hogy támogatja és ellenőrzi a független szabályozó szervek megállapításainak és ajánlásainak végrehajtását;

49.

megállapítja, hogy a REM négy nemzeti frekvenciát ítélt oda olyan csatornáknak, amelyek korábban megsértették az újságírói normákat, többek között gyűlöletbeszédet alkalmaztak és félrevezették a nyilvánosságot (különösen a Happy TV), nem vették figyelembe a REM által kiadott figyelmeztetéseket, valamint dezinformációt terjesztettek és támogatták a Kremlnek az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos propagandáját; tudomásul veszi a nemzeti televíziós frekvenciákra és engedélyekre vonatkozó új, nyílt ajánlati felhívást, és szorgalmazza, hogy az ötödik engedélyt átlátható és pártatlan eljárás keretében, szükségtelen késedelem nélkül, valamint a tömegtájékoztatás szabadságára vonatkozó nemzetközi normáknak megfelelően ítéljék oda;

50.

ismételHU-t nem érintiten aggodalmát fejezi ki a Telekom Srbija erőfölénye miatt, melyben az állam a többségi érdekelt fél, valamint azon állítások miatt, hogy a kormánypárt az említett távközlési szolgáltatót a szerbiai médiapiac feletti befolyásának növelésére használja; aggodalmát fejezi ki továbbá a versengő médiapiaci környezetben az egyenlő versenyfeltételek kapcsán; ebben a tekintetben hangsúlyozza az uniós versenypolitika terén elért eredmények fontosságát; aggodalmának ad hangot a Telekom Srbija bármilyen állami finanszírozása miatt, amely tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja a vállalatot, és hozzájárul a független média helyzetének romlásához Szerbiában; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Európai Beruházási Bank által a Telekom Srbija részére nyújtott 70 millió EUR összegű kölcsönt, tekintettel arra, hogy a vállalat állítólagosan visszaél erőfölényével;

51.

sürgeti Szerbiát, hogy biztosítsa az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások és az elektronikus média szabályozói hatóságainak teljes körű pénzügyi és működési függetlenségét, hogy növelje a proaktív működést lehetővé tevő kapacitásaikat; felszólítja Szerbiát, hogy igazodjon az uniós elektronikus hírközlési kódexhez, valamint biztosítsa a versenyképességet és a piaci szereplők hozzáférését az elektronikus kommunikációs infrastruktúrához;

52.

hangsúlyozza egy olyan keret fontosságát, amely lehetővé teszi a civil társadalmi szervezetek számára, hogy szabadon tevékenykedjenek, és inkluzív módon, érdemben vegyenek részt a politikai döntéshozatalban; elismerését fejezi ki a nemzeti konvent – mint hatékony eszköz – által e tekintetben végzett munkáért; üdvözli a civil társadalom megerősödését elősegítő környezet létrehozását célzó nemzeti stratégia, valamint az azt kísérő cselekvési terv elfogadását, és felszólít annak haladéktalan végrehajtására;

53.

üdvözli Szerbia élénk és sokszínű civil társadalmát; elismerését fejezi ki a kormánynak a civil társadalmi szervezetek döntéshozatali folyamatokba való bevonásáról szóló iránymutatások elfogadásáért; felhívja a szerb kormányt, hogy fokozza a hatóságok és a civil társadalom közötti együttműködést, és már a korai szakasztól kezdve ténylegesen vonja be a civil társadalmat az átlátható jogalkotási folyamatba;

54.

határozottan elítéli a civil társadalmi szervezetek elleni lejárató kampányokat és támadásokat, amelyek az állam árulóiként és ellenségeiként ábrázolják őket; sajnálatát fejezi ki továbbá a politikai ellenfelek elleni szóbeli támadások és lejárató kampányok miatt; ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem történt előrelépés az úgynevezett listaügyben, és felszólítja a szerb pénzügyminisztérium pénzmosás-megelőzési hivatalát, hogy teljes mértékben tisztázza ezen vizsgálatokat, és oldja meg az érintett civil szervezetek és sajtóorgánumok helyzetét;

55.

aggodalmát fejezi ki az ezen állásfoglalásról folyó tárgyalásokkal kapcsolatos megalapozatlan támadások miatt;

56.

üdvözli, hogy a nemzeti kisebbségek jobban képviselve vannak az új parlamentben; felszólítja az újonnan megválasztott parlamenti képviselőket, hogy biztosítsák a nemzeti kisebbségi jogok védelmét és a vonatkozó jogszabályok gyakorlati végrehajtását; üdvözli, hogy a nemzeti kisebbségek soraiból minisztereket neveztek ki, és hogy 2022 novemberében megrendezték a nemzeti kisebbségi tanácsok felállítására kiírt rendes választásokat;

57.

ismételten aggodalmának ad hangot a szélsőséges csoportok által elkövetett erőszak miatt, és ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az etnikai, vallási és szexuális kisebbségekkel és más kiszolgáltatott csoportokkal szembeni megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása, valamint a gyűlölet-bűncselekmények, illetve a nőkkel, az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-közösséggel, a menekültekkel, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekkel és a fogyatékossággal élőkkel szembeni megkülönböztetés eseteivel kapcsolatos nyomozások gyors lefolytatása és ítéletek gyors meghozatala érdekében;

58.

felhívja a szerb kormányt, hogy az uniós elvekkel és jogszabályokkal teljes összhangban tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, és biztosítsa nyelvük megfelelő használatát és oktatási szükségleteik kielégítését; megjegyzi, hogy többet kell tenni a megkülönböztetés elleni jogszabályok aktív végrehajtása érdekében;

59.

felhívja Szerbiát, hogy a vonatkozó európai normákkal összhangban biztosítsa a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, beleértve az oktatáshoz, a tájékoztatáshoz és a vallási szertartásokhoz kisebbségi nyelveken való hozzáférést, valamint a közigazgatásban való megfelelő képviseletet; felszólítja Szerbiát, hogy védje és támogassa nemzeti kisebbségei kulturális örökségét, és különösen teremtsen pozitív légkört a kisebbségi nyelveken folyó oktatás számára, valamint sajnálatát fejezi ki a kisebbségi jogok megsértése miatt ezen a területen; üdvözli az örökös nélküli zsidó tulajdon visszaszolgáltatásáról szóló törvény végrehajtásának folytatását, valamint az ingatlanok egyházaknak és vallási közösségeknek való visszaszolgáltatását;

60.

ismételten felszólít arra, hogy folytassanak független és alapos vizsgálatot az állampolgárok tartózkodásáról szóló törvénnyel való visszaélésre és az albán etnikumú állampolgárok lakcímeinek „passzivizálására” vonatkozó állítások ügyében Közép- és Dél-Szerbia területén, és felszólítja a szerb hatóságokat, hogy vessenek véget minden megkülönböztető és célzott gyakorlatnak;

61.

felhívja a szerb kormányt, hogy vállaljon nagyobb elkötelezettséget a kulturális örökség védelme és előmozdítása mellett; aggodalmát fejezi ki az Europa Nostra legveszélyeztetettebb kulturális örökségi helyszíneket tartalmazó listáján már szereplő nándorfehérvári vár védett együttesét érintő, nem megfelelő és fenntarthatatlan fejlesztési projektek miatt, és felszólítja a kormányt, hogy biztosítsa annak gyors és átfogó védelmét;

62.

üdvözli a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégia és a megkülönböztetés megelőzésére és az azzal szembeni védelemre vonatkozó stratégia elfogadását, de megállapítja, hogy a nemi alapú megkülönböztetés és erőszak további kezelésre szorul, beleértve a nemzetgyűlésen belüli verbális erőszakot is; felhívja a kormányt, hogy fogadja el a nők elleni és a családon belüli erőszakra vonatkozó stratégia régóta esedékes cselekvési tervét és finanszírozását; sürgeti Szerbiát, hogy eddigi tevékenységük hitelessége alapján nevezze ki a kormány nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szervének tagjait;

63.

átfogóbb választ kér a nők elleni erőszak minden formájára vonatkozóan, az isztambuli egyezménynek megfelelően;

64.

üdvözli, hogy megrendezték Délkelet-Európa első EuroPride felvonulását, amely Belgrádban kapott helyet; sajnálatát fejezi ki ugyanakkor a szerb hatóságok egymásnak ellentmondó és tisztázatlan megnyilatkozásai miatt, beleértve a felvonulás kezdeti betiltását is; elítéli az EuroPride szervezőinek és résztvevőinek a kormányzó párt egyes tagjai és a kormányról kedvezően tudósító egyes médiaorgánumok általi becsmérlését; elítéli, hogy az eseményt megelőző hetekben szóbeli támadások és fenyegetések érték az EuroPride szervezőit és résztvevőit; aggodalommal állapítja meg, hogy az LMBTIQ-közösség tagjai elleni gyűlöletbeszéd, fenyegetések és támadások kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása, valamint az ezekért járó büntetés gyakran nem megfelelő, és fokozott intézkedésekre szólít fel az LMBTIQ-személyek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekményekkel szembeni küzdelem érdekében; felszólít arra, hogy terjesszék a parlament elé az azonos neműek életközösségéről szóló törvénytervezetet;

65.

ismételten felszólít arra, hogy fokozzák az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak a kisebbségi csoportoknak, és biztosítsák az LMBTIQ-személyek jogainak jobb védelmét; felhívja a kormányt, hogy támogassa a 2023. évi belgrádi Pride rendezvényt, és biztosítsa annak zökkenőmentes megtervezését és lebonyolítását, valamint az összes jövőbeli Pride esemény résztvevőinek biztonságát és jóllétét;

66.

megállapítja, hogy Szerbiának további erőfeszítéseket kell tennie az emberkereskedelem felszámolása érdekében; sürgeti a kormányt, hogy fogadja el az emberkereskedelem megelőzésére és visszaszorítására irányuló stratégia végrehajtására vonatkozó 2021–2022-es nemzeti cselekvési tervet; megismétli, hogy Szerbiának jobban kell igazodnia az uniós munkajogi jogszabályokhoz, többek között a kínai Linglong gyárral kapcsolatban felmerült kényszermunkára, emberi jogi jogsértésekre és emberkereskedelemre való tekintettel;

67.

üdvözli a gyermekek bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelméről szóló új általános jegyzőkönyv elfogadását; ösztönzi Szerbiát, hogy javítsa valamennyi gyermek helyzetét, különös tekintettel a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó és a fogyatékossággal élő gyermekekre; felszólít egy, a gyermekek jogaira vonatkozó nemzeti cselekvési terv elfogadására, mivel az előző 2015-ben lejárt, valamint a családjogi törvény módosítására a családban élő gyermekek testi fenyítésének kifejezett tilalma és a gyermekházasság tilalma érdekében;

68.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára fenntartott nagy létszámú intézményekben megsértik a gyermekek jogait, annak ellenére, hogy az intézményi gondozásban elhelyezett gyermekek száma viszonylag alacsony; elítéli, hogy a bentlakásos intézményekben tartózkodó, fogyatékossággal élő nők továbbra is az erőszak sajátos formáival szembesülnek; üdvözli, hogy Szerbia 2022 januárjában stratégiát fogadott el az intézményi kitagolással kapcsolatban, és felszólít az intézményi kitagolás gyors végrehajtására és befejezésére;

69.

üdvözli, hogy Szerbia elfogadta az ideiglenes szociális ellátásban részesülőkről szóló törvényt, amellyel még inkább összhangba hozta a jogszabályait a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel;

70.

üdvözli a megkülönböztetés elleni küzdelemre és a romák befogadására vonatkozó új stratégiák, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a romák integrációjára vonatkozó cselekvési tervek elfogadását, és ezek hatékony végrehajtására szólít fel; sajnálatát fejezi amiatt, hogy a választásokat megelőző időszakban és a választások alatt a kiszolgáltatott csoportokat, különösen a roma közösséget eszközként használták fel, megsértették polgári jogaikat;

Megbékélés és jószomszédi kapcsolatok

71.

megismétli, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés továbbra is a bővítési folyamat alapvető elemei; tudomásul veszi Szerbia regionális együttműködési kezdeményezésekben való részvételét és a jószomszédi kapcsolatok javítása érdekében tett erőfeszítéseit; aggodalmát fejezi ki az olyan nem inkluzív regionális kezdeményezések miatt, mint a „Nyitott Balkán” kezdeményezés; hangsúlyozza a kétoldalú megállapodások végrehajtásának és a nyitott kétoldalú kérdések megoldásának fontosságát, és ösztönzi Szerbiát, hogy fokozza megbékélési erőfeszítéseit, és fogadjon el és hajtson végre olyan intézkedéseket, amelyek aktívan hozzájárulnak a nyitott kétoldalú kérdések megoldásához; határozottan elítéli a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi ítéletek széles körű nyilvános elutasítását, és hangsúlyozza, hogy egy tagjelölt országban nincs helye a népirtás – például a srebrenicai népirtás – tagadásának, sem a háborús bűnösök dicsőítésének, és hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlatok nem állnak összhangban az európai úton tett előrehaladással; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos szerbiai politikai párt – miniszteri szinten is – továbbra is támogatást és nyilvános teret biztosít az elítélt háborús bűnösöknek, köztük a szerbiai kormánypártokhoz közel álló Veselin Šljivančaninnak, Dragoljub Ojdanićnak és Nikola Šainovićnak;

72.

üdvözli Szerbia részvételét az Európai Politikai Közösség 2022. október 6-i prágai alakuló csúcstalálkozóján; sajnálatát fejezi ki azonban a Krími Platformon belüli képviselet hiánya miatt;

73.

hangsúlyozza a háborús bűncselekményekkel és az eltűnt személyekkel kapcsolatos regionális együttműködés fontosságát, és sürgeti Szerbiát, hogy foglalkozzon az eltűnt személyek kérdésével, és érjen el meggyőző eredményeket a háborús bűncselekmények elkövetőinek vád alá helyezése, az ellopott kulturális kincsek visszaszolgáltatása és a tömegsírok azonosítása terén, valamint hajtsa végre a háborús bűncselekmények büntetőeljárás alá vonására vonatkozó új nemzeti stratégiát; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági ítéletek elismerése és tiszteletben tartása révén szolgáltassanak igazságot az áldozatok számára, küzdve a háború idején elkövetett bűncselekmények büntetlensége ellen; üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd keretében 2023. május 2-án elfogadott, az eltűnt személyekről szóló nyilatkozatot, és felszólít annak végrehajtására; átláthatóságra és inkluzivitásra szólít fel a végrehajtásról szóló jelentéstétel során; felszólít a bevett nemzetközi jogi gyakorlatok és szabályok betartására, többek között a szerb bíróságoknak a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményekre vonatkozó egyetemes joghatóságának biztosítására irányuló kísérletek során is;

74.

megismétli, hogy támogatja az arra irányuló kezdeményezést, hogy létrehozzák a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottságot (RECOM);

75.

megismétli, hogy Szerbiának tiszteletben kell tartania valamennyi szomszédos ország teljes integritását és szuverenitását, és tartózkodnia kell a belpolitikájuk befolyásolásától; határozottan elítéli, hogy a szerb kormány magas rangú tisztviselői többször is részt vettek a Boszniai Szerb Köztársaság napjának jogellenes bosznia-hercegovinai megünneplésén, amelynek célja az ország államiságának aláásása;

76.

felhívja a belgrádi hatóságokat, hogy kövessék a Szerbiával szomszédos egyes uniós országok pozitív példáját, és hangsúlyozza az e nemzetek által az uniós tagság megszerzése óta elért eredményeket, mivel ez ösztönzőleg hathat az együttműködés elmélyítésére; üdvözli a Szerbia és Horvátország közötti kétoldalú kapcsolatok közelmúltbeli javulását, valamint azt, hogy az emberi és kisebbségi jogokért és a szociális párbeszédért felelős minisztert a horvát kisebbségből nevezték ki;

77.

felszólít a történelmi megbékélésre, valamint a kommunista múltból eredő megkülönböztetés és előítéletek felszámolására; ismételten felszólítja a hatóságokat arra, hogy foglalkozzanak a volt kommunista titkosszolgálatok örökségével azáltal, hogy hozzáférhetővé teszik aktáikat, különösen a volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) és a jugoszláv néphadsereg kémelhárítási szolgálata (KOS) aktáit; kéri, hogy ezeket a levéltári anyagokat kérésre küldjék vissza az utódállamok kormányainak;

78.

megismétli, hogy teljes mértékben támogatja Miroslav Lajčákot, az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselőjét; felhívja Szerbiát és Koszovót, hogy jóhiszeműen és a kompromisszum szellemében vegyenek részt ebben a párbeszédben annak érdekében, hogy a nemzetközi joggal összhangban és további késedelem nélkül a kölcsönös elismerés elve alapján érjenek el átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodást kapcsolataik normalizálásáról; felszólít valamennyi vonatkozó megállapodás mindkét oldal általi jóhiszemű és időben történő, teljes körű végrehajtására, beleértve a szerb többségű önkormányzatok társulásának/közösségének létrehozását is; úgy véli, hogy a végleges és átfogó rendezés fokozni fogja az együttműködést, a stabilitást és a jólétet a tágabb régióban;

79.

felhívja mindkét felet, hogy vállaljanak vezető szerepet és hozzák meg azokat a szükséges döntéseket, amelyek a társadalmaik közötti párbeszéd és megbékélés előrehaladásához vezetnek; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi geopolitikai környezet még inkább szükségessé teszi a múlt örökségének leküzdését és az érdemi tárgyalások megkezdését;

80.

hangsúlyozza, hogy a kapcsolatok rendezése mindkét ország uniós csatlakozásának egyik prioritása és előfeltétele; elismeri, hogy mindkét fél fokozta elkötelezettségét, és sürgeti a szerb és a koszovói kormányt, hogy kerüljenek el minden olyan fellépést, amely alááshatja a felek közötti bizalmat és kockára teheti a konstruktív párbeszéd folytatását; emlékeztet arra, hogy a háborús retorikától és a szomszédos országokkal szembeni agresszív külpolitikai megközelítéstől való tartózkodás előfeltétele a regionális kapcsolatok normalizálásának;

81.

tudomásul veszi, hogy mindkét oldal részéről mutatkozik néhány, a feszültségek enyhülésére utaló pozitív jel; üdvözli az Unió javaslatának elfogadása felé tett pozitív lépéseket, amelyek jó alapot jelentenek a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásának előmozdításához; sürgeti Szerbiát, hogy ne akadályozza Koszovót abban, hogy rendes tagja legyen a nemzetközi szervezeteknek, és felszólítja mindkét felet, hogy fogadják el az Unió javaslatát, és tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy végre fenntartható, hosszú távú megoldást találjanak; ennek fényében rendkívül sajnálatosnak tartja az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában a Koszovó csatlakozási kérelmével kapcsolatos határozat ügyében a Szerbia által – a 2023. március 18-i ohridi megállapodást megsértve – leadott ellenszavazatot, valamint a 2023. április 23-i koszovói helyhatósági választások Belgrád által szervezett bojkottját az északi településeken, és ezzel összefüggésben a szerb ellenzéki politikusok megfélemlítését; ismételten felszólít arra, hogy valamennyi társadalmi réteg bevonása és a nők részvétele, a nyilvánosság felé tanúsított fokozott átláthatóság, valamint a civil társadalom érdemi bevonása révén javítsák a párbeszéd folyamatának minőségét;

82.

a leghatározottabban elítél minden olyan fellépést, amely veszélyezteti a stabilitást és a megbékélési folyamatot; mélységes aggodalmát fejezi ki az észak-koszovói feszültségek, valamint az ortodox szentestén történt elfogadhatatlan lövöldözés és számos más, a koszovói szerbeket célzó erőszakos incidens miatt; elítéli Rada Trajković koszovói szerb politikus 2022 decemberében a merdarei határátkelőnél történt önkényes fogva tartását; felszólít az ilyen incidensek átlátható és alapos kivizsgálására és az elkövetők felelősségre vonására; emlékeztet arra, hogy Koszovóban mindenki közös felelősséggel tartozik a békéért és a jogállamiságért; aggodalmát fejezi ki az Észak-Koszovóban működő szervezett bűnözői csoportok szerepe és a szerbiai állami struktúrákkal való állítólagos kapcsolata miatt; hangsúlyozza, hogy a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokban tapasztalható feszültségek eredményes megoldásának elmaradása növeli a régió destabilizációjának kockázatát; üdvözli Szerbia elkötelezettségét a normalizálási folyamat mellett;

83.

felhívja a tárgyaló feleket, hogy állítsák helyre valamennyi intézmény teljes körű működését, és tegyék lehetővé a párbeszéd keretében elért megállapodások végrehajtását; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy folytassanak konstruktív és tiszteletteljes párbeszédet koszovói partnereikkel;

84.

felhívja a szerb és koszovói hatóságokat, hogy a párbeszéd és megbékélés erősítése érdekében mozdítsák elő a helyi közösségek közötti személyes kapcsolatokat, többek között nem kormányzati szinten; ezzel összefüggésben üdvözli azokat a kulturális és ifjúsági kezdeményezéseket – például a „Mirëdita, Dobar Dan” nevű éves, határokon átnyúló művészeti fesztivált –, amelyek előmozdítják a koszovói és szerbiai művészek és aktivisták közötti együttműködést; üdvözli azon civil társadalmi szervezetek folyamatos munkáját, amelyek összehozzák a fiatalokat, aktivistákat, fiatal politikai vezetőket és újságírókat, és amely előkészíti az utat a hosszú távú megbékéléshez és a két társadalom jobb kölcsönös megértéséhez; ösztönzi mind Koszovó, mind Szerbia kormányát, hogy fektessenek be többet nyelvtanfolyamokba és a kulturális tartalmak lefordításába, ami közelebb hozná egymáshoz a szerb és az albán közösségeket; elítéli, hogy Oroszország továbbra is megpróbál befolyást gyakorolni a Nyugat-Balkánra, kihasználva és szítva a kulturális, etnikai és vallási megosztottságot, valamint destabilizálva a demokráciapárti erőket;

85.

üdvözli a berlini folyamat keretében a személyazonosító igazolvánnyal történő szabad mozgásról, a felsőfokú képesítések elismeréséről, valamint az orvosok, fogorvosok és építészek szakmai képesítésének elismeréséről a közelmúltban létrejött megállapodásokat; ösztönzi a szerb parlamentet, hogy a lehető leghamarabb ratifikálja ezeket a megállapodásokat, és felszólít azok gyors végrehajtására;

86.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a szinergiákat és újakat kell találni a régiót érintő uniós kezdeményezések, például az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia (EUSAIR), valamint az egyéb többoldalú kezdeményezések, például az adriai- és jón-tengeri kezdeményezés (AII), a közép-európai kezdeményezés (CEI) és a berlini folyamat között;

Társadalmi-gazdasági reformok

87.

üdvözli a Szerbia által a működő piacgazdaság kialakítása és a közvetlen külföldi befektetések jelentős bevonzása terén elért folyamatos haladást, ám hangsúlyozza, hogy az ország gazdaságát régóta fennálló strukturális kihívások, köztük a jogállamiság gyengeségei visszafogják; megismétli, hogy az ilyen alapvető területeken végrehajtott reformok, valamint a korrupció elleni küzdelemre, az átláthatóság fokozására, az intézmények megerősítésére és a szociális párbeszédre irányuló erőfeszítések továbbra is alapvető fontosságúak a gazdasági fejlődés szempontjából;

88.

hangsúlyozza, hogy minden beruházás esetében fenn kell tartani a környezetvédelmi, munkaügyi és szociális normákat; felszólítja Szerbiát, hogy igazodjon jobban az uniós munkajoghoz;

89.

üdvözli a tiranai csúcstalálkozón az EU és a Nyugat-Balkán közötti, 2023. október 1-i, a barangolási költségek csökkentéséről szóló, annak érdekében létrejött megállapodást, hogy azt követően teljes mértékben megszüntessék azokat; felhívja a hatóságokat, a magánszereplőket és az összes érdekelt felet, hogy az adatátvitel barangolási díjainak jelentős csökkentése érdekében törekedjenek az elfogadott célok elérésére;

90.

felhívja a szerb hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket az elnéptelenedés és az elvándorlás ellen, különösen az oktatásba és az egészségügybe történő beruházások, valamint – a közepes méretű városokba irányuló beruházásokkal – az ország decentralizációja révén;

91.

tudomásul veszi a 2022. évi népszámlálás eredményeit, amely szerint a népesség 2011 óta 495 975 fővel csökkent; üdvözli, hogy a kisebbségi vezetők ösztönzik a népszámlálásban való részvételt; arra ösztönzi a hatóságokat, hogy a népszámlálás eredményei alapján biztosítsanak jogokat az érintett kisebbségi közösségeknek; üdvözli a Családjóléti és Demográfiai Minisztérium létrehozását;

92.

ösztönzi Szerbiát, hogy biztosítsa a foglalkoztatási és szociális politikák megfelelő pénzügyi és intézményi finanszírozását; aggodalommal jegyzi meg, hogy további erőfeszítésekre van szükség a határ menti régiók gazdasági és társadalmi fejlesztése terén annak érdekében, hogy megakadályozzák az elnéptelenedésüket; emlékeztet arra, hogy erre a célra fel lehetne használni az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) határokon átnyúló együttműködésre irányuló programjait;

93.

aggodalmát fejezi ki egyes rosszindulatú harmadik országok, például Oroszország által Szerbia stratégiai ágazataiban, különösen az energiaágazatban végrehajtott beruházások, valamint a közelmúltbeli kínai beruházások, illetve ezeknek a régió politikai, gazdasági és környezeti folyamataira gyakorolt, egyre növekvő hatása miatt, valamint a kormányközi megállapodásokon keresztül a rendes közbeszerzési rendszeren kívül megvalósuló projektek számának növekedése miatt; tudomásul veszi a Kína által végrehajtott összes beruházás növekvő arányát, a Kínából származó behozatal növekedését, valamint a Kínával tervezett szabadkereskedelmi megállapodást;

94.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a külföldi szereplők, különösen a kínai vállalatok a helyi lakosság biztonságának rovására profitálhattak az alacsonyabb szociális és környezetvédelmi normákból; ismételten aggodalmát fejezi ki Szerbia Kínából származó védelmi és biztonsági felszerelésektől és technológiáktól való növekvő függése miatt, ideértve a Huawei által biztosított belgrádi tömeges megfigyelési rendszert, valamint a Szerbia által Kína számára visszafizetendő kölcsönök mértéke miatt; felhívja a Bizottságot, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot és a nyugat-balkáni beruházási keretet végrehajtó partnereket, hogy vezessék be a szükséges biztosítékokat annak megakadályozására, hogy a kínai vállalatok kijátsszák a tisztességes versenyszabályokat és a környezetvédelmi és munkaügyi normákat, valamint az Unió vagy az Európai Beruházási Bank által támogatott projekteket hajtsanak végre; felhívja az Uniót és a szerb hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az Unió Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, hogy fenntartható alternatívát nyújtsanak a kínai befektetésekkel szemben;

95.

emlékeztet arra, hogy az Unió Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnere, és hogy minden projektnek – függetlenül azok eredetétől – támogatnia kell Szerbia uniós csatlakozásra irányuló erőfeszítéseit, és tiszteletben kell tartania a közbeszerzésre, a versenyre, a környezetvédelemre, köztük a környezeti hatásvizsgálatokra, valamint az energiára vagy a közlekedésre vonatkozó európai politikákat és szabályokat; ösztönzi Szerbiát, hogy tegyen több erőfeszítést az uniós szabályokon alapuló nyugat-balkáni közös regionális piac létrehozására, mivel ez az uniós belső piac követelményeire való szerb felkészülés részét képezi;

96.

emlékeztet az országnak nyújtott jelentős uniós támogatásra, különösen az IPA III-on keresztül; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy erősítsék a stratégiai kommunikációt és javítsák az uniós finanszírozás láthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon az uniós pénzügyi támogatás szerb hatóságok és más kedvezményezettek általi felhasználását, és biztosítsa, hogy valamennyi uniós kiadás teljes mértékben összhangban legyen az Unió saját stratégiai céljaival és érdekeivel, valamint helyezzen nagyobb hangsúlyt Szerbia civil társadalmi szervezeteinek és független minőségi médiájának támogatására;

97.

sürgeti a szerb hatóságokat, hogy erősítsék meg az uniós csatlakozással kapcsolatos stratégiai kommunikációt, és emlékeztet arra, hogy a szerb hatóságoknak a brdói és tiranai csúcstalálkozó nyilatkozataival összhangban kell eljárniuk, amelyekben a médiapluralizmust – a demokratikus rendszerek alapvető elemét – szorgalmazzák, vagyis egy olyan médiát, amely pontosan beszámol az Unió Szerbiának nyújtott támogatásáról, és javítja az uniós finanszírozás láthatóságát; felhívja az EKSZ-t, hogy erősítse meg stratégiai kommunikációs erőfeszítéseit és jelenlétét a régióban egy olyan regionális stratégiai kommunikációs poszt létrehozásával, amely segíti Szerbiát a külföldi beavatkozás és az információmanipuláció elleni küzdelemben, ideértve a régió stabilitását, demokratikus folyamatait és uniós perspektíváját aláásó dezinformációt is;

Energia, környezetvédelem, fenntartható fejlődés és konnektivitás

98.

üdvözli a Bizottság 1 milliárd EUR összegű uniós támogatásból álló energiatámogatási csomagját, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a Nyugat-Balkánnak az energiaválság leküzdésében, valamint reziliens és környezetbarát energetikai rendszerek kiépítésében; üdvözli a szerbiai energiaválság leküzdésére szánt 165 millió EUR összegű költségvetési támogatás aláírását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az energiatámogatási csomag forrásait Szerbia energiahatékony és megújuló energián alapuló gazdaság felé történő elmozdulásának támogatására fordítsák; felhívja a szerb hatóságokat, hogy készítsenek hiteles tervet az ország orosz fosszilis tüzelőanyagoktól és az energiaágazatba történő kínai befektetésektől való függőségének csökkentésére és környezetbarát energiarendszerek kiépítésére, a REPowerEU tervvel összhangban;

99.

üdvözli azt a bejelentést, mely szerint az új energiapolitika, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás a kormány öt prioritása közé tartozik; ismételten felhívja a kormányt, hogy mihamarabb fogadja el és hajtsa végre az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet, és – az Unió klímasemlegességi céljaival és a Párizsi Megállapodással összhangban – határozzanak meg ambiciózus célokat az éghajlat tekintetében és a szén fokozatos kivezetése érdekében; felhívja a szerb kormányt, hogy fokozza az éghajlatváltozás szempontjainak más ágazati politikákba és stratégiákba való integrálására irányuló erőfeszítéseit;

100.

üdvözli a Szerbia és Bulgária közötti földgázvezeték építésének megkezdését, valamint a Szerbia energiabiztonságának javítására és a szerbiai gázpiac diverzifikációs célú megnyitására irányuló intézkedéseket; üdvözli a Szerbiában a transzbalkáni villamosenergia-folyosóról nemrégiben aláírt megállapodást, amely a Nyugat-Balkán energiabiztonságának javítására irányuló uniós erőfeszítések részét képezi, és amelyet részben a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében finanszíroznak;

101.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia az Energiaközösségből eredő kötelezettségei ellenére nem tett lépéseket a földgázszállító-üzemeltetők szétválasztására annak érdekében, hogy harmadik felek számára hozzáférést biztosítson a horgosi rendszerösszekötő vezetékhez, valamint hogy nem vállalt kötelezettséget a korrupció és a jogállamiság problémáinak kezelésére a környezetvédelem területén; felhívja a szerb hatóságokat, hogy hangolják össze a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvényt a környezeti hatásvizsgálatról szóló 2014. évi irányelvvel (12); aggodalmát fejezi ki a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó megfelelő jogi keret hiánya miatt, és sürgeti a szerb hatóságokat, hogy előzzék meg azt a kedvezőtlen gyakorlatot, hogy az építési engedélyeket előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül adják ki;

102.

aggodalmát fejezi ki a tartós levegőszennyezés miatt; üdvözli a levegőszennyezés elleni védelemre vonatkozó új tervet, és ismételten felszólítja a szerb hatóságokat, hogy sürgősen kezdjék meg e tervek végrehajtását; ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szerbiában sok hely szerepel a levegőminőség szempontjából leginkább szennyezett területek listáján, különösen a nagyvárosokban és az olyan ipari területeken, mint Belgrád, Smederevo, Bor, valamint a Kolubara és a Tamnava völgye; sürgeti a hatóságokat, hogy mielőbb hozzanak intézkedéseket a levegő minőségének javítására, különösen a nagyvárosokban és az ipari területeken; hangsúlyozza, hogy a fosszilis tüzelőanyagok feleslegesek a karbonsemleges gazdaságban, és üdvözli az energiaszerkezet diverzifikálására, az energiahatékonyság javítására és az energiafüggetlenség növelésére irányuló bejelentett erőfeszítéseket; megismétli, hogy aggódik a kínai finanszírozású, széntüzelésen alapuló energiatermelési projektek és azoknak a környezetre és a levegőminőségre gyakorolt hatása miatt;

103.

felhívja a szerb hatóságokat, hogy foglalkozzanak a környezetvédelmi tüntetéseken is kifejezett valamennyi jogos aggállyal, valamint a szerb és kínai vállalatok által Szerbiában végrehajtott, szintén stratégiai függőségeket teremtő új infrastrukturális beruházások és projektek környezeti hatásával kapcsolatos aggodalmakkal; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy javítsák az ilyen projektek átláthatóságát és környezeti hatásvizsgálatát; a Pirot melletti 2022-es vonatbalesetre való tekintettel felhívja a hatóságokat, hogy biztosítsák valamennyi veszélyes anyag biztonságos szállítását;

104.

felhívja a kormányt, hogy folytassa a folyók szennyezésével kapcsolatos intézkedésekre irányuló erőfeszítéseket, és igazodjon tovább a vízminőségre és a természetvédelemre vonatkozó uniós vívmányokhoz; üdvözli a környezeti bűncselekményekkel foglalkozó különleges rendőri egység létrehozását, ugyanakkor felszólít erőforrásainak és kapacitásainak növelésére; ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos folyónak a régióban működő bányák általi szennyezése, valamint a helyi lakosság egészségére és a környezetre gyakorolt káros hatások nyomán nem tettek intézkedéseket;

o o

105.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Szerbia elnökének, kormányának és nemzetgyűlésének.

(1) HL L 278., 2013.10.18., 16. o.

(2) HL L 198., 2006.7.20., 18. o.

(3) HL L 198., 2006.7.20., 15. o.

(4) HL L 330., 2021.9.20., 1. o.

(5) HL C 362., 2021.9.8., 129. o.

(6) HL C 47., 2023.2.7., 102. o.

(7) HL C 251., 2022.6.30., 87. o.

(8) HL C 251., 2022.6.30., 124. o.

(9) HL C 347., 2022.9.9., 61. o.

(10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0406.

(11) Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0405.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).