A Bizottság 2023. szeptember 22-én határozatot fogadott el egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikke és az EGT-megállapodás 54. cikke szerinti eljárásról. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet  (1) 30. cikkének rendelkezései alapján a Bizottság ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott büntetéseket, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét.

1.   BEVEZETÉS

(1)

A Bizottság 2023. szeptember 22-én határozatot fogadott el az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 102. cikkének és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 54. cikkének egységes és folytatólagos megsértésével kapcsolatban.

(2)

A határozat címzettje az Intel Corporation (a továbbiakban: Intel). A jogsértés abban állt, hogy az Intel jogellenesen fizetett három számítógépgyártónak (a HP-nek, az Acernek és a Lenovónak) azért, hogy leállítsa vagy késleltesse bizonyos, a fő versenytárs x86-os központi feldolgozó egységeit (a továbbiakban: CPU) tartalmazó termékeinek piacra dobását, és hogy korlátozza az ezen termékek előtt nyitva álló értékesítési csatornákat (úgynevezett „álcázatlan korlátozások”). A vitarendezési eljárásokra 2002 novembere és 2006 decembere között került sor.

(3)

Jelen határozat az Intellel szemben kiszabott bírság részleges újbóli kiszabására vonatkozik, miután a Törvényszék 2022-ben részlegesen megsemmisítette a 2009. május 13-i eredeti határozatot.

2.   ELJÁRÁS

(4)

2009. május 13-án a Bizottság határozatot fogadott el, amelyben bírságot szabott ki az Intel Corporationre (a továbbiakban: Intel), mivel az visszaélt erőfölényével az x86-os CPU-k piacán, megsértve ezzel az EUMSZ 102. cikkét és az EGT-megállapodás 54. cikkét (a továbbiakban: a 2009. évi határozat). A 2009. évi határozat megállapította, hogy az Intel egységes és folytatólagos jogsértést követett el egy olyan stratégia megvalósításával, amelynek célja a versenytársak kizárása az x86-os CPU-k piacáról, és hogy ez a stratégia az ügyfeleivel (eredetiberendezés-gyártók) szemben tanúsított kétféle magatartásban nyilvánult meg: egyrészt feltételhez kötött árengedmények tétele, másrészt álcázatlan korlátozások alkalmazása. E jogsértés miatt a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján 1 060 000 000 EUR összegű bírságot szabott ki az Intelre.

(5)

Az Intel fellebbezést nyújtott be a 2009. évi határozat ellen a Törvényszékhez, amely a T-286/09. sz. ügyben 2014. június 12-én hozott ítéletében teljes egészében elutasította a keresetet. Az Intel ezen ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz, amely 2017. szeptember 6-án visszautalta az ügyet a Törvényszék elé annak felülvizsgálata céljából, hogy a feltételekhez kötött árengedmények alkalmasak-e a verseny korlátozására a ténybeli és gazdasági bizonyítékok alapján.

(6)

A Törvényszék 2022. január 26-án meghozta a T-286/09. RENV. sz. ügyben hozott ítéletét, amelyben megsemmisítette a 2009. évi határozatnak a feltételes árengedményekhez kapcsolódó jogsértésre vonatkozó megállapítását. Ugyanakkor elutasította az Intel arra irányuló kérelmét, hogy a HP, az Acer és a Lenovo részére teljesített kifizetésekre (azaz az álcázatlan korlátozásokra) ugyanazon jogi vizsgálat és elvek vonatkozzanak, mint az árengedményekre, és ezért helybenhagyta az egységes és folytatólagos jogsértést, amennyiben az álcázatlan korlátozásokból állt. Mivel a Törvényszék nem tudta megállapítani a kizárólag az álcázatlan korlátozásokra vonatkozó bírság összegét, a Törvényszék a teljes bírságot megsemmisítette.

(7)

2023. május 2-i levelében a Bizottság arról tájékoztatta az Intelt, hogy az 1/2003/EK tanácsi rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján új határozatot kíván elfogadni, amelyben bírságot szab ki az Intelre a 2009. évi határozatban meghatározott és az Európai Unió Bírósága által megerősített álcázatlan korlátozásokból álló egységes és folytatólagos jogsértés elkövetése miatt. A Bizottság arról is tájékoztatta az Intelt, hogy milyen módszert kíván alkalmazni a bírság kiszámításához. Az Intel e levélre 2023. június 26-án válaszolt.

(8)

A versenykorlátozó magatartásokkal és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2023. szeptember 21-én kedvező véleményt adott ki. A meghallgatási tisztviselő 2023. szeptember 22-én közzétette zárójelentését ebben az ügyben.

(9)

Jelen határozat, amely az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján bírságot szab ki, orvosolja azt a helyzetet, amikor a Bizottság által az álcázatlan korlátozások tekintetében megállapított jogsértés továbbra is hatályos és jogerővel bír, míg a jogsértésért kiszabott bírságot megsemmisítették.

3.   PÉNZBÍRSÁGOK

(10)

A bírság kiszámítása során a Bizottság a 2009. évi határozatban megállapított és a bírósági eljárásban helybenhagyott tények értékelésére támaszkodik. E határozat címzettje ugyanaz a jogalany, mint a 2009. évi határozaté, nevezetesen az Intel Corporation, és nem tartalmaz új kifogásokat vagy bizonyítékokat.

(11)

A 2009. évi határozat (1773)–(1777) preambulumbekezdéseiben foglaltak szerint a bírság alapösszegének kiszámítása céljából figyelembe vett eladások értéke megfelel azon x86 CPU-eladások éves értékének, amelyeket az Intel az EGT-ben található vállalatoknak számlázott ki.

(12)

Tekintettel arra, hogy az álcázatlan korlátozások olyan kifizetésekre vonatkoztak, amelyeknek feltétele, hogy az eredetiberendezés-gyártók vonják vissza, korlátozzák vagy késleltessék az AMD x86 CPU-kon alapuló asztali számítógépek és notebookok értékesítését, a bírság alapösszegének kiszámításakor csak az asztali számítógépekhez és notebookokhoz kapcsolódó eladások értékét veszik figyelembe. Ezért a 2009. évi határozatban szereplő esettel ellentétben a Bizottság nem a szerverekhez kapcsolódó x86 CPU-k eladásainak értékére támaszkodik.

(13)

Mivel az utolsó álcázatlan korlátozás 2006 decemberében véget ért, a Bizottság a bírságokról szóló bizottsági iránymutatásban meghatározott elvekkel összhangban a 2006. évi eladások értékét veszi figyelembe.

(14)

Ami a súlyosságot illeti, bár a jogsértés komolysága, a piac mérete és jellemzői, valamint a jogsértés földrajzi kiterjedése mind a 2009. évi határozatban megállapított eredeti 5 %-os súlyossági százalék megtartására utalnak, a Bizottság úgy véli, hogy az álcázatlan korlátozások alkalmazási köre és intenzitása kisebb volt, mint az árengedményeké. Ezek három eredetiberendezés-gyártót érintettek, és teljes üzleti szegmensek helyett konkrét termékekre, termékcsoportokra vagy értékesítési csatornákra összpontosítottak. Ezért a Bizottság a bírság alapösszegének kiszámításakor 4 %-os súlyossági arányt alkalmaz.

(15)

Az álcázatlan korlátozások 2002 novemberétől 2006 decemberéig tartottak. Mivel az első két álcázatlan korlátozás az utolsó álcázatlan korlátozás bevezetése előtt véget ért, a bírság kiszámítása céljából a teljes időtartam csökken az első két álcázatlan korlátozás vége és az utolsó álcázatlan korlátozás kezdete közötti időszakkal. Ez a 2002 novembere és 2005 májusa között, valamint a 2006 júniusa és 2006 decembere között eltelt időnek felel meg.

(16)

A 2009. évi határozat nem állapított meg olyan tényeket, amelyek igazolnák az Intel számára enyhítő vagy súlyosbító körülmények fennállását. A Bizottság nem látja indokoltnak, hogy e határozatban eltérjen ettől az állásponttól. Semmi nem utal arra, hogy az eljárás időtartama észszerűtlen lett volna; minden körülményt figyelembe vettek, ideértve azt a tényt is, hogy az eljárás eddig közigazgatási és bírósági eljárások intenzív sorozatából állt.

(17)

A Bizottság 376 358 000 EUR bírságot szabott ki az Intelre. Ez a bírság nem haladja meg az 1/2003/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése szerinti 10 %-os forgalmi korlátot.

---

(1)   HL L 1., 2003.1.4., 1. o. A 411/2004/EK rendelettel (HL L 68., 2004.3.6., 1. o.) módosított rendelet.