a)

a részt vevő tagállamok tovább növelték védelmi kiadásaikat, 2023-ban 12 %-os növekedést elérve, a 2024–25-ös időszakra pedig további növekedés várható. Emellett 2022-ben a védelmi beruházásokra elkülönített összes védelmi kiadás 25 %-át a szükséges képességek beszerzésének felgyorsítására és a készleteknek túlnyomórészt a piacon rendelkezésre álló termékek beszerzése révén történő feltöltésére használták fel, ami azonnali megoldások keresését szolgálta, többek között az EDTIB javára. Emlékeztetve a versailles-i menetrendre és a stratégiai iránytűre, a Tanács újólag hangsúlyozza, hogy az operatív realitásokra, valamint az új fenyegetésekre és kihívásokra való jobb reagálás érdekében több forrást kell fordítani a védelemre, és a forrásokat hatékonyabban kell felhasználni, valamint javítani kell a képességfejlesztést és -tervezést az EU-ban. A Tanács ugyanakkor felszólítja a részt vevő tagállamokat, hogy tegyenek együttesen erőfeszítést a védelmi célú kutatásra és technológiára fordított kiadások csökkenésének visszafordítására, mely kiadások aránya jóval a 2 %-os közös referenciaérték alatt maradva 1,7 %-ról 1,1 %-ra esett vissza. Többek között az EDTIB megerősítése érdekében a részt vevő tagállamoknak továbbra is prioritásként kell tekinteniük a kutatás, a technológia, a fejlesztés és az innováció, valamint – különösen a részt vevő tagállamok által együttesen végzett – beszerzés ösztönzésére, megfelelő egyensúlyt teremtve a jövőbeli képességekre irányuló hosszú távú innováció és a megfelelő mennyiségű katonai felszerelés és készlet biztosítása között;

b)

történt némi előrelépés a tekintetben, hogy a részt vevő tagállamok nemzeti folyamataikban referenciaként használják az uniós képességfejlesztési eszközöket és kezdeményezéseket. E téren a Tanács arra ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a prioritások meghatározására szolgáló uniós eszközöket és kezdeményezéseket, mindenekelőtt az uniós képességfejlesztési tervet – amely központi referenciaként szolgál az uniós képességfejlesztéshez, figyelembe véve a képességtervezéssel kapcsolatos „átfogó cél” folyamatát, valamint az összes uniós védelmi vonatkozású kezdeményezéshez és eszközhöz –, továbbá a koordinált éves védelmi szemle (CARD) keretében megfogalmazott ajánlásokat a nemzeti képességek tervezésével foglalkozók munkájának megalapozása érdekében, ezáltal támogatva a részt vevő tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy védelmi terveiket lehetőség szerint közelítsék egymáshoz. A Tanács emlékeztet arra, hogy biztosítva volt, és továbbra is biztosítva lesz egyrészt a képességfejlesztési terv és a CARD közötti, másrészt a vonatkozó NATO-folyamatok – így például a NATO védelmi tervezési folyamata – közötti outputösszhang azon területeken, ahol a követelmények között átfedések vannak, elismerve ugyanakkor a két szervezet, valamint a feladataik és a tagságuk eltérő jellegét;

c)

a továbbra is fennálló, sürgősen megszüntetendő hiányosságok kezelése érdekében a Tanács arra ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy – figyelemmel az egyetlen haderő elvére – fokozzák azt a hozzájárulást, amelyet a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében folyamatban lévő missziókhoz és műveletekhez, valamint az átfogó adatbázishoz nyújtanak, amely adatbázis az uniós harccsoport-jegyzékre, a gyorsreagálási adatbázisra és a haderőelem-listákra épül, és amely az uniós gyorstelepítésű kapacitás architektúrájának alapvető elemét képezi. Emellett – emlékeztetve az „átfogó cél” folyamatára – a Tanács arra ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy konkrétabban foglalkozzanak a stratégiai képesség hiányosságaival, nevezetesen a jelentős hatással bíró képességfejlesztési célokkal. A részt vevő tagállamoknak ezenkívül le kell zárniuk a katonai KBVP-missziók és -műveletek, katonai gyakorlatok és az uniós gyorstelepítésű kapacitás közös költségei körének és definíciójának újraértékelését annak érdekében, hogy 2023-ban politikai megállapodás születhessen. Amint azt a Tanács a 2021. november 16-i ajánlásban kérte, a lehető leghamarabb le kell zárni a katonai missziókhoz és műveletekhez nyújtandó hozzájárulás igazságos elosztása paramétereinek meghatározására irányuló munkát;

d)

a részt vevő tagállamok körében az együttműködésen alapuló európai megközelítés egyelőre nem élvez elegendő prioritást a képességbeli hiányosságok kezelése terén. A Tanács üdvözli azt a tényt, hogy a részt vevő tagállamok egyre inkább fontolóra vesznek együttműködési lehetőségeket a sürgős szükségletek kezelésére, valamint a védelmi képességek rendelkezésre állásának és hatékonyságának növelésére, arra ösztönzi őket, hogy ruházzanak be többet, és használják fel a növekvő védelmi költségvetéseket az európai együttműködésen alapuló megoldásokba való beruházásra is a képességbeli hiányosságok megszüntetése érdekében, hozzájárulva ezzel az uniós védelmi helyzet koherensebbé tételéhez, valamint a technológiai és ipari függőségek csökkentéséhez, amennyiben ez megvalósítható;

e)

a részt vevő tagállamok az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA) továbbra is a közös képességfejlesztés alapvető európai fórumaként használták, különösen az olyan tevékenységek esetében, mint például a követelmények harmonizálása és az innováció, továbbá az a közös beszerzés kereteként is szolgál. A katonai követelmények harmonizálása, valamint a fegyveres erők interoperabilitása – mind a képességek, mind a műveletek tekintetében – továbbra is alapvető célkitűzés marad, összhangban a PESCO keretében tett kötelezettségvállalásokkal;

f)

a részt vevő tagállamok kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy lehetővé tegyék a nemzeti ipari szereplők számára az EU-n belüli határokon átnyúló együttműködésben való részvételt, különösen az Európai Védelmi Alap keretében. Egyes részt vevő tagállamok jelezték, hogy a változó biztonsági környezetre tekintettel ki kívánják igazítani a nemzeti védelmi ipari politikákat és stratégiákat, amely magában foglalja az ellátásbiztonság kérdésének a kezelését és a stratégiai függőségeknek a csökkentését. A Tanács kiemeli, hogy meg kell erősíteni az EDTIB reagálási képességét és rezilienciáját, hogy szembe lehessen nézni a nagy intenzitású hadviseléssel járó helyzetekkel, és arra ösztönzi a részt vevő tagállamokat, hogy használják ki az uniós védelmi ipar termelési kapacitásának növelésére irányuló új kezdeményezéseket. A Tanács emellett felkéri a részt vevő tagállamokat, hogy továbbra is vegyenek részt az EDTIB-re kedvező hatást gyakorló együttműködési programokban, és többek között vegyék figyelembe az említett programokat beszerzési stratégiáikban és eljárásaikban.