2.   A képviselőknek be kell vezetniük azt a következetes gyakorlatot, hogy csak az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti megállapodással létrehozott átláthatósági nyilvántartásba felvett érdekképviselőkkel tárgyalnak (6).

2.   A képviselőknek be kell vezetniük azt a következetes gyakorlatot, hogy csak a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodással (6) létrehozott átláthatósági nyilvántartásban szereplő érdekképviselőkkel tárgyalnak.

3.   A képviselőknek az átláthatósági nyilvántartás alkalmazási körébe tartozó érdekképviselővel tervezett összes találkozójukat nyilvánosságra kell hozniuk az interneten. Az I. melléklet 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök minden jelentés esetében közzéteszik az átláthatósági nyilvántartás hatálya alá tartozó érdekképviselőkkel tervezett minden találkozót. Az Elnökség a Parlament weboldalán biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát.

3.   A képviselőknek az intézményközi megállapodás alkalmazási körébe tartozó érdekképviselővel tervezett összes találkozójukat nyilvánosságra kell hozniuk az interneten. Az I. melléklet 4. cikke (6) bekezdésének sérelme nélkül, az előadók, az árnyékelőadók és a bizottsági elnökök minden jelentés esetében közzéteszik az intézményközi megállapodás hatálya alá tartozó érdekképviselőkkel tervezett minden találkozót. Az Elnökség a Parlament weboldalán biztosítja az ehhez szükséges infrastruktúrát.

2.   Nem állítható ki belépőkártya valamely képviselő környezetéhez tartozó azon személyek számára, akik az átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló , az Európai Parlament és az Európai Bizottság között létrejött megállapodás hatálya alá tartoznak.

2.   Nem állítható ki belépőkártya a valamely képviselő környezetéhez tartozó azon személyek számára, akik a kötelező átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló intézményközi megállapodás hatálya alá tartoznak.

3.   Az átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartott szervezetek és hosszú ideig érvényes európai parlamenti belépőkártyával rendelkező képviselőik kötelesek betartani a következőket:

3.   Az átláthatósági nyilvántartásba felvett szervezetek és hosszú ideig érvényes európai parlamenti belépőkártyával rendelkező képviselőik kötelesek betartani a következőket:

5.   Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket a nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

5.   Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket az intézményközi megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

1.   Minden plenáris ülésen legfeljebb 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható a  Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet a plenáris ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg.

1.   Minden plenáris ülésen legfeljebb körülbelül 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható a  biztosokhoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több témakörben, amelyet előzetesen és legkésőbb az érintett plenáris ülés előtti csütörtökön az Elnökök Értekezlete határoz meg.

2.   Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok feladatkörének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A meghívandó biztosok számát plenáris ülésenként kettőre kell korlátozni. A kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében lehetőség van azonban egy harmadik biztos meghívására.

2.   Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok feladatkörének kapcsolódnia kell ahhoz a témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A meghívandó biztosok számát plenáris ülésenként kettőre kell korlátozni. A kérdések órájára választott témakör vagy témakörök függvényében lehetőség van azonban egy harmadik biztos meghívására.

3.   Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez , a Bizottság alelnökéhez /az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre .

3.    A kérdések óráját az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az Európai Tanács elnökével, a  Tanács elnökségével , a Bizottság elnökével , a Bizottság alelnökével /az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével és az eurócsoport elnökével is meg lehet tartani .

4.   A kérdések órájának időkeretét nem osztják fel előzetesen. Az Elnöknek – amennyire lehetséges – biztosítania kell, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó képviselők felváltva tehessék fel kérdéseiket.

4.   A kérdések órájának időkeretét nem osztják fel előzetesen. Az Elnöknek – amennyire lehetséges – biztosítania kell, hogy az eltérő politikai nézetet valló és különböző tagállamokból származó képviselők felváltva tehessék fel kérdéseiket.

5.   A képviselőnek egy perc áll rendelkezésére a kérdés megfogalmazására, a  biztosnak pedig két perc a válaszadásra. A képviselő legfeljebb 30 másodpercben a fő kérdéshez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kérdést tehet fel. A  biztosnak ezt követően két perc áll rendelkezésére a kiegészítő válaszra.

5.   A képviselőnek egy perc áll rendelkezésére a kérdés megfogalmazására, a  kérdezett személynek pedig két perc a válaszadásra. A képviselő legfeljebb 30 másodpercben a fő kérdéshez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kérdést tehet fel. A  kérdezett személynek ezt követően két perc áll rendelkezésére a kiegészítő válaszra.

6.    A kérdéseknek és kiegészítő kérdéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kell az (1) bekezdésnek megfelelően választott témakörhöz. A kérdések elfogadhatóságáról az Elnök dönthet.

2.   A képviselő csak akkor szólalhat fel, ha az Elnök megadja a szót. A képviselő a saját helyén szólal fel, és a felszólalást az Elnökhöz intézi. Ha a felszólaló eltér a vita tárgyától, az Elnök utasítja arra, hogy térjen vissza a tárgyra.

2.   A felszólaló csak akkor szólalhat fel, ha az Elnök megadja a szót. Ha a felszólaló eltér a vita tárgyától, az Elnök utasítja arra, hogy térjen vissza a tárgyra.

2a.     Azok a felszólalók, akiknek felszólalása szerepel a felszólalók listáján, a központi szónoki emelvényről szólalnak fel. A fogyatékossággal élő felszólalók tetszés szerint a helyükön is felszólalhatnak.

8.   Az Elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni. Az Elnök csak akkor adja meg a szót, ha a felszólaló hozzájárul a kérdés feltevéséhez, és az Elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve a kék kártya felemelése révén több, egymást követő kérdés feltevése nem vezet jelentős aránytalansághoz az adott vita során felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában.

8.   Az Elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni. Az Elnök csak akkor adja meg a szót, ha a felszólaló hozzájárul a kérdés feltevéséhez, és az Elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve a kék kártya felemelése révén több, egymást követő kérdés feltevése nem vezet jelentős aránytalansághoz az adott vita során felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában. A kék kártyát feltartó képviselő és a felszólaló nem lehet ugyanabból a képviselőcsoportból, és nem lehetnek mindketten független képviselők. A második mondatban foglalt, értelemszerűen alkalmazott feltételekre is figyelemmel az Elnök engedélyezheti, hogy az ilyen kérdést előterjesztő képviselő legfeljebb fél percig reagáljon a felszólaló válaszára. A felszólaló ezt követően válaszolhat erre a reakcióra.

1.    A szavazások lezárását követően a Parlament által tárgyalt egyes napirendi pontokról szóló egyetlen szavazáshoz és/vagy zárószavazáshoz bármely képviselő legfeljebb egyperces szóbeli indokolást fűzhet. Minden képviselő plenáris ülésenként legfeljebb háromszor fűzhet szóbeli indokolást a szavazáshoz.

1.   A Parlament által tárgyalt egyes napirendi pontokról szóló egyetlen szavazáshoz és/vagy zárószavazáshoz bármely képviselő legfeljebb egyperces szóbeli indokolást fűzhet. A szavazatok ilyen indokolásait annak az ülésnapnak a végén kell megadni, amelyen az adott szavazásra sor került, kivéve, ha az Elnök kivételes jelleggel úgy határoz, hogy azokat a plenáris ülés későbbi részére halasztja. Minden képviselő plenáris ülésenként legfeljebb háromszor fűzhet szóbeli indokolást a szavazáshoz.

4.   A 171. cikk (2) bekezdése a bizottságokra is értelemszerűen alkalmazandó. A 171. cikk (2) bekezdésének második mondata azonban nem alkalmazandó az ülésen távolról részt vevő képviselőkre.

4.   A 171. cikk (2) bekezdése a bizottságokra is értelemszerűen alkalmazandó.

2.   A jelölést legalább 38 képviselőnek kell támogatnia, akik legalább két tagállam állampolgárai közül kerülnek ki.

2.   A jelölést legalább 38 képviselőnek kell támogatnia, akik legalább két tagállam állampolgárai közül kerülnek ki.

3.   A jelöléseket az illetékes bizottsághoz továbbítják. A jelölteket támogató képviselők teljes listáját kellő időben nyilvánosságra kell hozni.

3.   A jelöléseket az illetékes bizottsághoz továbbítják. A jelölteket támogató képviselők teljes listáját a jelölések benyújtására az (1) bekezdéssel összhangban megállapított határidő lejártát követő munkanapon nyilvánosságra kell hozni.

3a.     A jelöltek kérésre ideiglenes belépőkártyát kapnak, amely feljogosítja őket a Parlament épületeibe való belépésre.

8.     Az ombudsman hivatalát – elhalálozás vagy felmentés esetét kivéve – utóda hivatalba lépéséig látja el.

1.   Az illetékes bizottság megvizsgálja a 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozat 3 . cikke ( 6 ) és ( 7 ) bekezdésének megfelelően az ombudsman által a tudomására hozott hivatali visszásságokkal kapcsolatos eseteket, amelyekről az 54. cikk értelmében jelentést készíthet.

1.   Az illetékes bizottság megvizsgálja az (EU, Euratom) 2021/1163 rendelet 4 . cikke ( 1 ) és ( 3 ) bekezdésének megfelelően az ombudsman által a tudomására hozott hivatali visszásságokkal kapcsolatos eseteket, amelyekről az 54. cikk értelmében jelentést készíthet.

1a.    Az illetékes bizottság az (EU, Euratom) 2021/1163 rendelet 4 . cikke ( 5 ) bekezdésének megfelelően minden éves ülésszak végén tanulmányozza az ombudsman által benyújtott, a vizsgálatai eredményét tartalmazó jelentést. Az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek, amennyiben úgy véli, hogy a Parlamentnek állást kell foglalnia a jelentés valamely elemével kapcsolatban.

2.   Az ombudsman az illetékes bizottságot kérelmére tájékoztathatja, illetve az illetékes bizottság az ombudsmant annak saját kezdeményezésére meghallgathatja .

2.   Az (EU, Euratom) 2021/1163 rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ombudsmant saját kezdeményezésére vagy az illetékes bizottság kérésére az említett bizottság meghallgathatja, vagy az ombudsman tájékoztatást nyújthat tevékenységéről .

2a.     Amennyiben az ombudsman az (EU, Euratom) 2021/1163 rendelet végrehajtási rendelkezéseinek tervezetéről annak 18. cikke alapján konzultál a Parlamenttel, az említett rendelet tárgyában illetékes bizottság az 51. cikknek megfelelően jelentést nyújt be a Parlamentnek. Az 59. cikk (1), (2), (4) és (5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

2.   A kérelmet az ombudsmanhoz és az illetékes bizottsághoz továbbítják, amely – ha tagjai többsége úgy határoz, hogy az indokolás megalapozott – jelentést nyújt be a Parlamenthez. Az ombudsmant – kérelmére – a jelentés szavazásra bocsátását megelőzően meghallgatják. A Parlament a vitát követően titkos szavazással határoz.

2.   A kérelmet az ombudsmanhoz és az illetékes bizottsághoz továbbítják, amely – ha tagjai többsége úgy határoz, hogy az indokolás megalapozott – jelentést nyújt be a Parlamenthez. Az ombudsmant a jelentés szavazásra bocsátását megelőzően meghallgatják. A Parlament a vitát követően titkos szavazással határoz.